Regisztráció Blogot indítok
Adatok
budapeestii

0 bejegyzést írt és 4 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Amikor vasárnap belefutottam a Gyalogoshíd épül a Dunán című hírbe, hatos fokozatú izgalmi állapotba kerültem: az elmúlt hetekben sokat tanulmányoztam Budapest városfejlesztési koncepcióit, és szinte mindegyiknek hangsúlyos eleme volt valamilyen belvárosi gyalogoshíd. A…..
budapeestii 2011.01.17 16:40:37
itt van a legjobb híd ami a Szeretem Budapestet Mozgalom pont most publikált!
Nekünk is lenne "Károly hídun" , de Belvárosban, nem a periférián!!!

szeretembudapestet.hu/hirek/2010/12/szexi-budapestet-iii-budapest-%E2%80%9Ekaroly-hidja%E2%80%9D/

vagy ITT : gyaloghid.hu/

Az eredeti jó ötszáz évig működött, és még csak alig több mint másfél évszázada nem létező hídnak Pest város északi, és Buda déli találkozási pontjánál való kialakítása a lehető leglogikusabb helyszín volt. A városszerkezeti mélyrétegből áramlás-és funkcióanalízis segítségével kihámozható tanulság pedig az, hogy ma is ez a pont lenne a legalkalmasabb helyszín ahhoz, hogy a légvonalban közel lévő két városrész olyan módon kapcsolódjék újra egymáshoz, hogy a történelmi Buda, valamint a Belváros legerősebb sűrűsödést mutató közepe mindössze tíz-tizenöt pernyi gyalogostáv közelségbe kerülhessen.
Ez a követelmény megfelel a prágai Hradzsin és a Károly-híd révén megközelíthető nagyoldali központ, a Tyn templom közötti távnak. Ilyen szoros kapocs nélkül ugyanis nem túl reményteli, hogy a mostanra elnéptelenedett, kiürített és lefáradt Budai Várba a valódi városlakók élete is bekapcsolható lenne a későbbiekben, és az sem, hogy a város közepén álló, ugyanakkor mégiscsak nagyon nehezen megközelíthető Várkert Bazár életre kelthető. Az e helyről huzamos ideje hiányzó, bár évszázadokig itt futott híd visszaállítása tudná bekapcsolni a városi élet vérkeringésébe.
Ez a követelmény megfelel a prágai Hradzsin és a Károly-híd révén megközelíthető nagyoldali központ, a Tyn templom közötti távnak. Ilyen szoros kapocs nélkül ugyanis nem túl reményteli, hogy a mostanra elnéptelenedett, kiürített és lefáradt Budai Várba a valódi városlakók élete is bekapcsolható lenne a későbbiekben, és az sem, hogy a város közepén álló, ugyanakkor mégiscsak nagyon nehezen megközelíthető Várkert Bazár életre kelthető. Az e helyről huzamos ideje hiányzó, bár évszázadokig itt futott híd visszaállítása tudná bekapcsolni a városi élet vérkeringésébe.
Ezek révén jönne létre Budapesten a szolgáltatások és az élhetőség érzetét fokozó városi élményhelyszínek láncolata: olyan összefüggésrendszer, amelyben egyaránt helyet kap a sokszínű épített környezet, a nagyváros közepén megélhető természeti attrakciók, a magyar agrárium ékköve, a hazai borkultúra fokozott képviselete, valamint a várost mindenekelőtt jellemző fürdőkultúra ügye, – egyszóval a Budapestet meghatározó alapértékek.
Bojár Iván András korábban a város és az építészet progresszív kritikusaként volt ismert. Ezért is lepődtem meg, amikor a Szeretem Budapestet elnökeként kandeláberhívő városvédők, frusztrált nyugdíjasok és harcos családanyák élére állva graffitiellenes mozgalommá tette…..
budapeestii 2009.02.06 15:15:42
2008. november 20. - The Economist – nyomtatott kiadásából - Kriminológia

Azt az elgondolást, mely szerint a falfirka-fújkálás és más, „alacsonyabb” rendű bűncselekmények tovább gerjesztik a rossz viselkedést, végre a gyakorlatban is letesztelték. A bűnmegelőzés fontos része a falfirkák, az illegális árusítás, illetve az illegális plakátok elleni küzdelem. A „betört ablak” szemlélet és hatása az alábbi cikkben kiválóan tetten érhető.

Az a hely, melyet falfirkák és szemét borítanak, kínosan és kellemetlenül érinti az embereket. Teljes joggal, egy holland kutatócsoport nézeteire hivatkozva. Kees Keizer és kollégái a Groningeni Egyetemről szándékosan hoztak létre ilyen “beállításokat” annak a kísérletnek a részeként, melyben azt vizsgálták, hogy a vandalizmus jelei, tehát a szemét és az alacsonyabb szintű törvényszegés befolyásolják-e az emberek viselkedését. Azt találták, hogy igenis befolyásolják, nagyon is: megduplázták azok számát, akik szemeteltek és loptak.
Az az elképzelés, mely szerint a zűrzavar megfigyelése pszichikai hatással van az emberre, nem új keletű. Az 1980-as évek végén George Kelling, egy korábbi próbaidős tiszt, aki most a Rutgers Egyetemen dolgozik, kezdeményezésére indult el az a folyamat, amely később a New Yorki metró falfirka-mentesítési kampányává alakult át, s melyet a bűnözés visszaesése követett. Ez az elképzelés erősítette a “zéró tolarencia” elvét, melyet Rudy Giuliani valósított meg, mikor polgármester lett.

Sok város és közösség próbálja meg elejét venni az antiszociális viselkedésnek, a bűnözés visszaszorításának egyik eszközeként. De az elképzelés nagyon is vitatott, többek között azért, mert sokszor nehéz számba venni olyan más tényezőket is, melyek a bűnözés csökkentéséhez vezethetnek, mint pl. a szegénység szintek, lakhatási körülmények vagy az ítéletkiszabási politika – sőt, néhány ember… A “törött ablak-elv” – ahogy azt Dr. Kelling és kollégája, James Wilson nevezte el később – kísérleti tesztelése tehát régóta esedékes. És pont ez az, amit Dr. Keizer és kollégái megtettek.

Írások a falon

Dr. Kelling teóriájának neve abból a megfigyelésből ered, hogy egy üres épületen lévő néhány betört ablak gyorsan további törött ablakhoz, további vandalizmushoz és betörésekhez vezet. A tendencia, ahogyan az emberek viselkednek, csökkenthető vagy növelhető attól függően, hogy megfigyelve másokat, azok mit tesznek. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az emberek pontosan lemásolják a rossz viselkedést, pl. falfirka láttán azonnal a spray után nyúlnak. Dr. Keizer szerint inkább elősegíti a viselkedés más normáinak “megsértését”. Ez volt az a hatás, melyet vizsgálatai tárgyává tett s melyről nemrég a Science is beszámolt.

Csoportja első kísérletének helyszíne egy olyan átjáró volt, melyet főként biciklik letámasztására használtak. Mint minden kísérletében, a kutatók itt is két feltételt támasztottak: az egyik a rend, a másik a rendetlenség. Az előbbiben az átjáró fala frissen volt festve, az utóbbiban pedig graffitit festettek rá (de nem művészit, nehogy azt gondolják róla az emberek). Mindkét esetben egy hatalmas jelzés mutatta, hogy itt tilos falfirkálni, úgy, hogy azt senki, aki a bicikliéért jön, szem elől ne téveszthesse. Mindegyik bicikli kormányára került egy matrica, amely egy nem létező sport boltot reklámozott. Ezt biciklizés előtt el kellett távolítani.

Amikor a tulajdonosok visszatértek, titkon meglesték viselkedésüket. Az átjáróban nem volt szemeteskuka, tehát a biciklisnek három lehetősége volt. Vagy magával vitte a matricát, vagy átragasztotta egy másik biciklire (amit a kutatók szintén szemetelésnek vettek), vagy eldobták azt. Amikor az átjáróban graffiti volt felfestve, 69% szemetelt, tiszta fal estén ez a szám 33%.

Hogy megszüntessenek egy aszimmetriát – miszerint a szemét szemetet szül – a kutatók alig észrevehetően felszedtek minden eldobott matricát. A hatást a szemetelők sem tudták megmagyarázni, azt feltételezvén, hogy csakúgy, mint a firkálókat, őket sem kapják el. Dr. Keizer azt figyelte meg, hogy Groningenben a szemetelés felett a rendőrség szemet huny.

A további kísérleteket hasonló körülmények között hajtották végre. Az egyikben egy átmeneti kerítéssel zártak el egy parkolóhoz vezető levágást, meghagyva egy szűk lyukat. Két jelet helyeztek el, az egyik azt jelezte, hogy nem lehet átmenni, a másik pedig azt, hogy bicikliket nem lehet a kerítéshez lakatolni. A „rendes” feltételekkel kivitelezett kísérlet (négy biciklit lakatoltak le a közelben, de nem a kerítéshez) során az emberek 27% volt hajlandó átmászni a kis lyukon, míg „rendetlen” körülmények közepette (a négy biciklit a kerítéshez lakatolták, ezzel megsértve a jelzésen látható tilalmat) 82% használta a rövidebb utat.

A megfigyelések nemcsak apró-cseprő bűnelkövetésekre korlátozódtak. Hollandiában törvényellenes a tűzijátékok használata a Szilveszter előtti hetekben. A kutatók tehát két héttel Szilveszter előtt véletlenszerűen kilőttek petárdákat egy biciklitároló mellett, közel a vasútállomáshoz és azt vizsgálták, mi történik, ha alkalmazzák a matricákat. A petárdák használata nélkül az emberek 48%-a vitte magával a matricát, amikor biciklijükért jöttek. Petárdák használata esetén ez lecsökkent 20%-ra.

Az egyik legdrámaibb eredményt az a kísérlet hozta, mely során megduplázódott azon emberek száma, akik rendetlenséget észlelvén készek voltak lopni. Az eset során egy borítékban 5 eurót helyeztek el, mégpedig jól látható módon és egy postaládából kilógatták, úgy, hogy átlátszódjon a bankjegy. Rend esetén az arra haladók 13%-a vette el a borítékot (ahelyett, hogy otthagyták volna, vagy betolták volna a postaládába). Amennyiben a postaláda össze volt firkálva, 27% vette el a borítékot. Még akkor is, ha nem volt összefirkálva a postaláda, de szemét volt körülötte (papír, narancshéj, csikkek, üres kólás dobozok), akkor is 25% vitte magával a borítékot.

A kutatók konklúziója, hogy a rendetlenség egyik példája, mint a falfirka vagy a szemetelés, igenis másik elkövetésére (pl. lopás) serkent. Dr. Kellingnek igaza volt. A jogszabályalkotók és rendőrök felé az az üzenet, hogy a falfirkák vagy a szemetelés felszámolása valójában segíti a bűnözés elterjedésének megakadályozását.