Adatok
eipi-1
5 bejegyzést írt és 8 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A "lehet-e hit nélkül élni", illetve a "hit és tudás" kérdéskörben gyakran hozakodnak elő a hívők azzal az állítással, hogy a tudomány is hit kérdése, és ezen belül az egyik "érv" az, hogy a közember számára egy csomó hit kell a tudomány elfogadásához, illetve tulajdonképpen a közember hit szintjén…..
Rövid leszek. Ilyen borzalmasan fogalmatlanul szar animációs filmet Ő Mangaszemű Okádéksága óta nem láttam. Mi volt a készítők elképzelése, kinek szánták ezt?Mert hogy egy nagyon-nagyon buta, értelmetlen, hiteltelen, humortalan katyvaszt sikerült összehozniuk, ami véleményem…..
Descartes ötlete, azaz az agebrai kifejezések grafikus úton történő ábrázolása nyitotta meg az utat a dinamikusabb módszerek felé. Korábban csak statikusan létezett egy egyenlet, de ezzel a módszerrel, ha lerajzoljuk mondjuk az y=20x-5x² egyenletet, máris látjuk az egész…..
Azt hittem, ez csak valami médiahack. Pár napja jelent meg a hír, hogy az Origo és az Index is "energiatakarékos üzemmódba" vált a természetvédelmi világnapon, és fekete háttérrel jelenik meg. Aztán ma kaptam egy másik közleményt, mely szerint: Természetvédelmi…..
A kör területe a mai napig valami egészen misztikus dolognak hat. Mindenki megtanulja az általános iskola hetedik osztálya környékén, hogy a kör területét úgy számítjuk ki, hogy T=r²·π. Vagyis kör területe egyenlő egy irracionlási szám (π=3,14...) szorozva…..
René Descartes módszere, az algebrai képletek grafikus úton történő ábrázolásának lehetősége kaput nyitott az algebrai egyenletek grafikus úton való megoldására is. Mit is jelent ez a mondat? Van egy algebrai egyenletünk: 2x+3 = x-5 Ezt az egyenletet egyrészt megoldhatjuk az…..
A műszaki tudományokkal foglalkozók gyakran ismételgetnik, amikor már az integrálást tanulják, hogy "deriválni egy ló is meg tud tanulni". A mondat nyilván abból a történetből ered, miszerint a lovak tudnak számolni. Élt ugyanis Ausztriában egy lovász, aki megtanította…..
Ez a blog a természettudományok iránt érdeklő embereknek készül. A természettudományos témák mellett több bejegyzés matematika témájú lesz. Ezeket főképp a blog elején az általános matematikai fegyverzet elsajátítása céljábó és az egyes komolyabb matematikai jártasságot…..
Mitől szép egy webszájt? Nyilván vannak objektív és szubjektív paraméterek is.Van, aki szerint a nagyon finom és elegáns megoldások tesznek széppé egy oldalt. Megint mások szerint nem annyira a technikai háttér, inkább az összebenyomás, a külcsín, a trendek ismerete…..
eipi-1
2009.02.06 11:37:16
Nem teszek úgy, mintha én találtam volna fel a spanyolviaszt - a SeoBook.com hozott össze egy marha jó kis 101-es listát, amik szerintük a leghatékonyabb taktikák a link építés kapcsán. A bejegyzésemben ezekből szemezgetek, kiegészítve saját kommentárokkal. A linképítés mindig…..
Harry Harrison regényében, a Helyet! Helyet! -ben pontosan ennyien laknak New Yorkban. A tegnap holnapja A regény 1999-ben játszódik. Andy Rausch-t, a rendőrnyomozót különleges feladattal bíznak meg: egy gazdag alvilági…..
eipi-1
2008.12.08 12:50:06
Nekem kimondottan tetszett ez a része a könyvnek, hogy az emberre rátapad az a sűrű szenny és kilátástalanság és csak húzza le egyre jobban. Ami nem tetszett benne, a végén az az volt, hogy Rusch látja még a csajt. Ez olyan nagyon valószínűtlen felesleges túleröltetett lélekrombolónak induló valami, ami végülis semmilyen hatással nincs az olvasóra... legalábbis rám nem volt.
Viszont a könyv egyébként nagyon rendben van.
Ha érdekel, itt megnézheted az én kritikámat róla: www.kikotoonline.hu/konyv/helyet__helyet_
Viszont a könyv egyébként nagyon rendben van.
Ha érdekel, itt megnézheted az én kritikámat róla: www.kikotoonline.hu/konyv/helyet__helyet_
Ez az a regény, amit - a különleges Fényhez hasonlóan - vagy szeret, vagy utál az ember. Miről is szól? Be kell vallanom: vaskos előítéletekkel kezdtem el olvasni Jean-Claude Dunyach regényét. A két legvaskosabb ezek…..
eipi-1
2008.12.08 12:40:10
eipi-1
2008.12.08 12:41:29
Én végig sem tudtam olvasni. Viszont a szerzője elég érdekes figura lehet: www.kikotoonline.hu/konyv/halott_csillagok
Egyébként meg lehet, hogy csak a magyar fordítás sikerült félre nagyon...
Egyébként meg lehet, hogy csak a magyar fordítás sikerült félre nagyon...
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
A tudományba vetett hit alapja valami olyasmi akar lenni, hogy az ember elhiszi azt, hogy az alapaxiómák igazak, vagy legalább elhiszem azt, hogy léteznek ilyen axiómák, vagy elhiszem azt, hogy a világ megérthető. Szóval a hitet ilyen aspektusból nem kerülhetjük ki.
De ez csak játék. Viszont, ami sokkal fontosabb, melyre építesz a cikkedben, az a természeti törvények igazságtartalma. Látnunk kell, hogy annak idején Newton egy igen jó rendszert rakott össze, melyben olyan dolgokat vezetett be és kapcsolt össze, mint az erő, a tömeg, a mozgásállapot és a téridő (ha nem is így nevezte). Ez egy nagyon jól használható rendszer, viszont már amikor elektrodinamikáról akarunk beszélni, az idill összedőlni látszik: a forrásmentes Maxwell egyenletek megoldásai síkhullámok szuperpozíciói, márpedig síkhullámok a valóságban nem létezhetnek. Szuperpozíciójukkal viszont, amit a matematikában a fourier-transzformáció ír le, mely egy absztrakt, empirikusan ugyanúgy nem létező dolog, mint a síkhullám. Ebben nem kell hinni, mert nincs, bár mi, fizikusok folyton úgy beszélünk róluk, mintha léteznének.
A tudományoknak nem feladata, hogy kimondják az igazságot. Csak annyi, hogy az általuk rögzített fogalom- és axiómarendszerben jelentsenek ki dolgokat. Pl. a fizikában az a cél, hogy meg tudjam mondani, hogy ha ide teszek valami ilyen állapotban ilyen körülmények között, akkor mi lesz azzal x idő elteltével. És ezt kifejezni csak az általam szubjektíven választott fogalomrendszerben tudom, melyet - nagyon helyesen - erősen megkötnek a newtoni alapok.
De már a relativitáselmélet kapcsán előkerülnek olyan egyéb elméletek, melyek pl. szuperétert feltételezve helyesen írják le a fogalomrendszerükben a történteket. Erre a fizikustársadalom nem azt mondja, hogy hibás elmélet, hanem azt, hogy az Einstein féle relativitáselmélet 2 posztulátummal bővíti az eddigi dolgokat és megmagyarázható vele minden új tapasztalat. Felesleges tehát egy tizenkét légbőlkapott tulajdonságokkal bíró étert feltételeznünk, amennyiben az újabb eredményekre nem vezet, csak ugyanazokat magyarázza, mint az egyszerűbb relativitáselmélet. Ez viszont nem azt jelenti, hogy nem létezik szuperéter. Nem tudhatjuk, hogy melyik az igazabb állítás.
A tudomány világa, melyről - az általad közembernek említett - emberek olyan stabilnak és mindenfelettinek gondolnak, valójában igazságokat nem is fogalmaz meg, csak viszonyokat.
A hívő ember az igazságot keresi, az objektív igazságot. Nem lehet, hogy minden ennyire össze-vissza van; rendezettséget keres.
Azzal kapcsolatban pedig, hogy Isten hol fér el az általunk alkotott fizikában, egyszerű elvégeznünk egy egyszerű kísérletet: végy száz db azonos állapotú fotont. Végy egy üveglapot és küldd át rajta egyenként a fotonokat. Tapasztalat: 4 db visszajön, a többi átmegy. Hogy melyik, mikor és hogyan, azt nem tudjuk megmondani előre és utólag sem fogjuk tudni megmondani, hogy miért is történt ez. És azt is tudjuk, hogy nem léteznek rejtett paraméterek, melyekkel meg lehetne ezt mondani. Biztosan a véletlen "munkája" ez, melybe belefér még az Isten is. Persze lehet, hogy ha egészen más fogalomrendszert használnánk, más lenne a kvantummechanika is.
Az meg, hogy Isten milyen és mennyire van több természete, hogy transzcendens, meg empirikus egyben... hát a foton nem ugyanennyire érthetetlen kettős természetű? Pedig az Isten végtelenül bonyolultabb egy fotonnál, ebben biztosak lehetünk.