mfbill 2013.02.16 04:58:33

@01234567:

Tökéletesen igazad van. Mint ahogy a posztolónak is abban, hogy az elitista felfogás nem vezet sehová. Főleg azért, mert jelenlegi helyzetünkért teljes mértékben a régi-új elit felelős. Egyedül mi élünk önmagunkhoz képest (sokkal) rosszabbul átlagban a volt szocialista országok között, ami azt jelenti, hogy a felsőbb rétegek nem élnek annyival jobban, mint amennyire az alsók lecsúsztak. Miközben végletekig eladósodott az állam (de szívesen elcserélnénk a mostani államadósságot a 90-essel...), eladósodtak az önkormányzatok és a polgárok egyaránt. És ha ez önmagában még nem volna elég, az eszetlen privatizációval kiszolgáltattuk egész gazdaságunkat a külföldi tőkének. Magyar tulajdonú termelő tulajdon szinte nem is létezik. Ha valaki a "gazdákkal" jönne, annak ajánlom figyelmébe Ángyán úr közelmúltbéli nyilatkozatait, megállapításait. Pár újkori földesúr érdekeltségébe tartozik a földtulajdon nagy része. A balos és jobbos háttérgazdaság felosztotta az országot egymás között… A hazai mezőgazdasági feldolgozóipar vesszőfutása és az élelmiszerimport dömpingje jelzi, hogy mezőgazdasági kapacitásunknak a töredékét sem használjuk ki. Pedig erre még abban az átkos szocializmusban is nagy szükség volt, amikor létezett hazai ipar, teljes foglalkoztatottsággal…
Még az uniós csatlakozás előtt lett elszúrva az egész. Az elitünk igyekezett bebiztosítani magát, és ez lett belőle. Öngyarmatosítást és tőkefelhalmozást szolgáló gazdasági szabályrendszerünk, a valós életszínvonallal, teljesítménnyel köszönőviszonyban sem lévő adórendszerünk üldözi és bünteti a munkát. Az az elit viszont, amelyik két évtized alatt megszokta, hogy teljesítmény nélkül, az európai gazdaságokkal való versengés kikerülésével is lehet gyarapodni, mára felzabálta az összes politikai pártot, és rajtuk keresztül tolja az országot kelet felé. Szó nincs már a bürokrácia visszaszorításáról, szaktudásról, egészség megbecsüléséről, teljesítményelvűségről, jogbiztonságról, fogyasztóképes, civilizált társadalomról mint a versenyképesség legfőbb jellemzőiről – csakis a bérekről papolnak. Elinflálták a minimálbért, a rabszolgamunka bevezetésével országosan lenyomták a béreket, mégsem lettünk a befektetések célpontja. Két éve még ezzel reklámozták a várható hatalmas gazdasági fellendülést, ma meg – miután fény derült a jelentős gazdasági visszaesésre – arról beszélnek, hogy három millió embert kéne ott hagyni az út szélén, akik reménytelenül elvesztek, nincs már esély a felzárkóztatásukra. Na ez a banánköztársasági lét tökéletes beismerése. És mégsem indult meg a föld… Képtelenek vagyunk a folyamatokban való gondolkodásra, ez a nagy bűnünk. Végtelen naivitással hisszük, hogy ebből még lehet valami. Pedig nem. Ezzel a gazdasági és politikai elittel, az általa meghonosított erkölcsökkel és életszemlélettel további lecsúszás várható. Kétség sem fér hozzá, hogy bármilyen értéket beáldoznak. Sajnos megtehetik, mert nincs polgárság, aki közbeszólna. Az a három millió is, amelyről most lemondunk, valamikor értéket jelentett: nagy részben civilizált, dolgozó, adófizető emberek voltak. És kell majd a helyükbe rabszolga, mert az fogyóeszköz ebben a rendszerben. Ettől a sorstól féltik saját és gyerekeik jövőjét azok, akik elhagyják az országot – teljes joggal.

mfbill 2013.02.01 13:41:44

Nem tudom, a miniszterelnöknek és gyorsreagálású különítményének mikor esett le, hogy ez egy kandikamerás szívatás... Ha ott, helyben - hiszti helyett - csak annyit mondanak, hogy ez nem kerülhet ki a nyilvánosság elé, illetve ha kikerül, akkor megfelelő szankciókkal kell számolnia a rendezőknek, szerintem azt se tudnánk, hogy ilyen létezik.

mfbill 2013.02.02 01:46:53

@ColT:
Igen, először én is arra gondoltam. Szimpatikusnak, emberinek tűnt a politikus azzal az idétlen vigyorral. De most, hogy kiderült a felháborodása, visszájára fordult az egész. Lassúak, töketlenek, amatőrök.

mfbill 2013.01.28 01:03:00

Nagy valószínűséggel kamu a poszt. Mi célja lehet egy ilyen tartalmú hazugságnak? Csakis az, hogy feltérképezze, hogy állunk hozzá ehhez a kérdéshez, hajlandóak vagyunk-e a minimális szolidaritásra. A hozzászólásokat olvasva megnyugodhat az elit: nyugodtan le lehet építeni maradék civilizációnkat. Még túl nagy ügyességet sem kíván a dolog, hiszen bűnbak mindig akad. Hol a rokkantak, hol az öregek, hol a pedagógusok, hol a vasutasok, hol a biciklisták... egyszer mindenki sorra kerül.

mfbill 2012.10.08 00:05:57

@droid_: Igazad van, rosszul fogalmaztam. Oda kellett volna biggyeszteni, hogy az egészségügyben és az oktatásban diplomásokat vesz palira az állam, azzal, hogy kihasználja a munkaszeretetüket. (Merem remélni, hogy a hozzászólásom alapján nem tűnök akkora bunkónak, hogy ne tudnám: ezeken a területeken nem érettségivel vagy nyolc elemivel dolgozik a többség...) Egyébként éppen azért beszéltem zárójelben erről, nehogy azt higgyék, a diploma, a tudás ellen vagyok. A butaság, emberietlenség, önzőség, kivagyiság miatt emeltem szót, amely csak úgy sütött az egyik hozzászóló megjegyzéseiből. Szerintem az a szemlélet, amit képvisel, vezetett teljes versenyképtelenségünkhöz. Papír, papír és csak papír... miközben olyan emberi értékek mennek veszendőbe, amelyet esetleg csak azok tudnak majd továbbadni, akik most elmenekülnek, és később visszatérnek.
A fórumtárs alább így kiabál: IGEN IGEN IGEN MINDENKINEK, TÖKÉLETESEK VAGYTOK ÉN VAGYOK A SZAR, IGEN ÉN VITTEM CSŐDBE AZ ORSZÁGOT AZ ÉN MENTALITÁSOM MIATT!NÉZZETEK MÁR MAGATOKBA BASZÁTOK MEG,
Nos, eltekintve stílustól, helyesírástól, szelíden megjegyezném, hogy az értelmiségi léttel társul némi felelősség is. Nem kéne megsértődni. Ha valaki úgy érzi, hogy anyagilag, társadalmilag kivételezett helyzetben van tudása, piacképessége okán, akkor azon is el kéne gondolkodnia, hogy mit tehet a közösségért, hazájáért, milyen eszmeiséget képvisel, erkölcsileg mekkora súlyú példamutatással tartozik. 22 éve vége van a szocializmusnak, mára visszaállt a dolgok rendje: az értelmiség az ország vezető rétege. Meglátszik az ország állapotán? Észrevehető a minőségi javulás? Vegyük már észre a fórumtárs kirohanásában ugyanazt a stílust, ugyanazt a felelősség alóli kibúvást, ami a teljes (értelmiségi) politikai palettát jellemzi! Tán a szerencsétlen nyolc elemisek vitték csődbe az országot? Mi a jófenét tehettek volna azon kívül, hogy vásárlóértéken töredékéért dolgoznak, mint pár évtizede? Az éhhalállal küzd a fizikai munkások tekintélyes része hazánkban, és még lejjebb akarják vinni a minimálbért... Hol tűr meg ez a rendszer képzetleneket, főleg döntéshozói pozícióban? Lehet itt hevesen ostorozni a kiszolgáltatottak mentalitását, de gondolkodjunk már el azon, mely rétegből is eredeztethető a politikai elit, amelyik jó érzékkel kihasználja ezt? Csupán annyi a különbség a tanulatlan köznép és az értelmiség életfelfogása, erkölcsi színvonala között, hogy előbbi a saját sorsát dönti el vele, míg utóbbi az országét... Ne menjünk messzebbre, csak odáig, hogy az elit miképpen hajszolta bele devizahitelekbe a lakosság tekintélyes részét. Kik tartoznának jelentős felelősséggel, ha nem az okosabbak, tanultabbak, akik maguk közül kitermelik a döntéshozókat?
Már említettem, a Postánál kicsiben átéltem mindazt, ami az országban nagyban zajlott. És milyen érdekes, e nagy cég kritikájánál is ott tartanak még egyesek, ahogyan a politikára tekintenek. A Posta esetében azt szidják, aki szem előtt van, el nem gondolkodva azon, hogy az eleve elhibázott rendszert számukra láthatatlan emberek működtetik. Társadalmilag is hasznosabb lenne, ha nem egymással veszekednénk, nem egymást könyökölnénk le, hanem szépen elosztanánk azt a felelősséget, amelyet az elit egy az egyben rátolt a tőkeszegény, kiszolgáltatott köznépre.
Az ország vezető rétegének, az értelmiségnek pedig csak annyit üzennék, hogy tanulmányozzák a reformkort, amikor a magyar arisztokrácia felismerte, hogy hosszú távon csak előjogai feladásával boldogulhat Magyarország. Ha pedig nem akarnak ilyen elavult dolgokba belemenni, akkor elég a Kádár-rendszert felidézni, ahol a kegyetlen és embertelen ideológiából is engedett annyit a hatalom, hogy ember módjára éljünk mindannyian. Szóval a lecke fel van adva: legalább a szocializmus kevéssé iskolázott elitjét illene utolérni emberségben, szolidaritásban, felelősségérzetben...

mfbill 2012.10.08 00:53:46

@tff: Remélem, ezt a pontokba szedett nagy szöveget majd elnyomod az egészségügyben panaszkodóknak is, amikor épp az életedért küzdenek... Mert ők is panaszkodnak ám, saját fülemmel hallottam. Meg a tanárok is. Meg szinte mindenki, aki nem teheti meg, hogy spekulál. Mi mást tudnak tenni? Gyarmat vagyunk, és a jó időben, jó helyen lévő, meggazdagodott elit vígan kollaborál a nemzetközi tőkével. Ahhoz, hogy ezt legalább kordában tudjuk tartani, mielőtt az egész országot eljátsszák, kezdetnek némi szolidaritásra volna szükség. Szakítani kéne már ezzel az "aki hülye, haljon meg" felfogással. Tudomásul vehetnénk, hogy a nép tekintélyes részének nincs választása, amikor elhelyezkedik, amikor hitelt kénytelen felvenni. Egyszerűen hiányzik hozzá a tőke, a minimális polgári lét. Mindenki nem tud elmenekülni. És akik itt maradunk, függetlenül attól, hogy a rendszerváltás nyertesei vagy vesztesei vagyunk, ne akarjunk olyan országban élni, ahol létében megalázott tömegek rabszolgamunkát végeznek, pusztán azért, mert a Szent Munkaerőpiac erre kényszerít bennünket. Gondoljuk át, hogy a munkaerőpiacot milyen érdekek mozgatják, és ezen keresztül milyen sorsot szánnak legtöbbünknek. Ha csak önmagunkat nézzük, nem vesszük tekintetbe mások értékeit, akkor megosztanak bennünket, és még rosszabb helyzetbe sodorhatják az országot. Annak pedig az lesz a következménye, ami eddig is: folyamatos lecsúszás, ami nem áll meg egy szinten.

mfbill 2012.10.08 17:55:31

@tff: Először azt hittem, kabaréposztot írtál, komolyan mondom. Gondolkodni, emlékezni, mások tapasztalatait meghallgatni minek is, amikor a sajtó megírja, hogy milyen jól állunk...
Nos, elmondom neked, hogy húszéves népbutítás eredménye az a sztereotípia, amit a szocializmusról mondtál. Csak annyi a hiba benne, hogy nem a magyar gazdaság dőlt össze 90-ben, hanem az orosz, amelyhez fegyverrel lettünk kényszerítve. Nem a gazdaságunk omlott össze, hanem a piacainkat vette el a fegyverkezési verseny megnyerésével a nyugat. Mi teljesen jól csináltuk. A magyar gazdaság az egyik legjobb állapotban volt a keleti blokk országai között. Egyedül mi készültünk a piacgazdaságra már a hetvenes évektől fogva, az emberek a háztájiban, maszekban már ennek keretei között gyakorolhatták a termelést. KGST-gyarmatként nem tudtunk kiteljesedni, de a többiekhez képest sokkal jobb színvonalon termeltünk és szolgáltattunk. COCOM-listáról hallottál? Az állam a kötelező rossz beruházások ellenére is sokkal előnyösebb üzletet kötött a polgáraival, mint utána, mindkét fél szempontjából. Mindenkinek jobb volt. Milliószor emberibb, igazságosabb, kulturáltabb, egyszóval civilizáltabb volt az a rendszer és sokkal inkább jogállam, mint ez a pénzdiktatúra, amiben élünk. Ezt meggyőződéses antikommunistaként vagyok kénytelen elismerni. (Te kire szavazol legközelebb? :)))))
Elgondolkodtál már azon, hogy ha csak a szocialista termelési viszonyokban volt a hiba, akkor miért tartunk itt? Hogyan váltunk a keleti blokk éllovasából sereghajtójává? Két évtized sem volt elég, hogy túlszárnyaljuk azt, amit abban az állítólag rosszul működő rendszerben elértünk, holott pár év alatt törvényileg változtattuk meg a tulajdonviszonyokat, és felszámoltunk mindent, amit rossznak tartottunk benne. (Legalábbis az értelmiség és az elit szempontjából.) Mindezt úgy, hogy közben még sikerült csatlakozni a biztonságot nyújtó Unióhoz is...
Tudod, az értelmiségi attól lenne értelmiségi, hogy gondolkodik. Ha felelős döntéshozóról van szó, akkor ez első követelmény. Második meg az, hogy eszét ne csupán saját, hanem közössége boldogulására is felhasználja. Nyilvánvalóan tisztában volt vele a politikai és gazdasági elit, hogy majdnem húsz év nyomorgás után, ha az emberek megérzik a növekedés szagát, akkor rohannak hitelért. Azzal is tisztában kellett lenniük, hogy mekkora veszélye van ennek a nem túl rózsásnak ígérkező jövőben. Mégsem akadályozták meg, mert nagy üzlet volt számukra. Nyugodt lelkiismerettel folytatták a rendszerváltás óta tartó öngyarmatosítást, nem számolva azzal, hogy az előtte már ugyanezen folyamat miatt erősen legyengült alsó középosztálynak adják meg vele a kegyelemdöfést. Tudod, akik két munkahelyről is alig tudnak megélni, látástól vakulásig dolgoznak, nem biztos, hogy hülyék, csak épp nincs idejük, lehetőségük kellőképpen tájékozódni. Azért tartják el vezetőinket, hogy legalább ne vezessék félre őket. A Pannon Puma nagyágyúi pedig úgy verték át a szavazókat, ahogy kell... Arról pedig kár is szólnom, hogy civilizált országban nem létezik legális kölcsön 400%-os kamatra. Innen látszik, hogy milyen szemét, erkölcstelen rendszerben élünk. Mindegy, mert a gazdaság stabil, jó állapotban van, hogy ne mondjam, dübörög, hiszen megírja a nyugati sajtó. Hogy milyen áron, azt már nem nekik kell elviselniük, az is igaz. Ezt a banánköztársaságot, a szlovákoktól, lengyelektől leszakadva, románokkal, ukránokkal versenyezve nekünk kell napról napra rabszolgamunkával megküzdeni. Öröm volt kiolvasni soraidból, hogy vannak még olyanok, akiknek kicsit könnyebb, miáltal tudnak még hinni Magyarország és a világ elitjének. Kevés ilyennel találkozni...

mfbill 2012.06.06 01:23:01

@Onlooker: "Én szüleim pont ma mesélték, hogy ők nem is tudtak Trianonról. Édesanyám 23 évesen halott róla először, és akkor se igazán értette hogy most ez hogy is van."
Biztosan nagyon figyelt történelemórán, lelkesen nézegette a történelmi atlaszt, de egyszerűen nem értette, hogy a fenébe ment össze az ország egy pillanat alatt. Talán azt hitte, kimosták forró vízben. Csak később derült ki, hogy szegény, szerencsétlen szülők agyát mosták ki.
Én meg azt gondolom, te mosdatod a szerecsent, méghozzá elég szánalmas módon. Akit csak kicsit is érdekelt nemzete sorsa, történelme, olvashatott róla, amennyit akart...

mfbill 2012.05.13 17:01:20

@No_Fidesz_No_Problem:
"Alkalmatottnak tetszik lenni, ugye, aki alapvető összedfüggéseket se ért meg azon túl, hogy a munkabére minden hónap tizedikén legyen a lakossági folyószámláján? Hogy az a munkabér hogyan varázsolódik a számlára, az már nem érdekli a kiskegyedet. Ugye, cuncimókuska?"
Imádom ezt a magyar vállalkozói mentalitást. Egyszer felfoghatnák már: az alkalmazott azért alkalmazott, mert eladja a munkaerejét. Nem neki kell megértenie az alapvető összefüggéseket és marhára nem kell érdekelnie, miből termelődik ki a munkabére. Azzal, hogy gyakorlatilag a vállalkozó munkáját is számon kéred az alkalmazotton, két mondattal elmondasz mindent az elfuserált magyar gazdasági életről. Már ebből világosan látszik, miért vagyunk totál csődben. Másról sem szól a közélet húsz éve, mint hogy a kisembernek el kell felejtenie a szocialista felfogást, mert ez a bajok legfőbb okozója. Állítólag a vesztesek nem hajlandóak beletörődni, hogy nincs "ingyen kenyér". Mondják ezt azok a nyertesek, akiket zömében kizárólag a haszon érdekel. Sem a tudás, sem a felelősség nincs meg bennük a vállalkozás működtetéséhez. Ezért nem is kapitalizmust hoztunk létre, hanem feudalizmust. Az elit szemlélete sokkal inkább erre a társadalmi formára emlékeztet. Nem is kell csodálkozni ezen, hiszen a privatizációnak elkeresztelt szabadrablásban legritkább esetben esett egybe a rátermettség a vagyonszerzés mértékével. A szocializmus elitje pozícióra osztogatta szét a közös vagyont egymás között. A magyar kapitalisták születésük pillanatától kezdve csakis a magyar állammal szemben voltak versenyképesek, ami azt jelenti, hogy az állammal kötöttek számukra előnyös, az adófizetők számára előnytelen üzleteket. Vesztessé téve sok millió embert, amelynek színe-java ma már nyugaton bizonyítja tudását és szorgalmát, azaz versenyképességét. Mi meg csak építgetjük a banánköztársaságot, amelynek hétköznapjait kiválóan jellemzi ez a hajléktalan-sztori, életszemléletét pedig a naiv, tulajdon és tulajdon közé egyenlőségjelet tévő hozzászólások. Belesimultunk a feudalizmusba, a kasztrendszerbe, és azt hisszük, ez majd megvéd a teljes lecsúszástól. Talán azok is azt hitték, akiknek utolsó menedéke egy használaton kívüli műhely volt az olcsó alkohol mellett... Sajnos igen kevesen értették meg a történet igazi üzenetét: az állam csak a gyengékkel szemben határozott és erős. Az efféle szánalmas akciók csupán pótcselekvések, ám arra jók, hogy nyilvánosságra kerülve tesztelhető, mit lehet még megtenni az emberekkel. A hozzászólások többségéből úgy tűnik, nagyon is sokat...

mfbill 2012.01.06 23:50:55

@soproni1:
Szerintem a legnagyobb és legfontosabb igazságot tagadod. Úgy gondolom, a hatalom, az anyagi felsőbbrendűség iránti vágy sokkal erősebb, jelentősebb emberi ösztön, mint a közösséghez való tartozás, amelynek hatása alatt ma ész nélkül fogyasztjuk a "márkás" cuccokat és bámuljuk a reklámokat. Ha nem így lenne, megmaradtunk volna egy ideális közösségi társadalomban az emberi fejlődés különböző lépcsőfokain is. Marx abban tévedett, hogy túlságosan leegyszerűsítette a történelmet azzal a megállapítással, hogy az emberiség története osztályharcok története. Bár osztályok valóban léteztek és léteznek, tagjaik helyzete itt-ott feltűnően hasonló, mégis jóval magasabbrendű a történelem az ő harcaiknál. Civilizációkról kéne beszélni, azok fejlődéséről, bukásáról, egymás elleni és belső küzdelmeiről. A civilizációk igencsak eltérőek jellemzőiket illetően. Más vallás, más kultúra, más erkölcsök, más technikai fejlettség, más hagyományok, legfőképpen pedig más földrajzi elhelyezkedés, amely nagy általánosságban talán mindennél jobban befolyásolja a lehetőségeket.
A szocializmus-kapitalizmus vita azért meddő, mert nem az volt a szocializmus (a keleti gazdaságok fejletlensége, tőkeszegénysége miatt nem is lehetett az), amit az oroszok ráerőltettek a keleti blokkra. Ez egy erőszakos egyenlősdi-kísérlet, szociális diktatúra volt, jellegében sokkal kegyetlenebb, mint a kapitalizmus, amely ellen harcolt. És nem mellesleg negyven éves hadiállapot. Hidegháború volt, igaz, de háború a javából, amelyben az anyagi, földrajzi helyzetből adódó fölény kezdettől fogva a kapitalisták oldalán maradt. Ne feledjük el, hogy az USA hogyan jött létre, az angolok, franciák, hollandok, belgák mennyi tőkét halmoztak fel gyarmataikból. És hogy a kapitalizmus mint rendszer legalább olyan kevéssé írható le egységes törvényszerűségekkel, mint a szocializmus, arra jó példa, hogy hatalmas gyarmatbirodalomból is le lehet csúszni a semmibe (Spanyolország, Portugália), de okos gazdálkodással, mértékletességgel, megfelelő civilizációs jellemvonásokkal fordítva is működik a dolog (Svájc, Svédország). A XX. században még két dolog bonyolítja a társadalmi rendszerek alakulását. Egyik a fogyasztói társadalom kialakulása, amely találó válasz volt a kapitalizmus túltermelési válságaira. Nem az emberek akartak többet fogyasztani, hanem a gazdasági hatalom jól felfogott rövidtávú érdekeinek megfelelően engedte őket fogyasztani. Sőt, egyre inkább generálta a folyamatot. A napjainkig folyamatosan növekvő fogyasztás ugyanis képes arra, hogy a technológiai fejlődés okozta munkanélküliséget a növekvő kereslet nyomán támadt szolgáltatási, pénzügyi, állami bürokratikus - és ne feledjük: jóléti! - szektorban eltüntesse. Másik pedig a gazdaságtól egyre inkább függetlenedni látszó, és az átlagember számára átláthatatlan globális pénzügyi rendszer megjelenése. Mindkettő remek eszköz volt ahhoz, hogy kisebb zökkenőkkel, pár fegyveres háborúval megússza a nyugati kapitalizmus és a szocializmus is az elmúlt 60 évet. Nagy hátulütője volt viszont, hogy mind a fogyasztás, mind a pénzügyi világhatalom ugyanúgy a gyarmatosításra épült, mint a legkorábbi kapitalista rendszer. Más eszközökkel ugyan, de lényegében gyarmatosítás, tőkefelhalmozás folyik. Azért lett emberarcú a kapitalizmus a fejlett nyugaton, mert a kizsákmányolás negatívumait szépen áttolták a fejletlen és fejlődő országokra... Einstein jól látta, hogy a mértéktelen fogyasztás hová vezet: a Föld energia- és ásványkincseinek mérhetetlen kizsákmányolása, környezetszennyezés. A gyarmatosítás pedig igen gyorsan és sokkal nagyobb mértékben szabja át bolygónk népességeloszlását, mint Amerika felfedezése és leigázása 500 éve. Mára eljutottunk a sorozatos túlfogyasztási válságokhoz. Kína, India, Brazília gazdasági fejlődése igencsak felgyorsította e jelenség eljövetelét.
Elég szomorú, hogy a globális tőke és a vele összefonódó pénzhatalom erre is gyarmatosítással próbál gyógyírt találni. A Valutaalap szorgalmasan dolgozik a fél világ eladósításán, az USA és az EU cserélgeti a neki nem tetsző nemzeti kormányokat, már számolgatják, mit húzhatnak le a bajban lévő országok nemzeti vagyonából. (De jó, hogy mi már mindent eladtunk :)))A részecskegyorsítókban pedig észvesztő hajsza folyik azért, hogy megtalálják a csodát, amely technikai alapot adhat ennek a totálisan embertelenné vált rendszernek a fennmaradásához. Az ember meg már régen nem szocializmusban és kapitalizmusban gondolkodik, hanem azt fontolgatja, hogy melyik lenne jobb: egy világégés után pár túlélővel tiszta lappal, új civilizációval kezdeni, vagy szépen végignézni, ahogy ennek a világrendszernek a haszonélvezői sorban dobálják ki a nehezéket a süllyedő hajóból. Bár, ahogy állunk, lehet, hogy nem sokáig kell néznünk, mert elsők között leszünk, akit kivágnak. (De kár, hogy mindenünket eladtuk...)

mfbill 2012.01.07 16:05:18

@pimpalini:
Hihetetlen türelemmel magyarázol a kapitalizmus-hívőknek, de azt hiszem felesleges. Hiába írsz igazat, nem fogják elismerni azok, akik nem látnak tovább a profitnál. Jól sejted, zömében valóban a rendszerváltás nyertesei érvelnek a soha nem létezett szabadverseny mellett. Szellemi és gazdasági elitünk jellemző tulajdonsága, hogy saját helyzetéből, lehetőségeiből kiindulva ítéli meg a többi embert. Nekik bejön a "szabad" verseny, mert a kapitalizmus és a demokrácia segítségével gyarmatosították le saját népüket. A reformkor nemessége forog a sírjában, hogy röpke 150 év elteltével ilyen szánalmasan pitiáner, rövidlátó és buta elitünk van. Ez a mai uralkodó réteg el fogja pusztítani ezeréves államiságunkat, ha nem lépünk fel ellene megfelelő keménységgel...

mfbill 2012.01.07 16:25:54

@pimpalini:
Tökéletesen igazad van. Nem tudom, meddig lehet még ideológiákkal trükközve megosztani a magyart, mennyi vesztes kell ahhoz, hogy többségében is felismerjük az összefogás egyedül üdvözítő útját. Az viszont végtelenül szomorú, hogy a látóhatáron sincs olyan politikus, aki alkalmas lenne a vezetésre, az egység megteremtésére. Nem tudom, figyeled-e, éppen azóta nem hangzik el a szolidaritás a hivatalos politikában, mióta valóban nagy baj van...

mfbill 2011.12.17 14:41:05

@KissGecihuszár:
Teljesen egyetértek veled. A folyamatok valóban ugyanabba az irányba mennek a rendszerváltás óta. Sőt, a legnagyobb baj az, hogy már a 80-as évek közepe óta. A tervgazdaság gyors és észszerűtlen felszámolása, az új adórendszer a 80-as évek végén az öngyarmatosítás első lépései voltak. Hiába ideologizálták meg a tőkefelhalmozást, a lényeg mit sem változott: az új gazdasági és politikai elit nem gazdálkodásra, termelésre, normális országirányításra, hanem spekulációra rendezkedett be, és azóta is ezt folytatja. Ez az elit teljesen versenyképtelen a világban, mindössze ahhoz ért, hogy saját népét, a jövőnket fosztogassa. A folyamat azért látszik felgyorsulni, mert a hagyományos módszerekkel jó ideje nem tudták már elvenni az emberek javait. A privatizáció után jött a hitelezés, persze a tőkét ehhez továbbra is a gyarmatokra áhítozó nagyhatalmak szolgáltatták, a hazai elit meg munka nélkül, spekulációval szépen gazdagodott belőle. Azzal, hogy a politikai és gazdasági elit ebbe belerántotta a magyarságot, kockára tette egész államiságunkat. Természetesen habtiszta elit sehol nem létezik, de a hasonló fejlettségű volt szocialista államok példáján látjuk, hogy nagyon nem mindegy, milyen folyamatokat ereszt el a nemzeti vezetés. Az is világos, hogy a kevésbé fejlett országok kénytelenek hiteleken keresztül fizetni a leggazdagabbak jólétét. Épp ezért nagyon fontos, hogy a gazdasági elitje mennyire versenyképes, mennyire tisztességes, mennyire van tekintettel saját népére, környezetére és jövőjére. Sajnos mi egyik tekintetben sem lehetünk büszkék nagyjainkra. Végtelenül szomorú ezt leírni, de alighanem sokkal többet és sokkal nagyobbakat hazudtak az elmúlt 20 évben, mint előtte Kádárék. Most felébredünk, és rájövünk, mennyit érnek az elmúlt évtizedek varázsszavai - a "független" demokrácia, a piac, a piacgazdaság - megfelelő gazdasági háttér és tőke nélkül...

mfbill 2011.11.04 15:59:46

@Rife67: Ne viccelj már, kérlek! A netes ügyintézés korában akár pár napra is válthatnál kötelező biztosítást a jogsidra. Semmi nem indokolja, hogy akkor is fizess, ha nem használod azt. Elég szomorú, hogy beletörődtünk abba az abszurditásba, hogy járműhöz, nem pedig személyhez kötik a biztosítást, a vitás esetekben pedig hihetetlen mennyiségű aktatologatással, netán évekig elhúzódó polgári peres eljárásban lehet csak tisztázni a felelősséget.
Meg például még egy dolog, amin érdemes lenne elgondolkodni: KRESZ-vétségekért büntetőpont jár, amivel a vezető a jogosítványát kockáztatja. Ha a felelősségbiztosítás is ezen az alapon menne, akkor logikusan össze lehetne kötni a kettőt. Éppen ideje volna felsimerni és a biztosításon keresztül is szankcionálni, hogy a közúti szabályokat lazábban kezelő, néhol semmibe vevő polgártársaink jelentik a legnagyobb baleseti kockázatot.

mfbill 2011.11.04 16:07:52

@magyar bucó: Igazad van, valóban sokkal igazságosabb volt, amikor az üzemanyag árába volt beépítve a kötelező biztosítás.

mfbill 2011.11.06 13:18:25

@Rife67: Ne haragudj, durvát fogok írni, de nem sértésnek szánom, csupán a szomorúság mondatja velem. Azért nem leszünk civilizált ország a büdös életben, mert igényünk sincs rá, mint ezt a hozzászólásod bizonyítja. Az állam akármilyen fogalomzavaros törvényeken keresztül bevihet minket az erdőbe. Nem tiltakozunk, hanem sunyítunk, keressük a túlélés lehetőségét. Figyu, egyrészt nem igaz, amit a kivitelezhetetlenségről írsz. Éppúgy lehetne akár egy napra kötelezőt váltani, ahogy autópálya-használatot. Azt is meg lehet oldani neten, SMS-ben, nem kell két kiló papír, hogy elintézd. Az autónak van egy rendszáma, ami alapján nyilvántartásba van véve, ezért a számítástechnikai alapú ügyintézésben nem sok gond lesz vele, minden adat ott terem egy perc alatt. A jogosítványnak is van egy nyilvántartási száma, tehát semmi akadálya annak, hogy azzal kötelezőt válts a megfelelő kockázati kategória szerint. Ha nincs net, akkor SMS-ben... Egy napra, mondjuk egy százasért. (Elég magas, évi harminchatezres díjjal kalkulálva.) Ha valaki ezt a piti pénzt kockáztatja, hogy aztán egy életen át fizessen egy esetleges baleset miatt, netán börtönben végezze, az meg is érdemli. Mert ugye a tipikus magyar gondolkodás: 20 év alatt kétszer állított meg a rendőr, hátha most is megússzuk... Azon elgondolkodtál-e, hogy épp ez a gondolkodás vezetett oda, hogy míg civilizált országokban nyugodtan meg lehet inni egy-két sört, nálunk zéró tolerancia mellett már egekben vannak a büntetési tételek, mert a többség egyszerűen nem képes mértéket tartani az ivásban. Lesz@rjuk a törvényeket. És ha mi lesz@rjuk a törvényeket, az államot, akkor ez viszont is működik. Egymás hülyeségei miatt egyre többet szívunk. Ugyanez vonatkozik a közelekedés egyéb szabályainak betartására is. Jajj, nehogy egy autó után kétszer fizessünk! - ijedünk halálra, közben bele sem gondolunk, hogy ha egy családban egy ember használ jogosítványt több járműre, akkor mennyivel fizet többet. Tulajdonképpen a semmiért. Képzeld el, hogy van egy autód, egy nagymotorod és egy robogód, amelyeket igencsak ritkán használsz egyszerre, de szépen becsöngeted mindegyknek a díját, holott a háromból kettő mindig áll. Szerintem ez sokkal tipikusabb, mint az a kölcsönadós példa, amit említettél. Sőt, mondok egy érdekesebbet: ha veszel egy autót, nyilván azt fogod használni, de nem teheted át rá a bónuszt, amíg a másikat el nem adod. Hát nem egy vicc? És mindezt csupán azért, mert elfogadtunk egy agyrémet. Na és itt van ez a konkrét eset, amihez a hozzászólásokat írogatjuk: egyáltalán hogyan merülhet fel a felelőssége egy tanulóvezetőnek, akinek még jogosítványa sincs? Ha jogosítványhoz, vagy tanulóvezető-engedélyhez kötött biztosításunk lenne, akkor most nem lenne miről írogatni... Gépjárnmű-felelősségbiztosítás - bocs, de ezt a marhaságot soha nem fogom megemészteni... Nyilván legegyszerűbb az lenne, ha szépen visszaépítenék a biztosítást a benzin árába, csak persze ehhez a biztosítási lobbinak is lenne egy-két szava...

mfbill 2011.10.05 14:12:40

@Észkombájn: Tökéletesen igazad van! Éppen azért tartunk itt, mert az általad jól jellemzett én-központú liberalizmus az állam átverésére, maximális önzésre nevelte az embereket. De szép is volt, amikor még csak a legalja csúszott le... Most viszont már sokkal szélesebb rétegek léte forog veszélyben, olyanoké, akik ténylegesen eltartják az államot. Szánalmas az a társaság, akik az "én péééézem" nyüszítéssel utasítják el a szolidaritást. Tán úgy képzelik, hogy viszonylag stabil magyar állam nélkül, egyénenként versenyezhetnek a jóval erősebbekkel, olyan nemzetek polgáraival, amelyek soha nem fordulnának szembe saját közösségeikkel? Kiszámolták már ezek, hogy milyen szinten élnének a "nagy" pénzükből, ha valóban oda jutnánk, hogy nem lenne ingyenes egészségügy, oktatás? Hogy milyen lenne a környezet, a közbiztonság? Úgy egyáltalán: mennyit érne az ország, a földünk, a természeti kincseink? Körbe lehet nézni a világban, főleg banánköztársaságokban, hogy mennyit is ér ott az ember... Akik itt most nagy pofával hangoztatják, hogy el kell innen menni, azok csupán azt felejtik el, hogy nyugaton is az államok garantálják a jólétet, nem a tőke és a profit, főleg nem ezek igen tisztességtelen megjelenési formái...

mfbill 2011.09.10 18:33:16

@puffancs:
Tökéletesen igazad van. Talán annyiban fogalmaznék meg más véleményt, hogy nem a társadalom fogadta el normaként azt a gondolkodásmódot, hogy a vállalkozó nagy kegyesen munkát ad valakinek, hanem a tíz-húsz év alatt a semmiből kinőtt elit kényszerítette rá a társadalomra. Mindenki a kisembert korholja a versenyképtelenségéért, pedig ő csak munkaerejével száll be a kapitalista versenybe. Ő naponta a képébe kapja, hogy nem muszáj adott helyen dolgozni, hogy nem muszáj egyáltalán dolgozni se, és akár éhen lehet dögleni is családostul. A vállalkozó, aki tőkéje, vállalkozásának nagysága arányában felelős a magyar kapitalizmus eredményeiért, valahogy sohase kapja meg, hogy vállalkozni és országot tönkretenni még annyira se muszáj. Fel kéne már fogni az elitünknek, hogy sokkal versenyképtelenebb, mint az egészséges magyar munkavállaló. Mert utóbbi még mindig simán kap munkát nyugaton, viszont a magyar átlagvállalkozó semmire nem menne adott tőkéjével, képességeivel, gondolkodásmódjával. Hogy az EU-csatlakozás után aránylag kevesen nyitottak cukrászdát Bécsben, viszont a fiatal munkavállalók özönlenek nyugatra, legalábbis ezt látszik alátámasztani... Kapitalizmus az is, ami Nyugat-Európában működik, meg kapitalizmus az is, amit Igazi Sipi emleget, és ami inkább Kínára jellemző. Csak más-más civilizációs fokon áll a kettő. Elitünk kiharcolta magának a gyors tőkefelhalmozást a rendszerváltás után, folyamatosan nyírbálják a civilizációs vívmányokat, mégse tudott élni a lehetőséggel. Mára megbukott, és természetesen magával rántotta a csődbe az országot. Lehet itt a munkavállalókra mutogatni, akár el is lehet vitetni velük a balhét, az országnak nem lesz jobb, legfeljebb még gyorsabban elüldözzük a maradék, Európában is versenyképes munkaerőt, és végleg bezárkózunk a Balkánon. Míg a versenytársak építik, mi folyamatosan romboljuk a civilizált kapitalizmust eltartó középosztályt.
Szerintem lassanként leszállhatnánk a munkavállalókról, és elkezdhetnénk a profit oldaláról is kapargatni a témát. Nálam a mostani kormány a szégyenlistájával bukott meg egy éve. Nagyon elkelt volna mellé egy "dicsőséglista". Ha előbb hozzák nyilvánosságra, ki fizeti a sok adót, ki tartja el az országot, és csak utána szégyenítették volna meg a "dolgozni nem akarókat", némiképp igazságosabb és logikusabb lenne a dolog. A második világháború előtt létezett a virilisjegyzék: tessék, itt a példa... Kb. 10 éve olvastam, hogy a jövedelemadó túlnyomó részét a bérből-fizetésből élők szolgáltatják be a közösbe. Vajon változott-e a helyzet? :))

mfbill 2011.09.04 15:47:40

@- duplagondol:
Húsz éve nincsenek kommunisták, az isten szerelmére, és lassan már minden volt szocialista ország is leköröz bennünket...
Nyilván sok dologban igazad van, legfőképpen abban, hogy valószínűleg jobb sorunk lett volna, ha megússzuk azt a bizonyos negyven évet. De két évtizeddel annak megdöntése után elég szánalmas még mindig ezen keseregni. Legfőképp egy olyan országban, amelyik papíron tisztán szocializmus volt ugyan, ám az azon belül létrejött magánszférában bő két évtizeden keresztül gyakorolhattuk a piacgazdaságot. Vicces, hogy 90-ben úgy tettünk, mint ha nem lett volna az a negyven év, most meg úgy teszünk, mint ha ott se lettünk volna, amikor hagytuk, hogy végleg elcsesszen a politika mindent. Éppen ezzel az állandó visszamutogatással, a felelősségtől való meneküléssel bizonyítjuk életképtelenségünket. És hagyjuk leértékelni önmagunkat folyamatosan. Mindenki sír, hogy milyen rossz az életszínvonal, közben meg simán kidobtuk az egész szocializmust, mindazzal együtt, amit akkor közösen létrehoztunk. Sőt, inkább lazán odaadtuk az elitünknek meg nyugati versenytársaknak, akiknek csak a piacaink kellettek. Persze, hogy a nyugatiaknak üveggyöngyökkel sikerült megvenni azt az elitet, amelynek lentről elhiszi a birka népe, hogy negyven évi munkája mit sem ér. Szeretném én, ha még egyszer csak akkora csődben lehetnénk, mint 89-ben! Mindazonáltal, az a viszonylag nehéz helyzet sem véletlenül jött létre: a reformer szocik pár évvel előtte bevezették a munka- és vállalkozásellenes, kimondottan pénzügyi felhalmozást szolgáló adórendszert, minden eszközzel fogták vissza a belső fogyasztást, sőt büntetlenül megtehették azt is, hogy egy november 7-i ünnepi hétvégén az ország teljes valutakészletét vásároltatták el a jónéppel Ausztriában. A neoliberális gazdaságpolitika nagyon jól jött az elitnek. Nem furcsa, hogy egyetlen politikai erő sem szakított vele azóta? Hogy kiemelkedően magas közterhekkel működtetjük a gazdaságot, ám a hazánkban beruházó külföldieket jelentős könnyítésekkel csábítjuk, miközben a hazai tulajdonú gazdaságot büntetjük? Hogy szó szerint üldöztetik velünk a fogyasztást, holott a világ fejlettebbik része már régóta sokkal inkább a fogyasztásból, mint termelésből gyarapszik? Úgy gondolom, alig-alig van olyan eleme a klasszikus, még a reformerek hatalomátvétele előtti Kádár-rendszernek, amelyben ne lenne kimutatható, hogy sokkal több hasznot hozott az országnak, mint az utána következő éra. Világszínvonalon állt a mezőgazdaságunk, az oktatásunk, az egészségügyünk, és iparunk is sokkal többet ért, mint amennyiért elkótyavetyéltük. Hogy a szolgáltatásról ne is beszéljünk: amíg volt megfelelő belföldi kereslet, nem szenvedett ez az ágazat sem.
Nem vita tárgya, hogy 89-ben, a KGST összeomlása nehéz helyzet elé állította a volt szocialista országokat. De mindarra nem ad felmentést, amit utána rontottunk el.

mfbill 2011.09.04 16:01:13

@neoteny: Tudod, mennyit ért vásárlóértéken a nettó 4300 ft? Az államadósságot pedig a rendszerváltás óta lazán megötszöröztük...

mfbill 2011.09.04 16:10:16

@neoteny: Pontosan: amit valakik valahol megtermelnek. Ez már nagyon régen így van. Igaz az is, hogy túlfogyasztották magukat, a Föld kimerülni látszik, nem győzi a nyugati típusú fogyasztói társadalmat kiszolgálni. Olvastam, hogy az amerikai hitelválság túlbecsült gazdasági növekedésből indult. A fogyasztás összetétele valószínűleg át fog alakulni világszerte, de attól még fogyasztás marad. Az élelmiszertermelés, az ásványkicsek, édesvíz birtoklása nagyon fel fog értékelődni.

mfbill 2011.06.27 12:56:42

@nagyfeszültség: Ez az egyetlen reményünk. Ha nyugat is mindinkább felismeri, hogy nagyüzemben minőséget csak meghatározott terményekkel elérni. Nyilván gabonát nem kisüzemileg érdemes termeszteni, de az állattenyésztésben például a szivacsos agyvelőgyulladás szépen megmutatta, mit jelent a hatékonyság a nagyüzemben. Nálunk is van már program, ami a háztáji feltámasztását célozza. Csak hát ezt is úgy dolgozták ki, mint a többit: szakemberek és gondolkodás nélkül...

mfbill 2011.06.27 15:41:43

@Bambano: A marhaürülékkel trágyázni szoktak. Évszázadokon át meg volt oldva a dolog... Sőt, a sertésürülékkel, amely sokkalta veszélyesebb, úygszintén. Természetesen csak megfelelő állattartás mellett lehetséges, ahol normálisan almoznak. A nagyüzemi állatartás valóban nem hasznosítható, hanem veszélyes hulladékot termel, amivel nem lehet mit kezdeni. Mifelénk is tönkretett már pár tíz hektárt egyetlen sertéstelep. Az ilyen melléktermék éppen hogy csak háztáji méretekben hasznosítható a környezetszennyezés veszélye nélkül! Magam is foglalkoztam állattartással, tudom, miről beszélek. Azt már talán hiába is magyaráznám, hogy ha sokkal többen foglalkozhatnának kis méretekben állattenyésztéssel, ahogy a szocialista háztájiban, akkor az milyen sok iparágat vonzana. John Deere traktort aligha tudnánk gyártani, és nem is érné meg pár száz gazdának, de ha ezresével lenne belső piac kistraktorokra és minden egyéb felszerelésre, azt a hazai gépipar simán megoldaná, ahogy régebben is megoldotta. Igaz, nem lennének milliárdos költségvetésű nagy gazdák és szövetkezetek, de ennyi kilátástalan vesztes, munkanélküli sem...
Egyébként pont arról beszéltem a rövid távú gondolkodást illetően, amiről bizonyságot tettél a bioüzemanyag értékét számolgatva: osztunk, szorzunk, mi éri meg, mi nem, rendre csak a hosszú távú hatásokkal nem számolunk. Egyébként sehol nem írtam, hogy ne lehetne bioüzemanyagot termeszteni. Csak a normális arányokat kéne megtalálni, mellette pedig óvni, védeni a több évszázados tudást, tapasztalatot, megtalálni a megfelelő tulajdoni és érdekeltségi viszonyokat, technológiákat. Szerintem az a fő gond, hogy nagyon kevés tulajdonban van a magyarországi földterület, megint túlzottan elmentünk a gépesítés irányába. Ha mégis bekövetkezik, hogy az egészséges élelmiszer a népesség nagy része számára - akikből épp a rossz mezőgazdasági politika csinált vesztest - megfizethetetlenné válik, akkor innen, ilyen tulajdonviszonyokkal nagyon nehéz lesz váltani. Illetve nem csak nehéz, hanem drága és talán erőszakos. Ahogy drága volt a rendszerváltás is: kétséges, hogy egyáltalán kikecmergünk-e az adósságspirálból.
Nem tudom, olvastál-e róla, hogy az amerikaiak Irak elfoglalása után elsősorban nem is a vegyi
fegyverek keresésével voltak elfoglalva, hanem megsemmisítették a helyi vetőmagraktárakat,
elpusztították a több évszázados nemesítéseket, amelyek pótólhatatlanok az irakiak önellátásában. Csak ennyi a jelentősége a tradicionális mezőgazdaságnak...
Mondjuk, akinek még ma sem világos, hogy az emberiség "fejlődése" mit takar, és még mindig
abban bízik, hogy megúszhatjuk nagyobb katasztrófa nélkül a rövid távú haszonlesést akár az emberi élelmezés területén is, hiába magyarázunk. Persze, majd az okos politikusok hoznak megfelelő törvényeket, és minden jóra fordul... ühüm, valóban arról híresek, főleg a mi régiónkban.

mfbill 2011.06.27 23:21:16

@Bambano:
"Szerintem az emberiség azért fog katasztrófába sodródni, mert mindenkinek joga van hozzászólni a neten..."
Szerintem meg ez a demokrácia, aminél jobbat még nem találtak ki. Hozzászólni és beleszólni két különböző kategória, úgy látom, te a kiváló számaiddal inkább utóbbiba tartozol. Ha nem inkább legyinteni lenne kedvem a számításaidra, elmesélnék egy tanmesét az elmélet és a gyakorlat közti különbségről. De legyinteni van kedvem, hiszen elvitatod a saját életemet. Véleményem szerint ez a legnagyobb tragédia: amikor nem hiszünk a saját szemünknek, nem hiszünk annak, aki csinálja, annak hiszünk, aki számolgat a kis papírjain. Amíg te brillíroztál elméletben, én állatot tenyésztettem, nem is rossz eredménnyel. Én tudom, mit értem el, azt pedig mindannyian tudjuk, mi lett a magyar mezőgazdaságból a sok okos elméleti szakember irányítása alatt. Számoltak a fiúk, és most egy ország szopik - drábábban vesszük az élelmiszert, mint a gazdagabb nyugatiak. Rég nem hiszek a számoknak, és azoknak, akik elméletben dolgoznak. Egyszer számolta: amikor felszámoltam az állományt. Akkor azt mondta a felvásárlásnál a hozzád hasonló, remekül felkészült ember, hogy hülye vagyok, most kéne még nagyobb tételben belevágni. Nos, ez januárban volt, és az év nyarán fuccsolt be a sertéságazat, nyomában sok öngyilkossal, vesztessel...
A tulajdonviszony kérdésében ne nevettesd ki magad, kérlek. Ha az ország egész területének 80 százaléka termőföld, és minden magyar tulajdonosa lenne egy darabkának, akkor háromszor annyian kéne, hogy legyünk, amennyiben igaz, amit állítasz. És ez persze átlag. Ha levennénk az új földesurakat, az ügyvédeket, a spekulánsokat a maguk több száz vagy több ezer hektárjával, szerinted mennyi jönne ki? Nem veszed észre, hogy épp az ilyesmivel hitelteleníted az elméleti módszereket? Nem kéne ilyen görcsösen akarni bizonyítani, hogy amit húsz éve tapasztalunk, az tulajdonképpen nem is igaz. No és ami a legfontosabb a tulajdon kérdésében: már a reprivatizációt azzal utasították el az okos értelmiségiek, hogy az a generáció, amelyiktől elvették a földjét, kiöregedett, és nagy baj lenne, ha a tulajdonosok és a munkát végző gazdák nem ugyanazon személyek lennének. Mind érdekeltségi, mind gazdaságossági szempontból. Azt mondták, a föld nem tud eltartani annyi embert, és most majd olyan világ jön, amikor végre az lesz a tulajdonosa a földnek, aki megműveli. Aha. Majdnem sikerült... Földhivatali adatok szerint 200-300 tulajdonosa is lehet egy 50 hektáros területnek. Ezek szerint ők már nem is kistraktorral, hanem egyenesen a fogukkal szántanak, nem? Na jó, nem akarok sportszerűtlenül viccelődni veled. Lényeg, hogy legalább olyan messze esik manapság nálunk a tulajdonos a földet művelőtől, mint a szocializmusban, ha nem messzebb. És csakis a nagyüzemi mezőgazdaság számíthat megfelelő támogatásra.
"A szar mindenhol szar". Hát igen, Hollandiában is, például, ahol a 19. századi módszerekkel dolgozó, elmaradott holland parasztok trágyázzák vele a földet. A kinti ismerőseim meg panaszkodnak, hogy szarszag van. Ilyen ez... Ha már szar: szarok bele a nagyüzemi trágyakezelési eljárásokba, amikor megfelelő almozással párosítva fel lehet vele javítani a földet. Nagyüzemileg biztosan nem hatékony eljárás, de hosszú távon alighanem nem találtak még ki jobbat. És itt erről van szó: mekkora távlatokban gondolkodunk. Itt már nem szarral gurigázunk, az életünkről, egészségünkről, utódainkról van szó.
No és ha már számolunk, akkor a minimális emberi erőt igénylő nagyüzemi mezőgazdaság társadalmi kihatásait is számoljuk már bele a veszteségekbe. Amiről a cikkíró írni akart: elveszett tudás, munkáról leszoktatott (ám remekül tanuló és számoló, dolgozni sohasem akaró) generációk, hatalmas vesztes tömegek - potom húsz év alatt. Miközben védelmezzük a fejlett technológiát (ezzel együtt a mérhetetlen pazarlást és környezetszennyezést) a mezőgazdaságban, ahol megfelelő érdekeltséggel dolgozhatnának az emberek, aközben épp mostanában indul egy közmunkaprogram, amely a rabszolgatartást idézi. Milyen alapon fikázzuk és nevezzük középkorinak a kis területen gazdálkodók kétkezi munkáját, amikor az iparban Európa segédmunkásai vagyunk, és a segélyesekből éppen mostanában készülnek félminimálbéres kubikost csinálni? Szólj Orbánéknak, hogy hagyják a fenébe a háztáji feltámasztását. Számoltál: nem éri meg...

mfbill 2011.06.24 22:52:21

@Viktus: Jó, hogy itt vagy, örömmel olvastam a hozzászólásaidat! Sajnos kevesekbe szorult némi szolidaritás, vagy egyáltalán megértés a kevésbé sikeresek iránt. Talán, ha az elfuserált Széll Kálmán Terv nyomán hamarosan kiderül, hogy a munkanélküliség korántsem etnikai probléma, sokan felébrednek. Igazad van, valóban el kellene tolni az adózást a jövedelem irányából a fogyasztás felé. Abban nem értek egyet, hogy egységes áfával. Miért ne lehetne akár árucikkenként, árufajtánként differenciálni az áfát, természetesen azzal a céllal, hogy a tehetősebbek, a jövedelemadót kikerülők (politikailag korrekten: optimalizálók) és a feketén dolgozók fogyasztásuk minőségének arányában kivegyék részüket a közös terhekből? Miért ne lehetne a hülye státuszszimbólumokra, a felesleges luxusra ennek megfelelő áfát alkalmazni? A húsz éves demokrácia másról sem szól, mint arról, hogy az elit és a felső középosztály különböző eszközökkel gyarmatosítja a kispolgárokat és szegényeket. És ebben az eszköztárban nemcsak a lenyúlások vannak benne, hanem az egész elkúrt adórendszer is, amely a munkát, a takarékoskodást bünteti, és ösztönzi az adókerülést, a felesleges fogyasztást. Ebbe rokkant bele az ország. Én is bíztam ebben a kormányban, abban, hogy végre felismerik, hogy ez az elit nem fogja kihúzni a csávából az országot, ha eddig is csak mind mélyebbre taszította. Erre jött ez a - szintén a jobbmódúaknak kedvező, a szegényebb dolgozókat büntető - egykulcsos adórendszer, az örökös háborúzás az ellenvéleményekkel, a kétharmados nagyképűség, amely mögött semmi civilizált elképzelés nem rejtőzik, és kiderült, kaptunk a nyakunkba egy MSZP-SZDSZ-másolatot. Innentől fogva csak arra a politikai pártra vagyok hajlandó szavazni (ha még lehetséges lesz), amelyik a lehető legigazságosabb, fogyasztási alapú adórendszert ígéri. Amelyik felismeri, hogy a jövedelmeket nem a megszerzésük pillanatában lehet legolcsóbban, és a társadalom számára leghasznosabb módon megadóztatni, hanem akkor, amikor az emberek elköltik. Ez a mostani közmunkaprogram az elit öngyarmatosításának utolsó dobása lesz. Nagyon remélem, hogy megbukik az egész, azzal a jelenleg nagy többségű politikai erővel együtt, amelyik kitalálta. Olyan lesz, mint a Gyurcsány-kormány: minél később bukik meg, annál többe fog kerülni nekünk... Rabszolgákkal esetleg kici, occó gagyikat lehet gyártani, nem nagy beruházásokat megvalósítani. Azt is csak mérhetetlen emberanyag-pazarlással és környezetszennyezéssel, amit Kína talán megengedhet magának, de Magyarország nem bírja el. Igazságos, teljesíthető adórendszer kéne, a belső fogyasztás élénkítése, természetesen ezzel karöltve valódi, legális termelő és szolgáltató munka.

mfbill 2011.06.24 23:36:17

@ökörpöröly: Az áfa differenciálásáról írtam, nem az emeléséről. A szocializmus ártámogatásos rendszerének ugyanez volt a lényege, és jobban működött. Utáltam a régi rendszert, de el kell ismerni, hogy ügyesen húzott hasznot a növekvő fogyasztásból az alapvető élelmiszerektől az építkezésig. A behozott áruknál simán fel lehetne számítani a forgalmi adó különbözetét, ahogy azt most is megteszik a tengerentúli importnál. Hidd el, nincs más út normális, civilizált társadalmat építeni. Ma már sokkal inkább a fogyasztás az életünk, mint a munkánk, és minél jobban öregszik a társadalom, minél modernebb technológiákat használunk, annál inkább így lesz. Ha valami csoda folytán létesítenének egymillió munkahelyet, még akkor sem dolgozna népességünk fele. Ha ebből levonod az államnak közfeladatot ellátó dolgozókat, kiderül, hogy igazából jó, ha lakosságunk harmada tartja el az országot. Viszont tízmillió ember fogyaszt más és más színvonalon... Gondolj csak arra, hogy mekkora baromság volt kivenni a benzin árából a kötelező biztosítást, amely nagyjából igazságosan lefedte a kockázati tényezőket. Elég volt néhány kisebb réteget utólag kompenzálni. Most meg hatalmas biztosítótársaságokat tartasz el a köteleződből, hatalmas bürokráciával.

mfbill 2011.06.25 00:00:37

@ökörpöröly: Kösz, de ezt a hazugságot már hallottam elégszer húsz év alatt. Ebben az országban olyan emberek élnek, akik a szocializmusban szarból építettek várat. Nem tudom, hány éves vagy, és láttál-e Trabant- és Pannónia-motoros traktorokat, amelyeket a szakik maguk gyártottak, szinte fillérekből, és dolgoztak, pénzt kerestek velük. Természetesen nem ez volt a jövő útja, de kiválóan megmutatta, hogy csak lehetőséget kell adni, és a semmiből is képesek vagyunk teremteni valamit. Ha egy nép nem hisz magában, akkor annyi... A nyersanyagról pedig ne az olaj és a szén jusson eszedbe, hanem a víz, ugyanis belátható időn belül az lesz az első számú természeti kincs. Vagy a termőtalaj, amely nálunk sokkal jobb állapotban van, mint nyugaton. A mezőgazdasági szakértelemről nem is beszélve. Nézz szét vidéken, kis falvakban, ahol még a házak előtt, az utcán is gyümölcsfák vannak ültetve. Épp a mostani helyzetben kéne protekcionista gazdaságpolitikát folytatni, amikor az EU olyan nagy bajban van, mint tán még soha. Ha most betojunk, akkor tényleg meg fogjuk érezni, hogy gyarmatai vagyunk Európának, nem úgy, mint eddig. Egyébként egy-két éve olvastam egy cikket arról, hogy nagyon sok fejlett országban is egyre inkább előtérbe kerül a fogyasztási alapú adóztatás. Meggyőződésem, hogy az Uniót is csak ez mentheti meg, és ez az egy dolog jelent némi bizakodást a jövőre nézve. Igaz, ehhez nyugatnak jókora áldozatot kéne hozni, de hátha felsimerik, hogy ez a kisebb baj, nem pedig az, ha a gyarmatok szétrohasztják egész civilizációjukat. Hogy ők nem fognak visszafelé masírozni a történelemben, ahogy mi most próbáljuk, arra mérget mernék venni.

mfbill 2011.06.17 13:36:59

Az én történetem nem parkolásról szól, de roppant tanulságos. Városunk egyik útkereszteződésében velem szemben álló rendőr irányította a forgalmat. Mikor elsőként a kereszteződéshez értem, éppen a keresztirányú forgalmat engedte. Testhelyzetén nem változtatva hamarosan maga elé nyújtotta jobb kezét, amivel a tőle jobbról, nekem balról érkező autókat megállította, és a neki balról, nekem jobbról érkező, balra, nagy ívben kanyarodókat elengedte. Mivel kis ívben, jobbra akartam fordulni, én is elindultam. Természetesen vagy két autó még nekiiramodott utánam. Erre jött a síp, és az ordítozás: "Nem látja, hogy magára merőleges a mellkasom?" Mikor mutattam, hogy ha már engedi a keresztirányú forgalom balra kanyarodását, akkor miért ne kanyarodhatnék jobbra, kis ívben, akkor pedig azt kezdte üvölteni, hogy hagyjam el a kereszteződést.

mfbill 2011.05.14 11:38:08

@stonedraider:
Remélem, nem az igényesség-igénytelenség fogalomköre járt a fejedben, amikor ezt a rosszindulatú megjegyzést tetted :)))
Nehéz az élet manapság. Egy egyszerű vállalkozónak - potom kilencszáz hektárral - nem biztos, hogy futja ám normális fodrászra...

mfbill 2010.12.14 12:56:10

@nem_vagyok_azonos_velem:
Végigolvastam a hozzászólásokat, és megdöbbentem, hogy egyedül te szedted le az írás lényegét. Tökéletesen igazad van.
Elképesztő az a mentalitás, az a hihetetlen tudatlanság, ami a posztból és a kommentek nagy részéből árad. Úgy látszik, a magyar ember immár végérvényesen képtelen logikusan gondolkodni, és megérteni a dolgok értelmét. A poszt írója egyik oldalon mintapéldája a magyar gazdaságot részben működtető impotens, jellemtelen, termelésre alkalmatlan vállalkozónak. A hozzászólók többsége pedig a potenciális munkavállalókat mintázza, akiknek a rövid távon kifizetett béren kívül semmi sem fontos. Jól elvitatkozgatnak a "szomszéd tehenén": ki mit vállal, ki mit nem egy adott összegért. Amihez normális országban senkinek semmi köze nem lenne. Közben pedig a lényeg ott bujkál a sorok között. Büszkén kiáll egy magyar vállalkozó a nyilvánosság elé butaságával, hazugságaival. Teheti, mert szinte senki nem ezzel foglalkozik. Pedig nagyon elgondolkodtató, hogy ez a fajta munkáltatói jellem és magatartás mennyire versenyképes Európában. És ez sokkal fontosabb annál, hogy milyen bérekért vagyunk kénytelenek dolgozni pillanatnyilag. A mát valahogy túl lehet élni, de ha nem foglalkozunk a holnappal, akkor örökké csak ilyen túlélésre leszünk berendezkedve. Azért vegetálunk így húsz éve, mert természetesnek vesszük a pénz feltétlen hatalmát, a kontraszelekciót, a vezetői-tulajdonosi sunyiságot, és nem tulajdonítunk jelentőséget tisztességnek, normális gazdasági versenynek. Ez a poszt éppen arról szól, hogy egy vállalkozó képtelen kiválasztani egy munkavállalót, sőt azt se tudja eldönteni, hogy beajánlották-e neki vagy sem. Szégyen. És nem túl biztató a holnapra nézve...

mfbill 2010.12.12 23:16:41

@porquenotecallas:
A művelt, humanista "mérsékelt jobboldali" Antall úgy golyózta ki a kommunizmus veszteseit a tulajdonból, úgy alázta meg őket piti kárpótlással, ezzel egyidőben pedig olyan mintaszerűen juttatta a szoci elit kezére a vagyonokat, ahogy a baloldali nagykönyvben meg van írva. Mintaszerűen vitte a szegény országokat lehetetlen helyzetbe hozó neoliberális gazdaságpolitikát. Még csak az kellett volna, hogy mindeközben nekünk is viccelődjön.
Lehet, hogy ő volt az utolsó államférfi Magyarországon, mert a rendszerváltás elpuskázásával a magyar állam is megszűnt létezni. Mostanában válik ez világossá, amikor nekünk tetsző dolgokat próbálunk újkori gyarmatosítóink ellenére végrehajtani.
Bármilyen jó fej volt Antall, azt hiszem, mindannyian jobban jártunk volna, ha nem az országért, hanem önmagáért érez felelősséget annak idején. Talán ő is meggyógyult volna és mi is. Jobboldaliként életem legborzalmasabb időszaka volt az antalli kormányzás. Mikor a kommunista főnököm a választás nyomán támadt első ijedtség után kibújt az odujából, és mint professzor, előadást tartott a piacgazdaságról... Nos, akkor már sejteni lehetett, hogy mindennek vége.

mfbill 2010.12.12 23:29:04

@epécske:
A rendszerváltás pillanatában elvileg minden állami tulajdonban volt. Ami nem, azaz a kommunisták elcsencselték, azt vissza kellett volna venni. Ne bújjunk a demokrácia mögé, amikor baklövésekről van szó, főleg a rendszerváltás baklövéseiről.
Ne csúsztass! Éppen azért nem lehet most semmi, az ország hasznára váló lépést megtenni, mert akkor nem tettük meg, amikor történelmi lehetőség volt rá. A rendszerváltáskor igenis mód lett volna arra, hogy felelősségre vonjuk a régi rendszer bűnözőit. De Antall mind személyi mind gazdaságpolitikában folytatta a régi rendszert. Annak ellenére, hogy teljesen mást ígértek. Emlékszel a "tavaszi nagytakarításra"?

mfbill 2010.12.12 23:35:59

@ökörpöröly:
Igazad van. A hosszabb hozzászólásodban tökéletesen foglaltad össze az antalli kormányzás lényegét.

mfbill 2010.12.10 12:36:22

A történet mesélője tökéletesen leírta, milyen nemtörődömséggel kezelik a legtöbb helyen a beteget. Engem is félrekezeltek párszor, olyannyira, hogy soha többé nem leszek teljes értékű ember. Éppen mostanság jöttem rá, hogy tévhit azt gondolni, hogy a pénzhiány az oka az egészségügy tehetetlenségének. Egy rossz orvostól vagy nővértől, főleg ha emberileg még alkalmatlan is erre a pályára, hiába várunk teljesítményt, bármennyit is fizetünk neki. A hálapénz, amely bizony tetemes mennyiségben van jelen az eü-ben, épp hogy rengeteget ártott. Hiába próbáljuk célzottan annak adni, aki szerintünk megérdemli, egyre inkább az vált tendenciává, hogy emiatt fejőstehénnek nézik az embert, és ugyanúgy, mint a gyógyszeriparban, nem meggyógyítani akarják, hanem inkább fenntartani a beteg állapotot. Mikor nem adtam pénzt, akkor azért nem foglalkoztak velem, mikor adtam, akkor pedig azt vettem észre, hogy felcsillan a szemük, és úgy intézik a dolgot, hogy legyen még ilyesmire alkalom. Az orvosképzésünk nem olyan rossz, hogy indokolná azt a rengeteg baklövést, amelyet egyre több helyen tapasztalni. Egyszerűen arról van szó, hogy a betegnél sokkal fontosabb a pénze vagy a betegsége után kicsalható támogatás. Volt olyan ismerősöm, aki a szívével került kórházba, de már első napon béltükrözést csináltak neki. A mi kórházunkban ez a beugró... Nem tudom, mennyibe kerül egy ilyen vizsgálat, de feltételezem, hogy nem olcsó, arról nem is beszélve, hogy olyan betegeket is megkínoznak, akiknek semmi szüksége nem lenne rá.
Amíg gyógyszerügynökök szó szerint megvesztegethetnek orvosokat, amíg a vizsgálatok, kezelések támogatását fentről döntik el, nagyrészt piaci, gazdasági-gazdaságossági alapon, addig betegként esélyünk sem lesz emberhez méltó elbánásra. Húsz év alatt bebizonyosodott, hogy az egészségügy az a terület, ahol a piacnak semmi helye nincs, mert tisztán piaci alapon úgysem lehet működtetni. A piac egyébként is pazarló. Vagy rengeteg értékes, alkotó embert pazarol el, vagy nagyon ráfizetünk. Most diktatúra kéne az egészségügybe, ahol kőkeményen lehetne szankcionálni a tudatlanságból vagy nyereségvágyból elkövetett orvosi hibákat. Drasztikus lépésekkel kellene fellépni az államot és a beteget fejőstehénnek tekintő orvosokkal, és az egészségügy megfelelő dolgozóit korrumpáló "betegekkel" szemben egyaránt. A nevében is benne van: egészségügy. Az nem normális állapot, amikor a betegség az üzlet, nem pedig az egészség, és az egyre fogyatkozó egészséges emberek az adójukból a korrupciót támogatják egy olyan rendszerben, ami távolról sem a gyógyításban érdekelt. Akkor talán elvárható lenne, hogy ha valaki húszévesen ízületi gyulladást kap, akkor ne a nyolcadik helyen kezdjenek el gyulladásos gócot keresni... Egyébként ha az egészségügy valóban piaci alapon működne, akkor az állam szépen bevasalná a felesleges műtéti és kezelési költségeket a hibázó (szerintem egyébként egyáltalán nem tudatlan, sokkal inkább felelőtlen, hanyag vagy korrupt) orvosokon. Ha pedig valóban fejlett demokrácia lennénk, akkor a beteg is tarthatná a kezét kártérítésért a felesleges meghurcoltatás miatt.

mfbill 2010.10.14 14:09:05

@Lenny:
Neked van igazad. Annyi sötét és irigy ember a világon összesen nem él, mint nálunk. Mind maga akarja megoldani a baját, de persze vállalni a felelősséget bármiért is, vagy kicsit összefüggéseiben gondolkodni, azt már nem. Olyanok verik verik a taknyukat a befizetéseikkel, akik munkán, megrendelésen, szolgáltatáson keresztül ugyanúgy a magyar államból élnek, mint azok a szerencsétlenek, akiknek a nagy fene privatizáció után kiesett a csöcs a szájukból. Úgy őszintén: hány olyan termelő vállalkozást működtető vagy ebben dolgozó ember lehet, aki kizárólag exportból származó jövedelemmel rendelkezik? Hát igen, tényleg borzasztó, hogy nekünk, magyaroknak kell egymást eltartani, és kinek jobban megy, kinek nagyon rosszul, de másik oldala is van a dolognak. Egyszer, egy horgászat alkalmával volt szerencsém meghallgatni az igazi stupid magyar vállalkozó szózatát a folyóparton. Ő elmondta, hogy mi a véleménye a boltjában vásárló segélyesekről. Szerinte meg kéne vonni mindtől az utolsó fillérig az ellátást. És közben eszébe nem jutott a marhának, hogy akkor ő halna éhen legelőször, hiszen saját elémondása szerint is nagyrészt ezekből él... Hány termelő, szolgáltató nem tudna mihez kezdeni, ha a szegényeket hagynánk megdögleni vagy elmenni innen. Már így is az a legnagyobb gáz, hogy az évtizedes megszorítások miatt hatalmas tömegek jutottak olyan mélyre, ahol már nem létezik normális, polgári fogyasztás. Sok hülye azt hiszi, hogy ha megspórolnánk egészségügyi ellátást, nyugdíjat, segélyt, azzal ténylegesen olcsóbbá tehetnénk az államot. Hát nem. Egyrészt sokkal többet költhetnénk megmaradt civilizációnk védelmére. Másrészt a fogyasztás visszesése révén a jelenleginél sokkal nagyobb tömegek csúsznának le olyan szintre, ahonnan állami segítség nélkül nem lehet felkapaszkodni. Az azért nem megy, hogy akkor jó a segélyes meg a nyugdíjas, amikor nálunk költi el a pénzét, amikor éppen miattuk mi is részesülünk különböző állami kedvezményekben, de akkor már büdös, amikor szembesülünk vele, hogy neki is adni kell valamit. Akik itt folyton nyugatot idézik, azért meg kéne érteni, hogy a legtöbb nyugati demokrácia tisztes jóléti rendszereket működtet komoly polgárság révén. Ott is csak ez a réteg képes az öngondoskodásra. Ez egyébként a világ fejlett részén sem kizárólagos, mellette szükség van a szolidaritáson alapuló egészségbiztosítási vagy nyugdíjrendszerre. A mi polgárságunkat legfeljebb idézőjelben lehet ehhez hasonlítani. Tényleg kellett volna nekünk még vagy tíz évre Fletó. A sok szájtépő idióta, aki most őrjöngve retteg Orbán államától, megtudta volna, hogy mire lenne elég a szaros kis megtakarítása, ha valóban piaci alapon működne az egészségügy, oktatás vagy nyugdíjrendszer. Ha már a válságban elúszott nyugdíjpénztári hozamok nem térítették észre csalfa álmokat kergető "polgárságunkat"...

mfbill 2010.10.14 14:21:11

@az igazi Sipi:
Reméljük, az állam minden felperesnél megtartja a vagyonosodási vizsgálatot. Aztán majd látjuk, ki baszik rá a végén :)

mfbill 2010.09.26 12:05:57

Iszonyatos egy világot teremtettünk magunknak. A szocializmus kontraszelekciója után talán nem is lehetett jobbat várni, hiszen hagytuk, hogy a gazdaság azok kezébe kerüljön, akik már évtizedekkel ezelőtt sem tudásuk, képességük alapján jutottak pozícióba. Ma már ilyen emberek a tulajdonosok (állami cégeknél vezetők). Szeretjük a politikát szidni, pedig az sokkal kevésbé meghatározója, mint tünete mindannak, ami a gazdaságban folyik. Hogyan várhatnánk el az ország működőképességét, amikor a legegyszerűbb állásinterjúnál jobban számít a jelentkező külseje, mint munkavégző képessége? Nekem is feltűnt, hogy azzal a fogalmazáskészséggel, helyesírással, amely a hölgynek megadatott, miként járhat főiskolára. De azokhoz a munkákhoz, amelyekre jelentkezett, bőségesen megvolt a képzettsége, gyakorlata egyaránt. Mégsem ez döntött, hanem a külső. Érthető, hogy akkora munkanélküliségben, amekkora manapság nálunk van, válogat a munkaadó. Viszont felháborító és elkeserítő, hogy milyen szempontok alapján teszi ezt. És látjuk, naponta megtapasztaljuk, mit ér az a közösség, amely lenézi, kiszorítja az öregeket, kövéreket, betegeket a munkából – képességtől függetlenül. Hiába emlegetjük folyton a toleranciát, ha az éppen ott nem érvényesül, ahol a legnagyobb szükség volna rá: a gazdaságban. A sajtó jól megél abból, hogy nem veszik fel munkára a cigányt, kövéret, öreget, beteget, de a lényegen változtatni nem tud, amíg mi magunk nem hozunk létre megfelelő szervezeteket saját, normális életünk képviseletére. Húsz év nem volt elég, hogy a rendszerváltás sok vesztese közösen fellépjen akár szakszervezetek, akár civil önszerveződés révén. Ez azt mutatja, hogy megértjük, és természetesnek fogjuk fel, hogy a főnök nem titkárnőt, hanem ágyast keres, és úgy általában mindenhol a külsőségeket nézik a valódi képességek helyett. Sokszor azt veszem észre, hogy legtöbben még élvezik is azt a túlélőversenyt, amelyet egymás ellen folytatunk, és amelynek szabályait a gazdasági elit írja - egyre pofátlanabb, egyre abnormálisabb módon. Miközben ez az elit versenyképességről papol nekünk, a mindennapok apró dolgainál egyértelműen kiderül, hogy mindinkább versenyképtelenné válunk. A duci hölgy története tökéletesen rávilágít, hogy sok más hasonló "apróság" mellett miért is van ez így.

mfbill 2010.07.03 13:33:28

Ennek a brazil csapatnak nem volt edzője ezen a napon. Se a játékvezető stílusát, se a hollandok taktikáját nem bírta lekövetni. Sőt, az egész csapata őrjöngött, szimulált, durváskodott az első perctől fogva - játék helyett. Ha végig próbáltak volna játszani, ahogy az első félidő elején hellyel-közzel tették, ennek az unalmas, flegma holland válogatottnak kb. annyi esélye lett volna ellenük, mint a portugáloknak a spanyolok ellen. De sajnos azt hitték, hogy a bíró főszereplésével széttördelt játék nekik kedvez, és ki tudják védekezni az előnyt. Brazília soha nem tudott védekezni. Észak-Korea egyetlen gólját is ellenük szerezte. Ők támadni tudnak, szervezni, a szó igazi értelmében véve játszani a játékot. Ezt kellett volna felvállalni, még azon az áron is, hogy a hollandok több helyzethez jutnak. Láttam párszor kiesni a brazilokat, de ilyen megalázó, buta vereségre nem emlékszem. Dunga a pályán sem tartozott a kedvenceim közé, mindig is szürke, agyatlan focistaként emlékeztem rá. Edzőként sem sikerült átfestenie ezt a képet. Hiába jönnek a szép eredmények, ha épp akkor tehetetlen a tréner, amikor igazán jó ellenféllel kerül szembe a csapata, és a tét is nagy. Telé Santana csapatai két világbajnokságon estek ki az olasz, majd a francia válogatott ellen, de micsoda különbség! Rájuk még évtizedek múlva is emlékeznek az emberek, mert tehetségüket játékra, nem pedig annak gyilkolására fordították . Mellesleg évtizedekig nemcsak a legszebben játszó, hanem a legsportszerűbb csapatként voltak számon tartva. Ezek a Dunga-primadonnák meg? Eh... szégyen.

mfbill 2010.07.03 00:22:41

Végignéztem a 180 képet: szomorú. Sajnos a slusszpoén nem került bele a szerzők figyelmébe. Van ugyanis a Damjanich utcán egy olyan szakasz, ahol szervízút miatt teljesen fölöslegesen építettek fák közt kanyargó és focipályán átívelő kerékpárutat. Már számtalanszor eszembe jutott, hogy ezt lefényképezem, és megmutatom a világnak. Buszmegállót kettévágni, bicikliút közepén villanyoszlopot hagyni se piti közlekedésbiztonsági felelőtlenség, na de focipályán átvinni a kerékpárosforgalmat??? Hiába no, olyanok tervezik az ilyesmit, akinek tán még a bővebb családjában se ül senki biciklire.
Amúgy gratulálok az íráshoz! Nagyon kellett. Bár kicsit sem reménykedem benne, hogy bármi hozadéka lenne azon kívül, hogy Vásárhelyt megmosolyogja az ország...

mfbill 2010.03.20 11:46:51

@Martian:
:DDDD
Az a vicc, hogy Hitler nagyon is ismerte ezt a stílust, csak a pofátlansága volt elenyésző a Fletóéhoz képest...

mfbill 2010.03.20 11:59:50

Félrehallás áldozatai vagyunk. Gy. F. nem államférfi, hanem álomférfi. 2006-ban megválasztottuk, aztán pechünkre felébresztettek minket.

mfbill 2009.06.27 12:46:08

Nekem is szimpatikus a mesélő, mert meg tudott bocsájtani és elismerte hibáját. Érdekes, hogy mindenki a testi megcsalatásra érzékeny, pedig százszor rosszabb, ha lelkileg távolodik el egymástól két ember. Nagy szerencse, hogy a feleség nem jutott el idáig, nem esett szerelembe, mert akkor már aligha tudott volna gondolkodni. És nem biztos, hogy a másik férfi személyében jobb emberre talált volna. Nem megszerezni nehéz a másik felet, hanem megtartani. Egy kapcsolat elején minden szép és jó, ilyenkor a nő szelíd galamb, a férfi pedig hősszerelmes. Aztán a hormonok működése csillapodik, és a szürke hétköznapokban derül ki, összeillik-e a két ember. Érdekes, hogy ezt érett férfiak és nők, több éves vagy akár évtizedes együttélés felrúgásakor alig veszik figyelembe. Saját és gyermekeik sorsát kockáztatva fejest ugranak az ismeretlenbe, aztán csodálkoznak, mikor kiderül, hogy csak keveseknek sikerül közülük értékesebb életet élni a válás után, mint előtte.
Örülök, hogy ez a pár így oldotta meg problémáit!