Adatok
Klenovszki
14 bejegyzést írt és 29 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A héten két konferencián is részt vettem, ahol a folyosói beszélgetéseken túl, volt szerencsém a színpadon is előadást tartani két olyan témában, amely közel áll a szívemhez. Elsőként a MH 2011 konferencia előadásának összefoglalóját olvashatjátok. A Media…..
Felmérést készít az NRC, hogy megismerje a hazai iPhone-osok, iPadesek médifogyasztási szokásait: arra kíváncsiak, hogy milyen lapokat olvastok, milyen gyakorisággal, stb. A válaszokat összegzik, aztán a Média Hungary konferencián elmondják, hogy milyen tanulságokat sikerült…..
Klenovszki
2011.04.27 14:09:47
@huhujje: Dehogy rontanád, inkább pontosítanád :)
"A kapitány a hajóhídról lekiállt a gépészhez: Mennyi? A gépész válaszol: nyolcan! Kapitány: Mi nyolcan? Gépész: Mi mennyi? " Marketingkutatással foglalkozó szakemberek, kutató cégek sokszor kerülnek olyan…..
Az elmúlt évben rohamosan terjedtek a neten azok az infografikák, amelyek a számok helyett a vizualitást helyezik előtérbe, mintegy segítve a statisztikák megértését és jó esetben az értelmezését. A látványos és sokszor szép grafikák hátterében nagyon sok munka található,…..
A jövő kutatója sokak szerint gép lesz. Szoftver és némi vasanyag, nullák és egyesek, számhalmazok összegyűjtve és kazalba rendezve. Szép borzalmas jövő, ha ez így lenne. Szerintem azonban a jövő kutatója az értő, értelmező ember kell, hogy legyen, aki a számok, trendek…..
Piackutatás blog
Csalárd válaszadók kiszűrésének lehetőségei az online piackutatásban
2010.08.11 07:26:00
Az üzleti életben a hirdetők és a piac meghatározó szereplői szeretnének minőségi piackutatási adatokra alapozva meghozni sokmillió dolláros marketing- és termékfejlesztési döntéseket. Az online panelek, melyek olcsóbb alternatívát ajánlanak a hagyományos panelekhez és…..
Klenovszki
2010.08.11 15:40:52
Esetleg javaslom megkérdezni a hazai panelszolgáltatókat :) és akkor tudnátok, hogy például az NRC Netpanel rendszerében már több mint 7 éve működik "optimus" típusú, sőt fejlettebb minőségi válaszadókat garantáló szoftveres ellenőrzés. Egyébként az ilyen digitális ujjlenyomat ellenőrzés csak az egyik fontos eleme az ellenőrzési rendszernek és érdemes a szoftveres ellenőrzés mellett adategyeztető kérdéseket is használni a válaszadók ellenőrzésére. Amúgy a többszöri kitöltés, a gyorskitöltés, a „nem a regisztrált tag válaszolt” típusú csalások kiszűrése a legkönnyebb, éppen ezért nem is értem, hogy ezt miért nem tudták (akarták) a nemzetközi panelszolgáltatók egy része, már évekkel ezeket az ellenőrzéseket bevezetni.
Azt tudni kell, hogy az etikátlan válaszadók, válaszadói „farmok” azért létezhetnek mert a nem piackutató cégek által ellenőrzött válaszadói access panelek esetében a paneltulajdonosok úgy döntöttek, hogy minden egyes válaszadó, válaszaiért fizetnek, vagy olyan előnyökhöz juttatják a válaszadókat, amelyek miatt érdemes a kutatásban csaló módon részt venni. Ez a fajta motivációs gyakorlat vezetett oda, hogy most már évek óta egyre nagyobb bizalmi válságba kerülnek a piackutató cégek, hiszen ők rendelik meg az „etikátlan válaszadókat” ezektől a panelektől. Az ellenőrzés kikerült a kutató cégek köréből és ez már rövidtávon megölheti a piackutatási szakmát, egy olyanfajta bizalmi válsághoz vezethet, amelyből nem biztos, hogy élve kerülünk ki.
Sajnos a hazai szintéren is megjelentek a „csaló panelek”, akik szintén pénzt kínálnak a válaszokért és olyan olcsó válaszadókat adnak, amelyeknek még a hazai kutató cégek, megrendelők sem tudnak ellenálli és simán megveszik a két-háromszáz forintos embereket, akik jó esetben tényleges válaszadók, rossz esetben robotok vagy éppen már találkoztunk olyannal is, hogy egy nagy távol keleti ország IP címei mögött ülő random kattintgatók. És a durva ebben az, hogy nem veszi észre a szakma a nagy árversenyben, hogy ha nem áll ki a minőségi kutatás, akkor saját maga alatt vágja fát.
És persze lehet azt mondani nekem, mint a paneltulajdonosnak, hogy: „savanyú a szőlő és csak fáj, hogy nem tudom drágán eladni a saját panelem szolgáltatásait. És ez csak siránkozás. ”, de az igazság az, hogy drágán eddig sem tudtam eladni a válaszadókat, de olyan áron igen, amely mellett lehetett minőséget garantálni, panelt építeni, olyan ellenőrzési rendszereket fejleszteni, amelyek költségesek ugyan, de garantálják azt, hogy a válaszadók valósak és valós válaszokat adnak. Azt gondolom, hogy a minőség iránti elkötelezettségemet még a szakmán belül sem kérdőjelezi meg senki, aki ismer, hiszen többször bizonyítottuk már, legutóbb a múltkori választásnál (onlime.blog.hu/2010/04/13/mukodik_avagy_valasztasi_elorejelzesunk), hogy lehet megbízható és hiteles online kutatásokat csinálni. Mivel szeretnék 10 év múlva is piackutatóként dolgozni, ezért azt gondolom, hogy nem csak a saját cégét kell építenie mindenkinek, hanem a közös piacunkat is. Ezt a piacot összefogással nemcsak megvédeni tudjuk a kóklerek ellen, de növelni is azzal, ha az egész szakma, a szakmai szervezetekben lévő cégek a minőségi piackutatás mögé állnak nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is, mint történt ez a kvalitatív minőségbiztosítási és ellenőrzési rendszer kidolgozásánál (www.pixer.hu).
Egy biztos. Lehet minőségi online piackutatást csinálni hazánkban, sőt még inkább, mint nyugaton, hiszen itt több online panel is van (GFK, Ipsos, Kutatócentrum, NRC NetPanel), amelyet kutató cégek menedzselnek, és akik nem pénzt adnak a válaszokért, nem pontgyűjtési módszerekkel növelik a válaszadási hajlandóságot. Az utóbbi két cég, pedig hazai kutató cégeknek is nyújt adatfelvételi szolgáltatást, tehát a Megbízók nemcsak az említett négy cégen keresztül juthatnak minőségi adatfelvételhez, hanem a többi kutató cégeken keresztül is, akik szintén megbízható panelt használnak adatfelvételre.
A kutató cégeknek és az ügyfeleknek is szigorú követelményeket kell számon kérnie az online panelt menedzselő cégektől a panelépítési, menedzselési módszerekkel és a minőségbiztosítással kapcsolatban is. Egy jó kis vezérfonal lehet erre az ESOMAR nemzetközi piackutatási szervezet által kiadott kérdéssora, amelyet NRC-s válaszokkal itt lehet elérni: www.nrc.hu/hirek?news_id=517&page=details
A véleményem pedig az, hogy azokat a paneleket messze el kellene kerülni a megbízóknak, ahol pontgyűjtéssel, fizetéssel vagy egyéb olyan előnyökkel jár egy kérdőív kitöltőse, amely miatt érdemes csalnia a válaszadóknak.
Azt tudni kell, hogy az etikátlan válaszadók, válaszadói „farmok” azért létezhetnek mert a nem piackutató cégek által ellenőrzött válaszadói access panelek esetében a paneltulajdonosok úgy döntöttek, hogy minden egyes válaszadó, válaszaiért fizetnek, vagy olyan előnyökhöz juttatják a válaszadókat, amelyek miatt érdemes a kutatásban csaló módon részt venni. Ez a fajta motivációs gyakorlat vezetett oda, hogy most már évek óta egyre nagyobb bizalmi válságba kerülnek a piackutató cégek, hiszen ők rendelik meg az „etikátlan válaszadókat” ezektől a panelektől. Az ellenőrzés kikerült a kutató cégek köréből és ez már rövidtávon megölheti a piackutatási szakmát, egy olyanfajta bizalmi válsághoz vezethet, amelyből nem biztos, hogy élve kerülünk ki.
Sajnos a hazai szintéren is megjelentek a „csaló panelek”, akik szintén pénzt kínálnak a válaszokért és olyan olcsó válaszadókat adnak, amelyeknek még a hazai kutató cégek, megrendelők sem tudnak ellenálli és simán megveszik a két-háromszáz forintos embereket, akik jó esetben tényleges válaszadók, rossz esetben robotok vagy éppen már találkoztunk olyannal is, hogy egy nagy távol keleti ország IP címei mögött ülő random kattintgatók. És a durva ebben az, hogy nem veszi észre a szakma a nagy árversenyben, hogy ha nem áll ki a minőségi kutatás, akkor saját maga alatt vágja fát.
És persze lehet azt mondani nekem, mint a paneltulajdonosnak, hogy: „savanyú a szőlő és csak fáj, hogy nem tudom drágán eladni a saját panelem szolgáltatásait. És ez csak siránkozás. ”, de az igazság az, hogy drágán eddig sem tudtam eladni a válaszadókat, de olyan áron igen, amely mellett lehetett minőséget garantálni, panelt építeni, olyan ellenőrzési rendszereket fejleszteni, amelyek költségesek ugyan, de garantálják azt, hogy a válaszadók valósak és valós válaszokat adnak. Azt gondolom, hogy a minőség iránti elkötelezettségemet még a szakmán belül sem kérdőjelezi meg senki, aki ismer, hiszen többször bizonyítottuk már, legutóbb a múltkori választásnál (onlime.blog.hu/2010/04/13/mukodik_avagy_valasztasi_elorejelzesunk), hogy lehet megbízható és hiteles online kutatásokat csinálni. Mivel szeretnék 10 év múlva is piackutatóként dolgozni, ezért azt gondolom, hogy nem csak a saját cégét kell építenie mindenkinek, hanem a közös piacunkat is. Ezt a piacot összefogással nemcsak megvédeni tudjuk a kóklerek ellen, de növelni is azzal, ha az egész szakma, a szakmai szervezetekben lévő cégek a minőségi piackutatás mögé állnak nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is, mint történt ez a kvalitatív minőségbiztosítási és ellenőrzési rendszer kidolgozásánál (www.pixer.hu).
Egy biztos. Lehet minőségi online piackutatást csinálni hazánkban, sőt még inkább, mint nyugaton, hiszen itt több online panel is van (GFK, Ipsos, Kutatócentrum, NRC NetPanel), amelyet kutató cégek menedzselnek, és akik nem pénzt adnak a válaszokért, nem pontgyűjtési módszerekkel növelik a válaszadási hajlandóságot. Az utóbbi két cég, pedig hazai kutató cégeknek is nyújt adatfelvételi szolgáltatást, tehát a Megbízók nemcsak az említett négy cégen keresztül juthatnak minőségi adatfelvételhez, hanem a többi kutató cégeken keresztül is, akik szintén megbízható panelt használnak adatfelvételre.
A kutató cégeknek és az ügyfeleknek is szigorú követelményeket kell számon kérnie az online panelt menedzselő cégektől a panelépítési, menedzselési módszerekkel és a minőségbiztosítással kapcsolatban is. Egy jó kis vezérfonal lehet erre az ESOMAR nemzetközi piackutatási szervezet által kiadott kérdéssora, amelyet NRC-s válaszokkal itt lehet elérni: www.nrc.hu/hirek?news_id=517&page=details
A véleményem pedig az, hogy azokat a paneleket messze el kellene kerülni a megbízóknak, ahol pontgyűjtéssel, fizetéssel vagy egyéb olyan előnyökkel jár egy kérdőív kitöltőse, amely miatt érdemes csalnia a válaszadóknak.
Klenovszki
2010.08.14 11:11:58
@Kerekes Géza: Szia! Muszáj válaszolnom :)
1. Azzal egyetértek, hogy ki lehet szűrni a csaló válaszadókat. Igaz ehhez nem elég csak szoftveres megoldásokat kidolgozni, ehhez manuális adattisztításra és egyéb összehasonlító megoldásokra is szükség van. Ahogy az NRC csinálja :)
2. Talán az is igaz, hogy az emberek szélesebb köre hajlandó pénzért válaszokat adni, azonban ezek az emberek egy része csaló válaszadó, vagy robotok (a robotok kiszűrése nem is olyan egyszerű, ahogy te azt állítod), vagy egy kattintgató farm tagja, míg a másik része órabérét ad válaszokat, tehát egy erősen profitorientált, attitűdben eltérő panelt építhetsz ezzel az ösztönző megoldással. Tehát bár a paneledben több embered lesz, azonban a panelminőséged kritikán aluli lesz egy idő után. Én pedig a minőségi panelépítésről beszélek.
3. A reprezentatív kutatás nem panelméret, hanem panelösszetétel és végső soron panelminőség kérdése. Tehát lehet reprezentatív kutatás online csinálni csak nem mindegyik célcsoportra. Sajnos a nemzetköz porondon, de néha a hazain is tapasztalható az, hogy a panelcégek egy része azt hiszi, hogy a reprezentativitás kérdése csak és kizárólag a „nem”, a kor, az iskolai végzettség, település típus stb. változók megfelelő súlyozásán nyugszik (bár néha nem is súlyoznak csak vesznek 1000 választ). Ez pedig egy nagy tévedés és ezért is jelennek még néha olyan online kutatási eredmények, amelyekért, mint szakember én szégyellem magam mások hozzá nem értése miatt. A reprezentatív kutatáshoz minőségi panel szükséges. Ahhoz, hogy reprezentatív online kutatást készíts fontos tudnod, hogy milyen ún. puha, attitűdváltozók mentén kell még reprezentatívvá tenned a mintádat. És sajnos, ha valaki sűrű fillérekért kap válaszadókat, kattintgatókat, akkor garantálom neked, hogy nem tudsz megfelelő minőségű panelt építeni ezért minden más szempontból is kétségessé válik a kutatásod minősége.
4. Formál logikai szempontból teljesen igazad van abban, hogy „jobb abból a panelből származó minta, amelyik az emberek 40%-ból merít és 50%-os a válaszolási hajlandóság, mint egy olyan panelből származó, amelyikbe elméleti szinten is csak az emberek 10%-a regisztrálna, és a válaszolási hajlandóság is csak 20-30%”. A számok azonban nekem nem stimmelnek. Tudsz valami forrást adni arról, hogy ezek a számok, hogy 40%-ból merít és 50%-os a válaszadási hajlandóság, illetve, hogy 10%-ból merít és 20-30% a válaszadási hajlandóság honnan származnak? Vajon mit szólna az ügyfeled ahhoz, hogy a te általad említett 40% merítés belső megoszlásának egy része kattintgató farmokban dolgozó emberek, egy másik része csak a pénzért megfizetett profi válaszadók? Vajon jobb-e az, ha rutinos válaszadók uralják a paneled és rutinosan válaszolgatnak és pénzt keresnek vele, mintha egy folyamatosan változó összetételű, de „ilyen” attitűdben nem torz panelt menedzselsz? Mivel még fiatal vagy a szakmában ezért lehet, hogy nem tudod, hogy milyen szakmai károkat, hitelességi és megbízhatósági válságot okoztak, okoznak a hagyományos fókuszcsoportos kutatásokban a „profi válaszadók”. Hasonló levelek születtek a fókuszcsoportos válaszadók ellen, mint amit a cikk szerzője itt megírt. Ez pedig nagyon veszélyes a szakma számára. És sajnos tudjuk azt is, hogy az ügyfeleknek mi a véleménye a nemzetközi panelek minőségéről. Ott van a cikkben. „A kutatások legnagyobb megrendelői (pl. a P&G, Microsoft, GeneralMills, stb.) nem tűrik tovább a jelenlegi állapotokat” – és ezek a jelenlegi állapotok pont azért következtek be, mert mind a piackutatók, mind a megrendelők becsukták a szemüket és elfogadták a profi válaszadókat nevelő panelek által nyújtott olcsó szolgáltatást. Ha nem a csaló válaszadók kiszűrésére, hanem a megelőzésre, a nem fizetésért dolgozó válaszadók összegyűjtésére, menedzselésére, tehát a panelminőség biztosításán fáradoztak volna a piackutató cégek, akkor most nem lenne ez a probléma. Igaz kényelmesebb, egyszerűbb pénzt adni, de ezzel nemcsak magunkat csapjuk be, de az ügyfeleket is és az ilyen sok kis apró átverés vezet majd a piackutatás nagyobb válságához, esetleg ebben a formában való megszűnéséhez.
5. Mivel mindenki csak a maga paneljének adatait ismeri biztosan, ezért én most csak a NRC NetPaneljéről tudok nyilatkozni. Az NRC nem fizet a kérdőívek kitöltéséért, hanem sorsolás és egyéb más – válaszadókat gyakori válaszadásra nem motiváló- eszközökkel menedzseli paneljét. A NetPanel access panelben jelenleg több mint 137 000 aktív – hangsúlyozom AKTÍV – tag van. Az aktív tagok minden hazai internetezői szegmenst megfelelő arányban képviselik és nem csak demográfiai értelemben, hanem attitűdben, médiahasználatban, vásárlási szokásokban, gazdaság megítélésében stb. Tehát nem tudom, hogy mi alapján számoltad azt, hogy a sorsolásos - vagy nevezzük egyszerűbben - a „nem profi válaszadókat” nevelő panelek csak a lakosság 10%-ból merítenek? Ebben a kontextusban ezt a számot én nem tudom értelmezni, hiszen a panelminőség kérdése, vagy a gyökerekhez visszatérve a minta minőségének, reprezentativitásának a kérdése nem ettől függ. Ha te a mintádat 40%-ból veszed, de ez a 40% torz 40%, hiszen csak pénzért válaszolnak (és most persze sarkítok, mint ahogy te is azt tetted), akkor nem jobb, hanem sokkal rosszabb lesz a mintád, hiszen a válaszok nem adnak valós képet a megismerni kívánt témáról. Próbáltam egyszerűsíteni a kérdést és remélem érthető, hogy mi a problémám az érveddel.
6. Az átlagos kitöltési arány egy jobb mutató szám, mert mérhető és értelmezhető is. Azt tudni kell, hogy a hagyományos személyes, telefonos válaszadási arány is 50% körül vagy az alatt van. Egy 2007-es Ringier-es összehasonlító kutatás szerint a telefonos válaszadási arány 29%, az online 44%, míg a személyes 49% volt. Ebben a kontextusban, ha elfogadjuk az általad említett 50%-os válaszadási arány, akkor az érzékelhető, hogy a fizetett válaszadók sem töltik ki jobb arányban a kérdőívet, azonban a kérdőívkitöltés minősége jobban megkérdőjelezhető a már fentebb vázolt problémák miatt. Igaz ez magyar példa és nem kizárt, hogy 5-10 év múlva annyira leesik a válaszadási arány hazánkban is, hogy kénytelenek leszünk mi is fizetni minden válaszért. Az NRC Netpanel tagságának a válaszadási aránya kérdőív hossztól, kutatási témától, nyaralási szezontól függően 30¬-50% között ingadozik és ezzel elégedettek vagyunk, hiszen minőségi, többszörösen ellenőrzött válaszadók adnak hiteles képet egy-egy témáról.
7. Ne ez ilyen kis övön aluli, csúnya dolog: ”Azzal egyetértek, hogy Magyarországon az alacsony árszint miatt a sorsolás tűnik a szerencsésebb útnak. Kétségtelenül kevesebb csalót vonz, így olcsóbban meg lehet oldani a panel minőségének fenntartását.” – Ezzel azt akarod üzenni, hogy a hazai panelt építő cégek nem minőségi, hanem költség oldal miatt választották az ajándékozást? Ejnye-bejnye. Ezt gondold át. Azért mert most pont egy olyan cégnél dolgozol, ahol pénzt adnak a válaszokért nem biztos, hogy szakmailag az a jó megoldás. És csak magunk között mondva: olcsóbb minden válaszért pénzt fizetni, mint sorsolásra épülő panelt építeni. Egy pénzre alapuló panelnél sokkal könnyebb benntartani a válaszadókat. Egy sorsolásos panelnél nagy a lemorzsolódás ezért is kell folyamatosan új tagokat rekrutálni. A fizetésért dolgozó válaszadóknál sokkal könnyebb a költségtervezés is. Ha van megbízás, akkor fizetünk, ha nincs megbízás, akkor nem fizetünk. Ezzel szemben a sorsolás esetében mindig kell sorsolni, akkor is ha nincs megbízás. És még egy gondolat. Nem hiszem, hogy a nemzetközi panelt fenntartó cégek annyira hülyék lennének, hogy inkább egy drágább, sok macerával járó, hitelességi, bizalmi válságokat okozó megoldást választanának a sorsolással szemben, ha a sorsolás olcsóbb lenne. Erről mit gondolsz? Tényleg megéri bizalmi, hitelességi válságba sodorni egy drágább megoldással a szakmát? Tehát bár értem a hitelességrombolási szándékod ezzel a mondattal, de elfogadni sajnos nem tudom, mert nem igaz, amit írsz. A lényeg, amiért az NRC ezt a drágább és sokkal munkásabb panelfenntartási megoldást választotta az, amit te is írsz, hogy „kevesebb csalót vonz”. Vagyis pontosabban nem vonz csalókat, mert nincs tervezhető haszon egy ilyen panelben való részvételért. És az igazság az, hogy a piackutatási szakma hitele, a bizalom az ügyfelek részéről csak akkor őrizhető meg hosszú távon, ha nem magyarázkodni kell a szakmának, ha nem a csaló, etikátlan, csak pénzért válaszadók kiszűrésén dolgozunk, hanem azon, hogy „minőségi” válaszadókat adjunk a piacnak. Ez pedig ugyan drágább megoldás, de hosszú távon kifizetődőbb lenne a szakmának. Sajnos te is most egy (az én véleményem szerint) olyan rossz álláspontot védsz, ahol nem a te vagy én igazságom a fontos, hanem az, hogy az ügyfelek mit gondolnak majd. És egyenlőre azt amit gondolnak az neked és nekem sem egy győztes, sokkal inkább egy vesztes pozíciót jelent. Nem kiszűrni kellene az etikátlan, csaló, robot válaszadókat, hanem azt az okot megszüntetni, ami miatt (a pénz) létrejöhetett ez a helyzet.
Az én elvem az, hogy ne neveljük profi válaszadókat, mert azzal az egész kutatás hitelességét veszélyeztetjük már rövidtávon is. Mindemellett fontos az ellenőrzés kérdése, fontos, hogy olyan panelt építsünk, amely mindenféle célcsoportba tartozó és attitűddel rendelkező válaszadókat tartalmaz. Fontos, hogy alkalmazzuk a minőséget javító szoftveres megoldásokat és még fontosabb, hogy tudjon a kutatási szakma egy egységes képet nyújtani a minőségi kérdésekben. És ez nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy egy panelbe bele kell, hogy férjenek az ajándékért, pusztán a kíváncsiságért, véleményformálás lehetőségéért vagy éppen a fizetésért válaszadók is, (ők erősen korlátozott interjúszámmal) hogy ne csak demográfiai, hanem attitűdbeli kérdésékben is jól reprezentálja egy online access panel az adott társadalmat.
Hát én így gondolom :)
1. Azzal egyetértek, hogy ki lehet szűrni a csaló válaszadókat. Igaz ehhez nem elég csak szoftveres megoldásokat kidolgozni, ehhez manuális adattisztításra és egyéb összehasonlító megoldásokra is szükség van. Ahogy az NRC csinálja :)
2. Talán az is igaz, hogy az emberek szélesebb köre hajlandó pénzért válaszokat adni, azonban ezek az emberek egy része csaló válaszadó, vagy robotok (a robotok kiszűrése nem is olyan egyszerű, ahogy te azt állítod), vagy egy kattintgató farm tagja, míg a másik része órabérét ad válaszokat, tehát egy erősen profitorientált, attitűdben eltérő panelt építhetsz ezzel az ösztönző megoldással. Tehát bár a paneledben több embered lesz, azonban a panelminőséged kritikán aluli lesz egy idő után. Én pedig a minőségi panelépítésről beszélek.
3. A reprezentatív kutatás nem panelméret, hanem panelösszetétel és végső soron panelminőség kérdése. Tehát lehet reprezentatív kutatás online csinálni csak nem mindegyik célcsoportra. Sajnos a nemzetköz porondon, de néha a hazain is tapasztalható az, hogy a panelcégek egy része azt hiszi, hogy a reprezentativitás kérdése csak és kizárólag a „nem”, a kor, az iskolai végzettség, település típus stb. változók megfelelő súlyozásán nyugszik (bár néha nem is súlyoznak csak vesznek 1000 választ). Ez pedig egy nagy tévedés és ezért is jelennek még néha olyan online kutatási eredmények, amelyekért, mint szakember én szégyellem magam mások hozzá nem értése miatt. A reprezentatív kutatáshoz minőségi panel szükséges. Ahhoz, hogy reprezentatív online kutatást készíts fontos tudnod, hogy milyen ún. puha, attitűdváltozók mentén kell még reprezentatívvá tenned a mintádat. És sajnos, ha valaki sűrű fillérekért kap válaszadókat, kattintgatókat, akkor garantálom neked, hogy nem tudsz megfelelő minőségű panelt építeni ezért minden más szempontból is kétségessé válik a kutatásod minősége.
4. Formál logikai szempontból teljesen igazad van abban, hogy „jobb abból a panelből származó minta, amelyik az emberek 40%-ból merít és 50%-os a válaszolási hajlandóság, mint egy olyan panelből származó, amelyikbe elméleti szinten is csak az emberek 10%-a regisztrálna, és a válaszolási hajlandóság is csak 20-30%”. A számok azonban nekem nem stimmelnek. Tudsz valami forrást adni arról, hogy ezek a számok, hogy 40%-ból merít és 50%-os a válaszadási hajlandóság, illetve, hogy 10%-ból merít és 20-30% a válaszadási hajlandóság honnan származnak? Vajon mit szólna az ügyfeled ahhoz, hogy a te általad említett 40% merítés belső megoszlásának egy része kattintgató farmokban dolgozó emberek, egy másik része csak a pénzért megfizetett profi válaszadók? Vajon jobb-e az, ha rutinos válaszadók uralják a paneled és rutinosan válaszolgatnak és pénzt keresnek vele, mintha egy folyamatosan változó összetételű, de „ilyen” attitűdben nem torz panelt menedzselsz? Mivel még fiatal vagy a szakmában ezért lehet, hogy nem tudod, hogy milyen szakmai károkat, hitelességi és megbízhatósági válságot okoztak, okoznak a hagyományos fókuszcsoportos kutatásokban a „profi válaszadók”. Hasonló levelek születtek a fókuszcsoportos válaszadók ellen, mint amit a cikk szerzője itt megírt. Ez pedig nagyon veszélyes a szakma számára. És sajnos tudjuk azt is, hogy az ügyfeleknek mi a véleménye a nemzetközi panelek minőségéről. Ott van a cikkben. „A kutatások legnagyobb megrendelői (pl. a P&G, Microsoft, GeneralMills, stb.) nem tűrik tovább a jelenlegi állapotokat” – és ezek a jelenlegi állapotok pont azért következtek be, mert mind a piackutatók, mind a megrendelők becsukták a szemüket és elfogadták a profi válaszadókat nevelő panelek által nyújtott olcsó szolgáltatást. Ha nem a csaló válaszadók kiszűrésére, hanem a megelőzésre, a nem fizetésért dolgozó válaszadók összegyűjtésére, menedzselésére, tehát a panelminőség biztosításán fáradoztak volna a piackutató cégek, akkor most nem lenne ez a probléma. Igaz kényelmesebb, egyszerűbb pénzt adni, de ezzel nemcsak magunkat csapjuk be, de az ügyfeleket is és az ilyen sok kis apró átverés vezet majd a piackutatás nagyobb válságához, esetleg ebben a formában való megszűnéséhez.
5. Mivel mindenki csak a maga paneljének adatait ismeri biztosan, ezért én most csak a NRC NetPaneljéről tudok nyilatkozni. Az NRC nem fizet a kérdőívek kitöltéséért, hanem sorsolás és egyéb más – válaszadókat gyakori válaszadásra nem motiváló- eszközökkel menedzseli paneljét. A NetPanel access panelben jelenleg több mint 137 000 aktív – hangsúlyozom AKTÍV – tag van. Az aktív tagok minden hazai internetezői szegmenst megfelelő arányban képviselik és nem csak demográfiai értelemben, hanem attitűdben, médiahasználatban, vásárlási szokásokban, gazdaság megítélésében stb. Tehát nem tudom, hogy mi alapján számoltad azt, hogy a sorsolásos - vagy nevezzük egyszerűbben - a „nem profi válaszadókat” nevelő panelek csak a lakosság 10%-ból merítenek? Ebben a kontextusban ezt a számot én nem tudom értelmezni, hiszen a panelminőség kérdése, vagy a gyökerekhez visszatérve a minta minőségének, reprezentativitásának a kérdése nem ettől függ. Ha te a mintádat 40%-ból veszed, de ez a 40% torz 40%, hiszen csak pénzért válaszolnak (és most persze sarkítok, mint ahogy te is azt tetted), akkor nem jobb, hanem sokkal rosszabb lesz a mintád, hiszen a válaszok nem adnak valós képet a megismerni kívánt témáról. Próbáltam egyszerűsíteni a kérdést és remélem érthető, hogy mi a problémám az érveddel.
6. Az átlagos kitöltési arány egy jobb mutató szám, mert mérhető és értelmezhető is. Azt tudni kell, hogy a hagyományos személyes, telefonos válaszadási arány is 50% körül vagy az alatt van. Egy 2007-es Ringier-es összehasonlító kutatás szerint a telefonos válaszadási arány 29%, az online 44%, míg a személyes 49% volt. Ebben a kontextusban, ha elfogadjuk az általad említett 50%-os válaszadási arány, akkor az érzékelhető, hogy a fizetett válaszadók sem töltik ki jobb arányban a kérdőívet, azonban a kérdőívkitöltés minősége jobban megkérdőjelezhető a már fentebb vázolt problémák miatt. Igaz ez magyar példa és nem kizárt, hogy 5-10 év múlva annyira leesik a válaszadási arány hazánkban is, hogy kénytelenek leszünk mi is fizetni minden válaszért. Az NRC Netpanel tagságának a válaszadási aránya kérdőív hossztól, kutatási témától, nyaralási szezontól függően 30¬-50% között ingadozik és ezzel elégedettek vagyunk, hiszen minőségi, többszörösen ellenőrzött válaszadók adnak hiteles képet egy-egy témáról.
7. Ne ez ilyen kis övön aluli, csúnya dolog: ”Azzal egyetértek, hogy Magyarországon az alacsony árszint miatt a sorsolás tűnik a szerencsésebb útnak. Kétségtelenül kevesebb csalót vonz, így olcsóbban meg lehet oldani a panel minőségének fenntartását.” – Ezzel azt akarod üzenni, hogy a hazai panelt építő cégek nem minőségi, hanem költség oldal miatt választották az ajándékozást? Ejnye-bejnye. Ezt gondold át. Azért mert most pont egy olyan cégnél dolgozol, ahol pénzt adnak a válaszokért nem biztos, hogy szakmailag az a jó megoldás. És csak magunk között mondva: olcsóbb minden válaszért pénzt fizetni, mint sorsolásra épülő panelt építeni. Egy pénzre alapuló panelnél sokkal könnyebb benntartani a válaszadókat. Egy sorsolásos panelnél nagy a lemorzsolódás ezért is kell folyamatosan új tagokat rekrutálni. A fizetésért dolgozó válaszadóknál sokkal könnyebb a költségtervezés is. Ha van megbízás, akkor fizetünk, ha nincs megbízás, akkor nem fizetünk. Ezzel szemben a sorsolás esetében mindig kell sorsolni, akkor is ha nincs megbízás. És még egy gondolat. Nem hiszem, hogy a nemzetközi panelt fenntartó cégek annyira hülyék lennének, hogy inkább egy drágább, sok macerával járó, hitelességi, bizalmi válságokat okozó megoldást választanának a sorsolással szemben, ha a sorsolás olcsóbb lenne. Erről mit gondolsz? Tényleg megéri bizalmi, hitelességi válságba sodorni egy drágább megoldással a szakmát? Tehát bár értem a hitelességrombolási szándékod ezzel a mondattal, de elfogadni sajnos nem tudom, mert nem igaz, amit írsz. A lényeg, amiért az NRC ezt a drágább és sokkal munkásabb panelfenntartási megoldást választotta az, amit te is írsz, hogy „kevesebb csalót vonz”. Vagyis pontosabban nem vonz csalókat, mert nincs tervezhető haszon egy ilyen panelben való részvételért. És az igazság az, hogy a piackutatási szakma hitele, a bizalom az ügyfelek részéről csak akkor őrizhető meg hosszú távon, ha nem magyarázkodni kell a szakmának, ha nem a csaló, etikátlan, csak pénzért válaszadók kiszűrésén dolgozunk, hanem azon, hogy „minőségi” válaszadókat adjunk a piacnak. Ez pedig ugyan drágább megoldás, de hosszú távon kifizetődőbb lenne a szakmának. Sajnos te is most egy (az én véleményem szerint) olyan rossz álláspontot védsz, ahol nem a te vagy én igazságom a fontos, hanem az, hogy az ügyfelek mit gondolnak majd. És egyenlőre azt amit gondolnak az neked és nekem sem egy győztes, sokkal inkább egy vesztes pozíciót jelent. Nem kiszűrni kellene az etikátlan, csaló, robot válaszadókat, hanem azt az okot megszüntetni, ami miatt (a pénz) létrejöhetett ez a helyzet.
Az én elvem az, hogy ne neveljük profi válaszadókat, mert azzal az egész kutatás hitelességét veszélyeztetjük már rövidtávon is. Mindemellett fontos az ellenőrzés kérdése, fontos, hogy olyan panelt építsünk, amely mindenféle célcsoportba tartozó és attitűddel rendelkező válaszadókat tartalmaz. Fontos, hogy alkalmazzuk a minőséget javító szoftveres megoldásokat és még fontosabb, hogy tudjon a kutatási szakma egy egységes képet nyújtani a minőségi kérdésekben. És ez nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy egy panelbe bele kell, hogy férjenek az ajándékért, pusztán a kíváncsiságért, véleményformálás lehetőségéért vagy éppen a fizetésért válaszadók is, (ők erősen korlátozott interjúszámmal) hogy ne csak demográfiai, hanem attitűdbeli kérdésékben is jól reprezentálja egy online access panel az adott társadalmat.
Hát én így gondolom :)
Reineke Reitsma, a Forrester vezető analitikusa írt arról néhány napja, hogy az online panelek minőségéről folytatott vita korántsem tekinthető lezártnak, az iparági nagymegrendelők pedig egyre hangosabban követelik a minőség javítását, ha máshogy nem megy, akkor majd ők fognak…..
„A kommunikáció 90 százaléka nonverbális – ez aztán a kihívás az online kutatásoknál!”..
„A fogyasztók szerint a 10 percnél hosszabb online kérdőívek már túl hosszúak. A megoldás: készíts rövidebb kérdőíveket!”..
Klenovszki
2010.04.09 18:12:04
A Twitternek köszönhetően botlottam bele ebbe az igen csak furcsa című (Sufni tuning piackutatás), és meglepő stílusú (Le style, c'est l'homme.) „új adatfelvételi megoldásba”. A bemutatott módszer piackutatásnak nem nevezhető, hiszen nemcsak a mintavétel…..
Klenovszki
2010.03.22 17:26:40
@oliveR: Köszönöm, hogy megírtad a véleményed. A hasznosságról nincs is vita, mert minden vélemény fontos egy cég számára. Amit vitatok az az, hogy emberek véleményének a megismerése még nem egyenlő a piackutatással. Ahhoz, hogy akár több 1000 ember véleményét igaznak tekinthessünk egy nagyobb csoportra nézve, olyan mintavételi eljárást kell alkalmazni, amelyhez megfelelő piackutatási szakértelem, tapasztalat szükséges és pont ez az egyik fontos pont, ami megkülönbözteti a piackutatást az egyszerű szavazástól, véleménykéréstől.
Kérdőívkitöltést motiváló eszközök veszélyei III.Mostanában trendi dolog arról beszélni és írni, hogy a közösségeken belül végzett kutatások mennyire jók és költségcsökkentők. Én mindkét állítást vitatom, azonban a márkaközösségeken belüli kutatások hasznát és…..
– mondja egy közelmúltban végzett kutatás (USA)Egy kutatói blog beszámolója szerint (http://blog.joelrubinson.net/2009/09/how-do-online-and-rdd-phone-research-compare-latest-findings/ ) az ARF (Advertising Research Foundation) közelmúltban végzett felmérése szerint az online…..
Egy piackutatással foglalkozó szakértői blogot szeretnénk olvasóink figyelmébe ajánlani, mely ‘Marketingkutatás’ névre hallgat. A Marketingkutatás blog személyes blog, korábban ugyan az NRC céges blogjaként működött, most viszont Klenovszki János kutatási…..
Kérdőívkitöltést motiváló eszközök veszélyei II.Az előző részben a „pontgyűjtéses” rendszereken alapuló panelek veszélyeire hívtam fel a figyelmet, amely mögött, mint veszélyforrás rögtön ott van a reklámokkal „bombázott” panelek nyújtotta…..
Kérdőívkitöltést motiváló eszközök veszélyei I.Ha valamely vállalat az internetes adatfelvétel lefolytatásához online panel építésbe kezd, számos szabályt kell szem előtt tartania. A technikai feltételek megteremtése csak az egyik, de lehet nem a legfontosabb lépés a cél…..
Klenovszki
2010.02.24 18:48:23
@matermuter:
Szia!
Először is köszönöm a hozzászólásod, illetve a kérdésed. A 3 nemet betartjuk, azért is írok erről, mert számunkra nagyon fontos, hogy minőségi adatfelvételi szolgáltatást nyújtsunk.
Az első pont arról szól, hogy ne neveljünk professzionális válaszadókat.
Profi válaszadókat úgy lehet nevelni, hogy olyan ösztönző rendszert alakít ki egy cég, amely a rendszeres kérdőív kitöltésre motiválja a válaszadókat. Tehát minél több kérdőívet töltesz ki, annál több pontot, virtuális forintot kapsz vagy éppen nagyobb eséllyel vehetsz részt egy sorsoláson. Ez két dolgot is eredményez:
1. Elsősorban azok vesznek részt a kutatásokban, akik fogékonyak a „pontgyűjtésre” és eléggé elkötelezettek, türelmesek abban, hogy akár 1 évig is gyűjtögessenek.
2. Másodsorban pedig az ilyen típusú kitöltők elkezdenek trükközni: több névvel regisztrálnak, gyorsan töltik ki a kérdőívet, hiszen nem válaszolni akarnak, hanem „jutalmat kapni”
Ha tagja lennél a NetPanel rendszernek, akkor tudnád, hogy nálunk nincs ilyen kérdőívkitöltést motiváló módszerek, hiszen sem pontgyűjtés, sem virtuális forint nem játszik, sőt a sorsolásokon is csak egyszer vesz részt a kitöltő, még akkor is, ha esetleg több kérdőívet töltött ki az adott évben.
Ezzel mi nem ösztönözzük a panelben maradást, mert nincs olyan ösztönző rendszerünk, amely arra serkenti a kitöltőket, hogy minél tovább bent maradjanak.
A második pont arról szól, hogy egy panelen ne fusson reklám, DM levél vagy bármi olyan, amely nem piackutatáshoz tartozik.
A NetPanel tisztán piackutatási panel. Nincs reklámozás. Nincsenek DM levelek. Nincs közvetlen értékesítés.
A hamarosan megjelenő posztban pont erről írok bővebben.
A harmadik pont arról szól, hogy nem nyújthat közösségi szolgáltatások, ahogy a zárójelben is írtam, blog, kérdőíveket kibeszélő fórum, egymást bejelölő vagy éppen egymást kutatásra invitáló szolgáltatásokat.
Említetted a honlapot és a nevét. A név onnan jött, hogy a nemzetközi és hazai szakirodalom is panelnek, access panelnek hívja az ilyen típusú adatfelvételi csatornákat. Net, meg a net miatt van :).
Ha megnézed a netpanel.hu oldalt, akkor láthatod, hogy a honlapon nincs semmilyen olyan szolgáltatás, amely segítségével a netpanel tagjai tudnának kommunikálni egymással. Nincs blog. Nincs twitter. Nincs fórum (kivéve bizonyos kutatások végén, ahol a kutatásra meghívott személyek tovább beszélgethetnek – de ez egy kutatási technika), tehát nincs semmi olyan szolgáltatás, amely a tagság egymás közti kommunikációját segíti elő. Tehát nincsenek közösségi szolgáltatások.
A honlap egyébként azért van, hogy tájékoztassuk a paneltagságot. Láthatóvá tegyük a sorsolásokat, a saját kutatások eredményét elérhetővé tegyük a tagságnak, tájékoztassuk az adatvédelmi szabályokról, nyereményjáték szabályairól stb. Ezek szükségesek, hogy a tagság láthassa, hogy mi a sorsolásokat megtartjuk, a nyereményeket kiadjuk, tehát amit ígérünk, azt betartjuk.
Remélem válaszommal segítettelek és láthatóvá tudtam tenni a különbséget a jó és a rossz panelépítési módszerek között.
Magyarországon a piackutató cégek jól alkalmazzák ezeket a technikákat, nem nevelnek professzionális válaszadókat az online panelekben, sőt az "offline" világban is azért küzdenek, hogy ne legyenek profi válaszadók.
Ezek a módszerek alapvetően a nemzetközi, nem piackutató cégek által üzemeltetett paneleknél található meg, ahol szakmaiság nélkül keverik a DM-et a piackutatással, virtuális dollárokkal, pontgyűjtéssel szédítve a népet, amelyet természetesen a panelfenntartó saját boltjában lévő termékekre válthat be a paneltag.
Szia!
Először is köszönöm a hozzászólásod, illetve a kérdésed. A 3 nemet betartjuk, azért is írok erről, mert számunkra nagyon fontos, hogy minőségi adatfelvételi szolgáltatást nyújtsunk.
Az első pont arról szól, hogy ne neveljünk professzionális válaszadókat.
Profi válaszadókat úgy lehet nevelni, hogy olyan ösztönző rendszert alakít ki egy cég, amely a rendszeres kérdőív kitöltésre motiválja a válaszadókat. Tehát minél több kérdőívet töltesz ki, annál több pontot, virtuális forintot kapsz vagy éppen nagyobb eséllyel vehetsz részt egy sorsoláson. Ez két dolgot is eredményez:
1. Elsősorban azok vesznek részt a kutatásokban, akik fogékonyak a „pontgyűjtésre” és eléggé elkötelezettek, türelmesek abban, hogy akár 1 évig is gyűjtögessenek.
2. Másodsorban pedig az ilyen típusú kitöltők elkezdenek trükközni: több névvel regisztrálnak, gyorsan töltik ki a kérdőívet, hiszen nem válaszolni akarnak, hanem „jutalmat kapni”
Ha tagja lennél a NetPanel rendszernek, akkor tudnád, hogy nálunk nincs ilyen kérdőívkitöltést motiváló módszerek, hiszen sem pontgyűjtés, sem virtuális forint nem játszik, sőt a sorsolásokon is csak egyszer vesz részt a kitöltő, még akkor is, ha esetleg több kérdőívet töltött ki az adott évben.
Ezzel mi nem ösztönözzük a panelben maradást, mert nincs olyan ösztönző rendszerünk, amely arra serkenti a kitöltőket, hogy minél tovább bent maradjanak.
A második pont arról szól, hogy egy panelen ne fusson reklám, DM levél vagy bármi olyan, amely nem piackutatáshoz tartozik.
A NetPanel tisztán piackutatási panel. Nincs reklámozás. Nincsenek DM levelek. Nincs közvetlen értékesítés.
A hamarosan megjelenő posztban pont erről írok bővebben.
A harmadik pont arról szól, hogy nem nyújthat közösségi szolgáltatások, ahogy a zárójelben is írtam, blog, kérdőíveket kibeszélő fórum, egymást bejelölő vagy éppen egymást kutatásra invitáló szolgáltatásokat.
Említetted a honlapot és a nevét. A név onnan jött, hogy a nemzetközi és hazai szakirodalom is panelnek, access panelnek hívja az ilyen típusú adatfelvételi csatornákat. Net, meg a net miatt van :).
Ha megnézed a netpanel.hu oldalt, akkor láthatod, hogy a honlapon nincs semmilyen olyan szolgáltatás, amely segítségével a netpanel tagjai tudnának kommunikálni egymással. Nincs blog. Nincs twitter. Nincs fórum (kivéve bizonyos kutatások végén, ahol a kutatásra meghívott személyek tovább beszélgethetnek – de ez egy kutatási technika), tehát nincs semmi olyan szolgáltatás, amely a tagság egymás közti kommunikációját segíti elő. Tehát nincsenek közösségi szolgáltatások.
A honlap egyébként azért van, hogy tájékoztassuk a paneltagságot. Láthatóvá tegyük a sorsolásokat, a saját kutatások eredményét elérhetővé tegyük a tagságnak, tájékoztassuk az adatvédelmi szabályokról, nyereményjáték szabályairól stb. Ezek szükségesek, hogy a tagság láthassa, hogy mi a sorsolásokat megtartjuk, a nyereményeket kiadjuk, tehát amit ígérünk, azt betartjuk.
Remélem válaszommal segítettelek és láthatóvá tudtam tenni a különbséget a jó és a rossz panelépítési módszerek között.
Magyarországon a piackutató cégek jól alkalmazzák ezeket a technikákat, nem nevelnek professzionális válaszadókat az online panelekben, sőt az "offline" világban is azért küzdenek, hogy ne legyenek profi válaszadók.
Ezek a módszerek alapvetően a nemzetközi, nem piackutató cégek által üzemeltetett paneleknél található meg, ahol szakmaiság nélkül keverik a DM-et a piackutatással, virtuális dollárokkal, pontgyűjtéssel szédítve a népet, amelyet természetesen a panelfenntartó saját boltjában lévő termékekre válthat be a paneltag.
Piackutatás blog
Országos Piackutatási Diákverseny, 2009 - helyszíni riport, videó
2009.12.14 13:05:00
December 10-én, a Corvinus Egyetemen került megrendezésre az országos piackutatási diákverseny döntője. A versenyen olyan felsőoktatási intézményben tanuló hallgatók vettek részt, akik piackutatást tanulnak vagy tanultak. A versenyre 16 csapat adta be pályázatát, közülük a…..
Piackutatás blog
Netnográfia, avagy blogok használata, elemzése a piackutatásban
2009.12.02 07:00:00
Egy rövid áttekintés arról, hogy a piackutatók hogyan használnak blogokat speciális kutatási eszközként, amikor résztvevőket toboroztak és lehetővé teszik számukra, hogy egy kutatási téma részeként létrehozzanak egy saját blogot.Ezek a blog-projektek általában a következő…..
Piackutatás blog
A kutatók digitális ujjlenyomat-vizsgálattal küzdenek a csaló paneltagok ellen
2009.12.03 16:35:00
USA – A Harris Interactive elkezdte arra használni a RelevantView digitális ujjlenyomat-vizsgáló eszközét, hogy online felmérésekben csalárd módon és többszörösen részt vevő válaszolókat távolítson el.Neil Phillips, a Harris Interactive panelszolgáltató üzletágának…..
Klenovszki
2009.12.04 14:57:51
Na pontosan ezért nem kell pontgyűjtős, virtuális pénzelős, odaszoktatós, túljutalmazós, "profi válaszadót" képzős panelt építeni. Erről írtam már egyszer bővebben: www.nrc.hu/hirek?page=details&oldal=4&news_id=487&parentID=644
Egyébként érdekes ez a digitális "ujjlenyomat" módszer vizsgálat, amelyet – ezen cikk alapján - inkább jó marketingnek tartok (talán nekünk is kellene ebbe az irányba marketingezni) és nem egy nagy előrelépésnek az online panelek megbízhatóságának növelése érdekében. Ahogy a szakmai cikkben is írtam az sokkal nagyobb előrelépés lenne, ha nem jutalmaznánk minden válaszadót a válaszaiért, ha nem adnánk lehetőséget neki arra, hogy gyűjtögethessen stb.
Egyébként az a legérdekesebb, hogy a többszörös válaszadás (válaszadó) kizárása egy kérdőívről a fenti módszer nélkül is könnyen megvalósítható (jó pár éve ezt használjuk a www.netpanel.hu panelünknél), sőt mi a saját módszereinkkel nem csak a válaszadó gépét, de a válaszadót magát is ki tudjuk zárni (pontosabban egyszeri kitöltésre kárhoztatni) az adott kutatásból.
Ennek ellenére, természetesen az ilyen „rendszerek”, „megoldások”, „módszerek” fontosak, mert mint a jó bornak, az online adatfelvételnek is szüksége van a jó marketingre.
Egyébként érdekes ez a digitális "ujjlenyomat" módszer vizsgálat, amelyet – ezen cikk alapján - inkább jó marketingnek tartok (talán nekünk is kellene ebbe az irányba marketingezni) és nem egy nagy előrelépésnek az online panelek megbízhatóságának növelése érdekében. Ahogy a szakmai cikkben is írtam az sokkal nagyobb előrelépés lenne, ha nem jutalmaznánk minden válaszadót a válaszaiért, ha nem adnánk lehetőséget neki arra, hogy gyűjtögethessen stb.
Egyébként az a legérdekesebb, hogy a többszörös válaszadás (válaszadó) kizárása egy kérdőívről a fenti módszer nélkül is könnyen megvalósítható (jó pár éve ezt használjuk a www.netpanel.hu panelünknél), sőt mi a saját módszereinkkel nem csak a válaszadó gépét, de a válaszadót magát is ki tudjuk zárni (pontosabban egyszeri kitöltésre kárhoztatni) az adott kutatásból.
Ennek ellenére, természetesen az ilyen „rendszerek”, „megoldások”, „módszerek” fontosak, mert mint a jó bornak, az online adatfelvételnek is szüksége van a jó marketingre.
Ma volt az IAB Hungary tisztújító közgyűlése, ahol egészen sokan voltunk. Módosult az alapszabály és lett szép új elnökségünk is.A közgyűlés elején Novák Péter régi/új elnök beszámolt arról, mi történt az elmúlt egy évben, és így prezentációba szedve egészen szép…..
Klenovszki
2009.11.26 22:45:23
A Nunwood kutató cég új stratégiai és fejlesztési vezetője, James Walker azt magyarázza, hogy a címben megnevezett marketing fogalmak közti különbségek eltűnőben vannak, mivel az ügyfelek ma már többet követelnek, mint egyszerű adatgyűjtést.Walker korábban dolgozott globális…..
A múlt héten megrendezett MRA First Outlook Konferencia célja a ’jövő kutatási világának’ bemutatása. Jeffrey Henning – a Vovici kutató vállalat alapítója – talált azért néhány gyakorlatiasságra utaló jelet is a közösségi média túlkapásai között.…..
Eredetileg nem állt szándékomban írni erről a kísérletről, mert ez valóban csak egy kísérlet volt; és alapvetően úgy gondolom, az online kutatás ma még nem alkalmas arra, hogy ezzel a módszerrel a teljes lakosságra vonatkozóan választás-kutatást,…..
Klenovszki
2009.06.12 16:27:08
F@Forecast Research - www.forecast.hu: Forecast! Te komolyan azt hiszed, hogy hazudnánk azért, hogy írjunk egy cikket erről! Azért ez durva.
Átültethető-e az egyik országban végzett kutatás a másikba? Hogyan kezeljük a régiós hasonlóságokat és különbözőségeket, hol húzódnak a határok? Lehetőség vagy veszély a régió? Hol és miért - vagy miért nem - "jön át" a reklámban az, ami itthon igen? Mire…..
„Veszélyek vagy lehetőségek? – Piackutatás a változó világban” A Budapesti Corvinus Egyetem Marketing és Média Intézete 2009. május 5-én tízedik alkalommal rendezi meg A Piackutatás Napját. A konferencia a kutatás számos területével, módszerével és…..
Telekommunikációs konferencia az SPSS szervezésébenAz SPSS szervezésében megrendezésre kerülő szeminárium arra keresi a választ, hogy az infokommunikáción belül történő radikális változásokat hogyan élik meg maguk a fogyasztók. A neves szakemberek előadásaikban sokoldalúan…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Néhány kiegészítés. :)
bali-axe: Azért kérdeztük meg, hogy milyen telefonod van és milyen oprendszered külön, mert az okostelefont használók pár százaléka nem tudja, hogy milyen oprendszer van a telefonján. Ne nevessetek, mert van ilyen kevésbé tudatos felhasználó.
vtec: Ez jogos felvetés, lehet, hogy jobb lett volna az elején tisztázni a kérdést, bár próbáltuk minden kérdésnél odatenni, hogy okostelefonra kérdezünk.
Javítjuk a tabletes részben az okostelefont, tabletre.
A kutatási eredményekből exkluzív anyag jelenik meg az appleblogon a konferencia után.
Üdv
János
Köszönjük.