Adatok
Peiper
0 bejegyzést írt és 9 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Amerikai állampolgárok ezrei, tízezrei ragadnak faxot, levélpapírt vagy számítógépet, hogy Barack Obamának levelet írjanak. Mind ugyanarra kérik. A gyerekek rajzolnak hozzá, a komoly fölnőttek udvariasan érvelnek, a primitívebb hívők nyomtatott nagybetűvel követelik. Azt…..
1944 szeptemberében London lakói arra lettek figyelmesek, hogy bizonyos épületek minden előjel nélkül felrobbantak. Se német bombázót nem láttak, se a régi, megszokott V-1 lövedékek zúgását nem hallották, csak a robbanást. Churchill kormánya előbb gázrobbanásokról beszélt,…..
Peiper
2009.01.31 18:37:26
Egyszer egy amerikai újságíró-publicista, bizonyos P.J. O'Rourke (a Rolling Stone-nál volt évtizedekig külpolitikai tudosító, Hunter S. Thompsonnal együtt, és mellesleg HST mellett az egyik legkorábbi képviselője a gonzo újságírásnak, amit mellesleg a mi Árpádunk is művel) írt egy hosszabb cikket erről az egész közel-keleti helyzetről, és azt a címet adta neki: "Szentföld - Isten állatkertje". Tényleg röhejes, hogy van a Földön egy, a köztudottan hatalmas Magyarország negyedénél is kisebb hely, amelyet három világvallás is szentként tisztel (ha esetleg valaki nem tudná, a mohamedánok harmadik legszentebb városa Jeruzsálem, Mekka és Medina után), és kétezer éve folyamatosan a világ egyik legzűrösebb helye, ahol az éppen ott éldegélők különös késztetést éreznek a többi ott élő legyilkolására. Ez még lesújtóbb annak a fényében, hogy a fentebb említett három világvallás közül legalább kettőnek az alaptörvényei közül az egyik úgy hangzik: "Ne ölj!" (Bár a Koránt nem olvastam eredetiben, de egyéb tanításait figyelembe véve szerintem Mohamed sem mondta, hogy meg kellene ölni bárkit is, aki nem mondja, hogy egy az Isten, és Mohamed az ő prófétája - szerintem ezt az őt követő kalifák találták ki, annak igazolására, hogy miket művelnek a nevében).
Ha már a "kinek van joga ott élni" kérdésnél tartunk, nem ártana néhány történelmi kérdést tisztázni:
Az I. világháború befejezése és az egykori török birodalom feldarabolása után a terület brit mandátum lett. A fentebb említett Lord Balfour, brit külügyminiszter még 1917-ben kifejezte, hogy a brit kormány támogatja egy Palesztina területén létrehozandó zsidó állam megalakulását, azzal a kitétellel, hogy "it being clearly understood that nothing shall be done which may prejudice the civil and religious rights of existing non-Jewish communities in Palestine, or the rights and political status enjoyed by Jews in any other country".
Az eredetije megtekinthető itt:
en.wikipedia.org/wiki/File:Balfour_declaration_unmarked.jpg
Gondolom ebből nyilvánvaló, hogy a brit kormány elég jól informált volt ahhoz, hogy tudja, már eleve vannak ott zsidó telepesek. A modern kori zsidó bevándorlás ugyanis 40 évvel korábban kezdődött éppenséggel a kelet-európai pogromok miatt. Mint tudjuk, a "pogrom" kifejezés azt takarja, amikor egy adott etnikai v. politikai csoportot kirabolnak és/vagy megvernek, esetleg néhányukat meg is lincseli a csőcselék. A pogrom alanyai általában zsidók voltak, és a pogromok rendezése ősrégi európai sport, amelyben gyakorlatilag teljes lelkesedéssel vett részt az összes európai ország - így jobb senkire sem mutogatni. Az a csoda, hogy ez a Herzl Tivadar csak 1896-ban jött rá, hogy ez a számukra igen kellemetlen európai népszokás nem fog mindaddig megszűnni, amíg nem lesz egy olyan állam, ahol csak zsidók élnek, és lehetőleg az a hely nem Európában leledzik. (Ezt mondjuk már 1000 évvel korábban is kitalálhatták volna az állítólag olyan okos zsidók. Majdnem el is késtek vele, mert alig négy évtized múlva egy európai kultúrnép a rájuk oly jellemző módszereséggel kezdtek pogromosdit játszani.) A zsidó bevándorlás egyébként az egész középkor folyamán folyamatos volt, lévén a területet uralmuk alatt tartó szeldzsuk- illetve oszmán-török szultánok lényegesen toleránsabbak voltak vallási kérdésekben, mint a korabeli európai államok - mindaddig, amíg a t. zsidó alattvalók szépen dolgozgattak és adózgattak.
Az első világháború után létrejött Népszövetség pontosan a Balfour-nyilatkozat alapján juttatta a Palesztina néven leválasztott területet brit mandátumnak, azzal a kikötéssel, hogy ott 20 vagy 25 éven belül zsidó nemzetállam alapul. (Azt azért ne felejtsük el, hogy ekkoriban éppen az volt a divat, hogy minden népnek joga van saját nemzetállamában élni. Trianonban kiderült, hogy olyan népeknek is, amelyek sosem léteztek - ld. cseh-szlovák és jugoszláv hibridek, amelyekről a történelem az idők folyamán azért csak elmondta, hogy ezek az etnikumok a legszívesebben egymást szeretik ölni -, kivéve persze a magyarokat.) Igaz, erről a dologról a területen nagy többségben élő arabokat elfelejtették megkérdezni, de azok pillanatnyilag éppen akkor szabadultak fel a török szultán hatalma alól, és általában rozzant bennszülött erőket nem szoktak katonai nagyhatalmak megkérdezni, hogy mi a véleményük a világpolitikai kérdéseket illetően.
Sajnos 20 éven belül a briteknek kisebb gondja is nagyobb volt annál, minthogy új államokat rajzoljanak a térképre, lévén az Afrika Korps éppen azzal fenyegette őket, hogy kiebrudalja őket Egyiptomból.
A "kinek van joga ott élni" kérdéskört tehát teljesen felesleges feszegetni, ugyanis a jelenlegi arab államok pontosan ugyanolyan jogon léteznek, mint Izrael: a határokat ugyanis az ENSZ jelölte ki, és ennek a döntéseit célszerű elfogadni - mert aki nem így tesz, az hamarosan azon kapja magát, hogy teli van az égbolt amerikai repülőgépekkel, és az országát éppen visszabombázzák a kőkorba. A határok kijelölése egyébként a lehető legigazságosabban történt, ugyanis a Palesztina nevű államot két részre osztotta egy ENSZ-bizottság: ahol zsidók éltek, az a zsidóké lett, ahol meg arabok (nincs ugyanis olyan nép, hogy "palesztin" - azok ugyanolyan arabok, mint a szíriaiak, a jordániaiak, netán a szaúd-arab darabok). Izrael elfogadta a döntést, az arabok viszont nem. 1948-ban úgy gondolták, hogy 50 millió arab simán elsöpri az akkor épp ott leledző 5 millió zsidót. Tévedtek. Izrael szerintem már azzal igazolta állami létét, hogy minden valószínűség ellenére nemcsak megvédte magát, hanem rendre döntő győzelmet aratott a környező arab államokon 1956-ban is, 1967-ben és 1973-ban is (habár az utóbbi, jom-kippur háború nagyon necces volt).
Az viszont nem igaz, hogy mindig Izraelt támadták meg. 1956-ban Izrael nyomult be az Egyiptomhoz tartozó Sínai- félszigetre, amire minden oka meg is volt: Nasszer elnök államosította a Szuezi-csatornát, és lezárta az izraeli felségjelű hajók előtt. (Ettől egyébként a britek és a franciák is begurultak, és Nasszer még sokkal jobban járt, hogy nem ők tettek rendet nála.) Az 1967-es hatnapos háborúban szintén Izrael mért előzetes légicsapást először az egyiptomi, aztán a szíriai és a jordániai légierőre - megint csak teljes joggal: ha nem teszi pár napon belül azok támadják meg háromfelől. Mint ahogy teljes joggal bombázták le az Irakban lévő Oszirakban épülő atomerőművet. Teljes joggal feltételezték ugyanis, hogy az a huncut Szaddam nem kizárólag Bagdad közvilágítását óhajtja ott megoldani (és aki abban az időben lelkesen irtotta iráni - állítólagos - hitsorsosait, egyebek közt biológiai fegyverekkel és gázzal).
Ez persze nem azt jelenti, hogy igazolni akarnám 700 arab gyerek és nő halálát, de azért gondolkodjunk már el azon az apróságon, hogy Izrael is csak annyit szeretne az araboktól, hogy hagyják békén. Egyiptom az 1973-as háború után rájött, hogy kicsit sokba van neki, hogy már négyszer szenvedett döntő vereséget, és Camp Davidben kibékült Izraellel. Szerelmes verseket nyilván most sem írnak egymásnak, de szerintem Egyiptom is jobban jár, hogy erőforrásait az ország népének épülésére fordítja, minthogy olyan háborúra készülne, amelynek várható végeredményét már négy precedens igazolja. Izrael pedig már többször tanújelét adta, hogy hajlandó békülni, és stratégiai területeket is visszaad, ha garanciákat kap arra, hogy nem támadják meg. (Márpedig ez döntő győzedelmeket elért politikai alakulatoknak nem igazán szokása.) Az hogy bizonyos területekről viszont nem hajlandó visszaadni, az meg tökéletesen érthető: mivel 1948-ban az ENSZ etnikai alapon jelölte ki a leendő zsidó állam területét, az egy ilyen "országot" eredményezett:
en.wikipedia.org/wiki/File:1947-UN-Partition-Plan-1949-Armistice-Comparison.png
Nem kell ahhoz stratégiai zseninek lenni, hogy egy ilyen "országot" nem lehet védeni - és Izraeltől azt követelni, hogy többszörös győztesként vonuljon ki például a West Bankból vagy a Golan-fennsíkról (tudni illik onnan Jeruzsálem nehéztüzérségi lőtávolban van), teljes idiotizmusra vall. Ezzel az erővel kérhetnék például az USA-tól hogy ürítse ki Manhattant, mert oda iráni vagy líbiai "békefenntartók" fognak települni - vagy esetleg tőlünk is követelhetné ez a Fico nevű hőbörödött, hogy megszállhassa mondjuk Érdet. A gázai övezet egyébként meg a Tel Avivhoz vezető legfontosabb megközelítési főútvonalon van.
A dolgot tehát az araboknak kell megoldania: mindaddig, amíg nem hajlandóak felfogni, hogy a világ egyik lejobb légierejével és legjobban kiképzett hadseregével állnak szemben, az nem lehet tárgyalási alap, hogy hobbirakétákkal lövöldözünk a civileikre. Erre egyetlen magára valamit is adó katonai hatalom sem fog negédes mosollyal reagálni. Ha a palesztinok azt akarják, hogy ne legyen egy szép napon hétszáz halott az iskolákban, nem kéne ilyen idióta Hamaszokat és Hezbollahokat megtűrni maguk között. Amíg pedig nem egy palesztin rendőr (vagy apa, vagy anya) vágja pofán azt a tinédzsert, aki hobbirakétákkal akar harcolni Allah nevében Izrael, vagy netán az USA ellen, addig meg az lesz, hogy mindig százszoros áldozatokkal fognak megfizetni az ilyen hülyeségekért. Idővel majd rájönnek, hogy ez éppenséggel NEKIK nem jó bolt. Vallási fanatikusokat meg az neveljen a gyerekéből, akinek az a célja, hogy halva lássa őt is, meg az összes osztálytársát is.
Épp ezért lenne már itt az ideje, hogy az USA beküldjön párszáz B-52-est némi rendet tenni a teheráni kormányzati negyedben.
Azt viszont sosem fogom megérteni, hogy egyesek szemében a Tóta úr miért lesz rendszeresen "aljas", netán "zsidóbérenc", mert elmondja valamiről a saját véleményét (amivel mellesleg most tökéletesen egyet is értek én is).
Mellesleg a V2-nek igenis volt vontatója, Meillerwagennek hívták.
en.wikipedia.org/wiki/File:V-2_Rocket_On_Meillerwagen.jpg
Eleve úgy is tervezték, és pontosan azért nem lehetett védekezni ellene, mert így bármikor lehetett mozgatni és öt perc alatt tűzkész állapotba lehetett hozni. Az elsőt éppenséggel egy hágai utca közepéről lőtték ki. Azóta is az a stratégiai csapásmérő rakétaeszközökkel rendelkező országok alapvető doktrínája, hogy a rakéták döntő többségét mobil kilövőállásban (tengeralattjárón, illetve vontatón) kell elhelyezni - így ugyanis a legkisebb a veszélye annak, hogy az ellenség bevetés előtt megsemmisíthesse.
Ha már a "kinek van joga ott élni" kérdésnél tartunk, nem ártana néhány történelmi kérdést tisztázni:
Az I. világháború befejezése és az egykori török birodalom feldarabolása után a terület brit mandátum lett. A fentebb említett Lord Balfour, brit külügyminiszter még 1917-ben kifejezte, hogy a brit kormány támogatja egy Palesztina területén létrehozandó zsidó állam megalakulását, azzal a kitétellel, hogy "it being clearly understood that nothing shall be done which may prejudice the civil and religious rights of existing non-Jewish communities in Palestine, or the rights and political status enjoyed by Jews in any other country".
Az eredetije megtekinthető itt:
en.wikipedia.org/wiki/File:Balfour_declaration_unmarked.jpg
Gondolom ebből nyilvánvaló, hogy a brit kormány elég jól informált volt ahhoz, hogy tudja, már eleve vannak ott zsidó telepesek. A modern kori zsidó bevándorlás ugyanis 40 évvel korábban kezdődött éppenséggel a kelet-európai pogromok miatt. Mint tudjuk, a "pogrom" kifejezés azt takarja, amikor egy adott etnikai v. politikai csoportot kirabolnak és/vagy megvernek, esetleg néhányukat meg is lincseli a csőcselék. A pogrom alanyai általában zsidók voltak, és a pogromok rendezése ősrégi európai sport, amelyben gyakorlatilag teljes lelkesedéssel vett részt az összes európai ország - így jobb senkire sem mutogatni. Az a csoda, hogy ez a Herzl Tivadar csak 1896-ban jött rá, hogy ez a számukra igen kellemetlen európai népszokás nem fog mindaddig megszűnni, amíg nem lesz egy olyan állam, ahol csak zsidók élnek, és lehetőleg az a hely nem Európában leledzik. (Ezt mondjuk már 1000 évvel korábban is kitalálhatták volna az állítólag olyan okos zsidók. Majdnem el is késtek vele, mert alig négy évtized múlva egy európai kultúrnép a rájuk oly jellemző módszereséggel kezdtek pogromosdit játszani.) A zsidó bevándorlás egyébként az egész középkor folyamán folyamatos volt, lévén a területet uralmuk alatt tartó szeldzsuk- illetve oszmán-török szultánok lényegesen toleránsabbak voltak vallási kérdésekben, mint a korabeli európai államok - mindaddig, amíg a t. zsidó alattvalók szépen dolgozgattak és adózgattak.
Az első világháború után létrejött Népszövetség pontosan a Balfour-nyilatkozat alapján juttatta a Palesztina néven leválasztott területet brit mandátumnak, azzal a kikötéssel, hogy ott 20 vagy 25 éven belül zsidó nemzetállam alapul. (Azt azért ne felejtsük el, hogy ekkoriban éppen az volt a divat, hogy minden népnek joga van saját nemzetállamában élni. Trianonban kiderült, hogy olyan népeknek is, amelyek sosem léteztek - ld. cseh-szlovák és jugoszláv hibridek, amelyekről a történelem az idők folyamán azért csak elmondta, hogy ezek az etnikumok a legszívesebben egymást szeretik ölni -, kivéve persze a magyarokat.) Igaz, erről a dologról a területen nagy többségben élő arabokat elfelejtették megkérdezni, de azok pillanatnyilag éppen akkor szabadultak fel a török szultán hatalma alól, és általában rozzant bennszülött erőket nem szoktak katonai nagyhatalmak megkérdezni, hogy mi a véleményük a világpolitikai kérdéseket illetően.
Sajnos 20 éven belül a briteknek kisebb gondja is nagyobb volt annál, minthogy új államokat rajzoljanak a térképre, lévén az Afrika Korps éppen azzal fenyegette őket, hogy kiebrudalja őket Egyiptomból.
A "kinek van joga ott élni" kérdéskört tehát teljesen felesleges feszegetni, ugyanis a jelenlegi arab államok pontosan ugyanolyan jogon léteznek, mint Izrael: a határokat ugyanis az ENSZ jelölte ki, és ennek a döntéseit célszerű elfogadni - mert aki nem így tesz, az hamarosan azon kapja magát, hogy teli van az égbolt amerikai repülőgépekkel, és az országát éppen visszabombázzák a kőkorba. A határok kijelölése egyébként a lehető legigazságosabban történt, ugyanis a Palesztina nevű államot két részre osztotta egy ENSZ-bizottság: ahol zsidók éltek, az a zsidóké lett, ahol meg arabok (nincs ugyanis olyan nép, hogy "palesztin" - azok ugyanolyan arabok, mint a szíriaiak, a jordániaiak, netán a szaúd-arab darabok). Izrael elfogadta a döntést, az arabok viszont nem. 1948-ban úgy gondolták, hogy 50 millió arab simán elsöpri az akkor épp ott leledző 5 millió zsidót. Tévedtek. Izrael szerintem már azzal igazolta állami létét, hogy minden valószínűség ellenére nemcsak megvédte magát, hanem rendre döntő győzelmet aratott a környező arab államokon 1956-ban is, 1967-ben és 1973-ban is (habár az utóbbi, jom-kippur háború nagyon necces volt).
Az viszont nem igaz, hogy mindig Izraelt támadták meg. 1956-ban Izrael nyomult be az Egyiptomhoz tartozó Sínai- félszigetre, amire minden oka meg is volt: Nasszer elnök államosította a Szuezi-csatornát, és lezárta az izraeli felségjelű hajók előtt. (Ettől egyébként a britek és a franciák is begurultak, és Nasszer még sokkal jobban járt, hogy nem ők tettek rendet nála.) Az 1967-es hatnapos háborúban szintén Izrael mért előzetes légicsapást először az egyiptomi, aztán a szíriai és a jordániai légierőre - megint csak teljes joggal: ha nem teszi pár napon belül azok támadják meg háromfelől. Mint ahogy teljes joggal bombázták le az Irakban lévő Oszirakban épülő atomerőművet. Teljes joggal feltételezték ugyanis, hogy az a huncut Szaddam nem kizárólag Bagdad közvilágítását óhajtja ott megoldani (és aki abban az időben lelkesen irtotta iráni - állítólagos - hitsorsosait, egyebek közt biológiai fegyverekkel és gázzal).
Ez persze nem azt jelenti, hogy igazolni akarnám 700 arab gyerek és nő halálát, de azért gondolkodjunk már el azon az apróságon, hogy Izrael is csak annyit szeretne az araboktól, hogy hagyják békén. Egyiptom az 1973-as háború után rájött, hogy kicsit sokba van neki, hogy már négyszer szenvedett döntő vereséget, és Camp Davidben kibékült Izraellel. Szerelmes verseket nyilván most sem írnak egymásnak, de szerintem Egyiptom is jobban jár, hogy erőforrásait az ország népének épülésére fordítja, minthogy olyan háborúra készülne, amelynek várható végeredményét már négy precedens igazolja. Izrael pedig már többször tanújelét adta, hogy hajlandó békülni, és stratégiai területeket is visszaad, ha garanciákat kap arra, hogy nem támadják meg. (Márpedig ez döntő győzedelmeket elért politikai alakulatoknak nem igazán szokása.) Az hogy bizonyos területekről viszont nem hajlandó visszaadni, az meg tökéletesen érthető: mivel 1948-ban az ENSZ etnikai alapon jelölte ki a leendő zsidó állam területét, az egy ilyen "országot" eredményezett:
en.wikipedia.org/wiki/File:1947-UN-Partition-Plan-1949-Armistice-Comparison.png
Nem kell ahhoz stratégiai zseninek lenni, hogy egy ilyen "országot" nem lehet védeni - és Izraeltől azt követelni, hogy többszörös győztesként vonuljon ki például a West Bankból vagy a Golan-fennsíkról (tudni illik onnan Jeruzsálem nehéztüzérségi lőtávolban van), teljes idiotizmusra vall. Ezzel az erővel kérhetnék például az USA-tól hogy ürítse ki Manhattant, mert oda iráni vagy líbiai "békefenntartók" fognak települni - vagy esetleg tőlünk is követelhetné ez a Fico nevű hőbörödött, hogy megszállhassa mondjuk Érdet. A gázai övezet egyébként meg a Tel Avivhoz vezető legfontosabb megközelítési főútvonalon van.
A dolgot tehát az araboknak kell megoldania: mindaddig, amíg nem hajlandóak felfogni, hogy a világ egyik lejobb légierejével és legjobban kiképzett hadseregével állnak szemben, az nem lehet tárgyalási alap, hogy hobbirakétákkal lövöldözünk a civileikre. Erre egyetlen magára valamit is adó katonai hatalom sem fog negédes mosollyal reagálni. Ha a palesztinok azt akarják, hogy ne legyen egy szép napon hétszáz halott az iskolákban, nem kéne ilyen idióta Hamaszokat és Hezbollahokat megtűrni maguk között. Amíg pedig nem egy palesztin rendőr (vagy apa, vagy anya) vágja pofán azt a tinédzsert, aki hobbirakétákkal akar harcolni Allah nevében Izrael, vagy netán az USA ellen, addig meg az lesz, hogy mindig százszoros áldozatokkal fognak megfizetni az ilyen hülyeségekért. Idővel majd rájönnek, hogy ez éppenséggel NEKIK nem jó bolt. Vallási fanatikusokat meg az neveljen a gyerekéből, akinek az a célja, hogy halva lássa őt is, meg az összes osztálytársát is.
Épp ezért lenne már itt az ideje, hogy az USA beküldjön párszáz B-52-est némi rendet tenni a teheráni kormányzati negyedben.
Azt viszont sosem fogom megérteni, hogy egyesek szemében a Tóta úr miért lesz rendszeresen "aljas", netán "zsidóbérenc", mert elmondja valamiről a saját véleményét (amivel mellesleg most tökéletesen egyet is értek én is).
Mellesleg a V2-nek igenis volt vontatója, Meillerwagennek hívták.
en.wikipedia.org/wiki/File:V-2_Rocket_On_Meillerwagen.jpg
Eleve úgy is tervezték, és pontosan azért nem lehetett védekezni ellene, mert így bármikor lehetett mozgatni és öt perc alatt tűzkész állapotba lehetett hozni. Az elsőt éppenséggel egy hágai utca közepéről lőtték ki. Azóta is az a stratégiai csapásmérő rakétaeszközökkel rendelkező országok alapvető doktrínája, hogy a rakéták döntő többségét mobil kilövőállásban (tengeralattjárón, illetve vontatón) kell elhelyezni - így ugyanis a legkisebb a veszélye annak, hogy az ellenség bevetés előtt megsemmisíthesse.
Peiper
2009.02.02 10:19:44
@Greg36:
"Soroljak fel neked offenzív falakat? Tudom, az általános iskolában a tanítónéni azt mesélte, hogy Déli meg Északi Végvárrendszer, meg Atlanti-fal, meg IV. Béla kővárai. Szerencsére, vagy sajnos, a világon a legtöbb katona, politikus, államférfi rég rájött, hogy a "fal" tökéletes arra, hogy egy területet megszállj és megszilárdítsd rajta az uralmadat. (Olvass Keagent, mondjuk)
Offenzív falak: bármilyen francia gyarmati erőd az Atlasztól délre, bármilyen orosz-amerikai-brit-mexikói erőd a Mississippitől nyugatra, bármilyen francia-brit-portugál erőd feketeafrikában, vagy az indiai határvidéken, bármelyik normann vár, amit 1066 és durván 1200 között építettek Angliában, a keresztesek által a Közel-Keleten emelt erődök legalább a fele... Vagy Ceasear erődjei a gall felkelés idején, esetleg a római erődök Maszada ostromakor.
De ez neked bonyolult, nem is terhelném vele az agyad."
fantomböske ugyan nem kért meg, hogy védjem meg - ráadásul nem is kell, mert az ő álláspontjának a támadására elég nyilvánvalóan olyan "érvet" próbálsz nekiszegezni, aminek semmi köze az adott témához (rövidebben: "offolsz"). Érvek hiányában ez egyébként nem ritka módszer - ha más nem, legalább folyamatban tartja a csevegést -, csak hülyeségeket azért ne beszéljünk már.
Az nagyon jó, ha az ember zseniális hadtörténészeket olvas, akik mellesleg remek írók is. Az már kevésbé, hogy ha félreérti őket, aztán a félreértéseiben rájuk hivatkozik, ha éppen érvelni támad kedve. Sokan voltak így például Cluasiwetz-cel is. Ha nem tetszik, ahogy írtam a nevet, akkor hadtörténeti hivatkozásnál legközelebb KEEGAN-re légy szíves utalni - különben reális a veszély, hogy esetleg mások tudják kiről beszélsz, és felmerül bennük a gondolat, hogy milyen mélységben is tanulmányoztad az illető úr munkásságát, ha még a nevét sem tudtad megjegyezni...
Felteszem egyébként, hogy fent nevezett úr "A hadviselés története" c. művére óhajtottál utalni (magyarul Corvina, 2002), abból is az erődítményekkel foglalkozó "közjátékra". A gond csak az, hogy kissé felületesen futottad át a fejezetet: fentebb ugyanis "fal"-ról volt szó, te pedig "vár"-akról kezdtél el beszélni. Ha még egyszer elolvasnád a passzust, akkor másodjára világos lenne, hogy "vár"-at olyan helyre épít az ember, amelynek környékének tulajdonjogát magának vindikálja. A normann példában kizárólag erről is van szó - másképp nehéz is lett volna 8000 normannak kordában tartania 1.5 millió helyi illetőségű lakost. (A keresztes példa dettó ugyanez.) "Fal"-at (ld. Hadrianus-fal, római limes a Rajnánál, vagy akár a Kínai Nagy Fal), illetve összefüggő várrendszert (ami gyakorlatilag hasonló funkciót lát el, mint a fal) meg oda, ahol kijelölte a saját tulajdonának a határait, amit agresszió ellen mindenképpen védeni fog (sőt, már eleve véd is, hiszen ott van a fal). A maszadai ostromerődök viszont marhára nem tartoznak ide: ostromerődöt - mint a nevében is benne van - az ostrom idejére, vagyis taktikai célra hoz létre a támadó, hogy az ostromlott várból kitörő védők ellen biztosítsa magát (ostromeszközeit, táborát, logisztikai eszközeit, stb.).
Úgyszintén hülye példa volt "Szolnok, Eger elővára" (bár ha már ebből az időből származó példát akarunk hozni, tán kézenfekvőbb lett volna Új-Zrínyivár esete) - itt ugyanis arról volt szó, hogy az ellenség által magának tekintett területen (utóbbiban pedig az érvényben levő békeszerződés szerint demilitarizált területen, ráadásul a legfontosabb felvonulási útvonalat fenyegetve) épült vár. Itt sem maga a vár, mint haditechnikai objektum volt offenzív - hanem maga az eljárás, hogy egy szomszédos hatalom az ÉN területemen kezdett a terület ellenőrzésére alkalmas objektum megépítésébe ("nyuszika el fog szemtelenedni, ha pofán nem vágom"-elv).
Szóval maradjunk annyiban, hogy nincs olyan, hogy "offenzív" vár (fal meg pláne). Legalábbis addig, míg kerekekre nem szereljük, hogy előre lehessen tolni.
Ilyen értelemben a Gázában épített fallal Izrael éppenséggel kizárta az övezetet IzraelBŐL, hiszen le is mondott a terület tulajdonjogáról (létrehozva ezzel sztem egy pszeudo-, vagy inkább proto-palesztin államot). Márpedig ez semmiképpen sem offenzív lépés.
Egyébként meg nem kell stratégiai eszmefuttatásokat tartani itt. Ha otthon körbenézel, a lakásod fala, netán a szomszéd kerítése nem azt jelenti, hogy onnan közvetlen aggresszió fenyeget, hanem azt, hogy onnantól valaki más tulajdona kezdődik, ott pedig tessék úgy viselkedni, ahogy azt ő elvárja - ha az nem megy, akkor meg maradj a sajátodon. Ha pedig elkezdesz légpuskával belövöldözni az ebédlőjébe, meg a gyerekszobába, miközben nagyon jól látod, hogy a nagyszobában egy sor Krupp ostromlöveg áll, akkor meg ne csodálkozz, hogy nemcsak nem látogat át alkalmasint, hogy egy tál frissen sütött pogácsát hozzon a gyerekeidnek, hanem a lövegekkel fogja jelezni, hogy kezdi már unni a dolgot.
Van egy tanmese arról, hogy a rendszerváltás után valamelyik okostojás liberális (innen a Rózsadombról) megkérdezte az erdélyi magyarok vezetőit, hogy a hetvenes-nyolcvanas években, a nagy Conducator uralma alatt, miért nem álltak ki jobban a magyarok érdekeiért? Az egyik elhúzta a száját, aztán megkérdezte a tehetséges fickótól: "Figyelj már! Képzeld el, hogy beleesel egy medvecsapdába az erdőben, aminek a sarkában ott fújtat egy meglehetősen morcosnak látszó medve. Mit csinálsz? Elkezded kaviccsal dobálni az orrát?" Talán itt lenne az ideje, hogy valaki elmesélje ezt a Hamasznak is.
"Soroljak fel neked offenzív falakat? Tudom, az általános iskolában a tanítónéni azt mesélte, hogy Déli meg Északi Végvárrendszer, meg Atlanti-fal, meg IV. Béla kővárai. Szerencsére, vagy sajnos, a világon a legtöbb katona, politikus, államférfi rég rájött, hogy a "fal" tökéletes arra, hogy egy területet megszállj és megszilárdítsd rajta az uralmadat. (Olvass Keagent, mondjuk)
Offenzív falak: bármilyen francia gyarmati erőd az Atlasztól délre, bármilyen orosz-amerikai-brit-mexikói erőd a Mississippitől nyugatra, bármilyen francia-brit-portugál erőd feketeafrikában, vagy az indiai határvidéken, bármelyik normann vár, amit 1066 és durván 1200 között építettek Angliában, a keresztesek által a Közel-Keleten emelt erődök legalább a fele... Vagy Ceasear erődjei a gall felkelés idején, esetleg a római erődök Maszada ostromakor.
De ez neked bonyolult, nem is terhelném vele az agyad."
fantomböske ugyan nem kért meg, hogy védjem meg - ráadásul nem is kell, mert az ő álláspontjának a támadására elég nyilvánvalóan olyan "érvet" próbálsz nekiszegezni, aminek semmi köze az adott témához (rövidebben: "offolsz"). Érvek hiányában ez egyébként nem ritka módszer - ha más nem, legalább folyamatban tartja a csevegést -, csak hülyeségeket azért ne beszéljünk már.
Az nagyon jó, ha az ember zseniális hadtörténészeket olvas, akik mellesleg remek írók is. Az már kevésbé, hogy ha félreérti őket, aztán a félreértéseiben rájuk hivatkozik, ha éppen érvelni támad kedve. Sokan voltak így például Cluasiwetz-cel is. Ha nem tetszik, ahogy írtam a nevet, akkor hadtörténeti hivatkozásnál legközelebb KEEGAN-re légy szíves utalni - különben reális a veszély, hogy esetleg mások tudják kiről beszélsz, és felmerül bennük a gondolat, hogy milyen mélységben is tanulmányoztad az illető úr munkásságát, ha még a nevét sem tudtad megjegyezni...
Felteszem egyébként, hogy fent nevezett úr "A hadviselés története" c. művére óhajtottál utalni (magyarul Corvina, 2002), abból is az erődítményekkel foglalkozó "közjátékra". A gond csak az, hogy kissé felületesen futottad át a fejezetet: fentebb ugyanis "fal"-ról volt szó, te pedig "vár"-akról kezdtél el beszélni. Ha még egyszer elolvasnád a passzust, akkor másodjára világos lenne, hogy "vár"-at olyan helyre épít az ember, amelynek környékének tulajdonjogát magának vindikálja. A normann példában kizárólag erről is van szó - másképp nehéz is lett volna 8000 normannak kordában tartania 1.5 millió helyi illetőségű lakost. (A keresztes példa dettó ugyanez.) "Fal"-at (ld. Hadrianus-fal, római limes a Rajnánál, vagy akár a Kínai Nagy Fal), illetve összefüggő várrendszert (ami gyakorlatilag hasonló funkciót lát el, mint a fal) meg oda, ahol kijelölte a saját tulajdonának a határait, amit agresszió ellen mindenképpen védeni fog (sőt, már eleve véd is, hiszen ott van a fal). A maszadai ostromerődök viszont marhára nem tartoznak ide: ostromerődöt - mint a nevében is benne van - az ostrom idejére, vagyis taktikai célra hoz létre a támadó, hogy az ostromlott várból kitörő védők ellen biztosítsa magát (ostromeszközeit, táborát, logisztikai eszközeit, stb.).
Úgyszintén hülye példa volt "Szolnok, Eger elővára" (bár ha már ebből az időből származó példát akarunk hozni, tán kézenfekvőbb lett volna Új-Zrínyivár esete) - itt ugyanis arról volt szó, hogy az ellenség által magának tekintett területen (utóbbiban pedig az érvényben levő békeszerződés szerint demilitarizált területen, ráadásul a legfontosabb felvonulási útvonalat fenyegetve) épült vár. Itt sem maga a vár, mint haditechnikai objektum volt offenzív - hanem maga az eljárás, hogy egy szomszédos hatalom az ÉN területemen kezdett a terület ellenőrzésére alkalmas objektum megépítésébe ("nyuszika el fog szemtelenedni, ha pofán nem vágom"-elv).
Szóval maradjunk annyiban, hogy nincs olyan, hogy "offenzív" vár (fal meg pláne). Legalábbis addig, míg kerekekre nem szereljük, hogy előre lehessen tolni.
Ilyen értelemben a Gázában épített fallal Izrael éppenséggel kizárta az övezetet IzraelBŐL, hiszen le is mondott a terület tulajdonjogáról (létrehozva ezzel sztem egy pszeudo-, vagy inkább proto-palesztin államot). Márpedig ez semmiképpen sem offenzív lépés.
Egyébként meg nem kell stratégiai eszmefuttatásokat tartani itt. Ha otthon körbenézel, a lakásod fala, netán a szomszéd kerítése nem azt jelenti, hogy onnan közvetlen aggresszió fenyeget, hanem azt, hogy onnantól valaki más tulajdona kezdődik, ott pedig tessék úgy viselkedni, ahogy azt ő elvárja - ha az nem megy, akkor meg maradj a sajátodon. Ha pedig elkezdesz légpuskával belövöldözni az ebédlőjébe, meg a gyerekszobába, miközben nagyon jól látod, hogy a nagyszobában egy sor Krupp ostromlöveg áll, akkor meg ne csodálkozz, hogy nemcsak nem látogat át alkalmasint, hogy egy tál frissen sütött pogácsát hozzon a gyerekeidnek, hanem a lövegekkel fogja jelezni, hogy kezdi már unni a dolgot.
Van egy tanmese arról, hogy a rendszerváltás után valamelyik okostojás liberális (innen a Rózsadombról) megkérdezte az erdélyi magyarok vezetőit, hogy a hetvenes-nyolcvanas években, a nagy Conducator uralma alatt, miért nem álltak ki jobban a magyarok érdekeiért? Az egyik elhúzta a száját, aztán megkérdezte a tehetséges fickótól: "Figyelj már! Képzeld el, hogy beleesel egy medvecsapdába az erdőben, aminek a sarkában ott fújtat egy meglehetősen morcosnak látszó medve. Mit csinálsz? Elkezded kaviccsal dobálni az orrát?" Talán itt lenne az ideje, hogy valaki elmesélje ezt a Hamasznak is.
Lezajlott a múlt héten egy meghitt kis ibseni jelenet. Kamaradarab, lényegében monodráma, Eörsi Mátyás monológja. A másik főszereplő, Puch László a színen meg sem jelenik, csak láthatatlan hangként. Első felvonás, az ATV, majd a Nap-Kelte stúdiója. Eörsi Mátyás…..
Amikor a kétezres évek elején Gyurcsány Ferenc elhatározta, hogy visszatér a politikába, és valamit csinál ezzel az országgal, nyilván a személyes kötődések miatt magától értetődően választotta ehhez az MSZP-t. Ott volt esélye a csúcsra emelkedni; joggal gondolta magát…..
Idén száznegyven éve, 1867 június 8-án játszódott le a kiegyezési folyamat zárójelenete: az elbukott szabadságharc és évtizedes elnyomás után a magyar nemesség elfogadta a Habsburgok autonómia-ajánlatát. Következett fél évszázad békeidő, a századfordulóra földalatti…..
Mint tudjuk, a világ legnyomorultabb helye Közép-Afrika. Nincs mit enni, sőt inni se, viszont nagyon süt a nap, rengeteg igen fájdalmas betegség terjed, és nemhogy kórház, de fájdalomcsillapító sincs. Vannak viszont lovas és terepjárós milíciák, amelyek – államrend híján…..
Három kérdést engedett át az Alkotmánybíróság a Fidesz népszavazási kezdeményezéséből. A kormánybuktatásnak kapáltak. De összehozhatunk pár milliárdért egy nagyon keveseket érintő, érvénytelen referendumot. Hogy legyen-e a gazdáknak elővásárlási joguk a földre, nos,…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
1. És ha a gazdasági válságot éppenséggel az ufók csinálták?
2. És ha éppenséggel a fekák ufók (jó, akkor ufonauták). Engem nem lepne meg, másfél évig dolgoztam a nigériai nagykövet rezidenciáján. De elég ránézni a Fekete Pákóra is (ha pedig megszólal, akkor az meg már sok is)
3. És ha éppenséggel a fekák ufók ÉS a válság ufó-technológia? Ezt például az az Árpi-féle axióma is alátámasztja, hogy "Afrikában azóta válság van, mióta van". Bár az axiómából nem derül ki, hogy melyik az ok és melyik az okozat: ott van válság, ahol feka a király, vagy ott lesz feka király, ahol válság van? (az USA esete azt mutatja, hogy a második, az afrikai helyzet viszont az ellentetjét - szóval ez is egy tyúk-tojás probléma)
4. Ha vannak ufók (vagy -nauták), nem érzik-e esetleg személyiségi jogaik csorbításának, hogy "azonosítatlan repülő tárgy"-ként hivatkozunk rájuk (ha pedig valami nyelvészi babérokat dédelgető csillagész osztja a lapot, akkor "azonosítatlan repülő tárgynauta"-ként). Mit szól ehhez mondjuk egy Plútóról érkezett intelligens gáz? Nem lenne szükségük esetleg egy-két(száz) érdekvédelmi szervezetre? Netán helyi önkormányzatra? (Bár utóbbi mindenképpen kellene: ha itt vannak, akkor itt, ha meg nincsenek, akkor meg ott, ahol vannak. Ha meg nem vannak, akkor meg még mindig megélhetési forrás félretett pártpolitikusoknak.)
Kérdéseimre sürgős választ várok, mert úgy döntöttem, hogy este egy vogon űrhajóval hazaugrok, és átírom erről a hülye gombócról szóló bejegyzést az enciklopédiában, ti.: "Jobbára értelmetlen."