Regisztráció Blogot indítok
Adatok
jan316

0 bejegyzést írt és 47 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2008.11.21. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
Konzervatórium Mélyrepülés 2008.10.12 13:13:00
"A bal-és "jobb"oldali újságíróknak is sikerült napról napra silányabb minőségű szellemi termékekkel előrukkolniuk az elmúlt héten, hetekben. Az egyik marxista sületlenségekre húzza rá a nettó zsidózást, a másik pedig a széteső baloldal utolsó mentsváraként…..
jan316 2008.12.02 16:43:00
jan316 2008.12.02 17:31:16
Nekem úgy tűnik, Mr. Hayek sem a mai Magyarországon él.
Én sem tartom helyesnek, ha a felek a kedvenc szerzőik mögé bújnak, meg nagyképűség-szaga is van ennek olykor. Mindazáltal az általam felsorolt szerzők kirajzolnak egyfajta nem szocialista, nem baloldali, hanem konzervatív álláspontot. Szerintem ez a konzervatív gondolkodás egyik lehetősége. Ma. Itt. Én ezt tartom célravezetőnek: lokális közösségek, erős, de differenciáltan működő szociális háló, integráció (a mézesmadzag és a korbács együttes alkalmazása bizonyos rétegek esetében), egészséges mértékű intervenció. Az államot nem kényszeríteném éjjeliőr-bódéba, de nem is hagynám a fejünkre nőni. Egyensúly. Szintézis. Örülnék, ha ezt legitim álláspontnak tartaná, azzal együtt, hogy nem ért vele egyet. (Egyébként ha jól látom, pl. az általam nagyra tartott Egedy Gergely is így gondolja, de tényleg hagyjuk a szerzők mögé húzódást.)

Ha tehát a jelenlegi helyzet megítélése a vitatéma, és nem az, hogy melyikünk az igazi konzervatív, az már jóval éretelmesebb dolog. lenne? lett volna?
Ponyemájetye? (vagy hogy is van)
jan316 2008.12.02 18:15:19
Nem dönthetek egy olyan dilemmában, ami szerintem nincs, illetve nem így áll fenn pillanatnyilag. Az, hogy itt és most szocializmus van, szerintem puszta spekuláció.

Ideológiai elkötelezettséget én sem látok Disraeli és Bismarck mögött, de elvszerű és bölcs politikai cselekvést igen. (Elveik lehetnek a konzetvatívoknak, nemde?) De mondják, ha ekkora szociveszély van, maguk mért nem az ő módjukra akarják a szocik és demokraták hálójából kifogni a szelet? Nekem úgy tűnik, a gondolataikhoz szeretnék igazítani a valóságot, és nem fordítva. És ez, szerintem, hiba. Hozzáteszem, szerintem ez a legnagyobb hiba (s például ez az, amiben Burke-kel nagyon egyetértek).

Önök tovább nyomják eltökélten, hogy akkor tulajdonképpen mi is vagyok önök szerint. Én viszont nem szeretnék vitatkozni arról, hogy mi vagyok.

Megyek dolgozni. További jó szórakozást.

Konzervatórium Generációváltás a jobboldalon? 2008.11.25 15:36:00
" A látszat néha csal. De ha már a közhelyeknél tartunk, rángassunk elő a hajánál fogva egy másikat. Nem minden az, aminek az első pillantásra látszik. Egyeseket talán meglep, de még a magyar jobboldal sem.Mindenféle áramlatok vannak ugyanis, igaz, egyelőre alig…..
jan316 2008.11.29 11:20:58
jan316 2008.11.29 13:44:57
medve2,
nem mondtam, hogy szemetek itt az emberek, sőt nem is gondoltam. Nem menekülök, csak Gabrilo megkért, hogy másutt folytassuk a vitát és átmentem oda. Soha nem írtam, hogy Amerikát vagy az EU-t gyűlölöm. Életemben egy sort nem írtam Putyinról vagy Chavezről (a kettő egyébélként totál más tészta), ha írnék, vszeg nem dicsérném őket. Ellened tudtommal nem tettem semmit, ha mégis velem van valami bajod, tudod a számomat. Amit itt művelsz, az tényleg nagyon ízléstelen. Ha én lennék a moderátor, rég rendre intettelek volna (lám, a laissez faire átka). Németh Zsoltot sok tekintetben nagyra becsülöm, édesapja az egyik példaképem. Nem hiszem, hogy kardjába dőlt amiatt, hogy vitába szálltam vele. Tudod: vélemény-ellenvélemény. Akció-reakció. Szelavi.

gabrilo: nem azt döntöttem el, hogy a kettőnk vitájából émelyegve fogok kiszállni. Csak tudja, mióta eszkuzálta magát, folyamatosan árad felém a blog törzsszerzői és szerkesztői felől a megértés és nyitottság. Hm?
jan316 2008.11.29 15:19:17
Mandiner blog Budapest segge lyuka 2008.11.21 07:01:00
 Hogy hol van Budapest segge lyuka? Hol van az a hely, ahol pár négyzetméteren összesűrítve megkapjuk mindazt, amit Demszky Gábor városában utálunk?  Biztos sokan azt válaszolják, hogy a Nyugati téri aluljáró ez a bizonyos ánusz. Nos, ők tévednek. A Nyugati téri…..
jan316 2008.11.22 15:17:58
jan316 2008.11.24 09:58:34
Konzervatórium Nemzeti blogcsúcs - ami kimaradt 2008.11.21 14:09:00
Írásban mindig könnyebb megválaszolni olyan kérdéseket, amik elhangzottak a Nemzeti blogcsúcson - így törvényszerűen maradtak ki fontos gondolatok. Anélkül, hogy kimerítően megpróbálnék válaszolni újra a kérdésekre, igyekszem inkább kiegészíteni az elmondottakat azzal, amit…..
jan316 2008.11.22 16:10:11
Shenpen,
érdekes, hogy mennyi fogalom van, ami alatt teljesen mást értünk. Én úgy érzem, nem túl sok, hanem túl kevés a politika, amennyiben a közösség ügyeivel való felelős foglalatosságot értjük alatta. Persze, hogy túl sok, ha egy elfajzott, aberrált hatalmi elit marakodását értjük alatta, ami beszivárog a hétköznapjainkba is, sőt belénk, és olyan elképesztő identitásaink lesznek, mint „fideszes” vagy „szadeszos” stb. De hát értsük alatta az előbbit.
Jó értelemben véve már az is politika, hogy itt és most eszmét cserélünk.
De ez talán nem függ össze szorosan azzal a kérdéssel, hogy mekkora is legyen az állam. Én csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy az állam mindenkor ideális méretéről elmélkedni doktrinerség. És a feltételezett államimádattal szemben harcolni szintúgy.

zstukacs, hogy a konzervativizmus baloldali vagy jobboldali... Van a konzervativizmuson belül egy szép hagyomány, amely – amikor épp szükség van rá – bírálja a liberális- kapitalista, deregulatív (ha úgy tetszik, jobboldali) vonulatot: Carlyle, Coleridge, Asbóth János, Eliot, Chesterton, Polányi Károly, Scruton stb.

Nyilván a szociális automatizmusok nem jók, pl. nem kéne minden nagycsaládnak ingyen tankönyvet adni, csak amelyik tényleg rá vagyon szorulva stb., és persze, hogy a segélyezés helyett/mellett az integráció az ésszerű konzervatív program. De ehhez jól működő állam kell.
jan316 2008.11.23 09:53:07
Kedves Gábor, nem rajongok a címkéző vitákért, másodpercek alatt zsákutcába bírnak vezetni, meg az élet nagyobb és bonyolultabb annál, hogy elférjen a fiókjainkban, de mivel definíciók nélkül nem ússzuk meg, legyen. Lehet azon huzakodni, hogy a ker. vallásra nyitott, esetenként antimarxista és antibolsevista Polányi Károly szoci-e (leszocizható, de a pejoratív konnotációk miatt ezt mégsem javasolnám, bonyolultabb jelenség ő is annál). Az én konzervativizmusomba a Polányi nem evolucionista-vitalista, hanem erkölcsi alapú polgári kapitalizmuskritikája bőven belefér. Ebbe a sorba pedig épp azért fér be, mert az állami intervenció szükséges voltát hangsúlyozta a liberális kivonulás helyett, és erről azért beszélek, mert szorosan összefügg a konztrvatív emberképpel. Nem tudom, mi az a „társadalmi-erkölcsi értelem”, amiben a libertáriusok egy követ fújnak a konzervatívokkal. A konzervativizmus liberalizmus-kritika (is) illetve ideológia-kritika, így a bal- és jobboldali liberalizmus a konzervatívok kritikájának tárgya. Kéne legyen. Merthogy pl. homlokegyenest más antropológiai elképzelésből indulnak a libertáriusok: szerintük az emberi lény, ha békén hagyják, (tehát az „állam” és elhúz az élet lehető legtöbb minden területéről), megcsinálja magának a frankót. A libertárius rendszerint radikális individualista, a konzervatív (sokkal inkább) közösségelvű. Ayn Rand és a konzervatívok? Hayek és Scruton között is látok néhány fényév távolságot.
A második neokon generáció tényleg más történet, csakhogy éppen ebben a történetben élünk. A jobboldali-liberális (libertárius), és az olyan provinciális neokonmozgalmak, mint a magyar, többnyire ugyanazokkal a premisszákkal dolgoznak, és a tevékenységüket rombolónak tartom. Gábor, talán az a fő különbség köztünk, hogy szerintem a neokonzervativizmus nem konzervativizmus, sőt. Még akkor is, ha eredetileg Strauss vagy Kristol kulturális értelemben konzervatív; hiszen kénytelenek vagyuk abból kiindulni, hogy a mai világban a gazdaság a fő princípium.

Semmi okát nem látom, hogy ne tekintsem az elmúlt pár évet klasszikus libertárius reformámokfutásnak, még akkor is, ha ez a népszavazás után megtorpant. Államimádat, fenntartom, nincs; a probléma az, hogy az állam hatalmas, működésképtelen rendszer, ami egyszerűen ránk rohadt. Volna ugyanis egy hivatalos szerv, afféle végrehajtó hatalom, amelynek az államot működtetnie kellene, ezt kormánynak hívják. Nem teszi (hanem végzi) a dolgát. Azonkívül – talán észlelted – a deregulációból következő aktuális világválságot éljük, ilyenkor sokkal több az állami feladat, mint rendesen, és amikor szerte a világon észbekapnak a nomálisabb politikisok, az nem államimádat, hanem a helyzet felismerése. Mondhatni, ez konzervatív erény. Míg tűzön-vízen át hordozni, zászlóra tűzve,az állam minimalizálásának jelszavát, no ez doktrinerség. Persze, nem kell mindent az államtól várni, csak azt, ami az ő feladata. Magyarországon az a probléma, hogy az állam nem látja el a feladatait, pl. közbiztonság, sorkatonai szolgálat, közszolgáltatások, ésszerű versenyszabályozás stb.

Gábor, az állam nem egy mindenkori elnyomó hatalom; ha megengedsz egy Lajos-parafrázist, az állam mi vagyunk. Mivel a XX. századnak tényleg vége, nincs olyan dilemma, hogy vagy az állam, vagy a köztes intézmények. Most erős államra van szükség, erős civil kontrollal, a kettőt nem kell szembeállítani. Én alapvetően nem az elvonás mértéke miatt aggódom, bár leheztne kisebb, és nem is az újraeolosztás mértéke, hanem iránya miatt. A baj az, hogy nem oda osztja újra az állam a te adódat, ahova rendeletése szerint kéne, vagyis nem jut hozzád vissza közszolgáltatások formájában, hanem jórészt a gazdaság külföldi tulajdonú szektorát támogatja vele.
jan316 2008.11.23 17:38:04
tölgy: nagyon félrevisz ez a címkézés. Szerintem nem abból kéne kiindulnod, hogy kit melyik fiókban tartasz, hanem hogy mond-e valamit, ami a jelenlegi helyzetben használható. Hayekkel pl. kitűnően egyet tudok érteni a számomra rokonszenves agnoszticizmusában meg az utópia-kritikájában, de ha valahol egyetértőleg hivatkoznék rá, attól még mesze nem volnék hayekiánus. Zavarnak a bénító klisék.
Ha még egyszer nekifutsz a Nagy átalakulásnak, látni fogod, hogy Polányi a morális szolidaritás talaján áll, egyenlő távolságra tartva magától a bolsevizmust és a fasizmust. Baloldali? Persze, és? Lenin baloldali volt? (Ez beugratós kérdés.) Ugyanazok a címkék egy kicsit eltérő politikai-kulturális kontextusban már mást jelentenek. Hatalmas különbségek vannak egy francia és egy latin-amerikai szocialista közt. Egyébiránt a jelenlegi helyzetre nem „a’ konzervatív választ kell előkeresni valamelyik kedvenc szerzőtől, pláne, hogy ennek a kritériumai vitatottak. Föl kell mérni a helyzetet, és helyes választ adni rá, és ez a konzervatív atitűd. Szerintem.
A felelőségvállalás valóban érték, s mint olyan, egy rendes konzervatív számára fontos. De kinek a felelősségéről beszélünk? Azt, hogy melyik értéket preferáljuk, attól függ, hogy éppen melyik van veszélyben. A jelenlegi helyzetben péládul elsősorban a gazdasági-politikai döntéshozók felelessőgéről beszélnék és csak aztán az alávetettekéről. Viszont beszélnék, sokat, az alávetettek iránti igazi, racionális szolidaritásról, mint feledésbe merülő értékről.

Nem, nem csupán Clintonék elhibázott politikája okozta a jelenlegi válságot, hanem a globális szabadpiaci szisztéma velejárója, ezt némely meggyőződéses kapitalista is elismeri; ez kábé a harmadik ilyen nagy gáz a XVIII. század óta. Ilyenkor szokás előkeresni a jóléti kapitalizmus bevált technikáit, vagyis az államnak ez esetben több a dolga, amennyiben újra lehet éleszteni. Ha a világgazdaságra igaz a szabályozatlanság hipotézis, akkor Magyarországra is, ugyanis – nyilván feltűnt – hazánk nem egy protekcionista sziget a globálkapitalizmus óceánjában. Példul a működő gazdaság töredéke van hazai kézben, ennyit egyébként a befektetők elriadásáról.

Shenpen:
bocsánat, de azt, hogy amit mondok, csáthmagdis antiglob szöveg, amitől kend falra mászik, nem tekinthetem argumentációnak, mivel nem az. Ez már nem cimkézés, hanem billogozás. Így aztán ezzel szemben nincsenek érveim.
Egyébként nem vagyok antiglobalista. A globalizációt fontos hagyománynak tartom, csak a vele való jelenlegi abúzussal szállnék szembe. Nem a nemzetközi szervezetekkel van bajom „kategyház, Vöröskereszt”. Hadd kopizok Kristolt: „A hazaszeretet természetes és egészséges érzés, melyet mind a magán-, mind pedig a közintézményeknek támogatniuk kell. Ez már csak azért is erõteljes érzés Amerikában, mert bevándorló nemzet vagyunk… a világkormány eszméje rémes, minthogy világzsarnoksághoz vezethet. Mélységes gyanakvással kell figyelni minden olyan nemzetközi szervezetet, melynek tevékenysége végsõ soron ilyen világkormányzat felé mutat.”

A jó öreg Zeitgeist, az örök bűnbak... Hogy milyen a korszellem, az a mi felelőségünk. Például, ha érvelés helyett minősítünk és fikázunk, azzal hozzájárulunk ahhoz, hogy olyan legyen a magyar vitakultúra, amilyen. Mélyen egyetértek viszont azzal, hogy a globális gyalut egyenest nekünk találták ki, merthogy erre vagyunk vevők. Feri is pont nekünk való, mert vevők vagyuk rá. De ne legyünk rá vevők, és álljunk elő jobb termékkel.
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása