Adatok
akoel
0 bejegyzést írt és 3 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Koós Miklós építész szakmai blogján –személyeskedéstől sem mentes- éles vita indult a passzívházak jelentősége, előnyei, hátrányai, a passzívház kontra mérnök viszony taglalásából kiindulva. A téma elindítója dr Tóth Elek tanár úr volt, akinek…..
akoel
2012.02.22 20:20:52
@Tanúsító:
Kösz a gyors reagálást
1. Igen, azt értem, hogy ha lakás rendeltetésű helyiség van alattam/felettem, akkor nincs hőveszteség, tehát nem számoljuk az U-t, igy tehát a födém hőhidkorrekciójára sincs szükség. Viszont van az az eset, amikor a lakás alatt/felette fűtettlen helyiség található (tároló...). Ebben az esetben a két helyiség hőmérséklete különbözik, tehát kell számolni U-t és akkor már szükséges a korrekció számitás is. De a táblázat nem tartalmaz korrekciós tényezőt hozzá.
1.1. Most ugrott be az előző ponttal kapcsolatban még egy kérdés. Ha az a helyzet, hogy azonos rendeltetésú helyiség van a tanusítandó lakás alatt/felett, akkor ugyan az adott födémre nem számolunk hőhidkorrekciót mivel U-t sem, de a födém vonala akkor is hőhíd. Ennek hossza alapján számoljuk a határolo szerkezetek hőhídasságát. Ha családi házról lenne szó, akkor ez a hossz pld a pincefődém/padlásfödém U-ját módosítaná. De bérlakások esetén ezek a szakaszok nem számolhatóak el a födémre (az elöbb elmondottak miatt). Nekem az a gyanum, hogy ebben az esetben a falak hőhidhosszát kellene növelni ezzel az értékkel. Vélemény?
2. Értem. Szóval a jogszabály különbséget tesz a között, hogy a fütött helyiség pincehelyiség-e vagy sem. És ha az és kivülről szigetelt, akkor annak U-ját csak kis mértékben növeli. Ok. ez meg van. Viszont...
"...Ha meg nincs hőszigetelve, nem kell korrekció..."
Ez nekem azért gyanus, mert a korrekciós tényező pont azt fejezi ki, hogy a hőhíd miatt megnő a hőátadás, amit egyszerüsítéssel az U növelésével ér el. Ha nincs szigetelve a fal, az nem jelentheti azt hogy nem nő a hőhíd miatti hőátadás.
Kösz a gyors reagálást
1. Igen, azt értem, hogy ha lakás rendeltetésű helyiség van alattam/felettem, akkor nincs hőveszteség, tehát nem számoljuk az U-t, igy tehát a födém hőhidkorrekciójára sincs szükség. Viszont van az az eset, amikor a lakás alatt/felette fűtettlen helyiség található (tároló...). Ebben az esetben a két helyiség hőmérséklete különbözik, tehát kell számolni U-t és akkor már szükséges a korrekció számitás is. De a táblázat nem tartalmaz korrekciós tényezőt hozzá.
1.1. Most ugrott be az előző ponttal kapcsolatban még egy kérdés. Ha az a helyzet, hogy azonos rendeltetésú helyiség van a tanusítandó lakás alatt/felett, akkor ugyan az adott födémre nem számolunk hőhidkorrekciót mivel U-t sem, de a födém vonala akkor is hőhíd. Ennek hossza alapján számoljuk a határolo szerkezetek hőhídasságát. Ha családi házról lenne szó, akkor ez a hossz pld a pincefődém/padlásfödém U-ját módosítaná. De bérlakások esetén ezek a szakaszok nem számolhatóak el a födémre (az elöbb elmondottak miatt). Nekem az a gyanum, hogy ebben az esetben a falak hőhidhosszát kellene növelni ezzel az értékkel. Vélemény?
2. Értem. Szóval a jogszabály különbséget tesz a között, hogy a fütött helyiség pincehelyiség-e vagy sem. És ha az és kivülről szigetelt, akkor annak U-ját csak kis mértékben növeli. Ok. ez meg van. Viszont...
"...Ha meg nincs hőszigetelve, nem kell korrekció..."
Ez nekem azért gyanus, mert a korrekciós tényező pont azt fejezi ki, hogy a hőhíd miatt megnő a hőátadás, amit egyszerüsítéssel az U növelésével ér el. Ha nincs szigetelve a fal, az nem jelentheti azt hogy nem nő a hőhíd miatti hőátadás.
Hiába kábít a jelenleg is zajló Detroiti Autószalon legtöbb kiállítója azzal, hogy szinte kész a működőképes elektromos autója, ez ordas hazugság. Vélemények az azonos című cikkünkről...
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Az 1. táblázatról van szó, ami a hőhidak hatását kifejező korrekciós tényezőt adja.
1. Fel van sorolva néhány határoló szerkezet és a hozzá tartozó korrekciós tényező. Nem látom viszont az emeleti födém korrekciós tényezőjét. Ez például akkor fordul elő, ha egy lakást szeretnénk tanusítani egy többlakásos épületben. Ez azt jelenti, hogy ilyen esetben nem kell korrigálni az U-t a hőhíd miatt?
2. Az utolsó sor igy hangzik: "Fütött és fűtettlen terek közötti falak, fűtött pincetereket határoló, külső oldalon hőszigetelt falak."
Ez mit jelent? A fűtött és fűtettlen terek közötti falak még rendben van. A gond az ezt követő rész. Ha van egy falam aminek a másik oldalán egy fűtött pince van, akkor azt a falat miért szigetelném le. És ha nem pince, hanem lakás van mellettem, akkor mi van? És ha mégsem szigetelt a fal, akkor arra mi vonatkozik? Az előző tagmondat nem, hiszen az fűtött és fütettlen terekről beszél