Regisztráció Blogot indítok
Adatok
sz.dalma

0 bejegyzést írt és 2 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Egy jó nevű egyetem diplomája és az ott megszerzett tudás remek ajánlólevél a végzés utáni elhelyezkedéshez. Számos nappali tagozatos egyetemista heti 20-40 munkaórában dolgozik tanulmányai mellett. Véleménye szerint az ilyen jelentős mértékű tanulás melletti munka…..
sz.dalma 2008.11.20 20:25:56
Természetesen a tanulás melletti munkavállalás alapvetően egyénfüggő, de a mértéke sem elhanyagolható. Az előttem szólók már viszonylag részletesen kifejtették, ki mikor vállal munkát. Én megpróbálom a dolgot egy kicsit más szemszögből megközelíteni.

Mint oly sokszor, véleményem szerint itt is az "arany középút" megtalálása a legfontosabb. Tehát egy bizonyos fokig érdemes időnk egy részét (bennünket érdeklő, szakterülethez kapcsolódó) munkára fordítani, de addig, amíg ez nem megy a tanulás rovására. Hiszen sokan abba a hibába esnek, hogy szinte alig járnak be órákra, de ha be is jönnek, álmosak, fáradtak... Egyszóval szerintem mindenki saját képességeihez mérten kell, hogy munkát vállaljon. Azért tartom hasznosnak az ilyen irányú tapasztalatszerést, mert egyrészt valóban könnyebb későbbi elhelyezkedést tesz lehetővé, de ezen kívül saját magunkat is jobban megismerhetjük, pl, hogy reagálunk az egyes helyzetekben; valamint számos készségünket fejleszthetjük.

Továbbá úgy gondolom, hogy minimum az első félévet érdemes munka nélkül eltölteni az egyetemen. Ennek számos oka van: meg kell szoknunk az új környezetet, be kell illeszkednünk, valamint fel kell mérnünk saját teljesítőképpességünk határait. Mindez szerintem elengedhetetlen a későbbi helyes munkaválasztáshoz (hol, hány órát dolgozzunk). Megjegyezném még, hogy a külföldön való tanulás/munkavállalás is legalább ilyen, hasznos.

Mindent összevetve tehát a munka bizonyos fokig (!) kompenzálhatja a tanulásra fordított idő elvesztését.
Mit gondol, miért él viszonylag kevés honfitársunk (más országokkal összehasonlítva) az Európai Unión belüli szabad munkahelyválasztás lehetőségével? Jó ez, vagy rossz? (A játékszabályok itt olvashatók, a november 21-én, pénteken 12.00 óráig beérkezett hozzászólásokat…..
sz.dalma 2008.11.19 21:29:20
Természetesen számos oka van annak, hogy viszonylag kevés honfitársunk vállal munkát külföldön.

Egyik alapvető ok szerintem, hogy elöregedő társadalomban élünk. Az idősebbeknek a rendszerváltás előtt szinte egyáltalán nem nyílt lehetőségük más országban munkavállalásra, nincs tapasztalatuk e téren, kissé szkeptikusak is a munkaerő-piac mobilitásával kapcsolatban. Miután pedig már életük nagy részét Magyarországon töltötték, megteremtve a biztos családi és anyagi hátteret maguknak, időskorukat is ebben az országban kívánják eltölteni. Talán tényleg a mi generációnk lesz a „váltás”, bár a szomszédos országokat az elkövetkezendő években szinte biztos, hogy nem fogjuk utolérni e tekintetben.
A más országba való költözési hajlandóságot azonban nem csak a mobilitással kapcsolatos vélemények befolyásolják, hanem a gazdasági, szociális környezet is. A földrajzi mobilitásban tehát óriási szerepet játszanak a megélhetési tényezők. Az emberek nagy része akkor hajlandó lakhelyet váltani, ha úgy gondolja, növekedhet vásárlóereje, életszínvonala, figyelembe véve a helyi béreket, adókat, szociális juttatásokat stb.. Ám mint köztudott, a magyar emberek pesszimisták, valamint nem mernek kockázatot vállalni. Ez alapvető probléma. Természetesen másik akadályozó tényező lehet, az adott nyelv és kultúra ismeretének hiánya, bár véleményem szerint nem itt van a legnagyobb baj. Fontosabb lenne, hogy az embereket jobban tájékoztassák a kínálkozó lehetőségekről.

Összességében véve szerintem alapvetően hasznos a munkaerőpiac mobilitása, hiszen lehetővé teszi az erőforrások hatékonyabb eloszlását, valamint hozzájárul a magasabb termelékenységhez, foglalkoztatottsághoz.