Adatok
[Noise]
115 bejegyzést írt és 205 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Azt hiszem, itt van az a pont, amikor köszönetet kell mondanom. Miért? Mindenért, amit kaptam. Hogy te vagy a józan eszem, még ha sokszor nem is értek egyet. Hogy te vagy, aki bármi is legyen, mindig meghallgat, még ha lényegtelen dolgokon is pörgök egyhelyben, üresben. Hogy te vagy,…..
"A Z Nation tényleg annyira szar, hogy az már valahol jó" - ezt még Sixx írta tavaly szeptemberben, amikor megjelent az Asylum (igen, akik a Sharknadót is csinálták) első sajátgyártású tévésorozata a Z Nation. Már a címből is lehet sejteni, hogy ez megint egy zombis sorozat, abból…..
[Noise]
2015.05.06 16:11:16
@scsaba1: A tornádós zombinál még mondja is a faszi, hogy "jó hogy nem cápa volt" :D egy "kicsit" röhögtem csak fel rajta :D
Fejem lángokban áll. Szemeim izzanak és a bosszúvágy benzinjét szívom magamba. Olyat tennék veled, mint még senkivel. Bántanálak. Könyörtelenül. Minden porcikádnak szenvedést okoznék mellyel másban valaha is kárt tettél.
Korlátaim és törvényi megkötések láncolnak a…..
A következő bejegyzés egy kitalált történetet mesél el! Bármilyen egyezés a valósággal csupán a véletlen műve!
Tél van. Épp hogy, de már túl vagyunk december közepén, mégis süt a nap. Sugarai gyengék, de érzem a bőrömön őket. Lábaim rakosgatom egymás után, haladok a…..
A hamutartóban félig elnyomott csikk, a levegő párával telt, szemerkél az eső, a lakás pedig üresen, rendetlenül tátong. Mintha csak egy elkényeztetett, depressziós író rémálma lennék.
Annyira hálás vagyok az elmúlt egy évemért, hogy kétlem, hogy ezzel az irománnyal…..
[Noise]
2013.03.19 16:30:07
Magányomban forgolódva, fejem a párnába fonvahallgatva a hallhatatlant halandóként elhaladva hallom saját szívem meztelenségében visszhangozni az ismeretlent...az érzést ismerem, szavaim elhalva is ismerősekszövegben talán erősek mégis rámismerhet pár ismeretlen ismerős...jó…..
Meghatározás:
A déjà vu (franciául: „már láttam”) vagy paramnézia az a jelenség, amikor valaki úgy érzi, hogy az éppen történő helyzetet már korábban átélte, az adott esemény korábban már megtörtént volna vele, ugyanakkor a korábbi átélés körülményei vagy akár…..
Lassan ideje lenne egyes dolgokban elfogadnom a sorsom, vagy utam, vagy minek nevezzem ezt a katyvaszt magam körül, mert bármennyire is erősen tartom magam megfogadott és írott vagy éppen íratlan szabályaimhoz, kurvára lehetetlen betartani őket. Szétnézve magam körül, mindenhol…..
Itt az ideje választanom. Merenghetek a múlton és saját buta korlátaimmal körülvéve topoghatok egy helyben, vagy szembefordulhatok azzal, ami vár rám, és belerohanhatok abba, ami előttem van. Mivel ez az élet elég egyszerű, nem marad választás. Vissza nincs út. Előre menve lehet,…..
nem igazán látok... könnyeimmel küzdök... nem történt semmi baj. sőt, igazából boldog vagyok! nagyon is!
Van családom, hozott és választott is... és vannak testvéreim... és van 1 csöppnyi egység, aki még ártatlan. Tiszta a szíve, nem zavarja össze semmi és én vagyok a…..
A mostani fiatal felnőtteknek sem egyszerű a dolguk... mi még megtanultuk leszarni a tömeget és annak lenni, amik vagyunk, vagy voltunk... de nekik már folyamatosan, születésük óta dől a fejükbe a médiafaszságmi még kint játszottunk, ők már csak bent... mi még fára másztunk és…..
Éppen, hogy nyitva van a szemem. A kávém mellettem gőzölög... várok... Az ablak nyitva, a csípős téli levegő áramlik be. A felkelő nap vörös fénye megvilágítja a tájat. A velem szemben lévő tíz emeletes panelház sem tűnik betonkalitkának, inkább egy szép, izzó…..
Hello! Hát te ki vagy? Honnan jöttél? Merre tartasz? Miért pont most kerültél ide elém? Miért akadt meg a szemem a tiédnél? Az a mosoly... Igen, elbűvölt... Igen, megtetszett, amit láttam... Nem tudtam hirtelen mit tegyek, csak megszólaltam... Talán nem láttad, de megremegtem.…..
Van, hogy szimplán jól érzem magam... ez is egy ilyen este. Találtam egy fantasztikus zenét, nem bírom nem hallgatni... csak fekszem az ágyban, és mindenféle képi megnyilvánulások futnak át gondoltnak álcázva a szemem előtt. Egy ideje nekiálltam kreatív dolgoknak, amivel egy kicsit…..
Sikerült aludnom :D
Majd 7 órát, majdnem egyhuzamban...
Ennyi! :D..
Mostanában megint sokat álmodok. Nem, nem összekeverendő az álmodozással, mert azt ébren művelik ugye... Álmodok... rémálmodok... Odáig fajult a dolog, hogy inkább nem alszom. Gyötörnek, még akkor is, ha pontosan tudom, miért s miről szólnak ezek a képek. Mindegyik álom ugyanoda…..
Igazán jöhetnél már...
Igen, azt hiszem, újra tudnék szeretni, erőt adni, égig emelni, vigyázni, megőrülni és megőrjíteni, félteni és szuperhősnek lenni... csak lenne kiért...
Tudom, valahol úton vagy és még nem jutottam eléd, hogy véletlenül egymásnak menjünk, majd…..
Hát jó. Akkor most jöjjön, aminek jönnie kell.
Nyitott szemmel várom, hogy mi jön szembe, miben esek hasra és mi röptet meg. És igen, ha meglátom a lehetőséget, egy percig sem fogok vacillálni. Elkapom, aztán vigyen.
Ha szárnyalni lehet, akkor azt fogom. Ha meg zuhanni, akkor…..
[Noise]
2012.10.09 08:34:38
Bár a múltkor arról szólt a fáma, hogy elfáradtam. S valóban így van... de mi a pihenés lényege? Hogy feltöltsön energiával? Hogy kipihenjem magam? Akkor mi van, ha nem a pihenés tölt fel, hanem pont az, mikor nincs megállás? Ha pont az kell, amit a pörgés adhat meg?
Nos, úgy…..
Azt hiszem búcsút kell vennem tőled.
Köszönöm, hogy megmutattad. Hogy ennyit érezhettem. Hogy csodává varázsoltad a napjaimat. Hogy eszembe jutottál és mosolyogva mentem végig az utcán. Hogy a szívem egy darabját neked adhattam. És hogy ennyire magasra, messze szállhattam. Hogy…..
Azt hiszem most van elegem. Elfáradtam. Nem, nem úgy, hogy lefekszem és alszom 8-9 órát, majd felkelek és frissen, vidáman tudom tovább csinálni a napokat. Nem. Kimerültem. Csak ülök és nézek ki a fejemből. Gondolatok nincsenek, a célok elhalványultak, az álmok megfakultak.…..
Ma nem koptatom feleslegesen a betűket... beszéljenek helyettem ők...
..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz