Adatok
cristo
0 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A blog a nyelvtanulásról fog szólni, mindenféle nyelviskola és tanári közvetítés nélkül - hiszem, hogy egy nyelvet el lehet sajátítani pusztán egyéni tanulással. Ennek bebizonyítására teszek kísérletet, egy öt éves projekt keretében - mielőtt elérném a 30 éves kort, öt…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
hihetetlen h a blogodba ütköztem egy google search után, mert én is pont most egy hete kezdtem el tanulni a pimsleur és a michel thomas módszerrel!
én négy európai nyelvet szeretnék így megtanulni, franciát, spanyolt, németet és olaszt, ilyen sorrendben. szal most a franciát nyomom és a két programot egyszerre.
ez azért szükséges mert a michel thomasnak valóban meg vannak azok a hátrányai amikről te is megemlékeztél, vagyis a rossz kiejtés, meg az idióta tanoncok (a francia leckékben a csaj tanonc egy komplett retardált lol). viszont az "élő" tanár irányítása az érdekes etimológiai megjegyzései és a nyelvi leleményei ('dire' is a very dear word; am is very sweet, 'suis') szórakoztatóak és legfőképp hatékonyak nyelvtanulási és nyelvemlékezeti szempontból.
a pimsleur szárazabb ilyen szempontból, a szórakoztató elemeknek híján van, ugyanakkor tökéletes kiejtés tudok mimikálni!
én kiszámoltam a a michel thomas és pimsleur időbeli arányait, ami azt eredményezte h 1 michel thomas 'recording'ra 3 pimsleur 'lesson' jut. naponta ez 2-2.5 óra gyakorlást jelent és így 30 nap alatt megtanulom az alapokat. michel thomasnál természetesen bele értendő minden felvétel, tehát a french foundation; french foundation review; french advanced; french advanced review; french builder és french vocabulary melyeknek a tanulási sorrendje is ez.
a tanulási módszertan természetesen csak egyik fele a tanulási folyamatnak. a másik fele, ami hasonlóan fontos, a motiváció. én bele szerettem a franciákba amikor párizsban jártam, bele szerettem piaf hangjába, bele szerettem a francia filmekbe. bele kell szeretni minden ami francia, hisz a francia nyelv az maga a francia kultúra. a kettő feltételezi egymást és érthetetlen illetve értelmetlen egymás nélkül csakúgy mint bármely más nyelv és anyakultúrája.
a nyelvtanulás tehát módszertan és motiváció üdvözítő vegyülete; a tanultakkal azonban élni kell. ezt mikrokörnyezetünkben is megtehetjük (mikrónak most Budapestet értem az én esetemben, Ausztrália vmely városát blogírónk esetében, ill mindenkinek saját kis helységét), ahol van szerencsénk anyanyelvűekkel kommunikálni.
a szerencsésebbek azonban magukat és nyelvi tudásukat az idegen kultúra hazájában tehetik próbára amely kétség kívül a leghatékonyabb. én suli után nyáron franciaországba megyek, ahol minimum 3 hónapot szeretnék eltölteni. je prefere la Cote d'Azur :)
higgyétek el ez működni fog, ezt egy olyan nyelvtanuló mondja aki anyanyelvi szinten beszél magyarul, angolul és görögül, évekig élt az USÁban, angliában, magyarországon és görögországban, 5 évig tanult németül 4 évig latinul. tudom h mi az a hatékony nyelvtanulás.
köszönöm Bálintnak hogy létrehozta ezt a blogot! (bárcsak nekem jutott volna eszembe, shoot :) ez egy nagyszerű fórum is lehet nyelvtanulóknak.
aurevoir