Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Desiree A Pusztulás Szénfekete Virága

0 bejegyzést írt és 13 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Rajzolataim papírkazlában turkáltam a minap,és úgy keringélt elém ez a kiszabadultrégi lap, öt-hat éve odavetett pillanat-lenyomat,mintha valami célja volna, gúnyosan ripakodna, csöndjével eltelveprovokálna, mondjam meg.mi az ábra, ma? A kérdést (számít-e hát a…..
Desiree A Pusztulás Szénfekete Virága 2011.01.11 18:45:37
Egy új korszak kezdetére! Hát ez is eljött. Egy mondatban összefoglalható lényege: Ezennel felhagytam mindennemű dárk-goth formámmal, mind külseileg, életmódilag, mint "tévé-dárk", vagy épp bármi ami ehez köthető. Ebben a világban semmiféle keresnivalóm,…..
Desiree A Pusztulás Szénfekete Virága 2010.10.05 19:07:12
Szia! Eddig rendszeresen olvastam a blogod, de még egyszer sem jutottam el odáig, hogy kommentárt is fűzzek a cikkeidhez.
Kb. két éve látogatom az oldalt, rengeteg cikked nagyon hasznos volt, jó volt, hogy volt valaki aki próbálta összehúzni a szubkultúrát.
Hasonló szilánkokon léptem át én is életem során. Rosszul esett végignézni ahogy az én barátaim is kezdtek meghalni belülről, már nem érdekelték őket a régi témák, nem volt már olyan édes a bor íze.
Nekem kellett kialakítanom a saját társaságomat amit a találkozók görcsös szervezésével értem el, igyekeztem összehúzni én is az itteni kört, újakat hívni mivel hely ügyében korlátozva voltam. Azóta rengeteg a visszatérő ember, és sok az új is, aki az ország másik végéből utazik ide, csak azét, hogy lásson minket.
Ezt részben neked köszönhetem, mivel te kezdtél nagyobb kaliberű találkozókat szervezni először.

A cikkedhez nem tudok mást hozzáfűzni, csak annyit, hogy "átlagember" sosem lesz belőled. Nagy egyéniség voltál és most is az vagy, annak ellenére, hogy nem skatulyázod be magad egy szubkultúra kedvéért sem. Minden esetre köszönetet szeretnék mondani neked, azért amit tettél a szubkultúra érdekében.
Remélem eredményes lesz az új út, mire ráléptél.
Minden jót.

A szubkultúra haldoklásáért szomorú embereknek pedig csak annyit tudok mondani, hogy a dark nem egy emberben van, nem egy helyben, nem egy zenekarban.
A dark bennünk van, az egyénben van. Aki tényleg az, az egyedül is az, társaság nélkül is.
Eltöprengtem a minap azon a tényen, hogy az élet olykor rosz, és jó lapokat oszt. Mi a helyzet azzal, akinek az élet csak rosz lapokat oszt? A játékszabály egyszerű, mégis hatalmasat lehet bukni.Az én történetemnek sajnos nem happy end a vége, de még az eleje sem. Na de ne is…..