Adatok
mammamusz
0 bejegyzést írt és 46 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Történt egyszer, hogy az anyaméhben fiúikrek fogantak. Teltek a hetek, és a fiúcskák növekedtek. Ahogy növekedett a tudatuk, úgy nőtt az örömük is:
- Mondd, nem nagyszerű, hogy fogantattunk? Nem csodálatos, hogy élünk?
Az ikrek elkezdték felfedezni világukat. Amikor…..
mammamusz
2010.02.16 11:10:35
nagyon nehéz kérdést tettél fel, ezért tettem fel én is. Mivel gyakorlati példát kértél, ezért merek rá válaszolni. Nagyon nehéz, de kellő empátiával, szeretettel megoldható, pláne ha a felek már így ismerik meg egymást. Egészen biztos vagyok benne, hogy ha én nem 18 év házasság után keveredtem volna a templomba, hanem a férjem így ismer meg, akkor most teljes lelki nyugalommal mondhatnám azt, hogy igen. Élhet együtt a két fél. Most egy kicsit nehezebb, sokkal több empátiára van szükség mindkét fél részéről, mint amennyire eredetileg gondoltunk, de TUDOM, hogy megbírkózunk vele. Nem mondom, hogy nem volt végigvitatkozott, végigsírt éjszakánk, de egészen biztos vagyok benne, hogy sikerülni fog. De iszonyat nehéz.
mammamusz
2010.02.18 14:00:12
Képzeljétek! XVI. Benedek pápa alig két hete közzétett üzenetében megemlékezett rólunk! A Pápa elégedett velünk!! Na persze nem személyesen dicsért meg – ott még nem tartunk (-; de azért mégiscsak megdicsért… És bátorított. Arra, hogy blogoljunk tovább.…..
Az alábbi történethez kevés kommentár is elegendő. Egy európai hospice-önkéntes vallomása egy sorsformáló találkozásról. Az írás érdekes kérdéseket vet fel elmúlásról, együttlétről, szolidaritásról. Talán nem túl erőltett a párhuzam a közelgő nagyböjttel, amely a…..
mammamusz
2010.02.12 14:44:51
@jabbok: nagyon örülök, hogy ezt írtad. Mindig is féltem a fogyatékosokkal, betegekkel, "más" emberekkel való találkozástól. Nem tudtam mit kezdeni az érzéseimmel, a gondolataimmal. Féltem tőlük, mert féltem attól, hogy megbántom őket. Nem tudtam, mi a rosszabb: ha észreveszem, hogy nincs lába, vagy ha nem veszem észre? Mindig úgy éreztem, hogy én "gonosz" vagyok, aki képtelen a másikat elfogadni olyannak, amilyen. Eddig mindenhol olyan visszajelzéseket kaptam, amit te is írtál, hogy "milyen csodálatos velük lenni, milyen szép a lelkük, stb..." Valahogy én nem éreztem soha csodálatosnak a az együtt létet velük, mert feszélyezett voltam és féltem. Nem láttam meg a lelküket, mert azzal voltam elfoglalva, hogy ne okozzak nekik fájdalmat. Végre valaki leírta, hogy ez a reakció normális és idő - sok idő - kell ahhoz, elmúljon a félelem és és meglássuk a külsőségek mögötti belsőt is. Köszönöm, egy kicsit megnyugodtam. Bár még mindig nem tudom, hogy hogyan is kell viselkednem, de legalább tudom, hogy mások is küzdenek hasonló kérdésekkel és ha időt szánok rá, akkor választ is kapok.
mammamusz
2010.02.12 14:53:18
@szófialoren: egyszer valakivel beszélgettem a halálról. Azt mondta, nem érti, hogy a keresztények miért mondják azt, hogy "hazamennek" miközben az ő igazán hívő barátnője is félt a haláltól, élni akart és bízott benne, hogy túléli a betegséget. Akkor azt mondtam neki, hogy mindenki fél az ismeretlentől. Ha félelmet érzünk attól, hogy Nyíregyházáról Győrbe költözzünk, mert mi lesz a barátainkkal, a családunkkal, hogy fogunk barátokat találni, jól fogjuk-e érezni magunkat, akkor hogy a búbánatba ne félnék a haláltól? Hiába hisszük, hogy jó helyre kerülünk, de mégis csak egy ismeretlen valami vár ránk. Én megértem az idős szerzetest. És megértem azt is, aki a jó halál kegyelméért imádkozik. Sajnos nagyon is megértem.
A sikerfilmek történetét dokumentáló szakemberek, művészettörténészek 2010-től újabb fejezetet illeszthetnek eddigi feljegyzéseik közé. Az Avatar, minden idők eddigi legnagyobb pénzügyi ráfordításával készült – és már eddig is a legnagyobb pénzügyi nyereségét…..
A média égboltozata vakító fényű állócsillagok világa.
Zenészek, diktátorok, futballisták, vagy netán ezek ötvözete, a nagy testvér győztesei, az élet apró incidensei mellett (válás vagy éppen egy átmeneti idegösszeroppanás) is megkapóan megközelíthetetlennek, és éppen…..
mammamusz
2010.01.18 16:01:21
@amancich: Engem pont az fogott meg anno a jezsuitákban (részint miattuk kerültem közel a katolikus valláshoz), hogy nem akarják a katolicizmust ráerőltetni a másik emberre. Simán elfogadják, tudomásulveszik azt, ha a másiknak a velükével ellentétes a véleménye. Nem értenek vele egyet, de nem is feszítenek meg miatta. "lenyelik". Én szeretném, ha ez továbbra is így maradna.
mammamusz
2010.01.18 23:27:57
@YganA: Nekem HLB egyáltalán nem tűnik fiatalnak. Inkább egy megfásult, kiégett ötvenesnek, aki már milliószor csalódott az életben és nem érti, hogy neki miért nem sikerült, amikor nála sokkal tehetségtelenebbeknek és hülyébbeknek igen.
mammamusz
2010.01.19 08:49:00
@mammamusz: Megnéztem egy posztját. Hacsak nem ötvenévesen jár egyetemre, valóban nagyon fiatal. Sajnálom. Ha nem változik, egy kiégett, megfásult öregember lesz belőle, aki nem fogja érteni, hogy az élet miért megy el úgy mellette, hogy nem is köszön neki...
Bocs az offért.
Bocs az offért.
Évek óta folyik a vita a cigánygyerekek oktatási integrációja körül. Sok esetben maguk a romák is különböző véleményt fogalmaznak meg. Juhász Júliának az OSIRIS kiadásában megjelent: „Találkoztam boldoguló cigányokkal is” kötetében olyan sikeres életutat bejárt…..
mammamusz
2010.01.14 15:53:58
@rianás: ha az vagy, akire gondolok, akkor mi már érintőlegesen beszéltünk erről a témáról. Úgy gondolom, a te véleményed nagyon is mérvadó lenne, hiszen olyan sokféle szemszögből ismered a "témát", mint kevesen.
Mi ösztönzi az embereket kérdések feltevésére? Mi tesz bennünket kérdezőkké, Keresőkké? Ilyen és hasonló dolgokkal tervezek halálra untatni mindenkit a következő percek folyamán. Habár nem mindenki dolgozik kutatási központokban, ahol olyan dolgokkal foglalkoznak, mint…..
mammamusz
2010.01.13 18:34:59
@bonne: Eddig úgy éreztem, a Szentlélek vezeti elém a jelzéseket. Akkor lehet, hogy tévedek? Az egész csak azért van, mert akarom, hogy legyen? Akkor a Szentlélek "fütyül" rám? És mindegy, hogy mit döntök, nem lesz semmi "értelme"?
Ezt nagyon nem szeretném elhinni. Kérlek, mondd, hogy félreértettelek.
Ezt nagyon nem szeretném elhinni. Kérlek, mondd, hogy félreértettelek.
mammamusz
2010.01.13 18:36:51
mammamusz
2010.01.13 20:17:56
@bonne: Nagyon köszönöm, megnyugtattál.
Talán kevesen tudják, hogy nem is olyan messze Budapesttől, Leányváron, egy alkoholistákat mentő ház működik papok, püspökök, szerzetesek számára. Állandóan telt házzal. Alig képesek befogadni az egyház gyermekeinek vezetőit, a nyáj pásztorait. Van rendtársam, aki évekig…..
Az elmúlt napokban egy kedves ismerősöm a következő üzenettel ajándékozott meg: „Október 11-én, VASÁRNAP, délelőtt 11 órától a Hősök terén az eddigi egyik legnagyobb roma tüntetésre kerül sor. A Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet elnöke, Kállai László és a hozzá…..
mammamusz
2009.10.12 14:31:47
mammamusz
2009.10.12 15:47:25
@Kitalátor feljegyzetei: nagyon durva... és szerintem (remélem) nem is igaz...
mammamusz
2009.10.14 09:08:09
@Duygu: én is inkább úgy gondolom, hogy nem az értelmiségiek számát kell(ene) növelni, hanem általában a tanultakét. Ha a 8 osztályt nem úgy végzi el, hogy abból 2 első és 6 második, hanem van egy-két szakmája, esetleg érettségije is mellé, akkor nem lehet azt mondani, hogy azért nem foglalkoztatnak cigányokat, mert képzetlenek. De ehhez valóban az kell, hogy megértessük velük, hhogy van értelme tanulni. Hogy attól, hogy cigány, lehet még remek ács.
Rezzenéstelen arc, pillantásmentes, távolba révedő tekintet, komoran összezárt ajkak, ősz haj, magas homlok, kissé beesett arc. Hatvan felé járó hajléktalan. Egy tévén ült lomtalanításkor a belvárosban. Az autók elsurrantak mellette, mások kiskamionokat pakoltak meg abból, ami…..
Hamarosan megváltozik a mise egyik legfontosabb imaszövege. Az eucharisztikus imában: „Ez a vér értetek és sokakért kiontatik” lesz. Azaz az eddig használt „mindenkiért” szó helyett a „sokakért” fog szerepelni. „Ennek használata 2009. Pünkösd ünnepétől kötelező” - írja a püspöki kar papokhoz szóló…..
mammamusz
2009.08.27 16:39:47
@saintlouisdefrance:
Egy nagyon régi hozzászólásra reagálnék, valószínűleg ezt már túlbeszéltétek, de csak most járok erre. Ezt írod: "a felnőtt korban keresztelkedők alapos katekumenátusába igazán beleférhetne két gépelt oldalnyi szöveg megismertetése, nem olyan nagy dolog az. "
nem olyan nagy dolog, amikor olyan problémáim vannak felnőttként (megkereszteltek, de soha nem neveltek katolikusként, most tanulom...), hogy mit kezdjek a gyónással, átmenjek-e az utca másik oldalára gyónás után, ha szembe jön a pap, mert mit gondol rólam, vagy egyáltalán mire való a rózsafűzér? Bocs, de alapvető dolgokat is úgy kell kirángatni a papból. Lehet, hogy ezeket minden 6 éves tudja, de a felnőttként keresztelkedők nem.
Egy nagyon régi hozzászólásra reagálnék, valószínűleg ezt már túlbeszéltétek, de csak most járok erre. Ezt írod: "a felnőtt korban keresztelkedők alapos katekumenátusába igazán beleférhetne két gépelt oldalnyi szöveg megismertetése, nem olyan nagy dolog az. "
nem olyan nagy dolog, amikor olyan problémáim vannak felnőttként (megkereszteltek, de soha nem neveltek katolikusként, most tanulom...), hogy mit kezdjek a gyónással, átmenjek-e az utca másik oldalára gyónás után, ha szembe jön a pap, mert mit gondol rólam, vagy egyáltalán mire való a rózsafűzér? Bocs, de alapvető dolgokat is úgy kell kirángatni a papból. Lehet, hogy ezeket minden 6 éves tudja, de a felnőttként keresztelkedők nem.
mammamusz
2009.08.31 19:47:19
@Nick_: Köszönöm, laza maradok. :)) Csak most készülök az áldozásra és még tele vagyok kérdéssel. Egy kicsit tartok tőle, hogy mi lesz. Eddig úgy éltem, ahogy Te írod, de valahogy úgy képzelem, hogy ha igazán az egyházhoz akarok tartozni és nem csak "magánúton" akarok hinni az Úrban, akkor legalább ismernem kell a szabályokat.
mammamusz
2009.09.01 15:54:12
@zzzsuzsa: Én már nagyon régen "magánúton" hiszek, ezt az érzést szeretném valahogy kibővíteni az egyházhoz tartozással. Én is úgy vettem észre, hogy sok érzelemmel, értékkel bővültem, mintha kiteljesedtem volna. De emellett ott van az az érzés, hogy butább vagyok, mint egy 6 éves. :))
A napokban kaptam egy emailt. Arról szólt, hogy valaki meglepődött, hogy bérmaszülőként nem fogadtak el egy elvált személyt, akinek új kapcsolata van. Mivel elvált, az egyház tanítása szerint nem vállalhatja a feladatot. Ma pedig órán az egyik tanárom, egy teljesen más…..
Nemrégiben a Népszabadság hasábjain értesülhettünk arról, hogy az EU kötelezővé tenné, hogy a GYES vagy a GYED idejéből néhány hónapot az apa vegyen igénybe. Ha így lesz, akkor mi sem térhetünk ki előle – teszi hozzá az illetékes elvtársnő.
Az első kérdés, ami felmerült bennem, hogy ugyan már miért…..
mammamusz
2009.03.25 15:32:09
@tanítvány: Erről már sokat hallottam, de így leírva még nem láttam soha. Döbbenetes. Különösen a helyzetgyakorlatok ejtenek kétségbe. Minden, amire nevelem a gyerekeimet, semmivé foszlik, ha ez nálunk is megvalósul. Ahelyett, hogy azt tanítanánk a gyerekeinknek, hogy miben különbözik a férfi és a nő, hogyan kommunikáljanak egymással, hogy ennek eredménye is legyen, megértsék egymást, azt hirdetjük, hogy mindenki az lesz, ami akar. Mint a viccben, amikor megkérdezik a fiatal apukát, hogy mi a gyermek neme és azt válaszolja, hogy majd ő eldönti. Ez viccnek még csak-csak elmegy, de élethelyzetnek???
Több gondolat fut össze bennem, amiért ezzel a címmel írok blog-bejegyzést… Először is a március 8., ami ugyan sokak szerint szocialista hagyomány, pedig igazából épp az ellenkező forrásból, Amerikából érkezett. Aztán ezzel a címmel ("A nő") jelent meg Dr.…..
mammamusz
2009.03.11 09:06:40
@vvths: A kemény játszmákra utaló mondatoddal nagyon nem értek egyet. Mintha a nők szándékosan tönkre akarnák tenni a férfiakat. Sokkal inkább arról van szó, hogy már szüleinknek sem tanította meg senki azt, hogy miben is különbözik a férfi és a nő. Hogy nem elég "azt hinni" hogy a másik érti, amit én mondok ne adj Isten, amire én gondolok, mert nem gondolatolvasó. Annyira különbözik egymástól a férfi és a női kommunikáció, hogy sokszor a másik fél hiába érti az elhangzott szavakat, a lelkével nem tudja felfogni, megérteni. Nálunk bizony sokszor fordul elő olyan beszélgetés, amikor szóról-szóra, gondolatról-gondolatra kielemezzük, hogy ott, abban a helyzetben, én azt mondtam és közben azt éreztem, a másik pedig ezt értette és erre gondolt. Eszméletlen félreértések szoktak ilyenkor kiderülni, mert egyszerűen nem értjük egymást.
Más: az elején valaki írta, hogy a házasságot sokan úgy kötik, hogy nem is ismerik igazán egymást. Én úgy gondolom, hogy igazán megismerni a másikat sokszor még 10-15 év is kevés. Ezért én nem ezt hiányolom, hanem az akaratot. Azt, hogy MINDKÉT FÉL közösen eldöntse, hogy márpedig én AKAROM ezt a házasságot és akár saját magammal is szembeszállok azért, hogy működjön. De elismerem, sokkal könnyebb az első vita után a válóperes ügyvédhez szaladni, mint heteken-hónapokon keresztül beszélgetni és megértésre törekedni. Túlzottan is elterjedt a "nekem ez jár" felfogás és az nem jut eszünkbe, hogy "neki is jár". Egyszer interneten beszélgettem valakikkel és felmerült, hogy nálunk nem volt apás szülés, mert a férjem rosszul van a vértől és nem szerette volna. Amit én (meg a férjem) ott kaptam, na, azt nem tettem ki az ablakba. A legfinomabb hozzászólás az volt, hogy ő bizony ki is vágta volna a férjét, ha nem kísérte volna el a szülésre. Ma sem értem. Miért csak az én kivánságaimat kéne a másiknak teljesítenie? Az ő vágyai, kívánságai nem számítanak? Valahol ezt érzem mostanában. Csak az én, az én, az én, mindkét (minden) oldalról. aztán csodálkozunk, ha nem teljesül. Pedig mindenkinek az akarata nem teljesülhet mindig egyformán.
Más: az elején valaki írta, hogy a házasságot sokan úgy kötik, hogy nem is ismerik igazán egymást. Én úgy gondolom, hogy igazán megismerni a másikat sokszor még 10-15 év is kevés. Ezért én nem ezt hiányolom, hanem az akaratot. Azt, hogy MINDKÉT FÉL közösen eldöntse, hogy márpedig én AKAROM ezt a házasságot és akár saját magammal is szembeszállok azért, hogy működjön. De elismerem, sokkal könnyebb az első vita után a válóperes ügyvédhez szaladni, mint heteken-hónapokon keresztül beszélgetni és megértésre törekedni. Túlzottan is elterjedt a "nekem ez jár" felfogás és az nem jut eszünkbe, hogy "neki is jár". Egyszer interneten beszélgettem valakikkel és felmerült, hogy nálunk nem volt apás szülés, mert a férjem rosszul van a vértől és nem szerette volna. Amit én (meg a férjem) ott kaptam, na, azt nem tettem ki az ablakba. A legfinomabb hozzászólás az volt, hogy ő bizony ki is vágta volna a férjét, ha nem kísérte volna el a szülésre. Ma sem értem. Miért csak az én kivánságaimat kéne a másiknak teljesítenie? Az ő vágyai, kívánságai nem számítanak? Valahol ezt érzem mostanában. Csak az én, az én, az én, mindkét (minden) oldalról. aztán csodálkozunk, ha nem teljesül. Pedig mindenkinek az akarata nem teljesülhet mindig egyformán.
mammamusz
2009.03.11 15:18:19
@homo secuiens secuiens:
Én nem önfeláldozásról írtam, hanem arról, hogy a másikat is vegyük "emberszámba" és vegyük figyelembe, hogy vannak neki is igényei. Ez azért nem meríti ki az önfeláldozás fogalmát. Nem olyan nehéz egy kapcsolatban tudni azt, hogy kettőnk közül melyikünknek nagyobb áldozat az aktuális teendő. Egyszer te, egyszer én. És itt jön az, amit blabla írt: ismerni kell saját magunkat is, ahhoz, hogy a másikat kellőképpen megismerhessük.
Én nem önfeláldozásról írtam, hanem arról, hogy a másikat is vegyük "emberszámba" és vegyük figyelembe, hogy vannak neki is igényei. Ez azért nem meríti ki az önfeláldozás fogalmát. Nem olyan nehéz egy kapcsolatban tudni azt, hogy kettőnk közül melyikünknek nagyobb áldozat az aktuális teendő. Egyszer te, egyszer én. És itt jön az, amit blabla írt: ismerni kell saját magunkat is, ahhoz, hogy a másikat kellőképpen megismerhessük.
Tudom, hogy mi papok mindenbe beledumálunk, amihez pedig nincs semmi közünk se’. Íme a példa: most akkor szabad, vagy nem szabad házasságkötés előtt lefeküdni egymással? Van egy rendtársam, aki hosszú ideig Japánban dolgozott, és – egyebek között – jegyesek…..
mammamusz
2009.02.13 09:18:02
@Bagradjan: természetesen zavarna egy ilyen mondat (bár nálunk egy kicsit más a helyzet, mert mindketten elsők voltunk egymásnak, bár az esküvő elött is éltünk szexuális életet) De egyetértek vadnyullal. Ha valahol elhangzik ez a mondat, ott baj van. És ez a mondat akkor is el fog hangzani, ha mindketten szűzen mentek a házasságba. Max akkor valahogy úgy fog hangzani: hogy bárcsak a Hufnágel Pistihez mentem volna feleségül! Egy JÓ házasságban, két egymást szerető ember között ilyen mondat akkor sem hangzik el, ha egyébként igaz lenne. Mert egy ember, aki valóban szereti a másikat, az tiszteli annyira a másik érzéseit, hogy ilyen felesleges dologgal nem bántja meg. Mert ugyan lehet, hogy igaz, de van valami oka, hogy mégis csak őt választotta és nem a Karcsit. Mert lehet, hogy a Karcsi ugyan ügyesebb volt az ágyban, de az is lehet, hogy nagyobb pofonokat is tudott adni. Egy romló házasságban nagyon változatosan és szívet gyönyörködtetően lehet megbántani egymást, függetlenül attól, hogy mikor is kezdték a szexuális életet.
Egyetlen olvasmányom Az istenek színevesztett szalónját, a fakó űlőkékre és a törtkarú székekre helyezett gesztusokat, a lombok meg a zápor és a szél együttesét, az istenek és köztünk ernyedő fonal irányát olvasom, a megoldás becsvágya és kényszere nélkűl, mint legelső…..
mammamusz
2008.11.11 15:21:06
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz