Ólmosbot 2008.12.30 13:38:46

@kisgalád:
"Lusta vagyok előkeresni a ptk-t, de a szolgáltatási szerződések tudtommal megszűnnek a szerződő felek vmelyikének a halálával"

Én azért előkerestem, kommentárostul:

"323. § (1) A kötelezett halálával a szerződés nem szűnik meg, kivéve, ha csak személyesen teljesíthető szolgáltatásra irányult.

Az örökhagyó által kötött mindazoknak a szerződéseknek, amelyeket jogszabály értelmében a felek valamelyikének halála nem szüntet meg, az örökös kötelezettjévé, illetőleg jogosultjává válik, mégpedig úgy, hogy ehhez semmiféle külön jognyilatkozatra nincs szüksége [lásd Ptk. 673. § (1) bekezdés]. Az örökös köteles az örökhagyó által megkötött szerződéseket tartalmuk szerint teljesíteni, illetve a szerződésszerűen felajánlott teljesítést elfogadni, és a teljesítés érdekében a másik féllel együttműködni. Az elállás joga is csak akkor és csak annyiban illeti meg, amennyiben az örökhagyó is érvényesíthette volna ezt a jogát."

Vagyis nagyon úgy tűnik, hogy az intrumos telefonkapkodó magatartása legfeljebb morálisan kifogásolható, jogilag nem. Ha a tartozás a posztíró édesapja halála előtt keletkezett, akkor mint a tartozást öröklő köteles helytállni érte (örökrésze arányában és erejéig), ha a halála után, akkor pedig mint a szerződésbe belépő jogutód.

Más kérdés, mennyire rongy egy rendelkezés ez a Ptk.-ban. Így az örökösök olyan szerződések (társ)kötlezettjeivé válhatnak, amelyekről nem is tudnak, így akár évekig halmozhatja látens adóstársuk a tartozásokat, aminek a kifizetéséért legtöbb esetben vele egyetemlegesen felelnek. A Ptk. törekvése a piaci forgalom biztonságára és a hitelezővédelemre itt alaposan odavág az ember igazságérzetének.

Ólmosbot 2008.12.30 13:54:18

@kisgalád: Ó, semmiség :) Sajnos épp munkával töltöm a napot, úgyhogy pont kéznél volt.

Ólmosbot 2008.12.30 13:02:44

@veny: "Pontosabban: ezen dolgok EGYIKE, ráadásul messze nem a legfontosabb közülük."

A legfontosabb - sőt bizonyos szempontból egyetlen - a személyi státuszbeli különbség: a szabad ember jogalany, a rabszoglga jogtárgy (volt).

Ólmosbot 2008.12.18 09:33:20

A dolog egészen addig vis maior szagú, amíg jogszerűnek minősül a sztrájk. Amint jogellenes, akkor esetleg felmerülhet a jogellenességet okozó fél kárfelelőssége, akár a másik fél, akár a kívülálló "elszenvedők" felé. Sajnos úgy tűnik, hogy amikor a sztrájktörvényt megalkották (1989), nem gondoltak arra, hogy a jogszerűség-jogellenesség megállapításának nem csak a munkavállaló és a sztrájkoló viszonyában lehet jelentősége - vagy ha gondoltak is, elegánsan negligálták a kérdést: a sztrájktörvény jelen tartalmával kizárólag a sztrájkhoz való alkotmányos jog védelmére alkalmas és hivatott (úgy, ahogy), mással nem törődik. Politikai erő pedig nem áll rendelkezésre a megváltoztatásához, mivel kétharmados törvény. Ez van, én is szívom rendesen.

Ólmosbot 2008.12.18 09:35:36

Javítom magam:

"munkavállaló és sztrájkoló viszonyában"

helyett:

"munkáltató és sztrájkoló viszonyában".

Bocs.

Ólmosbot 2008.12.18 11:25:14

Okoska Törp offtopikjához adalék:

Néhány éve mesélte egy vasutas, hogy az egycentiméteres hó azért okoz késéseket, mert a váltók takarítását olyan külső vállalkozóknak szervezik ki (pl. ablaktisztító cég), akik nem renelkeznek megfelelő szakértelemmel, hogyan is kell "működőképessé jégteleníteni" egy váltószerkezetet.