Regisztráció Blogot indítok
Adatok
corolla84

0 bejegyzést írt és 19 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
A két lábbal a földön állók aránya a vevők között ezrelékekben mérhető. Ezért, mint vásárlóerő, kalkulálni velük nem lehet. Mai cikkünk blogposztja...
corolla84 2011.10.13 09:11:28
Tisztelt Cikkíró, és Tisztelt Totalcar!

Ez csak egy visszajelzés azon személyek részére, aki a cikkek végén található "statisztikát", (tudják, ahova a cikk olvasása után lehet az egyik álláspont mellé pöttyöt rakni)készítik:

Lehetne a jövőben, hogy olyan álláspontokat soroljanak fel, melyek összesen lefedik az összes lehetséges variációt, tehát a teljes sokaságot?

Ebben az esetben egy olyan álláspont is elhangozhatott volna, hogy "hülye a vevő, hülye a nepper, de én is".

Ugyanis e cikk írója meglehetősen életszerűen beszélt a témáról, látszik hogy rengeteg tapasztalata van, nomeg ez a cikk szerintem már egy csomószór megszületett már a fejében, mielőtt leírta volna. Szinte mindenben igaza van. Ami engem illet, sokmindennel, ami elhangzott itt, már korábban is tisztában voltam, azonban volt egy-két újdonság, ami segített még jobban felvilágosúlni.

Most biztosan azt gondolják, hogy így kb 20 variáció lesz majd ott, de nem, mert ha okosan vannak az álláspontok megfogalmazva, elég a megszoott 4-5.

egy másik:
Például tudják, hogy az autótesztek "kéne, nem kéne" helyett mi állhatna ott:

1.
Kéne, és fizetnék is érte a szalonban, vagy a használtautópiacon, vennék ilyet.

2.
Kéne, de nem vennék magamnak ilyet.
Ez magyarázatra szorul: én legtöbbször az olyan autókat sorolom ide, melyek önmagukban jó autók, de észérvek vagy érzelmek szólnak ellenük. Előbbi lehet a megbízhatóság, vagy fogyasztás, szervízktg. Utóbbi meg a rossz imázs, csúnya dizájn vagy szín. És e két esetben modellekről beszélünk, nem márkákról. De akkor mégis hogyan kéne: pl. cégesautóként, nyereményként, kölcsönbe, bérelt autóként, az asszony kocsijaként (itt tessék csak az érzelmi részre gondolni, az ő kocsija se essen szét)

3.
Nem kéne,sem így, sem úgy.
ezek az olyan autók, melyek nem elég, hogy nem megbízhatóak, de még ciki is beleülni

Tisztelettel: egy hű olvasó
Pozőr? Ernyei Béla? Ötvenen túli, felajzott teniszedző, netán butikot vezet vagy szépségszalont? Ha bármelyik kérdésre igen a válasz, akkor bátran üljön be egy Z3 roadsterbe, jó lesz az önnek. Ha pedig vezetni szeret és ízlése is van, akkor csak a kupét vegye, semmi mást. Mai…..
Három évvel ezelőtt feleségül mentem egy autós újságíróhoz. Előtte már egy évig dolgoztam korrektorként az autós médiában, de e magánéleti esemény kapcsán még közelebb kerültem a járművek varázslatos világához. Nem kell ám eget-földet rengető, világmegváltó nagy…..
corolla84 2011.03.16 18:07:45
Eszembe jutott egy téma, mely még egyszer régen merült fel közöttünk a Verával, azóta is gondolkozás tárgya, valahányszor szóba kerül:

Alkalmazható-e az egyetemi anyagi rendszer házasság esetén?

Előbb egy kis történelmi előzmény:

Amikor összejöttünk az egyetemen, rá fél évre odaköltözött az én albérletembe. Leszámítva a lakótársainkat, kis túlzással már szinte úgy éltünk, mint az élettársak, mivel a nap 24 órájában együtt voltunk. Ezt pedig már csak egy gyűrű különbözteti meg a házastársaktól, az én véleményem szerint - a Vera szerint persze jóval több, na de mindegy. Olyankor anyagilag úgy éltünk, hogy mindkettőnknek volt egy fix havi ösztöndíjunk, melyet az előző félév átlaga szerint adtak + a heti zsebpénz, melyet hétvégén kaptunk a szüleinktől, amikor hazautaztunk. Fontos megjegyezni, mindkettőnk havi „bevétele” szinte pontosan ugyanannyi volt – ez később fontos lesz. Ezekből kellett havonta bérletet venni, albit fizetni, hazajárni, jóllakni. Ami megmaradt, saját belátásunk szerint felhasználható volt. Amikor például vizsgaidőszakban hosszabb ideig kellett Veszprémben maradni, mondjuk 3 hétre, akkor előre megterveztük, mi lesz a kaja arra a 3 hétre és ha volt otthon hozzá alapanyag, akkor onnan hoztunk amit lehetett. A többi Interspar. Érdekes volt egy heti bevásárlás. Képzelj el egy 40-50 centis blokkot, amit az egyik fizet egyedül. Amikor visszaértünk az albiba, a másik kiszámolta a közös részeket, és ezeket felezve összeadta + az ő saját részét (pl. Autobild vagy Milka csoki). Ez egy példa volt a közös kiadás elszámolására, de így működött a mozizás, az éttermezés, minden. (kéretik nem röhögni) Így egyszerűbb volt minden, kiküszöbölve a későbbi vitákat, hogy most te fizetsz, a múltkor is én álltam, meg hasonlók. És ez nem a smucigoskodásról szólt, mert voltak ott tisztességesen Valentin napi vacsorák & Co., amikre meghívtam őt, ezt így illik. (kivétel volt a szülinap, ott közösen álltuk a számlát, mivel nekem 10.22, neki meg 10.30.) Ez így megy 5 és fél éve. Ami lóvé meg megmaradt a közös kiadások után – amibe mindig a ránk eső mértékbe szálltunk bele – azt saját egyéni dolgainkra (ruha, hobbi, stb.) költöttük.

És egyszer aztán jött az a kérdés, ami most a téma címe. Itt most vegyük a legáltalánosabb esetet, házasság, közös ház, közös autó, két gyerek.

Gondolkoztunk rajta, melyek e rendszer működéséhez szükséges feltételek, ha a fenti életmódban szeretnénk alkalmazni. Eddig ezeket állapítottuk meg:

1. Mindkét félnek közel azonos legyen a havi bevétele (ez a legtöbbször = nettó fizetés, de lehetnek egyéb dolgok is)
2. Mindig a rájuk eső mértékben szálljanak bele a közös ktg.be Nagyon sok minden annak számít, bármilyen hülyén is hangozzon: rezsi, részletfizetések, megtakarítás valamire, gyerek ktg.ei (ez a legbonyolultabb)

Más most hirtelen nem jutott eszembe. Viszont okkal merülhet fel a kérdés, hogy ennek a rendszernek mi lenne az előnye, a hagyományos modellel szemben, eleve, mi a különbség a kettő között?

1. A maradékot mindkét fél saját belátása szerint használhatja fel, nincs veszekedés, hogy már a 3. felsődet veszed ebben a hónapban, vagy hogy mér kell az a xenonizzó az autóba, világít anélkül is?
2. A havi bevételt a két fél nem teszi össze a konyhaszekrényben, vagy egy közös bankszámlán, mindent „saját zsebből fizetnek”.

Ez a rendszer egyetemista korunkban kitűnően működött, bár az igazság kedvéért hozzátenném, hátránya hogy mindig el kell számolni, kavarodás lehetséges. Ahogyan ide tartozik az is, hogy a közös bankszámla ellen nincs semmi kifogásunk, teljes a bizalom.
Mindössze elméleti szinten foglalkozunk ezzel a kérdéssel, mert érdekes.

Mivel ti már egy jó ideje benne vagytok az említett életmódban, arra lennék kíváncsi, hogy így elsőre mit tudnál hozzátenni a felsorolt működési feltételekhez, és hogy szerinted egyáltalán működhet-e ez, vagy a gyerekek miatt csak egy koncepció maradhat?
corolla84 2011.03.17 11:28:08
@honey75:

Helló,

Azt elfelejtettem hozzátenni, hogy természetesen nem ez a téma volt az előadás anyaga, de valahogy elhangzott. Mivel több mint 6 éve volt, ezért eléggé hiányosan maradtak meg az emlékek, de a lényeg ez volt, ez biztos. Emellett nem szóban beszélt az előadó erről, hanem projektorral vetítették le, ugyanis ezt a kb. 30 perces műsor-sorozatot valmikor leadták a Spektrum tv-n, onnan vette fel és játszotta le nekünk.
(Mondjuk nem bántuk az ilyen vetítéseket, legalább kevesebb volt az olyan magolandó, mely később nem kell.)
corolla84 2011.03.17 13:00:20
@honey75:

Természetesen nem a bizalmatlanság, vagy az irigység volt az, ami miatt gondolkodni kezdtünk ezen. Pusztán a kíváncsiság foglalkoztatott minket, az a bizonyos „mi lenne, ha”. Most már azonban egyre világosabb, hogy nem sok értelme lenne ezt a rendszert alkalmazni a későbbiekben, mivel nem hozna túl sok hasznot, mindemellett túl bonyolult lenne egy házastársi kapcsolatban a sok, nehezen kettéosztható elszámolás miatt.

Lehet hogy én fogalmaztam rosszul, de természetesen én sem nézném ki a másik szájából az ételt, csak mert az kevesebbet keres. A nagyban eltérő keresetek egy kizáró ok is mindjárt erre a rendszerre, mint azt leírtam.

Azonban amikor másodszor elolvastam a válaszod, rájöttem ennek az elméletnek a lényegére:

Ez a rendszer olyan pároknak vagy házastársaknak lehet előnyös, ahol a két fél valamilyen oknál fogva nem közösen dönt a megmaradt (megtakarított) pénz felhasználásáról. Ettől még lehet náluk közös kalap, de ahhoz nem közös beleegyezéssel nyúlnak hozzá. Az általad javasolt szerződést viszont feleslegesnek vélik.
Viszont egy olyan normális kapcsolatban, mint a miénk, vagy mondjuk a tiétek, ahol a társak közösen döntenek a megtakarítás sorsáról, ott nincs értelme ennek a rendszernek. Ez az a különbség, melyet eddig nem találtunk, ami eldönti, hogy kinek melyik rendszer lenne az ideális. Sokan most butának éreznék magukat, hogy néha ilyen hülyeségeken törik a fejüket. De én nem érzem annak magam, mivel sok párban meg sem fordul az ilyesmi, holott később kiderülhet, hogy rossz ötlet volt minden betenni abba a bizonyos közös kalapba.

Most hogy itt megvilágosodtam :) (ebben a témában), eszembe jutott, hogy a mi rendszerünk egy különleges átmenete a két említettnek, mert:

Bár mi még nem élünk házastársi kapcsolatban, együtt vagyunk már több mint 5 éve, ami alatt rájöttünk, évente kb. kétszer veszekedünk, akkor is valami apró komolytalan dolgon. Semmi csoda vagy titok, egyszerűen csak a zsák a foltját eset. Március 19-től egy hajón fogunk dolgozni, melynek célja, hogy összegyűjtsük a szükséges összeget egy pesti családi ház megvásárlására, bebútorozására, meg egy autóra. Én már lehúztam egy szezont és most végre ő is jöhet velem. Így még visszavan 4-5 tervezett szezon. Amitől ez különleges, hogy a megkeresett pénzt nem egy közös bankszámlára gyűjtjük ugyan, de a felhasználás az nagyon is meghatározott, betervezett, komoly és végleges. Megkívánja azt, hogy bár (még) nem osztozunk rajta, de egyik fél sem nyúl az összeghez jelentős mértékben, mert ha a másik sem teszi, akkor vele szemben az nem fair. Ez közös, konszenzusos döntés eredménye.

Lenne még egy csomó téma, amit szívesen megosztanék veled, de most egy időre sajnos szünetelni fog a blogolás a részemről, mivel a hajón mind az internethozzáférés, mind a szabadidő mennyisége erősen korlátolt, de novemberben szívesen folytatom, tele élményekkel.

Lakatos Csaba, Bonyhádvarasd
iwiw.hu/pages/user/userdata.jsp?userID=9020574&clearsession=true
A világ legjobb ajánlatát vázolom az olvasónak: másfél millió forintnyi euróért itt-ott javítandó, negyvennyolc éves Mercedes, Domsjőből. Zsííííír, igaz?..
corolla84 2010.02.28 12:58:42
@Csikós Zsolt:

Nem kérdés ezek után, hogy W120 tulaj lesz-e belőled, vagy sem. Amikor a licit véget ért, mind tudjuk, hogy tudatallattidban az volt az utolsó reménységed, hogy a tulaj talán odaadja 5300-ért, és ez most be is bejött. Ezek után egy magunkfajta már csak az eredendő tudás és kalandvágy miatt elmegy és megveszi, akármi is lesz belőle. Mert nekünk ilyenkor van egy olyan érzésünk, hogy azt a kocsit valamiért nekünk szánta a sors, meg kell ismernünk mindenképp. Burt Munro mondta (A leggyorsabb indiánban)- "Mert a veszély az élet fűszere és örökké vállalni a kockázatot, tudod, csak azért érdemes élni..."

Annyi biztos, hogy kapni fogunk egy svédországi Csikós-kalandot, melyből majdan egy egész cikksorozat íródik. Ezen cikk kedvéért pedig a Bende elintézi Neked az egész svédországi utat, tokkal vonóval, társad pedig biztosan akad majd, aki időt és fáradságot nem sajnálva Veled tart. Az sem kérdés, hogy ha létrejön az üzlet, valóban sikersorozat várható, melyet 1000 és 1000 rajongó olvas majd - szponzorlehetőségnek valóban nem utolsó dolog, talán már van is.

Élénk érdeklődéssel várom skandináv W120-asunk (mert ez szinte már mindannyiunké) legújabb történeteit.

Színes kalandokat kíván:

Egy másik álmodozó
Tesztautót egyeztettünk a Kiával. Gondoltam, megkérdezem, mikor jön a Venga. Kia Andrea erre csak annyit mondott: - Ne is kérdezd, az egyiket már el is lopták a kettőből. Az udvarunkról, próbarendszámmal. Aztán ahogy beszélgettünk, kiderült, hogy valójában ez már a harmadik autó…..
Belsőség Kalapácsot a fejbe 2009.12.12 10:15:00
Nagyszerű téli-nyári viselet az aranyszínű Chevrolet jelvénnyel - egyesek szerint kalapáccsal - díszített bézbólsapi. Manapság már gyakori látvány a jellegzetes szimbólum az utakon, de ez nem volt mindig így. A kérdésünk a sapkáért: mikor vezették be újra a…..
corolla84 2009.12.12 10:15:30
corolla84 2009.12.12 10:16:46
corolla84 2009.12.12 10:26:14
Üres az íróasztal sarka? A kongó vitrinben csak a pormacskák hancúroznak? Töltse ki a teret egy 1:12 méretarányú KTM-makettel. Kérdésünk: melyik városban gyártották azt a kipufogót, amelyet az MX1 világbajnoki ezüstérmes Max Nagl tiszteletére készült replika KTM 450 SX-F…..
corolla84 2009.12.12 10:11:36
Nem hiszek a hibátlan 400 000 kilométert futott autóban. Sőt, nem hiszek a 200 ezresben sem. Szinte minden – saját autóinkkal foglalkozó blogposzt – kommentelői között feltűnnek a most vettem olaszban egy kilenc éves 320d-t, hibátlan és a kilenc éves B Vectrával járok…..