Adatok
ParadiseLost
0 bejegyzést írt és 108 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Úgy másfél éve Orbán Viktor azt tűzte ki célul, hogy legyen magyar egyetem a világ kétszáz legjobb felsőoktatási intézménye között. A nemrég nyilvánosságra hozott QS rankings összesen négy magyar egyetemet rangsorol. A szegedi egyetem az 551-600. az ELTE…..
ParadiseLost
2014.09.17 01:37:03
Bár a QS pont egy olyan ranking, ahol 3 ausztrál egyetem van a legjobb 25 közgazdasági műhely között, ami nyilvánvalóan orbitális tévedés. De azért csak jöjjön az ezeregyedik.
A poszt Marx Károly és a differenciálszámítás kapcsolatáról szól. Erről a kéziratról van szó. Charlie bácsinak a politikai gazdaságtanához kellett a matematika, és felidegesítette magát a deriváltakkal. Leginkább az bántotta, hogy a derivált dx/dy alakú, amikor pedig dx=0,…..
ParadiseLost
2014.01.19 16:12:53
@Deepblue Noir: Ó, ez már egy egészen más válasz, és tőlem is mást követelne meg természetesen. Zavarbaejtő az alaposság, most mégsem vállalkozom ennek a vitának a lefolytatására.
Annyit azért megjegyzek, hogy bár ez a véleményem egészen sarkos megfogalmazása volt, valóban azt mondom, hogy az ilyesmi jobb ok lenne Marx száműzésére (nem feltétlenül érvényes, hanem vitatható, de sokkal jobb), mint hogy nem értette a matekot.
A tisztánlátás kedvéért mondom, azóta másképp érzem @jotunder eredeti üzenetét is, tkp. megértően meg is tűrné szegény Marxot ott, ahol van, ha jól értem.
Vagy még egy analógia hátha üdítően hat: Arisztotelészt is lehet a fizika egyik atyjának tekinteni. A témaválasztása, a komolysága stb. miatt. De a későbbi eszköztár és főleg a későbbi megfigyelések ismeretében nemcsak az elméleteit nem kéne ma már tanítani, hanem (a mégoly megérthető okból űzött) módszerei miatt talán nem is egy túl jó példakép a mai fizikusoknak, van nála sokkal jobb. A "gondolkodás bizonyos még létező és egyesek által nagyra tartott, egyetemi keretek között is gyakorolt formái" lehetnek még mindig state-of-the-art a morálfilozófia vagy episztemológia terén, mégsem ünneplendők minden területen. Társadalomtudományt már egy ideje lehet jobban is csinálni, sőt, (@jotunder szerint a matek miatt, szerintem a megfigyelések miatt) talán már Marx idejében is lehetett volna jobban.
Annyit azért megjegyzek, hogy bár ez a véleményem egészen sarkos megfogalmazása volt, valóban azt mondom, hogy az ilyesmi jobb ok lenne Marx száműzésére (nem feltétlenül érvényes, hanem vitatható, de sokkal jobb), mint hogy nem értette a matekot.
A tisztánlátás kedvéért mondom, azóta másképp érzem @jotunder eredeti üzenetét is, tkp. megértően meg is tűrné szegény Marxot ott, ahol van, ha jól értem.
Vagy még egy analógia hátha üdítően hat: Arisztotelészt is lehet a fizika egyik atyjának tekinteni. A témaválasztása, a komolysága stb. miatt. De a későbbi eszköztár és főleg a későbbi megfigyelések ismeretében nemcsak az elméleteit nem kéne ma már tanítani, hanem (a mégoly megérthető okból űzött) módszerei miatt talán nem is egy túl jó példakép a mai fizikusoknak, van nála sokkal jobb. A "gondolkodás bizonyos még létező és egyesek által nagyra tartott, egyetemi keretek között is gyakorolt formái" lehetnek még mindig state-of-the-art a morálfilozófia vagy episztemológia terén, mégsem ünneplendők minden területen. Társadalomtudományt már egy ideje lehet jobban is csinálni, sőt, (@jotunder szerint a matek miatt, szerintem a megfigyelések miatt) talán már Marx idejében is lehetett volna jobban.
ParadiseLost
2014.01.19 16:30:10
@Deepblue Noir:
Hm, azért a scholarshipbe sok minden beleférne szerintem. Igaz, ami még abba sem, azt valóban vitatnám, egyetemre való-e.
Amúgy az egy érdekes kérdés, valóban bemenekülhet-e akár még a matematika vagy a teológia is abba a sarokba, hogy gyakorlati relevanciája soha semmi, ezért semmit nincs vizsgálni-tesztelni-megfigyelni rajta. Mert azért persze ha már pl. a gender studies-nak is lenne gyakorlati tanulsága (vagy kiindulópontja), pl. hogy két apa kisebb valószínűséggel nevel-e fel boldog/közveszélyes/heteroszexuális/stb. gyereket, akkor azért kevés "gondolkodás" kaphat felmentést a science-esebb módszertan alól. De értem, látom, hogy még épp elég sokak szerint épp elég sok mindenre jó az idézzük-vitatjuk scholarship.
Viszont a társadalomtudományok nagy része nem kaphat ilyen felmentést, ezért is rossz szimbólum Marx.
Hm, azért a scholarshipbe sok minden beleférne szerintem. Igaz, ami még abba sem, azt valóban vitatnám, egyetemre való-e.
Amúgy az egy érdekes kérdés, valóban bemenekülhet-e akár még a matematika vagy a teológia is abba a sarokba, hogy gyakorlati relevanciája soha semmi, ezért semmit nincs vizsgálni-tesztelni-megfigyelni rajta. Mert azért persze ha már pl. a gender studies-nak is lenne gyakorlati tanulsága (vagy kiindulópontja), pl. hogy két apa kisebb valószínűséggel nevel-e fel boldog/közveszélyes/heteroszexuális/stb. gyereket, akkor azért kevés "gondolkodás" kaphat felmentést a science-esebb módszertan alól. De értem, látom, hogy még épp elég sokak szerint épp elég sok mindenre jó az idézzük-vitatjuk scholarship.
Viszont a társadalomtudományok nagy része nem kaphat ilyen felmentést, ezért is rossz szimbólum Marx.
ParadiseLost
2014.01.19 19:46:44
@tollaszerge: Köszönöm, a bőrömön tapasztalom! Fel se merült, hogy Budapestnek csakazértis különc Iskola kéne, amikor sose volt a világon néhánynál több egyszerre.
Az már nagyon-nagyon off, de nem egészen pénz (órszám stb.) kérdése, hogy a Chikán-reformokat miért akasztották meg és fordították vissza a kertész karok támogatását elnyerő vezetők.
Az már nagyon-nagyon off, de nem egészen pénz (órszám stb.) kérdése, hogy a Chikán-reformokat miért akasztották meg és fordították vissza a kertész karok támogatását elnyerő vezetők.
Ha hinni lehet a magyar társadalom forradalmi átalakulását hirdető kormányzati kommunikációnak, akkor közel három éve ezt építjük. Önök észrevettek, vagy éreznek ebből már valamit? Egyáltalán, mi is az, amit éreznünk kellene, mit jelent pontosan a munkaalapú…..
ParadiseLost
2013.02.18 19:33:45
Erről a vitáról van szó. Röviden: Felcsuti Péter, a Bankszövetség volt elnöke blogjában, Michael Sandel morálfilozófus könyvét idézve azon gondolkozik, vajon a kötelező sorkatonai szolgálat vagy az önkéntesekből álló hadsereg fenntartása…..
ParadiseLost
2013.01.26 04:54:32
A felvételire való jelentkezési határidő közeledtével beindul a verseny a különböző egyetemek között. Egyre népszerűbbek a különböző egyetemi rangsorok. Nem tudom, van-e olyan, aki ezek alapján dönti el, hova jelentkezzen, de ejtsünk pár szót ezekről a rangsorokról, illetve…..
Miért van az, hogy a szegények gyakran alacsonyabb hatékonysággal használják fel azt a keveset ami nekik jutott, mint a jobb módúak a többet? Sőt, néha – a szűkösséget nem szenvedők számára – kifejezetten irracionális elemek is felfedezhetők sokuk viselkedésében? Az…..
ParadiseLost
2012.11.12 00:18:47
Szerényen meghúzódó kedves olvasónk (azt írja, nem ő a fontos, hanem a díjazott) méltatja Amy Finkelsteint, a legújabb leendő Nobel-díjast. Hálás köszönet az írásért! Aki vállalkozna hasonlóra, ne habozzon, boldogan közöljük.Rekontra-szelekció: Amy…..
ParadiseLost
2012.11.06 17:14:34
Itt az angol változat: pubs.aeaweb.org/doi/pdfplus/10.1257/jep.26.4.171
Jobb vagy rosszabb? Lehet, hogy mégis az egész szöveget ki lehetne tenni, még egy lelkes leendő Finkelstein-asszisztens sem jött rá, hogy van folytatás.
Jobb vagy rosszabb? Lehet, hogy mégis az egész szöveget ki lehetne tenni, még egy lelkes leendő Finkelstein-asszisztens sem jött rá, hogy van folytatás.
A Népszabadságban aug. 15-én megjelent, Csillag Istvánnal közösen írt cikkünkre a lap weboldalán rövid válaszban reagált Róna Péter. Az egyszerűség kedvéért szó szerint idézem, amit írt:
"Elfogadom Csillag és Mihályi érvelését a szegényektől elvett jövedelem…..
A Hetényi Kör javaslatai az adórendszerben azonnal megteendő lépésekre
A magyar gazdaság rossz irányba halad. A jövő megóvása érdekében tehát gyorsan lépni kellene. Ehhez a gazdaságpolitikában teljes fordulat és a jogállam helyreállítása szükséges. Javaslatunk most csak a…..
ParadiseLost
2012.07.30 15:48:47
Érdekes, hogy a minimálbér egyszerű eltörlése fel sem merült, pedig ha már a munka*kereslet* ösztönzésével is próbálkoznánk, talán ezen az extenzív határon lenne a legtöbb keresnivalónk. (A magyar minimálbér pedig régen túl van azon a határon, hogy Lee-Saez okokból kedvező hatása lehessen, vagy pl. amit Lemieux talált a fiatalokra Kanadában:
elsa.berkeley.edu/~saez/lee-saezJpubE12minwage.pdf
www.kellogg.northwestern.edu/Departments/mgmtstrategy/~/media/C707CD1777EC4AA8A198E04D9CD0D4AF.ashx)
Hasonlóan nagy hatások reményében munkakínálat terén is az extenzív határt kéne megcélozni, és sürgősen foglalkozni a nyugdíjrendszer perverz ösztönzőivel — a korai nyugdíjbavonulás nem dominálhatja tovább a több munka lehetőségét.
És a kor szerinti differenciálás amúgy sem ördögtől való, bár kérdés, a fiatalok munkáját mi is fogja vissza. Könnyen lehet, hogy azt is a minimálbér.
www.nber.org/chapters/c12747.pdf
És bár ez félpopuláris és félkomoly, valójában gyűlik a bátorság arra, hogy kimondjuk: a vállalati jövedelmeket egyáltalán nem kéne adóztatni, sőt, a tőkefelhalmozást még a végül kivett jövedelem pontján sem. Külföldi részvényesekre próbálni hárítani az adóterheinket amúgy is hiábavaló (és igazságtalan?) próbálkozás, a hazai tőkefelhalmozás pedig legalább annyira üdvös. Progresszív fogyasztási adót csinálni viszont nem lehetetlen.
www.npr.org/blogs/money/2012/07/19/157047211/six-policies-economists-love-and-politicians-hate
thepurpletaxplan.org
business.time.com/2012/07/16/care-about-the-future-then-lower-capital-taxes/
Amúgy elgondolásra érdemes, nincsenek-e hatalmas torzítások és tartalékok a rendszerben a tulajdonos lakta ingatlanok voltaképp adómentes járadékain (amivel szubvencionáljuk ezt a fajta tőkefelhalmozást és fogyasztást). Persze ha már ez kérdés lenne, az is kérdés lehet, miért nem differenciál okosabban a rendszer reáljövedelmek és fogyasztási csomagok terén térben:
www-personal.umich.edu/~albouy/federaltaxes.pdf
Az őszi munkára mindenképp olvasásra ajánlom a következőket (az első kettő praktikusabb, a többi is nagyon is policy-releváns):
www.ifs.org.uk/mirrleesReview
www.revolution-fiscale.fr
elsa.berkeley.edu/~burch/saez-presentation.pdf (kéziratot érdeklődés esetén emailben tudok küldeni)
www.columbia.edu/~wk2110/bin/handbook-draft.pdf
www.nber.org/papers/w18244.pdf
Az alapkérdések, filozófiák elgondolásához azonban nagyon hasznos lehet legalább a két bevezető innen:
www.people.hbs.edu/mweinzierl/paper/WP_12-064.pdf
www.people.hbs.edu/mweinzierl/paper/WP_12-063.pdf
sites.google.com/site/jbmichau/research/Retirement%20Age.pdf
elsa.berkeley.edu/~saez/lee-saezJpubE12minwage.pdf
www.kellogg.northwestern.edu/Departments/mgmtstrategy/~/media/C707CD1777EC4AA8A198E04D9CD0D4AF.ashx)
Hasonlóan nagy hatások reményében munkakínálat terén is az extenzív határt kéne megcélozni, és sürgősen foglalkozni a nyugdíjrendszer perverz ösztönzőivel — a korai nyugdíjbavonulás nem dominálhatja tovább a több munka lehetőségét.
És a kor szerinti differenciálás amúgy sem ördögtől való, bár kérdés, a fiatalok munkáját mi is fogja vissza. Könnyen lehet, hogy azt is a minimálbér.
www.nber.org/chapters/c12747.pdf
És bár ez félpopuláris és félkomoly, valójában gyűlik a bátorság arra, hogy kimondjuk: a vállalati jövedelmeket egyáltalán nem kéne adóztatni, sőt, a tőkefelhalmozást még a végül kivett jövedelem pontján sem. Külföldi részvényesekre próbálni hárítani az adóterheinket amúgy is hiábavaló (és igazságtalan?) próbálkozás, a hazai tőkefelhalmozás pedig legalább annyira üdvös. Progresszív fogyasztási adót csinálni viszont nem lehetetlen.
www.npr.org/blogs/money/2012/07/19/157047211/six-policies-economists-love-and-politicians-hate
thepurpletaxplan.org
business.time.com/2012/07/16/care-about-the-future-then-lower-capital-taxes/
Amúgy elgondolásra érdemes, nincsenek-e hatalmas torzítások és tartalékok a rendszerben a tulajdonos lakta ingatlanok voltaképp adómentes járadékain (amivel szubvencionáljuk ezt a fajta tőkefelhalmozást és fogyasztást). Persze ha már ez kérdés lenne, az is kérdés lehet, miért nem differenciál okosabban a rendszer reáljövedelmek és fogyasztási csomagok terén térben:
www-personal.umich.edu/~albouy/federaltaxes.pdf
Az őszi munkára mindenképp olvasásra ajánlom a következőket (az első kettő praktikusabb, a többi is nagyon is policy-releváns):
www.ifs.org.uk/mirrleesReview
www.revolution-fiscale.fr
elsa.berkeley.edu/~burch/saez-presentation.pdf (kéziratot érdeklődés esetén emailben tudok küldeni)
www.columbia.edu/~wk2110/bin/handbook-draft.pdf
www.nber.org/papers/w18244.pdf
Az alapkérdések, filozófiák elgondolásához azonban nagyon hasznos lehet legalább a két bevezető innen:
www.people.hbs.edu/mweinzierl/paper/WP_12-064.pdf
www.people.hbs.edu/mweinzierl/paper/WP_12-063.pdf
sites.google.com/site/jbmichau/research/Retirement%20Age.pdf
ParadiseLost
2012.07.30 15:48:47
És nem mellébeszélés, hanem nagyon is érdemi fordulat lenne okos adóellenőrzések mellett kiállni. A mai revizori munkáról keveset tudunk, az eredményei nem segítenek célozni a következő évi ellenőrzéseket, pedig a csalásokat megfogni sokkal egyszerűbb, primerebb, direktebb megoldás lenne, mint sötétben tapogatózva "köréjük alakítani" a "soksávos" járulékokat, vagy adókat és támogatásokat.
Pl. az egyéni vállalkozókat lehetne nagyon is célozni — meg azt, akiből több pénz folyik be.
elsa.berkeley.edu/~saez/kleven-knudsen-kreiner-pedersen-saezEMA11taxaudit.pdf
www.people.hbs.edu/dpomeranz/Pomeranz_No_Taxation_Sept2011.pdf
obs.rc.fas.harvard.edu/chetty/eitc_nbhd.pdf
obs.rc.fas.harvard.edu/chetty/denmark_adjcost.pdf
A járulékok kapcsán pedig fontos kérdés, értik-e az adófizetők, amikor az "elvett" pénz valójában az övék marad (és ezért nem kell visszafogni a munkájuk, az nem ér nekik továbbra sem kevesebbet). Egy "csupán" kényszermegtakarítást jelentő adórendszer ezért lehetne teljesen más, mint az immáron nyíltan adójellegű elvonás.
obs.rc.fas.harvard.edu/chetty/taxsalience_testimony.pdf
users.nber.org/~luttmer/ssbenefitlink.pdf
Kicsit is hosszabb távon is gondolkodva pedig egyértelmű, hogy adatok kutathatósága nélkül sosem fogunk eleget tudni arról, valójában milyen pénz hova megy (vagy kinél marad), ki hogyan él, minek mi a hatása — és akkor csak a légbox marad, kinek az ötlete igazságosabb vagy hatékonyabb.
obs.rc.fas.harvard.edu/chetty/NSFdataaccess.pdf
elsa.berkeley.edu/~saez/dataaccess_final.pdf
Pl. az egyéni vállalkozókat lehetne nagyon is célozni — meg azt, akiből több pénz folyik be.
elsa.berkeley.edu/~saez/kleven-knudsen-kreiner-pedersen-saezEMA11taxaudit.pdf
www.people.hbs.edu/dpomeranz/Pomeranz_No_Taxation_Sept2011.pdf
obs.rc.fas.harvard.edu/chetty/eitc_nbhd.pdf
obs.rc.fas.harvard.edu/chetty/denmark_adjcost.pdf
A járulékok kapcsán pedig fontos kérdés, értik-e az adófizetők, amikor az "elvett" pénz valójában az övék marad (és ezért nem kell visszafogni a munkájuk, az nem ér nekik továbbra sem kevesebbet). Egy "csupán" kényszermegtakarítást jelentő adórendszer ezért lehetne teljesen más, mint az immáron nyíltan adójellegű elvonás.
obs.rc.fas.harvard.edu/chetty/taxsalience_testimony.pdf
users.nber.org/~luttmer/ssbenefitlink.pdf
Kicsit is hosszabb távon is gondolkodva pedig egyértelmű, hogy adatok kutathatósága nélkül sosem fogunk eleget tudni arról, valójában milyen pénz hova megy (vagy kinél marad), ki hogyan él, minek mi a hatása — és akkor csak a légbox marad, kinek az ötlete igazságosabb vagy hatékonyabb.
obs.rc.fas.harvard.edu/chetty/NSFdataaccess.pdf
elsa.berkeley.edu/~saez/dataaccess_final.pdf
ParadiseLost
2012.07.30 16:09:36
@ParadiseLost: Erratum.
Egy "csupán" kényszermegtakarítást jelentő NYUGDÍJrendszer ezért lehetne teljesen más, mint az immáron nyíltan adójellegű elvonás.
Mea culpa.
Egy "csupán" kényszermegtakarítást jelentő NYUGDÍJrendszer ezért lehetne teljesen más, mint az immáron nyíltan adójellegű elvonás.
Mea culpa.
Ken Follett megbízható sikerkönyv-gyáros, ami azt is jelenti, hogy a futószalagról legördülő termékek zöme inkább csak egyszeri fogyasztásra alkalmas. Fontos kivétel volt annak idején A katedrális, és ugyanilyen fontos „folytatása” Az idők végezetéig (Budapest, Gabo,…..
Ma Egerben járt Dr. Schmitt Pál, hazánk köztársasági elnöke, ünnepi közgyűlésen fogadtuk őt az egri képviselőkkel együtt.http://www.heol.hu/heves/kozelet/schmitt-pal-egy-szo-sem-veszhet-karba-423263Bár nem szokásom jobboldali politikusokról véleményt írni, minősíteni (kicsit…..
Ragaszkodnak a diákjaid ahhoz, hogy a mikro zh-n zsebkalkulátort használjanak? És ez irritál téged, mert szerinted kézzel sokkal egyszerűbb megoldani, hiszen csak egy törtet kell egyszerűsíteni? Szerintünk biztosan elmúltál már negyven!..
ParadiseLost
2011.06.03 18:29:47
Az alábbiakban a szokásosnál lényegesen hosszabb írás következik – előre is elnézést kérek érte. De azt hiszem, az ügy kivételesen megér ennyit. Az írás többé-kevésbé az elmúlt két év bejegyzéseinek és kommentjeinek összegzése. Minden kommentelőnek köszönöm a…..
ParadiseLost
2011.05.04 18:01:39
Szerintem nagyon érdekes nézőpontból nézné a kérdést a következő két friss könyv (és kapcsolódó kitűnő honlap):
pooreconomics.com/
www.poverty-action.org/book/more-than-good-intentions
Természetesen ezek kevésbé erős nagy absztrakt fogalmakban, de konkrét pici tanulságok és lépések terén mindkettőt nagyon ajánlom minden magyarországi cigányszakértőnek!
pooreconomics.com/
www.poverty-action.org/book/more-than-good-intentions
Természetesen ezek kevésbé erős nagy absztrakt fogalmakban, de konkrét pici tanulságok és lépések terén mindkettőt nagyon ajánlom minden magyarországi cigányszakértőnek!
Sárdobáló
Régen minden jobb volt 4. Nekünk Mohács kell – Az örök vereség mítosza
2011.03.11 07:00:00
A sorozat bevezetőjét itt, első részét (őstörténet) itt, második részét (államalapítás) itt, harmadik részét (középkori nagyhatalmiság) pedig itt olvashatod, az ötödik rész jövő hétfőn (03.14.) következik. Múltkor a nemzeti dicsőségről írtam, pedig a magyar köztudat…..
ParadiseLost
2011.03.12 00:21:24
@Mj: Tapasztalatilag, miszerint egyáltalán kívánnak-e a történészek (és amatőrök: közírók, mi mindnyájan) a tudományos módszer szerint gondolkodni és működni, tökéletesen egyetértek: nem.
De attól még a kihívás adott, és látszik itt-ott szikra, hogy pszichológia, okos statisztika és következetes okfejtés sokfelé elvezethet, ahova a bölcseinken való kérődzés bizony nem.
Vö.:
www.hup.harvard.edu/catalog.php?isbn=9780674035577
press.princeton.edu/chapters/s6_8764.pdf
econ-www.mit.edu/files/5244
és sokan mások.
Persze a tisztességes történészmunka (= levéltárazás) dicséretes. De a történetírás bizony az ilyen adatokból való következtetéseket, sokszor hatalmas általánosításokat jelenti, aminek pocsék módszertana az, hogy letűnt bácsik nagy spekulációit próbáljuk megérteni, mert nekik biztos igazuk volt.
De attól még a kihívás adott, és látszik itt-ott szikra, hogy pszichológia, okos statisztika és következetes okfejtés sokfelé elvezethet, ahova a bölcseinken való kérődzés bizony nem.
Vö.:
www.hup.harvard.edu/catalog.php?isbn=9780674035577
press.princeton.edu/chapters/s6_8764.pdf
econ-www.mit.edu/files/5244
és sokan mások.
Persze a tisztességes történészmunka (= levéltárazás) dicséretes. De a történetírás bizony az ilyen adatokból való következtetéseket, sokszor hatalmas általánosításokat jelenti, aminek pocsék módszertana az, hogy letűnt bácsik nagy spekulációit próbáljuk megérteni, mert nekik biztos igazuk volt.
ParadiseLost
2011.03.12 00:41:08
@Mj: No igen, de miért a kreativitás, ha a bizonytásra nincs igény, se módszer, se kultúra? És bizony a bölcsészetnél ez igen kérdéses. Ez esztétáknál még rendben is lenne. De ahogy a szociológia és a pszichológia is kellett (kéne?) törjön ebből a régi ketrecből, úgy a történetírásnak is. Az a bizonyítás édeskevés, hogy "nekem van egy jól hangzó sztorim" vagy hogy "nézd, több (!) anekdotát is fel tudok hozni ami végül is ezzel valamennyire egybevág."
És ez még mind hagyján ahhoz képest, amikor a bizonyításunk kb. annyi, hogy tudunk mondani olyan régi görögöt, vagy egyházatyát, vagy franciát, vagy németet, vagy szovjetet, vagy amerikait (időrendben) aki ugyanígy spekulált. Az ilyen érvelés érvénye zéró.
Ennyit mondtam én. Ilyen értelemben veszett dolog a bölcsészet.
Eleve eldönthetetlen kérdésekre használni ezt a módszertant, vagy nem is ezt csinálni (hanem pl. kocastatisztikákat), az már más kérdés, az máris jobb. Kérdés, hogy nem lehetne egyből sokkal jobb...
És ez még mind hagyján ahhoz képest, amikor a bizonyításunk kb. annyi, hogy tudunk mondani olyan régi görögöt, vagy egyházatyát, vagy franciát, vagy németet, vagy szovjetet, vagy amerikait (időrendben) aki ugyanígy spekulált. Az ilyen érvelés érvénye zéró.
Ennyit mondtam én. Ilyen értelemben veszett dolog a bölcsészet.
Eleve eldönthetetlen kérdésekre használni ezt a módszertant, vagy nem is ezt csinálni (hanem pl. kocastatisztikákat), az már más kérdés, az máris jobb. Kérdés, hogy nem lehetne egyből sokkal jobb...
ParadiseLost
2011.03.12 18:18:19
@ronda74: Minden tiszteletem az adatokat kibányászó-összegyűjtő tudósoké, és persze abból is le lehet vonni következtetéseket, ami máris sokkal jobb, mint nagy embereket (Marx, Weber, Freud, Jung, Sartre, Derrida, Szekfű) citálni a társadalomról, emberekről, kultúráról, bármiről.
És van informális logika, lehet nem tökéletesen rigorózus érvekkel-módszerrel is következtetni, ezt nem fogom lánglelkűen lehazudni. De lássuk be, ez képlékeny műfaj, és amennyire egyáltalán meg lehet ítélni, messze nem elég rigorózus a többség. De természetesen nincsenek tudományos eredményeim (randomizált kísérleteim?) ennek alátámasztására.
Én annyit mondok, hogy tévedés, hogy ne lehetne társadalomtudományos kérdésekről a tudományos módszer szerint gondolkodni ("science", nem "scholarship"), ott pedig az induktív érvelésnek, az empirikus munkának vannak szabályai. Alapvetően a statisztika vaslogikája. Szerintem a mai történészek messze túlnyomó többsége fel sem ismerte, hogy az általa fontosnak ítélt kérdések (törvényszerűségek, pl. kultúráról, gazdasági fejlettségről, stabilitásról, demokráciáról, totalitarianizmusról, bármiről) igenis megfogalmazhatók lennének tudományos kérdésekként, és vizsgálhatók amúgy.
A korábbi linkek mellé pl. tudok ajánlani még valakit: www.stanford.edu/~pmoser/research.html
Lehet olyan kérdéseket operacionalizálni majd megválaszolni, mint hogy gyorsabban növekednek-e vagy stabilabbak-e a demokráciák, hogy mennyivel voltak szegényebbek és iskolázatlanok a feketék az amerikai délen az egészségi ellátásuk miatt is, hogy dobott-e Amerika gazdaságán a nácik elől menekülő sok tudós bevándorló, hogy mennyivel vetette vissza a kommunizmus (vagy a török) Magyarországot.
De látnunk kell, hogy ez mennyivel erősebb, fontosabb, érvényesebb így (még a maga korlátaival is), mintha csak olvasnánk ezt-azt -- akár Foucault-szerű bölcsek gondolatait, akár okos kortársak megfigyeléseit (Bibó István), akár az érintettek-döntéshozók gondolatait (Teleki Pál). Az eseti történetek feltárása persze érdekes. De az általános kérdéseinkhez úgysem ez az út vezet el.
És van informális logika, lehet nem tökéletesen rigorózus érvekkel-módszerrel is következtetni, ezt nem fogom lánglelkűen lehazudni. De lássuk be, ez képlékeny műfaj, és amennyire egyáltalán meg lehet ítélni, messze nem elég rigorózus a többség. De természetesen nincsenek tudományos eredményeim (randomizált kísérleteim?) ennek alátámasztására.
Én annyit mondok, hogy tévedés, hogy ne lehetne társadalomtudományos kérdésekről a tudományos módszer szerint gondolkodni ("science", nem "scholarship"), ott pedig az induktív érvelésnek, az empirikus munkának vannak szabályai. Alapvetően a statisztika vaslogikája. Szerintem a mai történészek messze túlnyomó többsége fel sem ismerte, hogy az általa fontosnak ítélt kérdések (törvényszerűségek, pl. kultúráról, gazdasági fejlettségről, stabilitásról, demokráciáról, totalitarianizmusról, bármiről) igenis megfogalmazhatók lennének tudományos kérdésekként, és vizsgálhatók amúgy.
A korábbi linkek mellé pl. tudok ajánlani még valakit: www.stanford.edu/~pmoser/research.html
Lehet olyan kérdéseket operacionalizálni majd megválaszolni, mint hogy gyorsabban növekednek-e vagy stabilabbak-e a demokráciák, hogy mennyivel voltak szegényebbek és iskolázatlanok a feketék az amerikai délen az egészségi ellátásuk miatt is, hogy dobott-e Amerika gazdaságán a nácik elől menekülő sok tudós bevándorló, hogy mennyivel vetette vissza a kommunizmus (vagy a török) Magyarországot.
De látnunk kell, hogy ez mennyivel erősebb, fontosabb, érvényesebb így (még a maga korlátaival is), mintha csak olvasnánk ezt-azt -- akár Foucault-szerű bölcsek gondolatait, akár okos kortársak megfigyeléseit (Bibó István), akár az érintettek-döntéshozók gondolatait (Teleki Pál). Az eseti történetek feltárása persze érdekes. De az általános kérdéseinkhez úgysem ez az út vezet el.
Régen, amikor a világot még az osztályharc színtereként láttuk, az is közhelyszámba ment, hogy a tőkés társadalom válsága emeli a munkások öntudatra ébredését, szervezettségét stb. Lehet, hogy már ez sem a régi? A The New Yorker szerint a legutóbbi válság kifejezetten…..
ParadiseLost
2011.01.10 19:13:31
nem a pék jóindulatától
A magánnyugdíj-pillér visszaállamosítás nem hungarikum,...
2010.11.25 16:12:00
Argentínában már megtörtént egyszer. A cikk szomorkás végkövetkeztetése: a magánnyugdíjpillér nélkül az ország öregségi ellátásokat célzó alrendszere ugyanazokkal a hosszú távú (demográfiai, politikai, bizalmi, növekedéssel kapcsolatos) kihívásokkal néz szembe, mint…..
ParadiseLost
2010.11.26 23:12:22
@tollaszerge: Több Barro-papír is van, félve merem mondani, hogy valamennyire olvastam őket (tanították nekem). De hát már többször írtam, hogy felét se hiszem.
Nem vagy rászorulva az engedélyemre, viszont érdekelhetett Téged, kell-e győzködnöd-ellenkezned, ill. reagálhattál rá, mennyire szélsőséges a véleményed az ekvivalencia sérülését tekintve.
Én szívesen leírtam, én hogyan látom a helyzetet, főleg hogy ha ezt amúgy nem olvastam még máshol. Természetesen nem vitatkozom a köhiedelemmel olyan tekintetben, hogy hiszem-e, hogy most aztán jól megváltoztattam.
Fenntartom, hogy elég nyilvánvalóan állnak tartozások a visszavett nyugdíjszámlák mellett. Nem is kicsik. Az egyik fő érvem erre pont az, hogy eddig minden generáció jól járt a nyugdíjjal, mert többet kapott, mint befizetett. El tudom képzelni, hogy a lufi/pilótajáték nem tart örökké, de hogy nem kicsit maradnak le a kifizetések a járulékok jelenértéke mögött, hanem teljesen elhanyagolhatóak lesznek, azt nem hiszem el. Márpedig én "nagyságrendi egyezésről" írtam.
Végül: ha Te azt hiszed, hogy az állami rendszerben nagyságrendileg sem lesznek hasonlók a nyugdíjak a járadékokhoz képest (minden jelenértékben), akkor itt mindenkit nagyon csúnyán meglopnak, az eddig is az állami rendszerben lévőket aztán eddig is nagyon meglopták volna. Mégcsak nem is tartom ezt elképzelhetetlennek én sem. De ha Te ezt tartod valószínűnek, sokkal nagyobb hisztit is csaphatnál, sőt, csaphattál volna az eheti lépések előtt is...
Nem vagy rászorulva az engedélyemre, viszont érdekelhetett Téged, kell-e győzködnöd-ellenkezned, ill. reagálhattál rá, mennyire szélsőséges a véleményed az ekvivalencia sérülését tekintve.
Én szívesen leírtam, én hogyan látom a helyzetet, főleg hogy ha ezt amúgy nem olvastam még máshol. Természetesen nem vitatkozom a köhiedelemmel olyan tekintetben, hogy hiszem-e, hogy most aztán jól megváltoztattam.
Fenntartom, hogy elég nyilvánvalóan állnak tartozások a visszavett nyugdíjszámlák mellett. Nem is kicsik. Az egyik fő érvem erre pont az, hogy eddig minden generáció jól járt a nyugdíjjal, mert többet kapott, mint befizetett. El tudom képzelni, hogy a lufi/pilótajáték nem tart örökké, de hogy nem kicsit maradnak le a kifizetések a járulékok jelenértéke mögött, hanem teljesen elhanyagolhatóak lesznek, azt nem hiszem el. Márpedig én "nagyságrendi egyezésről" írtam.
Végül: ha Te azt hiszed, hogy az állami rendszerben nagyságrendileg sem lesznek hasonlók a nyugdíjak a járadékokhoz képest (minden jelenértékben), akkor itt mindenkit nagyon csúnyán meglopnak, az eddig is az állami rendszerben lévőket aztán eddig is nagyon meglopták volna. Mégcsak nem is tartom ezt elképzelhetetlennek én sem. De ha Te ezt tartod valószínűnek, sokkal nagyobb hisztit is csaphatnál, sőt, csaphattál volna az eheti lépések előtt is...
ParadiseLost
2010.11.26 23:20:24
@tollaszerge: Erre boldogan merem mondani, hogy teljes félreértés.
Még ha meg is próbálnám érteni a kormányt, akkor sem kéne ennek egyetértést jelentenie (Te is emlegeted amúgy a politikai gazdaságtant is...), de ráadásul olyasmit próbáltam magyarázni, hogy hol is látom az igazi katasztrófát.
Igen, a lenyúlással nagyjából ekvivalens fiskális lépéseket el tudok képzelni, és fontosnak tartom azzal összevezni, ami történik.
De annál látványosabb nekem, hogy itt a féktelen, pazarló költés az igazi sokk.
Bár a frászt, első ijedtemben a módszer jelentette sokk volt a nagyobb. Hívhatod a reputáció vagy a commitment device elvesztése okozta sokknak.
És persze nem vagyok érzéketlen az elosztási kérdésre. Meg természetesen fáj, hogy amatőr a fiskális politika, és senki sem kíváncsi a hatékony megoldásainkra (vagy legalább a szakmai kritikánkra).
Még ha meg is próbálnám érteni a kormányt, akkor sem kéne ennek egyetértést jelentenie (Te is emlegeted amúgy a politikai gazdaságtant is...), de ráadásul olyasmit próbáltam magyarázni, hogy hol is látom az igazi katasztrófát.
Igen, a lenyúlással nagyjából ekvivalens fiskális lépéseket el tudok képzelni, és fontosnak tartom azzal összevezni, ami történik.
De annál látványosabb nekem, hogy itt a féktelen, pazarló költés az igazi sokk.
Bár a frászt, első ijedtemben a módszer jelentette sokk volt a nagyobb. Hívhatod a reputáció vagy a commitment device elvesztése okozta sokknak.
És persze nem vagyok érzéketlen az elosztási kérdésre. Meg természetesen fáj, hogy amatőr a fiskális politika, és senki sem kíváncsi a hatékony megoldásainkra (vagy legalább a szakmai kritikánkra).
ParadiseLost
2010.11.27 00:16:04
Ja, akkor már ne hiányozzon pont ez, itt a vonatkozó Handbook of Public Economics fejezet:
www.nber.org/papers/w8451.pdf
(Kicsit talán már túlságosan is piacbarát-optimista, de hát annál nagyobb a kontraszt, ugye.)
www.nber.org/papers/w8451.pdf
(Kicsit talán már túlságosan is piacbarát-optimista, de hát annál nagyobb a kontraszt, ugye.)
A magánnyugdíjpénztári megtakarítások államosítása kapcsán már több elemzés és vélemény napvilágot látott. Ezek elsősorban félelmekről, becsapottságról, kiszolgáltatottságról, érdeksérelemről, elutasításról szólnak. Érdemes azonban higgadtan körüljárni miről is…..
ParadiseLost
2010.11.27 00:10:50
Óvatosabb megfigyelések itt: eltecon.blog.hu/2010/11/25/argentina_nyugdijrendszer#comments
(A kommentek között.)
Mellesleg az amerikai rendszer teljesen állami. Csak működik egy előtakarékossági adókedvezmény is. Erről is egy tévedésekről ld. www.nber.org/papers/w8451.pdf
(A kommentek között.)
Mellesleg az amerikai rendszer teljesen állami. Csak működik egy előtakarékossági adókedvezmény is. Erről is egy tévedésekről ld. www.nber.org/papers/w8451.pdf
A kétharmados kormányú parlament a költségvetés ellenőrzésének egyik utolsó bástyáját igyekszik kidönteni. A 2009 óta sikeresen és eléggé kormányfüggetlenül működő Költségvetési Tanács (KT) költségvetését évi 835 millióról 10 millióra csökkentik (ez valamivel…..
...a mi esetünkben az Egyesült Királyság, ahol az adórendszer reformjának kívánatos irányán olyan nehézsúlyú közgazdászok dolgoznak, mint a Nobel-díjas James Mirrlees, a Neumann-díjas Timothy Besley vagy az NBER-elnök James Poterba. Immár nem csak egyes háttértanulmányok, hanem…..
Amikor Enyedi Zsolt és Körösényi András Pártok és pártrendszerek című könyvét ismertettem, a legnagyobb hiánynak azt tartottam, hogy említésre sem méltatták a magyarországi helyzetet. Ezért volt nagyon izgalmas elolvasni a szintén Osiris-tankönyvnek íródott A magyar politikai…..
Lázár János levelet írt. Elek Istvánnak válaszolt, valójában azonban a nyilvánosság számára igyekezett a korábbiaknál finomabban, összeszedettebben és érvelőbben megfogalmazni álláspontját. „Pedig kíváncsi lettem volna, ha egy olyan elemző képességekkel megáldott…..
Ahogy a dolgok most állnak, valószínűleg idén szavaztam utoljára a Fideszre. Pedig szép hosszú sor volt: 1990, 1994, 1998, 2002, 2006 és 2010. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy egyedül 2002-ben kapta meg mindkét voksomat a Fidesz, a többi választáson csak egyéni…..
„Próbálják elképzelni, hogy mégis lehet másként, erre teszünk kísérletet” – mondta ma az ellenzéktől szurkolást és támogatást kérve egy ismételten rettentően tanulságos parlamenti vita végén Orbán Viktor. A kormányfő megtalálta a helyes kifejezést, igen,…..
ParadiseLost
2010.10.18 18:13:47
Remélem, hogy Széles Gábor tényleg ösztönözve érzi majd magát. Igazából mindenki, aki nem csalt eddig, ösztönözve kéne, hogy érezze magát (bár a hatás nagysága középtávon sem szokott óriási lenni). A baj azokkal van, akik eddig csaltak. Ha csak a csalást veszik vissza, a csalás meg eddig sem torzított sokat (pl. a vízszerelő valóban megjavított egy valódi csőtörést, csak feketén, azt a jövedelmet meg "rendesen" költötte el, nem lopva), akkor nem vagyunk sokkal előrébb.
Irodalom:
Myth and reality of flat tax reform: Micro estimates of tax evasion and productivity response in Russia," with Jorge Martinez-Vazquez and Klara Sabirianova Peter, Journal of Political Economy 117(3), 504-554
www.nber.org/papers/w13719.pdf?new_window=1
www.econ.berkeley.edu/~ygorodni/WSJflattax.pdf
www.econ.berkeley.edu/~ygorodni/Flat_tax_Guardian.pdf
www.voxeu.org/index.php?q=node/941
Irodalom:
Myth and reality of flat tax reform: Micro estimates of tax evasion and productivity response in Russia," with Jorge Martinez-Vazquez and Klara Sabirianova Peter, Journal of Political Economy 117(3), 504-554
www.nber.org/papers/w13719.pdf?new_window=1
www.econ.berkeley.edu/~ygorodni/WSJflattax.pdf
www.econ.berkeley.edu/~ygorodni/Flat_tax_Guardian.pdf
www.voxeu.org/index.php?q=node/941
„Ha ez bejön Orbánnak, érdemes lesz megkérdezni Gyurcsányt és Bajnait, hogy ez nekik miért nem jutott eszükbe…” – mondta pár hete egy beszélgetés végén a bankadó kapcsán egy vezető szocialista politikus. A kormányfő ma rátett egy lapáttal: bejelentette,…..
ParadiseLost
2010.10.14 18:44:01
Egy megkésett és hirtelen komment a főszövegre (elnézést az előttem szólóktól, akiket nem nézek most át):
Az hagyján, Orbán mennyire álszent, vagy hogy legalább annak örülhetünk-e, hogy most már sorozatban a harmadik miniszterelnök komolyan megpróbálja elkerülni a csődöt.
Megállhatnánk egy percre azon elgondolkodni, hogy milyen szakmai (értelmiségi?) háttere van a magyar államvezetésnek, közéletnek, hogy az adózás távolról sem közgazdasági kérdés. Hibáztathatom a magyar felsőoktatást, ahol még a közgazdász-hallgatók többsége sem tanulja meg az alapokat, nem hogy a jogot végzett politikai osztály (vö. "liberal arts" és a college-rendszer az Egyesült Államokban). De egész egyszerűen hibáztathatom a politikai osztályt is.
Az internet korában nem nehéz összeállítani egy olvasmánylistát, ami igen komoly, és roppant kurrens alapokat adna az adóztatás végiggondolásához közgazdasági mesterképzés nélkül is (de remélem, a PM romjain azért az is akad). A legelső referencia ráadásul friss, magyarul van, a Költségvetési Tanács és a jegybank elsőosztály programokban (MIT, Yale, Oxford) doktorált szakemberei írták, és még azt se veszi senki komolyan. A héten egy Nobel-díjat adtak az optimális adóztatás egyik atyjának, Magyarországon meg a putyini reflexek dívnak, miszerint a nép atyja tudja, kit mi illet és ki mit hogyan szerzett, és általános szabályok helyett (legalább a tőkejövedelmek adóztatása történt volna, általában) marad a teljesen önkényes szabadrablás. Ha jóindulatú butaságukban meggyőződve tették ezt, és nem roppant dörzsölt politikai cinizmusból, akkor csak még rosszabb a helyzet.
Amúgy csak egy hirtelen rövid olvasmánylista, ami segíthetett volna (az első van magyarul). Kár, hogy Orbán jobbkeze Putyint választotta a Nobel-díjasok helyett.
www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_mnbtanulmanyok/MT_88.pdf
www.ifs.org.uk/mirrleesReview/dimensions
elsa.berkeley.edu/~saez/saez-slemrod-giertzJEL10final.pdf
elsa.berkeley.edu/~saez/kleven-knudsen-kreiner-pedersen-saez10taxaudit.pdf
Az hagyján, Orbán mennyire álszent, vagy hogy legalább annak örülhetünk-e, hogy most már sorozatban a harmadik miniszterelnök komolyan megpróbálja elkerülni a csődöt.
Megállhatnánk egy percre azon elgondolkodni, hogy milyen szakmai (értelmiségi?) háttere van a magyar államvezetésnek, közéletnek, hogy az adózás távolról sem közgazdasági kérdés. Hibáztathatom a magyar felsőoktatást, ahol még a közgazdász-hallgatók többsége sem tanulja meg az alapokat, nem hogy a jogot végzett politikai osztály (vö. "liberal arts" és a college-rendszer az Egyesült Államokban). De egész egyszerűen hibáztathatom a politikai osztályt is.
Az internet korában nem nehéz összeállítani egy olvasmánylistát, ami igen komoly, és roppant kurrens alapokat adna az adóztatás végiggondolásához közgazdasági mesterképzés nélkül is (de remélem, a PM romjain azért az is akad). A legelső referencia ráadásul friss, magyarul van, a Költségvetési Tanács és a jegybank elsőosztály programokban (MIT, Yale, Oxford) doktorált szakemberei írták, és még azt se veszi senki komolyan. A héten egy Nobel-díjat adtak az optimális adóztatás egyik atyjának, Magyarországon meg a putyini reflexek dívnak, miszerint a nép atyja tudja, kit mi illet és ki mit hogyan szerzett, és általános szabályok helyett (legalább a tőkejövedelmek adóztatása történt volna, általában) marad a teljesen önkényes szabadrablás. Ha jóindulatú butaságukban meggyőződve tették ezt, és nem roppant dörzsölt politikai cinizmusból, akkor csak még rosszabb a helyzet.
Amúgy csak egy hirtelen rövid olvasmánylista, ami segíthetett volna (az első van magyarul). Kár, hogy Orbán jobbkeze Putyint választotta a Nobel-díjasok helyett.
www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_mnbtanulmanyok/MT_88.pdf
www.ifs.org.uk/mirrleesReview/dimensions
elsa.berkeley.edu/~saez/saez-slemrod-giertzJEL10final.pdf
elsa.berkeley.edu/~saez/kleven-knudsen-kreiner-pedersen-saez10taxaudit.pdf
A Közpénzügyi Füzetek legfrissebb száma segít eligazodni. Szerzői (Scharle Ágota, Benczúr Péter, Kátay Gábor és Váradi Balázs) hasznos kiskátét gyúrtak össze az elméleti irodalomból, a magyarországi tapasztalatokból és a nemzetközi empirikus vizsgálatokból. Abból indulnak…..
ParadiseLost
2010.08.11 03:24:28
ParadiseLost
2010.08.12 15:49:16
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz