Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Alienita999

0 bejegyzést írt és 19 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Azt mondja A magyar helyesírás szabályainak 139. szabályában a c) alszabály, becenevén a harmadik mozgószabály: Két azonos utótagú összetétel (pl. nyomásdiagram, térfogatdiagram) különböző előtagja gyakran lép egymással mellérendelő kapcsolatba (nyomás-térfogat). Az…..
Az alábbi levelet küldtem ma el a Kiskegyed főszerkesztőjének a levélben szereplő linken lévő cikkre válaszként. Érdemes elolvasni a cikket is, ennyi rosszindulatot és hülyeséget ritkán lát együtt az ember. Íme tehát a levél, amennyiben érkezik válasz, azt is itt fogom közzétenni...
Alienita999 2015.05.02 09:01:43
@pythonozok:

A macskák nem véletlenül viselkednek úgy, ahogy!
Egy remek, kicsit hihetetlen példa.
Cicám világ életemben a lábamnál aludt az ágyban. Új lakásba költöztem, heverő a megszokott módon a sarokba. Egyszer csak azt vettem észre, hogy cicus egyre araszol felfelé. Előbb a derekamnál aludt, aztán pár nap múlva befészkelte magát a párnán és a fal fejtetőm közötti részbe. És egyre nyújtotta a lábát, feszített lefelé, később direkt úgy feküdt, hogy jóval lejjebb kelljen húzódnom.
Nappal a falnak dőlve olvastam, tévéztem. Egyre furcsábban éreztem magam, sokat fájt a fejem, különös panaszaim lettek. Az orvosok nem találtak semmit. Már minden megfordult a fejemben, és egyszer elkértem barátomtól az elektroszmog mérőjét. Az eredménytől mindketten döbbenten álltunk. A sugárzásmérő (ÁNTSZ által hitelesített) készülék egyszerűen olyan elektromágnenes dózist mért a falnak azon a részén, ahol a fejem volt órákon át, hogy gyakorlatilag nem is mérte: a vörös zónából már nem volt hová mennie... Mint kiderült: a falban volt egy törött villanyvezeték, plusz a szomszéd nagy teljesítményű plazmatévéje is közvetlen ott állt a fal túloldalán. Olyan elektromágneses dózist kapott a fejem hónapokon keresztül, hogy a szakember azt mondta, szerencsém, hogy maradandó károsodás nem történt...
Miért nem történ? Mert a cicám leszorított onnan éjjelente annyira, ahol már nem volt káros mértékű a sugárzás...
Egy életre megfogadtam: amire ő "figyelmeztet", arra érdemes odafigyelni... :-)
- Anya mindig sír. - Dolgozzon! - Dolgozik. Közmunkán van, de éhezünk. A kistestvérem után nem kapjuk a pótlékot. - Mert nem jár óvodába. - Nincs pénz. Nincs cipője. Mi lesz velünk? - Apád dolgozzon. - Börtönben van. - Bűnöző! - Fát szedett az erdőben, hogy ne…..
Alienita999 2014.11.25 18:46:39
@hjajjj: Nos, a helyzet az, hogy nem dacolnak a családdal, hagyományokkal. Pár éve együtt feküdtem a kórházban egy 16 éves roma kislánnyal. Abortuszra érkezett. A barátja bejött hozzá, egy magyar srác, intelligens, mint kiderült, főiskolán tanult. Mindenki ismeri a szitut: ha egy roma kórházba kerül, ott az egész ipam-napam. A kislányhoz senki nem jött a két nap alatt a srácon kívül. Mint kiderült, a család kitagadta, mert elvetette a babát, ugyanis a sráccal úgy döntöttek, a lány folytatja a gimnáziumot és továbbtanul. Értitek? Kitagadta a családja... Szerintetek hány roma fiatal vállalja ezt? Hogy egy szál egyedül szembe menjen egy olyan világgal, amely gyűlöli őt? TE kit választanál?
Mélyen tisztelt Doktornő! Ezúton szeretném jelezni, hogy az ön által néhány napja felírt, köptetőnek álcázott Ambroxol-Q nevű csodaszer, amelyet 30 mg-os tablettás kiszererelésben árulnak a patikákban és vénynélkül kapható, véleményem szerint patkányméreg. Vagy még annál…..
MEGJELENT! Hamarosan elárulom azt is, hogyan juthatsz hozzá, addig is nézd meg milyen szép, milyen klassz számok vannak rajta! :)  Szeretnél ilyet? Nyerd meg!Hozzászólásodban írd meg a választ az alábbi kérdések bármelyikére, és 5 CD-t kiosztunk ajándékba! (A helyes válaszokat…..
Lótuszom Üzenet a ladikból 2013.03.21 13:50:00
Bősze Emil Miklós barátomra emlékezve Bősze Emil Miklós 1949.12.06. - 2013.03.16.     Csended üzen... Jó volt élni, beteg testben ép szívvel holnapot remélni... Ballai magányban múzsáddal beszélni, rövid életedet Isten elé vinni.     Drága…..
Megkértem a nővért, hogy szóljon a doktor úrnak, mert beszélni szeretnék vele. Szólt is, amire az orvos azt válaszolta, hogy megnézi a Forma 1-et, azután jön. Kedves Praxis blog!    Történetemmel mindössze arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy amennyire jó…..
Alienita999 2012.12.16 07:14:07
Nem szoktam sokat irkálni, de erre válaszolnék...

Eter,

"Nyilván sok problémától szenved az egészségügy, de a sokat emlegetett magas színvonal nem a szigorúan vett beavatkozásban kell, hogy kimerüljön, hanem mivel nem szervekkel, betegségekkel, hanem emberek gyógyításáról van szó, ezért a folyamatos, kérdés nélküi tájékoztatásban, egyenrangú partneri viszonyban, és az esetlegesen felmerülő döntési helyzetek ismertetése is hozzá tartozik. (Így például sok betegség esetén automatikusnak kellene lennie, hogy dietetikus tanácsadást, pszichológust ajánlanak a továbbiakra. Vagy hogy használják, és tudják, hogy mire lehet használni a kórházi szoc.munkást.)"

Nos, akkor csapjunk a lecsóba. Nővérként kezdtem dolgozni 16 éve. Szerettem, mert sok emberrel kapcsolatba kerültem. Én magam is sokat voltam életemben beteg, tehát tudta, mit jelent a rettegő betegnek (mindenki retteg, higgyétek el) egy-két emberi szó, egy érintés, egy kis viccelődés. Néha többet, mint egy fájdalomcsillapító vagy nyugtató. Aztán ennek kezdett vége lenni. Egyre több adminisztrációt nyomtak a nyakunkba, egyre többen dőltek ki az idősek közül, egyre kevesebben maradtunk. Én belerokkantam, ott kellett hagyjam a pályát.

Az azóta személyesen, betegként szerzett tapasztalataim... Az orvosok közül tisztelet a kivételnek, a legtöbben istennek képzelik magukat, vagy a beteget idiótának. Gyakorlatilag szinte nulla az esély a kommunikációra, mert ahogy bemész, egyből megszűnsz embernek lenni, csak a betegséged maradsz. Megszűnt az összefüggésekre épülő diagnosztizálás, gyógyítás, az orvos csak azokat a tüneteket veszi figyelembe, ami az ő szakterületéhez passzol. Néha az összes tünet nem is érdekli, így kaphattam reflux diagnózist gyomorsavhiánnyal és olyan gyógyszereket, amelyek fél évre a minimálisra csökkentették az emésztésemet, állandóan rosszul voltam, nem tudtam semmit megenni, teljes körű ásványi és tápanyaghiány alakult ki, nem tudtam felkelni, összeomlott a keringésem. De a rossz vicc az, hogy hiába mondtam az orvosnak, csak tamáskodott, hogy biztos pszichés... A gyógyszerek elhagyása után lassan visszaépültem a megfelelő szintre, már napok óta egyszer sem akartam elájulni, csak ennem kell. A lényeg: az alaptüneteket egy generikum okozta (nem bírja ezeket a készítményeket a szervezetem, de ezt sem hiszik el, hogy gyors és kellemetlen tüneteim vannak az összestől), a gasztroenterológiainak tűnő kísérő tüneteket egy előző műtétből visszamaradt, egész hasüreget érintő összenövés bélérintettséggel. Ezt mind magamnak kellett privát kivizsgáltatnom, mert az engem kezelő orvosok egyszerűen nem láttak túl az egyes tüneteken, amire ők ráhúzták a nekik tetsző diagnózist.

Más. Hiába küldik az embert pszichológushoz. A TB évek óta nem téríti, szóval megfizethetetlen. Ilyenkor jobb a buta embernek, mert rosszabb, ha tudod, mi lenne a megoldás, de nem engedheted meg magadnak, mint ha nem is tudod. Megjegyzem, pont ezért nem ajánlgatják az orvosok, mint lehetőséget, hiszen kevesen tudják finanszírozni, aki meg igen, az valószínűleg már jár :-S

Még más. Az elejéhez kapcsolódva... Két éve szemműtétem volt. Ott kezdtem az "életemet" (hároméves koromtól állandó beteg voltam), és a pályámat is. Én egy emberi világra emlékeztem, amikor az éjszakás nővért ketten-hárman körülültük, és ő beszélgetett az aludni nem tudó, esetleg félő, szorongó betegekkel. Máig jó szívvel emlékszem rá, és másokra is, ők még igazi ÁPOLÓNŐK voltak. (Az ápolásba, úgy tanultuk, hogy beletartozik a beteg pszichéjének a gondozása is). Én a magam idejében ugyanezt csináltam: próbáltam a kórház félelmet keltő miliőjébe némi emberséget, vidámságot csempészni. Ami most van, az egy borzadály. A nővéreknek fogalmuk sincs a betegek nevéről. Urambocsá' a keresztnevükről pláne. (Nekünk az idős, másnapi műtéttől szorongó néni még "Marika néni" volt, nem a "kettes ágy"). Ha az ember kér valamit, vagy megkapja, vagy nem (nem vagyok sem hisztis, sem nagy törvényű beteg, inkább megpróbálok ilyen helyzetekben olyan észrevétlen lenni, amilyen csak egy ember lehet), szerencsém volt, mindent vittem magammal a műtéthez. Régen a tabletta mellé jó szó is járt...
Mindenki rohant, mogorva nővérek, nyúzott, pörgő orvosok. Ez olyan szinten tud egy amúgy kiszolgáltatott, szorongó embert stresszelni, hogy azt nem kívánom senkinek.
Tegnap a Parlamentben egy jobbikos képviselő beszélt arról, hogy vannak a magyarok és vannak a "magyar állampolgárságú cigányok", akik Kanadában rontják Magyarország jó hírnevét. Ezt már megszoktuk, de a külügyminiszter helyett válaszoló Hende Csaba államtitkártól…..
Avagy a társadalombiztosítás védelmében Magyarországon – és javarészt a válság hatására immár Európa, sőt, a világ nagy részén – jó ideje úgy folyik a vita a nyugellátások, az időskori gondoskodás átalakításáról, hogy egy lényeges üzenetet sehogy sem akarunk…..
Alienita999 2012.04.25 07:36:27
@Tommmyka: Különösen, ha te magad egy önhibádon kívül megrokkant, sokszorosan súlyos beteg ember vagy, aki ha összetöri magát, sem talál munkát, egyre drágábbak a gyógyszerei, a lakását alig tudja fenntartani, és nincs gyereke, mert nem lehetett. Hoppá. A kör bezárult. Ad valaki ingyen éles pisztolyt, egyszeri használatra?
Alienita999 2012.04.25 07:44:10
@SvenH.: A gyerek mindenkinek költség. Szerinted miért is nem vállal a romákon kívül lassan senki gyereket?? Értelmes, középosztálybeli felnőttek döntenek úgy, hogy erre a kapitális bizonytalanságra, jövőtlenségre nem vállalnak utódot, mert lehet, hogy fel sem tudják nevelni, nemhogy iskoláztatni. Mondjak egy példát? Az egyikük vagy mindketten elvesztik az állásukat. Ez ma hazánkban ma hopp, holnap kopp, senki sincs védve, bármit hisz is.
Közeledik a 2001. szeptember 11-i szörnyű terrortámadások tizedik évfordulója, de most hadd ne az eltérített és repülő bombaként használt gépekről, személyzetükről és utasaikról írjak, ahogy ilyenkor szokás, sajnos nem is kicsit hatásvadász módon, hanem inkább a…..
ad6kap6 Mi történik a háttérben 2011.03.30 20:45:19
Gondoltam leírom, hogy mi történt a napokban.Pár hét óta egy titokzatos FÓRUM bejegyzés van az oldalon, ami egy ruhaosztásra hívja a tagokat. Gál Juli tette fel, aki aktív tagja egy közösségnek, ahol évente összegyűjtik a rászorulóknak a ruhákat. A múlt hét végén le is…..
Az alábbi történet tanulsága leginkább az, hogy olyan hűtőt kell venni, ami nem romlik el, mert ha már a baj megtörtént, akkor szinte teljesen hiába kapálózunk. Azért a 30 napon túli kínlódás a maga nemében elismerésre méltó, akinek volt már rosszabb, küldje el…..
Most, hogy túl vagyunk rajta, mint egy hasmenéssel nehezített all inclusive tunéziai nyaraláson, itt az ideje az önismeretet építő számvetésnek: mégis miért nézte az ország tévé előtt ülő részének egyharmada minden este Alekoszt és az ő szerelmét a legfelsőbb szinteken?…..
Alienita999 2011.07.26 08:03:16
@önorm42: "Akik ezt nézték, nem tartják szarnak" - mi több, "jókat nevettek". Hogy min, ha agyonvernek sem tudom, mert nekem a humor másutt kezdődik, de abba belegondolva, hogy hány ember nézte, egyszóval milyen primitív szintre süllyedt ez az ország, nagyon szomorú. Az első két-három adás után azt vettem észre, hogy belém is átszivárgott a villabeli feszültség, a frusztráltság; szinte láttam a fejekben bőszen forgó kerekeket, hogy kit hogyan, miért, mikor lehetne esélytelenné tenni, kikészíteni... Na, ez nekem sok lett. A való való világban is ez van, pont ez elől menekülne az ember a képláda elé, egy kis buta, rózsaszín ködért, de már ott sem kapja meg. Marad a könyv...