Adatok
CortezCorleone
0 bejegyzést írt és 12 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Az idei statisztikák szerint a háztartások által igénybevett fogyasztási hitelek felvétele nem csökkent az elmúlt évhez viszonyítva. Ez a trend nem igaz a vállalati hitelek felvételére, az jelentősen visszaesett. E két makrogazdasági statisztikákon alapuló kijelentésből…..
A diákhitelt néhány éve azért vezették be, hogy a hallgatók e kedvezményes konstrukcióval támogatni tudják felsőfokú tanulmányaik végzését. Mi a véleménye a diákhitel intézményéről? Kedves Blogolók! Nagyon örültem, hogy a diákhitel konstrukcióval…..
..
CortezCorleone
2009.02.11 10:28:02
..
CortezCorleone
2009.01.30 12:08:17
..
..
CortezCorleone
2009.01.28 11:59:46
..
..
CortezCorleone
2009.01.16 20:07:41
..
CortezCorleone
2009.01.12 10:28:01
Teljes galéria letöltése: ..
Teljes galéria letöltése: ..
CortezCorleone
2009.01.03 11:50:31
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Jogos a felvetés, egy minimális pénzügyi ktudás elvárható lenne az emberektől. Nem az kell, hogy Józsi bácsi és Mari néni tudjon opciót árazni, csak annyira van szükség, hogy tudják a pénzügyeiket 2-3 évre adekvát módon megbecsülni. Egyébként a lakosság pénzügyi tudásának bővítését célozta meg anno a Raiffeisen az RLT Klubbal közösen a "pénzügyi professzoros" miniműsor/reklámmal. Nem tudom, hogy készült-e azóta felmérés, hogy mennyivel tudatosabbak teszem azt a Raiffeisen hitelfelvevői, vagy hogy lehet-e ezt egyáltalán mérni, mindenesetre szerintem ez egy jó kezdeményezés volt, és akkora pluszköltséggel szerintem nem jár a banknak, hisz ezt a pénzt valószínűleg amúgy is kifizette volna hirdetésre.
Mindazonáltal nem hiszem, hogy a hitelkövetés egy kivitelezhető megoldás lenne az emberek bankkal való kapcsolatának megváltozására. Szerintem ez még inkább "para" lenne, hogy nem elég, hogy x összeggel tartozik valaki a banknak, de az még rendszeresen ellenőrzi is, hogy éppen mit csinál az illető vagy mit nem. Szerintem ez a jelenlegi kapcsolat a bank és az ügyfelek között kielégítő, és megfelel a piaci viszonyoknak, és a magyar fogyasztói szokásoknak.
Apropó, magyar fogyasztói szokások. Érdekes megfigyelni, hogy nálunk mennyire nem ütött be a válság a fogy. szokásokat tekintve, úgy értve, hogy a fogyasztást nem igazán esett vissza, egészen a mostani negyedévig. Az USÁban kb. a LB csődje után azonnal visszafogta a lakosság a fogyasztást. Lehet, hogy ők tudatosabbak a pénzügyeiket tekintve? Egyébként a héten két Világgazdaság számban is írtak a témáról: egyrészt visszaestek az áruhitelek, másrészt durván csökkent a fogyasztás (és sajnos a beruházás is) a harmadik negyedévben. Annyira talán mégsem reménytelen a helyzet ezek szerint, legalábbis bízzunk benne...
A vállalatok egészen más kategóriát képeznek, sokkal tudatosabbak a pénzügyeiket tekintve. A "nagyok", akik adott esetben külföldön is tevékenykednek, érzik a kereslet megcsappanását, a KKV-k pedig már korábban sem voltak túl rózsás helyzetben. A stratégiájuk ez esetben egyértelmű: túlélni. A túlélés kulcsa pedig a pénzügyek fokozott kontrollja, tehát csökkenteni az olyan nem létfontosságú kiadásokat, mint például a marketing, innováció, stb, más részről szebb napokra odázzák el a beruházásokat, hisz ezekhez nagyobb pénztőke szükséges, amit hitelből tudnak fedezni. Nyilvánvaló, hogy százmilliós összegeket nem egy recessziós időszakban fog hitel formájában felvenni egy tudatos vállalat. Ez persze a mi fogyasztói szempontunkból egyáltalán nem jó...
Csökkentek a vállalati felvásárlások és egyesülések is Magyarországon. Ez eddig is csupán a "nagyok" játéktere volt, de a restriktív vállalati pénzügyi megfontolások miatt most ők sem erre törekednek (jó, van kivétel, például a Telekom nemrégiben szerette volna felvásárolni az egyik kisebb szolgáltatót, a GVH azonban nem bólintott rá). Pedig a kisebb vállalatok szinte kínálják magukat a számukra életmentő fúziókra. Erre azonban a válság végéig várniuk kell, az idő pedig igen gyorsan ketyeg náluk...