Adatok
gabricsek
0 bejegyzést írt és 4 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Egyre több az egyházi iskola Magyarországon. Az elmúlt 4-5 évben megduplázódott a számuk, és 2011-re arányuk eléri az összes intézmény 10%-át. Mivel jogosultak olyan költségvetési támogatásra, amelyre az önkormányzatok nem, ez is motiválja a helyi testületeket, hogy…..
gabricsek
2011.07.15 00:59:55
@Ténytár: háát, nem tudom mely minőségi mutatókra van itten gondolva, s bár ötös voltam hittanból, azért nem hiszek ennek a tényTÁRmegállapításnak - egyfelől.
Én ugyan nem vizsgáltam iskolai minőségmutatókat fenntartói típus szerint, de meg lennék lepve, ha a társadalmi státusz szerinti kncentráció nem tükröződne az "eredményekben".
Nos, nem sok független mérés van, minőségértékelés pedig csak névleges, de ott van a PISA, meg a kissé hasonló, de helyi tanárokkal felügyelt kompetenciamérés. Nem csoda, hogy a mostani, meg az előző oktatásirányítás nem kedveli főleg a PISA-t.
Kérdésedre térve: kishazánkban az eredményességet kb. előrejutásnak értve a "jobb" társadalmi státuszú iskolák tanulói mindenképpen "eredményesebbek", a mutatóik is.
Hogy a pénzzel nem jár feltétlenül ész? Naná.
Ez - a megfogalmazásában - kissé demagóg leegyszerűsítés (mert a jobb társ. státusz sok, iskolában hasznosítható előnnyel is jár azér') szépen tükröződik a független felmérésekben. Ma Magyarországon a vegyes társ. státuszú osztályokban jobban teljesítenek a tanulók, mint a homogén "elit" osztályokban. tényalapú (statisztikai) elemzés: nahalkaistvan.blogspot.com/p/igaz-e-hogy-gyenge-tanulok-lehuzzak.html
A kompetencia-mérés adatai ha nem is könnyen, de hozzáférhetőek az Oktatási Hivatalnál. A honlapjukon is egy sor hasznos adat van fenn.
Ezzel együtt is meg lennék lepve, ha az egyházi iskolák és válogatott, de homogén közegből jövő tanulóik rosszabbul teljesítenének.
Én ugyan nem vizsgáltam iskolai minőségmutatókat fenntartói típus szerint, de meg lennék lepve, ha a társadalmi státusz szerinti kncentráció nem tükröződne az "eredményekben".
Nos, nem sok független mérés van, minőségértékelés pedig csak névleges, de ott van a PISA, meg a kissé hasonló, de helyi tanárokkal felügyelt kompetenciamérés. Nem csoda, hogy a mostani, meg az előző oktatásirányítás nem kedveli főleg a PISA-t.
Kérdésedre térve: kishazánkban az eredményességet kb. előrejutásnak értve a "jobb" társadalmi státuszú iskolák tanulói mindenképpen "eredményesebbek", a mutatóik is.
Hogy a pénzzel nem jár feltétlenül ész? Naná.
Ez - a megfogalmazásában - kissé demagóg leegyszerűsítés (mert a jobb társ. státusz sok, iskolában hasznosítható előnnyel is jár azér') szépen tükröződik a független felmérésekben. Ma Magyarországon a vegyes társ. státuszú osztályokban jobban teljesítenek a tanulók, mint a homogén "elit" osztályokban. tényalapú (statisztikai) elemzés: nahalkaistvan.blogspot.com/p/igaz-e-hogy-gyenge-tanulok-lehuzzak.html
A kompetencia-mérés adatai ha nem is könnyen, de hozzáférhetőek az Oktatási Hivatalnál. A honlapjukon is egy sor hasznos adat van fenn.
Ezzel együtt is meg lennék lepve, ha az egyházi iskolák és válogatott, de homogén közegből jövő tanulóik rosszabbul teljesítenének.
Volt valamikor, a békeidőkben – a 2009-es EP-választás előtt – ez a meghitt hülyeség, hogy nemzeti oldal. A jobb-bal dichotómia fideszes feloldása: mi vagyunk a nemzetiek, a többiek meg, khm, azok valami mások, vérmérséklettől függően. Globalisták, internacionalisták a…..
gabricsek
2009.08.11 22:22:17
Az írás azért ölég jó. Hirtelen egyetlen szempontot hiányolok: a média szerepét és felelősségét a szélsőjobb térnyerésében. Jóllehet riszpekt az indexnek a Vona interjúért (index.hu/belfold/2009/06/30/amit_latunk_az_szervezett_provokacio/ ) - talán az egyetlen írás, ahol lehull a jelmez az egykori HÖOK vezírről, és kiviláglik seggé vált szájábul valódi énje:
Speech after long silence; it is right… Yeats Van-e fasisztaveszély? Igen, van. Önmagában ma a szélsőjobb gyenge, az egyetlen kérdés, hogy bekerülhet-e a parlamentbe. Ha ez megtörténne, akkor is valószínűtlen, hogy koalícióra lépne vele a Fidesz. (A többi parlamenti…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Statisztikára hivatkozni adatok nélkül - khm, finoman szólva - nem ér. De amit mondol, az első körben nem statisztika, hanem a költségvetési törvény megfelelő szakaszainak ismerete. Ha ez megvan, akkor az is, hogy ma már néhány éve nem fejkvóta van, hanem egy sokkal bonyolultabb számítási rendszer, amiben csak egy tényező a gyerekszám (az egykori fejkvóta alapja). De a lényegre térve, ma Magyarországon az önkormányzatok 75 százaléka olyan településen működik, ahol a népességszám kétezer főnél kisebb, 90 százalékukon pedig a népességszám nem haladja meg az ötezer főt. (ez statisztikán alapuló tényközlés pl.) Ha tiszta viszonyok lennének (pl. statisztikailag), akkor pontosan lehetne tudni, hogy melyik önkormányzat mennyi pluszforrást tesz hozzá az intézményei működtetéséhez - no és melyikekhez. De nincsenek tiszta viszonyok, így nem lehet tudni... Az viszont aligha elképzelhető, hogy pl. a 2000 főnél kisebb települések érdemben pluszforrásokat tudnak előteremteni az iskolájuk működtetéséhez. Az egyházi iskolák viszont lényegesen több forrást kapnak az államtól közvetlenül, kb. és min. 140%-át annak, amit az azonos-hasonló feltételekkel működő önkormányzati. Ezt bárki ellenőrizheti a költségvetési tv alapján, de valszeg oktatási blogokban is megtalálható (Na ez viszont nem statisztikán - konkrét számításom alapuló közlés. Csúnya én.). Persze jól tudják mindezt az egyházak is: majd mindegyik egyház megfontolja az iskolaátvételeket - pl.:www.mno.hu/portal/769440 vagy zipp.hu/belfold/2011/02/28/egyhazakhoz_menekulnek_a_szegeny_iskolak stb.
A felelősségvállalásról csupán statisztikai alapon (2010-2011 tanév - általános iskola):
Az összes hátrányos helyzetű (hh) tanuló majd 95%-a, az összes halmozottan hátrányos helyzetű (hhh) tanuló csaknem 97%-a, az összes sajátos nevelési igényű (SNI - korábban fogyatékos) tanuló közel 94%-a, köztük az enyhe értelmi fogyatékosok 97%-a állami/önkormányzati intézménybe jár. = A magyar közoktatási rendszer számára valamilyen okból „problémás” gyerekek szinte kizárólag állami/önkormányzati intézményben tanulnak, az egyházi és magánintézményekből kiszorulnak. Másképpen; a nem állami, nem önkormányzati intézmények az "elit" gyermekeinek gyűjtőhelyei. Az összes hh tanulónak csupán 4,7%-a jár egyházi fenntartású, és 0,9%-a egyéb magániskolába. Ez azért is nagy jelentőségű, mert ma minden harmadik (35%) tanuló hátrányos helyzetűnek számít az általános iskolában. Az összes halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulónak csupán 2,63%-át oktatják az egyházi fenntartású, és kevesebb, mint 1%-át egyéb magánintézmények.
Statisztikailag ráadásul még torzít is az adat, mert ha leszűrném az egyházakat, kijönne, hogy a "történelmi" egyházak szerepvállalása még ennél is kisebb arányú: néhány kisegyház koncentrált (hú - szegregált)szegényiskolája "javítja fel" az adatokat. statisztikailag.