Adatok
virányos
0 bejegyzést írt és 5 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Mottó:
"Senki se csodálkozzék azon,hogy a rossznak az emberi életben olyan nagy szerepe van.A rossz tulajdonképpen az egyetlen feladat,amit meg kell oldanunk."
Hamvas Béla: A bor filozófiája, Editio M Kiadó Kft.
Nehéz lenne fenti mottó fényében mással kezdenem,mint azzal az alap…..
virányos
2013.04.30 16:04:58
@karchasz:
Lajos! Egyrészről igazad van, a nem tk-s állomány ősei tk-sok voltak.
Viszont van mondjuk 1000 tk-s kutya, amelyek közül mondjuk van 100 jó idegrendszerű és van 3000 tk nélküli,amelyek közül van 300 jó idegrendszerű kutya. Megjegyzem , a tk nélküliek származását is általában lehet tudni.Ráadásul egy tk nélküli kutya származását illetően nem szoktak trükközni.
Szerinted mikor járunk jobban,ha a 100 egyed jó kutyáiból állítunk elő egy jó állományt,amiből előbb-utóbb nem tudunk továbblépni,vagy hozzányúlunk egy elfelejtett vérvonal tk nélküli,ugyanakkor stabil idegrendszerű kutyájához?
Lajos! Egyrészről igazad van, a nem tk-s állomány ősei tk-sok voltak.
Viszont van mondjuk 1000 tk-s kutya, amelyek közül mondjuk van 100 jó idegrendszerű és van 3000 tk nélküli,amelyek közül van 300 jó idegrendszerű kutya. Megjegyzem , a tk nélküliek származását is általában lehet tudni.Ráadásul egy tk nélküli kutya származását illetően nem szoktak trükközni.
Szerinted mikor járunk jobban,ha a 100 egyed jó kutyáiból állítunk elő egy jó állományt,amiből előbb-utóbb nem tudunk továbblépni,vagy hozzányúlunk egy elfelejtett vérvonal tk nélküli,ugyanakkor stabil idegrendszerű kutyájához?
Hosszas időpont egyeztetés után a Magyar Komondor Egyesület elnöke,Fésűs Karcsi barátom néhány igazán értékes interjú alannyal tető alá tudta végre hozni az Ozone Network csatorna egyik nagy érdeklődéssel követett műsorát,melyben több pásztrokutyákkal kapcsolatos témát is…..
virányos
2012.03.03 17:18:39
@Kohári Pisti:
Egyesületünk komondorosainak több ízben volt módjuk megismerkedni,elbeszélgetni Munkácsi úrral a haszonállatok szabad tartásával kapcsolatban.Többször nálunk beszélgettünk vele,aztán sor került egy Mosonmagyaróvár külterületén ridegen tartott nyáj megtekintésére,amely programunk előre meg lett hirdetve.Bárki eljöhetett megnézni,hogy ismereteket szerezzen a "jövő" állattartásához miféle kutyákra van szükség,mik az elvárások a tartók részéről.
Meghívtam erre a kirándulásra terelőkutyás tenyésztőket,de nem jöttek el.
Csíkszeredán fontosnak tartottam,hogy Bartha Lászlóval beszélgethessek a a Munkácsi úr által felvázolt "jövő állattenyésztéséről".
Laci pontosan tudta miről van szó és hasznos tanácsokkal látott el minket.
Az állattartók közül sokan kételkednek a szabad tartás versenyképességében,megjósolható,hogy a mai "demokráciában" sokára lesz elterjedt forma ez hazánkban,Munkácsi úr szerint is 20-40 évbe beletelik,amit ő már nem fog megélni.Egyébként nem különleges dolgokról van szó,csak versenyképes külföldi állattartási technológiák,a technológiához szükséges haszonállat fajták honosításáról.
Természetesen külföldön is használnak őrző és más munkakutyát az őrző és egyéb feladatok elvégzésére,hiszen a kutyák egy vagy több ember munkáját,alkalmazását pótolják,amik egy működő társadalomban igen sokba kerülnének a gazdának.
Sokat beszélgettünk már különböző fórumokon,mik is azok a más feladatok?
A szabadon tartott állatok mozgatása,mondjuk az egyik legelőről a másikra,amire akkor van szükség,amikor az adott villanypásztororral körbekerített területet lelegelik az állatok.Erre bármelyik terelőkutyánk alkalmas.Novemberben kosokat engednek a nyájba.Amikor ellátták feladataikat ,ki kell venni őket a nyájból.Itt meg kell jegyezzük,hogy egy rideg tartott nyáj akár 3-5 ezer egyedből is állhat.A munkakutya a gazda kéz mozdulataira képes a szükséges állatot kiemelni a nyájból,ráadásul igen nagy távolságból.Közelebbről azt is képes megállapítani,melyik állatot nézi a gazda.Állítólag!
Ez a terelő kutya nem él együtt a nyájjal,a gazda csak akkor hozza magával,ha feladata van.
Nem folytatom a májusban esedékes ellés körüli és más kutyás feladatokkal,Munkácsi úr erről egy napot is képes beszélni.Elvégre címzetes tanár ember is .
Megjegyzem,az Ozone Network műsor szerkesztője azonnal lecsapott rá,így aztán látjuk még más műsorokban.
Visszatérve a mi műsor lehetőségünkre,remélem mindenki számára egy kicsit többnek bizonyult az egy fajtanépszerűsítésnél.Aki itt leragad,nincsen miről beszélgetni vele.
A műsor harmadik része használati kutyáink jövőjéről szólt volna,amire sajnos kevés idő maradt,pedig ez lett volna a legfontosabb.
Számomra elképzelhetetlen lett volna ,és befejezetlen,ha nem esik szó arról,hogy a jövőben is lesz szükség munkakutyáinkra.Ez volt számomra Munkácsi úr üzenete!
A külföldi példa-a jövő-pedig kifejezetten a villanypásztoros szabad tartásban alkalmazott kutyáról szólt.Szólhatott volna többek szerint a technológiában alkalmazott és bizonyított magyar fajtájú terelőkutyákról,de sajnos nemhogy kutya,de a technológia se nagyon létezik.
Addig pedig jó lenne,ha terelő kutyával foglalkozó szakembereink érdeklődést mutatnának a technológia iránt,vagy pedig marad a b. colli
Egyesületünk komondorosainak több ízben volt módjuk megismerkedni,elbeszélgetni Munkácsi úrral a haszonállatok szabad tartásával kapcsolatban.Többször nálunk beszélgettünk vele,aztán sor került egy Mosonmagyaróvár külterületén ridegen tartott nyáj megtekintésére,amely programunk előre meg lett hirdetve.Bárki eljöhetett megnézni,hogy ismereteket szerezzen a "jövő" állattartásához miféle kutyákra van szükség,mik az elvárások a tartók részéről.
Meghívtam erre a kirándulásra terelőkutyás tenyésztőket,de nem jöttek el.
Csíkszeredán fontosnak tartottam,hogy Bartha Lászlóval beszélgethessek a a Munkácsi úr által felvázolt "jövő állattenyésztéséről".
Laci pontosan tudta miről van szó és hasznos tanácsokkal látott el minket.
Az állattartók közül sokan kételkednek a szabad tartás versenyképességében,megjósolható,hogy a mai "demokráciában" sokára lesz elterjedt forma ez hazánkban,Munkácsi úr szerint is 20-40 évbe beletelik,amit ő már nem fog megélni.Egyébként nem különleges dolgokról van szó,csak versenyképes külföldi állattartási technológiák,a technológiához szükséges haszonállat fajták honosításáról.
Természetesen külföldön is használnak őrző és más munkakutyát az őrző és egyéb feladatok elvégzésére,hiszen a kutyák egy vagy több ember munkáját,alkalmazását pótolják,amik egy működő társadalomban igen sokba kerülnének a gazdának.
Sokat beszélgettünk már különböző fórumokon,mik is azok a más feladatok?
A szabadon tartott állatok mozgatása,mondjuk az egyik legelőről a másikra,amire akkor van szükség,amikor az adott villanypásztororral körbekerített területet lelegelik az állatok.Erre bármelyik terelőkutyánk alkalmas.Novemberben kosokat engednek a nyájba.Amikor ellátták feladataikat ,ki kell venni őket a nyájból.Itt meg kell jegyezzük,hogy egy rideg tartott nyáj akár 3-5 ezer egyedből is állhat.A munkakutya a gazda kéz mozdulataira képes a szükséges állatot kiemelni a nyájból,ráadásul igen nagy távolságból.Közelebbről azt is képes megállapítani,melyik állatot nézi a gazda.Állítólag!
Ez a terelő kutya nem él együtt a nyájjal,a gazda csak akkor hozza magával,ha feladata van.
Nem folytatom a májusban esedékes ellés körüli és más kutyás feladatokkal,Munkácsi úr erről egy napot is képes beszélni.Elvégre címzetes tanár ember is .
Megjegyzem,az Ozone Network műsor szerkesztője azonnal lecsapott rá,így aztán látjuk még más műsorokban.
Visszatérve a mi műsor lehetőségünkre,remélem mindenki számára egy kicsit többnek bizonyult az egy fajtanépszerűsítésnél.Aki itt leragad,nincsen miről beszélgetni vele.
A műsor harmadik része használati kutyáink jövőjéről szólt volna,amire sajnos kevés idő maradt,pedig ez lett volna a legfontosabb.
Számomra elképzelhetetlen lett volna ,és befejezetlen,ha nem esik szó arról,hogy a jövőben is lesz szükség munkakutyáinkra.Ez volt számomra Munkácsi úr üzenete!
A külföldi példa-a jövő-pedig kifejezetten a villanypásztoros szabad tartásban alkalmazott kutyáról szólt.Szólhatott volna többek szerint a technológiában alkalmazott és bizonyított magyar fajtájú terelőkutyákról,de sajnos nemhogy kutya,de a technológia se nagyon létezik.
Addig pedig jó lenne,ha terelő kutyával foglalkozó szakembereink érdeklődést mutatnának a technológia iránt,vagy pedig marad a b. colli
A 2012-es év első bejegyzésének címe,"kecskés" Bakos Laci bácsi (66) nagyapjától származik.És örök érvényű,mint "a pénz a nem boldogít" mondás is. Nagyon kemény év vette kezdetét,ugyanakkor mi mást kívánhatnék…..
Az év vége közeledte mindig összegzést,számvetést követel meg.Igen,megköveteli:az ember "szereti" átlátni,honnan hova jutott,azaz ebből tud az elkövekezendőkre terveket szőni,elvárásokat megfogalmazni magával szemben.Tudom,lehetne évközben is kijelölni egy…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Szia Pista!
Együtt érzek gondolataiddal,de kicsit másként látom a komondor helyzetét, azaz annak a show kutyának a helyzetét, amit ugyanúgy hívnak, mint őseink pásztorkutyáját.
Igen ,őseink pásztorkutyáját többnyire hobbi kutyások mentették (?) meg a kipusztulástól. Ezek a jóhiszemű hobbi kutyások szervezetbe tömörültek és minden tőlük telhetőt megtettek, megtesznek a komondor beilleszkedéséért és bemutathatóságáért korunk show kutyás világában a felelős állattartás szellemében ( "minőségi tenyésztés,európai tartási körülmények,stb").
Kétségtelen dolog, hogy ezek a "civilizált" komondorok ugyanazoknak a pásztorkutyáknak a leszármazottai,amelyek a mi példaképeink.Néhányan ilyeneket szeretnénk faragni napjaink komondorából,azaz ugyanolyannak látni,ugyanolyan ösztönökkel, idegrendszerrel és egyéb tulajdonságokkal felvértezni,talpra állítani a komondor állományt.
Próbáltuk győzködni a HKK tagjait, vezetőségét igazunkról,de az mára már a Hkk tagjainak döntő többségét egyáltalában nem érdekli. Milyennek is kéne lenni egy munkáját végző pásztorkutyának? Többségüknek még a pásztor emberről meg a pásztorkodásról sincsenek valós fogalmai, nemhogy például a pásztorkutyák falkaösztönéről."Mára már nincsenek se nyájak,se pásztorok,se nagyragadazók" -ilyesfélékkel érvelnek.
A meggyőzés részünkről kudarcba fulladt, elbeszélünk egymás mellett.
Felesleges dolognak tartom az egymásra mutogatást, egymás felelőssé tételét a kialakult helyzetben.Tudomásul kell venni, teljesen más dolog az Fci kutyázás és teljesen más jellegű kihívás őseink pásztorkutyájának helyreállítása abból a kutya állományból, amelyekben még fellelhetőek a pásztorkutyás ösztönök.
Ha mind a két oldal tudomásul veszi és elismeri egymás tevékenységét, semmi akadálya sincsen időnként akár az együttműködésnek sem.
Meg kell jegyeznem, hogy a munkakutyás állomány létrehozásához nagyobb populációból történő merítésre van szükség, mint azt a mai tk-s állomány lehetővé tesz, ugyanis a tk-s állomány kétharmadában már alig-alig lelhetőek fel pásztorkutyás tulajdonságok.A nem tk-s állomány bevonására pedig a HKK-ban nincsen lehetőség, csak költséges dns vizsgálatok útján,amit egy átlagos mai komondor tenyésztő anyagi lehetőségei nem engednek meg.
A tárgyalások még folynak a fajtagondozó szervezettel a pásztorkutyázásról, de megvallom, nagyon kicsi az esély arra, hogy érdemben együtt tudjunk dolgozni.