Pirastro 2015.04.07 22:30:39

A BWV 1068 nem másik "hangszerelés". A "hangszerelés" jelentése, hogy az adott mű pontosan milyen hangszereken szólal meg (sőt - főleg a fúvósok esetében - azt is le szokták írni, hogy miből hány darab van). A "más hangszerelés" annyit jelent, hogy pontosan ugyanaz szólal meg, csak más hangszerekkel. Pl. Händel Messiás című oratóriumának eredeti változatában nincsen fagott és vadászkürt, a Mozart által készített, áthangszerelt változatban viszont van. Azt természetesen ezzel együtt jól hallod, hogy valami másképp szól az általad belinkelt felvételben. Ennek az az oka, hogy egy olyan felvételt találtál meg, amely úgynevezett historikus előadás. A barokkban a ma is használt hangszerek már túlnyomórészt léteztek (de pl. a klarinét vagy a szaxofon még nem), de még jelentősen másképp működtek. A trombitán vagy a kürtön még nem voltak szelepek (a mai trombitán játék közben három szelepet nyit és csuk az ujjával a játékos), lényegében egy cső volt mind a kettő, a hangokat szájjal képezték (és nagyságrendekkel nehezebb volt rajtuk játszani, mint a mai, modern hangszereken). A hangjuk így tompább, kevésbé éles volt, mint a mai szelepes trombitáknak. A fafúvósok(oboa, fuvola, fagott)teljesen fából készültek, hiányoztak róluk a fém alkatrészek. Egy mai fuvola (amit vízszintesen tartanak:-)) fém ötvözetből készül. Egy barokk fuvola - bár ugyanolyan vízszintesen tartották, mint a mai hangszert - még fából készült, úgy nézett ki, mint valami furcsa, vízszintesen tartott furulya, értelemszerűen a maitól igencsak eltérő hanggal. A mai modern fagotton vagy oboán egy csomó fém alkatrészekkel mozgatott szelep van. A barokk fagotton vagy oboán egyszerűen csak lukak voltak, mint egy furulyán, emiatt kicsit fátyolosabb, kevésbe testes hangon szóltak, a fagott ráadásul még nem egyenes volt, hanem úgy nézett ki, mint valami radiátor, aminek az volt az oka, hogy a lyuktömködés egy egyenes hangszertesten lehetetlen lett volna (a mai, egyenes fagotton pont azért vannak fém alkatrészek, mert ezek tulajdonképpen az ujjak meghosszabbításai). A barokk hegedű vagy brácsa (mélyhegedű) sem volt azonos a maival. A hangszertest megegyezett, de a húrok még teljes egészében bélből készültek (a mai bélhúroknak csak a belseje bél, a külső részük fémötvözettel tekercselt), a vonó szerkezete jelentősen eltért a mai vonókétól és rövidebb is volt a ma használatos kb. 75 centinél. A barokk hegedűkön még nem volt álltartó és a vállpárna is ismeretlen volt (vállpárnát ma sem használ mindenki, de az álltartó ma már elengedhetetlen), emiatt a hangszertartás is teljesen eltért. Ma állal tartjuk a hegedűt, akkoriban inkább a bal kézzel, alaposan a vállgödörbe támasztva tartották, ami más jétéktechnikát igényelt és a hangzás is más volt emiatt. A barokk gordonka (cselló) végén még nem volt az a fém tüske, amivel ma "leszúrják" a padlóba játék közben, a hangszert a játékos a térde között szorította. A vonó és a húrok hegedűnkél leírt eltérései itt is érvényesek, ráadásul a barokk csellók vonóit gyakran másképp is fogták, mint a mai modern csellóvonókat (ez a "marokra fogás" a bőgővonók esetében fordul ma már csak elő, de ott sem mindenki használja). Sőt, még olyan hangszerek, mint mondjuk az üstdob, amiről végképp azt gondolná az ember, hogy mégis mi és miért változott volna rajta, nos, még azok is hatalmas átalakuláson estek át Bach kora óta. Végül: az elmúlt évtizedekben rengeteget kutatták, hogy milyen lehetett a barokk előadásmód (tempók, dinamika - mikor hangos, mikor halk -, agogika - formálás, hangképzés -, technikai elemek) és ezek alapján jelentősen változott azok hangzása. Hallgassátok meg pl. a Máté Passiót Karl Richterrel és mondjuk Nikolaus Harnoncourt-tal. Ég és föld, nem azért, mert az egyik jobb, a másik meg rosszabb, mi több, ugyanolyan hangszerek játsszák, pontosan ugyanazokat a hangokat (megyegyezik a hangszerelés), hanem azért, mert az utóbbi historikus előadásmód, eredeti hangszerekkel.
Itt egy példa egy teljesen eredeti hangszerekkel és felfogásban előadott barokk műre (amit ráadásul mindenki ismer, kezdjétek el meghallgatni és a homlokotokra ütni, hogy jé, ez az Eurovízió szignálja:-DDD), érdemes nem csak hallgatni, hanem figyelni is:

www.youtube.com/watch?v=HTtFcJE7Jfk

Pirastro 2015.04.07 22:49:05

@Hamster: Szívesen, nincs mit:-)

Pirastro 2013.06.22 21:08:40

A nagyszeru musorban Tatar Csilla most kozolte, hogy Edvin Marton egy olyan hegedun fog jatszani, amit Stradivari 1867-ben keszitett. Nos igen, Edvin Marton akkora muvesz, hogy a kedveert Antonio Srtadivari feltamadt, hogy hegedut keszithessen neki. Mert ugy egyebkent 1737-ben meghalt. Valoszinuleg 1687-et akartak mondani, csak nem jott ossze. Bar ez az idopont meg tul korai, a mester az igazan ertekes es jo hangszereit kivetel nelkul a XVIII. szazad elejen keszitette...

Pirastro 2009.10.26 16:07:51

Ahogy olvasom, sok kommentelonek nem igazan van fogalma arrol, hogy is mukodik a magyarorszagi penzforgalom. Nos, nehany informacio:

a) a "sarga csekk" (keszpenzatutalasi megbizas) feldolgozasanak koltsegei tobb tetelbol allnak elo
- A csekk eloallitasanak dija: ez attol fugg, melyik erre felhatalmazott nyomda csinalja, a legtobb nagy szolgaltato vagy maga is felhatalmazott nyomda vagy eleve a szamlaval egyutt allittatja elo a csekket, tehat onmagaban ez nem igazan ertelmezheto tobbletkoltseg (lenyegeben teljesen mindegy, hogy egy oldal szamla aljara meg nyomnak-e csekket vagy nem)
- A csekk feldolgozasanak dija, ez ket tetelbol all ossze, a posta altal felszamitott dijbol (ez jelenleg 74-83 HUF + 0.36% darabonkent, attol fuggoen, hogy a csekken mennyi a nyomdailag kitoltott es mennyi az utolag nyomtatott vagy kezzel irt informacio, minel kevesebb a nyomdailag elore kitoltott resz, annal dragabb, ha valakit erdekel, akkor posta.hu/kepek/upload/2009-03/HIRDETMENY.pdf ) es a kedvezmenyezett szolgaltato bankszamlajat vezeto hitelintezet altal a postai csekkfeldolgozas eredmenyet tartamazo file tovabbitasanak, ill. tetelei konyvelesenek dijabol. Ez utobbi bankonkent valtozik es a nagy szolgaltatok ertelemszeruen egyedi kondiciokat kapnak a bankjuktol a volumenre valo tekintettel.
b) a csekkes befizetes feldolgozasa a szolgaltatonal mar altalaban automatikus, de ez azert egyaltalan nem egy lepcsobol all (egyeztetni kell a banki jovairast, ami egy tetel a mogottes csekktetelekkel, ezt a fogyasztoi folyoszamlakra konyvelni, stb.)
Tehat a csekk feldolgozasanak teljes dija alaphangon kb. 100 HUF, de ennel tobb is lehet, a befizetett osszeghez viszonyitva pedig kimondottan draga is lehet (ld. mondjuk a dijbeszedo altal kuldottt havi viz alapdijat, ha nem volt fogyasztas abban a honapban, ennek a nagysagrendje kb. 100 HUF, tehat a koltseg kb. annyit, mint maga a szamla).

Ezzel szemben egy banki atutalas feldolgozasanak dija joval 50 HUF alatt van (a pontos, aktualis mertek sajnalatosan nem publikus, ha valaki tudja vagy van egy GIRO uzletszabalyzata, megirhatja). Es azt se felejtsuk el, hogy a postahivalalokbol a keszpenz nem ingyen es bermentve jut el a szolgaltatok bankszamlaira (a hivatalban atveszik, megszamoljak, kotegelik, orzik, majd elszallitjak a posta eseteben tobb, regionalis keszpenzfeldolgozasi helyre, majd be az MNB-be, stb. stb.), sot, mi tobb, a keszpenz forgalomba hozatala is penzbe kerult, hiszen azt a keszpenzt, amit a postan befizetunk, a nagy tobbseg egy ATM-bol veszi fel, tehat ahelyett, hogy bankszamlapenz aramlana atutalas formajaban, helyette az ATM-hez a penzt ki kell szallitani, az fogyasztja az aramot, fel kell tolteni keszpenzzel, es igy tovabb.

Az elomunkakoltseget pedig inkabb ossze sem hasonlitanam... Egy komment aligha lehet alkalmas reszletes koltsegelemzesre, de a keszpenznel dragabb fizetesi mod nem nagyon letezik (talan a csekk, de az csak azert, mert Magyarorszagon nem nagyon hasznaljak es ezert nincs hozza infrastruktura). Az pedig, hogy tisztelt honfitarsaink a mai napig sarga csekkekkel rohangalnak es igen sokan meg bankszamlaval sem rendelkeznek (vagy ha igen, azt maximum keszpenzfelvetelre hasznaljak) az egesz orszagnak, a bankrendszernek, a szolgaltatoknak okoz komoly tobbletkoltsegeket, amit mi mindannyian, adofizetokkent, szolgaltatast igenybevevo allampolgarokkent megfizetunk.

Kerdes, tisztesseges-e az, hogy velem, aki soha nem hasznal sarga csekket es minimalizalja a keszpenzforgalmat, ugyanigy megfizettetik a keszpenzt hasznalo tobbseg altal eltapsolt osszegeket (kozvetetten adok, magasabb dijak, stb. formajaban)? En ugy gondolom, hogy nem, igenis mindenki fizesse meg a keszpenzhasznalattal jaro tenyleges tobbletkoltseget, maskeppen soha nem fog valtozni az a hihetetlen alacsony szinvonalu penzugyi kultura, ami jellemezi Magyarorszagot. Es itt ne Ausztriara meg Nemetorszagra tessek tekintgetni, az ezer fore juto bankszamlak, bankkartyak, vagy az igenybe vett banki szolgaltatasi volumen tekinteteben Szlovakia, Csehorszag vagy mondjuk Esztorszag is regen lehagyott minket... A penzforgalom szerkezeterol nem is beszelve. Hogy ezert ki a felelos, nyilvan hosszan lehetne rola vitatkozni, egy biztos, a keszpenzhez koromszakadtaig ragaszkodo atlagember is koztuk van.