Adatok
GöreGábor
0 bejegyzést írt és 42 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
nekem is kell egy ilyen
Ez a cikk a Zalatáj 2007. nov. 15-i számában jelent meg, érdekesmód nem sok hivatalos visszhangja volt...
2008.03.11 08:42:00
Kedves roma barátom, barátaink.Legyen elég. Nem bírjuk tovább. Évszázados szakadékot szeretnénk eltüntetni- évtizedek óta dolgozunk ezen - de lassan nem bírjuk tovább. Elég! Elég.Nem tudunk többet tenni értetek, mi magyarok. Mit vártok még tőlünk? Szociológusok hada dolgozik…..
Érdekes jogi helyzetet ismertet az alábbi levél írója. Mindenesetre az egyező alperesi álláspont nem elegendő, a teljes kereseti követelést kell elismernie, hogy a bíró automatikusan helyt adjon a felperesi kérelemnek.Kedves Zugügyvéd ! Az én esetemben az illetékhivatal…..
GöreGábor
2009.01.21 21:19:56
@akira2:
Kérdéseid jók, de meghaladják ennek a témának a kereteit.
A Ptk. 200. § (1) bekezdése értelmében a Mo-n szerződési szabadság van, ami azt jelenti, hogy a felek szabadon dönthetnek arról, hogy kötnek-e szerződést, milyen szerződést kötnek (köthetnek Ptk-ban nevesített szerződést, több nevesített szerződést is vegyíthetnek stb.)
Köthetnek mindenféle törvényhelyet mellőző megállapodást. Ám HA VITA KELETKEZIK, akkor a bíróságnak kell döntenie arról, hogy melyik szerződésfajtához áll a megállapodás a legközelebb, mivel ettől függ, hogy a megállapodásban nem rögzített kötelezettségek kit terhelnek.
1./ a szerződési szabadság elvéből következik, hogy a felek köthetnek olyan szerződést is, ami a Ptk-ban nem szerepel, mint pl. a római jogból ismert feltétlen reményvásár, de pl.a lízing- szerződés is a Ptk-n kívül jelent meg a magyar jogban (az más kérdés, hogy az illetékhivatal rájuk erőszakolhat-e a magyar jogban nem ismert szerződésfajtát, amikor ő csak az illeték kiszabásának lehetőségét tartja szem előtt)
2./ a lakásunkat mi is a tervasztalon vettük, azaz a telket megvásároltuk, a felépítményre vállalkozási szerződést kötöttünk, így a lakásnak alig maradt köze a tervasztalon írt lakáshoz.
3./ Egyáltalán nem mindegy, hogy a szerződés minek minősül.
Egyáltalán nem mindegy, hogy megillet-e a lakásépítésre vonatkozó kötelező jótállás és kérhetek évek múlva is kijavítást, avagy az eladó kioktat, miszerint megtekintett állapotban vettem a lakást, felőle át is röntgenezhettem volna, egyébként sem ért a zsaluzáshoz.
4. Az időbeliségnek mindenképpen szerepe van, a jövőben elkészülő dologra kötött szerződést vállalkozási szerződésnek nevezzük.
A Ptk.365. § szerint az eladó köteles a dolgot a vevő birtokába bocsátani.
Mint vevő mit kérjek a bíróságtól? A semmi átadását? A végrehajtó kimegy az eladó lakására és elhozza nekem a semmit?
Jó példa az autóvásárlás, ahol az eladó (autószalon) arra vállal kötelezettséget, hogy a megrendelt autót beszerzi és eladja nekem.
A rómaiak már erre is rájöttek (res futura=elkészítendő árucikk) de arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az emptio rei futurae nem feltételes adásvétel, hanem "vállalkozáshoz közel álló jogügylet"
Kérdéseid jók, de meghaladják ennek a témának a kereteit.
A Ptk. 200. § (1) bekezdése értelmében a Mo-n szerződési szabadság van, ami azt jelenti, hogy a felek szabadon dönthetnek arról, hogy kötnek-e szerződést, milyen szerződést kötnek (köthetnek Ptk-ban nevesített szerződést, több nevesített szerződést is vegyíthetnek stb.)
Köthetnek mindenféle törvényhelyet mellőző megállapodást. Ám HA VITA KELETKEZIK, akkor a bíróságnak kell döntenie arról, hogy melyik szerződésfajtához áll a megállapodás a legközelebb, mivel ettől függ, hogy a megállapodásban nem rögzített kötelezettségek kit terhelnek.
1./ a szerződési szabadság elvéből következik, hogy a felek köthetnek olyan szerződést is, ami a Ptk-ban nem szerepel, mint pl. a római jogból ismert feltétlen reményvásár, de pl.a lízing- szerződés is a Ptk-n kívül jelent meg a magyar jogban (az más kérdés, hogy az illetékhivatal rájuk erőszakolhat-e a magyar jogban nem ismert szerződésfajtát, amikor ő csak az illeték kiszabásának lehetőségét tartja szem előtt)
2./ a lakásunkat mi is a tervasztalon vettük, azaz a telket megvásároltuk, a felépítményre vállalkozási szerződést kötöttünk, így a lakásnak alig maradt köze a tervasztalon írt lakáshoz.
3./ Egyáltalán nem mindegy, hogy a szerződés minek minősül.
Egyáltalán nem mindegy, hogy megillet-e a lakásépítésre vonatkozó kötelező jótállás és kérhetek évek múlva is kijavítást, avagy az eladó kioktat, miszerint megtekintett állapotban vettem a lakást, felőle át is röntgenezhettem volna, egyébként sem ért a zsaluzáshoz.
4. Az időbeliségnek mindenképpen szerepe van, a jövőben elkészülő dologra kötött szerződést vállalkozási szerződésnek nevezzük.
A Ptk.365. § szerint az eladó köteles a dolgot a vevő birtokába bocsátani.
Mint vevő mit kérjek a bíróságtól? A semmi átadását? A végrehajtó kimegy az eladó lakására és elhozza nekem a semmit?
Jó példa az autóvásárlás, ahol az eladó (autószalon) arra vállal kötelezettséget, hogy a megrendelt autót beszerzi és eladja nekem.
A rómaiak már erre is rájöttek (res futura=elkészítendő árucikk) de arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az emptio rei futurae nem feltételes adásvétel, hanem "vállalkozáshoz közel álló jogügylet"
GöreGábor
2009.01.22 20:58:56
@akira2:
Az APEH nem a bírósághoz fordul, hanem abban az esetben, ha vagyonátruházási szerződésről van szó, kiszabja az illetéket.
Nem támadja meg a szerződést a bíróság előtt, a szerződés változatlan marad, az eladó tudomást sem szerez róla.
Az APEH-nek jogában áll a szerződést tartalma szerint elbírálni.(ez nem felülbírálat és nem is módosítása a szerződésnek)
Itt van például a korábbi hozzászólásomban írt apartman-ház.
Ha ott vettem volna egy évekkel ezelőtt átadott apartmant "vállalkozási szerződés" címen, akkor összehúznám magamat.
De ha még beépítetlen telek volt, akkor megtámadnám a bíróság előtt és ha egy link bírót fogok ki, úgy járok, mint ebben az ügyben.
(Ha adásvételt írtak alá, akkor csak fizessenek! Csak nem képzelik, hogy tanu kihallgatással elvesznek egy negyedórát az életemből? Egyébként is egy hatályon kívül helyező ítélet háromszor több munka, mint egy indokainál fogva helyben hagyó!)
Az APEH nem a bírósághoz fordul, hanem abban az esetben, ha vagyonátruházási szerződésről van szó, kiszabja az illetéket.
Nem támadja meg a szerződést a bíróság előtt, a szerződés változatlan marad, az eladó tudomást sem szerez róla.
Az APEH-nek jogában áll a szerződést tartalma szerint elbírálni.(ez nem felülbírálat és nem is módosítása a szerződésnek)
Itt van például a korábbi hozzászólásomban írt apartman-ház.
Ha ott vettem volna egy évekkel ezelőtt átadott apartmant "vállalkozási szerződés" címen, akkor összehúznám magamat.
De ha még beépítetlen telek volt, akkor megtámadnám a bíróság előtt és ha egy link bírót fogok ki, úgy járok, mint ebben az ügyben.
(Ha adásvételt írtak alá, akkor csak fizessenek! Csak nem képzelik, hogy tanu kihallgatással elvesznek egy negyedórát az életemből? Egyébként is egy hatályon kívül helyező ítélet háromszor több munka, mint egy indokainál fogva helyben hagyó!)
GöreGábor
2009.01.27 00:21:45
@akira2:
Ezért hozták létre a közigazgatási bíróságot.
Ám ha a közigazgatási bíróság úgy működik, mint az én esetemben, akkor bekövetkezik az, amit írtál.
Érintőlegesen, de idetartozik: A közigazgatási bírák beolvasztásával - közigazgatásból, ügyészségről stb.behozott emberekkel - az addigi bírói kar menthetetlenül felhígult. Az általam ismert két ügyben három bíró járt el, egyiknek sem volt fogalma a bírói munkáról (Képtelenek voltak a tárgyalást levezetni, ítéletük szerkezetileg nem is hasonlít a valóságos ítéletre stb.)
Ezért hozták létre a közigazgatási bíróságot.
Ám ha a közigazgatási bíróság úgy működik, mint az én esetemben, akkor bekövetkezik az, amit írtál.
Érintőlegesen, de idetartozik: A közigazgatási bírák beolvasztásával - közigazgatásból, ügyészségről stb.behozott emberekkel - az addigi bírói kar menthetetlenül felhígult. Az általam ismert két ügyben három bíró járt el, egyiknek sem volt fogalma a bírói munkáról (Képtelenek voltak a tárgyalást levezetni, ítéletük szerkezetileg nem is hasonlít a valóságos ítéletre stb.)
Az alábbi ügy a fizetési meghagyásos eljárások állatorvosi lova. A kézbesítési vélelem a jogrendszerünk talán egyik legabszurdabb intézményévé kezd válni.Tisztelt Zugügyvéd!2008 szeptember elején egy végrehajtó letiltotta a bankszámlámra érkezett fizetésem, internet…..
A bíróságok hasonló trükkjeiről sok városi legenda kering. De ha egy volt bíró is ezt mondja, elképzelhető, hogy meg is esik néha. A Zugügyvédnek ez a kitétel tetszik leginkább:Az alperest képviselő OITH álláspontja szerint a bírósági ügyvitel szabályainak megsértése…..
GöreGábor
2009.01.12 13:48:07
@füredi:
Az abnormál lajstrom azt jelenti, hogy mindig lajstromozzák a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatot, ugyanakkor mindig megtagadják az eljárás megújításának lajstromozását?
És miért nem tudja ezt az OIT Hivatala ?
Ha az alperest képviselő OIT Hivatala elismeri, hogy valóban megsértették az ügyvitel szabályait, joga van a bíróságnak kimondani, hogy ő jobb ügyvédje az alperesnek és megsemmisíteni az elismerő nyilatkozatot ?
Az abnormál lajstrom azt jelenti, hogy mindig lajstromozzák a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatot, ugyanakkor mindig megtagadják az eljárás megújításának lajstromozását?
És miért nem tudja ezt az OIT Hivatala ?
Ha az alperest képviselő OIT Hivatala elismeri, hogy valóban megsértették az ügyvitel szabályait, joga van a bíróságnak kimondani, hogy ő jobb ügyvédje az alperesnek és megsemmisíteni az elismerő nyilatkozatot ?
Az alábbi ügy azért érdekes, mert tényleg nincs pontosan elhatárolva, hogy egy alaki hiba utólagos, ügyvédi javításához kell-e az összes fél hozzájárulása. A Zugügyvéd mindenesetre új szerződést, vagy módosítást fogadna csak el. Tisztelt Zugügyvéd!Az alábbi ügyben…..
GöreGábor
2009.01.12 23:20:38
@ezt is NÉZD MEG, öcsisajt!:......................:
Ez egy tévhit. A bíróságon nincs kötött bizonyítás, a bíróság minden bizonyítékot elfogadhat.
Ez egy tévhit. A bíróságon nincs kötött bizonyítás, a bíróság minden bizonyítékot elfogadhat.
GöreGábor
2009.01.12 23:39:29
@kekfulu:
Én úgy értettem, hogy a tulajdoni lapszámot összekeverték a helyrajzi számmal.
Ha így történt, akkor az ingatlan egyértelműen beazonosítható.
Ez esetben pedig kérheti a bíróságtól a tulajdonjog bejegyzését, mivel a szerződésből kiderül mind a szerződés tárgya mind pedig a szerződéskötő felek személye.
Viszont emlékszem olyan LB döntésre, hogy a tartási vagy életjáradéki szerződés a jogutód részéről megtámadható, ha az eltartott annak megvalósulása előtt elhalálozik. (Kivétel a szerencse jellegű szerződés támadhatatlansága alól.)
Én úgy értettem, hogy a tulajdoni lapszámot összekeverték a helyrajzi számmal.
Ha így történt, akkor az ingatlan egyértelműen beazonosítható.
Ez esetben pedig kérheti a bíróságtól a tulajdonjog bejegyzését, mivel a szerződésből kiderül mind a szerződés tárgya mind pedig a szerződéskötő felek személye.
Viszont emlékszem olyan LB döntésre, hogy a tartási vagy életjáradéki szerződés a jogutód részéről megtámadható, ha az eltartott annak megvalósulása előtt elhalálozik. (Kivétel a szerencse jellegű szerződés támadhatatlansága alól.)
Újabb reményteljes illetéktörténetet mesél el az alábbi levél. A felfüggesztő feltétellel kötött adásvételi szerződések esetében gyakran kiszabja egyből az illetéket az APEHa Zugügyvéd is több ilyen esettel találkozott.Kedves Zugügyvéd ! 2006. augusztus 22-én…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Az elmúlt napokban két megyei bírót is atrocitás ért a romák részéről:
Az egyiket gépkocsival követték a munkahelyéig, ez alatt kirámolták - állítólag a szemközt lakók - a lakását.
A másik bírónőt csupán azért verték meg, mert a TESCO-ban tanúja volt egy lopásnak.