Regisztráció Blogot indítok
Adatok
hypochloride

0 bejegyzést írt és 84 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
MagyarTarka Gyanakodj, ha tegeznek! 2022.03.05 11:33:48
Ma jól indult a napom: ketten is letegeztek - ismeretlenül! Amúgy utálom, de ma mégis kisütött a nap az undok, szürke márciusi reggelben. Ha abban a korban vagy, hogy emlékszel a reklámra, mikor összedőlt a lépcsőház a "lecsókolomozott" nő körül, akkor pontosan érted, mire gondolok...…..
hypochloride 2022.03.07 06:41:07
Valamikor régen még nem volt magázódás, a Pannon Enciklopédia szerint is csak a XVII. századtól indul a megjelenése. Szóval, viszonylag új dolog a magyar nyelvben.

Azt gondolom, egyébként hogy a magázódás, mint a tisztelet kifejezése, elavulttá lett. Jobban kifejezhető bármiféle tisztelet a megfelelő szó és szófordult választással, a testbeszéddel, és a jól alkalmazott intonációval, függetlenül a tegező megszólítástól. A magázódás, sokkal inkább tűnik számomra hivatalos, kényszerítően távolságtartó kommunikációnak, mint tiszteletteljesnek.

Én, például, kifejezetten rühellem a magázódást. Ha a másik fél ragfaszkodik hozzá, éppen használom, de nem szívesen. Egyébként, úgy vettem észre, hogy érdekes módon, a késő húszas-kora harmincas korosztály öltönyös tagjai ragaszkodnak hozzá leginkább. Ami azért is érdekes, mert ezek nem kicsi része nem cégvezető, vagy miniszterelnök, hanem inkább üzletkötő, gépkocsi értékesítő, meg efféle. Persze, sok a kivétel is, de attól még ez a megfigyelésem.
Rajtuk kívül a kifejezetten idősek, mondjuk 70 felett használják előszeretettel, meg, akik ki akarják mutatni a távolságtartást: orvos, pszichológus, efféle. De, például, a mindenféle mesteremberekkel simán lehet tegeződni.

Továbbá, az évek múlásával azt látom, hogy egyre többen fogadják el a tegeződést, ha ezzel indítok, vagy erre térek át, Ennek örülök, a magam részéről akár teljesen el is felejteném a magázódást.
Az Apple társalapítója egy sor aranyszabályt fogalmazott meg annak érdekében, hogy egy megbeszélés se legyen időpocsékolás. Amióta saját magam osztom be az időmet, minden extra tipp érdekel. Az a legjobb, ha a nagyoktól tanulunk. Steve Jobs, az Apple társalapítója, ugyanakkor a…..
Kedves idetévedők! :-) Két nap múlva vizsgázom nőgyógyászatból, mi jobb dolgom lehetne most, mint írni egy blogbejegyzést.  Annak, aki először olvas: ötödéves orvostanhallgató vagyok a sotén.  Három éve kezdtem el írni ezt a blogot, 2018 nyarán, akkor született is három bejegyzés, azóta semmi.…..
A koronajárvány kapcsán naponta hallunk a lélegeztetőgépekről: hány készülékkel rendelkeznek a kórházak, hány érkezik, hányan vannak jelenleg gépi lélegeztetésen, milyen új gépet fejlesztenek, stb. Az egyik legnagyobb félelem a COVID-dal kapcsolatban talán az, hogy az ember gépre kerül - főként,…..
Ősz van. Hullanak a fák sárga, barna és néhol vörösben izzó levelei. A természet ruhatárából a bronzvörös tucatnyi árnyalata kerül elő. Ugyan még imitt-amott felbukkan a zöld. Úgy vélni, ez már csak némi erőlködése az életnek az utolsó ellenállók győzelmi kiáltásaként. Meg kell vallani. Igazából jól…..
„A munkám szent számomra. E szentség kell a legnyilvánvalóbb legyen a halál órájában… Mind az ismeretlenbe távoztak, és minden olyan ember előtt, aki az ismeretlenbe megy, megemelem a kalapomat.” - Albert Pierrepoint A meglepetés erejével Az elítélt kivégzését a lehető legpraktikusabban oldották…..
Rossz napjuk volt a képen látható események szereplőinek. Sokaknak nagyon rossz. Ismét tematikus válogatást láthattok ma, összegyűlt néhány hónap alatt pár fotó ebben a témakörben és gondoltam - jó szokásunkhoz híven - a félszázas jubileum apropóján megosztom. Bár igyekeztem a halálos áldozatokkal…..
Sokszor fegyelmezett, fennkölt, vagy éppen megható pillanatok rejtegetik a legnagyobb bakikat, és bizonyos szempontból a legviccesebb helyzeteket. Ha te azok közé tartozol, akik szívesen elkerülnék ezeket a nagy napon, akkor fusd át a listánkat, és győződj meg róla, hogy ezeket biztosan…..
A szingli mindig gyanús. De főleg akkor, ha nő. Mert a férfi sokáig lehet szingli, a bohém agglegény szerepben nincs semmi dehonesztáló. Sőt, még irigyelni is szokták a szabadságáért. Mert nem hajtotta igába a fejét. De ha a nő szingli, akkor ott valami nincs rendben. (Szerintük.) Vagy az a baj,…..
Bár tény, hogy a vasalódeszkás tanár videójára adott tankerületi reakció egy az egyben a kádári hagyaték újbóli megjelenését sugallta, ahogy az is, hogy a leszámolásszerű büntetést elviselni kényszerülő nevelő egyből szimpatikussá vált ezzel a húzással, de mégsem ettől volt jó az a videó. Attól volt…..
Az otthon gyűlő fémpénzek a futárok borravalóját biztosítják, de ezen kívül nincs sok hasznuk. Épp így gondolta levélírónk is, aki egy kis tartozás miatt úgy döntött, itt az ideje egyenesen a bankba bevinni őket, ezzel elintézni a befizetést és megszabadulni a fölösleges aprótól is. Jó előre…..
A Bernoulli eloszlás Jacob Bernoulli svájci matematikusról kapta a nevét, aki kitalálta a Bernoulli próbát, amely a világ egyik legegyszerűbb valószínűségszámítási kísérlete. Tegyük fel, hogy feldobunk egy darab érmét egy alkalommal. Az érme feldobásának, mint eseménynek kétféle végeredménye lehet.…..
hypochloride 2020.01.31 16:01:11
Érdekes a vita, ami itten fentebb kibontakozott. Meglátásom szerint arról van szó, hogy a tisztelt résztvevők elbeszélnek egymás mellett.

Amennyire én látom, arról van szó, hogy itt néhány dolog kicsit össze van mosva egymással, mások meg kifelejtve. A dolog veleje valóban egyrészt az, hogy a matematika nem állít semmit a világról. Ugyanakkor az is igaz, hogy a megfigyelt világ megfigyelt jelenségeit magyarázni igyekvő fizikai modellekben a matematikai eszközök nagyon is hasznosnak bizonyultak. Csakhogy attól, hogy valamit ki tudunk számolni, attól még nem biztos, hogy az úgy is lesz -- legfeljebb eléggé valószínű. A kísérletek éppen erre valók, vagyis, hogy teszteljük a matematikai-fizikai modell érvényességét. Csakhogy ehhez a kísérletet nagyon-nagyon gondosan kell megtervezni (ha nem kísérlet, akkor a megfigyelést kell ugyanilyen gondosan elvégezni). ha nem így teszünk, akkor az eredmény és a modell nem lesz összeegyeztethető, és azt se lehet eldönteni, hogy a modell volt-e hibás vagy a kísérleti beállítás (megfigyelés).

És az történik, mint a fenti vitában:
Olyanokat mond az egyik, hogy például:
"A várható értéket nem tudod kipróbálni a gyakorlatban, mert egy formális fogalom. Nem a matematikát teszteled empirikusan, mert az nem állít semmit a világról, hanem egy fizikai modellt, amiben a p nem valószínűség hanem gyakoriság, az E nem elemi esemény, hanem kísérleti kimenetel.

Az egyik szerint:

"Továbbá a valóság éppen azt mutatja, hogy "nem működik", hiszen a kimenetel gyakorisága sose egyezik meg az esemény klasszikus valószínűségével. Annyiban hasonlít a kettő egymáshoz, mint bármelyik valós tulajdonság a modellezéséhez felhasznált matematikai változóhoz, de ettől még ki mondana olyant, hogy "a szorzat működik", ha a kőműves tényleg annyi csempét használ a teraszra, mint az oldalak szorzata? "

Továbbá:

"Tehát azt állítod, hogy amikor 50% a fej, akkor szabályos az érme, továbbá amikor szabályos az érme, akkor 50% lesz a kimenetel. "

A másik fél meg:
"Ezt írtam az előbb. Az, hogy mit jelent az, hogy az érme szabályos, definíció kérdése. Nevezhetünk szabályosnak egy olyan érmét is, amelyiknél a feldobások várható értéke 0,84. Biztosan csak én vagyok olyan csökött agyú, aki azt hiszi. egy érme akkor szabályos, ha egyenlő valószínűséggel eshet az egyik vagy a másik oldalára."

"... továbbá amikor szabályos az érme, akkor 50% lesz a kimenetel." - Nekem ez az elvárásom egy szabályos érmével kapcsolatban. "

" De van egy ötletem. Gyűjts össze néhány érmét a világ különböző országaiból! Legyen a gyűjteményedben forint, euró, angol font, dollár, indiai rúpia, japán jen, meg amit csak össze tudsz gyűjteni. Ezeket mind dobd fel egyenként tízezerszer és nézd meg, hogy 50%-e a fej valószínűsége. "

Hát, éppen ez az: Ha érméket akarunk tesztelni, akkor nem elég őket csak úgy dobálni, hanem a lehetőleg minden olyan körülményt standarnizálnunk kell, amelyek az érmedobálás kimenetét érinthetik, vagy legalábbis belátnunk, ha érdemben nem hatnak rá.
- dobóerő,
- dobás iránya,
- légmozgás,
- mágneses erők,
- elektromos erőtér

ha ez mind megvan, akkor lehet dobálni. Ha az jön ki, hogy fej-írás ~50-50%, akkor ez csak annyit jelent, hogy teljesültek az előzetes feltevéseink az érmékre vonatkozóan ÉS a figyelembe vett körülmények esetén. Ha eltérést tapasztalunk (mondjuk, 60-40%), akkor pedig ez vagy azt jelenti, hogy a modell rossz, vagy azt, hogy nem vettünk figyelembe minden lényeges faktort.
Ha netán fizikai ismereteink alapján azt állítjuk, hogy márpedig mindent figyelembe vettünk, akkor új modellt keresünk, ami jól magyarázza a tapasztalt anomáliákat. Ez az új modell lehet például az, hogy az érmék nem szimmetrikusak. Tényleg, az előző kikötések között ez nem szerepelt! Nosza, rajta, mérjük meg az érméket szimmetrikusságra és szimmetrikus tömegeloszlásra is! Ha kiderül, hogy van eltérés, akkor máris előrébb vagyunk: a korábbi modell elvetése egy újabb ismerethez segített minket. Ettől még az előző modellünk matematikailag jó, csak éppen nem érvényes.

De csak azért, mert a szabályos érméknek ideális körülmények között így kellene viselkedniük, még egyáltalán nem biztos, hogy a világ különböző országaiból összegyűjtött érmék, egyenként tízezerszer feldobálva, csakugyan így fognak viselkedni. De ha mégis, az meg már valami teljesen mást fog igazolni:
Az a hipotézist, hogy a dobások valószínűségi eloszlása normális, mert a különböző hibák (érme anyaga, dobás ereje, kísérleti beállítás stb...) kiejtik egymást.

Persze, a valóságban ritkán dobálnak érméket ezresével, ezért olyan nehezen érthető a példa.
Hamár úgyis kecske a téma, lássunk egy másikat! Soha nem ettem kecskét, hát még gidát! Barátunk, akinek dílere van, eldicsekedett, hogy vett egy kecskegidát konyhakészen. Velem ilyen még nem fordult elő, megkértem hát, hogy nekem is szerezzen egyet. Az alábbi dolgokat kaptam (a belsőséget nem is…..
Az atomerőművek meglehetősen ritkán robbannak fel - nyugtat meg minket az atomenergetikai szakember. Néha azért mégis megtörténik - vágjuk rá mi. Megtörtént Cseljabinszkban, Csernobilban, Fukusimában, és van még tucatnyi hely a világon, ahol bármikor történhet atomkatasztrófa. A…..
hypochloride 2019.04.22 09:49:31
@silent man: Olvastad, mit írt Pipas? "Felteszi a tetőre a napelemet és fogalma sincs, hogy az 10kw-os egyenáram egy laza csatlakozó miatt rágyújthatja a házat és szörnyet halhat. " Szerintem jól érthető, hogy az egyenáram teljesítményére godolt. Az áramot nem csak feszültségével meg erősségével lete jellemezni. Adott esetben a vezetéken folyó áram ezzel a teljesítménnyel melegítheti a csatlakozót és e tekintetben a feszültsége közömbös.
hypochloride 2019.04.22 10:34:40
@MaCS_70: Hehe... tényleg. Azt a hozzászólásomat túl hosszúnak találtam és küldés előtt töröltem, meg átírtam rajta. Így azt is kiszedtem 8mert hosszú volt), hogy, ellentétben a paksi erőművel, Csernobilban nem VVER volt(van) Na, láthatóan rosszul szerkesztettem át. Kösz az észrevételt!
Lépten-nyomon feltámad a az örök vita az én írásaim kommentjeiben is, hogy ki a jobb? A testépítők, vagy a harcművészek? Ki a gyorsabb, erősebb, lazább, stb. Mert hát hiába van kigyúrva, mint egy kétajtós szekrény, az ő haverjának az ismerősének a mestere egy ütéssel…..
hypochloride 2019.01.30 05:15:22
A testépítéshez nem értek, mi több, a harcművészetekhez se, de annyi tapasztalatom van, hogy két éve tanulok jiu-jitsut (rendszeresen, heti két edzéssel). Egyrészt elég kemény ám az erőnléti edzés része is (mert van belőle bőven), másrészt pedig -- és itt ez a lényeg -- rendszeresen gyakorolsz bizonyos technikákat, amelyek egy idő után már tényleg reflexszé válnak. Nem kell gondolkozni, hogy mit csinálj, ha ez vagy az történik, hanem csak megteszed. Az edzések utáni küzdelmek pedig bár csak szemi kontaktok, egyáltalán nem rosszak. Egyrészt, a full kontakt küzdelemnek nem az edzésen a helye (Usain Bolt sem az edzésen szokott világcsúcsot dönteni), mert csak tönkremégy bele. Másrészt pedig egy nálad 20-30 kilóval nehezebb partner semikontakt rúgása, ütése is meglepően erős tud lenni. És így csakugyan, megszokod az ütést és a rúgást, nem sokkol -- annyira -- az ereje sem. Ráadásul a gyakorlatok során olyan tudásra teszel szert, ami igen csak hasznos lehet: megtanulsz úgy esni, hogy ne törd össze magad, ne verd be a fejed a betonba, stb). Nyilván, a testépítő nem ezeket gyakorolja heti kétszer, nem játssza le fejben egy ütés elhárítását 100-szor, és így tovább. Viszont az is igaz, hogy egy nem profi, vagy nem eléggé gyakorlott támadó dolgát alaposan megnehezítheti a nagyobb izomtömeg, a nagyobb test, mert nehezebben fér hozzá az érzékeny részekhez (áll, halánték, vese, ilyenek). Ugyanakkor -- és ez nem lényegtelen -- épp a gyakorlás, a helyzetek rendszeres gyakorlása, a saját mozgásod gyors és hatékony koordinációjának képessége alighanem a harcművészetben járatosabb malmára hajtja a vizet: a legtöbben nem tudják, hogyan védjenek -- mondjuk -- egy térdre irányuló rúgást. Márpedig, aki egy ilyet bekap, az ott helyben összerogy, akármekkora állat is egyébként.
Ujjlenyomat, DNS, beszédhang, kézírás. Csak néhány példa az emberek egyedi tulajdonságaiból, amelyeket nap mint nap használnak bűnügyek megoldására. De mi történik, ha bizonyítékként csak egy nyomok nélküli, géppel írt levelet találnak a nyomozók? Vajon kideríthető valami…..
Roman Fedorstov orosz mélytengeri halász fotói a dantei pokol legmélyebb bugyraiba szállnak veled alá. Twittere tele van olyan rémisztő lények képeivel, melyek úgy néznek ki, mintha a egyenesen Rondabugyrodból, a pokol nyolcadik köréből rángatták volna ki őket...
TINTA blog Tegezés a magyarban 2017.08.08 10:00:00
A szociolingvisztika egyik legfontosabb felismerése, hogy magához a nyelvhez hasonlóan a nyelvhasználat is rendszert alkot, amely a nyelvi rendszernél jóval érzékenyebben reagál a nyelven kívüli hatásokra. Minden nyelvben – ha a nyelvi rendszerben nem is, a nyelvhasználatban mindenképpen –…..
hypochloride 2017.08.10 07:38:43
@Varga Bertalan: A netes tegeződést illetően hadd írjak saját tapasztalatot. 1992 óta használok netet, ami ugyan nem azt jelenti, hogy a kezdetek óta, de azt igen, hogy az átlagnál régebben. Saját szerverünk (és persze mail szerverünk) is volt az egyetemen, kicsit később még saját mail szerverünk is az irodában! Csak időbeli elhelyezésül: ekkor az e-mail fiókért még fizetni kellett, az ingyenes e-mail csak később jelent meg és bizony nagy újdonság volt. Az e-mail új volt akkor Magyarországon (de mondjuk másutt is), csak kevesen használtuk. Aki mégis, az az elektronikus levélben természetesen tegeződött. Akkor is, ha a másik oldalon maga az úristen olvasta is. Tényleg így volt: az e-mail formához egyszerűen nem illett a magázódás, pedig akkor még az egy, a mainál lényegesen gyakoribb stílus volt. Mindenki és mindig tegeződött, ha számítógépen keresztül kommunikáltunk: az akkor még csak egyfajta szubkultúra volt. Volt olyan hogy valami viszonylag "nagy ember"-nek írtam, akiről konkrétan nem tudtam, hogy ki is az (nem is emlékszem már pontosan, de az derült ki, hogy valami igazgató, vagy tanszékvezető, vagy valami cég főmarketingese, vagy mittomén mi, de fejes, na). Na, egyszer csak kiderült az üzenetváltások során, hogy kiről van szó, mire írtam neki, hogy bocsánat, elnézést kérek a tegezésért, nem tudtam, hogy kiről van szó. Ez az illető meg azt írta, hogy ugyan már, nincs semmi baj, maradjon csak a tegeződés, e-mailben csa tegeződni lehet. Hát, azóta eltelt 25 év, folyamatosan használok számítógépet és azt vettem észre, hogy amióta a sok marketinges, meg jogász, meg efféle izé is elkezdte használni a netet, azóta jelent meg csak a kommunikációban a magázódás. Tiszta röhej. Dekadencia.
hypochloride 2017.08.10 14:32:44
@Varga Bertalan: Persze, azzal, hogy az udvariasság fontos, magam is egyetértek. Sőt, azzal is, hogy udvariasnak lenni -- az éppen aktuális viselkedési normákkal összhangban -- kimondottan helyes és sem nem röhejes, sem nem dekadens. Ami engem zavar, az a szükségtelen komolykodás és azon udvariassági formák, gesztusok alkalmazása, netán számonkérése, amelyek ma már általában idejét múltak. Így -- hogy egy sarkított példával éljek -- ma már vicces és teljesen érthetetlen lenne, ha valaki XIX. századi formulákat és beszédfordulatokat használna a hétköznapi kommunikációban. Én úgy látom, napjainkban valóban terjed a tegeződés és ezt harsányan üdvözlöm, mert nem szeretem a magázódást. Körülményesnek, ósdinak és szükségtelenül távolságtartónak találom, olyannak, amely a társadalmi különbségeket és a különállást hangsúlyozza. Magam is inkább tegeződöm az egyetemen a hallgatóimmal, bár a fiatalabbak nem mindegyike vált könnyen tegezésre. :) Persze, ha a beszélgetőpartnerem a magázódást választja, semmi gond, azt is kiválóan tudom használni.