Adatok
a_legkisebb_ugrifüles
0 bejegyzést írt és 12 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
2007-ben barátaimmal és kollégáimmal a Vajdaságba indultunk egy kamerával a csomagtartóban. Elhatároztuk, hogy előbb-utóbb megfilmesítjük az újkori magyar történelem egyik elfelejtett és távolról nézve talán nem is olyan lényeges epizódját. Nem baj, majd közelről nézik,…..
Serbia Insajd
Éljünk békésen egymás mellett, de elkülönülve, vagy inkább keveredjünk?
2010.10.28 06:00:00
Érdekes adatra bukkantam az interneten. Szarajevóban az első világháború előtt öt focicsapat volt. Így hívták őket: Szerb Sport Klub, Horvát Sport Klub, Muzulmán Sport Klub, Zsidó Sport Klub és Hajduk Munkás Sport Egyesület. (Lehet, hogy labdarúgáson kívül más sportágakat is…..
a_legkisebb_ugrifüles
2010.10.28 17:14:52
@Styxx:
"Szerintem az egy hatalmas áttörés lenne a népek közötti barátság terén (hű, ez elég csöpögős) ha mondjuk Szabadkán trendyvé válna a szerb/bunyevác/stb gyerekeket magyar tagozatba íratni. Persze ez illúzió."
Ebben valóban igazad van. Egy ilyen nagy májer lenne. Egy ici-pici esély azért talán van is rá, ha jól alakulnak a dolgok.
Fentebb említettem Dél-Tirolt. Az ottani németek nyilván szinte mind tudnak olaszul, hiszen Olaszországban élnek, viszont ott az olaszok is tényleg, motiváltan igyekeznek elsajátítani Goethe nyelvét. Egyrészt a régióban ez megdobja az esélyeiket az álláspiacon, másrészt maga az autonómia is úgy van belôve, hogy szükség legyen a németre. (Meg ugye maga a Dél-Tirolon kívüli német nyelvû tér kb. 100 millió embert foglal magába, amihez újfent a nyelvtudás az egyik, ha nem a legfontosabb, kulcs.)
De vizsgáljuk csak meg, milyen nyelveket tanulnak a népek manapság, ill. hogy miért teszik mindezt. Szerintem leginkább a gazdasági perspektíva ami diktál. Ilyen az angol vagy a német. De a spanyol, portugál vagy a mandarin is.
Ebben sajnos a magyarság, Magyarország per pill. még a régióban sem élenjáró. Amíg nem lesz Magyarország a Kárpát-medence (gazdasági, kulturális) motorja, addig gazdasági indokból sokkal kevesebben fognak magyarul tanulni.
A másik, ami miatt nekiállnak az emberek nyelvet tanulni, az a "fancy-faktor". Ilyen pl. az olasz. Rengetegen tanulják, mert tetszik nekik az olasz életérzés. Ez a magyar nyelv, kultúra esetében nem hiszem, hogy egyhamar tömeges méreteket fog ölteni. ;)
"Szerintem az egy hatalmas áttörés lenne a népek közötti barátság terén (hű, ez elég csöpögős) ha mondjuk Szabadkán trendyvé válna a szerb/bunyevác/stb gyerekeket magyar tagozatba íratni. Persze ez illúzió."
Ebben valóban igazad van. Egy ilyen nagy májer lenne. Egy ici-pici esély azért talán van is rá, ha jól alakulnak a dolgok.
Fentebb említettem Dél-Tirolt. Az ottani németek nyilván szinte mind tudnak olaszul, hiszen Olaszországban élnek, viszont ott az olaszok is tényleg, motiváltan igyekeznek elsajátítani Goethe nyelvét. Egyrészt a régióban ez megdobja az esélyeiket az álláspiacon, másrészt maga az autonómia is úgy van belôve, hogy szükség legyen a németre. (Meg ugye maga a Dél-Tirolon kívüli német nyelvû tér kb. 100 millió embert foglal magába, amihez újfent a nyelvtudás az egyik, ha nem a legfontosabb, kulcs.)
De vizsgáljuk csak meg, milyen nyelveket tanulnak a népek manapság, ill. hogy miért teszik mindezt. Szerintem leginkább a gazdasági perspektíva ami diktál. Ilyen az angol vagy a német. De a spanyol, portugál vagy a mandarin is.
Ebben sajnos a magyarság, Magyarország per pill. még a régióban sem élenjáró. Amíg nem lesz Magyarország a Kárpát-medence (gazdasági, kulturális) motorja, addig gazdasági indokból sokkal kevesebben fognak magyarul tanulni.
A másik, ami miatt nekiállnak az emberek nyelvet tanulni, az a "fancy-faktor". Ilyen pl. az olasz. Rengetegen tanulják, mert tetszik nekik az olasz életérzés. Ez a magyar nyelv, kultúra esetében nem hiszem, hogy egyhamar tömeges méreteket fog ölteni. ;)
a_legkisebb_ugrifüles
2010.10.28 17:24:04
@Styxx:
:-)
"Elképzeltem, hogy ezt a szöveget lenyomod 1992 nyarán, amikor szétgínyolták a szabadkai aszfaltot a vukovar felé konvojban tartó tankok..."
Épp errôl van szó. Mi magyarok, eltekintve egy radikális kis létszámú csoporttól, túlságosan is béketûrô, félénk emberek vagyunk. Ha nem megy szép szóval, akkor vagy tûrünk, tûrünk tovább, vagy odébbállunk. Ez utóbbi történt velem is. Nem tûrtem, hanem (le)léptem.
:-)
"Elképzeltem, hogy ezt a szöveget lenyomod 1992 nyarán, amikor szétgínyolták a szabadkai aszfaltot a vukovar felé konvojban tartó tankok..."
Épp errôl van szó. Mi magyarok, eltekintve egy radikális kis létszámú csoporttól, túlságosan is béketûrô, félénk emberek vagyunk. Ha nem megy szép szóval, akkor vagy tûrünk, tûrünk tovább, vagy odébbállunk. Ez utóbbi történt velem is. Nem tûrtem, hanem (le)léptem.
a_legkisebb_ugrifüles
2010.10.29 11:54:22
@bikmakk:
"Nem kell mögé ideológiát gyártani, aztán azzal lehet barátkozni, akivel jólesik. Ugyanez a szerelemre is igaz. Magyar-magyar, szerb-magyar, horvát-albán, grúz-hottentotta kapcsolatok: semmi baj nincs egyikkel sem. A tiltással van a baj, meg azzal, ha a nagypapi megsértődik pofafiziten, amikor meglátja, hogy pöcse van a menyasszonynak."
Ez a logika az, amely egyszerûnek és logikusnak tûnik, mégis kezd a Nyugat szemszögébôl tarthatatlanná válni. Maga a multikulti (ala 68-asok) is abból indult ki, hogy nem kell a dolgok mögé különösebb ideológiát gyártani, aztán azzal lehet barátkozni, akivel jólesik. Mindezt úgy, ott és akkor, ahol, amikor és ahogy jólesik, a csövön kifér.
Csakhogy az derült ki, hogy ha széttárod a karod, megnyitod a szívcsakráid és az egész világot a kebledre szeretnéd ölelni, akkor egy idô után igen kellemetlen helyzet(ek)be kerülsz. Styxx nagyon helyesen ismerte fel Angela Merkel kijelentésének, miszerint a "a multikulti megbukott", jelentôségét. Egyszerûen a németek elôzékénységét a nemzeti, multikulti kérdésekben (eredjen az a második v.h. miatti szégyenérzetbôl vagy a rákövetkezô agymosásból vagy bárhonnan), milliók használták/ják ki, brutálisan. Ez lett a tanulság. A tények kezdtek magukért beszélni. De hasonló sült ki Franciaországban, Hollandiában, Svédországban is, hogy a hihetetlenül spéci belga (bár inkább flamand, vallon + Brüsszelt kéne emlegetni ;) ) példát ne is említsem.
Mint fentebb már pedzegettük, a vajdasági magyarok, meg úgy általában a magyarok bárhol, elég szépen beszopták az agymosodákat. Így alakult. Mégiscsak érdekes dolog, hogy a volt Jugoszlávia területén, a magyarokat kivéve, minden nagyobb népcsoport gyakorlatilag saját államhoz jutott, vagy ha ha nem (pl a muzulmánok Sandžakban vagy az albánok Macedóniában ill. Montenegróban), akkor olyan dolgokat enged(het)nek meg maguknak, mintha min. ôk írták volna az alkotmányt (lásd pl.: srbija.blog.hu/2010/09/14/ez_nem_szerbia_video ). Mi magyarok meg, szépen csendben, kínlódva, idônként megaláztatásokkal fûszerezve süllyedtünk, süllyedünk.
Az olyan dolgok, mint amilyen a nemzeti összetartás, néplélek, nyelv, nemzeti kultúra, család fontossága, hit, vallás stb.,amiket a XX. század második felében sokan már végérvényesen leírtak és a történelem szemétdobján szerettek volna tudni, kezdenek igencsak bizonyítani. Ez talán leginkább a Távol-Keleten szembeötlô. De a demográfia is nagy úr. Ezért van az, hogy más népek is rohamtempóban emelkednek fel (pl. létszám szerint, mint fogyasztók) és adott esetben nônek esetleg mások nyakára. És ezek a népek adott esetben, többnyire köszönik a Nyugat technikai vívmányait, de a liberális, individualista demokráciákból nem igazán kérnek egy falatot sem. Sôt, még akkor sem, ha történetesen Nyugaton élnek.
Sajnos, nincs a zsebemben a bölcsek köve. walter77 szállóigévé váló "Hát a tököm tudja mi a jó lépés... "-nél magam sem jutottam tovább.
A problémákat, ellentmondásokat (népek együttélése, asszimiláció, migráció, önfeladás vagy nemadás stb.) látom talán, de egyéni szinten azt hiszem, csak sodródom. Legalábbis nem áltatom magam azzal, hogy az életem a saját döntéseim sorozata miatt alakul(t) úgy, ahogy. Részben igen, persze, de a korszellem sokkal nagyobb úr, mint sokan hinnénk. Ebbe érdemes idônként belegondolni. Segíti talán a ködoszlatást is.
Hogy mit lehet tenni? Próbálok olyan "vonulatokat" (kezdeményezések, csoportusulások, egyének, célok) így vagy úgy támogatni, amelyek valamennyire koherensek a fenti nézeteimmel, ill. ezeket megosztani másokkal is. ;) Mások reakcióit pedig visszacsatolásként felhasználni és eszerint patkolgatni a világképem.
"Nem kell mögé ideológiát gyártani, aztán azzal lehet barátkozni, akivel jólesik. Ugyanez a szerelemre is igaz. Magyar-magyar, szerb-magyar, horvát-albán, grúz-hottentotta kapcsolatok: semmi baj nincs egyikkel sem. A tiltással van a baj, meg azzal, ha a nagypapi megsértődik pofafiziten, amikor meglátja, hogy pöcse van a menyasszonynak."
Ez a logika az, amely egyszerûnek és logikusnak tûnik, mégis kezd a Nyugat szemszögébôl tarthatatlanná válni. Maga a multikulti (ala 68-asok) is abból indult ki, hogy nem kell a dolgok mögé különösebb ideológiát gyártani, aztán azzal lehet barátkozni, akivel jólesik. Mindezt úgy, ott és akkor, ahol, amikor és ahogy jólesik, a csövön kifér.
Csakhogy az derült ki, hogy ha széttárod a karod, megnyitod a szívcsakráid és az egész világot a kebledre szeretnéd ölelni, akkor egy idô után igen kellemetlen helyzet(ek)be kerülsz. Styxx nagyon helyesen ismerte fel Angela Merkel kijelentésének, miszerint a "a multikulti megbukott", jelentôségét. Egyszerûen a németek elôzékénységét a nemzeti, multikulti kérdésekben (eredjen az a második v.h. miatti szégyenérzetbôl vagy a rákövetkezô agymosásból vagy bárhonnan), milliók használták/ják ki, brutálisan. Ez lett a tanulság. A tények kezdtek magukért beszélni. De hasonló sült ki Franciaországban, Hollandiában, Svédországban is, hogy a hihetetlenül spéci belga (bár inkább flamand, vallon + Brüsszelt kéne emlegetni ;) ) példát ne is említsem.
Mint fentebb már pedzegettük, a vajdasági magyarok, meg úgy általában a magyarok bárhol, elég szépen beszopták az agymosodákat. Így alakult. Mégiscsak érdekes dolog, hogy a volt Jugoszlávia területén, a magyarokat kivéve, minden nagyobb népcsoport gyakorlatilag saját államhoz jutott, vagy ha ha nem (pl a muzulmánok Sandžakban vagy az albánok Macedóniában ill. Montenegróban), akkor olyan dolgokat enged(het)nek meg maguknak, mintha min. ôk írták volna az alkotmányt (lásd pl.: srbija.blog.hu/2010/09/14/ez_nem_szerbia_video ). Mi magyarok meg, szépen csendben, kínlódva, idônként megaláztatásokkal fûszerezve süllyedtünk, süllyedünk.
Az olyan dolgok, mint amilyen a nemzeti összetartás, néplélek, nyelv, nemzeti kultúra, család fontossága, hit, vallás stb.,amiket a XX. század második felében sokan már végérvényesen leírtak és a történelem szemétdobján szerettek volna tudni, kezdenek igencsak bizonyítani. Ez talán leginkább a Távol-Keleten szembeötlô. De a demográfia is nagy úr. Ezért van az, hogy más népek is rohamtempóban emelkednek fel (pl. létszám szerint, mint fogyasztók) és adott esetben nônek esetleg mások nyakára. És ezek a népek adott esetben, többnyire köszönik a Nyugat technikai vívmányait, de a liberális, individualista demokráciákból nem igazán kérnek egy falatot sem. Sôt, még akkor sem, ha történetesen Nyugaton élnek.
Sajnos, nincs a zsebemben a bölcsek köve. walter77 szállóigévé váló "Hát a tököm tudja mi a jó lépés... "-nél magam sem jutottam tovább.
A problémákat, ellentmondásokat (népek együttélése, asszimiláció, migráció, önfeladás vagy nemadás stb.) látom talán, de egyéni szinten azt hiszem, csak sodródom. Legalábbis nem áltatom magam azzal, hogy az életem a saját döntéseim sorozata miatt alakul(t) úgy, ahogy. Részben igen, persze, de a korszellem sokkal nagyobb úr, mint sokan hinnénk. Ebbe érdemes idônként belegondolni. Segíti talán a ködoszlatást is.
Hogy mit lehet tenni? Próbálok olyan "vonulatokat" (kezdeményezések, csoportusulások, egyének, célok) így vagy úgy támogatni, amelyek valamennyire koherensek a fenti nézeteimmel, ill. ezeket megosztani másokkal is. ;) Mások reakcióit pedig visszacsatolásként felhasználni és eszerint patkolgatni a világképem.
Matija Bećković 1939-ben Zentán született. Korán elkerült szülővárosából és kétségkívül jelentős tényező a szerb kortárs irodalomban. Általában "szerb költőként" határozzák meg, de a családi gyökerei montenegróiak. 2010 szeptember 11-től Zenta…..
a_legkisebb_ugrifüles
2010.09.12 22:54:11
Ez rövid lesz, mert csak úgy eszembe jutott, de szerinted is így van? Sokat agyaltam már, meg itt is szoktam hüledezni, ezen a horvát-szerb ellentéten, amely lassan 20 éve éli igazi virágkorát. Generációkon át meghatározza a két nép viszonyát, és nem tudtam felfogni sokáig, hogy…..
a_legkisebb_ugrifüles
2010.09.07 23:39:14
@Csaba
Régen azt hittem, a balkáni kalamajkát a legjobb magyarként Magyarországról figyelni. Amikor ilyen-olyan megtorlástól félve, sok szerb, horvát, bosnyák stb. nem mert ide vagy oda utazni a Jugoszférában (apropó, megérne egy posztot - www.blic.rs/Vesti/Politika/107204/Umesto-SFRJ--Jugosfera , bár errôl részletesen a Globusból értesültem, amit Dalmáciában vettem meg pár hete.), akkor is elutaztam bárhová. Magyarként, ha nincs feltûnô (SRB, HR, BiH stb.)rendszámod ("ola-la, niko nas u oci ne gleda vidim ja, gledaju nam registracije"), nyugisan lehet lófrálni, pofázni, vegyülni, asszimilálódni. Fô a magyar akcentus, hogy gyanúba ne keveredj :)
A lényeg viszont, hogy valójában Németországból kell figyelni a történéseket, abból a közegbôl, ami hála az ovinak, az általános iskolának, úgyszintén a sajátunk. Rossz tanuló voltam, na. Vagy 7-8 év kellett, mire a sok fasisztás élmény hatott, és elkezdtem gerjedni a Teuton Föld iránt. De innen, popcorn-kóla az egész. Csak figyeled. És még akadnak is pár száz ezren, ha nem millióan, akikkel emberi módon, német sör mellett tudod megvitatni, miért kell(ett) onnan kereket oldani. Megérne egy tanulmányt.
P.S. A frankfurti "balkanski klub" Gagos záróbulija tanulmányeset volt. És mindez a Zeilon, az ottani Váci utcán.
Régen azt hittem, a balkáni kalamajkát a legjobb magyarként Magyarországról figyelni. Amikor ilyen-olyan megtorlástól félve, sok szerb, horvát, bosnyák stb. nem mert ide vagy oda utazni a Jugoszférában (apropó, megérne egy posztot - www.blic.rs/Vesti/Politika/107204/Umesto-SFRJ--Jugosfera , bár errôl részletesen a Globusból értesültem, amit Dalmáciában vettem meg pár hete.), akkor is elutaztam bárhová. Magyarként, ha nincs feltûnô (SRB, HR, BiH stb.)rendszámod ("ola-la, niko nas u oci ne gleda vidim ja, gledaju nam registracije"), nyugisan lehet lófrálni, pofázni, vegyülni, asszimilálódni. Fô a magyar akcentus, hogy gyanúba ne keveredj :)
A lényeg viszont, hogy valójában Németországból kell figyelni a történéseket, abból a közegbôl, ami hála az ovinak, az általános iskolának, úgyszintén a sajátunk. Rossz tanuló voltam, na. Vagy 7-8 év kellett, mire a sok fasisztás élmény hatott, és elkezdtem gerjedni a Teuton Föld iránt. De innen, popcorn-kóla az egész. Csak figyeled. És még akadnak is pár száz ezren, ha nem millióan, akikkel emberi módon, német sör mellett tudod megvitatni, miért kell(ett) onnan kereket oldani. Megérne egy tanulmányt.
P.S. A frankfurti "balkanski klub" Gagos záróbulija tanulmányeset volt. És mindez a Zeilon, az ottani Váci utcán.
a_legkisebb_ugrifüles
2010.09.07 23:43:58
a_legkisebb_ugrifüles
2010.09.07 23:48:41
Már az egykori Jugoszláviában, majd az utódállamai többségében is egy-egy nagyobb város nevének kétbetűs rövidítésével kezdődnek a gépkocsi rendszámok. Így a rendszámtábla-huliganizmus már a titoi Jugoszlávia felbomlása tájékán megkezdődött. A…..
a_legkisebb_ugrifüles
2010.07.14 10:30:02
Đorđe Balašević – "Kako su zli dedaci razbucali proslavu godišnjice braka kod mog druga Jevrema"
(Hogyan tették tönkre a gonosz nagyapák a házassági évforduló megünneplését Jevrem barátomnál)
Eredeti szöveg:
www.cafe.ba/tekstovi/4498_Kako-su-zli-decaci-razbucali-proslavu-godisnjice.html
Itt meghallgatható:
www.youtube.com/watch?v=Dp0X9_1dMn4
Számunkra most az utolsó strófa érdekes:
"Ola-la, profitiraju iz nereda
e pa sta, skrivaju se iza nacije
ola-la, niko nas u oci ne gleda
vidim ja, gledaju nam registracije"
Hevenyészett MAGYAR fordításban:
Olla-la, hasznot húznak a rendetlenségbôl
És hát, a nemzet mögé rejtôznek,
Olla-la, senki nem néz a szemünkbe,
Látom én, csak a rendszámtábláinkat nézik...
(Hogyan tették tönkre a gonosz nagyapák a házassági évforduló megünneplését Jevrem barátomnál)
Eredeti szöveg:
www.cafe.ba/tekstovi/4498_Kako-su-zli-decaci-razbucali-proslavu-godisnjice.html
Itt meghallgatható:
www.youtube.com/watch?v=Dp0X9_1dMn4
Számunkra most az utolsó strófa érdekes:
"Ola-la, profitiraju iz nereda
e pa sta, skrivaju se iza nacije
ola-la, niko nas u oci ne gleda
vidim ja, gledaju nam registracije"
Hevenyészett MAGYAR fordításban:
Olla-la, hasznot húznak a rendetlenségbôl
És hát, a nemzet mögé rejtôznek,
Olla-la, senki nem néz a szemünkbe,
Látom én, csak a rendszámtábláinkat nézik...
A hét elején került összetűzésbe két fiatal egy belgrádi panel lépcsőházában. Egyikük, egy mindössze 15 éves fiú a mellkasába kapott egy golyót a vita végén. A golyó a srác mellkasát átszakítva egy lakás szekrényében kötött ki. A tizenöt éves srác támadója éppen…..
a_legkisebb_ugrifüles
2009.01.15 10:45:30
A Rane ("Sebek") szerintem is mindent visz a balkáni filmek közül. A téma megérne egy kiadós írást itt a blogon is.
Egy kis adalék:
A Pinkit alakító Dušan Pekić, pár évvel a film forgatása után (2000-ben) meghalt. Halálát egy elsült fegyver okozta. Máig tisztázatlan, hogy öngyilkosság volt-e.
További adalék még a filmhez, szerbül:
www.vreme.com/arhiva_html/484/12.html
Másrészt, a Rane-t szerintem a 'Vidimo se u čitulji'("Viszlát a gyászjelentésben") c. B92 által készített dokumentumfilmmel érdemes tárgyalni (A Balkán iránt érdeklôdôk számára kötelezô mû!). A 90-es években készült dok. filmben belgrádi maffiózók nyilatkoznak. A nyilatkozók közül már a film készítése során többen életüket vesztették. Azóta pedig még többen távoztak - természetesen, önkéntelenül. Olyannyira, hogy mára csak egy maradt. Az utolsó túlélô éppen az az Aleksandar "Kristijan" Golubović, akinek a minapi, börtönbôl való szabadulásáról a srbija inside is megemlékezett.
A 'Vidimo se u čitulji'("Viszlát a gyászjelentésben") elég nehezen olvasható angol felirattal - sajnos, így sem végig - itt tekinhetô meg:
1. rész: www.youtube.com/watch?v=-ddrxEG3O-I
2. rész: www.youtube.com/watch?v=JtGKREv9ar8
Felirat nélkül a teljes mû fellelhetô a fenti videómegosztón.
Egy kis adalék:
A Pinkit alakító Dušan Pekić, pár évvel a film forgatása után (2000-ben) meghalt. Halálát egy elsült fegyver okozta. Máig tisztázatlan, hogy öngyilkosság volt-e.
További adalék még a filmhez, szerbül:
www.vreme.com/arhiva_html/484/12.html
Másrészt, a Rane-t szerintem a 'Vidimo se u čitulji'("Viszlát a gyászjelentésben") c. B92 által készített dokumentumfilmmel érdemes tárgyalni (A Balkán iránt érdeklôdôk számára kötelezô mû!). A 90-es években készült dok. filmben belgrádi maffiózók nyilatkoznak. A nyilatkozók közül már a film készítése során többen életüket vesztették. Azóta pedig még többen távoztak - természetesen, önkéntelenül. Olyannyira, hogy mára csak egy maradt. Az utolsó túlélô éppen az az Aleksandar "Kristijan" Golubović, akinek a minapi, börtönbôl való szabadulásáról a srbija inside is megemlékezett.
A 'Vidimo se u čitulji'("Viszlát a gyászjelentésben") elég nehezen olvasható angol felirattal - sajnos, így sem végig - itt tekinhetô meg:
1. rész: www.youtube.com/watch?v=-ddrxEG3O-I
2. rész: www.youtube.com/watch?v=JtGKREv9ar8
Felirat nélkül a teljes mû fellelhetô a fenti videómegosztón.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Jó kis agymosoda volt az, az ovival együtt.
Titó becsület szavamra! :P