Adatok
Neruo
0 bejegyzést írt és 111 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Lezajlottak a választások és szerintem mindenki meglepődött, aki az elmúlt hónapokban csak a Facebookot olvasta és nem lépett ki Budapestről. Remélem hamarosan eltűnnek a plakátok és a kampány nyomai, visszatér az élet a normális kerékvágásba de addig is nézzük, mi vezethetett ehhez az eredményhez. ..
A TDK magyar jellegzetesség, szinte páratlan lehetőség, hogy egy egyetemi hallgató megmutassa, hogy több, mint a szürke átlag. Feltétlen ajánlom hallgatóimnak a TDK-zást, hiszen egy jól megírt TDK szinte egy-az-egyeben mehet szakdolgozatnak csak közben a konzulens hozzáállása más…..
Neruo
2017.05.30 23:10:54
A mikiegér statisztika mellé érdemesnek tartom megemlíteni, hogy véleményem szerint szép és informatív ábrák emelik az olvasó szubjektív komfortját, és szubjektív bizalmát!
Egy-egy igazán átgondolt és körülírt diagram nagyban csökkentheti a bíráló frusztrációját.
Hasznos, praktikus iromány a témában (ingyenesen letölthetö): www.aeaweb.org/articles?id=10.1257/jep.28.1.209
Egy-egy igazán átgondolt és körülírt diagram nagyban csökkentheti a bíráló frusztrációját.
Hasznos, praktikus iromány a témában (ingyenesen letölthetö): www.aeaweb.org/articles?id=10.1257/jep.28.1.209
Neruo
2017.05.30 23:34:24
u.i.: Tapasztalatom szerint nics sok olyan szoftver, amely alapból elfogadható, igényes ábrákat készít. Amivel eddig találkoztam az a Mathematica (fizetös), és a gretl (ingyenes). Utóbbinak az alapábrái teljesen elfogadhatóak.
Továbbá ritkán szokás belegondolni abba (pedig érdemes!), hogy az olvasó színtévesztö lehet. Egy színtévesztö-barát palettával (bconnelly.net/2013/10/creating-colorblind-friendly-figures/) megkönnyíthetjük mindenki életét.
Továbbá ritkán szokás belegondolni abba (pedig érdemes!), hogy az olvasó színtévesztö lehet. Egy színtévesztö-barát palettával (bconnelly.net/2013/10/creating-colorblind-friendly-figures/) megkönnyíthetjük mindenki életét.
A magyar kutatók számára a legfőbb pályázati forrást a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal alapkutatási pályázatai (leánykori nevén: OTKA kutatási pályázatok) jelentik. Bár a keret nem túl nagy, a kb 20%-os eséllyel elnyerhető kis- és közepes méretű (3-50 milliós) pályázatok a kutatók…..
Várhatóan betiltásra kerül az Uber. Vajon a szabályozó népszerűtlen, de szükséges intézkedéséről van szó, vagy ez a jogászdiktatúra újabb túlkapása? Mit nyerünk és mit veszíthetünk? ..
A kormány úgy gondolja, hogy - zárolásokkal - megint milliárdokat kell elvonni a felsőoktatástól. Mindezt akkor, amikor a magyar egyetemi oktatók bérezése már így is drámaian elmarad a nemzetközi szinttől. Nyilván a munkája is, de miközben folyamatosan nőnek az elvárások (csak…..
Fiatal kutatót keresünk játékelméleti kutatócsoportunkba, 3 év, határozott időre.
Elsősorban közgazdász, matematikus, vagy rokon területen végzett, játékelméleti érdeklődésű doktoranduszok, vagy fiatal doktorok jelentkezését várjuk, 30, max 35 év alatt. Bérezés…..
Neruo
2013.10.02 23:32:24
Neruo
2013.10.03 00:04:07
@Kóczy László:
Tegyük fel, hogy a játék köztudott tudás, és hogy az adóhatóság racionális játékos. Mennyi a valószínűsége....
Hmm...
Tegyük fel, hogy a játék köztudott tudás, és hogy az adóhatóság racionális játékos. Mennyi a valószínűsége....
Hmm...
Állami monopólium lett a dohánykereskedelem. Ezt a vak is látja, hiszen országszerte mindenütt felbukkantak a nemzeti dohányboltok. Mindenütt? Nem egészen, hiszen sok település dohánybolt nélkül maradt, miközben másutt pár méterre vannak egymástól, sőt akár egy házban nyitott…..
Neruo
2013.10.02 23:59:56
@G. M. E.:
Tudtommal az ilyesmi modellek többnyire afféle gráf-jelleget vesznek fel. Pl. Spokes model (Chen&Riordan), vagy Hotelling gráfokon (Pálvölgyi Dénes).
Ennek oka szerintem kettős: (1) E modelleknek a fő felhasználása valójában nem a térbeli verseny, hanem az ún. horizontális termékdifferenciálás, vagyis az, hogy minden egyes fogyasztónak különböző preferenciái vannak a két (vagy több) cég amúgy homogén termékei iránt. Vö. vertikális termékdifferenciálás, ahol mindenki egységesen értékesebbnek tart egy Picassót egy SzabóJánosnál. (2) Kicsit absztraktabban a modellek lényege a távolság. Az, hogy ez épp egy síkidomon belüli átló hosszát jelenti-e, vagy két gráfél együttes hosszát, az talán már mindegy. Utóbbi talán könnyebben kezelhető.
Konkrétan azt nem tudom, létezik-e síkidomos cikk.
Tudtommal az ilyesmi modellek többnyire afféle gráf-jelleget vesznek fel. Pl. Spokes model (Chen&Riordan), vagy Hotelling gráfokon (Pálvölgyi Dénes).
Ennek oka szerintem kettős: (1) E modelleknek a fő felhasználása valójában nem a térbeli verseny, hanem az ún. horizontális termékdifferenciálás, vagyis az, hogy minden egyes fogyasztónak különböző preferenciái vannak a két (vagy több) cég amúgy homogén termékei iránt. Vö. vertikális termékdifferenciálás, ahol mindenki egységesen értékesebbnek tart egy Picassót egy SzabóJánosnál. (2) Kicsit absztraktabban a modellek lényege a távolság. Az, hogy ez épp egy síkidomon belüli átló hosszát jelenti-e, vagy két gráfél együttes hosszát, az talán már mindegy. Utóbbi talán könnyebben kezelhető.
Konkrétan azt nem tudom, létezik-e síkidomos cikk.
Miért veszünk biztosítást és lottót is? Miért fektetünk inkább alacsonyabb hozamú kötvényekbe, mint részvényekbe? Miért könnyű és hogyan lehet manipulálni a döntéseket?Mitől függ a "jólétünk" (jóérzésünk)?A közgazdaságtan egyik alapvető feltevése, hogy az…..
Olvasom a plakáton, hogy a srácnak jó érzés, hogy az egyetem, ahova jár kívül-belül megújul. Az egyetemet, ahova én járok szintén kifestették kívül-belül; szebb, mint új korában. Ez jó, de azon töprengek, vajon pár száz liter festéktől változik-e valami az egyetemen,…..
Hogyan golfozik és, hogy milyen díjat nyert, de a külső és a szerencse is sokat számít. Legalábbis ezt mutatják az amerikai cégek kapcsán végzet kutatások.
Jacquart és Armstrong (2013) az amerikai top menedzserek fizetésére vonatkozó kutatásokat összegezte, hogy megvizsgálja…..
Pontosabban Ausztria után közvetlenül Magyarország a legjobb. Ez nem más, mint a szervfelajánlás, azaz hogy hány ember hajlandó donorként szerveit felajánlani (például halála után) egy másik ember életének megmentéséért. Az alábbi ábra összefoglal különböző országokat…..
Neruo
2013.05.29 21:02:13
Legalább 2 perc keresés eredménye: www.ovsz.hu/oco/orszagos-transzplantacios-nyilvantartas
(Zárójel: a "szerv donorság lemondás" google keresésre minden más találat előjön, de ez nem)
(Zárójel: a "szerv donorság lemondás" google keresésre minden más találat előjön, de ez nem)
Neruo
2013.05.31 01:25:12
@Viselkedési Közgazdaságtan:
A cikket elolvastam (a kiegészítő anyagot is), azért írtam, hogy megdöbbentő, hogy el lehet ilyet adni. A kérdőív nem reprezentatív (és "nem is akar az lenni"). Az egy szem regressziócskán is erősebben elgondolkodhattak volna szerintem.
A cikket elolvastam (a kiegészítő anyagot is), azért írtam, hogy megdöbbentő, hogy el lehet ilyet adni. A kérdőív nem reprezentatív (és "nem is akar az lenni"). Az egy szem regressziócskán is erősebben elgondolkodhattak volna szerintem.
Neruo
2013.07.10 16:28:54
@Viselkedési Közgazdaságtan:
A statisztikai problémáimat félretéve idő közben gondolkoztam, miért is zavar igazán ez a fenti ábra. Megjegyzem azóta egy előadáson is láttam ezt az ábrát felmutatni mint a default hatásra utaló "bizonyíték". És ez zavart.
A problémám az, hogy a szervdonorság esetében *nem teszik fel a kérdést*, ergo nem is alakíthatok ki valami téves véleményt a játék kifizetéseiről. Pl. mert ragaszkodni kezdek a saját plüssmackómhoz a bolti ugyanolyan plüssmackó helyett, vagy azért, mert az alapértelmezettség miatt azt gondolom, hogy a kormányzatnak jobb információi vannak arról, miért is hasznos nekem részt vennem a programban, stb. Ami történik a fenti ábrán az az, hogy egyszerűen nem vagyok tisztában a játékfával (és nem vagyok tisztában azzal, hogy nem vagyok tisztában...), és nem tudom (és nem tudom, hogy nem tudom...), hogy van választási lehetőségem. Akkor tudnék csak választani, amikor már meghaltam (és a szabályozás szerint vérrokon sem választhat helyettem, ha én azt nem tettem meg életem során egy bizonyító erejű magánokiratban vagy mi). Ez az első problémám.
A második problémám az az, hogy a leiratkozásnak konkrét költségei vannak. Ergo tisztában is lehetek a lehetőséggel, tisztában is lehetek a programban való részvétel valós értékével, akkor sem fogok kiiratkozni, mert olyan költsége van, amiért nem fogok szerezni egy közjegyzőt (vagy két rokont vagy akármit).
Tehát az ebben a cikkben lévő ábra bár hatásvadász, valójában teljes mértékben félrevezető, ugyanis nem identifikálható a default hatás belőle.
Az cikkben lévő on-line kutatásban ez nem probléma, mert ott az a kérdés: "Fel vagy iratkozva. Kiiratkozhatsz egy kattintással. Szeretnél kiiratkozni?", és ez kontrollálja mind a két fenti problémámat.
Ennek megfelelően szerintem a cikkben szereplő ábra idézése a default hatás illusztrálására helytelen, és némileg felelőtlenség is. Lehet, hogy amúgy valóban a default hatás okozza a különbséget, de ha ez így is van, az az ábra elemzéséből nem következhet.
A statisztikai problémáimat félretéve idő közben gondolkoztam, miért is zavar igazán ez a fenti ábra. Megjegyzem azóta egy előadáson is láttam ezt az ábrát felmutatni mint a default hatásra utaló "bizonyíték". És ez zavart.
A problémám az, hogy a szervdonorság esetében *nem teszik fel a kérdést*, ergo nem is alakíthatok ki valami téves véleményt a játék kifizetéseiről. Pl. mert ragaszkodni kezdek a saját plüssmackómhoz a bolti ugyanolyan plüssmackó helyett, vagy azért, mert az alapértelmezettség miatt azt gondolom, hogy a kormányzatnak jobb információi vannak arról, miért is hasznos nekem részt vennem a programban, stb. Ami történik a fenti ábrán az az, hogy egyszerűen nem vagyok tisztában a játékfával (és nem vagyok tisztában azzal, hogy nem vagyok tisztában...), és nem tudom (és nem tudom, hogy nem tudom...), hogy van választási lehetőségem. Akkor tudnék csak választani, amikor már meghaltam (és a szabályozás szerint vérrokon sem választhat helyettem, ha én azt nem tettem meg életem során egy bizonyító erejű magánokiratban vagy mi). Ez az első problémám.
A második problémám az az, hogy a leiratkozásnak konkrét költségei vannak. Ergo tisztában is lehetek a lehetőséggel, tisztában is lehetek a programban való részvétel valós értékével, akkor sem fogok kiiratkozni, mert olyan költsége van, amiért nem fogok szerezni egy közjegyzőt (vagy két rokont vagy akármit).
Tehát az ebben a cikkben lévő ábra bár hatásvadász, valójában teljes mértékben félrevezető, ugyanis nem identifikálható a default hatás belőle.
Az cikkben lévő on-line kutatásban ez nem probléma, mert ott az a kérdés: "Fel vagy iratkozva. Kiiratkozhatsz egy kattintással. Szeretnél kiiratkozni?", és ez kontrollálja mind a két fenti problémámat.
Ennek megfelelően szerintem a cikkben szereplő ábra idézése a default hatás illusztrálására helytelen, és némileg felelőtlenség is. Lehet, hogy amúgy valóban a default hatás okozza a különbséget, de ha ez így is van, az az ábra elemzéséből nem következhet.
Gombamód szaporodnak az Open Access publikációs lehetőségek: pár száz, vagy pár ezer euró befizetése esetén a közölt cikkhez mindenki szabadon hozzáférhet. Jól hangzik, de ha megnézzük kik a plusz olvasók, kiderül, hogy a lehetőség drága és igazából…..
Neruo
2013.07.07 02:45:13
@G. M. E.:
1: ez jó kérdés, nem annyira találtam választ erre sose magam sem. Az elv alapvetően az nyílt, ingyenes tudás (tudomány lenne): én sem kérek semmit, te sem kérsz semmit, megvitatjuk a dolgokat, és abból valami jó lesz. De persze ez nem így van.
2: Mert semmi értelme. Ha ismert az illető úgyis megsejthető, és amúgy is a working paper verzió fönn van valahol a neten (legalábbis jó, ha fönn van), konferenciákon előadják, stb. Hogy jó dolog-e? Nyilván sok cikk eladódik olyanok által akiknek csak a neve nagy, de azért ez talán nem általános. Jó lapok szerkesztői maguk is komoly, jó nevű emberek, és bár lehet egy konkrét cikk szerzője a doktorandusz bíráló személyes hőse, azért a végső szó a szerkesztőé.
3. Nem tudom, mekkora lehet merítésed, de én ezt alapvetően nem gondolom a saját merítésem alapján. A tudományosság normáit -- ha formai követelményekről beszélünk -- nyilván mindenki betartja. És nagyon sok folyóiratban kötelező mellékelni a programokat, adathalmazokat, amire éppen csak az utóbbi évtizedekben adódott a lehetőség. A "publikációs iparág" manapság az útját keresi a megváltozott környezetben, és ilyenkor majdhogynem törvényszerű, hogy a káoszban még egy nyilvánvalóan hoax cikket is el lehet adni (thatsmathematics.com/blog/archives/102), de a helyes, új út majd kialakul.
Abban lehet, hogy igazad van, hogy ugrásszerűen megnövekedett a publikációk száma, és így az átlagos színvonal (teljes egészében) esett, ugyanakkor a jó és a még jobb cikkek száma nem változott. Az meg lényegében a te felelősséged, mint kutató / értelmiségi / érdeklődő / tudatos fogyasztó, hogy ki tudd szűrni, mit tartasz jónak, ill. helyesnek. És ebben valószínűleg nem fogsz megegyezni minden kollégáddal. De ez a tudomány, nem?
Sokszor érv, hogy a bírálónak nem feladata kijavítani a cikket. Sőt, alapvetően nem kéne, hogy konkrét szerepük legyen. Inkább a bírálóktól való félelem az, ami a rendszer magvát alkotja.
(Amúgy milyen konkrét dolgokra gondolsz amikor azt írod, "Még csak az alapvető tudományosság normáit sem érik el a szememben."?)
1: ez jó kérdés, nem annyira találtam választ erre sose magam sem. Az elv alapvetően az nyílt, ingyenes tudás (tudomány lenne): én sem kérek semmit, te sem kérsz semmit, megvitatjuk a dolgokat, és abból valami jó lesz. De persze ez nem így van.
2: Mert semmi értelme. Ha ismert az illető úgyis megsejthető, és amúgy is a working paper verzió fönn van valahol a neten (legalábbis jó, ha fönn van), konferenciákon előadják, stb. Hogy jó dolog-e? Nyilván sok cikk eladódik olyanok által akiknek csak a neve nagy, de azért ez talán nem általános. Jó lapok szerkesztői maguk is komoly, jó nevű emberek, és bár lehet egy konkrét cikk szerzője a doktorandusz bíráló személyes hőse, azért a végső szó a szerkesztőé.
3. Nem tudom, mekkora lehet merítésed, de én ezt alapvetően nem gondolom a saját merítésem alapján. A tudományosság normáit -- ha formai követelményekről beszélünk -- nyilván mindenki betartja. És nagyon sok folyóiratban kötelező mellékelni a programokat, adathalmazokat, amire éppen csak az utóbbi évtizedekben adódott a lehetőség. A "publikációs iparág" manapság az útját keresi a megváltozott környezetben, és ilyenkor majdhogynem törvényszerű, hogy a káoszban még egy nyilvánvalóan hoax cikket is el lehet adni (thatsmathematics.com/blog/archives/102), de a helyes, új út majd kialakul.
Abban lehet, hogy igazad van, hogy ugrásszerűen megnövekedett a publikációk száma, és így az átlagos színvonal (teljes egészében) esett, ugyanakkor a jó és a még jobb cikkek száma nem változott. Az meg lényegében a te felelősséged, mint kutató / értelmiségi / érdeklődő / tudatos fogyasztó, hogy ki tudd szűrni, mit tartasz jónak, ill. helyesnek. És ebben valószínűleg nem fogsz megegyezni minden kollégáddal. De ez a tudomány, nem?
Sokszor érv, hogy a bírálónak nem feladata kijavítani a cikket. Sőt, alapvetően nem kéne, hogy konkrét szerepük legyen. Inkább a bírálóktól való félelem az, ami a rendszer magvát alkotja.
(Amúgy milyen konkrét dolgokra gondolsz amikor azt írod, "Még csak az alapvető tudományosság normáit sem érik el a szememben."?)
Közeledik a nyár, jön a konferenciaszezon. A konferencia-látogatásnak több célja is van: tájékozódunk mások munkájáról, az aktuális újdonságokról, visszajelzést kapunk saját munkánkra, de mindez online is megoldható lenne. A legfontosabb a személyes találkozó a többi…..
Neruo
2013.06.05 13:12:29
Napok óta főhír Erőss Zsolték tragikus Kancsendzönga expedíciója a magyar sajtóban. Bár a csúcsot sikerrel elérték, Erőss Zsolt és Kiss Péter nem tudtak leereszkedni. Az elemzések kapcsán az átlag magyar is egyre részletesebb képet kap a mászás nehézségeiről, az…..
Neruo
2013.05.29 00:51:29
@Csóka Endre:
Ez nem igaz, a 38% egy feltételek nélküli prior, amiben benne van minden nem ismert körülmény. Ha az alaptáborba megérkezve látszik, hogy süt a nap, és a meteorológiai előrejelzés is jó időt mond, akkor már olyan világállapotban vagyunk, amelyre ha a valószínűséget kondícionáljuk (bayesi racionálisként), rögtön kevesebb adódik. Mert a 38%-ban az is benne van, aki télen vagy viharban halt meg.
Hőseink pedig várható hasznosságukat maximalizálják ugye vélekedéseiket frissítve.
Ez nem igaz, a 38% egy feltételek nélküli prior, amiben benne van minden nem ismert körülmény. Ha az alaptáborba megérkezve látszik, hogy süt a nap, és a meteorológiai előrejelzés is jó időt mond, akkor már olyan világállapotban vagyunk, amelyre ha a valószínűséget kondícionáljuk (bayesi racionálisként), rögtön kevesebb adódik. Mert a 38%-ban az is benne van, aki télen vagy viharban halt meg.
Hőseink pedig várható hasznosságukat maximalizálják ugye vélekedéseiket frissítve.
Neruo
2013.05.29 01:35:18
@Csóka Endre:
Ez így van (feltéve egy nagy számok törvényét). De akkor viszont az egyéni hegymászó a teljesen racionális 38%-os kondíció nélküli priorból kondicionálással megállapítja, hogy annak a valószínűsége, hogy ő meghal, 15%. Ez már nem prior, ez már poszterior. És még ez is lehet teljesen racionális, és ez alapján dönt (racionálisan) a felmenés, és együtt nem működés mellett.
Az egy más kérdés, hogy akár lehet nem racionális is (mert igazából 18%-nak kéne lennie). Ugyanakkor számomra még az is racionális, ha feltesszük, hogy az eloszlások, amelyek alapján meghozzák a racionális döntésüket a szereplők nem teljesen jók, perturbáltak. A korlátozott racionalitásos modellek többnyire valami hasonló módon operálnak. De ez már egy módszertani kérdés.
Ez így van (feltéve egy nagy számok törvényét). De akkor viszont az egyéni hegymászó a teljesen racionális 38%-os kondíció nélküli priorból kondicionálással megállapítja, hogy annak a valószínűsége, hogy ő meghal, 15%. Ez már nem prior, ez már poszterior. És még ez is lehet teljesen racionális, és ez alapján dönt (racionálisan) a felmenés, és együtt nem működés mellett.
Az egy más kérdés, hogy akár lehet nem racionális is (mert igazából 18%-nak kéne lennie). Ugyanakkor számomra még az is racionális, ha feltesszük, hogy az eloszlások, amelyek alapján meghozzák a racionális döntésüket a szereplők nem teljesen jók, perturbáltak. A korlátozott racionalitásos modellek többnyire valami hasonló módon operálnak. De ez már egy módszertani kérdés.
A halogatás rengeteg területen megfigyelhető döntéseinkben (például halogatjuk a sportolás vagy egy új fogadalom elkezdését). Alapvetően ennek legfőbb oka az úgynevezett "jelenfelé való torzítás" (Present Bias), amelynek lényege, hogy az emberek aránytalanul többre értékelik…..
A Nobel-előfutár fiatal kutatói díjat idén harvardi professzor kapta.
Ősszel szenzációs előadást tartott Budapesten is, a CEU BESS sorozatának vendégeként. Aki lemaradt az előadásáról, itt ismerkedhet vele.
Igyekszünk rábírni bennfenteseket részletesebb bemutatásra, addig…..
Neruo
2013.05.12 13:12:19
Pedig az R--R sztori egyetemi hallgató szempontjából is kedves sztori:
www.bbc.co.uk/news/magazine-22223190
Különös bájt ad neki még az is, hogy a diák, aki rájött, U Mass Amherst-ös -- a heterodox közgazdaságtan egy fő műhelye.
www.bbc.co.uk/news/magazine-22223190
Különös bájt ad neki még az is, hogy a diák, aki rájött, U Mass Amherst-ös -- a heterodox közgazdaságtan egy fő műhelye.
Harvard, MIT, Princeton, Chicago... továbbra is ezek vezetik a legjobb amerikai Economics Ph.D programok listáját. Ortodoxia rulez...
A stilizált tények fogalmát Káldor Miklós, magyar származású közgazdász, a cambridge-i közgazdasági iskola egyik vezető képviselője vezette be, egy, a gazdasági növekedésről írott, 1957-ben megjelent cikkében. A Káldor-féle hat stilizált tény a hosszabb távú gazdasági…..
Neruo
2013.03.10 15:34:48
@makro67:
Máris söpröm magam a tudomány asztaláról mint intellektuális zsákutcát.
(És közben halkan megjegyzem, hogy válaszokat még mindig nem hallhattunk öntől, csak gyakran személyeskedő, harsány, és nem ritkán arrogáns kritikát. A kritikának (szigorúan az egyéb jelzők nélkül) igenis helye van. Konstruktív javaslatoknak pedig még inkább. Ebből tanul az Elteconos tanuló.)
Máris söpröm magam a tudomány asztaláról mint intellektuális zsákutcát.
(És közben halkan megjegyzem, hogy válaszokat még mindig nem hallhattunk öntől, csak gyakran személyeskedő, harsány, és nem ritkán arrogáns kritikát. A kritikának (szigorúan az egyéb jelzők nélkül) igenis helye van. Konstruktív javaslatoknak pedig még inkább. Ebből tanul az Elteconos tanuló.)
Neruo
2013.03.10 20:07:38
@makro67:
Akár még igaza is lehet (de még mindig személyeskedik -- őszintén, minek?).
Eggyel több ok a válaszadásra és útmutatásra, hiszen mivé lesz a világ, ha a tudományt épp azoknak a kisoskolásoknak nem adják át, akik kérdeznek felőle.
A véleményem pedig íme: A makroökonómia véleményem szerint mai formájában jól specifikált kérdések numerikus megválaszolására alkalmas csak. Mivel számomra ez nem gondolkodási keretrendszer ezért minden nagyobb lélegzetű, világmegváltó, "mi lenne a helyes" című kérdésben adott választ túlságosan szubjektívnek gondolok, így nyugodt lélekkel nem tudok hinni benne, így nem is kísérletezem vele, nem hirdetek igét.
Ellenben tudást szomjazó kisoskolásként meghallgatom azt, aki tud hinni abban, amit mond. Bármilyen "irányzatban" is hisz.
Nem hiszem, hogy ez a tudomány a mai formájában jó. (Éppen azért, mert gondolkodási keretrendszerként nem találtunk megnyugtatót még. Hovatovább, ha valaki az Economistot olvassa, máig IS-LM görbéket toligál a fejében első sorban.) Viszont azt látom, hogy a tudomány az alapjaitól egyre inkább "de-mainstreamesebbedik", amit fontosnak tartok.
Mindez véleményem szerint részben a mérési, kísérleti módszereink csiszolódásának és a számítási kapacitások intenzív növekedésének köszönhető. Ennek megfelelően egyáltalán nem gondolom azt, hogy az ön által "bukottnak" titulált közgazdászok ne lennének fontosak, mert hozzájárultak a tudomány intenzív fejlődéséhez akkor, amikor nem volt olyan egyszerű komplex adatokat szerezni és feldolgozni, és akkor amikor talán reménykedett a közgazdász-társadalom abban, hogy az ÁE valóban hasznos (lesz/lehet).
Azt meg döntse el a tudomány maga, mikor érzi úgy, hogy nincs szüksége rájuk.
A válságról még mindig nem mondtam véleményt. De nem is fogok, mert ez a kompetenciámat (az eddigi véleményem első bekezdésének megfelelően) meghaladná. Majd én rágódok magamban a kérdéseken.
És remélem, hogy igazán konstruktív meglátásokkal gyarapodhatok a jövőben az ön hozzászólásain keresztül.
Legyen jobbá a világ!
Akár még igaza is lehet (de még mindig személyeskedik -- őszintén, minek?).
Eggyel több ok a válaszadásra és útmutatásra, hiszen mivé lesz a világ, ha a tudományt épp azoknak a kisoskolásoknak nem adják át, akik kérdeznek felőle.
A véleményem pedig íme: A makroökonómia véleményem szerint mai formájában jól specifikált kérdések numerikus megválaszolására alkalmas csak. Mivel számomra ez nem gondolkodási keretrendszer ezért minden nagyobb lélegzetű, világmegváltó, "mi lenne a helyes" című kérdésben adott választ túlságosan szubjektívnek gondolok, így nyugodt lélekkel nem tudok hinni benne, így nem is kísérletezem vele, nem hirdetek igét.
Ellenben tudást szomjazó kisoskolásként meghallgatom azt, aki tud hinni abban, amit mond. Bármilyen "irányzatban" is hisz.
Nem hiszem, hogy ez a tudomány a mai formájában jó. (Éppen azért, mert gondolkodási keretrendszerként nem találtunk megnyugtatót még. Hovatovább, ha valaki az Economistot olvassa, máig IS-LM görbéket toligál a fejében első sorban.) Viszont azt látom, hogy a tudomány az alapjaitól egyre inkább "de-mainstreamesebbedik", amit fontosnak tartok.
Mindez véleményem szerint részben a mérési, kísérleti módszereink csiszolódásának és a számítási kapacitások intenzív növekedésének köszönhető. Ennek megfelelően egyáltalán nem gondolom azt, hogy az ön által "bukottnak" titulált közgazdászok ne lennének fontosak, mert hozzájárultak a tudomány intenzív fejlődéséhez akkor, amikor nem volt olyan egyszerű komplex adatokat szerezni és feldolgozni, és akkor amikor talán reménykedett a közgazdász-társadalom abban, hogy az ÁE valóban hasznos (lesz/lehet).
Azt meg döntse el a tudomány maga, mikor érzi úgy, hogy nincs szüksége rájuk.
A válságról még mindig nem mondtam véleményt. De nem is fogok, mert ez a kompetenciámat (az eddigi véleményem első bekezdésének megfelelően) meghaladná. Majd én rágódok magamban a kérdéseken.
És remélem, hogy igazán konstruktív meglátásokkal gyarapodhatok a jövőben az ön hozzászólásain keresztül.
Legyen jobbá a világ!
Neruo
2013.03.10 20:47:55
@makro67:
És örülök a lelkes amatőr kisoskolás szerepnek (amit minden bizonnyal a fenti hozzászólásom csak megerősít). Tanulni szép dolog. A tudás, és az értés pedig képlékeny fogalom.
És örülök a lelkes amatőr kisoskolás szerepnek (amit minden bizonnyal a fenti hozzászólásom csak megerősít). Tanulni szép dolog. A tudás, és az értés pedig képlékeny fogalom.
Nem szoktunk napi eseményekkel foglalkozni, de a közgazdaságtan iránti elköteleződésünk miatt most nem tudjuk magunkban tartani izgalmunkat.
A Magyar Nemzeti Bank az ország legjobb makrogazdasági műhelye. Az alapkutatásoktól a rendszeres kiadványokig jelennek meg olyan elemzések,…..
Neruo
2013.03.04 22:43:41
@Vidéki:
Kipróbálom, hátha a szép szót még nem próbálta senki.
Kedves Vidéki, én szépen megkérhetlek, hogy csak a tárgyhoz tartozó, félig-meddig eredeti (de semmiképpen sem máshonnan bemásolt), konstruktív gondolataidat oszd meg? (És ha lehet, ne hexameterekben, hanem folyó szövegben?)
Természetesen tisztában vagyok vele, hogy minden kritikus hozzászólás, minden vélemény fontos és hasznos tud lenni.
Köszönöm szépen!
Kipróbálom, hátha a szép szót még nem próbálta senki.
Kedves Vidéki, én szépen megkérhetlek, hogy csak a tárgyhoz tartozó, félig-meddig eredeti (de semmiképpen sem máshonnan bemásolt), konstruktív gondolataidat oszd meg? (És ha lehet, ne hexameterekben, hanem folyó szövegben?)
Természetesen tisztában vagyok vele, hogy minden kritikus hozzászólás, minden vélemény fontos és hasznos tud lenni.
Köszönöm szépen!
Nohát, ez komolytalannak hangzik. Mi köze lehet a nyelvnek, nyelvtani szerkezeteknek ahhoz, hogy az egyik ország polgárai sokat takarítanak meg a jövedelmükből, a másikéi meg keveset? Keith Chen éppen ezt vizsgálja. Úgy találja, hogy azok a népek, amelyeknek nyelve élesen…..
Neruo
2013.02.27 21:18:12
@codorra:
Az angol germán eredetű nyelv. Ez korai változataiban még markánsabban tetten érhető. A Beowulf óangol, középangol meg mondjuk Chaucer.
De a modern angolban is nem olyan sokkal ezelőttig a pl. a 'te' személyes névmást a 'thou' jelölte (valójában a jelenlegi angol mondhatni folyamatosan magázódik, és nem tegeződik!), és pl. azt, hogy 'rains' úgy mondták, hogy 'raineth', stbstb.
Csak korábban túl sokan jöttek-mentek a szigeten, az intellektuális nyelv a latin volt...
A videó valóban érdekes. Bár az esős dolgot én is erőltetettnek érzem. Szerintem a 'Morgen regnet es'-nek pont olyan stílusértéke van mint az 'it rains tomorrow'. Biztos, némileg apatikus kijelentés. A videó 'it rain tomorrow' elrettentő példája kifejezetten megtévesztő és hatásvadás szerintem, mert németül sem azt mondom, hogy 'es regnen', 'es regne' vagy 'es regnest' (tekintsünk el ezek értelmetlenségétől. :) ) ugyanúgy egyeztetek, mint az angolban.
És én is a 'Morgen wird es regnen'-t használnám jelen esetben, ami meg pont ugyanaz mint az 'it will rain tomorrow' , bár lehet, hogy ez rossz berögződés.
Továbbá nem vagyok benne biztos, hogy a jövőidős nyelvek klasszifikációja megfelelő. Ugyanis szigorú értelemben véve pl. az angolban nincs jövőidő, ugyanis pusztán segédigével képződik (ugyanez a magyarban). Ellenben pl. a franciában a szó maga is megváltozik, ebben az értelemben "valósabb" a jövő idő.
Én nem vagyok nyelvész, de érdekes lehet ilyen definícióval dolgozni, vajon megáll-e. A belga példa ugyanis rögtön két ugrás: a holland állításuk szerint jövő idő nélküli (bár a német példából kétlem), a francia pedig a szigorúbb értelemben is jövőidős.
Az angol germán eredetű nyelv. Ez korai változataiban még markánsabban tetten érhető. A Beowulf óangol, középangol meg mondjuk Chaucer.
De a modern angolban is nem olyan sokkal ezelőttig a pl. a 'te' személyes névmást a 'thou' jelölte (valójában a jelenlegi angol mondhatni folyamatosan magázódik, és nem tegeződik!), és pl. azt, hogy 'rains' úgy mondták, hogy 'raineth', stbstb.
Csak korábban túl sokan jöttek-mentek a szigeten, az intellektuális nyelv a latin volt...
A videó valóban érdekes. Bár az esős dolgot én is erőltetettnek érzem. Szerintem a 'Morgen regnet es'-nek pont olyan stílusértéke van mint az 'it rains tomorrow'. Biztos, némileg apatikus kijelentés. A videó 'it rain tomorrow' elrettentő példája kifejezetten megtévesztő és hatásvadás szerintem, mert németül sem azt mondom, hogy 'es regnen', 'es regne' vagy 'es regnest' (tekintsünk el ezek értelmetlenségétől. :) ) ugyanúgy egyeztetek, mint az angolban.
És én is a 'Morgen wird es regnen'-t használnám jelen esetben, ami meg pont ugyanaz mint az 'it will rain tomorrow' , bár lehet, hogy ez rossz berögződés.
Továbbá nem vagyok benne biztos, hogy a jövőidős nyelvek klasszifikációja megfelelő. Ugyanis szigorú értelemben véve pl. az angolban nincs jövőidő, ugyanis pusztán segédigével képződik (ugyanez a magyarban). Ellenben pl. a franciában a szó maga is megváltozik, ebben az értelemben "valósabb" a jövő idő.
Én nem vagyok nyelvész, de érdekes lehet ilyen definícióval dolgozni, vajon megáll-e. A belga példa ugyanis rögtön két ugrás: a holland állításuk szerint jövő idő nélküli (bár a német példából kétlem), a francia pedig a szigorúbb értelemben is jövőidős.
Neruo
2013.02.27 21:23:02
@Neruo:
Már úgy értem, hogy ha kétlen, hogy a német más struktrúrában fejezi ki a jövőidőt, mint az angol, és azt is kétlem, hogy az angol valóban jövő idős.
Tehát a holland szerintük jövő idő nélküli, de amennyiben ugyanaz a klasszifikáció, mint a német esetében, úgy az szerintem hibás. :) Bár lehet, hogy a holland valóban az.
Már úgy értem, hogy ha kétlen, hogy a német más struktrúrában fejezi ki a jövőidőt, mint az angol, és azt is kétlem, hogy az angol valóban jövő idős.
Tehát a holland szerintük jövő idő nélküli, de amennyiben ugyanaz a klasszifikáció, mint a német esetében, úgy az szerintem hibás. :) Bár lehet, hogy a holland valóban az.
Vajon kell-e bármi mást írni egy közgazdász bemutatásakor, ha valaki ezt is elmondhatja magáról: "tanszékvezető a University of Chicago közgazdaságtan tanszékén"?
A Magyar Nemzeti Bankban készült interjú itt olvasható...
Neruo
2013.02.08 15:59:14
A tudomány manapság mívesen kifaragott apró építőkövekből épül, rég elmúlt a mindent újragondoló forradalmi monográfiák ideje. Ezért is lehet szeretni az átfogó leírásokat, amik azt mesélik el, hogy épült meg az apró kövekből a katedrális. Ifjú olvasóinknak ajánljuk…..
Neruo
2013.01.28 17:59:19
Abban a QJE számban, amiben a Blanchard összefoglaló megjelent, van két másik érdekes esszé is rendre általános egyensúlyelméletről (Bowles--Gintis) és információ közgazdaságtanáról (Stiglitz).
qje.oxfordjournals.org/content/115/4.toc
Vagy ingyen: tuvalu.santafe.edu/~bowles/2000QJE.pdf
web.usal.es/~emmam/Docencia/Modelizacion/papers/Stiglitz.pdf
Figyelem, a Bowles--Gintis cikk enyhén lázadó szellemű, de érdekes. Azzal viszont nem értek egyet, hogy az ÁE megkerülhető lett volna, és ez tisztán látszik a játékelmélet elejének kutatási fókuszaiból (zéró összegű, mátrixjátékok, játék értéke, stb.), illetve pl. a Luce és Raiffa könyv (ami mellesleg sokkal könnyebben emészthető mint gyakorlatilag bármi, ami az ÁEhez köthető) igen óvatosan fogalmaz azzal kapcsolatban, hogy a társadalomtudós számára mennyire hasznos a játékelmélet. Azóta persze kiderült, hogy de igen nagyon is hasznos.
A Stiglitz cikk is tanulságos és hasznos, bár kicsit túl sok benne az önhivatkozás.
A diszciplína-korrektség jegyében egy ökonometriáról szóló esszé is érdekes lenne, de ilyenről nem tudok. :)
qje.oxfordjournals.org/content/115/4.toc
Vagy ingyen: tuvalu.santafe.edu/~bowles/2000QJE.pdf
web.usal.es/~emmam/Docencia/Modelizacion/papers/Stiglitz.pdf
Figyelem, a Bowles--Gintis cikk enyhén lázadó szellemű, de érdekes. Azzal viszont nem értek egyet, hogy az ÁE megkerülhető lett volna, és ez tisztán látszik a játékelmélet elejének kutatási fókuszaiból (zéró összegű, mátrixjátékok, játék értéke, stb.), illetve pl. a Luce és Raiffa könyv (ami mellesleg sokkal könnyebben emészthető mint gyakorlatilag bármi, ami az ÁEhez köthető) igen óvatosan fogalmaz azzal kapcsolatban, hogy a társadalomtudós számára mennyire hasznos a játékelmélet. Azóta persze kiderült, hogy de igen nagyon is hasznos.
A Stiglitz cikk is tanulságos és hasznos, bár kicsit túl sok benne az önhivatkozás.
A diszciplína-korrektség jegyében egy ökonometriáról szóló esszé is érdekes lenne, de ilyenről nem tudok. :)
Nem szeretnénk gyászrovattá válni, de tegnapelőtt egy másik nagyság is elment. 93 éves korában meghalt James Buchanan. A társadalomtudományokhoz való hozzájárulásáról olvassátok Alex Tabarrok sok hivatkozással ellátott posztját...
Neruo
2013.01.12 18:47:01
A válság kitörése után intenzív támadások érték a modern makroökonómiai modellezést, illetve – áttételesen – a racionális egyéni döntéshozatalon, egyensúlyfogalmon alapuló közgazdasági elméletet. A vitának e blogban is helyt adtunk, biztosan emlékeztek még az akkor…..
Idén is a játékelmélet vitte el a Nobel díjat! Shapley és Roth piactervezési és a stabil allokációk területén végzett munkásságukért kapták az elismerést.
Kik is ők és mivel foglalkoztak?
Az, hogy Shapley eddig nem kapott Nobel díjat, már kisebbfajta botrány.…..
Neruo
2012.10.15 21:55:45
@xylon:
Egészen pontosan mi számít alapszintnek? Az alapművek meglehetősen technikai jellegűek. Viszonyításképpen a lényegében alapmű: books.google.fr/books/about/Theory_of_Games_and_Economic_Behavior_Co.html?id=_aIGYI-jGEcC&redir_esc=y
(de persze ezt már szinte senki nem olvassa...)
Áttekintésképpen tudom ajánlani:
www.matud.iif.hu/2009-05.pdf
Egészen pontosan mi számít alapszintnek? Az alapművek meglehetősen technikai jellegűek. Viszonyításképpen a lényegében alapmű: books.google.fr/books/about/Theory_of_Games_and_Economic_Behavior_Co.html?id=_aIGYI-jGEcC&redir_esc=y
(de persze ezt már szinte senki nem olvassa...)
Áttekintésképpen tudom ajánlani:
www.matud.iif.hu/2009-05.pdf
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Ez egy nem túl alátámasztott kijelentés, de oké, kultúrtörténetlieg ezt szokás mondani. Hogy ez az egész mit is jelent valójában, azt nem tudom.
"de a kommunizmus során elég sokat szenvedtek a konzervatív, hívő emberek. A hitüket ennek ellenére megtartó emberek identitásának ma is fontos része a vallásosság és aligha vevők a liberális politikára, vagy az elvtársak visszatérésére."
Viszont ezzel a mondattal együtt a bejegyzés úgy értelmezhetö, mintha Magyarország csupa aktív keresztény vallásgyakorlóból állna, akiknek a "Baloldal" semmilyen értelmes világképet, alternatívát sem tud felmutatni.
De ugyanmár, ha a teljes népességben 2008-ban 15 százalék alatti volt a vallásukat havi (!) rendszerességgel legalább egyszer gyakorlók aránya, akkor ez most mennyi lehet? (www.ksh.hu/statszemle_archive/2010/2010_02/2010_02_141.pdf)
Vasárnap is inkább boltba mennek az emberek, mint misére, mint ez kiderült.
"Ebből aztán következik minden más is."
Az igaz lehet, hogy a pártok nem veszik (vették) figyelembe a választói preferenciákat (ha ellenzéki embernek a faluban még hírét sem látták soha, mert nem is volt), de nyilván az a kérdés is adódik, hogy mi (és ki) formálja ezeket. Konkrét adatok híján csak találgatni tudok, hogy többnyire biztosan nem a fevázolt konzervatív polgári múlt... Inkább egy egyoldalú információs dömping.