Regisztráció Blogot indítok
Adatok
frundsberg

0 bejegyzést írt és 188 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
A jómúltkori kínzó kérdés kapcsán szó esett a római légiókról is. Mivel a téma amúgy is érdekes (engem legalábbis régóta és nagyon érdekel), azt gondoltam, egy posztot megér; már csak azért is, mert a Colosseum környékén folyamatosan grasszálnak műkedvelő…..
frundsberg 2010.10.24 15:45:57
Ave!

A 80 km-s menet mindenkinek megmozgatta a fantaziajat.

A "menetelos" seregeknel a napi 20 km volt az elvaras a XIX. szazadban (2 nap menet - 1 nap piheno leosztasban, korabeli nyugat ill. kozep-europai utakon), nyilvan a romaiak sem mentek tobbet, ha nem volt muszaj, mert efolott mar tul nagy a menetveszteseg.

Van egy jo extrem peldank a II. pun haboru idejebol. Romai consuli sereg a csizma fejenel hadakozott Hannibal ellen, mikozben az Alpokon at befutott Hannibal tesoja, Hasdrubal egy jo nagy sereggel (vele szemben a masik consul legioi alltak). Mikor a Hanniballal szemben allo consul (bizonyos Claudius Nero) errol ertesult a seregbol kivalogatott 6000 gyalogost es 1000 lovast majd elindult eszaknak. A menetet megszerveztek, kajat, szekereket gyujtottek az utvonalra, es gyakorlatilag ejjel-nappal mentek, elertek a Metaurus folyot, ott donto szerepet jatszotak a csataban, majd masnap megfordultak, es gyorsabban mint ahogy jottek, visszatertek a del-italiaban allo sereghez, mielott Hannibal barmit eszre vett volna...

A visszaut 6 napig tartott, es feljegyeztek, hogy gyorsabban mentek, mint odafele, az odaut 1-2 nappal tobb lehetett. A tavolsag legvonalban kb. 500 km, az Adria fele eso reszeken mentek, akkor ott meg nem voltak "modern" romai utak.

Tehat egy valogatott tarsasag (az egyik consuli sereg kb. 20%-a), jol elokeszitett, biztositott menetben (taborveressel, fozessel nem szarakodtak) kepes volt 2 het alatt 1000 km-t menetelni, es kozben donto csatat vivni.

A birodalom ezutan meg majd 700 evig allt fent...En elhiszem a 80 km napi menetet, persze annal a romaiak jobban szerveztek magukat, hogyrendre ilyen teljesitmenyekre kenyszeruljenek, de meg volt bennuk a kepesseg.
Több, mint négy évtizede annak, hogy 1968 augusztusában a Szovjetunió és a Varsói Szerződés további négy tagországa – Lengyelország, a Német Demokratikus Köztársaság, Bulgária és Magyarország –, az országok belügyeibe való be nem avatkozás elvét durván…..
A pontosan 150 éve elhunyt Gróf Széchenyi Istvánról az utókor az íróasztalánál körmölő nagy gondolkodó képét alkotta, a közvélekedés szerint a legnagyobb magyar a béke embere volt és idegenkedett a háborúskodástól. Ezt a képet kicsit árnyaljuk a következő cikkben,…..
frundsberg 2010.04.12 21:38:25
@manager2008: A porosz-francia háborúról beszélünk, amit belinkeltél az a napoleoni háborúk korára igaz (de egy kicsit lejjebb ott is írja, hogy egy lovasezred hadilétszáma 500 lovas alatt volt...), ez 60 év különbség.

A fentebb bemásolt francia szöveg szerint 56 lovasezrede volt a franciáknak 1870-ben (1875-ben emelik 70-re).

Az általam idézett számok forrása: Denison, George: A lovasság története. 1889-es a könyv, de a szerző maga lovastiszt, és megfigylőként részt vett a porosz-francia háborúban. Adatai pontosak.

A II.világháborús ikreződés nem alkalamazható a XIX. századi lovasságra, mert annak jóval bonyolultabb feladatai voltak, a XX. században a lovaskatona gyakorlatilag lovasított lövész, nem kell lóhátról vívnia pl.
frundsberg 2010.04.14 18:57:07
@Ren42: Széchenyi kitüntetéseihez: az Ágyúkeresztet vélhetően azért nem viselte, mert azt minden katona megkapta, aki részt vett a hadjáratban.

A szárd Szent Móric és Lázár-rend Lovagkeresztjéről pedig ez volt a véleménye: (érdemrendjei közül) "az egyiket Szardínia királya adta, pedig országán csak éppen átutaztam, s őt alig láttam, és négy héttel korábban ... jóformán hírét sem hallottam országának." Ugyanis az 1814-es győzelem után tagja volt annak a küldötségnek, mely megvitte a hírt a szárd királynak, hogy immár visszatérhet országába - a király pedig a diplomáciai protokollnak megfelelően fejezte ki háláját. Érdekesség, hogy a küldöttség vezetője, egy kiváló császári vértesezredes volt - bizonyos Windischgrätz herceg.
frundsberg 2010.04.14 21:56:54
@Ren42: Tényleg ott az Ágyúkereszt.

Bizony a kitüntetésesőhöz nem ártott jó helyen állni, és ez nem csak repi kitüntetésekre igaz. Milyen szerencsétlenül érezhette magát egy egyébként vitéz tiszt, aki a birodalom valamelyik távoli garnizonjában dekkolta végig az 1805-ös, vagy 1809-es hadjáratot, miközben Austerlitzért vagy Wagramért záporoztak a plecsnik.

Egyszer véletlenül megütötte a szemem, hogy bizonyos csapatnemek jóval több vitézségi érmet gyűjtenek be, mint mások (a tiszteket ide-oda helyezték, így őket nem érdemes követni, de a vitézségi érmek maradtak az alakulatnál, mivel azt a legénység és az altisztek kapták). Az nem meglepő, hogy a huszárok kapták a legtöbbet, mivel a portyázások, felderítés során nagy tere volt az egyéni teljesítménynek. Szóval hiába voltak a vértesek az elit, csatadöntő lovasság, nekik viszonylag kevés babér termett.

Az viszont furcsa volt, hogy a Magyarországról kikerülő gyalogos alakulatok is több kitüntetést gyűjtöttek be, mint a nyugati birodalomfél katonái. Valami tipp? Azon kívül, hogy mi sokkkalsokkkaldesokkkal vitézebbek vagyunk mint a sógorok vagy a csehek...

A számvetés alapja az 1792-97 közti időszak volt, mert ez elég időt biztosított arra, hogy nagyjából minden alakulat megjárja a harcteret.
  Michele az esti málnás sört megelőzően elcsámpázott a mikrofonig és belémondta: nem tartozik Brüsszelre, hogy Sólyom Lászlót kitiltották Szlovákiából. Az Európai Bizottság igazságügyi szóvivője elropogtatta még azokat a mondatokat is, amiket a Schuman téri…..
frundsberg 2009.11.11 10:56:04
@Jobb híján MDF-es: Mindenkinek joga van saját véleményhez, legyen az barmekkora hülyeség is, de gondolkodó ember azért előbb utánanéz a tényeknek.

A szlovákiai magyarság 6%-a él szórványban, 16%-a kisebbségben, a fennmaradó 78% többségben van saját lakhelyén. Szlovákia településeinek 10,7%-a magyar többségű, ez durván 4.000 nkm, az ország majdnem 10%-a. Épeszű ember nem gondolhatja, hogy ekkora területről békésen bárki lemondhatna. A magyarkérdés éppen ezért van napirenden: az "államalkotók" rettegnek attól, hogy elveszíthetik ezt a területet, a félelem realitásáról nyilván nem érdemes vitát nyitni, de attól még létezik.

Nyelvtörvény:
Szerinted létezik olyan pozsonyi magyar aki nem tud szlovákul? A szórvány éppen arról szól, hogy még a szomszéd gyerekkel is idegen nyelven érintkezel, ergo megtanulod, ahogy megtanulja valamilyen szinten az államnyelvet minden ott élő. A probléma meg már régen nem az, hogy a többség nem biztosít a kisebbségnek magyarul tudó orvost, papot, hivatalnokot stb., hanem megtiltja két magyarnak, hogy a hivatalos érintkezésben az anyanyelvét használja, ami beláthatóan segítené a gyorsabb, hatékonyabb szolgáltatást. Ezzel véleményem szerint korlátozza saját állampolgárainak jogait. A 20%-os határt pedig ott játszák ki ahol nem szégyenlik, maximum a magyar többségű önkormányzatok tartják magukat még egy darabig, de a kórház, az iskola, a templom elveszik...Van egy aranyszabálya a kisebbségi létnek: ma az utcanevet veszik el, holnap az iskolát. Az anyaországból a magyar kisebbség sérelmei tyúkpereknek tűnhetnek, de ezek egy folyamat részei, és ez a folyamat visszafordíthatatlan, és ott kell lassítani, ahol csak lehet.

Azt az időt, amit itt blogolással töltesz, fordítsd inkább művelődésre, mindenki jobban járna...
frundsberg 2009.11.11 11:32:52
@Jobb híján MDF-es:
Az adatokat a 2001-es népszálálásból vettem, ez némileg jobb alap, mint "szerintem kevesebb". Amennyiben nincs időd térképet böngészni, lehetséges egy egyszerűbb becslés is: első bécsi döntéssel 11.000.000 nkm került vissza, ma már Kárpátalja nem játszik, és a nyelvhatár is lejjebb tolódott, így a 4.000 nkm becslésnek jó (és megfelelel a magyar lakosság arányainak, illetve az általuk többségben lakott települések arányainak).

"(a falvak közötti réteket, földeket azért ne számítsd be!)" - Ez most akkor hogy? Én úgy értelmeztem, hogy hagyományos határmódosításban gondolkodsz (népszavaz, többségi magyar terület leválik, államhatárt jelző piros vonal északra tol), de ezek szerint itt forradalmian új módszerhez nyúlnál: csak a település maga kerülne Magyarországhoz a környéke maradna Szlovákia. Képzeljük csak el a többszáz kis magyar enklávét, amelyet a lágyan ringó ősszlovák arany búzamezők választanak el egymástól, meg persze egy szlovák úthálózat...

Ezt azért gondold át újra.
Ma van 65 éve annak, hogy megkezdődött a II. világháború legnagyobb ejtőernyős hadművelete. Mivel ezen a blogon fel sem tételezem, hogy van olyan olvasónk, akinek "A híd túl messze van" kimaradt volna az életéből akár könyv, akár film formájában, ezért ez a poszt nem annyira a harcokat kívánja…..
Nemzeti nagylétünk nagy temetője, Mohács! Világhódító céljait még csak dédelgető Szulejmán elérkezettnek látta az időt, hogy a belpolitikai viharokkal széttagolt Európa mind nagyobb területeit szerezze meg az Oszmán Birodalom javára. Uralkodásának második évében seregével…..
frundsberg 2009.08.31 22:00:36
Balkán vs. Magyarország: Nálunk nyugati típusú társadalmi berendezkedés volt, királlyal, erős királyságeszmével, erős egyházzal, és erős nagyhatalmi öntudattal. Ezzel párhuzamosan még ott van az erős és nagyszámú nemesség, a maga rendi jogaival. Nevezzük az egyszerűség kedvéért feudalizmusnak (bár nem egészen olyan, mint mondjuk Franciaországban).

A balkáni népek mindennek híjján voltak. Államaik jóval fiatalabbak, 200-300 éves csúszásban vannak még a magyarokhoz képest is. Egy-egy erős ember "dinasztiát" alapított, amely egy-két nemzedék után lehanyatlott - nem utolsósorban azért, mert a környék nagyhatalmai: Bizánc, majd az Oszmánok, illetve mi magyarok és az érdekelt itáliai államok (Velence, Nápoly) nem tűrték a konkurenciát. Leginkább persze egymást nyomták a víz alá. Összesítve a térség nélkülözte a stabilitást és a nyugalmat. Az ortodox egyház a nyugatival ellentétben teljesen alárendelődött az államnak - ezt a hódító Oszmánok is kihasználták, és beépítették az új rendszerbe. A nyugati kereszténység összeurópai eszme volt, amely végső soron csak a római pápa főségét ismerte el, így nem volt kompatibilis a moszlim uralommal. Valamiért a hitbéli alapok is erősebbek voltak: a Balkánon vannak példák a tömeges áttérésre (bosnyákok, albánok) Magyaroszágon ez elképzelhetetlen, csak néhány egyedi áttérésnek van nyoma.

Európai értelemben vett nemesség nincs a Balkánon, ott inkább nemzetségfők, klánfőnökök vannak, illetve jóval nagyobb a szabad parasztok/harcosok aránya. Ez a réteg részben felmorzsolódik a hódítás során, részben elmenekül és magyar majd Habsburg szolgálatba áll, részben viszont a beolvadást választja: beáll az oszmán hadseregbe (a XV. században még nagy számban vannak a szpáhik között is keresztények, később iszlamizálódnak, többségük persze a segédcsapatokban szolgál). Magyarországon a nemesség egésze elmenekül a Hódoltságból (nem kollaborál...), de birtokjogáról 150 éven keresztül nem mond le, és ez idő alatt nagyrészt sikerrel adóztatja ottragadt jobbágyait, gyakorolja felettük bírói hatalmát - a törökök ez ellen minden békeszerződésben tiltakoztak, de meggátolni nem tudták. A magyar nemesség egy pillanatra sem fogadta el a török hódítást véglegesnek, és így is viselkedett, a balkáni elit megmaradt része ellenben elfogadta a birodalmiságot, sőt megpróbált élni vele (több család futott be nagy karriert és emelkedett a legmagasabb rangra).
Természetesen a magyarok ideiglenesen köthettek szövetséget a törökökkel a Habsburgok ellen, de ez az alaphelyzeten nem változtatott: a török megszállást ideiglenesnek, a muzulmánokat természetes (ős)ellenségnek tartották. Az ország egész területének elvesztése valószínűleg változtatott volna ezen a hajthatatlan állásponton valamelyest, de erre szerencsére nem került sor.
frundsberg 2009.08.31 22:22:31
@franta: Török Bálint elfogatásának pontos indokait illetően csak találgatni tud a történetírás. 1541-ben a helyzet az, hogy van egy csecsemő uralkodó, János Zsigmond, aki mellé gyámokat jelölnek ki (egyikük Török). A szultán Buda elfoglalása után a keleti országrészt biztosította János Zsigmondnak. Kiskorúságára a terület kormányzójául Fráter Györgyöt nevezte ki - egy ilyen posztra hajtott Török Bálint is, még Buda elfoglalása előtt, így Fráternek útjában volt (ő később se nagyon forszírozta szabadonbocsátását, így feltehetően sáros az ügyben). Persze a török gyakorlat ismeretében, lehet hogy csak kellett nekik egy befolyásos ember, akivel sakkban tarthatják vazallusukat (mindenki lecserélhető, ha a fényesorcájú Padisah úgy látja jónak...) azt Török Bálint éppen kéznél volt, és izgága természete miatt jobbnak is látták, ha inkább Konstantinápolyban van szem előtt. Fontos várairól, többszöri pártváltásáról már volt szó... simán lehet, hogy nem egyetlen ok volt, hanem több indok együtt befolyásolta a döntést.
Az első részben megismerkedtünk azzal az – egyhangúnak korántsem mondható – életpályával, melynek lokális végpontján, 1962 januárjában ott áll hősünk, Kamal Amin Saabet, Argentínából hazatelepült szír üzletember bőrében és fürkésző tekintetét Damaszkuszra…..
frundsberg 2009.04.26 16:21:42
Kedves Lafite

Vaskos hozzaszolasaid tiszteletet ebresztoek, de nem artana kritikusan kezelned forrasaidat, es figyelni a tortenelmi pontossagra. Nehany durva hibara mar ramutattak az elottem szolok, en csak kiegeszitenem ezeket.

1.Watch and ward - ehhez hasonlo szervezetek mindenutt voltak a Europaban, tekintettel arra, hogy a korabeli allamoknak nem volt penzuk rendorseg fenntartasara, a kozbiztonsag viszont altalalnos erdek volt, igy ezt helyi szinten, helyi eroforrasokbol kellett biztositani. Az autonom rendfentarto eroknek pedig nem sok kozuk van a kesobbi titkosszolgalatokhoz.

2.A tema irodalma altalaban angol nyelvu, es ennek koszonhetoen angolszasz-centrikus, de nem szabadna elfeledkezni azokrol az allamokrol, ahol valami titkosszolgalat-feleseg tenyleg mukodhetett: pl. IV. Szep Fulop (1268-1314) francia kiraly kornyezeteben. A papa elrablasa illetve a Templomos Lovagrenddel valo leszamolas barmelyik mai cegnek is becsuletere valna. Az italiai varosallamok (kulonosen Velence) pedig koztudomasuan magas szinten muveltek a hirszerzes ill. kemalharitas mesterseget.

3.Az opriscsina Rettegett Ivan maganhadserege is volt egyben (nem csak a belso ellenseg ellen hoztak letre), ez magyarazza magas, 6.000-fos letszamat. Ivan rendszerenek osszes aldozatat becsulik 10.000 fore, igy a novgorodi tobb tizezer aldozat eros tulzas. Maga a tarsasag inkabb terrorszervezet/hadsereg mint titkosszolgalat (a levagott kutyafejnel kevesbe feltuno ismertetojeleket is keruli a szakma), meg ha kebelen belul mukodhetett is valami hasonlo.

4.A Wallenstein-resz onmagaban is ellenmondasos: miert lett volna rossz a Habsburgok ellensegeinek, ha egy csaszari hadvezer szerez maganak egy sajat fejedelemseget a Nemet-Romai Birodalomban (ekkoriban nincs Osztrak Csaszarsag)? Wallensteint raadasul maguk a Habsburgok tetettek el lab alol, mivel hadvezerkent, es a hadero tenyleges gazdajakent veszelyeztette celjaikat.

Tovabbi irasaidhoz sok sikert!
Az első rész után lássuk, hogyan folytatódik és fejeződik be Mária Terézia leghűségesebb huszárának története. Katonai pályájának csúcsát az 1774-ben elnyert tábornagyi rang, a marsallbot megszerzése és a bécsi haditanács elnökévé való kinevezése képezte.…..
frundsberg 2009.03.07 14:14:12
Tovább folytatva a családfázást:

Hadik Andrásnak 3 fia volt, közülük kettő hivatásos katonaként működött, a harmadik (János) pedig a nemzetség fennmaradásán ügyködött.

A két katona fiú apja halálakor (1790) még csak ezredes illetve őrnagy volt, pályájuk ettől kezdve inkább a tehettségen, mint a protekción múlott. A 1792-ben kitört francia háborúnak köszönhetően mindketten gyorsan emelkedtek a ranglétrán.

Hadik Károly 1800-ban Marengónál már altábornagy és hadosztályparancsnok, ahol az első osztrák rohamok során kapott halálos sebet.

Hadik András (ifj.) ebben az évben kapja tábornoki kinevezését, ő szerencsésen túléli a háborús időszakot. Az 1809-es hadjáratban altábornaggyá léptetik elő, és katonai pályáját (már békében) lovassági tábornokként fejezi be.

Az ő fia Hadik Ágoston, aki egy hosszú békekorszakban az alezredességig viszi (természetesen a huszároknál), de 1844-ben elunja és nyugdíjba vonul (43 évesen). Jön azonban 1848 és elősször a nemzetőrségben, majd a honvédségben találja magát ezredesként. Elsősorban hátországi szolgálatot látott el (a szegedi hadmegye parancsnoka, majd tartalékhadosztály p.), így a ranglétrán már nem mozdult előre. Amikor Szegedet kellett megvédeni 1849 februárjában (11-12.) akkor azért megmutatta, hogy méltó unokája Hadik Andrásnak (itt a "szegedi hadosztály" parancsnokaként működött). Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a kezdeményezőkészség azért nem tartozahott az erényei közé (akkor azért egy tánbornokságig csak eljutott volna 1849-re). Szeged védelmekor parancsa ellenére a helyi nemzetőrök indítottak ellentámadást a befagyott Tisza jegén az Újvárost dúló császáriak ellen. Hadik ennek ellenére nem hagyta őket cserben, hanem a rendelkezésére álló gyenge erőkkel maga is támadást indított, amely sikerrel járt, ezzel biztosította a várost a szabadságharc számára.

Aradon 18 évet kapott, de 1851-ben szabadlábra helyezték.

János ágából jobbára politikusok, képviselők kerültek ki (így számunkra érdektelelnek), bár fel tudnak mutatni egy ellentengernagyot (!) is Hadik Béla személyében.
 Borsod barátunk, aki a hadtörténet különféle bugyraiban már jócskán elmerült, és már egy másik blogon is megörvendeztetett minket írásaival, ezúttal nagy bátorságáról adott tanúbizonyságot. Egy olyan magyar katonafigura bemutatására vállalkozott, akinek…..
Új állandó szerkesztőt üdvözölhetünk a lemilen: testvérblogjaink egyikén MTi kolléga már többször bizonyította, hogy bérelt helye van az (örvendetes módon) egyre gyarapodó közösségünkben. Itteni első posztja Mária Terézia leghűségesebb huszárjáról, gróf Hadik…..
frundsberg 2009.02.25 11:43:21
A berlini akció résztvevői:
900 gyalogos (1 német, 1 magyar zlj.)
1000 horvát határőr
760 német lovas
4 ágyu
és 800 magyar huszár

Ezekből még leszámíthatjuk a kikülönített huszár járőröket, akiknek a biztosítás/felderítés volt a feladatuk. Berlint 6 porosz zászlóalj (kb. 5000 fő) védte 2 ágyúval, de ezek zöme tartalékos illetve besorozott hadifogoly volt. Egy Berlin méretű várost ekkora erő nem védhetett meg (a védművetket egyetlen falgyűrű jelentette, ha már egyszer bejutott az ellenség, akkor azt csinált amit akart). Hadik pedig sikeresen hitette el, hogy 10-15.000 embere van, így a kapu betörése, és az első két szerencsétlen porosz zlj szétverése után a poroszok jobbnak látták kiűríteni a várost.

Hadik ezután is jól blöffölt (már közeledtek a felmentő porosz csapatok, így nem sok ideje volt), és amit lehetett kisajtolt a megrettent Berlini városvezetésből. Amikor kellett, akkor engedett, így nem ragaszkodott a megemelt 600.000 tallérhoz, hanem beérte kevesebbel (ennek egy része is váltó volt, amit aztán később szó nélkül elismertek).

Hadik a zsákmányból rögtön szétosztott 25.000 tallért a katonái között, kárpótlásul az elmaradt zsákmányolás miatt - ezt felettesei és maga Mária Terézia is jóváhagyta. Hadik a kor szokásával ellentétben magának semmit enm tartott meg a zsákmányból - ezért az uralkodónő felajánlott neki 12000 tallért (3000 dukátot), de ezt hősünk nem fogadta el (így ezt már nem is oszthatta szét katonái között), inkább birtokadományt kért - ezt viszont csak 10 évvel később kapta meg.

A kesztyű-történetből annyi tűnik valószínűnek, hogy a városi tanáccsal tárgyaló követek tényleg kértek ilyeneket, de feltehetően a maguk (hölgyismerőseik) számára. Arra nincs adat, hogy Hadik MT-nak küldött volna ilyesmit.

Hadikról tudtommal a legjobb életrajz:

Markó Árpád: Hadik András. Athenaum, 1944.

frundsberg 2009.02.26 21:55:07
Az idezett cikk lenyege:

A Stefanikrol elnevezett katonai akademia mellett 2004-tol letezik egy Hadikrol elnevezett nemzeti vedelmi akademia is (ez vmifele tovabbkepzo kozpont lenne a hiavatasos allomány számára). Itt tartottak egy konferenciat Hadikrol, a szlovak szarmazasu katonarol. A cikket egy holgyemeny jegyzi (az intezmeny szovivoje), aki lathatoan annyit ert a dologhoz, mint tyuk az abc-hez. Jellemzo, hogy a cikk elejen meg csupan szlovak szarmazasu Hadik a vegere mar a (szlovak) nemzet nagy fia, aki tenykedesevel bizonyitja: az europai es osztrak illetve magyar tortenelem lapjait a szlovakok is irtak (nem szo szerint, de nagyjabol ezt irja...).

Szvsz volt egy konferencia, ahol jobbara a korszakrol beszeltek meghivott eloadok, majd ezekbol a hozzaszolasokbol a szovivo holgyemeny irt valami fantasy-t. jellemzoen a rovid (es a lemillel egy napon nem emlitheto) eletrajzba is belecsuszott par hiba - Hadik szerinte Erdelyben is harcolt (?), illetve elsokent kapta meg a tortenelmi Magyarorszagrol a Maria Terezia Rend Nagykeresztjet - nehezen tudom elkepzelni, hogy ez utobbi ne Nadasdy Ferec lett volna.

A szlovak szarmazas feltehetoen igaz: a Hadik felmenoi kozott hemzsegtek a lutheranus lelkeszek (Pozsony, Trencsen, Turoc megyekben). Az evangelikusok meg arrafele szlovakok szoktak lenni. Mas kerdes, hogy ennyi erovel Kossuth vagy Petofi is szlovaknak lenne tekintheto. Arra termeszetesen semmilyen adat nincs, hogy Hadik onmagat szlovaknak tekintette volna (edesanyja Hardy Franciska egyebkent egyenesen luxemburgi eredetu csaladbol szarmazott - a korabeli nemessegnel eleg nehez barmilyen tiszta etnikumhoz valo kotodest megallapitani).

w Tanár úr, kérem! 2008.04.14 10:00:00
Árnyékkormány kell, árnyékkormány kell ide!..
frundsberg 2008.04.14 15:17:07
Üdv mindenkinek

TWÁ-n fellelkesülve előkaptam a 2006-os kormányprogramot. A következő dolgok NEM szerepelnek benne: vizitdíj, kórházi napidíj, FER. Utal arra, hogy kellenek kiigazítások, amelyek következtében egy átmeneti időre 3-4%-ra csökken majd a gazdasági növekedés... A dátum 2006. május 30. - 4 év kormányzás és a MEGNYERT választás után ilyet tudott a koalíció tervezni. A megvalósítást meg láthatjuk nap mint nap. Osztom azok véleményét, akik szerint háttérinformációk felhasználása nélkül is lehet programot írni, az MSZP az ékes példa erre. Megtehetné éppen a Fidesz is, vagy bármelyik itt kommentelő, de minek.

Nincsenek illúzióim a Fidesz-kormányt illetően, de a jelenlegi helyzetben csak a restart nyúthat valami kis reményt, ugyanis most a kormány szvsz halott, a reformok dettó, az EU-s pénzek, amelyekhez akkora reményeket fűztünk valahol kallódnak, ami meg ideér az a klientúraépítésre megy el...

Ebben a helyzetben az ellenzékkel kekeckedni, hogy akkor most legyen árnyékkormány kettős mérce a javából (a heti hetes máig úgy tesz mintha Orbánnak hívnák a miniszterelnököt, és döbbenettel hallgatom az államapparátus képviselőit mikor arról panaszkodnak, hogy őket nem hagyják kormányozni, pedig...). Árnyékkormánynak akkor lenne értelme, ha lenne kivel versenyezni, de nincs. Lehet vizionálni valamilyen harmadik erőről, de az nem lesz 2010-ig, a maszop elásta magát, az mdf komolytalan, a szadira meg nem fognak 5-6 %-nál többen szavazni, marad a Fidesz. Nekem nem kell árnyékkormány, nekem KORMÁNY kell.
w Találkozás egy fiatalemberrel 2007.09.26 19:00:00
163 millió forinttal támogatja az állam az MTV új animációs sorozatát, a Modern Képmeséket. Mint a WBlog megtudta, a sorozat szövegét Tóta W. Árpád, az Index főmunkatársa írja. Exkluzív interjúnkban tetemre hívjuk a fenegyerekként tetszelgő publicistát: miért és hogyan…..
frundsberg 2007.09.30 11:36:17
vakapad

Mig TWA kitorli a csipat a szemebol, addig en valaszolnek:

1.Biztosítási rendszer: már az is egy rémálom volt, amit a szocik a 7 regionális biztosítónál kitaláltak (a magánbiztosító beszállhat, de csak 49%-ig, hülye rendszer a belépésnél stb.), mindez megyékre alapozva még rosszabb - nem lepne meg, ha a megyei biztosítók igazgatótanácsait a megyei vezetésből kiszorult káderekkel töltenék fel. Az olcsóbb egészségügy álma már régen elveszett, és az egyedüli cél az, hogy valamilyen reform legalább legyen. Magam nem lelkesedem különösebben a tiszta magánpénztári rendszerért, szvsz egy jól kézben tartott állami biztosító sokkal igazságosabb és kiszámíthatóbb (a magánbiztosítók hibáiért majd úgyis az államnak kell vállalnia a felelősséget, és legyünk őszinték: nálunk a legrosszabbra kell felkészülni), de a hibrid rendszer a legrosszabb megoldás, ennél bármi jobb...

2.iskolabusz: mindenki beszél a kisiskolák megszűntetéséről - ennek szükségessége vitatható, de ha bárki komolyan gondolja az összevonást, akkor emellé egy iskolabusz program kell, ez az amit mindenki hiányol (többszáz járműről van szó).

3.Egyetem: a FER bevezetését azzal indokolták, hogy igazságos lesz, mert a legjobban teljesítő 15% mentes lesz alóla. Ezt az egyetemek megfúrták, és mindenkinek fizetni kell, mert az nekik úgy jó (több pénz, igazság leszarva, egye meg a kormány amit főzött...). Most az OM-nél labda, ez a helyzet nyilvánvalóan ellentétes a FER szellemével, ha a betűjével is akkor az előkészítésnél vki vmit nagyon elkúrt.

A felsorolt 3 intézkedés mikéntjéről és indokoltságáról nyilván sokat lehetne vitatkozni, viszont az ország cselekvési kényszerben van (nemcsak a pillanatnyi helyzet miatt, bár a politikai elitet elsősorban ez motiválja, hanem a hosszú távú kilátások miatt elsősorban). Az viszont riasztó, hogy sikerül a legrosszabb döntéseket meghozni, a gyakorlatban semmi nem működik, és stratégiai tervek meglétének nyoma sincs: mindez 5 év folyamatos kormányzás után siralmas.
w Igaz történet 2007.07.27 04:30:00
Elfogyott a tömlőssajt, úgyhogy lefáradtam a boltba, ahol persze került még a kosárkámba néhány apróság. Néha rámtör a háborús romantika, meg a konzervek iránti kíváncsiság, tehát páncélosételből is bevásároltam. No, még a pénztárhoz vezető soron egy jókora…..
w Gyere bátran, Törökország! 2007.07.25 06:00:00
A török EU-csatlakozás hidegrázós téma, amióta az ötlet felmerült. Az ellenvetéseket könnyen összefoglalhatjuk: ezek muszlimok. Uram irgalmazz, Krisztus kegyelmezz, Mária hozzál gyorsan sört! Ezek a hetvenmillió allahisták be akarnak türemkedni a mi keresztény Európánkba.…..
Egyszer majd a tudomány bebizonyítja, hogy mégsem annyira jó üzlet odaszarni tízmillió nappaliba és hálószobába. ..
w Kádár-monológok 2007.06.19 09:00:00
Mindenekelőtt: Schmidt Mária nem vette meg az Indexet, (azt csak az Új Többség morálisan még picit kacska harsonájának, a Magyar Nemzetnek fiktív szerzője képzelte), szóval továbbra is azt írunk róla, amit akarunk. Most épp kellemes meglepetést okozott, ni. Voltam bátor néhány…..
w Holnapután 2007.06.18 11:00:00
Egyre hangosabb a klímaváltozás miatti pánikkeltés, úgyhogy a magam eszközeivel be is szállok. Az Armageddon-forgatókönyv vagy reális, vagy nem. A klímaszkeptikusok szerint a történés lassú, kiszámítható és csekély hatású; de igenis van arra kilátás, hogy nagyszabású és…..
w Die Hippie, Die! 2007.06.18 01:24:00
A G8 körüli hülyéskedésről nem volt itt szó, de mindannyiunk szerencséjére nem csak én írok magyarul. Váncsa István egy okosbomba pontosságával leírta, amit le kell írni. Van benne egy apró belpolos oldalvágás, de remélem, felfogja mindenki, hogy nem az a lényeg. Hanem…..
frundsberg 2007.06.18 18:35:22
Kuba nem a szocializmus alatt/miatt lett egy monokulturás mezgaz. ország. A sorrend vhogy így nézett ki: 1.spanyol gyarmat, 2. amerikai félgyarmat, 3.Castro, forradalom, államosítás, 4.amerikai embargo (a kereskedelem 90%-a az USAval zajlott), 5.Szovjetunió mint támasz - ez volt az egyetlen lehetőség, a szocializmus meg kb. olyan mint a kereszténység felvétele Szt Istvánnak, együtt jár a know-how-val. Azt a végén beleragadtak, segítség nélkül.

Chávez fogas kérdés. A TV műsora gáz, de hát vhol a Gyurcsány-blog is az, mégis működik. Emlékezzünk, volt már puccsista tábornok, ült börtönben, aztán elnökválasztást nyert (demokratikusan), ellene is volt puccs, de egy hét múlva ismét hatalmon volt...

Az átlag venezuelai biztos nagyon jól jár, és úgy tűnik okosan használja fel a bőséges olajpénzt: iskolarendszer reformja (Kubából importált több ezer tanár), informatikai forradalom (saját számítógépgyártás, nyílt forráskódú szoftverekre való áttérés). Ezeknek a haszna megmarad Chavez után is. Persze mindemögött ott a kínai nyomulás, ami kiterjed egész Latin-Amerikára.

Szerintem nem rosszabb a latin-amerikai átlag elnöknél, csak vele többet foglalkozik a sajtó - szereti is, él is vele, meg az USA is kikiáltotta fő ellenségnek a jó ég tudja miért.

Jó lenne, ha többet tudnánk a térségről, tekintve, hogy Magyarország az észak-európai modell helyett inkább a latin-amerikai felé mozog mostanság.

w Túl a barátságon 2007.06.15 06:00:00
Gyurcsány Ferenc egyszer azt mondta, hogy neki a politikában nincsenek barátai. Az egy munka, ahol alkalmasság és teljesítmény dönt, nem pedig a személyes szimpátia. Hűsítő ez a hidegfejűség. De akkor kicsodája neki Szilvásy György?Az épp távozó kancelláriaminiszterből - eh,…..
w Vackor néni busza 2007.06.13 06:00:00
Szaftos hörögnivaló készülődik, máris ünnepelhet a hörgipar. Be lesz itt zárva több száz iskola. Megö-hö-lik a falut, húgybasüppesztik, véknyába tipornak a falunak ezek, mert gyűlölik a puszták népét, mert ezek azok. Pedig igen, be kell zárni, mégpedig sürgősen. Viszont…..
frundsberg 2007.06.15 09:50:13
Önműveltem egy kicsit, gondolom megosztom a néppel, bár egy 3. napos téma már nem sok embert érdekel (szvsz Szilvásy akkor lesz érdekes, ha megtudjuk ki megy még rajta kívül...).

Lengyelország - gazdaságilag hasonló szinten van, mint mi (kicsit alattunk, de gyorsabb növekedéssel). Jóval nagyobb (38.000.000 lakos, de a közoktatásban már csak 3* annyian vannak mint mi, fogy a lengyel...). Van 14.000 párszáz általános iskolájuk (nekünk ugye 3.000 párszáz) - szóval szerkezetileg ott vannak, ahol mi. A PISA felmérésen vmivel jobban teljesítettek, de éppen hogy. Viszont az EGYETLEN ország, amelyik 2000 után a 2003-as PISA felmérésen az összes tárgyból javítani tudott.

Az ottani OM honlapja tele van elemzésekkel, és programokkal. Nekik van olyan, hogy oktatási stratégia 2007-2013 (100 oldal, nem 5 a kormányprogramban, hanem komoly stratégia), ilyet az OM honlapján nem leltem - ha tud vki kérem szóljon.

A szöveg lengyel, szóval simán félreérthettem pár dolgot, de azért elgondolkodtató, hogy nem siránkoztak a kisiskolákon (ott iskola lehet az 1-2 osztályos, 30 gyerekes intézmény, 2 tanítóval). Szó nincs bezárásokról, hanem minőségemelésről - a matek és természettudományok megszerettetése a gyerekekkel külön fejezet, és fő feladat. Ugyanígy az idegen nyelvek oktatása. A legjobb része a stratégiának, amikor két oszloban összefoglalják, hogy "ez jó nekünk", "ez nem jó nekünk". Elgondolkodtató, hogy stratégiai előnyként kezelik azt, hogy a lengyelek szemében értéke van a tudásnak és a diplomának, és ezt meg is akarják szerezni (vö. a magyar sirámokat a túl sok diplomásról).

Visszatérve a kisiskolákhoz: 1-4 évfolyamon a gyerekek 3 km-t utazhatnak, 5-6-on négyet (a szállítás természetesen ingyenes - ingyenebéd ugye) mert védeni kell az egészségüket. A magyar gyerekek biztos erősebbek...



frundsberg 2007.06.15 16:00:11
Az iskola konyhakertje nem tangazdaság. Általánosban nekünk is volt olyan, azt művelgettük munkáranevelés órán. Vmi kis krumpli ennek ellenére talán termett, de nem mi szedtük fel, mert akkor nem volt óránk...

Azok kedvéért, akik még nem láttak tangazdaságot: Egy évig jártam egy mezőgazdasági technikumba (szakközépiskola, cca 400 diák). A tangazdaság ott kezdődik, hogy van 350 tehén, meg egy sertéshizlalda (változó számú állattal 200-400 között). Ehhez egy bazi nagy szántóföld, szőlő, gyümölcsös, raktárak, gépállomás jópár traktorral, kombájn is kell, meg ami még szem-szájnak ingere (minimum egy busz). kell egy külön épület a diákoknak, öltöző, zuhanyzó. (5 perc 200 disznóval egy légtérben 3 napig érződik rajtad). Ehhez teljes személyzet a főagronómustól a szakácsnőkön át a traktoristáig és a szarkaparóig + az oktatói kar, aki kint a gazdaságban gardírozza a srácokat, mivel erre az ott dolgozóknak nincs ideje, más esetben IQ-ja (ez már kb. 50 ember). Egyszerre 30 gyerek van kint (1-1hétre), a többiek ezalatt bent tanulnak. Aki otthon is ezt csinálta, annak nem ad semmi plusszt (ő megy fejőversenyre...), aki nem, az meg nem tanul meg túl sokat, de legalább nem éri meglepetés, ha ilyen helyre kerül.

És ez egy szakközép volt, nem általános iskola, ahol a kölyköket nem lehetne állatközelbe engedni, nem ülhetnek traktorra, nem pakolhatnak zsákot, nem raknak asztagot, nem forghatnak vasvillát, és nem tudják megmozdítani a tehénszarral telipakolt csillét.

Egy ekkora gazdaság fenntartotta magát, vmi a konyhára is jutott azt annyi. Nem ennek a jövedelméből vettek számítógépet, építettek osztálytermet stb.

Kutacs
Az általad elképzeltek vhogy úgy működnének, hogy állambácsi magába fordul, hamut szór a fejére, és azt mondja, hogy eztán csak 15% SZJA, hogy legyen pénze a zembereknek, +vmi helyi adó, hogy legyen pénze az önkormányzatoknak. Közben csinál egy tanárképzési reformot. Vár pár évet míg megerősödik a jelenleg kizsigerelt helyi szint, aztán leülnek az érintettek és eldöntik, hogy tóparti felhőkarcolót, hegyteteji lovagvárat, vagy skanzen vályogfalusi iskolát építenek-e. Csak az a kérdés, hogy addig mi lesz.
w Pótvizsga 2007.06.08 04:00:00
Erről [screenshot]csak röviden, mert hát azt akarják ezek a szerencsétlenek, hogy foglalkozzon velük valaki, cserélje ki a pelust, figyeljen oda rájuk. Viszont a kisegítő korrepetálás nekem nem feladatom. 1. Nem kerítés, hanem viadukt, és nem az árpádsávból, hanem a…..