fusionfan 2012.01.11 23:44:45

@belekotty: Mikor én utoljára magfizikát tanultam, ott azt tanították, hogy akkor lesz valami gamma ha magfolyamat eredményeképpen jön létre, és akkor lesz röntgen, ha az elektronhéjon keletkezik. Mindez energiától függetlenül, tehát van olyan röntgen aminél van alacsonyabb energiás gamma, a keletkezés helye a döntő, és nem az energia. A Wikipedia nem jó forrás, de még az is ezt írja. Itthon nem tartok magfizika könyvet de holnap megnézem hogy pontosan hol van ez leírva, a Muhinban biztosan benne van.

Én bármiféle maggerjesztéssel járó folyamatot már nem soroltam a fékezési sugárzások közé. Fékezési sugárzásnak én a töltött részecskék gyorsulásából eredő sugárzásra gondoltam, jelen esetben egy elektron vagy mag Coulomb-terében történő RUGALMAS szóródásra (Jonh D. Jackson, Klasszikus elektrodinamika, Typotex 2004, 15.2-es fejezet).

Ha a neutron szóródik és gerjeszti a magot, annak hatására a mag pedig fotont bocsájt ki, akkor az tudomásom szerint (n,gamma) magreakció. Ilyenkor már, az általam fentebb írt definíció alapján, gamma sugárzásról beszélünk, de ez nem fékezési sugárzás. Az lehet hogy a neutron anyagban való fékeződése váltja ki, de a fékezési sugárzásnak nem ez a definíciója (ilyen alapon ha a kocsival fékezek, a kerék felmelegszik és infrát sugároz, az is fékezési sugárzás lenne)

Az ólmot azért szeretik gamma árnyékolásra (legalábbis nekem ezt tanították sugárvédelemből) mert magas az elektronsűrűsége, a gamma fotonok pedig az elektronhéjon való szóródás eredményeképpen veszítik el az energiájukat. Nem pedig azért, mert az ólom magok nyelnék el a sugárzást. Ennek nem lenne értelme, mert akkor az ólom -lévén gerjesztett állapotba kerül- ismét kibocsájtaná, a következő mag elnyelné, kibocsájtaná, stb, és a végén szépen átmenne a sugárzás az anyagon magról magra (te írtad, "amit elnyel, ugye olyat szeret emittálni is egy mag" - ez persze így nem teljesen igaz, csak ha a visszalökődésmentes esetről van szó, kulcsszó: Mössbauer).

fusionfan 2012.01.11 23:47:10

@belekotty: Itt is van (bár mint mondtam, ez nem a legjobb hivatkozás, de könnyű elérni)
http://hu.wikipedia.org/wiki/Röntgensugárzás

"A kemény röntgensugárzás és a gamma-sugárzás részben átfedi egymást, valójában az elnevezésben a sugárzás forrása számít, nem a hullámhossza: a röntgensugárzást nagyenergiájú elektronfolyamatok hozzák létre, a gamma-sugárzás pedig atommagátalakulások során jön létre."

(Nem én írtam)

De tényleg, ha ez nem elég, kikeresem valamelyik szakkönyvből.

fusionfan 2012.01.12 12:23:28

@gerdo: Ott írtam fentebb, minden felvetésedre a válasz megtalálható. A fúzió támogatása az EU-ban mindennel együtt évi 2 EUR/év/fő, a megújulóké CSAK az átvételi áramáron keresztül (tehát ez csak az ipari támogatás, nincs benne a K+F) 150 EUR/év/háztartás. Szoktak arra hivatkozni hogy na lám hát milyen nagy szorgalommal fejlesztik a megújulokat, az ezért van: a támogatott átvételi árak miatt piszok nagy üzlet.

Ebből egy dolog látszik: Ha a fúziós pénzekből napelemeket csinálnak, az az ő büdzséjüket pár százalékkal dobná csak meg, míg elkaszálja a másik kutatást, ami egyébként kicsit több pénzzel sokkal gyorsabban is tudna haladni. Ráadásul a fúziós kutatás szabályozható, kis helyigényű, minimális üzemanyagigényű és melléktermék-előállító, nagy teljestíményű erőműveket akar készíteni.

Az energiatermelést diverzifikálni kell, amiben fontos a napelem is, de sosem lehet egyedül azt használni: nagy a helyigénye (hol fér el?), ebből következik az is hogy sok napelemet kell gyártani, az környezetszennyező, minél több napelem kell, annál inkább. Egy-egy országban több száz km^2 napelem kellene akkor is, ha mindig sütne a nap. Oké tegyük fel a házak tetejére (ezt azért gridbe kötni igencsak melós) de még akkor is ott a kérdés: ez vajon mennyi ipari hulladék előállításával jár együtt?

És akkor még nem beszéltünk arról, hogy miből csinálunk energiát egy szélcsendes téli éjszakán.
Nagy teljesítményű, megbízható, kis helyigényű alaperőművek kellenek, ebből a nagyobb távlatban is működtethető opciók a szén, az atomerőmű és az olyan merőben új dolgok mint pl a fúzió. A szén szennyezi a környezetet, az atomerőműveket utálják a zöldek, a fúzió meg még nem létezik.

Energetika terén nincsen kecske is jóllakik és káposzta is megmarad. Ha energiát akarunk termelni az szennyezéssel és pénzbefektetéssel jár, maximum arra lehet törekedni hogy ez minimális legyen.