Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Tű a szénakazalban

0 bejegyzést írt és 10 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
A külföldön élő magyarok körében meglehetősen elterjedt gyakorlat, hogy a külföldi munkavállalás (és élet) ellenére Magyarországon is fizetik a társadalombiztosítási járulékot és ha úgy adódik, akkor otthon is veszik igénybe a szolgáltatást. Na, ennek jövő nyártól vége lehet, ráadásul nem csak…..
Tű a szénakazalban 2019.12.04 14:34:14
Értem, hogy szabály, de nem értem ez miért jó.

Ha két- (három/négy) laki életet él valaki, mert több országban is van otthona, miért rossz az, hogy önszántából többszörösen fizet több TB-nek, ahol igénybe veszi a szolgáltatásokat. Az, hogy a 7500 Ft nem éri meg a magyar kormánynak, nem a TB fizető hibája! Miért nem emelik meg? Ha valakinek nincs bérjövedelme egy adott országban, csak így tudja teljesíteni a kötelezettségét. Miért zavarja a jogalkotót, hogy valaki van akkora marha és több felé fizet TB-t és mindig annak az országnak az ellátórendszerét veszi igénybe, ahol épp van és fizetett is érte pont annyit, mint bármely helyben élő. Az rendben van, hogy nem lenne köteles, de azért "felkötni" valakit, mert duplán fizet, meglehetősen furcsán hangzik.

Persze lehet hogy emiatt megbüntiznek valakit a maximális 100.000 Ft-ra és kiszámlázhatják neki a jogosulatlanul igénybe vett EÜ szolgáltatásokat (amiket ez esetben a másik ország TB-je köteles rendezni), de ebben az esetben jogosult az elmúlt 5 évre visszamenőleg visszaigényelni a magyar TB járulékot is, hiszen jogalap nélkül fizette be, tehát 5 évre visszamenően vissza lehet igényelni! (Pl: 7000 Ft-os TB járulék átlaggal számolva az elmúlt öt évre 420.000 Ft befizetésből levonnak 100.000 Ft büntit, utána még mindig 320.000-tal tartozna a jogtalanul "élősködő" személynek állam bácsi. Ez miért jó a magyar államnak a helyet, hogy örül az extra bevételnek?)

Ha valaki úgy dönt, hogy mégis inkább a magyar TB-t tartja meg és a külföldit mondja le (a jogszabályoknak megfelelően), akkor a magyarnak kellene fizetni az esetleges kinti ellátásokat. Ez jó lenne a magyar TB-nek/adófizetőknek? Miért nem örülnek annak, hogy ott is befizette a TB-t és az ellátás összege nem a magyar kasszát terheli?

Én a megoldást abban látnám, ha az EU-n belül az állami TB mellé kialakítanának egy egységes és önkéntes magán egészségbiztosítási szolgáltatást, amivel bármely ország ellátását igénybe lehetne venni és amivel ki lehetne váltani a helyi TB fizetést.
Annak ellenére, hogy Nagy Bertold természetfotós kedvenc témája inkább a növényvilág, mégis úgy alakult, hogy egy baglyot ábrázoló felvétellel nyerte el az idei Év Természetfotója díjat. A különleges technikával készült díjnyertes kép a téli soproni Szárhalmi erdőben készült egy öreg cseresznyefán…..
  A német liberálisok nemrégiben törvényjavaslatot nyújtottak be a poligámia engedélyezése mellett. Bayer Zsolt, "a nemzet hangja" szilveszteri műsorában így kommentálta a hírt: "az elmebetegek átvették a hatalmat". Tényleg el lehet intézni ennyivel?    Hogy némiképp tisztábban lássunk, először…..
Tű a szénakazalban 2018.01.08 16:23:56
@Endre Kis: Európa keresztényi gyökereiben hívőknek idéznék a Bibliából.

Pál apostolnak Timótheushoz írt első levele:

"1. Igaz ez a beszéd: Ha valaki püspökséget kiván, jó dolgot kíván.
2. Szükséges annakokáért, hogy a püspök feddhetetlen legyen, egy feleségű férfiú, józan, mértékletes
illedelmes, vendégszerető, a tanításra alkalmatos;
Tit. 1,5., Tit. 1,6., Tit. 1,7., Tit. 1,8."

"12. A diakónusok egy feleségű férfiak legyenek, a kik gyermekeiket és tulajdon házaikat jól igazgatják."

Na mi következik az idézet szövegből?
Igen, az, hogy a (keresztény) férfiaknak (is) több feleségük volt...

Direkt az Új testamentumból idéztem, az Ó testamentumban ez teljesen oksa volt (meg a válás is).

Természetesen arról szó nincs a bibliában, hogy esetleg több férje lehetett volna a nőknek, de az a kor letűnt, ahogy letűnt a középkor is, amikor az egyházak az élet minden területén igyekeztek szabályok közé szorítani az embereket. Szerencsére az 1900-as évek elejétől felgyorsult a közfelfogás változása és ez tart a mai napig.

Milyen volt a megítélése egy olyan nőnek, aki házasság előtt szexuális kapcsolatot létesített az 1800-as években és milyen ma?

Milyen volt a megítélése egy olyan nőnek aki elvált az 1930-as években, és milyen ma?

Milyen volt a megítélése egy homoszexuálisnak az 1990-es években és milyen ma?

Milyen a megítélése ma egy homoszexuálisnak Angliában/Amerikában/Franciországban, milyen Magyarországon és milyen az arab világban?

Mi szól a poliamória/poligám kapcsolat ellen, ha az minden résztvevőnek a megelégedésére szolgál?

Mi van ha valaki szívesen takarít más után, aki aztán más nő ágyában alszik - cserébe viszont jókat főz, szórakoztató egyénisége van, akihez jó hazamenni mint férj társ és az a nő is szuper, akit ő hozott a házasságba?

Az ember ugyan úgy szereti az édesanyját, édesapját, ugyan úgy szereti a gyerekeit (ha több van), miért ne tudna egy ember több feleséget/férjet szeretni?

Ha erre igényük van, miért ne lehetne ezt törvényi úton lehetővé tenni?

Miért félünk egy ilyen változástól, ha ez nem kötelező, ahogy maga a monogám házasság sem az?
Rögtön szögezzük le, hogy ebben a posztban nem arra a régimódi módszerre gondolok, amikor a faparkettát faszínű festékkel festettük le, hanem egy ettől eltérő praktikáról lesz most szó. Úgy tűnik ez a legújabb őrület itthon és külföldön is. Emlékszem, nemrég még olyan…..
Mi már túl vagyunk rajta, de a családban van aki még csak most kezd rácuppanni a Bogyó és Babóca által épített, lopakodóan pusztító kreténségre - az érintett lurkó most lesz három. Első blikkre rohadt aranyos, bogarak (meg egy csiga) prüntyögnek és ökörködnek, jaj de jó,…..
Tű a szénakazalban 2015.04.07 14:11:31
A fentiekben elég sokan leírták amit én is gondolok e posztról. Trendi mostanság cikizni Bartos Erikát, a B&B-t meg APG-t. Ez egyéni ízlés kérdése, én szeretem ezeket a meséket és örömmel olvasom századszorra is a lányomnak, aki egyenesen rajong értük. Pár dolgot érdemes még megjegyezni, amit mások nem írtak le::

1. Kíváncsi vagyok, a szerző tud-e olyan kvalitásokat felmutatni, mint az akit cikiz. Ráadásul Bartos Erika lerakott pár dolgot az asztalra, míg a cikk szerzőjéről sok építő dolgot nem találtam, inkább mások gyalázásában jeleskedik.

2. Sokan bírálták a BB és az APG képi világát. Bartos Erika kiváló grafikus:
www.bartoserika.hu/index2.php?menu=epiteszet.php&lap=epiteszeti-grafikak.html

Bartos Erika olyan szinten rajzol, amin nagyon kevesen tudnak. Amikor felnőtteknek rajzol, akkor felnőtt szinten rajzol, amikor gyerekeknek, akkor meg úgy, hogy ők élvezzék. Szerintem zseniálisan találta el a gyerekrajzokat. Pont az derül ki belőle, hogyan lehet egyszerűen, néhány vonallal megrajzolni szinte bármit, kifejezni érzelmeket, bemutatni eseményeket. Érdemes ugyanakkor azt is észrevenni, milyen szépen jelenik meg a mesékben az épített környezetet is. (Pl Parlament, budai vár, Pécs, stb). A lányommal elmentünk egy kiállításra is, ahol diaporámákban építették meg a rajzokból ismert világot. Szerintem szuper volt.

Én örülök annak, ha valaki tehetséges, tehetsége eredményét megosztja másokkal is, annak meg pláne, ha ebből jól él.
Kohn ’45-ben Angliába disszidál. ’49-ben hazalátogat és a Nagykörúton összefut Grünnel, aki megkérdi tőle, hogy mint megy kint a sora. Kohn elmeséli, hogy van egy kis háza, jól keres, miegyéb. Tehát akkor boldog ember vagy! - foglalja össze Grün. A fenét! –mondja lemondóan…..
Pont úgy vagyunk ezzel, mint az országos kereskedelmi televíziók. Nem arról van szó, hogy mi is hiszünk az emelt díjas sms-ekkel megtámogatott tehetségkutatókban, vagy rákapnánk az amatőr színészekkel eljátszatott családi drámákra. Viszont nekünk is túl sok a tartalmunk, és…..
Kína nagy. Nagyon nagy. Itt pár tízezer autót elsózni nem nagy cucc, csak árulni kell, és magától elmegy. Másrészt a kínai vevőknek nincs komoly képük az autógyártás múltjáról, nem tudják, mi az a kifinomult stílus. Vagy, ha mégis tudják, valami másról hiszik ezt. Vajon…..