Regisztráció Blogot indítok
Adatok
S.Tamás

0 bejegyzést írt és 25 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Még mielőtt valaki komolyan azt hinné, hogy a fiataloké a jövő, hadd osszam meg mindenkivel az én történetemet, röviden: Elvégeztem az egyetemet. Mérnöki diplomát szereztem. (Amolyan “egyéb mérnök”, tehát nem kifejezetten gépész kategóriában). Gyakorlatilag szóba…..
S.Tamás 2010.05.12 10:23:36
Szerintem ez pedig nem a hazaárulásról szól, hanem az eszetlen felsőoktatási rendszerről.

tudom, emiatt én leszek "hazaáruló", de én egy megoldást látok erre az alapvető morális kérdésre (ami az pl. az orvosok esetére sokkal nagyobb visszhangot kap...). Ez a megoldás pedig a tandíj egy államilag támogatott (kamatmentes), értelmes összegű, hosszú lejáratú, családi típusú (vagy pl. ingatlanvásárláskor igénybe vehető) kedvezményekkel felépített hitelkonstrukcióval támogatott rendszere.

Ebből finanszírozható lehetne a tandíj, később pedig (alapesetben) visszafizetendő, ezért az adófizetők elárulása fel sem merülne.
Bizonyos, nagyon szűk számban elérhetőnek hagynám a teljes államilag finanszírozott képzést, de kb. olyan volumenben, mint a köztársasági ösztöndíj. Ők akkor is hasznot jelentenek majd, ha elmennek (hírnév, presztizs, stb.).
Bizonyos közhasznú, közérdekű belföldi munkavállalás (orvos, tanár, stb.) esetén az állam átvállalhatja a törlesztőrészletet (vagy annak egy részét), az állami finanszírozás így később jelenne meg, de biz. körben megmaradhatna, és a kezdő orvosok, tanárok bérrendezését is segíteni lehetne.

Ebben az esetben mindenki átgondolhatja, akar-e a később megkeresett pénzéből költeni a diplomájára, ér-e a diploma annyit, vagy csak rejtett munkanélküliségre használja a felsőoktatást. Ott vállal utána munkát ahol akar, addig, ameddig akar, nem kell vitatkozni ennek erkölcsösségén.

Szerintem a költség-szemlélet egyéni telepítése nélkül nem lehet olyan rendszert kitatlálni, ami igazságos, a globalizmusra tekintettel is épeszű, és nem vezet oda, hogy életviteli/vállalkozási tanácsadásba kergeti a vitatkozókat.
S.Tamás 2010.05.12 12:32:04
@Plumper: szerintem sem kell. Lehessen, ha van rá kereslet.
Egyébként a túlképzés sok esetben mítosz. Én jogász vagyok, az összes értelmes és az egyetemet komolyan vevő ismerősöm kapott munkát max. 3 hónapon belül (7 éve végeztem, akkori referncia, de már akkor is erről ment a siránkozás).
Viszont mostanság egy nagyobb cégnél részt vettem felvételiztetésben jogász-pozícióra. Hát, nem voltam hasraesve a jó jelentkezők arányától... Jelöltet kereső ügyvéd kollégáktól is hasonló élményeket hallok.
Szerintem az értelmes, a tanulmányait is komolyan vevő emberekre igenis van igény.
Jó reggelt kívánok! Most, hogy túl vagyunk a kampányon és a választásokon, engedjék meg, hogy bejelentsem az ideiglenes-szakértő-válságkezelő-sápoló-sarcoló kormány újabb ötletét a "hogyan húzzunk le még egy bőrt a bérből és fizetésből…..
S.Tamás 2010.04.27 12:44:03
Üdv,

amit írok, nem Bajnaiék védelmében teszem, csak a félremagyarázások és téves, kárt okozó hírek cáfolására.

A jogszabály (39/2010. (II.26.) Korm. r.) nem a Népszabiban jelent meg, hanem a Magyar Közlöny február 26-i, 2010/27. számában.
A kormányrendelet 4. §-a azokat az eseteket sorolja fel, amelyekben ezt a ktg-térítést adni KELL (tehát a munkavállaló követelheti) munkába járás esetén.
A "munkába járás" fogalmát a rendelet 1. § -a definiálja.

Azt, hogy ez mikor (miért) adómentes, nem ez a jogszabály, hanem az SZJA tv. tartalmazza [25. § (2) bek. b) pont].
Ez azonban csak az előbb idézett kormányrenelet "munkába járás" definícióját hivatkozza [Korm. r. 1. §], nem pedig a megfizetés kötelező eseteire utal.

TEHÁT: ha a Korm. r. 1. § szerinti definíció teljesül (pl. a közig. határon kívülről történő bejárás feltétele), akkor a munkáltató a SZJA tv. alapján ezt akkor is adhatja adómentesen, ha arra a Korm. r. [4. § a)-c) alatti feltételek] szerint nem lenne köteles.

(ugyanazen logika miatt teheti meg a munkáltató adómentesen, hogy a bérlet, jegy árának 100%-t megfizeti, holott a korm. r. szerint itt is csak 86%-ra lenne köteles. -Igaz, ezt explicite le is írja a tv., de a logika ugyanaz!!!)

Kéretik az összetartozó jogszabályokat valóban együttesen is értelmezni! Sajnos ez a téves értelmezés igen nagy karriert futott be.
Az pedig senkinél nem verte ki a biztosítékot, pedig itt valóban esik csorba az érdekeken, hogy a hétvégi hazautazás esetszámait ezentúl a munkáltató meghatározhatja úgy is, hogy nem minden hétvégére fizeti meg a térítést (korm. r. 1. § c) pont "legfeljebb" szócska).

Üdv,
T
w Multiplayer 2010.03.26 06:00:00
Eddig a két új erő mutatkozott be az MTV interjúsorozatában. A köztévé kezdeményezése egyébként megérdemli a biccentést, annál többet csak azért nem, mert ez volna a default elvileg. Kockázatos riporteri feladat, és ahhoz képest eddig egészen ügyesen teljesítették. A…..
S.Tamás 2010.03.26 13:20:42
A konluziókkal alapvetően egyetértek, sőt, finomítások után a premisszákkal is.

Azonban az tökéletes marhaság, hogy minden úgy van jól, ahogy éppen van, a piac szépen leszabályozta magát, és ez elég is.
Bizonyos erőfölény felett nincs verseny, és azt minden piacista belátta már, hogy ez káros, tehát a beavatkozás szükséges.

A duális gazdaságnak ma nem az a baja Mo-n, hogy megjelent, hanem az, hogy alig-alig látszódik a közelítés. És ezt a politika töketlensége, koncepciótlansága nagyban így is hagyja, sőt...
Pl. biz. élelmiszer-kereskedelmi cégek országszerte 90 napra fizetnek, miközben pl. a pékáru készlet-forgása egy nap. Tehát a magyar mg. termelő finanszírozza a multit 89 napig ingyen (késedelem nélkül ugye nincs kamat...). Miközben a mg-i EU támogatásoknak ugye nem a 100%-át kapjuk...
Az ún. "polcpénzekről" ne is beszéljünk.
A piac pedig működik: olcsó áru, szlovák/német tej. (Mellette persze lehet zászlólengetés)
Biz., joghurtot is gyártó édesipari cég győri esete ismert. Cukoripar detto.
Ezen a "80%-nyi magyar árut a polcra" tv. pont nem segít semmit. Persze, a fizetési határidő jogszbály szerinti 30 napos maximálását vmiért nem vállalták...

Igaz, a multi alapvetően bejelent. De azért az nagy kamu, hogy mindenkit... -az éjszakai raktári diákmunkásokra őszintén kíváncsi lennék...

Talán még az autóipari klaszter kezdett hasonlítani ahhoz, amit a beszállítói láncok fejlődésére emlékeztet, de abba is toltak NFTs pénzeket.
Vagy a belföldi turizmus támogatásának esete, amit persze illik utálni a bezárt fürdők miatt (az, hogy a támogatott projektek jórésze talpon van, és emiatt van még egyáltalán belföldi turizmus meg sokakat nem érdekel...).

Tehát a multikat utálni baromság, de a visszaélést nem szabályozni és a hazai "rácsatlakozási" fejlődést nem támogatni legalább olyan öngyilkos, széplelkű ostobaság, mint Lindner Béla hadügyminisztersége....
A pénzügyi válság miatt a kapitalizmus végéről értekeznek kárörvendő módon a fősodorhoz tartozó és a jelentéktelen szélsőbalos gondolkodók, eközben pedig már a magyar jobboldal is azon sajnálkozik, hogy a magyar baloldali pártok nem is igazán baloldaliak. Sőt a jobboldal…..
S.Tamás 2009.08.18 18:51:04
@Loxon: igen, a globalizációt tartom a tecnikai fejlődésből következőnek.
S.Tamás 2009.08.18 18:51:59
S.Tamás 2009.08.18 15:40:12
@rosta: Nem akarom kisajátítani a technikai fejlődést a globlizáció sajátjaként, csak azt gondolom, hogy azzal együtt járó, részben abból következő folyamat.
Lehet gazdaságtörténeti határokat húzni a termelőtőke exportjának korszaka és a globális pénztőkepiac korszaka között, de attól még ezek egy folyamat (a profitorientált tőkeexport) különböző fázisai.
Ahogy haladt a technikai fejlődés, szükségeszerűen globalizálódott a világ.

Azzal, hogy a mostani gazdsági és termelési kultúra nem fenntartható, hajlamos vagyok egyet érteni, de ez ellen is csak globális szervezeti válaszok adhatók.
Kérek minden kedves olvasót, hogy kattintson át Álláshirdetés-analízis című bejegyzésünkre és tessék szavazni is! Kedves MT Blog és Erynnis! Még a próbaidőn belül vagyok, jónevű multinál, lapkiadásról van szó. Próbaidő alatt 150 nettó érkezik a számlámra, majd -…..
S.Tamás 2009.06.27 12:39:56
Kedves Eszter!

Egy-két jogi jellegű kiegészítés csak:
Ha a két lap kiadója ugyanaz, akkor még az is lehet, hogy simán "átirányításnak" cimkézve másik munkakörben is "helyettesítesz"... Ha a lapok kiadója nem ugyanaz a cég, de közöttük fennáll bizonyos tulajdonosi kapcsolat (gondolom, egy S, vagy R betűs multi két leánya), akkor akár "előkerülhet" egy papír nem túl régről, amivel "kirendeltek".
Ha a másik lapnál publikált cikkeidet akármelyik megoldás szerinti munkaviszony keretében (akár abba szuszakolva...) írtad, akkor szerzői jogaid keretében nagy valószínűséggel csak a neved feltüntetésére hivatkozhatsz (persze a pénz is jár, csak arra kell valami utalás a szerződésedben).

Az előnyös megoldás iránya szerintem az, ha
-vagy valóban fel tudod tornázni az alapbéredet;
- a szerződésben kikötött célprémium-rendszer sem "veszett fejsze": ha a cél teljesül, bérként jár;
- ha a másik lap(ok) kiadóival semmiféle munkaviszony jellegű jogviszony nem állítható fel, akkor a cikkeid megírása egy megbízási, vagy vállalkozási jellegű jogviszonynak (nem mindegy, de itt most nem a különbségük a lényeges) feleltethető meg, ami viszont azért jó, mert ott a szerzői jogok nem kerülnek át automtice, csak a vagyoni jogok átruházása révén. Ez visszterhes, ergo jár neked "jogdíj" (nevezzük bárhogy).
Persze, egy multinál 8*15e HUF miatti vitában ritkán van tényleges lehetőség így érvelni, de a "focipálya alapvonalai" errefelé vannak. Ez akár a jövőre nézve is hasznos lehet, vagy arra, hogy a saját szerződésed, meg a lapkiadók kapcsolatát legalább alaposan megismerd.

Én mondjuk a saját "cég" megoldásban is nagyon hiszek, munkavállalóként is rendes felmondással simán kirúgható vagy bármikor (válság van, létszámleépítés), gondolom, nem az 1-2 hónap felmondási időn múlik már a helyzeted.

És ne figyelj a károgókra, bőven van olyan munkakör, ahol 400e nettóval is alulfizetett valaki!

Üdv!
"Az isten se érti már a magyar politikát" - hallottam minap az utcán. Akkor mit szóljon hozzá egy külföldi? - gondoltam. Talán legjobb ilyenkor hallgatni, bizonyos körökben pláne, "akasztott ember házában kötelet…"? – na, azt már végképp ne. (Nem az…..
Egy kedves kis történet szerint Ábrahám álmában megjelent Isten, és áldozatul követelte annak a fiának életét, akire Ábrahám oly sok ideig vár. Ábrahám megijedt, de összeszedte magát és fiával elindult a hegyre, hogy bemutassa őt áldozatként. Ahogy fiát megkötözte, és…..
S.Tamás 2009.05.05 10:10:02
Vissza a posthoz: én maradnék egy sokkal kézenfekvőbb megoldásnál, és azt mélyítgetném akár a pszichológiai, mítoszalkotó irányba, de nem azt tenném meg a kezdeti főcsapásnak.
Nekem ebben a törénetben az "ajándék" fogalom a központi momentum.
Ábrahám ajándékba kapta Izsákot. A kérdés az volt, hogy el tudja-e engedni, feltétlenül hisz-e annak, akitől kapta.
Vagy pszichologizál.
Az, hogy Izsákkal mi lesz, szintén ennek a része. El merte-e vajon hinni, hogy Izsák teremtett valóját azzal sem sérti, ha megöli? A halál-motívum nekem itt csak Ábrahám szempontjából számít kérdésnek: őt fogja veszteség érni, ha a kosé helyett mégis a fia nyakát vágja el.
Mivel Istenről azt gondolom, hogy nem a folyamat közben godnolta meg magát, hanem az elejétől tudta, mit csinál, az a kérdés, hogy milyen Isten az, aki emberáldozatot kap, rosszul van feltéve. Legfeljebb úgy szólhat: milyen Isten az, aki ezzel tesz próbára?
A válasz nekem a gyakori ószövetségi szóhasználat: féltékeny, kizárólagos.

Teljesen egyet értek szpal-lal ehelyütt.

A pszichologizáló magyarázatokkal azért nem értek egyet, mert nekem a Biblia épp abban különbözik akár a görög mondáktól, hogy az archetipikus képek legfeljebb csak a nyelvét adják, de nem az értelmét. Az Izsák történet szerintem elsősorban nem Ábrahám "félelméről" meg az "ősbizalom megrengetéséről" szól, hanem az irracionális cél-eszköz viszonyról benne, meg a feloldásról. Arról, hogy egyszer csak azt mondja az Isten neki, hogy OK, mégse. Pedig még az angyal is "járta a táncot" előtte.
Nekem ez a történet arról szól, hogy az Istenhit "mindent, vagy semmit" -játék, és nem írható le a racionálitás meg a képalkotás fogalmaival.
S.Tamás 2009.05.05 11:24:00
@bonne: dehogynem volt/van, és vívódok is olyankor rendesen!
Csak szerintem a Biblia mint parabolikus mű nem elsősorban Ábrahám "kór"története, hanem az Istennel való kapcsolatról, meg az Istenhitről szóló történetbe foglalt üzenet.
Amikor pár száz évvel később lejegyezték, nem az volt már az érdekes, hogy Ábrahám pontosan milyen EEG-hullámokat produkáló állapotban pontosan mit érzékelt, hanem az, hogy AMENNYIBEN a történet képét elfogadjuk, és a felhívást tényként kezeljük, AKKOR az mit mond a hitről.
Ha a történeti hűséget így keresnénk a Bibliában, nem biztos, hogy minden egyes eseményt egy az egyben igazolni tudnánk -még az Ószövetség esetében sem.
Tehát szerintem rossz kulcs a történethez az, ami Ábrahám érzékelését akarja rekonstruálni és aszerint az ő tudatállapotának tanulságait értékelni. Ehhez olyan részletes tényismereten alapuló, összetett profilt kellene tudjunk alkotni Ábrahám személyiségéről, ami nem hiszem, hogy lehetséges.
S.Tamás 2009.05.05 12:27:10
@amancich: kultúrtörténetileg biztosan ráül erre az ívre, de azért szerintem van még benne plusz "moral".
Mostanában volt december 8-a, a Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatásának ünnepe. Persze, ha megkérdeznénk a mai átlagos templomjárót az ünnep tartalmáról, jó eséllyel – gyanítom, úgy 90%-ban – azt mondanák, hogy ilyenkor a Szűzanya szűzi foganását…..
S.Tamás 2008.12.17 12:04:14
Tóta W. Árpád:
"Pascal "bizonyítása" a kérdésfeltevésnél vérzik. P. azt tételezi, hogy HA "van isten", akkor az csak a keresztény isten lehet. Pedig a kérdés nem az, hogy "van-e isten", hanem hogy ha van, akkor miféle, mennyi, mit akar."

Ez sajnos tévedés, ez a "bizonyítás" nem akar két lépcsőt ugrani.
A kérdés benne egyetlen: igazolható-e racionálisan (akár érdek-elmélettel) egy irracionális MAGATARTÁS, a hit alapmozzanata (azaz annak felvállalása, hogy beengedek és rögzítek egy irracionális premisszát az életembe).
Pascal gondolatiságának tökéletes félremagyarázása, ha azt várjuk tőle, hogy kidobja a "hogyan?", vagy "milyen?" kérdésekre adott válaszokat.

Emiatt elégséges az "isten"-fogalma is.
Annyi a kérdésfelvetése, hogy "Szabad-e hinni egy monoteista Isten-fogalomban?". Válasza: szabad. Miért? Mert ez a legkevésbé vesztes stratégia abban a mátrixban, ahol a kérdésfeltevés közvetett tárgya a monoteista isten-fogalom létezése, vagy nem-létezése, közvetlen tárgya pedig az ehhez a fogalomhoz való viszony, magatartás.

A "hogyan"-ok persze, ez után jönnek, erre nézve a gondolat indifferens, ebben egyetértünk.

Szintén Tóta W. Árpád "egérlyuk"-kritikája:
Igen, itt van az a bizonyos eb elvermelve. Én azt állítom, hogy abban az alapmondatban (amit idéztél) a különbség nem érvelésbeli, hanem paradigmális. Csak az ön által rögzített paradigmákból nem lehet helyességét, vagy helytállóságát igazolni, vagy cáfolni.
A paradigmális különbség elfogadása nélkül megérteni meg pláne nem lehet. Ez egy másik számrendszer, ez az alapkérdés hitkérdés. A hit alatt nem a keresztény vallásosságot értem, hanem azt, hogy az ember mit fogad el paradigmaként.
Eszerint a paradigmális különbség nem elfogadása is "hit"-kérdés: az a hit áll mögötte, hogy a teljes világ racionális eszközökkel 100%-osan leírható.
Megjegyzem, ezt logikailag bizonyítani ismeretelméleti paradoxonhoz vezet. Lehet osztenzív definíciókat osztogatni egyes entitátásokra, de ez a 100%-ot lefedni elméletileg képtelen.

"élhetőség" vs. "önámítás":
Élhetőség alatt nem a kellmességet értettem. Számomra pl. a mártírok nem mazochista hülyegyerekek, akik azért kényszerültek így megélni betegségüket, mert nem volt még Internet. De ha ebben nem is értünk egyet, nem önmagában ez a lényegi vonal :)
Az "élhető" alatt azt értem, hogy az egyéntől mennyiben várható el, hogy a rendszer logikája szerint adekvátan éljen és a rendszerlogikát magának teljes körűen felfejtse, igazolja. Egy csak racionális világban senki nem él adekvátan, aki bármiben olyan érvre, tapasztalatra, stb. támaszkodik, amit nem igazolt saját maga a rendszer által elfogadott érvekkel teljes körűen (akár statisztikailag). Ebben a kérdésben ő ugyanis "hisz", ami abból a szempontból hülyeség.

Persze, a "jóságos atya" kép menekülésnek is jó a másik oldalon, ezt elfogadom, sőt vállalom.
Ettől azonban az alapvető kérdésfeltevésre ("hihet-e értelmes ember") adott válaszomat logikailag sem látom diszkvalifikáltnak.

Ennek a kérdésnek a lehető legpuritánabb formájában való megválaszolása (igen/nem), az abból való következmények őszinte és alapos felfejtése, valamint az Ön által karikatúrává faragott infantilis magatartás elég messze vannak egymástól. Azt nem tagodom, hogy ne eshetnének egy skálára, ha annak értékei csak a "magatartás"-mozzanatok. De ez nekem nem okoz egzisztenciális problémát, mivel a számomra a hívó ember felelőssége ugyanúgy a felelős válaszok adása, a naiv, infantilis ember pedig ettől még nem eliminálandó, legfeljebb nem követendő.

Az, hogy e magatartás "kegyes hazugság"-e, vagy nem, csak attól függ, hogy mi a kérdés, és az arra adott választ képesek vagyunk-e a kérdésfelvetés rendszerétől függetlenül (azaz a nem abban a rendszerben állók felé is értelmezhetővé téve), objektíve helytállóan megválaszolni. De ezt már írtam korábban.

CdB hozzászólásaival egyetértek.
Üdv,
S.Tamás

Tudok egy plébánosról, aki az iskolában, ahova hitoktatni járt, provokatíve nem engedte előre az ajtónál a tantestület hölgytagjait. Mikor aztán valaki számonkérte rajta a férfiak részéről a nőknek kijáró kötelező udvariasságot, az illető kéjes öntudattal kijelentette:…..