HariSeldon 2010.11.25 14:01:35

Sziasztok!

Tudjátok, a legnagyobb piramisjátékos maga a természet. (Vagy isten - attól függően, hogy kit/mit tekintünk a világmindenség mögötti végső oknak.)
Egy primitív társadalom, amelynek nagyon korlátozottak az eszközei az őt körülvevő anyagi világ befolyásolására, mindig nagyon sok utódot hoz létre. Persze, mert nem lévén síküveg, papírpelenka és aszpirin, stb, az utódok nagy rész el sem jut a nemzőképes korba, és aki igen, az is nagy valószínűséggel korán meghal.
Amikor ez a társadalom eljut odáig, hogy feltalálja a síküveget (fűthető házak) és a savanyúkáposztát (c-vitamin)(stb), egyre több utódja jut el a nemzőképes korba, és a várható élettartam is egyre hosszabb lesz. Egyre többen lesznek életben akkor is, amikor már nem tudnak dolgozni, illetve lesz olyan, aki tudna, de nem jut neki munka, mert a gépesítés miatt nincs szükség a munkájára.
Ez az egyre növekvő, jellemzően nincstelen és nyomorgó tömeg méretével egyenes arányban jelent instabilizáló tényezőt a mindenkori államra, illetve az egész társadalomra nézve.
Európában szintre mindenhol a 19. században érte el ez a folyamat a kritikus szintet. Megoldási kísérlet sok volt, hagyjuk. Ami az egész világon elterjedt, az Bismarck-féle kötelező állami nyugdíjrendszer volt.
Jó ötlet volt, és szépen működött is - amíg még sok gyerek született, és meredeken nőtt a lakosság száma. Európa lakossága valamikor a késő-középkortól 1850 körülig duplázódott meg. A következő duplázódás már ~80 év alatt bekövetkezett, 1930 körülre. A Bismarck-féle nyugdíjrendszer erre alapozott: mindig több volt az aktív dolgozó, mint az eltartandó inaktív lakosság. Ez az állami nyugdíjrendszer csak azt nem veszi figyelmbe, hogy a lakosságszám növekedése exponenciális függvény (ha nem áll le egy idő után), azaz nagyon rövid idő alatt irdatlan tömegeket eredményez. Ezért persze nem kárhoztathatjuk Bismrackot és 19. századi követőit (szerte a világon), amikor a világ lakossága még alig volt több 1 (!) milliárdnál, szóval volt hely bőven.
De 1930 körül már kezdett kissé szűk lenni a bolygó. Akkor kezdtek először rádöbbenni néhányan a folyamat fenntarthatatlanságára. Emlékszünk József A versére? Már kétmilliárd.
És most mennyi? 8 körül?
Nyilvánvaló, hogy ezt a szaporodási ütemet nem lehet fenntartani, sem bolygószinten, sem lebontva régiókra. Nem véletlenül jött el a környezetvédelmi konferenciák és a fenntartható fejlődés fogalmának kora.
Szerencsére vannak természeti törvények nem csak a kovalens kötésre és a gravitációra, hanem a társadalmak működésére is.
Primitív populációknál (állatfajok) ha túlszaporodnak, egyszerűen kihal (éhen hal) ez eltarthatatlan rész. Ésvagy betegségek tizedelik meg.
Az emberi faj, a társadalom azzal "védekezik", hogy a túlszaporodás közelében leállítja a reprodukciót. (A védekezést azért tettem idézőjelbe, mert természetesen nem tudatos folyamatról van szó. Ez a törvény pont annyira működik tudatosan, mint Ohm második törvénye - azaz semennyire.) Ezernyi elemből áll össze, hogy egy, az anyagi világra komoly ráhatási potenciállal rendelkező (fejlett, pontosabban: technikailag fejlett) társadalomban az egyes emberek miért nem csinálnak utódot, vagy ha igen, fő szabályként legfeljebb egyet-kettőt. De összességében az az eredménye a folyamatnak, hogy a szaporodási ráta stagnálni kezd, vagy éppen negatívba fordul.
Európában ez már rég bekövetkezett, Amerika nagyobbik részén is. Kínában éppen mostanában zajlik a folyamat. (Fekete-Afrikában más a helyzet: ott egy jóval alacsonyabb technikai szint okán a járványok/háborúk gondoskodnak a túlszaporodás megakadályozásáról.)
Mármost ez rengeteg problémát vet fel, amiből az egyik legfontosabb (a modern társadalmakban) ez a bizonyos nyugdíj-ügy.
Vagy bármilyen eszközzel fenn kell tartani a szaporodás exponenciális ütemét - és akkor van miből fizetni a mindenkori inaktívakat... Csakhogy akkor mennyien leszünk pillanatok alatt? 2020-ra 16 milliárd ember? 2035-re 32 milliárd? Számoljátok ki a hatását az egész bioszférára!
De ez nem is kérdés, mert jól láthatóan a modern társadalmak az istennek se hajlandók szaporodni egy bizonyos szint után. Irdatlan támogatásokkal, törvényekkel, stb, a stagnálás, vagy egy minimális növekedés elérhető (pl Franciaország), de ez a gazdasági prosperitás és versenyképesség rovására megy, vagy bevándorlók fogadásával (pl Franciaország, Németország, Anglia, USA), de ez meg egy adott mértéken túl felborítja az adott állam kulturális egyensúlyát.
Ez a fejlett társadalmakra jellemző törvény pontosan olyan természeti törvény, mint a termodinamika vagy a gravitáció. Pont annyi értelme van lázadozni ellene.
Vagyis abban bízni, hogy egy fejlett társadalom mégis elkezd újra őrült módon szaporodni, több, mint dőreség. Ha pedig ez így van, akkor a Bismarckék által anno kitalált állami nyugdíjrendszer (a mindenkori aktívaktól beszedett adóból fedezzük az éppen akkor nyugdíjasok, inaktívak megélhetését) nem járható út. Ez jó volt, és működőképes volt akkor, amikor még nem állt le a társadalom exponenciális növekedése, és volt elég hely a bolygón a szaporodásra. Ma már nem járható út.
Erre kell kitalálni valami más megoldást. És erre szerintem jó megoldásnak tűnik a magánnyugdíj-megtakarítás rendszere.
Ez némileg igazságtalan, mert a mai aktívaknak kettős terhet jelent: fizetni kell azoknak az ellátását, akik még a bismarcki rendszerben voltak aktívak, és félre kell tenniük saját maguknak, a saját öregkorukra.
Veszélye az, hogy egy globális komplex pénzügyi-gazdasági válság, vagy más társadalmi katasztrófa elviheti ezt a megtakarítást. Csakhogy ilyen komplex válság a második vh óta, illetve a k-európai létező szocialista kísérlet óta nem következett be - és ha mégis megtörténne, akkor az olyan katasztrófát jelent az egész világon, amely ellen nem véd semmilyen állam, meg általában semmi.
Egy biztos: Orbán és társai halvány nyomokban sincsenek tisztában ezekkel a törvényekkel. Amit csinálnak, az egészen biztosan nem működik, a fent leírtak miatt.

És akkor még egy személyesebb megjegyzés: én egészen biztosan maradok a magánnyugdíjpénztárnál, mert az biztos(abb).
És amit Orbán és társai csinálnak, nevezzük nevén: egyszerű szabadrablás. Pont ugyanaz, amit a kommunisták csináltak 1946-tól. Ez már akkor is rossz válasz volt a problémákra. Azóta meg még rosszabb.

Üdv mindenkinek!

HariSeldon 2009.05.20 22:02:01

Sziasztok!
Sztem továbbra is a magyar társadalom modernizációs válságát, az ezzel járó görcsöket látjuk. Ahogy erre elég sokan ráéreztek itt a hsz-ekben. Hónapról hónapra látzszik, ahogy egyre inkább a lényegről beszélünk, lébyegi kérdésekről - itt egymás között, mert a politikusaink jobbára még nem. Kissé lemaradtak, asszem.

Bokros egyszer azt mondta, lehet, hogy jobb lett volna, ha 1995-ben nem csinál semmit, ha nem kérik fel. Pár hónap múlva padlót fogott volna a gazdaság, három-négy évig nagyon szar lett volna mindenkinek, sokkal szarabb, mint így volt, lett volna / lenne hárommilió igazi koldus, és fogaknak csikorgatása... de már rég túl lennénk az egészen. Egy egészséges gazdasági szerkezettel és államháztartási felépítménnyel már javában gazdagodnánk.

Mint Szlovákia - teszem hozzá én. Bár Szlovákia nem fogott padlót előtte (csak majdnem). Éppen ez a példa tette elképzelhetővé, hogy mi is megúszhatjuk.

A 2006-os fideszes puccskísérlet és modernizációs lázadás kapcsán azt mondtam, hogy a politikai oldalak közötti harc legmélyebb (adott esetben akár a vezénylő politikusok által sem tudatosított) célja, tétje az, hogy ki vezényli le Magyarország, a magyar társadalom posztindusztriális modernizációját.

A tét most is ez... de annyiban módosítanom kell, hogy a két fél közti eltérés abban van, hogy ki NEM vezényli le.

Jó lett volna, ha Gyurcsánynak van ereje, mersze, és valóban megpróbálja. Sokáig úgy nézett ki, hogy van, de aztán nem sikerült. Vsz nem annyira személy szerint rajta múlott, hanem a ballib hátország tutyimutyizásán, meg persze az ellenoldal "vesszen akár az ország, ha nem mi" magatartásán.

Amit most Bajnai csinál, azt kellett volna még 2006-ban.

Csakhogy vsz 2006-ban még nem lehetett volna. Nem volt készen rá a társadalom. És ha most Bajnainak nem sikerül, akkor azért nem fog, mert még most sem látják elegen (ahogy ezt néhány hozzászóló, meg TWA nagyon tisztán látja).

Ha Bajnainak nem sikerül, és 2010-ben 50%-ot, vagy kétharmadot kap a fidesz, az azt jelkenti, hogy nem úszhatjuk meg a padlót.

Mert ha OV kerül kormányra, akkor a gazdaság vagy padlót fog (ha a fidesz eddig hangoztatott kádárista programpontjait fogja betartani - osztogatás, családi pótlék, 14. havi nyugdíj, menn yei manna, plusz még jelentős adócsökkentés -, vagy folytatja a Bajnai-programot, de azt, ugye, a kádárista ígéretei miatt csak nagyon jelentős önpofánhazudással tudja.

Ha OV alatt fog padlót a gazdaság... akkor lesz öt nagyon szar évünk, a társ jelentős részének lefeleződik az életen át felhalmozott vagyona - de akkor végre túl vagyunk rajta. Nincs más erő, amely kádárista dumákkal tudná hülyíteni a népet, mindkét nagy pofára esett már.
Ha folytatják a Bajnai programot, és pláne értelmesen befejezeik, azaz végigviszik a kodernizációt - akkor hazug gecik, világosan kiderül róluk, és gyújtogatni és tünte3tni fog ellenük a nép éppen általuk feltüzelt és behülyített része. De legalább túl leszünk rajta, méghozzá a teljes összeomlás négy-öt nagyon szar éve nélkül. (Vsz csak annyira lesz szar pár évig, mint most.)

Csakhogy: ha folytatják a Bajnai programot, azzal egyúttal azt is világossá teszik (bár kimondani nyilván nem fogják soha), hogy magasról szarnak az ország érdekeire. Hiszen ha az vezetné őket, és nem a saját hatalmi érdekeik, akkor nem verték volna magukat a földhöz minden modernizációs próbálkozás ellen, amit a szoclib akart bevezetni. Ez persze még csak egy erkölcsi difi, istenem, hát ilyen moral insanity-k a fiúk. A baj az a dologgal, hogy ha egyszer saját hatalmi érdekeik vezetik őket, és nem a KÖZ, az ország érdeke, akkor nyilván kormányon is csak addig képviselik a modernizációt, amíg feltétlenül szükség van rá, ésvagy amíg feltétlenül rá vannak kényszerülve. Amint lehet, le fognak slisszolni erről az útról - mint tették a szocik 1996-97-ben. Ami annyit jelent, hogy megint elmarad a modernizáció... és kezdődik a kör elölről.

Ennél csak az rosszabb, ha a OV kétharmadot kap. Ebben az esetben nyilván azonnal leállítja a Bajnai által megkezdett modernizációt, miáltal ugye, nem derül ki, hogy végighazudta az elmúlt 7 évet. A gazdaság persze ettől méhg vidáman padlót fog, de OV a kétharmad birtokában mindent meg fog tenni, aq legszélsőségesebb megoldásokig, hogy a tényeket eltitkolja, az ezzel járó ellenvélemenyeket és elégedetlenséget elhallgattassa, és a hatalmát bebetonozza, lehetőleg évtizedekre.

Végső soron nem fogja tudni megtenni, de megpróbálja, abban biztosak lehettek. Emlékezzetek a megrikított parlamenti ülésekre, a vizsgálóbizottságok blokkolására 1998-2002 között. Kétharmaddal ennél sokkal többet is tehet.

Például akár törvényileg is korlátozhatja a tömegsajtót. (Nyugi, a netet is meg fogja próbálni.) Kprm,ányhatáskörbe fogja vonni a teljes igazságszolgáltatást, nem leksz hová fellebbezned. (Strasbourghoz igen, csak hát az évekig tart.) Meg fogja erősíteni a köztrsasági elnöki intézményt, és úgy alakítja át, hogy az elnök tág hatáskörben feloszlathassa a parlamentet, ha az neki nem tetszik. Azaz onnantól kezdve ha a választáson nem megfelelő parlamenti összetétel jön ki, a fideszes elnök feloszlatja, és új választás. Addig, mig nem lesz újra fidesz-parlament.

Ennek a változatnak ez az igazi veszélye. Persze ettől még nem lesz működő gazdaság, és működő társadalom, és minél inkább nem lesz, annál nagyobb lesz az ellenállsá - amire persze OV erőszakkal, erősebb elnyomással fog válaszolni, növelve az ellenállást - és pár év után belebukik majd, vagy így, vagy úgy.

És mivel nem lesz már más nagy erő, ami még nem bukott volna bele, utána jön majd a miodernizáció.

Ebben a változatban az a gáz, hogy sokáig nagyonnagyon szar lesz majdnem mindenkinek, és ráadásul rossz esetben akár 6-8 évig is eltarthat.

Ez a veszélye a kétharmadnak.

Viszont, ezt jól jegyezzük meg: bármely variáció is következik be, az a teljes magyar társadalom jelen felkészültségéből (összegzett információs horizontjából) következik, és része a tanulási folyamatnak. Ha a rosszabb utak valamelyike lesz a magyar társ szándékainak és felkészültségének eredője, az azt jelenti, hogy nem lehet megúszni... nem lehet megúszni a nemzetvezéri próbálkozás, a féldemokrácia, a modernizáció elodázási kísérleteinek tanulságait.

Üdv mindenkinek!

HariSeldon 2009.04.15 18:21:41

Sziasztok!

Nos, asszem, újabb csomóponthoz érkeztünk abban a mesében, hogy Magyarország modern kori története.
A legutóbbi csomópont 2006 ősze volt. Akkor elég sokat beszéltem erről, aki akarja, visszakeresheti.
A történet összességében arról szól, hogy ki vezényli le a magyar társadalom posztindusztriális modernizációját, és részben, de az előbbivel összefüggésben, hogy milyen lesz annak eredménye.
Az eredmény csak részben kérdés, amennyiben nagyon nem lehet más, mint a magasan fejlett technikai civiliozációs minták valamelyik változata (USA, ill ált angolszász, európai német, európai francia, európai mediterrán, esetleg távolkeleti (de ez utóbbi a kulturális alap eltérősége miatt valószínűtlen)).
Próbálkozhat persze bárki valami harmadik, avagy speckó magyar úttal is - de ha az nem csak névpántlika a fentebb felsoroltak valamelyikén, hanem tényleg valami egészen más, akkor esélye sincs. Lehetnénk persze táltos agrárország - de hát Pol Potnak se volt sok esélye ezzel, pedig mögötte eleinte legalábbis nagyhatlom állt. Lehetnénk keresztény ősközösség is, csak a kismamák nagyon fognak sírni az eldobható papírpelenka után, amit a külföld (= gonosz multik) nem fog ideadni nekünk, ha mással nem tudunk fizetni, csak zsolozsmával.
A modernizáció végeredményeként majdan létrejövő működőképes modell tehát adott, a politikai erők (de hogy pontosak legyünk: a magyar társadalmi csoportok és rétegek) heveny birkózása csak arról szól ebből a szempontból, hogy azon belül milyen díszítése legyen a felszínen. Svéd, vagy amerikai, vagy közte valami, hogy szájbarágósra egyszerűsítsem.
A fő kérdés tehát elsősorban nem ez, hanem pusztán az, hogy melyik politikai erő bonyolítja le ezt a folyamatot. Politikai erőnek (pártnak) érdeke, hogy ő legyen, mert
A, helyzetbe hozhatja saját népes klientúráját (és itt most nem kell feltétlenül korrupcióra, és lenyúlt pénzekre gondolni, bár a jelen magyar valóságban nem árt - csak arról van szó, hogy sokezer aktivistáját helyezheti el viszonylag biztos állami és önkormányzati állásokba)
B, valamelyest meghatározhatja azt a biznyos felszíni mintázatot, hogy milyen legyen. Kötelező-e a reggeli ima az iskolában, vagy sem. Nyitva tarthatnak-e vasárnap a boltok. Meg ilyenek. (De ilyesmi azért többszáz van, és összeségében azért mégse mindegy egészen, mert befolyásolják a társadalom hangulatát.)
C, egy rakás vezető kielégítheti egyéni becsvágyát, mert (ha jól csinálták) bekerülhet a történelemkönyvekbe. (Nem mellékes szempont, ne becsüljük le.)
Politikai erőnek (pártnak) ugyanakkor nem érdeke, hogy levezényelje a modernizációt, főleg az elejét, mert ha fájni fog, akkor A-B-C pontokban (ill azok bármely kombinációjában) súlyosan rajtaveszthet. (Alapvető érdeke viszont, hogy más ne csinálhassa meg.)
Mert mi is az a modernizáció? Valójában egy adott társadalom (különös tekintettel annak gazdasági szegmensére) evolúciós alkalmazkodása a környezetéhez.
(bocs, megjött a kölök... majd mindjárt folytatom, mert most jön a lényeg)

HariSeldon 2009.04.15 19:51:57

Tehát a modernizáció, ami nem más, mint a mindenkori környezethez való evolúciós alkalmazkodás következtében végrehajtandó társadalmi(-gazdasági) struktúramódosítás (vagy esetleg komplett váltás).
Van, ahol ezek a struktúraváltások viszonylag lassan, de folyamatosan zajlanak, ily,en pl Csehország. A cseh társadalom történelmi okokból alapvetően opportunista (a szó legjobb értelmében). A 30 éves háború óta folyamatosan és automatikusan alkalmazkodik környezete elvárásaihoz. Ezzel szemben a magyar társadalom lényegében Amerika 1492-es felfedezése óta (és annak következtében) folyamatos oppozícióban őrzi meg magát, az oppozíció azonban automatikusan konzerválja a fennálló struktúrákat - így mi magyarok csak akkor váltunk struktúrát, amikor már feltétlenül muszáj, az utolsó utáni pillanatban, ezer kényszertőúl noszogatva - és ebből következően fájdalmasan.
Ez nem azért van, mert rosszabbak lennénk, mint a csehek (vagy jobbak). Mindkét attitűd a félperiféria reagálása a mindenkori centrum diktálta kényszerekre, annak érdekében, hogy a félperiféria ne váljon teljes perifériává (lánykori nevén: gyarmat). Félperiféra helyzetünknek, meg az egész attitűd-dolognak történelmi, egészen pontosan történetföldrajzi okai vannak... majd egyszer kifejtem, ha valakit érdekel, most itt hagyjuk.
tehát akkor most vissza az aktuális modernizációra.
A 2006-os vitában már elmondtam (itt a TWA-blogon, keressétek vissza, ha érdekel; most csak összefoglalom), önkényesen, de asszem, nem megalapozatlanul 1956-tól vezetve le a történetet:
Az 56-os forradalom és szabadságharc szükségszerűen bekövetkezett elbukása ellenére elég durva volt ahhoz, hogy átrendezze a szovjet birodalom és a magyar társadalom viszonyát.
A Kádár-rendszer lényegében a szovjet birodalom és a magyar társ. soha senki által ki nem mondott kompromisszuma volt.
A kompromisszum következtében a magyar társ kivételes szabadságot élvezett a birodalom európai "gyarmataival" szemben.
A kivételes szabadság következtében a rendszerváltás idejére hatalmas félkapitalista (az államszocialista rendszer szemszögéből tűrt, de illegális) potenciál keletkezett a társadalomban. Ez biztosította Magyarország egyértelmű előnyét a többi egykori szovjet gyarmathoz képest.
A rendszerváltás gazdasági átállása (államszocról kapitalizmusra) természetesen jelentős válsággal járt, amelynek során a korábbi félillegális szegmenst, amely behálózza az egész társadalmat, senki nem merte-tudta (Antallék idején vsz nem is lehetett volna, ez annál hosszabb ügy) felszámolni, illetve betagolni az új kapitalista struktúrába.
Ez elvezetett az 1995-ös gazdasági majdnem-összeomláshoz, amelyet a Bokros-csomag aztán sikerrel kezelt.
A Bokros-csomag második ütemét, tkp lényegét, magát az átstrukturálást azonban nem hajtották végre, csak a pénzügyi stabilizációt.
Kb ekkor kezdődött, a Horn-ciklusban az a politikai csikicsuki, aminek, ha szerencsénk van, most a végfázisát látjuk, a Bajnai-kormány megalakulásával.
(Ha még nagyobb szerencsénk lett volna, akkor már túl lennénk rajta, Gyurcsánynak volt rá esélye - és ha nincs szerencsénk, akkor ez még nem a végfázis, akkor előbb még lesz egy hazugorbántakaroggy ciklus is (és akkor talán egy kisebb államcsőd is, de azt nem tartom valószínűnek)).
A politikai csikicsuki abból áll, hogy mindkét poltikiai tábor vezetői félig-meddig tisztában vannak azzal, hogy a teljes struktúraváltás (eü, tb, szocpol, oktatás, államigazgatás államszocialista kori maradványának, illetve a félkapitalista szegmensnek a felszámolása, és a technikai civilizáció adott nyugati mintáihoz igazítása) elkerülhetetlen. Mindkét fél megpróbálja levezényelni, abban az esetben, ha fájdalommentesen megteheti, az A-B-C nyereségének reményében, vagy ha ezt nem teheti, akkor legalább megakadályozni a másik felet abban, hogy ő megtegye.
Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy azt állítják a társadalomnak, a struktúraváltásra nincs szükség, vagy ha igen, akkor ők fájdalommentesen és ingyen meg tudjék csinálni. Lásd 13-14. havi nyugdíj igérgetése a kampányokban - hogy csak egy példát mondjak, de a kampányok már 1994-ben is, de 1998-tól kezdődően durván mennyeimannaigérgetésből álltak.
Eközben egyik fél se csinált lényegében semmit az ügyben, OV se, Megyó se, Gyurcsány se (de utóbbihoz azért majd kell tennünk némi kiegszítést.) Amíg a kledvező világgazdasági környezetben tartott a Bokros-stabilizáció hatása, ez lényegében ment is, bár egyre nehezebben, és egyre nagyobb iránytévesztéssel (konkrétan: a hitelből fedezett költségvetési hiány növekedésével). Ez a vonal vált folytathatatlanná 2006-ra, majd végképp és látványosan lehetetlenné 2008 őszétől a világgazdasági válság kirobbanását követően.
Kérdés: rosszak és jók harcáról van-e itt most szó? Vagy kevésbé populárisan: gonoszak, buták, sötétek, ostobák lennének-e politikusaink, vagy azok egy része? Rosszabbak, mint máshol?
Nos, egyébként persze gonoszak, buták, haszonlesők, sötétek és ostobák - de egészen biztos vagyok benne, hogy csak annyira, mint bárhol máshol.
Ha Horn, Ovi, Megyó, Gurcsány hozzákezdett volna a valódi struktúraátalakításhoz, ami persze fáj, hiszen 1956-ig visszavezethető (legalább addig, de van tovább is, mindjárt lesz róla szó) gyökerek feltépéséről, és komplett társadalomszocializációs gyakorlatok átalakításáról van szó, tehát ha ehhez valaki hozzákezd, gyors ütemben esöpörte volna a társadalmi ellenállás.
Mint az elején láttuk, a magyar társadalom legalább 500 éves attitűdje ugyanis, hogy oppozícióban van környezetével. Ez (ezt érzi, jobbára jogosan, néha meg nem) megmaradásának záloga, ami viszont konzerválja a mindenkori struktúrát.
Ezt a magyar társadalom csak akkor adja fel, ha a belső érzete már megközelyti az elviselhetetlent, a külső nyomás pedig kikényszeríti a váltást.
2006-ban reménykedtem benne, hogy elérkezett ez a pont... de aztán elég hamar kiderült, hogy még nem. A fidesz puccskísérlete, majd a népszavazásosdi (de valójában nem kell ezt a fidesz nyakába varrni, amennyiben szerves részei a teljes magyar társadalomnak) még meg tudta akadályozni a modernizációt, a drasztikus alkalmazkodást. 2008 ősze óta azonban jelentősen megváltozott a helyzet. Most lényegesen rosszabbak a világgazdasági kilátások, miközben 2006 óta a magyar társadalom hatalmas tömegei ébredtek fel abból az álomból, hogy a korábban követett gyakorlat fájdalommentesen, lényegi változások nélkül folytatható.
Persze hatalmas tömegek hisznek benne még mindig, ezt mutatja a fájdalommentességet hirdető fidesz kiemelkedő népszerűsége.
Kérdés, hogy elég mély-e a magyar, és főleg a globális válság ahhoz, illetve elég erős-e az ébredési folyamat, hogy most már bekövetkezzen (de legalább visszafordíthatatlanul elkezdődjön) az a bizonyos drasztikus átrendezés. A Bajnai korméány megalakulása erre mutat, és van rá esély (én személy szerint Bokros mellett valamivel nyugodtabb lennék, de ez most mellékes).
Ha nem elég mély a dolog, akkor előbb még lesz egy OV veznyelte csőd (a fidesz ugyanis semmilyen más kombinációban nem tud hatralomra kerülni, csak azzal, hogy a változásellenes tendenciák élére áll, retorikában és gyakorlában egyaránt. Látjuk, hogy pontosan ezt is teszi... És, a félreértések elkerülése végett: nem gondoszgáól, vagy butaságból teszi (egyéni szinten igen, persze, buták ostobák, haszonlesők, gonoszak, pont annyira, mint mindenki más, mint az egész társ - de az csak egyéni szint, összességében nem fontos). Összeségében az a fontos, hogy amíg a társadalomban van akkora változásellenes tömeg, amely egy politikai pártot hatalomra tud juttatni, és egyben nem elég szar a gazdasági világkörnyezet ahhoz, hogy a változásellenes erők a tömegtámogatás ellenére se tudjanak hatalomra jutni, nos, addig mindez azt jelenti, hogy a magyar társadalom nem alkalmas még a modernizécióra kislánykori nevén: nem elég érett... csak ez a "nemelégérett" szöveg sztem társadalomra alkalmazva marhaság)
Üdv mindenkinek!

HariSeldon 2009.04.16 13:01:59

Jajjjj nee! istenem! Akartok röhögni?

Ezt olvassátok el. Végig.

index.hu/velemeny/jegyzet/2009/04/16/megfazott_az_ovodas_nincs_utas_a_vonatokon/

Aadalék, hogy miért KELL elvenni 80 milliárdot pl a MÁVtól. (Gaskót csókoltatom. Meg a fideszt is, amint vérző szívvel védik a szárnyvonalakat. Elvégre kurva gazdagok vagyunk, nem? - Ja, és végül csókoltatom az szdsz(mszp)-t is, amiért nem merték meglépni mindezt már évekkel ezelőtt, beijedvén a fidesz és Gaskó idiotizmusától.)

A kislányért meg küldjünk taxit. Akár naponta, oda-vissza. És jobbulást neki :)

HariSeldon 2009.03.18 13:39:05

Windows Forradalmi Évforduló Varázsló :)))) Lüke. Már az egész baráti köröm ezen röhög. Asszem, ezt még sokáig emlegetni fogjuk az élet nagy találmányai között.

Viszont egyébként most nagyon nem értek egyet Árpival, nem csak sok-sok részletben, de a post alapvetésével se nagyon.
Kétségtelen, hogy a 19. századi magyar átalakuláshoz éppen 48. márc. 15-nek, az aznapi pesti eseményeknek van a legkevesebb köze. Az átalakulást beszabályozó törvényeket a magyar nemesi országgyűlés fogalmazta meg Pozsonyban. Törvényeket Bécsben szentesítették, a magyar nemesi országgyűlés küldöttei, kontra az enyhén gyengeelméjű V. Ferdinánd, illetve az őt képviselő birodalmi kancellária tisztviselői között lefolyt meccs során. A szentesítésben alapvetően az európai forradalmak sora, és főleg az észak-itáliai forradalom játszotta az alapvető szerepet, Petőfiék pesti performaszának vajmi kevés köze van hozzá.
Ezek alapján a bécsi szentesítés, ápr. 11. valóban sokkal inkább lehetne az ünneplésre alkalmas dátum. (De most képzeljük el, amint ápr 11-én a fehér inge, sötét alsóba öltöztetett áltiskolások előadják a dobogón: három srác, hónuk alatt a szentesítésre váró törvényeket jelképező osztálynaplóval odajárul egy negyedik gyerek elé, aki Ferdinándot jelképezi (a jelkép pontossága kedvéért legyen ő az osztály leghülyébb tanulója, töriből bukásra áll), s aki némi durcás duzzogás után aláírja az osztálynaplót. Aztán még mondjuk eljárnak egy csárdást. Az végül is mindenhez passzol. Majd az ünnepi szónok elmondja, hogy ezentúl a magyarok ezen törvények szigorú betartásával éltek, és most is tartsátok be a törvényeket… Hát, szvsz ez annyira unalmas, hogy a túlsó vége már horrorba hajlik.
(off: a csárdáshoz nyilván nincs köze a kölköknek, kivéve azt a néhányat, akik a szülői ház nyomására néptáncra járnak, de hát death metált, ésvagy trance-t, amihez viszont lenne közük, hát azt nem lehet ünnepen lenyomni. Csakhogy így van ez az egész törivel is. Az ünnepi szónoklatokkal, meg 48-49 részleteivel nem nagyon tudnak mit kezdeni, ahogy meg tudnának, úgy nem illik szólni róla. A Skins-el, meg a South Parkkal, azzal tudnak mit kezdeni. Vsz csinálni kéne egy magyar South Parkot (stílszerűen mondjuk… „Délegyháza” címmel), abban sokmindent el lehetne mondani… namindegy. On)
Lehetne még az ünnep dátuma a 67-es kiegyezés is (na, ki tudja fejből napra pontosan?), tekintettel arra, hogy a 48-as törvények teljes valójukban csak ezután realizálódtak, és ekkor realizálódott, legalábbis részben, a szabadságharc célja is, ami, ugye 49-ben még vereséggel ért véget. Na, itt most megint képzeljük el a lidérces ünneplőbe öltöztetett kölköket, hogy mit adnak elő…
Az a helyzet, hogy a 48-as pesti március 15., hiába nincs annak sok köze a magyar történelmi folyamatokhoz, mégis, ezer és egy ok miatt (ez az egyetlen nagy esemény, ami ma is Magyarország területén található helyszín, Pest-Buda már akkor is az ország legfontosabb, kvázi-fővárosa volt, van tömeg meg zászlók, tehát elég látványos, legalábbis elképzelni, stb), ez ivódott bele a magyar társadalomba, mint a folyamat jelképe, szerintem megváltoztathatatlanul. És nem is látom értelmét megváltoztatni.
Ha bárkit megkérdezel, jobbára nem lesz tisztában ezekkel a tényekkel, és nem is nagyon fogja tudni megmondani, hogy mit is ünnepel márc. 15-én, de két dolgot szinte mindenki rá fog vágni: a szabadságot és a függetlenséget. Amely két fogalom Magyarországon, nem mellékesen éppen a 19. századi magyar töri miatt, forradalmat és honvédő háborút jelent. Szabadság = forradalom, függetlenség = háború.
Mondhatnánk ezt siralmasnak is, tekintettel arra, hogy a szabadság fogalmának nem kellene tartalmaznia a forradalmat, mert nem része annak, és a függetlenség se kéne, hogy háborút jelentsen feltétlenül… de nem lehet letagadni, hogy a magyar történelemben a kettő sokszor összefügg.

HariSeldon 2009.03.18 13:39:39

Mielőtt továbbmennénk, kell ide egy kitérő. Sokszor mondtam már én is, mások meg még többször, de úgy látszik, nem lehet elégszer: a „forradalom” fogalma per definitionem (némileg leegyszerűsítve): erőszakos, tömeglázadással kikényszerített rendszerváltás, olyan esetben, amikor a rendszerváltásnak nincs békés és törvényes lehetősége (vagyis diktatúra ellen irányul). Amikor van lehetőség a törvényes rendszerváltásra, de az mégse így történik, hanem erőszakosan, (tömeg)lázadással, azt puccsnak nevezzük. Demokrciában tehát nem lehet forradalmat csinálni, csak puccsot. Ezen mit sem változtat az a tény, hogy a forradalomnak nem kell föltétlenül véresen erőszakosnak lennie. Ez csak a diktatorikus hatalom (amely ellen a forradalom irányul) belátásán ésvagy helyzetén múlik. (Lsd pl magyar rendszerváltás 1989-90-ben.)
Ennek folyományaként még két fogalmat tisztáznunk kell: „rendszer” alatt, társadalmi értelemben a társadalom alapvető szerkezét, tulajdonformáit értjük (ki tulajdonolhat és mit), vagyis a gazdasági szerkezetet, és ezzel összefüggésben az ennek keretet adó politikai felépítményt (kik és hogyan hozhatnak törvényeket, és kik hajthatják azt végre). Ennek értelmében „rendszerváltás” alatt a társadalom gazdasági szerkezetének és politikai felépítményének megváltoztatását értjük. Ha ezek egyike (de általában mindkettő, merthogy szorosan összefüggenek) megváltozik, akkor rendszerváltás történt. (Ez lehet forradalmi jellegű, vagy demokratikus, mindegy: ha megváltozott, akkor az rendszerváltás. – Úgyhogy, tisztelt jobbos kollégák: Magyarországon 1989-90-ben rendszerváltás történt. A szocialista államtulajdonú gazdaságot kapitalista gazdaság váltotta fel, a diktatorikus hatalmi felépítményt parlamenti demokrácia. Pont. Tehát a definícó szerint (még mindig jobbos kollégáink figyelmébe): az nem rendszerváltás, hogy Kiss István helyett Nagy Józsit ültetjük a bársonyszékbe. És az is irreleváns a rendszerváltás szempontjából, ha Kiss István előtte is, meg utána is részt vesz a politikai életben. Morálisan, meg ezer szempontból lehet kifogásunk ellene, de a rendszerváltás tényét ez nem befolyásolja.)
Na, és akkor most végre vissza 48-hoz. 1848-ban Magyarországon rendszerváltás történt, mert az áprilisi törvények értelmében a késő-feudalizmust kapitalista rendszer váltotta fel (legalábbis az átmenet alapvetése megtörtént). A változás forradalmi volt (még ha Petőfiék köre nem is ezt értette ez alatt – ma őket leginkább anarchistáknak lehetne nevezni (bár az anarchizmus később definiált fogalmába csak részben férnének bele – ahogy viszont részben beleférnének a kommunista 19. századi fogalmába, de (szerencsére?) azt Petőfiék még nem ismerték).
Ebbe a magyarországi rendszerváltásba az Udvar csak a pillanatnyi (európai) helyzet kényszere miatt ment bele. Nem azért, mert ab ovo utálta volna (a gazdasági rendszerváltás a Birodalom nem magyar részeiben már korábba lezajlott, Habsburg jóváhagyással és vezetéssel), hanem mert komoly gazdasági és politikai érdekei szóltak amellett, hogy Magyarország félgyarmati státusza fennmaradjon a birodalmon belül. (Lsd pl belső birodalmi vámhatár az osztrák és a német kézben lévő cseh ipar védelmében, ami kedvez a magyra mezőgadaságnak, de egyben meg is tartja Magyarországot a késő-feudális agrárállam státuszában.) Az április törvények értelmében ezek a hatáskörök átkerültek magyar kézbe.
Ebből az következik, hogy az Udvar, amint változnak a külső körülmények, mindenféleképpen megpróbálja visszacsinálni a rendszerváltást. (Ezt látta pl Széchenyi, és ezért ellenezte annyira a pillanatnyi helyzetet kihasználva kikényszerített változásokat.) Ezt a dolgot vsz nem lehetett volna tárgyalásokkal rendezni (igaz, meg se próbálták egyik fél részéről se). Úgy gondolom, a 48as rendszerváltásból törvényszerűen következett a fegyveres konfliktus.
Játéklehetőség csak abban volt, hogy a pofozkodás végén mikor és milyen helyzetben jön létre az új status quo (amit kiegyezésnek nevezünk).
Feltehetően jobb lett volna, ha úgy tárgyalunk, hogy közben Görgey Bécsben csücsül a feldunai hadsereggel. Ámde ezt Kossuth és körének rövidlátása nem tette lehetővé.
De:
Nem vagyok biztos benne, hogy sokkal jobb lett volna hosszú távon. Ugyanis: egy győztes háborúval a háta mögött, Bécsből tárgyalva, nem biztos, hogy a magyar társadalom elfogadott volna egy bármilyen kompromisszumot. A korabeli B-közép könnyen lehet, elsikkasztott rendszerváltásról szónokolt volna, és az eglsz magyar társadalom is olyan követeléseket kényszerített volna rá a Birodalomra, aminek hosszabb távon nem voltak meg azt anyagi alapjai, és nem volt meg a nemzetközi reálpolitikai fedezete. A tartós és mindkét fél számára hasznos kompromisszumhoz ugyanis feltétlenül kell az a belátás mindkét fél részéről, hogy nincs más járható út, és nem is lesz belátható időn belül, valamint ezzel összefüggésben annak az érzése, hogy a kompromisszummal nem adtunk fel semmi olyat, amit soha nem szeretnénk feladni, és ami esetleg elérhető lett volna.
Az 1867es kiegyezés ilyen kompromisszum volt. De kellett hozzá magyar részről a bukott szabadságharc és a közel húsz éves elnyomás, ami az egész társadalommal megérttette, hogy nincs más lehetőség. Habsburg (osztrák-cseh) részről pedig kellett az a húsz éves tapasztalat, hogy Magyarország megtartása a magyarok passzív ellenállása mellett ráfizetéses, tehát felesleges (a Bach korszakban, majd egészen 1867-ig gyakorlatilag a Birodalom Magyarországról származó bevétele mindig kisebb volt, mint a magyarországi költségek). Kellett továbbá annak megélése, hogy Magyarország passzív ellenállása mellett Bécs nem képes nagyhatalmi, de tkp még középhatalmi tényező lenni (kiszorulás Észak-Itáliából a piemonti-francia háborúban (Solferinoi vereség 1859), majd kiszorulás a német egység létrehozásából és ált a nyugat-európai nagypolitikából a porosz háborúban (Königraetz-i vereség, 1866.)
Tehát: a 48-49-es forradalom (nevezzük annak) és szabadságharc élménye nélkül egyik fél sem kész az ésszerű kompromisszumra. 48. illetve annak szerteágazó következményei tették lehetővé, és egyben kikerülhetetlenné az ésszerű (bár nyilván nem hibátlan – de hát mi hibátlan az emberi világban?) kiegyezést.
(Sokszor (de nem mindig) annak is van haszna, ha ész nélkül nekimegyünk a falnak, bár meglehet, az a haszon (ha lesz egyáltalán) csak évtizedek múlva mutatkozik meg.)
Ezt, a reformkor elejével kezdődő, és a kiegyezéssel végződő, összességében végül is igen sikeres magyar történelmi folyamatot ünnepeljük annak középponti eseményével (illetve a középpontot jelképező március 15-ös dátummal). Legalábbis én így gondolom.

HariSeldon 2009.03.10 09:45:58

Sziasztok!
Már megint nincs időm bővebben... pedig már készültem megindokolni, hogy miért határoztam úgy: én többé olyan pártra nem szavazok, amelyik nem fogadja el legalább a Reformszövetség programját. Nem részleteiben, hanem teljes egészében. Nyíltan, ország-világ előtt deklarálva.
(Lapival feltehetően még lesz egy vitám, hogy miért látom igazolva régi fenntartásaimat GYF-fel szemben. Tömören: mert nem merte és nem tette (csak félig, vagy még félig se), de ez ennél bonyolultabb. - Abban viszont vsz nem lesz vitánk, Lapival legalábbis, hogy OV kb mostanában végleg lekerült a figyelemre érdemes tényezők táblájáról. Kár vele foglalkozni, felejtsük el.)
Szóval amikor a fenti elhatározásomat hoztam, eszembe se jutott Bokros, mert nem volt színen, csak valahol az értelmiségi holdudvarban (ahogy TWA írja), pedig évek óta sokszor emlegettük baráti körben, hogy ő kéne ide, ha lehet, miniszterelnökként. Surányit mellé a jegybank élére, és hajrá, Lajos. Nem baj, ha fáj (ahogy valaki itt fentebb mondta), essünk túl rajta, minél gyorsabban.
Namost, soha eszembe se jutott, hogy az MDF-re szavazzak. Szimpatikus, hogy nem fertőzte meg őket (márakit) a fideszes lázálom, sőt kapálódznak ellene, de botladoznak, és maszatos, amit csinálnak (akár a szocik).
De ha ezt komolyan gondolják, a Bokrost, én esküszöm, rájuk fogok szavazni. Napok óta szó szerint ugyanezt hallom egyébként széles ismeretségi körömből is - és ami a meglepő (vagy tán nem is annyira meglepő): a legkülönbözőbb pártállású emberektől.
Most csak ennyi... az elemzéssel adós maradtam, de bepótolom, amint lehet.
Üdv mindenkinek!

HariSeldon 2008.12.06 18:42:07

Sziasztok!

Nincs időm mindent végogolvasni, bocs, ha valaki már írta vola...

Szóval. Arra gondoltatok már, hogy az alapvető választás nem az eredeti verzió vs újramesélt/rövidített változat között van?
Ti. a klasszikusok popritmusban azoknak való, akiknek nincs idejük/kedvük elolvasni az eredetit, illetve az eredeti vmiért nem jön be nekik - de azért érdekelni őket, hogy nagyjából mi is van pl ezzel kőszívűvel.
De mi lesz azokkal, akik azt mondják (és most itt - egyelőre még - hagyjuk függőben, hogy van-e ebben nekik valami igazságuk)... tehát azt mondják, hogy francba Vicuska szerelmes lelkével, háttérben valami régi, eszeveszett háborúval. Végül is már a 21. században vagyunk, vagy mi.

Én magam általában mániákusan írtózom az újrakevert dolgoktól, Felkelő nap házát kizárólag Animals előadásban hallgatok (ja, hogy már az is átdolgozás...?), a nyálas rádiórimékektől rohamom van - de vannak, még a baráti körömben is, akik viszont kifejezetten ezeket szeretik. Most fosszuk meg őket ettől, csak azért, mert mi az eredeti cuccokra esküszünk?
Jókai bejött anno, áltiskolában olvastam végig szinte mindent tőle - gyakorlati órákon, míg a többiek dugványoztak és kapáltak, mert amihez én hozzáértem, az azonnal elszáradt. Megegyeztünk a tanárral, hogy nem nyúlok semmihez, hanem olvasok kint a kispadon, ő meg megadja a négyest. Volt elég időm.
Nem hiszem, hogy valaha is újraolvasnám az Egri csillagok eredetit (bár szeretem), vagy a Kőszívűt (unalmasnak találtam anno). Nem érdekel a rövidített változat se - ha esetleg mégis szükségem lenne rá, snellben végigfutom az eredetit.

És akkor most vissza az elejére: szerintem nem az a kérdés, hogy eredeti, vagy zanza. A kérdés az, hogy mi a kötelező (és miért).
Ha egy tinit 2008-ban hat ökörrel se lehet odavontatni az Aranyember közelébe (mert az Aranyember egész világa, szerkezete, aurája idegen neki, értelmetlen és érdektelen), az nem fogja elolvasni a rágógumiváltozatot se, legfeljebb erőszak határsára (megbuksz és ki vagy rúgva, ha nem), de ha erőszak hatására olvasta, akkor pont úgy utáléni fogja, mintha az eredetit erőszakoltuk volna rá. Na jó, nem annyira, mert talán könnyebben túlesik rajta.

De akkor m i a megoldás?

Szerintem nem egyes műveket kellene előírni (pláne nem központilag) kötelezőnek, hanem magát az olvasást. X évfolyamon y mennyiségű könyvet kötelező elolvasni. Azt pedig tanárra kellene bíni, hogy a konkrét gyerek ismeretében, jellemét, érzéseit, gondolkodásmódját, stb. ismerve, mit ajánl neki.
Van, akit 13 éves korában kizárólag a Tajtékos napokkal lehet megfogni (szerelmes alter kamaszlányoknál ált bejön), míg Doom-on edződött fiúk köpködni fognak tőle. Náluk valószínűleg Iain M. Banks-el lehet indítani, vagy Galaxis útikalauzzal.
Figyelitek: csak irodalmilag, esztétikailag "magas", tiszta regényeket sorolok, a rágógumiváltozat, ha innen nézzük a problémát, szóba se kerül.
Mert mi is az irodalmi igányű olvasás lényege? Hogy megtanítsa, mikor volt Eger ostroma? benne van a lexikonban. Hogyan működött a 19. században a vízimalom? Nézd meg guglin.
Az irodalom, az olavsás lényege, hogy téged körülvevő világ olyan komplex megismerési és feldolgozási módját ismerd meg, amely mással nem helyettesíthető.
Ne tévesszen meg, hogy ez ma már nem lehet egyeduralkodó feldolgozási mód. A középkorban szinte csak a verbális és a text üzemmód létezett. Ma már ezeknél vsz fontosabb a képi megismerés. Filmek, stb. De a godolkodás és a ráérzési képesség cizelláltsága - összességében egy ember működőkáépessége a saját világában - annál jobb hatáfokú, minél többféle feldolgozási módon képes átfuttatni a világról szerzett ismereteit, benyomásait. Az olvasás ezek közül az egyik, azért olyan fontos, és azért nyomatjuk, sztem helyesen, hogy olvasásra szoktatás, meg hogy kötelező.
De csak az olvasás, mint olyan. Hogy min szerezzük meg ezt a tudást, Steinbeck-en, Vonneguton, Gárdonyin vagy Bulgakovon, lényegében tökmindegy. Kinek ez jön be, kinek az.

Mondom, szerintem alapvetően abból származnak ezek a vicces viták, mint ez is, hogy emberek egy csoportja elő akarja írni más embreknek, hogy mi tetsszen nekik.
(Miért szeretjük Sienkiewiczet? Mert tetszik nekünk. Miért tetszik nekünk? Mert nagy író volt! - De nekem nem tetszik! És én nem szeretem!!!! - Csend legyen, fiam, mert popsit ragasztok rád! Azonnal kezdjen el tetszeni!... így Witold Gombrowicz a Ferdydurke-ben)

A központilag előírt kötelező irodalmat kellene eltörölni, de nagyon gyorsan.
Ja, hogy a személyre szabott bevezetés az irodalomba című gyakorlathoz felkészült tanárok tömegei kellenének, akik nem csak a kanonizált kötelezőt olvasták, hanem annál sokkal tágasabb ismerfetanyaguk és képzettségük van? Hát ja.
És mikor lesznek ilyenek? ha felnő egy tanárnemzedék, akiknek nem a kanonizált eredeti bebiflázása lesz a diploma feltétele, hanem...
És így tovább.

Üdv mindenkinek!

HariSeldon 2008.09.29 18:13:55

Sziasztok!

Nos, azt hiszem, (ezúttal) a fidesz futott bele egy marha nagy pofonba. Maguknak keresték.
Emlékszetek rá, mit mondtam valamikor tavasszal, szal jó régen már, arról, hogy egyre-másra kerülnek elő az országban titkos felvételek, és kivétel nélkül mindegyiken mszp-s delikvensek üzletelnek? Azt írtam, olyan érzés, mintha a fidesz központilag kiadta volna parancsba, hogy mindeki bekapcsolt diktafonnal a zsebében mászkáljon.
Ez akkor az egyes pártok magukról kiállított nem szándékolt, látens jellemzőivel kapcsolatban került elő. A központi diktafonozást csak mellékesen említettem, mint olyan dolgot, aminek persze megvan az elsődleges hatása (látjátok, mennyi-mennyi sötét ügye van az masz-szdsz-nek, velejéig korrupt az egész), de van egy látens hatása is, ami szvsz fontosabb (ti: a fidesz mindig és mindenkit lehallgat... lehet, hogy téged is).
Akkor nem gondoltam, hogy tényleg központi elhatározásra megy a dolog, márpedig most úgy néz ki.
(Nem csodálkoznék, ha kiderülne, hogy a híres öszödit is az UD rögzítette volna fidesz-megrendelésre...)

Na de lépjünk azért egy lépést hátra. Az egy dolog, ha egy kormánynak kapóra jön egy ilyen UD, aminek kapcsán kicsit bele lehet hallgatni az ellenzék dolgaiba - ha már olyan hülyék voltak, hogy még az NBH-t is le akraták hallgatni. (Képzeljétek el, hogy vágna visza az amerikai kormány, ha kiderülne, hogy az épp ellenzékben lévő párt egy kft-vel megpróbálná lehallgatni az FBI-t...) Na de miért is ilyen hülye a fidesz, hogy egy ekkora balhorgot bevisz saját magának?

1. Szerintem nem az egész fidesz ilyen hülye, csak a konspirálós része. A Kövér (Demeter) - Orbán - stb. csoport mindig is ilyen volt. Vörös kutyából nem lesz szalonna. Alighanem túl mélyre szaladt nekik gyerekkorukban a Stirlitz (fiatalabbak kedvéért: a szovjet kémfilmek zászlóshajója volt egykor, tévésorozat). Mivel nekik meggyőződésük, hogy kommunista (ejtsd: nem fidesz-közeli) csak gazember lehet, és helyből lehallgat és kémkedik, mert az mind olyan, maguk is elhitték már 98-ban saját maguknak, hogy az mszp lehallgatja őket. Hogy a tények ezt nem igazolták...? Hát az nem lehet. (vö: Kossuth, amikor nem hajlandó tudomásul venni, hogy a Vértes bércei nem nyúlnak az égig, és nem áthatolhatatlanok a Habsburg hadsereg számára.)
Ebből a paranoiából nem lehet jól kijönni. Muszáj védekezniük, visszaütniük, bármilyen eszközzel, lehallgatással, kémkedésel, bármivel ("mert ezek ellen minden eszköz megengedett").
De ez csak egy része a fidesznek.
Időnként van kiszivárgó nyoma, hogy a fideszben, még a legfelső vezetésben is vannak időnként komoly viták, talán erről is.
A talpasok a fidesz viselt dolgainak nyilván csak egy részéről tudnak, vagy éppen semmiről.

Ahogy a másik oldalon a Szilvásy-kör kezébe került információkról is csak az mszp egy része tud valamit (mindent talán senki; semmit viszont nagyon sokan). Az adagolás, az infók adagolása valóban tudatosságot mutat (ha nem is profi - ütősebben is lehetne ezt használni). Persze: megpróbálják politikai előnyszerzésre használni. Ez nagyon nem szép ugyan, de érthető. És végül is: nem ők bérelték fel Demetert, meg a többi fideszest, hogy lehallgatásokról, meg egyébről tárgyaljanak az UD-vel. Azt ők saját maguk "gyártották".

De még egy lépéssel hátrébb.
Néhányszor már elmondtam itt, most már nem idézem be újra: mint már annyiszor története során, a magyar társadalom a szokásos modernizációs válságon esik át. Ez Magyarországon a késő-középkorban keletkezett, Ny-Európához képest megkésettség miatt zajlik mindig válság formájában.
A rendszerváltás után a m társ döntő része gondolta úgy (és gondolja talán ma is), hogy az immár átalakított, ny-európai társ rendszerben (kapitalizmus, parlamenti demokrácia) már csak éldegélni kell, és automatikusan lejátszódik majd ugyanaz az életminőség-növekedés, ami pl Ausztriában a 2. vh után. Ezt (vsz inkább ösztönösen, mint tudatosan) érzékelte a rendszerváltás utáni politikai elit, ami a gyakorlatban abban nyilvánult meg, hogy aki a zökkenőmentesebb, változásmentesebb, egyszersmind gyorsabb növekedést igéri, az a győztes.
Ez indította be a 98-as választi kampány idején (ill már kicsit hamarabb is) azt az igérgetési licitet, ami 2006-ban a fidesz lólábkilógós mesekampányához vezetett - de egyben ahhoz is, hogy a 2002-es kampányigéreteit betartva az mszp padlóra vitte a gazdaságot.
Ennek hátterében azonban, a valóságban ott lappangott, és ott van most is (most már kevésbé lappangva) a m társ és gadaság strukturális (modernizációs) válsága - amihez az igérgetési licit miatt senki nem nyúlt hozzá, sőt, a legutóbbi időkig a m politika még a létezését is tagadta. (Erről, illetve ennek rájukeső részéről mondta GY Öszödön, hogy hazudtunk éjjel-nappal. (OV a fideszre eső részről még nem mondott semmit...)).

Emlékszetek, amikor a 2006-os zavargásokról beszélgettünk itt anno? Azt állítottam, hogy ez a legfrissebb magyar modernizációs válság egyik tünete. Az egész folyamat igazából arról szól, hogy a felismert, (legalább az egyik fél, az mszp) által elismert modernizációs változást valakinek le kell vezényelnie. A tét (kb a következő két választás tétje... de erről majd később) az, hogy a magyar társadalom mikor kényszerül rá a modernizáció végrehajtására, és kinek, melyik politikai oldalnak a vezényletével.

HariSeldon 2008.09.29 18:30:03

És még:

Ahogy én látom, a modernizációs változás igazából még el se kezdődött, és messze nem dőlt el, hogy melyik fél vezeti majd.
TWA annak idején, 2006-ban azt kérdezte tőlem itt a blogon, hogy sztem mi lesz a kifutása. Már akkor se mertem jósolni, és most se fogok - de nekem úgy tűnik, egyelőre még csak az elején vagyunk a versenyfutásnak, hogy ki vezényelje - majd. A társ döntő része még nem látta be a változás szükségességét és kikerülhetetlen voltát (még mindenki azt hiszi, hogy meg lehet csinálni úgy, hogy ő ne a változás vesztesei közt legyen, viselje az átmenet terheit valaki más - erre utal a "fidesz-népszavazás tömegsikere") - és amig ez így van, addig senki nem mer előállni a valódi programmal, amiben nyilvánvalóan ér-veríték-könnyek lesznek. (Sajnos, az szdsz sem... pedig nekik most, MOST esélyük lenne gyorsítani a modernizációs folyamatot, és egyben középtávon visszakapaszkodni a nagy súlyú középpárt kategóriába).
Éppen ezért azt gondolom, hogy a következő választás (most úgy gondolom, lehet, hogy 2010-nél hamarabb lesz... erről majd mindjárt) ezt még nem fogja eldönteni. A következő választ bárki is nyeri, könnyen lehet, hogy még nemmer majd belekezdeni a tényleges modernizációba, és megpróbálja kibekkelni. A fidesz szinte biztosan ezt tenné (túlságosan belehergelte magát saját kommunisztikus változásmentes államprogramjába az elmúlt években), vsz az mszp is.
Mindegy, aki ezt teszi, bárki is az, arra fog rászakadni a mennyezet. És akkor, egy újabb választás már vsz a tényleges változásról fog szólni.

A legközelebbi választás pedig lehet, hogy tényleg nem 2010-ben lesz, hanem hamarabb. Láttam pár napja egy kis hírt, hogy az mszp átgondolja, mit tud csinálni egy előrehozotton. Nem értettem, de nem tulajdonítottam neki jelentőséget... Nos, ha összerakjuk, hogy a gazdasaág makromutatói GY igéretei szerint meredeken javulnak, és semmi nyoma annak, hogy ez a tendencia abbamaradna, plusz hozzátesszük, hogy mi lehet Szilvásy kezében (OV hülységeket beszél, Kövér és demeter betöréseket szervez, ilyenek - tehát ha vannak ilyen, akkor) már érdeke lehet az mszp-nek kihozni egy előrehozottat. Mintegy jófiúskodva, hogy hát ha annyira akarja a társ persze, akkor legyen. Még akár meg is nyerhetik.

De mondom, ez csak feltételezés, némileg ingatag alapokon.

A lényeg, amit mondani akartam, hogy a rendszerváltás utáni modernizációs válságnak még csak az elején vagyunk. Se a megoldása, se az, hogy ki vezényli le, még nem látszik.
Ezek csak vízfodrok egy nagy folyó hátán.

HariSeldon 2008.07.16 13:35:39

Foglaljuk össze: az 56os lázadás tapasztalatait leszűrve a szovjet birodalom rájött, hogy Magyarország közvetlen katonai irányítása olyan anyagi, és főleg presztízsáldozatot követelne, ami egyszerűen nem vállalható számára. A magyar társ pedig a szovjet katonai beavatkozásból és a megtorlásokból rájött, hogy nem lehet kiszakadni a birodalomból. A két felismerés hallgatólagos, soha senki által ki nem mondott, de mindenki által tudott kompromisszumhoz vezetett: a magyarok nem kérdőjelezhetik meg Moszkva uralmát, cserében a szovjetek a legtágabb határokig hagyják, hogy a magyarok a saját fejük szerint intézzék a belső dolgaikat.
Ennek a kompromisszumnak nem csinálója, hanem jelképe, megtestesülése volt Kádár. Pont ehhez volt érzéke, a zsákban táncoláshoz. (Nem véletlen, hogy jó volt sakkban. :-) )
Továbbá: nem véletlenül pedzegetik annyian, és nem véletlenül érzitek mindannyian a hasonlóságot a kiegyezés kora és a kádárkor között. Mérő László ezt nevezi heurisztikának: a gondolkodásunk hajlamos felismerni a lényegi mintázatokat, akkor is, ha a hasonlítandó dolgok számos részletben különböznek (akár annyira, hogy a párhuzamba állítás lényegében nem is igaz).
48 és 56 – mindkettő a fejjelafalnak kategórába tartozik (bár 56 sokkal inkább). Mindkettő egy idegen(nek érzett) birodalom elleni elkeseredett lázadás. (Bár a szovjet valóban idegen volt civilizációs szempontból, míg a Habsburg sok vonatkozásban inkább a modernizációt képviselte.) Mindkét lázadás azt eredményezte, hogy az elnyomó birodalom rájött, az erőszakos megtartásért túl nagy árat kellene fizetnie. A magyar társadalom mindkét esetben józan kompromisszumot kötött, a kiegyezéskor jogilag is manifesztálva, a kádár-korban hallgatólagosan.

HariSeldon 2008.07.16 14:58:12

a korábbiakhoz még:

N és hogy ez kapcsolódjon is a magyar eü-vitához (Mikolával, vagy nélküle, mindegy :-) ):

Minél magasabban technicizált, és ennek megfelelően minél cizelláltabb egy társadalom, annál kevésbé képes diktatúrában élni. (Az egyszerű igazságokra izgulók most figyeljenek: végre egy egyszerű társadalmi törvényszerűség!) Ti. a kifinomult technikai világ (a posztindusztriális társadalom) bonyolultsága nem fér össze a diktatúrával. Diktatúrában ugyanis a kiválasztás elve, nem csak politikai poziciókra, hanem minden – MINDEN – állásra, kőkemény diktatúrában még a cipész is ilyen, nem a szakértelem, nem a tehetség, hanem a hatalomhoz, egészen pontosan napról napra az éppen aktuális hatalmi akarathoz való lojalitás. Ha ez egybe esik néha, akkor szerencséje van a diktatúrának. De jobbára nem esik egybe, és a hatalomnak választania kell az önálló akarattal, elképzeléssel rendelkező szakértő és a kevésbé tehetséges lojális ember között. Kénytelen az utóbbit választani, mert ha nem ezt teszi, pillanatok alatt elenyészik a hatalma. Mondjuk, egy egyszerű mérnöki pozicióban a tehetséges ember, még ha nem is akar direkt fellázadni, saját szakmai és karrierelképzelései szerint előbb-utóbb szembe fog menni a hatalmi akarattal, keresztbe fog neki tenni, akár akaratlanul is. Viszont a hatalomhoz lojális emberek alkalmazása esetén már nagyon rövid távon is (akár 5-10 év alatt) a társ technikai színvonala fog meredeken zuhanni – hiszen a hozzánemértő emberek tömegei nem képesek a magasan fejlett technika fenntartására.
Tehát minél kevésbé technicizált, minél primitívebb egy társ, annál könnyebben és hosszabban viseli a diktatúrát. Minél magasabb a technikai színvonala, annál kevésbé.
Ez egy nagyon egyszerű törvény, mégse volt nyilvánvaló a történetkutatásban nagyon sokáig. A fasiszta diktatúrák kudarcai voltak az első jelek – de a Szovjetunió hosszú agóniája és csődje kellett ahhoz, hogy vegytisztán végignézhessük ennek a törvényszerűségnek a működését.
Namost. A magyar társ cizelláltságát, technikai színvonalát tekintve a 2. vh előtt, összes megkésettségével és bajával együtt is, messze előrébb tartott, mint az ugyanakkori szovjet-orosz társ. Az előbbi törvénynek megfelelően a szovjetek ebből sokat behoztak (el is kezdett szétmászni a diktatúrájuk, bár elég lassan), de soha nem érték utol a fejlettebb keleteurópai gyarmataikat (Magyarország, Cseho. Lengyelo, és bizonyos szempontból Kelet-Németo.) Magyarországon az 50es években a szigorú sztlini diktatúra meredek és gyors civilizációs (technikai) hanyatlást hozott, részben ennek is volt köszönhető az 56-os lázadás és szabadságharc. A Kádár-rezsim felismerte ezt (helyesen). Lásd, az ún. új mechanizmus már 68-ban, és aztán visszalépésekkel ugyan, de folyamatos liberalizáció, főleg technikai-szakmai, és részben gazdasági téren. A kádári idők slampos, és egyre erőtlenebb diktatúrája éppen ennek a felismerésnek köszönhető.
A Kádár-rendszer akarva-akaratlanul (attól függ, konkrétan, személy szerint kiről beszélünk) egyensúlyozni próbált a diktatúra hatalmi igényei és a technicizált társadalom működési feltételei között. Biztos voltak sokan köztük, akik nem ismerték fel a fenti törvényszerűséget, de vsz akadtak olyanok is, akik igen… de mondom, az egész világ számára nyilvánvalóvá csak a Szovjetunió bukásakor vált, hogy ez egy kőkemény, átléphetetlen törvény.
Most sokan azt fogják mondani, hogy Kína. Diktatúrában prosperitás…. Csakhogy Kína, mióta beindult a gyors technikai modernizáció, évről évre távolodik a diktatúrától (ebben pl nagyon hasonlít az elmúlt 10-15 évben a késői kádárkorra). Én 2002-ben voltam kint hosszabban – a diktatúrának már akkor is kevesebb nyoma volt, mint az 1985-ös Magyarországon.

Namost. A magasan technicizált társ létrejöttét és fenntartását világviszonylatban (is) az teszi lehetővé, hogy lényegében, és alapelvként az elemi szimbolikus logikai elvei szerint működő gazdaság (gazdaságosság) és a hozzáértés, szakértelem tiszta versenye alapján történő kiválasztódás határozza meg. Ezt nevezzük piacgazdaságnak. Győzzön a jobb, a hatékonyabb – a többi pusztul. (Vigyázz: nem a személyek pusztulnak, hanem a kevésbé hatékony vállalkozások, módszerek, stratégiák. A benne résztvevő személyek kénytelenek valami más meló után nézni.)
A technikai forradalom viszonylag alacsony fokán ezek az egyénileg logikus stratégiák a növekvő színvonalon túl rendszeres túltermelési válságokhoz vezettek. Ennek egyik megoldási kísérlete volt a marxizmus (az eredeti marxizmus, nem a szovjet leninizmusról beszélek), amely lényegében tartalmazta a tervutasításos központi termelést és elosztást. Erről később kiderült, hogy 1., csak diktatúrával lehet létrehozni-fenntartani, 2. a piaci verseny kiiktatásával megszünteti ugyan a válsághullámokat, de megszünteti a versenyt is, ami a technikai civilizáció létrehozó és fenntartó motorja.
Az 1929-es Nagy G. válság után a másik, a nyugati megoldási kísérlet a New Deal (és annak alváltozatai) lett, amely beépíti a marxi felismeréseket, de nem iktatatja ki a versenylogikát. Lényege, hogy az erős állam folyamatosan beavatkozik a gazdasági folyamatokba, és állandó kontroll alatt tartja, azzal a céllal, hogy a termelés és a fogyasztás makroegyensúlyát fenntartsa. Ezt nevezzük később jóléti társadalomnak – ami igaz is. A fogyasztói tömeg és a piaci verseny egyensúlyban tartásával a tömegek látványosan, és folyamatosan növekvő technikai (és általában élet-) színvonalat kapnak. A piaci szereplők pedig az adott, viszonylag lassan változó szabályok között versenyezhetnek.
Ez működött is úgy 1980. végéig – amikor is a számítástechnika új lehetőségein alapuló technikák és stratégiák értelmetlenné és fölöslegessé tették a korábbi állami regulációt. Ahol tovább erőltették azt (pl Franciaország) gyorsan technikai és gazdasági versenyhátrányba került az olyan régiókkal szemben (pl. Japán, USA, némi hezitálás után Anglia), amely hajlandó szabadon engedni újra az immár magasan technicizált piacgazdaságot, és az államot átalakítja az ennek megfelelő gyorsreagálású szolgáltató-állammá. Ezen a technikai fokon ugyanis nincs szükség többé az állam által újraelosztással fenntartott fogyasztói tömegre, mert a túltermelési válságok az információtechnika (és az információtechnika gyorsasága) miatt már nem alakulhatnak ki, legfeljebb egyes vállalatoknál, rossz döntések következtében.
Ha az állam mégis megpróbálja fenntartani a nagy elvonást, és annak szétosztását a tömegek közt, immár nem gazdasági indokkal, hanem szociálissal, e társadalom gazdasági vállalkozásai a nagy elvonás miatt pillanatok alatt súlyos versenyhátrányba kerülnek a modernizált társadalmakkal szemben, amelyek nem teszik ezt. A modernizáló társadalmak viszont kénytelenek megküzdeni az egyre nagyobb civilizációs frusztrációval (ti: elnyomorodó tömegek nem lesznek, ez humbug, hiszen a fogyasztó továbbra is fogyasztó, ebből él az egész gazdaság – de lényegesen nagyobb alkalmazkodóképességet, folyamatos, életen át tartó tanulást, rendszeres átképzést kíván meg MINDEN EGYES egyedétől – és az erőfeszítés a legtöbb esetben még nem is meggazdagodáshoz vezet, pusztán csak azonos színvonalú élethez (ami persze azt jelenti, hogy az illető folyamatosan lépést tud tartani a technikai színvonallal, előbb utóbb lesz mobilja, lcd-je, rákgyógyítást is kap – de a társadalmon belüli pozíciója ezzel nem változik, ha pl alsó-középosztály volt, marad is az). Ezt (a fokozott erőfeszítést, és az egész életre való tervezés lehetetlenségét) természetesen fokozott létbizonytalanságnak éli meg (a szociálisan pátyolgató állam polgáraival szemben), ez a civilizációs frusztráció. Cserében viszont, miután a társadalma a gazdasági versenylogika okán optimális haszontermeléssel működik – erőfeszítéseinek köszönhetően könnyebben tudja érvényesíteni tehetségét, és gazdagabb lehet (ha akar és tehetsége is van hozzá).
Lényegében erről szól a mai magyar eü vita is. Gazdagabb, gyorsabb és hatékonyabb társ leszünk-e (de akkor te fizeted pl az orvosodat is, legalább részben), vagy lassabb, szegényebb társ leszünk, cserében megkapod az orvosodat „ingyen”.

HariSeldon 2008.07.16 15:12:19

Bio74: Bocs, most érek rá... Illetve most sem. De ma már nem szólok többet. :-) Legalábbis azt tervezem.

HariSeldon 2008.06.26 12:03:48

Sziasztok mindenkinek!

Nos. Előrehozott választásnál is négy éves ciklus kezdődik. Törvényben rögzítve nem a választás időpontja (éve) van, hanem az, hogy a választással 4 éves ciklus kezdődik. Ha tehát pl idén lenne előrehozott, az annyit jelente, hogy mostantól a választások időpontja 2008-2012-2016… stb lenne, egészen addig, míg meg nem bontja ezt a sort egy újabb előrehozott.

Többen megint mondták itt, hogy OV okos. Sokan hajlamosak ezt axiómaként kezelni. Szerintem OV intellektuálisan erősen közepes (átlagos) emberke. Azért gondolom ezt, mert jól láthatóan nem képes felfogni és alkalmazni nagyobb összefüggéseket. Ha tudna, nem lennének azok az irdatlan cikkcakkok, irányváltások az elképzeléseiben. Általában jó taktikus (de korántsem mindig), viszont csapnivaló stratéga (mindig).
Ennek az az oka, hogy ő egy értelmes falusi belemenős csávó. A kis faluban kb ő volt a legnagyobb koponya, aki kiépes volt betanulni a tankönyvet. Erre talán más is képes volt még a néhányezres Felcsúton, de tuti ő volt közöttük a legerőszakosabb. A szfehérvári gimiben ez már kevés volt, és a szocializciójában megerősödött az értelmiség-ellenesség (elvégre ebben a nagyobb merítésben ha megszakadt se ő volt a legértelmesebb), és felértékelődött az erőszak (az értelmesebbek (értve ezen nem a lexikális-reprodukáló tudást, hanem az innovatív, a tudást felhasználó és alkotó módon alkalmazó képességet), szal az értelmesebbek hajlamosak irtózni az erőszaktól, és átengedni a terepet az erőszakos janiknak).
Ez a folyamat messze kiteljesedett a fővárosban, ahol ő nem volt más, mint egy viszonylag jó reprodukciós memóriával rendelkező (megtanuljuk, amit kell), nyomulós emberke.
(Ismerem az ilyeneket saját egyetemista koromból – sőt, magát OV-t szegről-végről – olyan volt.)

Namost. Látom, próbáljátok egyetlen logikai rendbe felfűzni a kiszivárgott beszédét, közben meg az előrehozott választások követelését (a kettő több ponton is üti egymást), meg még a Stumpf-fále delirálást is, meg esetleg egyéb fideszes megnyilvánulásokat. A szándékotok érthető – az ember próbálja kisilabizálni mások szándékait-tetteit, és próbálja valami érthető renddé magyarázni maga körül a világot.
De ne feledjük el, hogy minden, ami nem egyéni cselekvés (de néha még az egyéni is, de ezt most hagyjuk), tehát minden, amit több ember csoportja csinál, az egyéni szándékok, képességek, információs horizontok, indulatok, érzések egymásra ható (egymást erősítő-kioltó) eredője.
Amit most (vagy bármikor) fidesz-politikaként látunk, az egy eredő, s mint ilyen többé-kevésbé racionális alapokon nyugvó, de illogikus dolog. Nem egy embercsoport (vagy akár egy ember, OV) elhatározott, végsőkig csiszolt és támadhatatlan logikai rendszerbe szervezett cselekvéssora (márpedig ugye, mi mindig ilyet keresünk a dolgok mögött – hiába), hanem szándékok, tervek, indulatok, egyéni elképzelések és rögtönzések egyvelege.
Félreértés ne essék, ez nem csak a fideszre igaz. Minden más politikai erőre is, sőt, bármiféle embercsoportra, akik többé-kevésbé együtt akarnak csinálni valamit. Szervezzetek meg egy osztálykirándulást, vagy több család részvételével egy nyaralást – látni fogjátok, hogy miről beszélek. Az sem más, mint egy párt.
(Off: Ezért szoktam röhögni azokon a szövegeken, hogy „az USA politikája”. Mindig is agresszív volt, azér támadták meg Irakot. Az Olajér támadták meg. Bush bosszút akart állni. Bushnak érdekeltségei vannak ott. A kereszténységet védik. A demokráciát exportálják… stb. ezt mind önálló, megfellebbezhetetlen magyarázatként, logikus rendbe rakva. Csak az a baj, hogy bármelyik magyarázatot nézzük, mindig vannak kilógó tények, illogikus következmények, amik nem illenek bele a rendszerbe. – És ez azért van, mert pl az USA mindenkori külpolitikája is egy eredő. Egy folyamatosan, napról napra változó eredő, amelyben egyeseknek (jelenleg pl Busnak) viszonylag nagyobb szava van, de az eredő tízezernyi ember, minisztériumi köztisztviselő, elnöki tanácsadó, hírszerző, katonatiszt, stb egyéni felkészültségéből, a világról alkotott tudásából, egyéni karrierszándékaiból, családi helyzetéből (válik az asszony) stb stb áll össze. Ez a napról napra picit változó eredő az USA külpolitikája. Vannak benne nagy és alapvető, korszakokon átívelő felismerések, amit többé-kevésbé mindenki tud, és ezért felismerhető (amilyen pl az „amerika az amerikaiaké” volt a 19. sz-ban), de az egész összeségében nem fűzhető fel egyetlen logikai paradigmára (vagy akár többre), mert nincs mögötte tervezett, algoritmusba szervezhető logika. Az a tízezernyi ember van mögötte. On.)
Hm, nem is volt annyira off ez az usás kitérő… mert ez szó szerint igaz a jelen magyar fideszre (mszp-re, szdsz-re, stb) is.
Én úgy látom, hogy GYF történelmi szerepe az volt (eddig, később talán lesz más is), hogy a maga kissé hebehurgya, szétfolyós módján, de megpróbálta átvinni a magyar társadalmon a strukturális reformokat – ez lényegében nem sikerült. Elsősorban azért nem, mert a magyar társ tömegében még nem ismerte fel ezek elengedhetetlenségét. Másképpen fogalmazva: nem volt és nincs (még) olyan válsághelyzet, amely felismertetné és kikényszeríteni ennek tömeges felismerését. GYF érdeme, hogy a próbálkozással átvitte a köztudatba azt, hogy egyáltalán erről gondolkodni kell, s hogy előbb-utóbb nem úszható meg.
Másik érdeme (de ez csak időleges), hogy átvitte a gazdasági stabilizációt. Ez sikerült.
Ezzel az a baj, hogy most pont ugyanaz történt, ami a Bokros-programmal annak idején. Bokros programjának az első felét hajtották végre, a stabilizációt (ami 4-5 éves prosperáló szakaszt hozott a gazdaságba). Most is a stabilizáció történt meg, és a gazdasági mutatók egy fél éve egyre határozottabban javulnak. Jövőre már az EU átlagot meghaladó gazd-i növekedést prognosztizál… nem egy, de az összes komoly elemző cég, a londoniakat is beleértve.
Ha azonban e felfutást nem használjuk fel a strukturális reformokra (tehát megismétlődik a Bokros-eset), akkor az egész csak tüneti kezelés volt, és a végén, a prosperáló évek után nagyobb lesz a leszakadás, mint valaha.

És akkor most vissza az elejére, hogy OV és a fidesz most mit csinál.
Egyrészt az egyre meredekebben javuló gazdasági mutatókat ők is ismerik, ne dőljünk be annak, hogy a kommunikációban közben állandóan válságról papolnak. Végül is nem dicsérgethetik a kormányt, aminek az ellenzékét alkotják, hát nem? Tehát ismerik a mutatókat… és ezért követelnek hisztérikusan, minden nap előrehozott választást, most azonnal, még ma, és nincs más kiút. OV pontosan tudja, hogy minden nappal romlanak a választási esélyei… és 2010-ig még sok nap van.
Zárt körben, egyetemisták előtt azonban ezt nem lehet előadni, mert ott viszonylag felkészült emberek vannak, akik jobbára tudnak gondolkodni – márpedig OV, a frusztrált falusi akarnok-gyerek nyilván nem akar leégni előttük. Ott mást mond. Szerintem eszébe se jutott, hogy esetleg felveszik a beszédét. Az a fidesz-kommandókban divat újabban, hogy a zsebben bekapcsolt diktafonnal mennek mindenhová. (Nem véletlen, hogy ellenkező irányú titkos felvételek nincsenek – miközben a fidesz-önkormányzatok korrupciós ügyeiről azért szivárognak a hírek. Nem is lenne életszerű, ha az ország döntő többségét vezető fidesz-önkormányzatokban nem lenne egyetlen eset se.)
Tehát OV elengedte magát. Elismerést akart, intellektuális elismerést az őt mindig frusztárló intellektuel közegben.
Innen az ellentmondás.
Ezzel szemben Stumpf, amennyire tudom, már máskor is állt szemben OV-vel 2002 óta. Nem vagyok biztos benne, hogy nem valami OV-ellenes szándékkal beszélt a fidesz esetleges alkotmányozási elképzeléseiről. Ebben az esetben ez lehet egyéni bosszú is, de méginkább a fideszen belüli helyezkedés, hatalmi harc egyik, számunkra is látható megnyilvánulása.
Egyéni szándékok, érzések, elképzelések, érzések… pedig most csak két emberről volt szó.
Mindig eredőt látunk, ne feledjétek.
És ami az egész országgal történik (benne velünk személy szerint), az is egy eredő.
Napról napra változik.
Mert az a 10millió ember egyéni érzéseinek, gondolatainak, tudásának és információhiányainak, szándékainak az eredője.
Szép napot!

HariSeldon 2008.05.27 18:56:24

Carnivora:
Miért nem idézed az elejét is?
"vallomása szerint puskából gumilövedékekkel lőtt a parancsnokai által kijelölt rendbontókra, akik követ és Molotov-koktélt dobtak a rendőrökre, csúzliból pedig acélcsapágyakat lőttek rájuk."
Utána lett káosz...
Kinek a felbujtására gyújtogattak, molotovkoktéloztak, csapágygolyóztak ezek a derék hazafiak? csak nem OV...?

Carnivora... az a helyzet, hogy morvaykriszta ide, révészmariusz oda, 2006 őszén a köztársaság rendőrsége a Magyar Köztársaság törvényes rendjét védte meg a fidesz által felheccelt gyújtogatóktól. Pont.
Sok hibával tette ezt, főleg eleinte, amire magyarázat, de nem mentség, hogy előtte 16 évig ilyen nem történt Magyarországon. 2006-ban elvétve akadhatott olyan rendőr az állományban, aki még anno részt vett oszlatási gyakorlaton, és az a gyakorlat is még egy rági, másik rendőrség volt.
Az viszont tényleg mentség, hogy a rendőrség gyorsan tanult, és láthatóan esetről esetre profibban intézi a randalírozók megfékezését.
Már többször elmondtam, de most még egyszer: jogos lenne kivizsgálni, és orvosolni az olyan eseteket, mint pl ez a Blaha söröző is volt. De amíg OV és a neobolsevik kiindulópontja az, hogy a komcsi diktatúra báncsa a békésen molotovkoktélozó hazafiakat, addig ezek az esetek érdemben nem vizsgálhatók, mert a kindulópont hamis.

HariSeldon 2008.05.27 20:28:19

tv-ostrom után az volt a jobbos vezető szöveg, hogy a tv vezetése tehet mindenről, mert nem olvasták be a békés tüntetők petícióját.

Ezt írtam akkor a haveroknak:

"Azt mondja valamelyik főfideszes, vagy nemtom, hogy a sajnálatos tévéostromról a tévé elnöke tehet, mert nem olvastatta be a békés tüntetők petícióját a tévébe, mert ha beolvastatta volna, akkor mindenki szépen békén hazahúz, és nem gyújtják fel az épületet jogos indulatból. Szerintem igaza van.

Mi is összeálltunk itt a haverokkal, a Feri, a Jocó, a Gringó is ott volt, meg a Peti (de az hülye), és csináltunk 12 pontot, mert nagyon elégedetlenek vagyunk mi is. Itt van:

1. Intézkedjen a kormány, hogy mindenkinek legyen olyan munkája, hogy nem kell csinálni semmit, mert nem járja, hogy az ember mindig halálra kivan estére. És még nem is kap érte szart se.

2. Legyen mindenkinek rendes fizetés. És adjanak olyan mobilt, aminek olyan színes kijelzője van, és a Rammstein a csengőhang. (Illetve a Petinek a Cukivagyok legyen a csengő, mer azt szereti, de ő hülye.)

3. Vonjanak vissza mindenféle csomagot, és a csomagok legyenek tiltva, és általában a cipekedés. Még sérvet kap itt az ember.

4. Mindenki monnyon le!

5. Kapjon állami wiszkaszt a macskám, mert szegény pára olyan sovány, naphosszat csak rohangál az egér után, viszont itt nincs egér egy se. (Ez csak nekem kell, illetve a macseknak, de a többiek megszavazták).

6. Csatolják vissza Mongóliát, Üzbegisztánt, az Arany Hordát és az ukrán pusztákat.

7. Legyenek mindenkinek szép hosszú, szőke csajok! (A Petinek kis szeplős kell, de az hülye.)

8. Legyünk mi a világbajnok.

9. Sajtószabadság. És egy tévé, amibe mindenfélét be lehet mondani, hogy például kitől hányunk a haverokkal, meg mindenféle ökörségek. És jó filmek mennek benne, és reklámok meg nem, csak ha dögöscsajos, vagy vicces.

10. Ingyen sör, ingyen közlekedés, meg ingyen sör a moziban is (mer amikor megveszed a kurva drága jegyet, akkor már arra nem marad).

11. Haggyák abba a szemétkedést, mer attól mindig kikattanok.

12. Csinálják meg, hogy a darazsak is rendes virágporevők legyenek, mint a méhek, és ne húsevők, mert amikor vasárnap csirkét akarunk enni, akkor mindig jönnek, és nem lehet tőlük. (Ezt csak a hülye Peti mondja, de olyan sok ez a 12 pont, és csak azért vettük fel a rendes követeléseink mellé, hogy kilegyen. De most kivan.)

Na, és akkor elmentünk a tévébe, hogy tessék, itt van a petíciónk, és tessék beolvasni, mi is egy tüntetés vagyunk, különben betörjük az ajtót, és megesszük a csokit a büféből. De azt mondták, hogy várjunk a sorunkra, mert már négy tüntetés is van előttünk, aki be akarja olvastatni, és előbb őnekik jár, hogy betörjék a kaput, de még ők se kerültek sorra, mert még romokban van, és most heggesztik, hogy újra be lehessen törni. És a büfé sincs feltöltve.

Úgyhogy most itten várunk, nemtom mi van, már a sör is elfogyott. Lehet, fel kellett volna venni +1 pontba, hogy gyorsabban csinálják meg a tévékaput, mer az már tényleg nem járja, hogy a rendes békés tüntetőknek ennyit kőjön várni a betörésre."

HariSeldon 2008.05.27 21:26:47

Ne fél!
Sor fog rá kerülni... ha OV lesz hatalmon, könnyen lehet, h igazad lesz.
Egyelőre viszont rád, ránk akkor kerülne sor, ha előbb megdobálnánk a rendőröket molotovkoktéllal, és kicsúzliznánk a fejüket csapágygolyóval. Viszont ha ezt tenném, utána nem lenne pofám felháborodni, hogy a bajtársak kiegyengetnek a fogdában...
Még egyszer, és újra: volt itt egy randalírozó, gyújtogató, ha nem is lőfegyverrel, de életveszélyes eszközökkel felszerelkezett, magából kivetkőzött, többezres tömeg. Aki "békésen" közéjük keveredett (korpa közé... tudjátok), az magára vessen.
Apropó: mit keresett Révész Mariusz órákkal a fidesz gyűlés vége után a molotovkoktélos barmok között, amikor megverték? Csak nem ő volt az összekötő...? Vagy szelíden haza akarta tessékelni őket? Melyik lehetett...
Namindegy, nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy adott egy többezres, magából kifordult tömeg, maely éppen bontja a várost, és gyújtogat, valamint csapágygolyókkal lövi a rendőröket. Mit kellett volna tennie a rendőrségnek? Minden kőért adni nekik egy falat nápolyit?
Nem. Ilyenkor oszlatás következik, minden normális országban. Nem kell rá parancsot adnia a me-nek, a rendőrségnek magától is ezt kell tennie, ti. a btk szerint a gyújtogatás meg a molotov, stb okán ezek köztörvényes bűnözők. (Ez nem indulat, meg szubjektív értékítélet, benne van a btk-ban.) Tehát a rendőrségnek kötelessége intézkedni.
Namost, képzeljük el a következő felszólítást: "a molotovkoktélos bűnözők azonnal távozzanak, mert oszlatni fogunk, de a békés tüntetők, meg akik csak szóban bújtogatják őket, továbbá fideszes nagymamák és esetleges országgyűlési képviselők csak maradjanak nyugodtan..."

Egy vígjátékban vicces lenne...

De a valóságban ilyenkor az életveszélyes, köztörvényes tömeget a felszólítás után kíméletlenül fel kell oszlatni, belekeveredett, aki belekeveredett. (Nem látja, hogy kik között van...? Ha meg látja, akkor nyilván nem véletlenül maradt közöttük.)

De ezt már annyiszor elmondtam... Ha ezt végre tudomásul vennék a jobbosok, azonnal el lehetne kezdeni beszélni a rendőri túlkapásokról és okairól...

HariSeldon 2008.02.25 20:10:38

Sziasztok!

Bocs, hogy közbeszólok, de... láttátok az előbb az előbb az ATV-n a Kálmán Olga műsort?

Benne a fodeszes önkorm képviselővel, aki csak dadogni tudott, élőben, online, amikor bebizonyosodott, hogy ő és valami HírTV-s izé rendezte az összes mószerolós telefonfelvételt, amit aztán az mszp-re akartak kenni?

Emlékeztek, mit mondtam valamelyik nap arról, hogy a fidesznek mi a látens üzenete?

Milyen dolog már ez, összebeszél Sohanemhazudott őszinte híve a kedvenc televíziójuktól, meg az egyik nem-túl-okos képviselőjük a végekről, és mindketten más, létező embernek kiadva, azaz hazudva magukat, megepróbálnak lejárató telefonbeszélgetést gyártani. Hihetetelen.

(Egészen pontosan először felhívják az mszp kampányfőnökét egy nem létező roma képviselő nevében, és megpróbálják behúzni a csőbe, de mivel a kampányfőnök nem érti, hogy kicsoda a telefonáló, és hogy mit akar pontosan, lerázza a telefonálót. Mivel ezzel nem lehet nagyot szakítani, ezután gyártja a Hírtv-s pacák meg a fideszes önkormképv az ál-telefonbeszélgetést. Ha jól számolom, vagy 5 olyan pontja van a dolognak, amelyről megemlékezik a BTK. )

Az erkölcsi tisztaság. A megújulás. Akik sose hazudnak.

Megjegyzem, ezt a mentalitást szívta meg szegény Carnivola is vmelyik hajnalban. Azt a fidesz mentalitást, hogy gátlástalanul vissza lehet élni másnak a nevével, jóhiszemnűségével, bármijével. Hogy nekik mindent szabad.

Tudjátok, mondtam: ez a látens üzenet - az igazi arc. Sokan látják.

Üdv mindenkinek!

HariSeldon 2008.02.22 15:05:25

Carnivora (meg egy kicsit Pasternak)

Látod, erről beszéltem.
Utálod (jogosan-e, vagy sem, az most mindegy), tehát utálod a tőled eltérő politikai erőket támogatókat. Oké, ez eddig szíved joga.

De te, hogy az érzést igazold, többek közt azt állítod, azért utálod, mert ez egy diktatúra. 200-ban itt most rendőrterror és diktatúra van.

Ez az a bizonyos helytelen kiindulópont (többek közt), amiről beszéltem.

Mert ugye, a diktatúra, az az, amikor nncsen törvényes, társadalmilag szabályzott lehetőség a fennálló politikai felépítmény (a hatalomgyakorlók köre, vagy azzal együtt akár az egész szisztéma) megváltoztatására.
A Kádár rendszer diktatúra volt, hiszen alkotnmányba iktatta, hogy a (szocialista) rendszer eleve megváltoztathatatlan, tehát sehogy se lehet, és az ogy választások egyetlen párthoz kötésével gyakorlatilag az is formlissá tette, tehát a hatalomgyakorlók köre se volt megváltoztatható.

Ezzel szemben egy demokráciában pár (ált 4) évenként pártok közötti szabad versennyel ogy választások vannak, amelyben lecserélhető a a hatalomgyakorlók köre (vagyis a kormány és az addigi kormánytöbbség (ahogy az nálunk történt 1994-ben, 1998-ban, 2002-ben, továbbá kevés híján 2006-ban is.) Plusz: maga a szisztéma is lecserélhető: amennyiben egy pol-i erő kétharmados többséget tud szerezni, megváltoztathatja az alkotmányt, és a jelen demokrácia helyett bevezethet bármi mást, akár a műanyagtehenes sámánmagayra istenkirályságot is.

Na most: jelen, 2008-as rendszerünk melyikhez hasonlít? a demokratikus váltógazdasághoz, vagy a diktatúrához?
Azt hittem, ez az egyszeregy, és nem kell újra és újra elmondani.

Mert, Carnivora, ha ezt nem ismered fel, hanem diktatúráról beszélsz... tehát ha abból indulsz ki, hogy itt most diktatúra van, az annyit jelent, hogy

1. Nincs olyan törvényes eszköz, amellyel a jelen kormányt, ill. szisztémát le lehetne váltani. (Pl nem lesznek 210-ben váéasztások, nem lesz népszavi, nem lesznek önkorm választások soha többé... - de ezt hagyjuk.) a lényeg, hogy akkor a változtatásra nincs törvényes mód.

2. Ebből az következik, hogy ha az ország döntő többségének a jelen diktatúra nem felel meg, sőt, akadályozza az életét, a diktatúrával ellenkező elképzelését csak erőszakkal tudja megvalósítani.
(Ezért szoktak kitörni a forradalmak - kizárólag diktatúrákban. Ti. ott nincs más mód. A Nagy Francia azért forr., mert az isten igéjéből levezetett francia abszolút királyság nem tette lehetővé a törvényes szisztémaváltást, ugtyanúgy, ahogy pl a Kádár rendsszer se. Demokráciában nincs forradalom, mert értelmezhetetlen a fogalom. A forradalom: a máshogy megváltoztathatatlan politikai rendszer erőszakos úton történő megváltoztatása.)

3. Márpedig ha itt most diktatúra van, akkor, ugye, jogos, ha erőszakkal akarnak a tömegek változtatni ezen (hiszen máshogy nem lehet).

4. Mivel a forradalom lényege az erőszak, jogos, ha kimégy az utácra, pofánvágod, aki nem ért veled egyet, és felgyújtod, ami a kezed ügyébe kerül.

5. Ha te ezt teszed, vagy legalábbis szóban ezzel egyetértesz, akkor ne csodálkozz azon, hogy rettegni fognak tőled, és a hozzád hasonlóktól azok a tömegek, akik úgy látják, hogy legkésőbb a 2010-es választásokon korrigálni lehet (ahogy eddig is minden választáson), amit esetleg korrigálni kell.
Egy részük biztos azt gondolja, hogy ez a szoclib kormány szar, és menjenek a fenébe. Más részük meg azt, hogy inkább mágis ők folytassák... De mindannyian azt gondolják, és ezek sokmillióan vannak, így együtt, hogy itt nincs diktatúra, ne gyújtogasson, ne fenyegetődzön, ne figyelje őket az ellenzék, ne üvöltözzenek velük, ne köpködjön le senki senkit... mert épp azért vannak a válaszások 4 évenként, hogy mindezt ne kelljen csinálni.

És végül:
6. Éppen ezért nem szavaznak olyan erőre, amelynek akár csak látens üzenete az erőszak, az arrogancia, a gyújtogatás.
Nem szavaz rád, már megint, pedig te azt hiszed, hogy neked van igazad, te tudod jobban, a te megoldásod jobb lenne. És lehet, hogy tényleg jobb, még az is lehet (szerintem nem, de ez csak egy vélemény).

De mivel rossz a kiindulópontod (diktatúra), rossz érveket, rossz módszert választasz (elsöpörni bárhogy a mocskos diktárot és kiszolgálóit), aminek az az eredménye, hogy a valóság másmilyen lesz, mint amit te szeretnél (már megint másra szavaznak többen).

Minél jobban szajkózod, hogy diktatúra, lopócsalómocskoshazugtolvajszeméthazaárulóbanda, annál többen fognak eltávolodni ettől.

Vigyuázzunk a kiindulópontokra. Helyes következtetésre csak helyes (valóságos) kiindulópontból, helyes logikával lehet.

Üdv mindenkinek!

HariSeldon 2008.02.22 15:14:22

Hacsa: az kiegészítés jogos. Kösz.

HariSeldon 2008.02.22 18:06:40

nagyreform:

szia.

1. olvasd el figyelmesen TWA előbbi linkje mögött a cikket. Nagyon figyelmesen, abban minden benne van, amit erről mondani lehet és érdemes.

2. Nem áldemokrácia. Ez egy sok szempontból kezdetleges, kiforratlan, zűrzavaros - de minden lényeges elemét tekintve (plurális politikai rend, szabad pártalapítás, szabad választások, szabad sajtó, hatalmi ágak szétválasztása, stb.) ... tehát minden lényeges elemét tekintve echte parlamentális demokrácia. Semmilyen eleme nem hasonlít diktatúrára (nem hasonlított OV idején se, azelőtt se, azóta se).
Az, hogy a választási kampányban hazudnak a politikusok (akár nagyon nagyot is), nem a diktatúra jellemzője. Nekik ugyanis nem kell hazudniuk. A diktátor aszondja, hogy pofád befogod, és kész. Úgyhogy a politikusi hazugság inkább a demokrácia jellemzője (ha egyáltalán a politikai rendszer jellemzője, és nem egyszerűen csak az emberiségé).
Az ilyen kezdetleges, vagy bármilyen demokrácia elleni megmozdulást (feltételezem, hogy te ezen a parlamenten kívüli eszközöket érted) randalírozásnak, hőzöngésnek, súlyosabb esetben köztörvényes bűncselekménynek nevezzük.
Ti. ha van lehetőséged arra, hogy legkésőbb 4 év múlva (ill mostantól már csak 2 és valamennyi) törvényesen leváltsd az annyira gyűlölt kormányt, és te mégsed ezt teszed, akkor az két dolgot jelent:
1. nem bízol abban, hogy meg tudod szerezni majd a többséget
2. ezért erőszakkal akarod rákébyszeríteni az akaratodat a többségre.
Ezt az utóbbit diktatúrának nevezzük.
Konklúzió: az ilyen (bármilyen) demokrácia elleni megmuzdulás a diktatúrát akarók-követelők terrorja.

Egyébként meg: valóban nem szép, ha egy szabad választást hazugságokkal operáló, a félrevezetésre építő politikusok vívnak meg. De ez egy tanulási folyamat. Már 2006-ban is láttuk, hogy az a párt nyerte meg a választást, amelyik kisebbet hazudott. A fidesz sokkal többet ígért.
Biztos vagyok benne, hogy 2010-ben már sokkal nehezebb lesz felelőtlenül ígérgetni bármely oldalról... aztán még néhány választás, és már nem is lehet majd többet és máshogy hazudni, mint bármely jó öreg nyugati, bejáratott demokráciában.

HariSeldon 2007.12.29 18:05:16

Sziasztok!

Kolbászoszs.: kérlek, ne ess túlzásba! Lényegében veled értek egyet (többek közt - és lényegében)... de már miért lenne beszámíthatatlan mindenki, aki nem tartja titokban, hogy hívő keresztény?
Hogy mást ne említsek: itt van Spade (akit én is üdvözlök itt a bojban - hamarabb is jöhettél volna...
... bocs, telefon. Majd még jövök, ha mknden igaz...

HariSeldon 2007.12.29 18:38:13

Szóval ez a keresztény-vallástalan dolog elsőre általában tényleg nemtúlokos / értelmes ellentétnek látszik. Valaki (talán Pelikán?) mondta fentebb, hogy szte a döntő különbség, hogy ő isten igéjéből vezeti le a bilológiát például, az ateisták meg a fizikai törvényekből meg a logikából. És hogy mi ezzel a baj, miért nem tekintjük mi legalábbis egyenrangúnak ezeket.
Különben azért nem, mert isten igéjéből nem lehet áramot, náthagyocit és eldobható bébipelenkát gyártani, ellenben a fizikai valóság ismeretéből és logikából meg lehet. (Direkt jó hasznos dolgokat mondtam, amik nélkül tuti xarabb lenne az élet.)
Csakhogy Pelikán ezek szerint buta lenne? Én nem hiszem. És főleg buta lenne egy rakás tudós, aki önbevallása szerint hívő?
Az ellentmondást könnyű visszafordítani a felvilágosodás óta jól ismert, és manapság általános nézetbe, miszerint a vallás hit kérdése, a tudomány meg a gondolkodásé, és a kettőt válasszuk el egymástól. (Szekularizáljuk - ahogy az egyházat elválasztjuk az államtól... úgy a gondolkodást is a hittől, a tudományt a vallástól... hehe)
Nos, az okos hívő ezzel képes megbékélni. A buta összekeveri a dolgokat (mint egyébként nyilván sokminden mást is összekever az életben, mert hát buta... miért pont ezt ne keverné össze.
Vagyis a fundamentális, támadó hit (hívő) nem a vallás tuljadonsága, hanem a butaságé.
... ömm, már megint hívnak. Most a család.
Ha nem jönnék vissza, boldogat, nagyot, újat, szépet... és mindenmást nektek. Üdv mindenkinek!

HariSeldon 2007.12.29 19:56:07

Naigen. Folytatás.
Szal ha van ateista tudós, meg vallásos tudós, továbbá van okos hívő és buta hívő, akkor azt kell mondanunk, hogy sem az értelem-butaság, sem a tudomány-hit nem immanens tulajdonsága a vallásnak.
Akkor viszont mégis, mitől lesz valaki vallásos, más meg nem?
Mondeom, elsőre kényelmes lenne azt mondani, hogy az okos nem lesz az, a buta meg igen... De hát ez a számos ellempélda miatt nem igaz.
Van egy lélektani magyarázat is, amiben már sokkal több van. Ti. a hívű (bármilyen vallású hívő - kivéve a hinduista-buddhista irányzatok nagy részét (de hát az nem is vallás, sokkal inkább filozófia))... tehát a hívő az, aki nem meri minden tekintetben vállalni a felelősséget saját magáért és a tetteiért. Kell neki egy felsőbb hatalom, akihez kihelyezheti a végső következtetéseket, és a végső felelősséget. ("Isten rendelte így...", Isten így akarta... - nem mi basztuk el, bármiért is (lehet, hogy önhibánkon kívül akár, de akkor is)... meg hát ugye, nem mi basztatjuk itt egymást, mer jólesik, dehogy... ez itt kérem Isten és a sátán, Jó és gonosz világmindenséget betöltő harca, aminek mi a részei vagyunk... persze te a gonosz, én meg a jó, stb, stb) Ha van Isten, akkor fel vagyok mentve a törvényalkotás, szabálykarbantartás, a mindenkori tetteim saját magam általi megítélési kényszere alól, továbbá általában a végső kérdések és válaszok keresésének felelőssége alól. Akkor ezeket mind nem kell tennem, benne van minden Bibliában, osztjónapot.
Ez már egy megfontolandó magyarázat, mert a felelősség kihelyezése szinte mindenkinél tetten érhető.
csakhogy rakás olyan hívővel is találkoztam már, akiknél ha van is ilyen, nem jellemző, és főleg nem elsődleges. Igenis keresnek válaszokat, gondolkodnak, stb, akár azon az áron is, hogy esetleg olyasmivel találkoznak, ami megszünteti a hitük alapjait. (Én ateistaként ugyanígy viselkedek: figyelek és gondolkodok, amennyire tudok, minden korlát nélkül, ami azzal a veszéllyel jár, hogy esetleg találkozok valami istennel, és akkor fuccs az ateizmusnak. A fundamentalista keresztény kizárja ezt a lehetőséget, ahogy fundamentalista ateista is. De ők buták... ugye mondtam: a fundamentalizmus nem a hit, a vallás tuljadonsága, hanem a butaságé.)
De mégis, mitől lesz hívő valaki?
Nagyon lassan jöttem rá a válaszra, és most sem vagyok biztos benne, hogy helyes.
Szerintem a hit (egészen pontosdan a hívésre vakló hajlam) a genetikailag kódolt személyiségjegyek közé tartozik. Mint az extrovertált mindenkitimádok személyiség, a szomorúságra való hajlam, a homoszexulaitás, vagy bármiféle szexualitás, a... mindegy, lehetne sorolni.
A hívésre való hajlam egy személyiségtípus. Függetlenül az illető egyéb jellemzőitől és tulajdonságaitól.

Erre akkor jöttünk rá, amikor az elmúlt években rengeteget beszélgettünk barátaink fideszes részével. Aki fideszes, egy tág, de mégis markáns személyiségtípusba tartozik. Vannak köztük (mármint a baráti körünk fideszes részében) nem túl okos emberek, de túlnyomórészt kiemelkedően értelmesek. Egyszerűen csak a világ bizonyos jelenségeire máshogy, szinte értelmezhetetlenül máshogy reagál az agyuk, a személyiségük, mint a miént. (Nyilván ez fordítva is így van.)
Na és a hívőkkel való beszélgetések, viták ehhez hasonlítanak leginkább. A világ bizonyos tulajdonságaira máshogy reagál, azt máshogy érzékeli, mint az, aki a hívésre nem hajlamos. És ahogy én nem értem, vagy inkább érzem igazán azt, amit ő érez és lát, úgy a hívő se érzi látja azokat a mintázatokat, vagy legalábbis másmilyennek látja, amiket én érzékelek.
És ezzel önmagában nincs is baj, ettől még totál jó haverok lehetünk, és legalább mondhatunk egymásnak érdekes és meglepő dolgokat. (Szakirodalomnak ajánlom mindenki figyelmébe Carl Sagan Kapcsolat c regényét, gyakorlatilag erről, egészen enyhén scifinek álcázva.)
A baj azzal van, ha a hívő (ritkább esetben a nemhívő) buta ésvagy jellemtelen, gonosz, stb., és vagypszichopata. Főleg ha buta ésvagy pszichopata.
Na, velük van baj.
Ti. ő az, aki pillanatok alatt meg fogja indokolni saját magának (az istenbe kihelyezett felelősség miatt ugye, az abszolut mércékkel, valódi önkontrollokkal nincs dolga)... tehát meg fogja indokolni magának, hogy amit tesz, az erkölcsös, és helyes... bármi is az, inkvzíció, zsidóirtás, utcai gyújtogatás, stb. És ehhez pillanatok alatt találni fog az évezeredekkel ezelőtt íródott bibliájában valami jó kis felmentő-igazoló történet (ami, ugye, abban korban íródott, amikora korszellem szerint némi mészárlás még kifejezetten erkölcsösnek volt mondható). Szóval parancsgyűjteményként fogja alkalmazni a mesekönyvet - és helytelen eredményekre követkesztetésekre fog jutni.
Ezért kell kimondanunk, hogy a Biblia mesekönyv, nem más. (és nem automata kézifegyver - ahogy valaki írta fentebb, nagyon szellemsen. :-)
Akkor is ki kell mondani, a veszélyei miatt, ha ez egyeseket sért. Az okos hívőt egyébként tuti nem sérti. Az okos hívő ugyanis maga is mesekönyvként kezeli - hiszen éppen attól okos, hogy képes a világot, a világ jelenségeit a maga valóságában, logikai és helyiértékén kezelni.

HariSeldon 2007.12.10 03:50:43

TWA:

Szerintem OV-t már rég nem érdekli, hogy az EU, meg ált a világ mit szól(na) az ő dolgaihoz. Megintcsak szerintem, nem is elég okos hozzá, és a szűken vetgt vezérkarában sem látok senkit, aki egy bonyolultabb logikai műveletsor elvégzésére alkalmas lenne.
Egyébként meg nem vok biztos benne, hogy az EU nagyon sokat szólt volna hozzá. Nyilván nem arra gondoltak, hogy OV felfegyverkezett nép élén, zászlóval a kezében megrohamozza a Téli Pa... a Parlamentet, benne a miniszterelnöki hivatallal. Sokkal inkább arra gondolhattak (ahogy ismerem őket az elmúlt soksok évből, annak alapján azt gondolom, arra számíthattak): vagy lesz nagyon nagy tömeg, egy része radikális, akik randalíoznak kicsit, a többi sokszázezerrel meg ki lehet vonuolni a Kossuth tére, esetleg "spontán" blokádot vonni a középületek köré, országos sztrájkot hírdetni, lezárni az országot, mint a taxisblokád idején (amibe ugye, majdnem belebukott az akkori kormány - ez azért élénk emlék minden mai politikusnak) - és akkor GYF kormánya kénytelen lesz lemondani. Vagy Sólyom felolatja a parlamentet. Vagy valami ilyesmi - és csak akkor jön OV. Rendet csinál, hazaküldi a radikális randalírozókat, ügyvezeti az országot az előrehozott választásokig, stb. (Esetleg még kreálnak valami hamisított anyagot, a 98-as megfigyelési ügyhöz hasonlóan, hogy GYF-ék titokban a diktatúra bevezetésére készültek)... és akkor OV a haza és a demokrácia megmentője szerepben léphet fel. Simán le lehet nyomni az EU torkán.
Ha viszont nem jön össze a többszázezres tömeg, blokád, stb., akkor is lesz egy kis randalír, és akkor meg lehet diktatúrázni meg brutálrendőrözni.
Ahogy OV-t ismerem, valam i ilyesmi járhatott a fejében. Szerintem. De lehet, h nincs igazam.

tehát kb ezt a forgatókönyvfélét értem "puccs" alatt - lehet, h nem ártott volna már eleve körülírnom. A fogalom önmagában tényleg félrevezető, hiszen eredeti értelemben tényleg azt értjük alatta, ami pl Szentpéterváron 17ben történt - és nem azt, amire a fidesz készült (szerintem, de lehet, h még erre se készült, és nincs igazam.)

Miért gondolom ezt?
OV tizensok éve, de drasztikusan a 2002es választás első fordulója óta próbálja rendszeresen, lépésről lépésre radikalizálni a közbeszédet, s ezáltal a közhangulatot. Van erről egy nagyon jó összefoglalója Debreczeni Józsefnek... várj megkeresem... Populizmus és Gyűlölet, Népszava, 2007.02.19... de nem erre gondoltam elsősorban, van egy másik is... ezaz, megvan: Robbantás a címe, 2006.09.28, és asszem, 168 óra (de ez nem biztos).
Na, ez az utóbbi Debreczeni publicisztika írja le, szépen összefoglalva, hogyan radikalizálódik OV nyelvezete, és ad felmentést lépsről lépésre olyan cselekedetekre, amit egyébként nem mond, de. Ha egy vezető politikus, volt me mond olyanokat, hogy az ellenfél erkölcsi nulla, beteges haudozó, törvényen kívüli, köztörvényes bűnöző, stb.... akkor ugye, kevésé épeszű követői joggal érezhetik úgy, hogy helyesen cselekszenek, ha olyasmit csinálnak, amit a beteges hazudozó diktáror törvényen kívüli köztörvényes bűnözővel jogos önvédelemből szokás.

Baromira hasonlít ez a dolog a spanyhol polgárháborút megelőző egy év spanyol sajtójára. Hidegrázásos akár csak beleolvasni is, ahogy katolikus, anarchista, polgári, kommunista és szocdem újságok egymás visszafogott, de elegáns, civilizált szapulásától egy-egy óvatosan kimondott hazudik-on és gonosz-on át eljutnak addig a trágár, gátlástalan uszításig, amiben az ellenfél gyerekvérben tocsogó bűnöző, rabló és gyilkos, elmebeteg és a sátán helytartója, akinek legenyhébb büntetése csak az lehet, hogy élve elrágcsáljáék a férgek... és így tovább. Miközben még egy pofon se csattant el. De ott van az utcákon, a köztereken, a kávéházakban, mindenütt ott van. A fejekben már megy a vérengzés. Tanulságos.

OV és a jobboldal nyelvezete (és maga a folyamat, ahogy ez a nyelvezet kialakult) kísértetiesen emlékeztett arra lidérces spanyol évre.
Tavaly ősszel némi szorongással végiggondoltam a tévéostrom után, hogy van-e más hasonlóság is. Abban a pillanatban nem tudtam eldönteni, de aztán a következő hetekben, és főleg okt 23-án megnyugodtam. Nincs.
Magyarországon nincs számottévő tömeg, még a jobboldalon se, amely elég eszement és gátlástalan lenne egy polgárháború megvívására. szerencsére túl sokat veszthetünk, és ezzel majdnem mindenki tisztában van. Meg egyébként is, piszok rosszul néz ki, ha az ember élőben látja, pláne csinálja, és nem a tévében nézi akciófilm formájában pattogatott kukit rágcsálva.

Tehát ebben a légkörben zengett az összes jobbos netfórum a tévéostrom után, hogy okt23 lesz a Nagy Nap, az igazi rendszerváltás kezdete, a végső roham, végre kitör a "forradalom". (Forradalomról egyébként már 2006 eleje óta beszélnek, hogy nem nyerik meg a választásokat, akkor forradalmat ekll csinálni (sic), de akkor még a hírtévés, meg a még onnan is kiszorult besélgetőemberek mondták, akiken miondenki nevetett, és akik valóban csak a polgári körös hálózaton át érintkeztek a fidesz központio részével.)
Tehát hogy jön a forradalom 23án. Ebben a helyzetben hírdette meg OV az astoriai nagygyűlést. Miközben mindenki tudta, az egész ország, hogy a bközép balhézni fog ezen a napon a belvárosban. A fidesz számtalan más helyen megemlékezhetett volna - de nem, ők ragaszkodtak a semmilyen módon meg nem indokolható Astoriához - amely néhány sarokra van az előre meghírdetett béközepes balhétól, akárhol is tör az ki a Kossuth tér-Corvin köz közötti lehetséges zónában.
Ezt szintén az egész ország tudta.
ezért mondom, hogy aki odament, az ezzel tudással ment oda. Az nem megemlékezésre ment, nem ellenzéki politikai nagygyűlésre (amire perszed, menjen, aki akar, még szép - de ez nem az volt, nem annak lett eklőkészítve, hanem:) "rendszerváltó", "forradalmi" eseményre.

Ezért gondolom, a környezet és az előzmények ismeretében, h aki ott volt, az megérdemli. Még akkor is, ha butaságból tette ezt, mert nem érzete-látta-gondolta át, amit fentebb leírtam, és még akkor is, ha a hülyeségtől vezérelve a gyerekét is magával vitte e felemelő történelmi eseményre. Két sarokra a saját radikálisaik által a hetek óta bezengetett balhétól.

(Van egy rakás fideszes barátom, egy részük előszeretettel jár lengetni OV gyűléseire (tegyék csak, persze), de az Astoriánál egyik se volt ott. Kivétel nélkül mind azt mondta, hogy OV megbolondult, ők ugyan oda nem mennek, és ennek így vagy úgy, de nem lesz jó vége. (Kettővel közülük együtt néztük délután a tévében az Astoriát, aztán az összecsapásokat. Baromi jót veszekedtünk közben. Mondtak egy csomó megszvlelendő dolgot, és remélem, én is nekik. - Az astoriáról, meg az odagyűlt fanokról, velük legalábbis, nem volt vita.)

Na ennyi. Piszok hosszú voltam, bocs.
De megintcsak: hátha mondtam valami olyat, amiről eszeekbe jut valami okos dolog.

Üdv mindenkinek!

HariSeldon 2007.12.10 03:52:59

TWA:

Szerintem OV-t már rég nem érdekli, hogy az EU, meg ált a világ mit szól(na) az ő dolgaihoz. Megintcsak szerintem, nem is elég okos hozzá, és a szűken vetgt vezérkarában sem látok senkit, aki egy bonyolultabb logikai műveletsor elvégzésére alkalmas lenne.
Egyébként meg nem vok biztos benne, hogy az EU nagyon sokat szólt volna hozzá. Nyilván nem arra gondoltak, hogy OV felfegyverkezett nép élén, zászlóval a kezében megrohamozza a Téli Pa... a Parlamentet, benne a miniszterelnöki hivatallal. Sokkal inkább arra gondolhattak (ahogy ismerem őket az elmúlt soksok évből, annak alapján azt gondolom, arra számíthattak): vagy lesz nagyon nagy tömeg, egy része radikális, akik randalíoznak kicsit, a többi sokszázezerrel meg ki lehet vonuolni a Kossuth tére, esetleg "spontán" blokádot vonni a középületek köré, országos sztrájkot hírdetni, lezárni az országot, mint a taxisblokád idején (amibe ugye, majdnem belebukott az akkori kormány - ez azért élénk emlék minden mai politikusnak) - és akkor GYF kormánya kénytelen lesz lemondani. Vagy Sólyom felolatja a parlamentet. Vagy valami ilyesmi - és csak akkor jön OV. Rendet csinál, hazaküldi a radikális randalírozókat, ügyvezeti az országot az előrehozott választásokig, stb. (Esetleg még kreálnak valami hamisított anyagot, a 98-as megfigyelési ügyhöz hasonlóan, hogy GYF-ék titokban a diktatúra bevezetésére készültek)... és akkor OV a haza és a demokrácia megmentője szerepben léphet fel. Simán le lehet nyomni az EU torkán.
Ha viszont nem jön össze a többszázezres tömeg, blokád, stb., akkor is lesz egy kis randalír, és akkor meg lehet diktatúrázni meg brutálrendőrözni.
Ahogy OV-t ismerem, valam i ilyesmi járhatott a fejében. Szerintem. De lehet, h nincs igazam.

tehát kb ezt a forgatókönyvfélét értem "puccs" alatt - lehet, h nem ártott volna már eleve körülírnom. A fogalom önmagában tényleg félrevezető, hiszen eredeti értelemben tényleg azt értjük alatta, ami pl Szentpéterváron 17ben történt - és nem azt, amire a fidesz készült (szerintem, de lehet, h még erre se készült, és nincs igazam.)

Miért gondolom ezt?
OV tizensok éve, de drasztikusan a 2002es választás első fordulója óta próbálja rendszeresen, lépésről lépésre radikalizálni a közbeszédet, s ezáltal a közhangulatot. Van erről egy nagyon jó összefoglalója Debreczeni Józsefnek... várj megkeresem... Populizmus és Gyűlölet, Népszava, 2007.02.19... de nem erre gondoltam elsősorban, van egy másik is... ezaz, megvan: Robbantás a címe, 2006.09.28, és asszem, 168 óra (de ez nem biztos).
Na, ez az utóbbi Debreczeni publicisztika írja le, szépen összefoglalva, hogyan radikalizálódik OV nyelvezete, és ad felmentést lépsről lépésre olyan cselekedetekre, amit egyébként nem mond, de. Ha egy vezető politikus, volt me mond olyanokat, hogy az ellenfél erkölcsi nulla, beteges haudozó, törvényen kívüli, köztörvényes bűnöző, stb.... akkor ugye, kevésé épeszű követői joggal érezhetik úgy, hogy helyesen cselekszenek, ha olyasmit csinálnak, amit a beteges hazudozó diktáror törvényen kívüli köztörvényes bűnözővel jogos önvédelemből szokás.

Baromira hasonlít ez a dolog a spanyhol polgárháborút megelőző egy év spanyol sajtójára. Hidegrázásos akár csak beleolvasni is, ahogy katolikus, anarchista, polgári, kommunista és szocdem újságok egymás visszafogott, de elegáns, civilizált szapulásától egy-egy óvatosan kimondott hazudik-on és gonosz-on át eljutnak addig a trágár, gátlástalan uszításig, amiben az ellenfél gyerekvérben tocsogó bűnöző, rabló és gyilkos, elmebeteg és a sátán helytartója, akinek legenyhébb büntetése csak az lehet, hogy élve elrágcsáljáék a férgek... és így tovább. Miközben még egy pofon se csattant el. De ott van az utcákon, a köztereken, a kávéházakban, mindenütt ott van. A fejekben már megy a vérengzés. Tanulságos.

OV és a jobboldal nyelvezete (és maga a folyamat, ahogy ez a nyelvezet kialakult) kísértetiesen emlékeztett arra lidérces spanyol évre.
Tavaly ősszel némi szorongással végiggondoltam a tévéostrom után, hogy van-e más hasonlóság is. Abban a pillanatban nem tudtam eldönteni, de aztán a következő hetekben, és főleg okt 23-án megnyugodtam. Nincs.
Magyarországon nincs számottévő tömeg, még a jobboldalon se, amely elég eszement és gátlástalan lenne egy polgárháború megvívására. szerencsére túl sokat veszthetünk, és ezzel majdnem mindenki tisztában van. Meg egyébként is, piszok rosszul néz ki, ha az ember élőben látja, pláne csinálja, és nem a tévében nézi akciófilm formájában pattogatott kukit rágcsálva.

Tehát ebben a légkörben zengett az összes jobbos netfórum a tévéostrom után, hogy okt23 lesz a Nagy Nap, az igazi rendszerváltás kezdete, a végső roham, végre kitör a "forradalom". (Forradalomról egyébként már 2006 eleje óta beszélnek, hogy nem nyerik meg a választásokat, akkor forradalmat ekll csinálni (sic), de akkor még a hírtévés, meg a még onnan is kiszorult besélgetőemberek mondták, akiken miondenki nevetett, és akik valóban csak a polgári körös hálózaton át érintkeztek a fidesz központio részével.)
Tehát hogy jön a forradalom 23án. Ebben a helyzetben hírdette meg OV az astoriai nagygyűlést. Miközben mindenki tudta, az egész ország, hogy a bközép balhézni fog ezen a napon a belvárosban. A fidesz számtalan más helyen megemlékezhetett volna - de nem, ők ragaszkodtak a semmilyen módon meg nem indokolható Astoriához - amely néhány sarokra van az előre meghírdetett béközepes balhétól, akárhol is tör az ki a Kossuth tér-Corvin köz közötti lehetséges zónában.
Ezt szintén az egész ország tudta.
ezért mondom, hogy aki odament, az ezzel tudással ment oda. Az nem megemlékezésre ment, nem ellenzéki politikai nagygyűlésre (amire perszed, menjen, aki akar, még szép - de ez nem az volt, nem annak lett eklőkészítve, hanem:) "rendszerváltó", "forradalmi" eseményre.

Ezért gondolom, a környezet és az előzmények ismeretében, h aki ott volt, az megérdemli. Még akkor is, ha butaságból tette ezt, mert nem érzete-látta-gondolta át, amit fentebb leírtam, és még akkor is, ha a hülyeségtől vezérelve a gyerekét is magával vitte e felemelő történelmi eseményre. Két sarokra a saját radikálisaik által a hetek óta bezengetett balhétól.

(Van egy rakás fideszes barátom, egy részük előszeretettel jár lengetni OV gyűléseire (tegyék csak, persze), de az Astoriánál egyik se volt ott. Kivétel nélkül mind azt mondta, hogy OV megbolondult, ők ugyan oda nem mennek, és ennek így vagy úgy, de nem lesz jó vége. (Kettővel közülük együtt néztük délután a tévében az Astoriát, aztán az összecsapásokat. Baromi jót veszekedtünk közben. Mondtak egy csomó megszvlelendő dolgot, és remélem, én is nekik. - Az astoriáról, meg az odagyűlt fanokról, velük legalábbis, nem volt vita.)

Na ennyi. Piszok hosszú voltam, bocs.
De megintcsak: hátha mondtam valami olyat, amiről eszeekbe jut valami okos dolog.

Üdv mindenkinek!

HariSeldon 2007.12.10 03:59:14

Bocs a duplázásért, véletlen volt.

lyla: az oldalam nemtom, miért nem érhető el innen a fejlécből... ha simán beírom a linket, minden további nélkül bejön.
De amire gondolsz, az a blogom, (bocs, most az egyszer kiírom: trenka.freeblog.hu ). Ott szerepelnek az itteni hsz-eim, illetve csak azok, amiket fontosabbnak tartottam. De azokat ide írtam eredetileg, TWA blogjába, és innen másoltam át a sajátomba.

Na, most már tényleg kikapcs.

HariSeldon 2007.10.11 11:34:30

Na, a töritanítás megreformálása - hát tudjátok, hogy az a mániám. :)
Mi az egyetemen csak középkori magyar telefonkönyvnek hívtuk a megfelelő kor évszámait - na és ahogy a telefonkönyvet, ezt se biflázza be az ember... Ott a pont, hogy be tudd lőni a korszakot, helyet, és főleg tudd, hogy hol yudsz utánanézni. Manapság irdatlanul fontos lenne pl azt is tanítani, hogy a web-ről összeszedett adatok helyességéről hogyan tudsz meggyőződni. Mert ha beír a gyerek valamit, az első találatot be a háziba... hát az általában helytelen.
Én a töritanításban nem is annyira a folyamatokra helyezném a hangsúlyt (arra is), hanem arra, hogy komplex, megérezhető feeelinget adjunk át. Ki, kik, hogyan próbáltak boldogulni bizonyos helyeken, bizonyos körülmények között, mit éreztek és gondoltak. Ez egyrészt ált lényegesen érdekesebb a legtöbb embernek, mint egy sima törikönyv, másrészt ebből egy idő után magától kikerekedik a fejekben egy rakás, a saját életében, tájékozódásában használható - hát nem tanulság, az a fogalom szvsz használhatatlan, hanem - mondjuk úgy: heurisztika. Anélkül, hogy direktben, didaktikusan összefüggéseket kellene magyarázni.

HariSeldon 2007.10.08 11:22:38

Hááááát, Árpi…
Tudjátok, persze, történelem annyi van, ahányan vagyunk. Ahányan részt vettünk benne. Annyi olvasata van a dolognak, mitől lenne másképp?
És vitaindítónak jó is ez így, szembesüljön mindenki azzal, hogy más emlékek, más olvasatok is vannak a sajátján kívül, adott esetben legalább annyi személyes drámával, érzéssel, indulattal.
De azért azt hiányolom Árpi indítójából, hogy a nagy történelmi eseményeknek igenis van viszonylag egyszerűen megfogalmazható közvetlen okuk, és – ennyivel utána már – jól látható következményük. Ami viszont nem semleges.
Egészen pontosan és röviden: 56ban az ország döntő többsége fellázadt az elviselhetetlenül ütődött és bornírt és gonosz diktatorikus hatalom ellen. Pont. Akik ennek a hatalomnak (e hatalom szervezeteinek) a közvetlen alkalmazásában álltak, bármiért is, azok a rossz oldalon álltak. Ti. ez a hatalom elviselhetetlen létbizonytalanságot teremtett és tartott fent.
Elmagyarázom. A Rákosi-diktatúőrának általánosan nem is az volt a legnagyobb baja, hogy igazságtalanul letartóztatott, megvert, meölt embereket. Az is, de nem csak. A deportálás-kivégzés nem volt olyan nagy volumenű. Ennél sokkal fontosabb volt, hogy a közellátást nem tudta elviselhető szinten fenntartani. Évekig volt majd 10millió ember (a pártintézmények dolgozóin kívül nagyjából mindenki) alapélménye, hogy irdatlan erőfeszítést igényel tőle a mindennapi minimális fogyasztás (kaja, ruha) beszerzése – már ha sikerül egyáltalán. És mindenki tudta, hogy ezt a rendszer ostobasága okozza, 1952-53-nál tovább már nem lehetett a háború számlájára írni. És még ennél is fontosabb az előbb említett két dolog (törvénytelenségek, ellátási hiány) szétterített következménye: az állandó félelem. 10milló ember élt csengőfrászban. Hogy bármikor, bárkit elvihetne k, lényegében ok nélkül is. Hogy nem mindegy, kinek, mikor mit mondasz. Hogy belső útlevél kell az utazáshoz, nem látogathatod ám meg csak úgy Budapesten Mancikát, a nagynénédet. Ha valahová elutaztál, 24 órán belül ideiglenesen be kell jelentkezned a rendőrségen, hogy hol laksz, miért vagy ott, stb. Tudjátok, ez az igazán elviselhetetlen. Így nem lehet élni.
Ebben a világban értelemszerűen ellenség mindenki, és a rossz oldalon áll, aki részt vesz a hatalomgyakorlás szervezeteiben (még ha csak aktatologató is a pártbizottságon.) Még az aktatologató is az értelmetlen, ostoba, az életet elviselhetetlenné tévő hatalmat testesíti meg.
Ez ellen lázadt fel az egész ország. És erről a lázadásról mondtam nektek még tavasszal, hogy 56ban számottevő, szervezett ellenfele a dolognak nem volt. Azzal kb mindenki egyetértett, hogy a Rákosi-féle diktatúra nem maradhat fenn, még a kommunisták nagy része is.
Összességében: úgy gondolom, helyes, ha tudjuk, hogy ha az egyes embereket vizsgáljuk, akkor mindegyiknek „igaza van”. Érzései, tettei megérthetők, bármelyik oldalon is állt (ha állt egyáltalán oldalon…). De a történelmi folyamat megítélése ettől független, mert az összes benne aktívan vagy passzívan részt vevő ember érzéseinek, tetteinek az eredője.
A magyar 56 forradalom volt (az összes randalírral, fosztogatással, csőcselékkel, gyilkolászással együtt is), pozitív folyamat, amely egy tömegek számára elviselhetetlen rendszer megváltoztatására irányult – s amely lehetővé tette, hogy utána 40 évig elviselhetőbb legyen az élet az országban, sőt, világpolitikai szinten is hozzájárult ahhoz, hogy 40 év után ne véres kataklizmában érjen véget a keleti szocializmus, haenm viszonylag ésszerűen és békésen. Azok az emlékek tehát, amik a – mondjuk így – rossz oldalon állók emlékei, érzései, azok egyénileg érthetőek, és akár tolerálhatóak is, de nem relativizálják magátnak a történelmi eseménynek a súlyát és értékét.
És akkor egy kis fogalommagyarázat:
(társadalmi) rendszer: egy társadalom politikai és gazdasági szerveződési formája.
diktatúra: olyan rendszer, amely politikai szervezete nem teszi lehetővé a rendszer békés, törvényes, erőszak nélküli korrekcióját, vagy akár megváltoztatását.
forradalom: amikor tömeges lázadás erőszakkal próbálja megváltoztatni azt a rendszert (értelemszerűen diktatúrát), amely nem teszi lehetővé a rendszer erőszak nélküli, békés és törvényes megváltoztatását.
Ez volt 56.

(Ja, és még egyszer, mert sokaknak baja van vele:
A., a fenti definíciókból világosan látható, hogy 89-90-ben teljes rendszerváltás volt Magyarországon. A diktatúrát és annak államgazdaságát demokrácia és magángazdaság váltotta fel. Aki azt mondja, hogy nem volt rendszerváltás, az el van tévedve, és butaságot beszél.
B., 2006 őszén nem forradalom volt (hogy mi, azt most hagyjuk máskorra), ti. nem lehetett forradalom. A demokratikus rendszer ugyanis lehetővé teszi önmaga törvényes és békés korrekcióját. Lehet pártot alapítani, a választáson győzni, és ha a választópolgárok túlnyomó többsége támogatja, akár árvalányhajas-turulos-seggbekúrtműanyagtehenes fejedelemséggé is lehet változtatni a rendszert. Békésen és törvényesen, választások útján.)
Csak hogy világos legyen, mi micsoda.

HariSeldon 2007.10.08 19:24:22

TWA:
"HariSeldon: "56ban az ország döntő többsége fellázadt az elviselhetetlenül ütődött és bornírt és gonosz diktatorikus hatalom ellen."

No, no. Neked biztos közelebb vannak az adatok, nézz már utána.

- Mennyi volt az MDP tagsága 56-ban?
- Hányan vettek részt a fegyveres felkelésben?

Sok lesz döntő többségnek az!"

A harcokban (fegyverrel, mivel, naná) szal a harcokban valóban elenyésző kisebbség vett részt. Tudtommal nagyon tágak a becslések, de a legelszálltabb se beszél 50ezernél több fegyveresről, országosan.
Naigen. Hogy ki értett egyet mivel, az korrekt közvéleménykutatások híján elég nehezen eldönthető. De azért vannak támpontok.
Ha tüntetésekben csak Bp-n többszázezsren vettek részt összesen, és szinte minden vidéki városban tízezres volt a létszám.
Nézhetjük azt is, hogy a pártszervek, és különösen az ÁVH tagjhai országosan és egységesen bujkálni kezdtek. Az összes tőlük származó beszámoló többé-kevésbé ellenséges légkörről szól. Ha a felkelésnek nem lett volna döntő támogatottsága a lakosságban (félelemmel vegyes, legtöbbször hallgatólagos, de mégiscsak egyetértés a változás szükségességével), akkor nem kellett volna testületileg elbujdosniuk. (Off: számomra igazából ez a legfontosabb forrás, a bármilyen oldali visszaemlélkezések sokasága, mert ebből lehet - ha van rá füled - a saját bőrödön megérzezni az egész feelingjét, légkörét. - Hm, viszont egyben ez a legkevésbé egzakt, bizonyítható és bizonyító erejűá cucc. On.)
Ennél sokkal kézzelfoghatóbb, hogy a meghírdetett általános sztrájkok valóban általánossá váltak okt 25-26-ra az egész országban. A taxisblokád ahhoz képest lófütty volt. Ez masszív döntő támogatásra utal. (Viszont lehet azt mondani rá, hogy persze, sokan nem mentek be dolgozni, ha már nem muszáj.)
Viszont, és ezzel összefüggésben: országosan létrejött a munkástanácsok házózata, jóformában minden üzemben, gyárban, munkahelyzen, és nagyon sok helyen a tanácsi közigazgatás helyén is. Ez jól dokumentált és feltárt dolog. és a képből az derül ki, hogy ezeknek az egész lakosság körében döntő támogatottsága volt (nem jöhettel volna létre ilyen gyorsan és ilyen átütő mennyiségben, ha nem lett volna legalább passzívan támogató a közvélekedés).
És még egy utolsó pont (ezt tavasszal mondtam már): nem tört ki igazi polgárháború. November 1-2-re lényegében elcsitultak a harcok az országban. Vagyis az összes ávós sortűz, lincs és kontralincs korlátozott és regionális maradt, helyi és eseti konfliktusnak minősíthető. Ebből vontam le azt a következtetést, hogy a változás szükségességével a társ döntő többsége egyetértett, az MDP pártatgjai is (tömegével tépték is szét a tagkönyveiket, és a legtöbben nem félelemből, hanem épp azért, mert végre nem érezték szükségét). Sőt, még a karhatalom nagy része is úgy éreste, változtatni kell. Ha ugyanis nem így érezték volna, akkor a több tízezres létszámú, kiképzett és felfegyverzett cspaterő ennél a néhány sortűznél lényegesen nagyobb vérfürdőket rendezhetett volna, többek közt megakadályozva a munkástanácsok (és az új forr-i közigazgatás csírái) létrejöttét.

Tudomn, Árpi, ezek mind közvetett bizonyítékok (és nem muszáj annak elfogadnod). De ezek alapján mondom azt, hogy szerintem, bizony a magyar társ döntő többsége 56ban egyetélrtett a lázadással - pontosabban azzal, hogy változtatni kell.

Hogy aztán kik és hányan hogyan gondolták ezt, hányféle cél és módszer volt, hányféle egyéni és csoportstratégia, részben túlélésre, részben az események befolyásolására, az már más kérdés. Hát volt bőven mindenféle.
Üdv!

HariSeldon 2007.10.09 03:02:09

"Ne félj! 2007.10.08. 23:11:36
"engem ebebn kissé zavar, h a csapataik nem álltak harcban, és a kormány nem volt a helyén."

de igen Árpád, ha pár százan is de a "csapataink harcban álltak", és egy ország sztrájkolt decenber közepéig!
a kormány a helyén volt és maradt is, közjogilag Nagy Imrét a TÖRVÉNYES magyar miniszterelnököt akasztották fel."

Jó, ez csak részletkérdés... de ált az ilyen apróságokon múlik.
Szóval: igaz, hogy a Nagy Imre kormány közjogilag a helyén volt, és Nagy I közjogilag a törvényes magyar miniszterelnök volt, amikor felakasztották.
De:
Nagy I nov 4-én (és előbb sem, utóbb meg nem is tudott volna) nem adott parancsot a magyar honvédségnek a harc felvételére. A "csapataink harcban állnak", bármilyen jól hangzik, szemen szedett hazugság volt részéről. (Ámbár én szeretem ezt a nyilvánvaló hazugságot: NI töbezer, talán többtízezer életet mentett meg azzal, hogy nem adott parancsot a honvédségnek a harc felvételére (sokkal többet egy hadseregszintű ellenállás se hozhatott volna, így utólag elég világosan látható), viszont azzal, hogy bemondta a rádióba, úgy tett, mintha mégis... für alle jó hivatkozási alap lehet az még az ENSZ-ben. Okos.)
Na és hát az se igaz, hogy a kormány helyén volt. Amikor ez a beszéd elhangzott, a két rádiós technikuson és Nagy Imrén kívül már a kuta se volt a parlamentben, kongott az ürességtől az egész (egyébként borzongatóan kísérteties az egész, nekem ez az egyik kedvenc jelenetem).
Na, akkor most mi is van azzal, hogy hazudni tilos, meg erkölcsi halál... és általában azzal, hogy mi igaz és mi nem?
Figyelj: nem relativizálok, csak a tényeket mondom.
Ti szvsz a relativitás nem csak a fizika és a csillagászat, meg egyebek alapja. Alapja az a történelemnek is. Meg mindennek.

HariSeldon 2007.10.04 15:12:26

Sziasztok!
Nagykevély: "Amúgy azért utáljátok annyira a fideszt mert a jobboldalban a kispolgári, szélsőséges individualizmusotokra leselkedő veszélyt láttok."

Nem. Egyrészt a legtöbben nem utáljuk, hanem nem szeretjük. Nem mindegy.
Fideswzes sokféle van, mint mszp-s meg szdsz-es, meg mdf-es is, meg még azok is sokfélék, akik egyik se. Úgyhogy velük kapcsolatban még a szeretem-nemszeretem se értelmezhető.
A fideszt, mint pártot (és ugye, itt már a vezető embereiről van szó) én pl azért nem szeretem, mert álszentek (erről majd mindjárt még lesz szó), és főleg azért, mert kommunisták. (Lásd új többség = neobolsevik, de ez csak félig komoly, ami komoly, az majd zárójelen kívül.) Szóval az a program, amely lényegi jelentőséget tulajdonít az állami tulajdonnak a magángazdasággal szemben (privatizálni tilos), a forrásokat központilag akarja újraosztani saját, központi elvei szerint, ráadásul azon az alapon, hogy ő megmondja, ki a jó ember (árpádsávot lengető négygyerekes keresztény családfő meg a felesége).. Csak az egykori moszkovita kommunistával szemben a fidesz nemzeti kommunista. (Nemzetiszocialista? - de az már megint más.. csak ezek az áthallások ne lennének..)
Márpedig a központi irányítás és az etatista vilgászemélet hajlamos diktatúrát kiépíteni, ha azt látja, hogy nem úy mnennek a dolgok, ahogy ő szeretné. Szavakban persze nagy demokrata, de miután ott a zsebében a Bölcsek Köve, erkölcsileg felhatalmazva érzi magát egy jó kis diktatúrára, ha túl erősnek látszik az ellen. (Ilyen hangokat bőven hallottunk a fidesztől régebben is, most meg egyre gyakrabban.)
Én nem szeretem az olyan hatalmat, amely mindig tudja, h mi a jó nekem, neked, meg mindenkinek, és meg is próbálja rámkényszeríteni az ő világképét. Nem szeretem az olyan hatalmat, amely soha nem téved, és soha nem hazudott, és úgy általában tökéletes - mert az ilyen hatalom hazudik. És ha teheti, megpróbája elhallgattatni mindazokat, akik szerint hazudik.
Szóval a fidesz, élén OV-ral, nekem, és ahogy ez kinéz, akkor vesztette el végképp a hitelét, amikor 98-02 között, a hatalmból gond nélkül elfojtott és megakadályozott minden olyan vizsgálatot, amely a fideszes korrupció kivizsgálására irányult. Igen, már megint: Schlecht Csaba, Happy End, Varga Tamás (asszem, Tamás), Josip Tot, Kaya Imbrahim, Simicska Lajos, stb. Emlékezzünk: a fidesz nem engedte kihallgatni, letartóztatni az akkori ügyészségnek a lopóembereit, mint ezek a fránya szocik.. Elfoglalták az ügyészséget, és kuss.
Amig OV ki nem áll a maga öszödi pulpitusára, és azt nem mondja, hogy bocs, magyarok, akkor sokat loptunk, és még a vizsgálatot is megakadályoztuk.. addig OV és a fidesz álszent, hazug banda marad.
Ezen nem változtat ezernyi szoci lopás se. Mert ez nem a szocikról szól.
A szocikról a zuschlag ügy, meg a... soroljátok, benne van minden újságban - róluk az szól. A Schlecht-Happy-Simicska-stb., az meg a fideszről.
Hogy ezek nagyon hasonlítanak egymásra? Na, TWA meg erről beszélt (többek közt).
Csak annyi a különbség hogy a fidesz alatt az ő ügyeiket nem lehetett lenyomozni. Gyurcsányéknál meg lehet. Óóóó, ettől még nem lesznek tiszta kezű angyalkák, dehogy.
De legalább nem hazudják azt, hogy ők sose hazudtak. Meg hogy sose loptak.
Csak ők vannak épp a tombolaasztalnál, amikor felgyújtották a villanyt. (lsd még: Milos Forman - Tűz van babám)

Mármost hogy valami pozitívat is mondjak: a fidesz hitelvesztése, majd ehhez most a szocik hitelvesztése, ha szerencsénk van, kikényszeríti azokat a törvényi változtatásokat, amiket réges rég meg kellett volna tenni, és amit a politikai osztály, (szocik és fidesz közösen), nem tett meg, mert korlátozza őket a lopásban.

Ennek persze ezernyi szála van, szokás szerint. A kádrkorból megörökölt szürkegazdaság, és az azzal együttjáró mentalitás. A kampánypénzek ügye. A privatizációs korrupció. A politikus (és általában: közéleti) gárda alulképzettsége. Stb. Ezek mind összefüggenek.

De legalább most már látszik, hogy tényleg a fejünkre dőlt az egész. (GYF ebben, lám, igazat mondott Őszödön.) Valamit most már muszáj lesz csinálni vele.

És amit csinálni kell, ez a politikusgárda fogja megcsinálni (néhány arc talán lecserélődik, GYF, OV, meg a főembereik), mert nincs másik.

ööö... még lehetne folytatni, de mennem kell. Üdv mindenkinek.

HariSeldon 2007.10.04 18:01:58

Coffins 2007.10.04. 16:20:58

Be kellene idéznem az egészet, úgyhogy nem teszem, olvassátok el Coffins hsz-ét. Erről szoktam beszélni. Pontos.
Az, hogy ez a társ most ilyen, és az alrendszerei így működnek (így működünk), évszázados folyamatok eredménye. Megváltoztatni csak hasonlóan hosszú idejű, ésvagy hasonlóan hatalmas tehetetlenségi erejű ellenfolyamat fogja. Ha egyáltalán lesz (van) ilyen folyamat.
Én egyébként úgy látom, h van.
Ebből a szempontból 90-től nem egészen napjainkig a magyar társ a politikai feléptményrendszer használatát tanulta. (Nem tudatosan - 10milló ember nem tanul tudatosan, még 30 se egy gimis osztályban.) Hogyan lehet befolyásoni a közvéleményt, mivel és hogyan lehet választást nyerni, milyen eszközök megengedettek (minden) és milyenek nem célravezetőek (elég sok), stb.
Az Antall (ill mdf) kormány működése bebizonyította, hogy a nemzeti (bölcsész)romantika nem működik a szakértelemmel, ill a kőkemény piaci logikával szemben. (És akik számára az kiderült, már akkor elkezdtek sírni egy jó kis nemzeti diktatúra után. Csurka.)
Horn mszp kormánya alatt kiderült, hogy a szakértelem nem mindenható (mert vannak gazdasági folyamatok, amelyek lényegüknél fogva kaotikusak), továbbá az is, a szociális demagógia, és általában a kommunikáció fontosabb a politikai életben, mint a valós folyamatok felmutatása (sőt, sokszor maguknál a folyamatoknál is). - Figyelj: erre jött rá mindkét nagy politikai erő, DE ez csak úgy történhetett, hogy a magyar társ erre volt vevő, illetve erre vevő volt.
Itt válik külön a magyar gazdaság-társadalom reálfolyamatai, és a politikai élet.
OV fidesz kormánya már igazi patyomkin-kormány volt. Persze, terelgették a gazdaságot, amennyire tőlük tellett, de a valós folyamatok következményeivel már nem törődtek. A lényeg a kommunikáción volt. melyik rétegnek mit üzenünk és hogyan. Nemzeti romantika a bölcsészeknek, szociális demagógia a kispolgárságnak, polgározás a (nagy)vállakozóknak, zsidózás a B-középnek. A recept működött, annyi különbséggel, hogy a hazaárulózástól-zsidózástól többen tojtak be, mint az a fideszben gondolták. A szocik ugyanazt csinálták, csak hazaárulózás-zsidózás nélkül, ezért győztek.
Miközben a gazdasági, szociális, egyéb folyamatok ettől függetlenül tartottak oda, ahová... nézz körül, látod a végét.

Ez a politikatörténeti folyamat ért véget az elmúlt néhány évben. (Többek közt ez... mert még más is... de arról már beszéltem még tavasszal... emlékszik még rá valaki?)

Az a politika, amely éppen csak annyira veszi figyelembe a reálfolyamatokat, amennyire nagyon feltétlenül muszáj, és egyébként pedig kizárólag saját hatalmi logikája szerint cselekszik (lsd példul a 2002es majd 2006os igéretspirálokat mindkét fél (utóbb, 2006ban főleg a fidesz) részéről), ez a politika most becsődölt.

Másképpen, kicsit történelmiebben fogalmazva: a magyar társadalom megtanulta (vagy legalábbis kezdi megtanulni) a demokratikus politizálás logikai törvényeit. Hogy mire kell figyelni, ha politikust hallgatunk (nézünk, választunk). Minek mi a következménye. Hogyan dönthető el állításokról, hogy azok igazak-e, mennyire igazak, és hogy miért, milyen indíttatásból/célból állította azt valaki, amit.
És hogy annak, amit ennek alapján hiszünk, gondolunk, érzünk, annak következménye van.

Az elkövetkező tíz évben ki fog derülni, hogy mire jutottunk ebben a közös tanulásban.
Most, és ezzel együtt már itt a nyakunkon a köv lecke is: megérteni és használni azokat a bizonyos reálfolyamatokat. Hogy csak egyet mondjak gyorsan: azt felfogni, hogy az egészségügyi ellátás pénzbe kerül. Számtalan módon elosztható, felosztható, de max a teljes nemzeti jövedelmünket költhetjük rá, többet nem. És inkább annál kevesebből kéne kihozni, mert még másra is kell.

És aztán még:

Paszternak · osember.blog.hu 2007.10.04. 16:38:02
"BASSZÁTOK MEG, EZ A SZEMÉT MEGALKUVÁS A HŐSÖK TEREI ÚJRATEMETÉS ÓTA ITT ÉL VELÜNK"

Ez jó végszó, Paszternak, köszi. Így könnyebb elindulni, mint egy kályhától.
Tavasszal már mondtam, hogy a rendszerváltás málunk miért úgy következett be, ahogy, és nem is lehetett máshogy. (Emlékeztető: 56os lázadás -> szovjetek viszonylagos szabadságot adnak Mo-nak -> magyar társ kádári kompromisszuma a keleti szférában látványos gazdasági fejlődést eredményez -> még a rendszerváltás előtt hatalmas nem-állami magángazdaság keletkezik -> a társ tudatában már a 80as évek elejére-közepére megbukik az egypártrendszer -> a rendszerváltáskor nincs számottevő erő v csoportosulás, amely azt gondolná, hogy fent lehet, és bármiért is érdemes fenntartani a létező szocializmust. Ettől békés a magyar rendszerváltás. Vita csak azon volt, hogy hogyan menjen végbe, és pontosan mi legyen utána. Azzal, hogy kell, lényegében mindenki egyetértett.)

Na, és akkor: az egész politikai elit (beleértve ebbe a Paszternak szívének nyilván kedvesebb fideszes felét is) ebben a fent vázolt kádári világban, annak folyamataiban szocializálódott. csakúgy, mint az egész társ, mind a 10milló polgár. Ezek a folyamatok pedig, mint minden társadalom története, folytatódott, folytatódik a maga belső kényszerei, logikái és logikátlanságai, tehetetlenségi nyomatéka szerint. Fel lehet akasztgatni egy részét - de a folyamatok leállításához az egész társadalmat kell felakasztgatni. Az meg olyan rondán néz ki. Érdemes inkább gondolkodni.
És egyébként meg nem, nem lehetett volna. Azért nem történt meg, mert a társ túlnyomó többsége nem akart akasztani (meg most se akar), és így akik mégis akarnának, úgy érzik-gondolják, igen helyesen, hogy túl nagy lenne az a személyes egzisztenciális ár, amit az akasztgatásért fizetniük kellene. Ki akar egy hóhér szomszédjában lakni? (Most sarkítottam, csak a folyamatot akarom érzékeltetni.)

HariSeldon 2007.10.04 18:28:44

Egyébként Paszternak előbb már idézett hsz-e (az egész, nem csak amit idéztem), nagyon is megszívlelendő. Ti. éppen a tanulási folyamat döntő pillanatát mutatja fel kiútként: nézzük a politikát-politikust magát, teljes egészében. Mindegy, melyik párt, ha hazudik, ha alkalmatlan(nak látjuk), akkor mondjuk el mindenkinek, neki is, h öcsi, szar vagy.

Hogy is mondta Pasztrnak? Inkább idézem: "Nem, brátye, nem érünkel velük szemben semmit. Én örvendek, ha valami maffiózó, mint Fercsi, végre felfogja, hogy nem 4 évre kell előre látni. Hogy ő a gyújtogató tűzoltó, most más kérdés. De, idézve Árpit:

"Vagy tetszenek forradalmat csinálni, vagy megcsinálják mások. Kell még valamit mondanom, Ildikó?"

Én, sajna, attól félek, forradalom itt csak felülről jöhet. Ami alulról jön, az olyan, mint amikor a gyomorhang felbugyog. Láttam tavaly. Szép, értelmetlen és céltalan fasság volt. Most talán nézzünk szembe a polelittel és mondjuk meg civilként, hogy kabbe. Ez nem kormányzat. Az meg nem program. STb."

Ez a jó hozzáállás. Szerintem.

HariSeldon 2007.09.20 15:19:54

Pascal:
Nem akarok a fideszen fogást találni. Van rajtuk fogantyú. :-)
Komolyan: aszondod, ez mégiscsak egy maszop ügy. Igen, Z úr esete konkrétan bizony maszop.
A jelenség azonban nem maszop. Hanem mai magyar társadalom.
Hülye lennék, ha azt hinném (így hát nem hiszem, még ha bizonygatná is valaki), hogy nincs még ezer hasonló mszp-ügy, meg mszp közeli ügy, stb. És ugyanezt le kell írnom, ugyanezt a mondatot, fidesszel és fidesz-közelivel. Ugye, nem gondoljátok, hogy a fentebb beidézett Schlect-varga-JosipTot-KayaIbrahim-bánya-szőlő- (nemisfidesz hanem fideszközeli... naugyehogyrágalom)-Simicska-Várszegi... stb úgy ahogy van, légből kapott cucc volt, és fehérek és ártatlanok ezek, mint a ma született bárány.
Hát nem. Ha van, aki elhiszi, lelke rajta *- én nem fogom.
Azért kellett beráncigálnom ide a fidesz-ügyeket is, mert csak így tudok szemléletesen rámutatni, hogy az egész cucc mélyen beágyazódik a mai magyar társadalomba (és persze elég meszire nyúló történelmi előzményei vannak, de azt most hagyjuk).
Ki is írta... ja, azt is te Pascal! - hogy a pártközeli lopások és kenőpénzek konkrét törvényi oka-kényszere a kampány (párt-)finanszírozásban van.. Tök jó észrevétel, igazad van. Vagy legalábbis ez az egyik legfontosabb az okok közt.
De az, hogy ez a szabályozás ilyen, és hiábva látjuk, hogy ilyen, az öszes hátrányával, véletlenül se változik, és jól láthatóan nem is akar rajta változtatni komolyan egyik párt se, és ezt megtehetik, hogy ne változtassanak... na, annak nem a pártok az okai. Ez nem egy lehatárolt, ördögtől való dolog, amit postán kaptunk csomagban, és ha megfogjuk, és kihajítjuk a záhonyi ablakon, akkor nem lesz többi.
Szal azt mondom, most még egyszer: az, hogy ez van, pártkorupci, meg mindenféle, az mindannyiunkból ered, 10millió viselkedés, gondolkodás, attitűd, hiedelem, (hehe: információs horizont) eredője. Ha nem ebből indulunk ki, amikor változtatni akarunk rajta, akkor szükségszerűen sikertelenek leszünk, mert rossz a kiindulópontunk.

HariSeldon 2007.09.20 15:25:39

És megint elnézést mindekitől a helessirÁséé, cak sosse nics dürelmem viszaovasnyi... ni.
És javítgatni.

HariSeldon 2007.09.20 23:45:14

b2, mao, lyla... ha jól sorolom fejből (és hadd ne nézzem vissza még egyszer):

Szal. Azt mondjátok, hogy, hogy jójó, világpiaci ára van a gáznak, meg mindcennek, és tiu ki is fizetnétek, de hát akkor kéritek a világpiaci fizetést is hozzá. Na, ez elsőre jól hangzik, olyan igazságos. Perkáloma világpiaci árakat, ha van világpiaci jövedelmem.
Csak az a lépés marad ki mindig, hogy a jövedelmünket is a világpiac határozza meg (és nem a gonosz kormány).
A nemzetiszín fabatka, amit gyártunk-szolgáltatunk, ennyit ér. Amennyi a fizetésünk. (Ha többet érne, akkor többet kapnánk érte. Ha az azért a munkáért, amit végzel (bármit is csinálsz), valahol többet fizetnének, nyilván elemnnél oda dolgozni. És nyilván azért nem megyünk máshová többért, mint ahol vagyunk, mert nincs ilyen "máshol".)
Tehát a nemzetiszín magyar fabatka (kukorica, frigó, kamionozás, síkcsőüveg, mittom... összességében ennyit ér, amennyi a jövedelmünk összességében. (Ez lehet, hogy piszok igazságtalan, kurva sokat dolgoztunk azon rohadt fabartkán, beleadtuk szívünklelkünk, meg még szent magyar termék is, ősi meg minden - de basszus, csak ennyit fizetnek érte. Van nekik jobb fabatkájuk. Vagy nincs szükségük rá. Mindegy.)
Szóval a gáz (meg a világpiaci ketyere, autó, számítógép, titánezüst, mittom) annyiba kerül a világon, amennyit a világnak ér, amennyit hajlandók érte fizetni. Legyen, mondjuk 100 arany. Mi is ennyit vagyunk érte kénytelenek fizetni, mert szükségünk van a gázra, különben fázunk. És hiáűba mondjuk, de nekünk csak 80 aranyunk van, mert amig van olyan, aki tud és megéri neki 100-at fizetni, addig annak annyi az ára.
Namármost, ha mi magyar fabatkánkat megveszik szintén 100ért, akkor nincs baj. De elég tartósan úgy néz ki, hogy nem, nem veszik mneg annyiért, csak 80ért. Ennyi a jövedelmünk tehát, mert ennyit ér a munkák. Amit dolgozunk. (Ami, ugye, nem feltétlenül jelenti azt, hogy rosszul csináljuk a fabatkát, illetve h lusták, lógósok vagyunk. Lehet, hogy igen, de nem feltétlenül. ez csak azt jelenti, hogy a fabatáért ennyit fizetnek a világpiacon.
Na és hogy ebből nem tudjuk kifizetni a gázt? Piszok kellemetlen. Nekem is. (Mondjuk, a gázzal még nincs gondom, de a könyvespolc meghosszabbítását 8 éve halogatom..)
Namost, akkor ennek az a megoldása, hogy lecsalom a közös feladatokra (rendőrség, oktatás, közig, árv1zvédelem, + még 1001 dolog) szánt összeget, az adót? Ha ezt teszed, azzal azt csináltad, hogy a gáz és a fabatka közti világpiaci árkülönbség rád eső részét áttoltad a többiekre (durván: elloptad tőlük). Hehe, de ügyes vagy. Miközben sírsz, hogy csak kényszerűségből loptál, mer nem világpiaci a fizetésed.
Ehelyett az értelmes megoldás az lenne, hogy...bármilyen kellemetlen, de kevesebb gázt fogyasztunk. Ja, kicsit fázni fogunk. De akkor is csak 80 aranyért veszünk gázt, mert 80 aranyat kaptunk a fabatkánkért.

Más. Áritól kérdeztétek, hogy mi lesz Zuschlaggal. Elkapják-e rendesen, lesz-e teljes tényfeltárás, lesz-e büntetés. Nos, szerintem, ha csak mszp-n belüli az egész ügy (pláne, ha nem bizonyíthaó, elérne az ügy a legmagasabb körökbe), akkor lesz. Elég nagy csillagszóró ez a szerencsétlen ahhoz, hogy még lopni se tudjon rendesen, megfogható nyomok nékül.
Ha ellenben az ügy szálai elvezetnek a fideszhez is, akkor nem lesz se tisztázás, se büntetés, se semmi. Akkor el fog tűnni a dolog a semmiben, mint a Kulcsár-ügy.

HariSeldon 2007.06.08 15:07:14

frundsberg:

Abba igazad van, hogy Trianont divat, de értelmetlenség Károlyi és Kun Béla nyakába varrni. Akkor már sokkal inkább az 1. vh-t elkezdő és levezénylő magyar (és birodalmi) politikai elit az oka - meg még egy csomó más is.
De abban már nincs igazad, hogy a háború alatt eldőltek volna a határok. Szándékok persze voltak a birodalommal szemben álló, szláv és román elitben, amelyek részben egybe estek az (egyébként akkor még nem túl szilárd) francia elképzelésekkel, de az angoloknak még ilyen ködös elképzeléseik se voltak. Az USÁ-nak meg éppen semmi, ,kizárólag elvek, a wilsoni pontokba foglalva. (Egyébként ez utóbbi volt messze a legértelmesebb, naná, hogy nem ültették gyakorlatba.)
Azt mondod, megér egy gondolatkísérletet, hogy mi lehetett volna a katonai ellenállás esélye. Nos, ez nem gondolatkísérlet, kipróbálták a gyakorlatban. Az északi hadjárat során, a Tanácsközt első felében - és fényes sikerrel.
Károlyiék ugyanis azt nem ismerték fel (amit a törökök igen), hogy a négy éves háborúban kiképzett és gyakorlatot szerzett magyar tisztikar és sorállomány, valamint a Monarchia által a legvédettebb területekre, Magyarországra (Budapestre, Miskolcra, Ózdra, salgótarjánba, stb) telepített hatalmas hadiipar az etnikai határok védelmének mozgósító erejével olyan jelentős erőt képez, ami sikerrel állítható szembe a cseh, román és szerb, lényegesen kisebb, szervesetlenebb, kevésbé harcedzett haderejével. Csak be kell hívni ezt a tiszti kart és sorállomány ezzel a jelszóval - ahogy Kun Béla tette. A Tanácsközt azért volt olyan sikeres eleinte, és szilárd, mert megtette ezt, és a hívásra szinte napok alatt, jóformán önkén t felállt újra a hadsereg. A csehek és a románok minden éssszerűségen túli terjeszkedésével szemben léptek fel, és ezzel lényegében az egész ország egyetértett - még ha a vörös ördög is vezette a dolgot. Vezethette volna bárki. Kun Béla diktatúrája addig volt sikeres, amíg felvállalta ezt a honvédő háborút - és abban a pillanatban megrokkant, majd összeomlott, amikor már nem vállalta.
Az északi hadjáratban két hét alatt rommá verték a cseh támadóerő keleti szárnyát, és katonai szakiratokban nincs kétség afelől, hogy ha Kun Béla nem állítja le, a már megtervezett és előkészített második támadás végzett volna a nyugat-felvidéki nyugati szárnnyal is. A haderő és a rendelkezésre álló források elemzéséből az is valószínűsíthető, hogy egy következő hadműveletben Erdélyt is fel lehetett volna szabadítani, vagy legalábbis a magyarlakta részeket.
Tudni kell e felismeréshez (amit a törökök szintén tudtak, a korabeli magyar pol-i elit viszont nem) hogy a balkánon csalinkázó néhány francia hadosztály nem képviselt jelentős harcértéket, főleg nem támadó háborúhoz szükségeset. ezeknek a hadosztályoknak megfigyelés és némi rendfenntartás volt a feladatuk. Már csak azért se lehetett más, mert nem volt mögöttük hadiiapri bázis. Ha M-on támadó hadműáveletekbe akartak volna kezdeni, ahhoz előbb fel kellett volna tölteni (a vh után lefogyasztott) állományukat és fegyverzetüket, aztán pedig a távoli Franciaorszgából kellett volna ellátni őket hadianyaggal. És ez az, amire az adott pillanatban Franciaország nem volt képes. És senki más se. (Nem ab ovo nem volt képes, hanem mert az 1 vh sokkja után társadalmilag és gazdaségilag nem lehetett volna keresztülvinni egy jelentős méretű expedíciós hadsereg felállítását és kiküldését.) Pont ezért nem került sor érdemleges fellépésre a török honvédő háború ellen sem. (Annak ellenére, hogy beintett az antantnak, felrúgta a már aláírt békeszerződést, és vitatható területeket is visszafoglalt (örmények, görög Kisázsia), rettenetes exodusokat okozva.)
Összeségében tehát úgy látom, hogy igenis komoly esélye lett volna 19-ben egy, a magyar etnikai határokért folytatott háborúnak. és a korabeli teljes magyar politikai elit, de leginkább talán Károlyi és köre felelőssége, hogy ez nem történt meg. Nekik kellett volna felvállalni azt, amit később Kun Béláék megtettek, de csak pillanatnyi, taktikai okokból.

GGG77: Ady rlz : )

HariSeldon 2007.06.08 15:09:53

Bocsi mindengitőő a hejessírás é de? sose nints dürrelmem viszaóvasnyi. ni.

HariSeldon 2007.06.08 16:28:53

Ott hagytuk abba, hogy „Sanyi” kapcsán Ady-ról, a Mikszáth, Wass (Krúdy, Csáth, stb.) által leírt és megjelenített világról beszéltünk.
Nos, átlagembernek (ebben a kontextusban = normális ember, azaz nem író, nem költő, nem kritikus, nem irodalmár), tehát olvasónak pusztán nyitottságra van szüksége egy vers, vagy regény átéléséhez. Arra a képességre, hogy az olvasott szöveget képes legyen magában képekké, érzésekké alakítani.
(Gondolatokká nem kell, mert az írott szöveg eredetileg igazából csak gondolatok (= fogalmi szerkezetek) közvetítésére alkalmas. Teljes világok átadásához mindenféle rafinériák kellenek, amit aztán tömören csak irodalomnak, vagy irodalmi eszközöknek nevezünk, és amelyek arra szolgálnak normális esetben, hogy megkönnyítsék az olvasó dolgát.)
Ha egy új világot kapunk egy írástól (vagy saját, létező világunk egy új aspektusát), az valójában azt jelenti, hogy új(abb) rendszerré állt össze a fejünkben mindaz, amit életünk során addig tanultunk. Azaz okosabbak lettünk. (A ’tanulás’ itt tág értelemben szerepel, tehát nem csak azt jelenti, amit effektíve beseggeltünk, meg amire megtanítottak bennünket, hanem jelenti a szocializációt is, az összes tapasztalatot, meg mindazt a látens, lappangó ismeretet, ami rendszerint nem is tudatos bennünk (nem tudjuk, hogy tudjuk)).
Ha mármost ezt új rendszer nagyon izgalmas, azaz rádöbbent olyan ismeretekre, amik valójában már ott voltak a fejünkben, de sose gondoltuk végig, vagy olyan új ismeretekkel, érzésekkel jár, ami hirtelen segít megmagyarázni, felismerni, feldolgozni olyan tapasztalatainkat, élményeinket, amelyek addig idegenek, furcsák, riasztóak, vagy egyszerűen csak érdektelenek voltak, akkor nem csoda, hogy a könyv befejeztével szívesen elidőzünk még ebben az új világban, elodázva a visszazökkenést egy másik valóságba. Ámbár attól sem kell félni: egy igazi katarzis után többé már semmi, de semmi nem lesz ugyanolyan, mint azelőtt volt – még a pénteki bevásárlás sem, vagy a tétova tárgyalás a mesterekkel az autószervízben.

Mindez azonban feltételezi, hogy az olvasó (befogadó) elég empatikus és intellektuális képességekkel rendelkezik ahhoz, hogy amit olvas, azt képes legyen komlex gondolatokká-képekké-érzésekké alakítani magában. Ha valaki erre képes, akkor általában meg tudja tenni nem csak műélvezőként, hanem általában emberként is. Képes a bennünket körülvevő magasan szervezett civilációt bonyolult, összetett egészként szemlélni, és ha sok részlettel, egy sor összefüggéssel nem is lehet tisztában, a lényegi vonásokat azért felismeri, a többiről meg tudja, hogy ha éppen nem is tud róluk, attól azért azok még vannak. (Emlékeztek, mit mondtunk az „információs horizontról”? Na, ez ugyanaz, csak egy másik aspektusból.)
Ez tehát az, aki elég értelmes-érzékeny-okos ehhez. De van egy másik csoport is („Sanyi” kapcsán már említettem), azok, akik erre nem képesek. Születetten, genetikalilag. Nem tehetnek róla, hogy az értelmi képességeik nem elégségesek arra, hogy megbirkózzanak a bennünket körülvevő sokszorosan összetett civilizáció bonyolultságával. (Mondtam: ha tehet valaki róla, akkor az az isten. Vagy az átkozott gének, meg a génszekvenciákat keverő káoszmatematika.)
Az a helyzet, hogy akár csak pár évezreddel ezelőtt is az emberi civilizációk sokkal egyszerűbbek voltak. (A még korábbi originál előember hordáiról, meg a fa tetején ejtőző majomkorról nem is beszélve.) Voltak az istenek, meg a fáraó, a falusi elöljáró, továbbá a család, gondos hierarchiában. Ebbe be lehetett sorolni mindent, örömöt, bánatot, életet, betegséget, jégesőt és halált. Ebben a világban kényelmesen eligazodott az is, aki ugyanazokkal a korálozott emocionális és intellektuális képességekkel ma már szíriuszi ősöket, ősmagyar rögvalóságot és a jók meg a gonoszok világméretű összeesküvéses háborúját vizionálja ahhoz, hogy úgy-ahogy megkapaszkodjon az életben – mert a zárt végű bux-részvénykibocsátás, a világgazdasági összefüggések, a kvantumelmélet, a statisztikai alapú történelmi folyamatelemzés – de még egy egyszerű autópályás forgalmi dugó keletkezésének és vándorlási irányának a megállapítása, vagy a postai feladóvevény kitöltése is meghaladja a képességeit.
Jó eséllyel belőle lesz a „szélsőséges”. Ezekkel a képességekkel jól ellett volna az ősközösségben, de azóta ezerszer bonyolultabb társadalmat növesztettünk magunk köré – mi, az emberiség úgy általában.
Ezzel az egyre nagyobb nem átlag, hanem – civilizációs minimum alatti képességű tömeggel sehol a világon nem nagyon tudnak mit kezdeni. Hiába közölsz ugyanis velük ismereteket, nem az a baj, hogy kevés a tudások – hanem az, hogy eleve képtelenek felfogni ezeket az ismereteket, illetve azok jelentőségét, helyiértékét és összefüggéseit.
Évszázadok alatt folyamatosan nőtt az arányuk, ahogy a civilizáció bonyolultabbá vált, és a civilizációs minimum emelkedett, de száz-kétszáz éve még alig látszottak, mert arányban ugye kevesebben voltak, és létüket elfedték a történelem mélyéről örökölt társadalmi hierarchiák. (Ugye, ahol születési alapon alakul a társadalom szövetében elfoglalt hely, ott aki jobbágynak-parasztnak születik, arról nem derül ki, hogy kevés a távolsági kereskedelem megértéséhez. Amibe beleszületett, ahhoz nem kevés. Csak arról derül ki, aki bankárcsaládba vagy arisztokratának született, és ahhoz kevés.) Azonban a felvilágosodás óta felgyorsult, és a vezető technikai civilizációban mára nagyjából teljessé vált a demokratizálódás. Ami ezer szempontból jó – de többek közt megvan az a kellemetlen melléktünete, hogy deklarált elve, és ami ennél még fontosabb, bikaerős sugalmazása, hogy minden ember egyenlő, és mint olyan, megismételhetetlen érték, pusztán azért, mert ember. Az is egyenlő, aki pedig ennek jelentőségét, és általában semminek a jelentőségét, az egész civilizációt nem képes felfogni. (Ennek egyik leképzése pl Amerikában, amitől falra tudok mászni, hogy mindenki menedzser, amit diplomával lehet igazolni. Közegészségügyi menedzser = irodatakarító, amit a szakirányú végzettséget igazoló diplomával igazol. Vagyis ő is pont olyan diplomás munkaerő, mint a vezető rendszerprogramozó a tizediken. Persze.)
Vigyázz: nem értékítéletet mondok. Képességekről és helyiértékekről beszélek.
Namost, a civilizációs minimum alatti képességű emberek egy része érzi és tudja, hogy valami nem stimmel vele, viszont elhiszi, hogy elvileg neki ugyanannyi jár, mint másnak. Ha magánrepülő nem is feltétlenül, de azt elhiszi, hogy ugyanannyi esélye van BMW-re, a Bahamákra és pittyegős telefonra, mint bárki másnak. És ha mindez mégse jön össze, akkor annak nyilván valami ronda gonosz oka van. Érteni akarja, amit eleve, biológiai indulása okán nem érthet, bármilyen igazságtalan is ez. Ehhez egyszerű elméleteket gyárt / vesz át mástól. Amik ősközösségi szintre egyszerűsítik körülötte a bonyolult világot, és nem mellékesen megmagyarázzák, hogy ő miért nem rúghat labdába, annak ellenére, hogy igenis értékes és jelentős személyiség, nemhogy nem kevesebb, de egyenesen több másoknál.
Ezen elméletek (hungarista, rasszista, szélsőmagyar, iszlám fundi… és és sok más, és ezeknek számtalan mintázata) közös jellemzője, hogy egyszerűségükben és céljukban köszönő viszonyban sincsenek a valósággal. Hogy is lenne, amikor éppen azért vannak, hogy használóik elől elfedjék az érthetetlenül bonyolult világot.
Ha aztán a valóság valamely eleme mégis betüremkedik az ő virtuális világukba, akkor (ahogy valamelyikőtök írta már fentebb) megpróbálják azt kizárni onnan minden létező módon. Ami tulajdonképpen érthető. Az önképüket védik, A VALÓSÁG ELLEN VÉDEKEZNEK, amikor beperlik Árpádot, amikor halállistába szerkesztik a neten a nekik nem tetsző bírókat, ügyészeket, amikor randalíroznak és gyújtogatnak, mint két éve Párizsban, és tavaly ősszel Pesten, meg most a G8-as találkozón.
Ez a korálozott képességű tömeg keres magának ilyenkor kétségbeesetten azonosulási pontot. Az ideológia valójában lényegtelen, az csak a mindenkori helyi mintázat.

HariSeldon 2007.05.22 01:41:31

Sziasztok!

Remélem, reggel még olvassátok majd ezt a topicot, bár Árpi vsz nyit majd újabbat. Csak most jutottam hozzá, és nem is olvastam végig az egészet, csak úgy futólag. Úgyhogy lehet, hasonlót más is írt – ebben az esetben elnézést az ismétlésért.
Ami a konkrét ügyet, a lány és a rebiszes rendőrök esetét illeti, ha eddig nem, hát most aztán érdemes hátrálnunk még egy lépést, és hallgatnunk, és várnunk egy kicsit. Reggel láttam vmelyik tvben az egyik rendőr ügyvédnőjét. Ha elosztom kettővel, amit mondott, már akkor is megállapítható, hogy bizony vannak itt gyanús mozzanatok. A lány vallomásában. Öt rendőr begőzöl, és megerőszakol egy ártatlan lányt a belvárosban - ez így túl durva. Túl egyszerű. Az öngyilkosságig primitív, amire nem magyarázat a „morális válság”, a „nekünk mindent lehet”, meg a hasonló, erkölcsi felháborodásában érthető, de magyarázatként, főleg egyetlen, kardinális magyarázatként értelmezhetetlen fogalmak. A dolgok ált nem ilyen egyszerűek.
Dürrenmatt egész regényeket írt abból, hogy van egy néhány bekezdésben leírt, egyértelműnek látszó eset, ez az első oldal. Aztán az egész regény arról szól, hogy mi történt valójában. Részletekkel, apró mozzanatokkal, egymásba ágyazódó számtalan részlettel. És még ha az eredeti felállás tényszerűen igaz is (de sokszor még az sem), összességében mégis minden egészen más. Döbbenetesen más. (Olvassatok Dürrenmattot. Szakirodalom.)
Ezzel most nem azt mondom, hogy a konkrét esetben a lánynak nincs igaza. Csak azt, hogy a történet valójában egészen más, könnyen lehet, hogy valami olyasmi, amit álmunkban sem gondolnánk. Várjuk ki a végét. Vagy legalább azt a bizonyos dns-tesztet. (Ezért javasoltam még az előző topicban, hogy hátráljunk egy lépést – amit aztán jobbára én magam se tartottam be, készpénznek fogadván el, hogy a rendőrök erőszakoltak, és bűnösök. Rosszul tettem. – Ami nem jelenti azt, hogy lehet, tényleg erőszakoltak. És tényleg készpénz.)
Ami alább következik, az már NEM A KONKRÉT ESETRŐL SZÓL, csak arról jutott eszembe. Meg néhány itteni hozzászólásról.
Szal kamaszkoromban össze-vissza csatangolván a világban rengetek, egymásnak ellentmondó magatartásmintával, és hozzájuk kapcsolódó „ideológiával” találkoztam, és sokáig nem értettem, hogy miért vannak. Hogyan létezhetnek. Mindegyik logikusnak tűnik, annak a szájából, akitől hallom, miközben kölcsönösen kizárják egymást.
A nők, hát azok a fajfenntartásra vannak beállva. Az igazi férfi legyűri, akit csak lehet, még ha tudja is, hogy ezzel fájdalmat okoz a nőknek, sőt magának is. Dráma ez a javából.
Ha egyszer választottál valakit, ki kell tartanod mellette halálig. Mert azt választottad. Elfojtva minden érzelmet. Mert ha engedsz a vágyaidak, az érzelmeidnek, az a káoszhoz és tragédiákhoz vezet. Igazi férfi soha nem szegi meg a szavát, inkább csomót köt a farkára és az érzéseire.
Érzünk ezt-azt, időről időre változik, hogy ki iránt, és mit. Kár letagadni. Csak adjuk meg a nőnek is ugyanezt a szabadságot – milyen alapon lehetne megtagadni? És ugyanezért, ha ő tagadná meg tőled, akkor ott kell hagyni, azonnal.
Nem muszáj társat választani. De ha igen, az életre szól, és a családon belül tiszteljük egymást. Átvállaljuk a mosogatást meg a takarítást. Nem is átvállaljuk, hanem csak megcsináljuk, hiszen közös ügy. Mint a gyereknevelés is. (Ehhez leginkább hosszú hajú, szemüveges hippinek kell lenni.)
És így tovább, ezek csak durva szemelvények.
Ebbe tartozik bele a macsó, a részeg dúvad, a megerőszakolom csajt részegen, és ha ellenáll, még kap egy szájast is (hiszen valójában ő is azt akarja igazából). Meg ebbe a sorba tartozik bele az ellenkezője is, a verseket írok neki a holdfényben, és ha elfogad, akkor esetleg finoman és csendben szeretkezünk, ha ő is úgy akarja.
(És most a még ezt a durván szűkített sort is csak pasiszemszögből szedtem össze (lehetne csajszemszögből is), bocsi érte, de hát pasiként így kézenfekvő.)
Szóval hogy ezekből (és a számtalan más mintázatból) melyik az igaz, és melyik a követendő minta?
Évtizedekkel később, leginkább Mérő Lászlót olvasván jöttem rá, hogy NINCS KÖVETENDŐ MINTA. Az összes ilyen variáció, ami létezik a társadalomban, szükséges ahhoz, hogy emberiség, mint faj, fennmaradjon. Mert – hogy most maradjunk a pasiszemszögnél, de hangsúlyozom, ugyanez megírható csajszemszögből is - … mert vannak lányok, akik a pofozkodós, erőszakolós pasira izgulnak. Szenvednek tőle, de mégis ő az igazi. Mások elviselhetetlennek érzik ugyanezt, és még a távoli látványától is megalapítják a NANE mozgalmat, zászlóra tűzve az összes részeg macsó kiirtásának programját. Amitől persze más csajok mély depresszióba hullanának.
Az a helyzet, hogy a dúvadak jelenléte legalábbis nem akadályozza a társadalom összműködését. Ha akadályozná, már rég kiszelektálódtak volna. Ahogy nem akadályozza, a feminin, csajos fiúk jelenléte sem. Különben ők se lennének. Nem szólva a buzikról.
Ez a lényeg: nem akadályozza. Ez elég a fennmaradáshoz.
De makacs jelenlétük a társadalomban vsz ennél többre utal: SZÜKSÉGES az emberi faj jelen körülmények között való létezéséhez, hogy bizonyos arányban, erős kisebbségben ugyan, de jelen legyen. Mindeszek, akiket fentebb felsoroltam, meg még akiket nem, azok is. Nyilván a természeti / társadalmi körülmények változásakor az arány megváltozik. Pl kihalófélben lévő nomád nép, ha rátör a városi civilizációra, a populáció fennmaradásában jelentős szerepet játszhatnak a minél nagyobb többségben lévő dúvadak. (De ez csak egy leegyszerűsített példa… gondold tovább.)
Az emberiség 6milliárd egyedből áll. Ez elég nagy szám ahhoz, hogy korrekten működjenek a statisztikailag megfogható, ám hatásában sokkal inkább a fizikai törvényekre hajazó összefüggések.
Most itt előhozhatjátok a morális elveket, a történelem és társadalomtörténet által megérlelt erkölcsi törvényeket - csakhogy ezek mind-mind részei ezeknek a 6milliárdos összefüggéseknek.
Nyilván szükség van (vagy legalábbis nem akadály) annyi prűd keresztényre, önmegtartóztató aszkétára, szingli nőfalóra, erőszakolósra, mormonra, fatökűre, stb – mert ha bármelyiknek az aránya eltérne az adott körülmények között optimálistól, akkor neki kevesebb esélye lenne a szaporodásra és a továbbörökítésre, és azonnal csökkenne az aránya.
Első blikkre sokan gondolhatjátok, hogy ez a vulgár szocio-darwinizmus. De nem az. Egyszerűen azért nem, mert a törvényszerűség, amiről beszélek, ugyanaz, amely a biológiai szféra összes többi fajánál (is) jól leírható, növényeknél és állatoknál egyaránt.
Az angliai faszomtudja milyen lepke eredetileg fehér volt, elvétve akadt köztük mutáns fekete. De mivel nem akadályozta a faj fennmaradását (csak az egyedét), akadt köztük fekete is, minimális számban. Nehéz volt túlélniük, de mindig akadt néhány, amelyiknek sikerült. Aztán jött az ipari forradalom, Anglia légköre megtelt füsttel, elfeketedtek a fák, a mezők – és a szövőlepke, vagy mi majdnem kihalt. A fehér példányokat a fekete fákon vidáman megzabálták a rigók. Az a néhány fekete vidáman megmaradt, és szaporodásnak indult. De mindig maradt néhány fehér (mint korábban a feketék), akik nagy szerencsével valahogy kibekkelték. Nem akadályozták a faj fennmaradását. Aztán amikor véget ért az ipari forradalom, és újra kizöldelltek az angol mezők, megint a fehérek jutottak evolúciós előnyhöz.
A faj fennmaradása szempontjából hosszú távon mindkettő jelenléte magyarázza a sikert. Ránk, emberekre, ugyanez a törvényszerűség vonatkozik.
Berzenkedi ellene a lelkem, persze. (Nyilván közületek is sokaké.) Gondolhatok bármit, emelkedhetek bármilyen erkölcsi magasságokba, nem ér az többet, mint a legutolsó izzadt dúvad horkolása. Ugyanúgy statisztikai részei vagyunk az egyenletnek.
Ugyanakkor engem bizonyos megnyugvással tölt el gondolat. Mert szabadok vagyunk, magányosan, kísértetiesen szabadok. Gondolhatok, tehetek bármit, a 6milliárdos egyenletben annak helye van. Ha nem lenne, akkor rövid úton kiszelektálódnék. (A bárányos Hannibál pl extrém módon kiesik a képletből minden zsenialitása ellenére – ámbár más körülmények közt, máskor nem biztos. Rémlik valami pókfajta, amelyik pl párzás után megeszi a pasiját – bocs, most nem nézek utána, hogy melyik.)
Ha mást csinálok / gondolok, mint a többség: amíg a 6milliárdhoz képest jelentős tömeg nem gondolja és csinálja ugyanazt, amit én, addig csak fekete lepke vagyok, tartalék.
Ha ugyanazt csinálom: amíg a 6milliárdot nem akadályozza, hogy ennyien ugyanazt gondoljuk / csináljuk, addig mi leszünk a többség. Ha akadályozni fogja, akkor – tehetünk, gondolhatunk, csinálhatunk bármit – rövidesen nem leszünk többség.., sőt, lehet, hogy egyáltalán nem leszünk.
A többiek attól még lesznek.
Lehet, hogy ép a dúvadak.
Vagy bárkik.

Bocs azoktól, akinek ez magától értetődő bliktri. Tapasztalataim szerint ált nem szokták érteni, azért próbáltam röviden leírni.
Üdv mindenkinek!

HariSeldon 2007.05.22 03:01:51

Gloire, rohadt jók a zenéid!!!
Köszi. :)

HariSeldon 2007.05.18 11:29:54

Sziasztok

Ilyenkor mindig úgy érzi az ember, hogy nyakunkon a mad-max-világ, és mindennek vége. De hátráljunk egy lépést, és nézzük meg távolabbról, mert közelről csak részletek látszanak, az egész soha.
A mad-max-világról (mmv) egyszer még érdemes lenne értekezni, mert hovatovább alapfeeelingje ennek az egész bolygónak. Az mmv lényege az egymással összeegyeztethetetlen(nek látszó) elemek tartós szimbiózisa. Egyszerre anarchia, és magasan szervezett, bonyolult törvényrendszerekkel körülbástyázott társadalom. Egyszerre hightech, és kora középkori lepusztultság. Törzsek öntörvényű uralma és élettelen, atomizált középosztályi alvóváros, néha alig két sarokra egymástól. (vö: New York. Mogadishu a Black Hawk Down-ban (Sólyom végveszélyben). Los Angeles a Falling Down-ban (Összeomlás). És még sorolhatnánk.)
Ez csak háttérkép, bevezetőnek. Később nem ártana kibontani.

Mármost itt csak az a fontos, hogy évszázadok óta, és most más drasztikusan erősödik szerte a világon az élet minden területét, lehetőleg minden apró mozzanatát törvényekkel szabályozó, állammá szervezett társadalom, miközben, és részben éppen ezért, ugyanez a társadalom szétesik kisebb-nagyobb, egymással nem feltétlenül kompatibilis részállamokra. (A törvények mindenkire érvényesek, de a bírói karra pl máshogy – csak hogy ne egy kézben legyen az egész. A parlamenti képviselőkre, a rendőrségre szintén máshogy. Mindenkire érvényesek, de egyénileg, vagy csoportosan nem tartjuk be egy részét, mert úgy gondoljuk-érezzük, az adott törvény az adott pillanatban értelmetlenül korlátoz bennünket.)

Ehhez jön, hogy mi itt, Mo-n MINDANNYIAN A ROSSZ OLDALON ÁLLUNK. Emléxetek, mit írtam nemrég a jelenlegi válság okairól? 56 – „liberális” kádárkor – szürkegazdaság – ami az egypártrendszerben előny volt, de most már elviselhetetlen ballaszt.
Ez az ország, mi mindannyian – nem termelünk annyit (mennyiségre lehet, de értékben nem), amennyi ahhoz szükséges, hogy mindannyian azon a színvonalon éljünk, amit jogosnak és elvárhatónak érzünk. És mivel egyénileg mindenki úgy gondolja, hogy ő megtermeli a ráeső részt, hát meg is próbálja elvenni a cserében elvárt részt, ha máshogy nem, kenőpénzzel, adócsalással, kisebb-nagyobb stiklikkel (általánosan persze inkább kisebbekkel – mit számít az a száz rugó, amit én lecsaltam… de ezt szorozzuk be 10millióval.)

Namost. A MN nemzet hazudik. Mint régóta folyamatosan, rövid távú politikai előnyök érdekében vaksin hazudik. Azért vaksin, mert a hazugság éppen azt a félárnyékos világot, az mmv magyar változatát erősíti, amely ellen oly vehemesen fel van háborodva.

„Ahol a miniszterelnök hazudik, majd ezt megússza, sőt erre büszke, ott köpőcsésze lesz az ország.”
Mint már levezettük itt páran, az alapvető és generális hazugság az, hogy Magyarországon fenntartható a szociálisan gondoskodó államnak az a szintje, ami eddig volt. GYF lehet, hogy hazudik sokmindenben, de ebben egy éve már nem. Aki még most is hazudik, az OV, és nyomában a fidesz, meg pl a MN.
És ezzel a hazugsággal konzerválja azt a társadalmi gyakorlatot, amelyben mindenki abból indul ki, hogy az ország termelékenysége elégséges a legmagasabb szintű ellátáshoz – és amelyben mellékesen neki erkölcsi alapja van kilopni az egészből a törvényes jövedelme és a vágyai szerinti jövedelme közti különbséget. (hálapénz, számla nélküli munka, vagy pl a kenőpénzes rendőr)

„Ahol az értelmiség kajánul és cinikusan asszisztál egy hazug tolvajbanda minden gazemberségéhez, ott bármi megtörténhet, egy ilyen helyen az irracionális lesz az ésszerű és a magától értetődő.”
Így jut a MN helyzetel kiindulópontból helyes algoritmussal helytelen eredményre. Mert ha ez így van, akkor ugye, a magyar értelmiség romlott, cinikus tolvajbanda, vagy legalábbis bűnrészes. Ebből az következik (mivel a törvények szerint a tolvajlás, ill a bűnpártolás a btk által szankcionált cucc), hogy a magyar értelmiséget le kell tartóztatni, és börtönbe kell dugni. Figyeljetek: Pol Potnál tartunk.
Ha lecsukjuk a magyar értelmiséget (vagy legalábbis annak azt a döntő részét, amely nem tartozik OV baráti köréhez ésvagy a MN szerkesztőségéhez), szal attól több lesz a magyar társadalom által megtermelt, az ország rendelkezésére álló jövedelem? Attól csökkeni fog az egyes emberek elvárt és valóságos életszínvonala közötti különbség?

„Tavaly október 23-án a miniszterelnök utasítására a rendőrök agyba-főbe verték fél Magyarországot. (Teljesen mindegy, hogy valójában „csak” százakat vertek és aláztak meg – rajtuk keresztül a fél ország lett megverve és megalázva.) Ez is volt a cél. Ez volt az üzenet.”
Nem ez volt. Tavaly ősszel, meg idén márc 15-én a megvadult, magából kivetkőzött, részegen gyújtogató és romboló hordát fékezte meg a rendőrség. Olyan rendőrség, amilyen van. Ugyanolyan, mint az egész társadalom. Mint a velük szemben álló csőcselék. Ahogy a a csőcselék élvonalától nem elválasztható az egész fidesz-B-közép, amely legalábbis erkölcsi jogának érzi bármikor áthágni a törvényeket, ugyanúgy immanens része a rendőrségnek a törvényeket bármikor áthágni kész, alulképzett és gátlástalan rendőr. (Szerintem még az arányuk is hasonló, de ezt persze bizonyítani nem tudom, csak megérzés.)
Amikor a MN és a fidesz vezérkar a gyújtogató hordát mint törvényesség és a továbblépés letétményesét próbálja beállítani, valójában erkölcsi felhatalmást ad mindannyiunknak az anarchiára. Ha nem tetszik a szomszédom, mert hazudott, kivágta a fámat, a kutyája az ajtóm elé szart, és egyébként se szimpatikus, akkor nekem jogom van felgyújtani a házát. Tolvaj banda.
Amikor OV és a fidesz tavaly az általa feltüzelt hordák mögé bújva próbált puccsal hatalomra jutni, valójában megerősítette a rendőrség azon részét (is), amely hajlamos törvénytelenül, miniállamként (lsd fent: mmv, miniállamok az államban) viselkedni, és gátlástalanul bármit elkövetni. Ez a törvénytelen kisebbség ugyanis – hiába vannak egyébként nem védhető, és törvénytelen ügyei - az adott pillanatban, a puccskísérlettel szemben a Magyar Köztársaság törvényes rendjét védte meg. Az, hogy még gátlástalanabbá váltak (figyelj: nem az egész rendőrség, hanem annak ez a bizonyos kisebbsége!), OV-nak, és fidesz-B-középnek köszönhető.

„Szóval a rebiszes rendőrök. Akik úgy gondolták, október 23-a után, hogy újra itt van az ő idejük. És ha éjjel egy védtelen nő akad az útjukba, hát legfeljebb megerőszakolják. Mi történhet? Úgysem mer szólni a megalázott.”
Nem ám, hiszen az ősszel nagy erőfeszítésekkel a gyújtogató bandát megfékező rendőrség ellen kellene felszólalnia… Legalábbis a MN gondolatmenetéből ez következik.
A MN, és nyomában mi is, tévúton járunk, ha így gondoljuk. Helytelen kiindulópontból helytelen eredményre jutunk, ha a megerőszakolt lány esetét közvetlenül össze akarjuk kötni az őszi puccskísérlettel. Az egyik esetben a rendőrség, mint az állammá szervezett társadalom önvédelmi erőszakszervezete, megvédte a társadalom rendjét egy az ellen erőszakkal és törvénytelenséggel fellépő kisebbséggel szemben (sok hibával persze, és egyes – nézőpont kérdése, hogy sok, vagy kevés, de mindenféleképpen egyedi – esetekben elítélendő és törvénytelen eszközökkel). A másik esetben nem a rendőrség, hanem a rendőrség szervezete mögé bújó egyének bandája követett el törvénytelenséget.
Ez a kettő csak akkor következik egymásból, ha nem érdekel bennünket a valóság, nem érdekelnek a következmények, nem érdekel semmi, csak a rövid távú politikai célok szolgálata.

„Öt egyenruhásból kettő megerőszakolt egy fiatal lányt, a három másik meg nézte. Ilyet utoljára a Vörös Hadsereg engedett meg magának ebben az országban. Egyenruhában, szabadon, félelem nélkül erőszakot tenni: most is ez a sikk.”
Nem az. És itt a legnagyobb különbség, ami a demokráciát elválasztja a diktatúrától. (A MN és OV baráti köre már rég nem érzékeny erre különbségre, de lelkük rajta… Hm. Meg mindannyiunk biztonsága, de ezt most hagyjuk.) Ugyanis a demokráciában kiderül. És törvényes megtorlás jár érte. Elfogták, és bíróság elé állítják az erőszakoskodó rendőröket. Lebukott, és nyilvánosság elé került, törvény elé állítják a tolvaj századost. És folyik az eljárás az őszi zavargások során törvénytelenül eljárt rendőrök ellen is. (Ne gyertek azzal, hogy nem minden derül ki, vagy csak lassan. Az a lényeg, hogy sorozatban kiderül. Az az üzenet, mindenki számára, hogy EZT nem lehet. És meg is lesz az eredménye. Persze nem holnapra.)

Egyetlen pozitív hozadéka azért van OV őszi puccskísérletének. Megerősítette ugyan a rendőrséget, de egyben rá is irányította a reflektorokat. Békés időszakban talán elsikkadna ez az öt dúvad. Meg a bankrablós rendőr, mint marginális egyedi eset. (Mert hát egyedi esetekről van szó, bármilyen durva.) Ez a reflektorfény segíteni fog a rendőrségnek megszabadulni saját szélsőségeseitől. Mint ahogy a téáradalom őszel feléledt félelme segít(het) megszabadulni a jobboldalnak is saját szélsőségeseitől.

Ne dőljetek be a MN-nek. Másnak se. Menthetetlenül elveszünk a mmv-ben, ha nem tudjuk, hogy szinte semmi se egyszínű. Mindennek vannak kiszámíthatatlan, pozitív és negatív hatásai.
Hogy az egészet lássuk, érdemes hátrálni egy lépést, és megnézni távolabbról. Mi miből következik, és miért és mi a hatása. Közelről csak a kilincset látod – de azt nem, hogy bunkerbe, vagy palotába jutsz, ha lenyomod.

Szép napot!

HariSeldon 2007.05.18 13:59:38

mikikese 2007.05.18. 13:07:14

Nálad a pont!
Erről beszéltem. Ha ész nélkül vagdalkozunk, politikai előnyökért eltorzítjuk a tényeket, visszakézből lemondásra szólítjuk a rendőrség vezetőit - azzal konzerváljuk azt a helyzetet, amiben ezek az atrocitások létrejöhetnek.

mikikese, ez annyira pontos, hogy beidézem tőled : - ), nem árt ha többször elolvassa mindenki:

"Egy "Introduction to Criminal justice"-című amerikai jogi egyetemi tankönyvben olvastam egy tanulságos cikket... A cikk kifejezetten az erőszakos nemi közösülésekkel kapcsolatos statisztikai adatokkal foglalkozik. Egy konkrét rendőrségi körzetben történtek kapcsán a következőket veszi számba:

1 - fölmerül a gyanú, hogy ebben a bűnfajtában nagy a látencia, tkp. csak minden 8-10. eset kerül jogi útra.

2 - a rendőri vezetés beazonosítja a látencia lehetséges okait, praktikusan hogy a nők miért nem tesznek feljelentést

3 - megteszik a szükséges intézkedéseket

4 - javul a helyzet, egyre több nő tesz
bejelentést, másképpen szólva csökken a látencia

5 - a "sajtó" fekapja a hírt: "egyre több erőszakos nemi közösülés a körzetben!"

6 - egyes politikusoknak szemet szúr a látványos emelkedés, bűnözési hullámról, tehetetlenkedő rendőrségről kezdenek beszéli

7 - (ezt már találjátok ti ki)"

Vegyük észre, hogy az elmúlt években jelentősen csökkent az autólopások, a betörések, stb, száma. Meg lehet nézni az adatokat. (De személyesen is tapasztalom. Itt a környékünkön 2000 körül még hetente elloptak egy-két autót. Ma már csak elvétve fordul elő.)
A rendőrség az őszi zavargások kirobbanásakor (székházostrom, és a köv. pár nap) látványosan bénázott, aztán egyre profibbak lettek. A nagy okt 23-i rohamot már viszonylag biztonsággal szerelték le, de viszonylag sok volt a "túlzott rendőri erőszak". Idén márc 15-re felnőttek a feladathoz. A pozitív folyamat jól látható.
Szintén vagy tíz éve volt valami eset, talán a bécsi úton?, egy kzöpiskola egyik diákját keresvén a rendőrök megpofoztak egy tanárnőt. Az esetet asszem, csak a Magyar Narancs tárgyalta. A rendőrség, ügyszég érdemben nem is vett róla tudomást. Perpill egyre-másra kiderülnek a disznóságok, és nem csak a feljelentés nyomán eltitkolhatatlan megerőszakolás, hanem az a banrablós lopás is, ami elvileg nyugodtan eltitkolható lett volna. Meg sok más. És a rendőri vezetés, meg a kormányzat nemhogy eltitkolni nem akar, hanem tülekszik az elítélésében, és ezerrel nyomja a kivizsgálást.

Na, ezeket a tendenciákat kéne nem akadályozni, hanem éppen erősíteni.

Ha leváltod azt a rendőrkapitányt, aki eltakarította az utcákról a gyújtogatókat, és éppen azért, mert eltakarította, akkor előbb-utóbb olyan kapitány lesz a helyén, aki nem takarítja el. Akkor sem, amikor éppen a te házadat gyújtogatják.
(Más lenne a helyzet, ha azért váltanád le, mert - bár eltakarította, amit -, de egyébként viszont kenőpénzért mondjuk betörőbandákat fedezett. Azért le lehet, és le is kell váltani, persze. De itt nem erről van szó.)
És ha leváltod a rendőrparancsnokot, mert kiderült, hogy az állományából néhány barom nem bírt a farkával, és egyébként is barom - akkor előbb utóbb olyan kapitányod lesz, aki mindent megtesz azért, hogy ne derüljön ki többé az ilyesmi.

Mert egyébként meg - ahogy azt már többen is mondták, de nem lehet elégszer - a rendőrség ugyanolyan, mint az egész társadalom. Ugyanazokból az emberekből áll. Nem valami külön identitás.

HariSeldon 2007.05.18 15:05:09

"Tóta W. Árpád · www.worluk.hu/ 2007.05.18. 13:31:44
lehet, vazze, hogy létre kellene hozni egy tisztességes köztársaságot a meglévőn belül. mondjuk nevezhetnénk Hunniának."

Hehe. Erre már mi is gondoltunk haverokkal.
Komolyan viszont: nem lenne semmi értelme. Nem is lehetséges. Nem tudjuk kiválogatni a "jó" embereket, mert nem látunk egymás fejébe. És ha látnánk is, semmi nem biztosítana arról, hogy a Hunnuában született gyerekek mindegyike "jó" ember lesz. Van még a másik lehetőség, hogy az életet a lehető legkisebb részletekig törvényekkel leszabályozzuk, és a törvényeket kegyetlenül betartatjuk, akár a hülyeségig. (szakirodalomnak: Szathmári Sándor: Kazohínia. Kötelező.)
No, ez a törvénnyel leszabályozás évszázadok óta folyik az európai jellegű civilizációban. Tessék megnézni egy középkori törvénykönyv vékonyka méreteit a mai ptk, btk és járulékos szabályzatok kilóihoz képest.
A törvényi szabályozás mennyisége egyenes arányban van a társdalomban élők egymástól való félelmével. Minél jobban bízunk saját tapasztalatainkban, eligazodási képességeinben, és ezzel együtt mások megérthetőségében és meggyőzhetőségében, annál kevésbé van szükségünk törvényekre. És minél inkább nem hiszünk ezekben, csak félünk a másiktól, annál több törvény kell. Az ókori társdalmak még az élhetőségben bíztak. A maiak a törvény mindenhatóságában. De nem azok. (Hogy miért van ez a változás az ókor óta, most hagyjuk, másik mese.)
Szal egy leszabályozott világot, egy Hin-köztársaságot (Szathmári, Kazohínia, mondom) nagyjából mindannyian elviselhetetlennek éreznénk. Akkor már inkább a behinek világa - szerencsére a miénk arra hasonlít leginkább, bár kétségtelenül idióta az egész. de legalább szórakoztató.
Tehát a mi világunk behin-világ - ezért kezdtem, bár más megközelítésből mad-max-világnak leírni az egészet még a legelső kommentemben.
Aanarchikus, zavaros és idióta, és minél több törvényt rakunk bele, annál idiótább. Csak az a bájos benne, hogy ha nem törvénykezünk, attól is idiótább lesz.
Ez attól van, hogy mi emberek annyian, és annyifélék vagyunk. Soha, semmilyen pilotokai, társadalmi vezetésssel, törvénykezéssel, morállal - semmivel - nem fogjuk tudni elérni, hogy mindenki csendes, törvénytisztelő angyalka legyen a felhő szélén. (és ha elérnénk, már dúlnánk is fel az egészet unalmunkban - de hát ez a veszély nem fenyeget bennünket.)
Soha, semmilyen törvénnyel, szervezeti renddel, vezetéssel, stb. nem fogjuk tudni elérni, hogy ne legyenek pl vérnősző barmok, akik, ha úgy érzik, most lehet, nekiesnek egy kiscsajnak.
Hiányolta itt fentebb valaki, hogy mér mindenki csak pofázik, de sehol egy okos ötlet, egy igazi megvalósítható javaslat... Hát azért nincs, mert szvsz nincsenek, eleve nem lehetségesek megváltó javaslatok.
Tízmillió (vagy civilizációs méretben: többmilliárd) ember irdatlan sokfélesége , az általam már sokat emlegetett információs horizontok elképesztő számú lehetséges kombinációja - vagy sokkal egyszerűbben: az élet irdatlan sokfélesége - mindig ki fog bújni minden szabályozás alól. És a magam részéről ráadásul nem is hiszem, hogy ez baj.
Na de akkor ne is tegyünk semmit, Mert hátha mindig lebuknak a barmok?
Dehogynem. Törvények kellenek, szervezetek, szabályzatok és azoknak vezetők. csak soha ne feledjük el, hogy ezek csak keretek. Ha tetszik, irányelvek. Amit mi tölrtünk meg tartalommal.
Barmot, hőzöngőt, gyávát, igaságost, okosat, butát, erőszakost, széplelkűt az adott arányban tartaltalmaz a társadalmunk - most éppen ebben az arányban, ennyit.
Ha sokat beszélünk egymással arról, hogy ki mt gondol, hogyan gondolja, mit érez és gondol, minél többet, orrvérzésig - akkor pl ebből a társadalmi méretű, össznépi kommunkiációból kikristályosodik pl az, hogy mi az az aránya a szabályozatlanságnak és törvényi szabályozásnak, amely a legtöbbek számára még elviselhető és elfogadható. Kevésbé fogunk félni egymástól. Hatni kezdenek egymásra az információs horizontok - amiből fene tudja, mi lesz, de ha azt szarnak érezzük, ami most van, akkor annál remélhetőleg jobb. Megvan rá az esély.
És, hogy a napi eseményre lekonkretizáljuk: ha nagyon sokak infó. horizontjába beépül, hogy hiába bújsz egyenruhába, bizonyos dolgokat akkor se lehet megcsinálni, sőt, annáél inkább nem, ha ez egyszer csak általánosan benne lesz a köztudatban, akkor kevesebb ilyen eset lesz. Persze, lesz, de kevesebb.
Nem hiszek az okos javaslatokban.
A kibeszélésben, a fecsegésben hiszek, azért, amit fentebb leírtam.

És itt mi most éppen ezt tesszük, mindannyian, akik itt hozzászóltak, vagy akár csak csendben beleolvastak a kommentfolyamba. Örülök nektek, mindannyiótoknak.
Szép napot!

(És most már lépek, mert most már nagyon kéne dógoznom is...)

HariSeldon 2007.05.09 00:31:11

A profilban jól van írva. Onnan kattintva el is indul. Az előbbi postból is elindul.
Csak a post fejlécéből nem.
Van még néhány dolog, amit kurvra nem értek ezen a világon.
Lehet, h aludni kéne rá egyet. Hátha holnapra megjavul.

HariSeldon 2007.05.09 00:40:05

mikikese: itt vagy még?
Ez az erkölcs, etik, meg morál tényleg inkább egy külön misét érdemelne. Mazsolázz. :-)
Majd még találkozunk.
Jó éjt mindeninek!

HariSeldon 2007.05.10 21:58:49

Sziasztok!
öreganyátok, Andal:
Azért beszéltek el egymás mellett, mert öreganyátok történelmi eseményként, a sokezer éves emberi történelem részeként nézi az 56-os megtprlásokat, alkalmazva rá az elmúlt évezredek összes (valóban nem szívderítő) törvényszerűségét és tapasztalatát. Innen nézve valóban nincs mit csodálkozni a megtorláson. Ha fellázadsz a törvény ellen, függetlenül attól, hogy az a törvény jó-e, vagy rossz, azt kockáztatod, hogy ha nem győz a lázadásod, akkor a leverés után meg fogják torolni. Egy lzadást leverő hatalomnak ezt kell tennie - különben rövid életű lesz a győzelme.
Andal ezzel szemben erkölcsi eseményként szemléli az 56os megtorlást, nem történelmi eseményként. Azt mondja, va egy abszolút érték, az (ártatlan) ember élete (és az "ártatlanságba" itt beleértendő a kártékony hatalom elleni lázadással törvényszegést elkövető, a lázadás során esetleg embert is ölő lázadó), ... tehát hogy ebből az abszolút szemszögből nincs semmilyen bocsánat a megtorlásra, az par excellence megérthetetlen és bűnös és elítélendő.
Nekem az az érzésem, hogy valjában mindkét állítással lényegében egyetértetek mindketten - úgyhogy tényleg csak elbeszéltetek egymás mellett.
Mármost szerintem is igaz mindkét állítás. Az adott világhatalmi kostelláció eredője volt, hogy a szovjetunió leverte a magyar forradalmat. Utána valakinek hatalomra kellett kerülnie, és bárki is az, valamennyi megtorlást alkalmaznia kellett. Ez szükségszerű - de attól aki ezt elköveti, az az "abszolút" erkölcs szemszögéből nézve akkor is bűnös, ha ezt a lehető legkisebbre veszi.
Ugyanakkor nem tudunk értelmes következtetéseket levonni saját történelmükről, meg ált a történelemről, ha nem a társdalami mozgások, tehetetlenségek, a történelmi törvények szerint vizsgálódunk, hanem az abszolút erkölcs szempontkából. Utóbbi esetben ugyanis nincs különbség törtnelmi alakok és események között: ugyanúgy emberiség elleni bűntettet követett el a keresztény egyház (Torquemada atya, inkvizició, vagy mondjuk az amerikai indián civilizációk kiírtása), mint Hitler, ott van Hitler mellett Kádár, Horthy, meg Timur Lenk, amint piramist rak a levágott oszmán-török koponyákból Ankara piacterén. Legfeljebb annyi a különbség, hogy kinek mekkora a koponyapiramisa.
Ez erkölcsileg érthető... csak a történelmet és magunkat nem fogjuk megismerni ezzel a gyakorlattal.

HariSeldon 2007.03.16 19:44:28

Korso:
Igen, Pallagi úr (egyébként az kicsoda?) hülyeséget beszélt. Valóban útban voltak Bécsbe a reformtörvények (egyébként több változatban, mert Kossuthék arra készültek, hogy a helyzettől függően majd egyezkednek az udvarral), amikor attól függetlenül kitört a pesti forradalom. Ha Pallagi úr elővesz egy, asszem hetedikes történelemkönyvet (de lehet, h a nyolcadikosban van), ez a tény még abban is szerepel. Gimnáziumi tanulmányok nem is kellenek hozzá.
Namost, a pesti ifjak egyrészt nem tudták, h okafogyott az ügy (ők arra reagáltak, hogy Pozsonyban hónapok óta csak totojáznak, és nem véglegesítik a törvényjavaslatokat, plusz híreket kapnak a fél Európában kitört forradalmakról) – másrészt azért nem is volt annyira okafogyott (a pesti ramazuri Bécsbe érkező híre elősegítette a törvények közel max változatának elfogadtatását). Az aszinkronitás Pozsony (Bécs) és Pest között érthető: alaposan éljük bele magunkat abba, hogy nincs még telefon, rádió, tévé, még csak távíró se. Lovas futárok viszik az újságokat, híreket szerte Európában… és kész. Pest és Pozsony között ha fenefenéteszik se lehet üzenni 24 óránál gyorsabban. De inkább több kell.
És tudjátok, a történelemben ez a legfontosabb. A tényeket tudni, az csak egy dolog. De a lényeg, hogy az ismert tények alapján ÉLD BELE MAGAD. Hogy mit lát, tud, érez, gondol – az a másik ember, egy másik korban. Akkor tudni fogod, hogy mit miért csinált.
Minden embernek van egy olyanja, hogy információs horizont. Vizuálisan írom le, úgy jobban érthető. Szal felmégy a dombra, körülnézel 360 fokban, ellátsz ameddig ellátsz. Ez a te vizuális horizontod. Ezt akkor is ismered, ha a belátott területnek nem minden pontján jártál, mert hát látod, tudsz róla. Ezen a belátható világon, a vizuális horizonton túl van egy számodra láthatatlan világ is, amit nem látsz. De tudsz a létezéséről. Tudod, hogy a láthatár dombjai mögött vannak még völgyek, folyók, városok, stb, járt ott a szomszéd, elmesélte neked, olvastál róla, mittom. A lényeg, h tudod, h ott még van valami, még ha esetleg nem is tudod, hogy mi az. Ahol ez véget ér, az a te információs horizontod. Ennyit tudsz a világról.
Ami az információs horizonton túl van, az neked NINCS. Nem nem tudsz róla, hanem nincs.
Pl ha jobbágy vagy a középkorban (persze attól függően, hogy hol és mikor), nem kérhető számon rajtad, hogy nem menekülsz el a dilinyós földesúr elől, mert hiszen nem tudod, honnan is tudnád, hogy van máshol. De ha az elmenekült szomszéd család fia visszajön, és elmeséli, hogy napkelet felé öt napi járóföldre feleannyi a kéménypénz, akkor érthető, ha elmégy, még ha az egy másik ország is. És akkor lehet, hogy a dilinyós földesúr megnormálisodik (miután berúgott, és mérgében leégette saját raktárait), és idegen országból fog hozatni jobbágyot, immár liberálisabb feltételeket ajánlva. Feltéve, hogy tud arról, hogy vannak más országok, és ott vannak elcsábítható jobbágyok. Persze, jobbára tudja, mert hallotta a megyegyűlésen (=nagy részeg tivornya), amikor az országos főurak közé nyomakodott szomszéd (a rohadt disznó) eldicsekedett vele, hogy mit látott. Ez persze elég bizonytalan infó, de annyit megér, hogy felszereljük az íródeákot, egy kehes lovat adjunk alá, oszt elkűggyük toborozni.
És így tovább. Ami ezen túl van a világban, és ami azóta történt évszázadokon át, azt nem szabad tudnunk, amikor róluk gondolkodunk (mert különben pislogni sincs időnk, és már gyártjuk is a nemzeti, forradalmi, egyházi, stb. fantazmagóriát).
Mindig, mindenkinek van infós horizontja, kinek mekkora. Most is, itt is, neked is. Ha bárkiről gondolkodsz, és érteni akarod őt, fel kell menned az ő dombjára, és körülnézni azzal a szemmel, amit ő lát, onnan. És addig, míg meg nem érezted, hogy ő mit tud, érez, gondol, addig nem szabad tudnod, amit te tudsz. Csak azt, amit ő tud.
Ezért van az, hogy az okosabb emberek (értve most ezalatt a tágabb inf horizontot) át tudják látni és érezni, hogy a butábbak mit gondolnak, fordítva meg nem. De azért megpróbálják, extrapolálni próbálván saját, szűkösebb ismereteiket – és persze hülyeségeket beszélnek és fantazmagóriákat gyártanak. Ezt érdemes nagyon alaposan észben tartanunk, amikor az árpádcsávókról, itteni jobbos hozzászólóinkról, vagy éppen OV-ről beszélünk. Más a horizontjuk.  Ahogy más a szociké is, és jobbára szintén nem a pozitív tartományban.
(Pallagi úr legalább tudja, hogy 48., az nem egyenlő a márciusi melldöngetéssel a múzeumlépcsőn. Volt ott valami Pozsonyban is. Rosszul tudja, de legalább tud róla.)
Most akkor menjünk feljebb egy lépcsővel: egy társadalom működése az abban résztvevő összes ember információs horizontjából következő eredő.
Olvasd el többször ezt a mondatot, mert számtalan vicces és nehéz dolog következik belőle.
Az, hogy perpill Gy a magyar miniszterelnök, és olyan, amilyen, és OV a vezénylő félisten, és olyan amilyen, hogy pont ők azok, és nem mások, és hogy mekkora a táboruk, és ki mennyire érzi magát közel, vagy fenntartásokkal távolabb ezektől a táboroktól, és ált hogyan működik ez az ország – az 10millió különböző információs horizontból következő 10millió viselkedés eredője. Nem összeesküvés, nem egyvalaki, vagy néhány valaki kitalálta, hogy így legyen… sokan, nagyon sokan sokfélét találtak ki, aminek összességében ez az eredménye.
Pölö a szöveg, hogy a komcsik tudatosan készültek a rendszerváltásra, és átmentették a hatalmukat. Valójában: X tudja, hogy marxista iskolát végzett, máshoz nem ért, és mert máshoz nem ért, nem tudja kiszámítani, hogy mi lesz, ezért fél, hogy felakasztják (pláne, ha esetleg karhatalmista volt 57ben), ezért csendben visszahúzódik még 88-ban, és egyébként is kiszorítják a karrieristák. Y-nak ugyanilyen szűk a maga horizontja, de nem volt karhatalmista, ezért nagy garral kiáll a szocializmus mellett. 90ben megszűnik a munkahelye, három évig tengődik, azóta vidéki fényképész, és mostanában elég jóban van a helyi két hungaristával a kocsmában, jó csávók azok, és pont azt tudják a világról, amit ő. Z fiatalabb, marxista talpaló dettó, de van mellé két igazi diplomája. Idealista, azért állt be a komcsikoz. Ha megjobbítjuk az embereket (milyen ismerős ez a templomokból…), akkor jobb lesz a világ. Tudja, hogy a rendszernek vége, mert nem buta. Reformkörös szoci lesz, és államtitkár Gy kormányában, ha nagyon idealista, ha kevésbé, akkor korábban szdsz-es. K ugyanez, de csalódik az egészben, és elmegy bankárnak. J szintén ilyen, végzettség, felkészültség meg minden, de nem idealista, hanem racionális. Ami lassan cinizmussá érik. Ő az, aki gyanús körülmények közt privatizálni fogja, amit lehet. (Na de legyünk őszinték: mi tudnánk működtetni, amit ő privatizált? Én tuti, h nem. Uis ő ért hozzá. Ha mégse, akkor csődbe viszi, és aztán majd felvásárolja valaki olyan, aki ért hozzá. Ez a demokrácia+kapitalizmus… de ez most off, mert ennél sokkal részletesebben kéne)… és nem is folytatom, mert ez most csak ilyen ízelítő illusztráció. (És még a volt, rendszerváltáskori szocik számtalan variációját se vettük végig. A többiekről szó se esett. És akkor nem beszéltünk a személyes magánéleti összetevőről: kiderül, hogy rákos a kisfia, vagy szegény volt mindig, most végre egy kis állandó jövedelemhez jut, és halálra issza magát (isten nyugosztaljon, Csengey Dénes), vagy végre szabadnak érzi magát, de tényleg, és élete első kocsijával felcsavarodik élete első fájára, de csodaszerűen túléli, és ezentúl… nemtom. Találjátok ki, hogy mit csinál.  stb.)
Ez így működik.
Értitek? Egy adott időpillanatban egy társ attól olyan, amilyen, hogy a benne élő emberek mindegyikének mekkora, és mit tartalmaz az információs horizontja.
Majd innen folytatjuk (ha akarjátok).

HariSeldon 2007.03.17 19:56:25

Sziasztok
Nemtom, ma lesz-e időm valami hosszabbra.
De ezt, könyörgök, nézzétek meg! (Mi itten most néztük meg röhögve szörnyülködve a kölkökkel és barátaikkal.) Huszonöt tanulmánynál többet ér... és egyben kiváló szemléltető anyag az infomációs horizontokhoz.

HariSeldon 2007.03.17 19:58:25

Ömmm... ja bocs, ez nem html, vagy mi. Próbáluk újra.
index.hu/img/assets/video/playere.swf?file=/belfold/marc15/gybacsi