Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Grabb

0 bejegyzést írt és 648 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Filmbook DŰNE - Második rész 2024.02.28 06:00:00
- Na milyen vót a Dűne? - Őszintén? - Csakis! - A film elején Atreideseket lángszóróznak, a film végén meg Harkonneneket. - Így megy ez...
Grabb 2024.03.03 23:49:31
@scal: Csakhogy a Dűne világában a Kwisatz Haderach egy rendkívüli mentális képességekkel bíró ember, de nem egy isten, nem tud mindent, és nem képes bármire. Ez a probléma.
Grabb 2024.03.03 23:54:33
@scal: Nekem a férgekkel más problémáim akadtak :-) Például ilyen apróságok, hogy hogyan szállnak le róla. Meg hogy ugye hosszan bemutatják, milyen veszélyes a féreg, majd hogy mekkora hatalmas beavatási mutatvány megülni, utána pedig hirtelen kiderül, hogy lényegében ez a fremen sivatagi gyorsvonat, aminek a tetejére lehet telepíteni a fél sziecset, a tisztelendő banyát gyaloghintóstul, és át lehet vele száguldani a bolygó másik féltekéjére. És a féreg természetesen nem megy a homok alá, amikor emberek ülnek rajta, csak máskor...
Grabb 2024.03.03 23:55:30
@Grabb: És miután leszálltak a féregről, hogyan érik el, hogy az ne egye meg őket... Szóval vannak itt kérdések.
A Bory-vár látogatását terveztük és ehhez kerestem somlóit is kínáló éttermet a közelben. A somlóiban nem csalódtam, bár a teljes számla végösszege kissé mellbevágó volt. A méret tisztességes, mind a csokiöntet, mind a hab elég és jó ízű.  Amint a képen is látható, a rétegek rendben és…..
Grabb 2024.01.15 23:23:25
@P806: Kár kötekedni, nem létezik olyan nyelvtani szabály, miszerint csak ez volna a helyes (amúgy a „várat”-ra is lehet másik szófajt és jelentést találni, úgyhogy ez végképp nem érv), legföljebb ez a gyakoribb, és ezért megszokottabb a fülnek/szemnek.
A serpa szó említése legtöbbünkben a következő képet idézi fel: csomagok halma alatt roskadozó ázsiai vonású ember, aki botjára támaszkodva kíséri a Himalája legmagasabb csúcsaira a hegymászókat. Tényleg csak ennyit jelentene serpának lenni vagy ennél többről volna szó? Bizony, sokkal többről. A…..
Grabb 2023.08.24 08:53:47
De igen, a serpa foglalkozást IS jelöl, sőt, több foglalkozást. Az, hogy ez eredetileg egy népcsoport neve, nem kizárt, hogy más jelentéstartalma is legyen a szónak (ahogy pl. az „üveg” szót sem csak az üvegből készült palackokra használjuk).

Tehát a serpa egy népcsoport, egyben pedig a himalájai hegyivezetőket, illetve a hegymászók sporttevékenységét más módon támogató személyeket rendszerint szintén így nevezik, függetlenül attól, hogy nem mindegyikük serpa nemzetiségű. Ezenkívül a diplomáciában is létezik ez a megnevezés (ami szintén minden bizonnyal a hegyi tevékenységből ered), magas rangú vezetők személyes megbízottait jelöli.

Ami a hegyek körül dolgozó serpák fizetését illeti, nyilván viszonylagos, de nepáli mértékkel mérve kiemelkedően jól keresnek, a komolyabb teljesítményeket fölmutatók akár a nepáli átlagbér több tízszeresét is.

A bevétel „korlátozottságához” pedig mindenekelőtt két fontos adalék:
1. nem csak nyolcezresek vannak Nepálban;
2. nem csak Nepálban vannak nyolcezresek (számos serpa dolgozik a kasmíri nyolcezreseken is, amiknek a szezonja nyáron van).

És akkor arról ne is beszéljünk, hogy ma már távolról sem csak a Mount Everest a jelentős serpatámogatást igénybe vevő, jórészt oxigénes hobbimászók, magashegyi turisták célpontja: a Manaszlun például az utóbbi években elképesztő forgalom alakult ki, főleg az őszi szezonban, de már a legnehezebb/legveszélyesebb hegyek közt számontartott, korábban mindig csak kivételes képességekkel, ritka szerencsés időjárás esetén megmászható K2-re is nem egy szezonban száz körüli (kereskedelmi expedíciós) mászó jutott föl. Ezek a jelenségek a hagyományos szellemű hegymászók körében éles bírálatokat váltanak ki, a serpáknak viszont (akik közül nem egynek már nagy expedíciós ügynöksége is van) egyre komolyabb megélhetési forrást jelent.
Ebben a blogbejegyzésben elmondok néhány fontos tudnivalót erről az étrendről, amely segíthet a fogyásban, az egészség megőrzésében és a vércukorszint szabályozásában...
Grabb 2023.08.19 18:35:53
Sajnos a bejegyzés hemzseg a tárgyi tévedésektől.

A 160 grammos diétában NEM kerüljük el sem a kenyeret, sem a rizst, sem a burgonyát, hanem ezek közül csak azokat kerüljük el, amiknek nem megfelelők az összetevői vagy nem megfelelően vannak elkészítve. Fogyasztható az a kenyér, ami NAGYOBBRÉSZT teljes kiőrlésű gabonából készül (bolti kenyér esetében a teljes anyaghányad MINIMUM 40% százaléka teljes kiőrlésű liszt kell hogy legyen). Nem fogyasztható a sima fehér rizs, de fogyasztható (például) a basmati vagy a barna rizs. Heti egyszer fogyasztható a burgonya is, zsiradékban sütve.

Fontos! A fenti fogyasztható élelmiszereknek mind magas a szénhidráttartalma, legtöbbször pont olyan magas, mint nem fogyasztható társaiké. A különbség abban van, hogy a fogyaszthatók lassú felszívódású szénhidrátok.

Az alacsony zsírtartalmú tejtermékek és a gyümölcsök esetében szintén nem önmagában a szénhidráttartalom az érdekes, hanem hogy ezek MIND gyors felszívódásúak! A gyümölcsök kivétel nélkül gyors felszívódásúak, tehát HAMIS állítás, hogy nem emelik meg gyorsan a vércukorszintet! De igen, megemelik, pont ezért minden gyümölcs és a sovány tejtermékek fogyasztása csakis KORLÁTOZOTT MENNYISÉGBEN és KIZÁRÓLAG BIZONYOS NAPSZAKOKBAN engedélyezett, ez RENDKÍVÜL LÉNYEGES, SARKALATOS eleme a 160 grammos diétának, különösen ha valaki cukorbetegség vagy inzulinrezisztencia miatt végzi!

Nem folytatom, a diéta valós alapjairól a Kifőztük.hu oldalon olvasható többrészes leírás:

kifoztuk.hu/tag/160g-dietasuli/
 „ Azt mondták, a második sokkal nehezebb lesz. Az biztos. De én nem ijedtem meg. Mert ez a könyv nem a második, hanem az első könyv második fele. Nem is »ugyanolyan«. Ugyanaz. Csak egy évvel később lett kész. Van abban valami szívvidító és kétségbeejtő is, amikor szerzők, szerkesztők keresnek…..
Grabb 2022.12.27 16:02:15
@Motorhead: „Az Omegáról szinte semmi, pedig neki köszönheti a hírnevét”

Aha. Vagy az Omega köszönheti a hírnevét – és nem utolsósorban egész karrierjüket elindító és mindvégig meghatározó dalait – Presser Gábornak.

„Morózus , tüskés , mindenkiben ellenséget látó magányos ember.”

:-DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD
Fúúúúúú!!! A Presser könyvet írt! Az úgy kezdődött, hogy a fene tudja miért és hogyan, de egyszerre csak azon kaptam magamat, hogy a kedvenc zenekarom az LGT. Amikor az egyik karácsonyra kaptam egy Supraphon-lemezjátszót (ha megfelelő az életkorod, emlékszel  rá, a rácsatolható teteje volt a…..
Grabb 2022.12.27 15:56:34
@Motorhead: „Az Omegáról szinte semmi, pedig neki köszönheti a hírnevét”

Aha. Vagy az Omega köszönheti a hírnevét – és nem utolsósorban egész karrierjüket elindító és mindvégig meghatározó dalait – Presser Gábornak.

„Morózus , tüskés , mindenkiben ellenséget látó magányos ember.”

:-DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD
Az idegen tulajdonnevek és szavak kiejtése természetesen csak olyan nyelv esetében gond a magyarnak, amelyeket latin betűkkel írnak. Az Akadémia helyesírási szabályzata szerint minden más nyelv esetében a kiejtés szerint kell írnunk a megfelelő magyar betűkkel. Az előbbi esetben kétféle mód van…..
Grabb 2022.10.26 17:47:57
Nagyon jó, hogy szóba kerültek az idegen nevek magyar környezetben való viselkedésének szabályszerűségei, ezt a témát lehetne tovább bővíteni: az idegen szavak, nevek, kifejezések magyar nyelvbe kerülve minden esetben magyar szóként kell hogy viselkedjenek, magyar nyelvi szabályokkal: ez egy rendkívül lényeges alapelv, aminek figyelmen kívül hagyása sok buta gyakorlatot szült.

1. Talán a „médiák” helytelenítéséről szóló bornírt polémia mindenki előtt ismert. Nem volt igaza az etimologizálóknak, a magyar nyelvben a média nem többes szám, mert a magyar nyelvben többes számú szó csakis -k jellel végződhet. Ahogy nem többes számú magyarul a „keksz” (cakes), és a „fólia” helyett is fura volna a „fólium”-ot erőltetni az eredeti szóalakra hivatkozva.

2. A magyar nyelvben a műcímeknek csak az első betűjét írjuk naggyal, tehát fölösleges és zavaró pl. az angol címek (angolul sem egységes) írásmódját utánozni. Ha egy angol nyelvű cím megjelenik egy magyar szövegben, semmi nem indokolja, hogy összes szavát nagybetűzzük (és nincs is ezt előíró helyesírási szabály, csak kialakult rossz gyakorlat). Ugyanez vonatkozik pl. a német főnevek nagybetűzésére. A „wilkommenskultur” köznév, tehát ha magyar mondatban szerepel, akkor kisbetűvel írjuk, függetlenül attól, hogy a németek hogyan írják.

3. Márkanevek logószerű közlése: nem tudom, mi indokolja (a magyar helyesírási szabályok egészen biztosan nem), hogy reklámgrafikai megoldásokat, logószerű írásmódokat átemeljünk a folyószövegbe: iPhone, adidas, dpa, iWiW stb. A márkanevek szabályszerű helyesírása a nagybetűs kezdés, tehát teljesen mindegy, hogy mi van a logón, a folyószövegben a márkaneveket nagybetűvel kezdjük. Ez igaz pl. a modern zenekar- és egyéb művésznevekre is, ahol ezenfelül kerülni kell a szöveg értelmét összezavaró extrém megoldások átvételét is. Pl. teljesen abszurd, hogy az Aurevoir nevű zenekar neve után némely kiadványokban folyószövegben is pontot tesznek, a reklámgrafikai megoldásukat utánozva. Lehet jelezni az első előforduláskor, hogy a zenekar így írja a saját nevét, de nem lehet a szöveg olvasását minduntalan megakasztani a mondatok közepén funkciótlanul kirakott ponttal.

Összességében tehát mindenféle különc megoldást kerülni kell, és a szavaknak a magyar szövegben a nyelv saját szabályait kell követniük; ez éppúgy igaz a kiejtésre, mint a helyesírásra.
9 éve indítottam az oldalam, ahol gazdiknak segítek a macskáik viselkedését megérteni, és sokszor meg is változtatni. Sokszor adok tanácsokat ahhoz, hogy mit csinálj gazdiként a cicáddal, de most kilenc pontba szedtem össze, hogy mik azok, amiket semmiképpen se tegyél meg vele! A macskákról sokan…..
Grabb 2022.09.26 17:25:41
@Sir Galahad: EZ az ökörség, amit te írsz, a bloggernek tökéletesen igaza van. Felelős vagy az állatodért, teljesen ,mindegy, hogy mire van „igénye”, ha az kárt okoz. Más állatoknak sem engedjük meg, hogy „igénye” szerint öljön, romboljon, pusztítson. A házimacskák által szórakozásból tömegével elpusztított énekesmadarakban is van életösztön meg szabadságvágy, ezek pont olyan jogos igények, mint a macska vélt igényei.
„...erre a listára nem úgy kerültek fel a helyezettek, hogy az nekünk nem tetszik, amit ők előadnak. Ennél sokkal több kell, ehhez egy nagyon-nagyon rossz kulturális hatás kell, amit sok év viszonylatában, kitartóan gyakorol az adott előadó. Mi elsőrendűen a társadalomra mért hatást vizsgáltuk, és…..
Művészember Bródy hamis 2021.04.05 20:11:26
Felhozta a FB oldalam Bródy János „Tűz van, babám!” című dalát, melyben fiatalságom egyik legnagyobb zenei hőse a tőle megszokott szellemességgel arról énekel, hogy az elmúlt évtizedekben „aki nem lopott, az nem nyert". Jóságos bácsiként, bociszemekkel néz a kamerába, miközben kiosztja a mindenkori…..
Grabb 2021.04.10 20:28:59
@Grabb: (2.)

„…a Várszegi-féle Hungaroton teljes deffenzívába vonult, az itthoni piacra olyan minimális pénzekből készített könnyűzenei lemezeket (Pa-Dö-Dö, stb), amiből jól látszott, a tulajdonosnak egyetlen célja van: minden kockázat nélkül, a lehető legkisebb befektetéssel folytatni a lemezkiadást, és jól élni a megvásárolt jogokból. Csak az arányok érzékeltetése miatt írom le: akkoriban tárgyaltunk a Hungarotonnal, a »The Fruit of the Spirit« lemezünk kiadásáról, amire kaptunk egy 2,8 millió Ft-os ajánlatot (amiben már a reklámköltség is benne volt:-). Nem is értettük, ezt hogy gondolhatják komolyan, és elmagyaráztuk, hogy csak a stúdióköltség fog kb. hat-nyolcmillióba kerülni. Az volt a válasz, hogy ennyit még a Pa-Dö-Dö(sic!) sem kap egy lemezre, úgyhogy elégedjünk meg az ajánlattal.”

Minden normális üzletember célja a lehető legkisebb kockázattal, a lehető legkisebb befektetéssel a lehető legnagyobb hasznot realizálni, így amit dehonesztálólag adtál elő, az valójában annak bizonyítéka, hogy a Hungaroton a legjobb kezekbe került.
A The fruit of the Spirit tudtommal a Bolyki Brothers első albuma volt, 2002-ben. Ugyanebben az évben a Pa-Dö-Dö nagyjából a tizedik nagylemezénél tartott… A Hungaroton válasza tehát nekem mély üzleti realitásérzékről tanúskodik, a ti elképzelésetek kevésbé.

„A kérdés azért zenei berkeken belül nem annyira kérdés: Presser akkoriban a Postabanknak köszönhetően nem tudott olyat kérni, amit ne kapott volna meg (talán még többen emlékeznek arra a bizonyos VIP listára...).”

Persze, és nem is kell annyira az emlékezetre hagyatkozni, hiszen a lista személyekkel és pontos összegekkel a mai napig olvasható az interneten. Eltekintve attól, hogy a téma a legkevésbé sem tartozik a tárgyhoz – ugyanis idecitálása egyáltalán nem ad választ az eredeti kérdésre: Presser Gábor vajon miért nem az általa közös munkából jól ismert Hegedűs László által képviselt pályázót támogatta –, azért nem árt az általad elképesztő mértékben összezagyvált tények közt rendet tenni.

A VIP-lista körüli botrány (amiről egyébként utólag bíróság mondta ki, hogy semmiféle törvénysértés nem történt) arról szólt, hogy a Princz Gábor által vezetett Postabank aránytalanul kedvezményes hiteleket nyújtott a hazai politikai, kulturális és sportélet számos képviselőjének. Mint említettem, a lista olvasható ma is a neten, sok mindenki rajta van különböző ideológiai oldalakról – akikkel Princz feltételezhetően igyekezett jóban lenni – hát, pont Presser Gábor nem szerepel a listán.

Tehát a VIP-listának nincs köze ahhoz, hogy „Presser akkoriban a Postabanknak köszönhetően nem tudott olyat kérni, amit ne kapott volna meg”. Megjegyzem: nem tudom, mi volna ez a „minden”, de nem hiszem, hogy ilyen kaliberű és akkorra már tekintélyes életművet maga mögött tudó művész ne kaphatna meg „minden” támogatást az akkori egyik jelentős nagybanktól. Tehát maradjunk annyiban: ha Presser „bármit” kérhetett volna a Postabanktól, avval önmagában semmiféle probléma nem lenne, sőt, igen helyes volna. Egyébként nem is tudok róla, hogy valaha fölvetődött volna evvel a nyilvánosan vállalt szponzori kapcsolattal szemben bármi törvényességi vagy jó erkölcsbe ütköző kifogás. A Postabank az 1992-es (tehát a Hungaroton-privatizáció előtt három évvel tartott), pályaudvari LGT-búcsúkoncert támogatója volt, majd több projektben szponzorálta a Vígszínházat is – ami viszont nem Presser Gábor saját érdekeltsége, ő csupán a színház zenei vezetője, állami alkalmazottként. Ettől függetlenül elképzelhető, hogy a támogatás az ő személyes kapcsolatainak köszönhető, ha viszont ő intézte el ezt a munkahelyének, az inkább dicséretes, mint kifogásolható.

És még egyszer: mindez a legcsekélyebb mértékben sem kapcsolódik a Hungaroton-privatizációhoz.

(folyt. köv.)
Grabb 2021.04.10 20:30:30
@Grabb: (3.)

„Hegedűs pedig nagyságrendileg más pályán focizott, mint az LGT, a világ legnagyobb produkciói küldték el neki a turnétervüket, hogy ha van kedve, válasszon időpontokat, amiket ő szervez le Európában. Addigra az LGT-ről már tudható volt, hogy nem igazán képes átlépni az országhatárt, így semmiféle közös érdek nem fűzte össze őket. Addigra az LGT-ről már tudható volt, hogy nem igazán képes átlépni az országhatárt.”

A tények ilyen nagyvonalú kezelése kissé megnehezíti a beszélgetést :-) Az a helyzet, hogy az LGT volt a kevés hazai zenekar közül az egyik, amelyiknek sikerült már jóval a rendszerváltás előtt többször is „átlépnie az országhatárt”, piaci szervezésben is (!), sikereket elérve (és ha egyik tagjuk nem marad átlépve az országhatáron, amivel többek között egy ígéretes élő szerződést is fölrúgott, ki tudja, még mi jöhetett volna).

Persze a legfontosabb kérdés itt az, hogy vajon a rendkívüli képességekkel bíró Hegedűs László, illetve a „Polygram–Hegedűs-csoport” vajon csak a Hungaroton megszerzése esetén lett volna képes tovább eredményesen működni? Ha nem, akkor mi akadályozta meg őket abban, hogy saját cégeikkel „a magyar zenei élet számára óriási nyereséget” jelentsenek?
Grabb 2021.04.12 10:15:15
@Bolyki György: A rendszerváltás környékén az LGT zenekarként gyakorlatilag már nem működött, mindenki megtalálta és csinálta a saját egyéb projektjeit, ezért is volt 1992-ben a búcsúkoncert, ami után még néhány visszatérős föllángolás előfordult, de folyamatosan működő zenekarként nem tértek vissza. Annál többet, amit az LGT, a Neoton és még páran elértek (ami a rendszer ismert viszonyai közepette így is csodaszámba ment), a rendszerváltás után sem produkált senki nemzetközi szinten, és ennek aligha annyi volt az oka, hogy Hegedűs László meg a Polygram nem kaphatta meg a Hungaroton archívumát. (Mielőtt valaki félreértené, azt sem gondolom, hogy a magyar zenekarok ne volnának képesek produkálni a többnyire angolszász térből kikerülő világsztárok színvonalát.)
Sokat vitatott téma Izrael és a palesztinok közti vita kérdése. A múlt héten az Egyesült Államok, helyesen, visszanyúlt a Reagan elnök kormányzása alatti amerikai állásponthoz és a Júdea-Szamáriai zsidó telepeket legálisnak minősítette. Az EU állásfoglalást akart kiadni, mely ellentettje lett volna…..
Grabb 2019.11.26 21:20:38
@Huba Marosi: "Az osloi megállapodás pont azon ment el, hogy meg sem említette a 3-5 millió palesztin menekült helyzetét."

Miért is kellett volna? Nincs 3–5 millió tényleges menekült, ennyien nem menekültek el Izrael területéről. Összesen 7–800 ezer arab menekült el, az oslói megállapodáshoz képest több mint negyven évvel korábban. Vagyis a 3–5 millió többsége nem a tényleges menekültek (azok az oslói megállapodás idején objektív okokból jelentős részben idős emberek voltak, ha egyáltalán élnek még), hanem a leszármazottaik, akik normális esetben nem örökölhetnek menekültstátuszt. Csak hát ugye ebben az ügyben nincs normális eset, jelentős részben az ENSZ-ben levő arab és (nyugati balos) arabbarát többség miatt. Ó igen, a BT-ben lévő USA-vétó természetesen sokat számít, hiszen ha ez sem lenne, talán már eltörölte volna Izraelt a föld színéről a béketábor, az ENSZ nagyobb dicsőségére.
Talán nem meglepő, hogy ameddig a készlet tart olvasgatom a Kairosz Miért hiszek? interjúsorozatának elő-előkapott kötetét. Hatalmas mennyiségű beszélgetéssorozat ez, amelyből kb. húsz kötet áll rendelkezésemre. Mint már korábban megírtam, nem mind vált élménnyé bennem. Eddig mindegyiknél…..
Grabb 2019.03.20 21:08:09
Kicsit borúsra sikerült a mai válogatás, de hát ezt dobta a gép... Azért örömmel nyújtom át nektek ismét, most a hosszú hétvége miatt egy nappal korábban a megszokottnál. Vagy csak nekem van vasárnap fílingem?  1910 körül. Korbácsoló-pellengér a baltimore-i városi fegyintézetben, USA..
Grabb 2019.03.16 23:51:48
@hátramozdító: Egy képpel följebb emberek kínzására rendeltetett eszköz és helyiség látható.
Grabb 2019.03.17 10:27:31
@csókolom a Miniszterelnök Úr kezit: Valóban, a ló nem bűnöző, de legfőképpen nem ember. Öncélú kínzása nem is elfogadható, csakhogy a képen nem ez látható. A ló haszonállat, amit itt nem kínoznak, hanem a rendelkezésre álló (nyilván a kornak megfelelően kezdetleges) lehetőségek mellett megpróbálnak eljuttatni arra a helyre, ahol hasznot hajt. Szomorú, hogy ez előbb tűnik föl, mint egy embernek a másik képen látható, (nézőközönség jelenlétével súlyosbított) megalázása és kínzása, ami még akkor is embertelen és elfogadhatatlan, ha valódi, mai értelemben vett bűnözőről van szó, ami nyilván ennyi idő távlatából nem is lehet egyértelmű.
Ha valaki szeretné megnézni a legrégebbi magyar repülőgéphangárt, siessen. Épp most bontják, hogy – ha helyesek az értesüléseink – a helyén egy Lidlt húzzanak fel. (Na persze a bontás után is lesz legrégebbi magyar repülőgéphangár, csak már nem…..
Grabb 2019.03.03 12:37:35
@Zubreczki Dávid: Biztos, hogy Lidl lesz ott? Ugyanabban az utcában (Újszász) ott van nem messze egy régóta működő Lidl (lehet, hogy a területet még evvel összefüggésben szerezték meg anno, és most bérbe adnák). Hacsak be nem zárják a meglévőt, elég fura ötlet lenne attól tényleg szinte méterekre egy másik...
Grabb 2019.03.06 11:19:57
@Zubreczki Dávid: Bocs, ezt benéztem… Valaki most osztotta meg Facebookon, és eszembe se jutott, hogy a dátumokat megnézzem :-(
A szemantika és pragmatika sokat tudna mondani arról, hogyan születnek valós társadalmi cselekvések szimbolikus gesztusokon keresztül. Például olyanokat, hogy ehhez sok mindenre van szükség: a történelmi pillanattól kezdve a személy vagy személyek státusáig bezárólag, hogy a…..
Grabb 2014.07.16 18:19:55
@Antal József: „Szent István római keresztény irányvonala győzött az ortodox keresztény Koppánnyal szemben.”

Szent István idejében még nem volt egyházszakadás.
Mindenesetre egy érdekes adalék az ő fölfogásáról, az Intelmekből (kiemelések tőlem):

„Hiszen maga az Úr mondta Péternek, akit a szentegyház őrzőjévé és felügyelőjévé emelt: 'Péter vagy, erre a sziklára építem egyházamat.' Ő ugyanis ÖNNÖNMAGÁT NEVEZTE KŐSZIKLÁNAK, s nem ám fából avagy kőből épült egyházról beszélt, hanem az újonnan nyert tömeget, a kiválasztott népet, Isten nyáját, mely hitben kioktattatott, keresztségben megmosatott, kenettel olajoztatott, hívta A SAJÁT MAGÁRA ÉPÜLT szentegyháznak.”

mek.oszk.hu/00200/00249/00249.htm
A nőket, az orvosokat és a szülésznőket is érinti a legújabb változtatás a terhesgondozás rendszerében: elvileg az anya választhatja meg, hogy ki kísérje figyelemmel őt a babavárás során, a gyakorlat azonban valami egészen más irányt mutat...
Grabb 2014.07.05 22:12:38
@GTOnizuka: Magyarországon az otthonszülések statisztikája JOBB, mint a kórháziaké. Mindig is jobb volt. De a cikk egyáltalán nem az otthonszülésekről, hanem a várandósgondozásról szól.

Mint ahogy a szülésznők önálló munkájának akadályozása sem a szakmai szempontokról szól, hanem egész másról...
Miközben a hivatalos Magyarország hosszú távú energiapolitikáját teljesen Oroszországhoz köti a paksi paktummal, miközben a kormánypárt hívei szinte minden fórumon Oroszországot látszanak favorizálni a nyugati szövetségi rendszerrel (EU, Egyesült Államok) szemben, Oroszország…..
Grabb 2014.03.01 20:48:13
@maxval a gondolkodó birca:

„Oroszország nem kommunista.”

De az. Hogy papíron nem, az semmit nem jelent. A állami hatalom egy ex-KGB-s gengszterbanda kezében van, és az élet minden szintjén a volt kommunisták, komszomolisták és titkosszolgálati emberek gyakorolnak hatalmat – hogy most egy részük keresztény jelmezt visel, az megtévesztés és számítás. A mai putyini Oroszország minden ízében a bolsevik ideológiát hordozza. Még az Egyházba a rendszerváltás után beáramlott tömegek jelentős része is kommunista gyökerekkel bír, és hozta magával a bolsevik mentalitást és szocializációt, annak összes gyomorforgató és aljas megnyilvánulását produkálva. Nem véletlen, hogy mérhetetlen károkat okoznak, egyházközségeket vernek szét, papokat tesznek tönkre és félemlítenek meg – és nem véletlen, hogy az egyházi vezetés jelentős része is ma olyan, amilyen: ezeknek a tömegeknek az ízlését, mentalitását szolgálják ki, az ez ellen fölszólalókat pedig elhallgattatják. Orthodoxként olvass mérvadó egyházi sajtót, hiteles papokat és hívőket (magyar nyelven pl. az ortodoxszemle.wordpress.com oldalnak a mai orosz egyházi állapotokat taglaló cikkei), és meglátod, hogy a „nem kommunista” és a „keresztény” jelzők a mai Oroszországra nézve egyszerűen illúziókból táplálkoznak. Semmit nem jelent, hogy a magát kommunista pártnak nevező formáció ellenzékben van. Ez bizony egy minden ízében kommunista, bolsevik állam, a bolsevik hatalmi logikában élve, gondolkodva és cselekedve. Sajnos.
Grabb 2014.03.01 21:01:10
@Muzsikok közt: „Ezzel szemben tisztább a kapitalizmusuk mint nyugaton.”

Mit értesz „tisztább kapitalizmus” alatt? Oroszország a lehető legkorruptabb országok egyike.
Még mielőtt alant indokolnám: nem. Mondom ezt úgy, hogy én -- hegymászó nem lévén -- elfogadom azok objektív értékelését a nyolcezresek természetéről, és hogy miért nem szokták egymást az oda mászók menteni. Elfogadom, hogy az ilyen mentések szinte esélytelenek,…..
Grabb 2013.06.16 00:24:16
@MikeBoy: „Ahhoz, hogy 100 ember megmássza a hegyet, 40-nek meg kell halnia”

Ez abszurdum. Egy ember sikeres csúcsmászása semmilyen összefüggésben nincs avval, hogy hány másiknak nem sikerült, illetve hány másiknak sikerült úgy, hogy utána meghalt. Az a helyzet, hogy a 14 nyolcezres csúcson hatvan év alatt összesen kb. 700 ember halt meg, serpákkal, mindenkivel együtt. Ez azt jelenti, hogy évente átlagosan minden csúcson kevesebb mint 1. Ilyen kis számoknál még összehasonlításképpen sem lehet jellemezni a hegyek veszélyességi fokát százalékokkal. Nem véletlenül utaltam Grönland népsűrűségére.
Grabb 2013.06.16 02:59:18
@MikeBoy: „De ettől még igaz az, hogy 100 sikeres csúcsmászáshoz átlagosan 1000 próba kell?
EZ IS IGAZ, mert ezt hozza a statisztika.”

Nem, nem igaz, sajnálom. A Kancsendzöngán pl. az elmúlt hatvan évben alig több mint ezer ember fordult meg. Tehát ez egy ezres mintából EGY darab, és nem több. Ez az ezres minta így alakult, könnyen lehet, hogy a másik ezres teljesen másképp fog alakulni. Sőt, nemcsak hogy könnyen lehet, de szinte biztos, több okból is (pl. az utóbbi két évtizedben megszaporodott a nyolcezresmászások száma, amatőr turisták sokasága árasztotta el a nyolcezreseket, meg változtak a föltételek, nőttek a tapasztalatok stb.), tehát a következő ezres sokkal gyorsabban le fog pörögni, és teljesen más eredményeket fog hozni. Ahogyan ha a hatvan évet kisebb egységekre bontod, akkor is más-más eredményeket fogsz kapni.

„Ha a választások napján reggel az első 10%-nyi szavazót kikérdezed, kire szavaztak és kiderül a győztes mondjuk 70-30 arányban mert csak éppen két párt van, akkor az ott gyakorlatilag a végeredmény úgy, hogy a választók 90%-a még el sem ment szavazni! És ez tényleg így van.”

Nem, ez sincs így. A mérvadó közvéleménykutatások nem tetszőlegesen kiválasztott emberek véleményére alapulnak, hanem szigorú szempontok alapján válogatott, a teljes, vagy az adott területi lakosságot reprezentáló megkérdezettekére. Azonkívül az ún. közvélemény azért is könnyebben mérhető, mert annak alakítói egymásra is hatással vannak, és véleményüket azonos dolgok befolyásolják, míg egy hegymászó teljesítménye és/vagy részben a saját erőnlétének és fölkészültségének, részben pedig a külső körülményeknek köszönhető. Hiába akarsz a statisztikai törvényszerűségekkel érvelni, a statisztikák eredményei önmagukban sokszor nem érnek semmit, mert túl kevés hozzá a minta, és az eredmény pont olyan abszurd lesz, mint Grönland három fő per négyzetkilométeres népsűrűsége.

Ezenkívül szeretnélek emlékeztetni arra, hogy még mindig nem sikerült igazolnod azon állításodat, hogy a hegymászószakma a wikipédiás táblázatban alkalmazott módszert használná a hegyek statisztikájához. Ugyanakkor – mint arra már korábban is fölhívtam a figyelmet – a wikipédia-oldal vitalapján már évekkel ezelőtt szóvátették, hogy a táblázat arányai értelmetlenek és használhatatlanok, s akkor a szerkesztő ezt nemhogy nem védte meg, de avval magyarázta, hogy a mászási kísérleteket, úgymond, nehezebb számszerűsíteni. Ugyanakkor az általam belinkelt több száz oldalas, részletes statisztikai elemzés szintén téged cáfol, ugyanis a wikipédiával ellentétben nem a sikeres csúcsmászásokat, hanem a mászási próbálkozásokat arányítja a halálesetekhez, ahogy ez természetes is, mivel ezek az adatok tartoznak össze. És ez ugyanaz az összevetés, amit a hazai magashegyi hegymászószakma legeredményesebb sportolója és legtapasztaltabb expedíciószervezője (vagyis Erőss Zsolt és Kollár Lajos) is elfogad, amint ezt világosan kinyilvánították az Annapurna-expedíció sajtótájékozatóján.

Azt pedig nem te fogod előírni, hogy mikor szóljak hozzád. Amennyiben írsz, és továbbra is azt bizonygatod, miért jogos a valós halálozási arány tízszeresét kihozó statisztikát használni, akkor továbbra is válaszolni fogok. Ebbe jobb ha belenyugszol :-)
Grabb 2013.06.16 03:12:47
@MikeBoy: Még egy érdekesség: a nyolcezres csúcsok többségét az ötvenes években, néhányukat a hatvanas években mászták meg először. A XX. század első felében indított expedíciók mind sikertelenek voltak: a próbálkozók vagy a csúcs elérése nélkül visszafordultak, vagy meghaltak. Kíváncsi volnék, hogy az általad preferált statisztikai összehasonlítás milyen eredményt tudna kihozni a csúcsok ötvenes, hatvanas éveket megelőző halálozási aránya tekintetében. Lehet, hogy eredményesen ki tudnád mutatni, hogy többen haltak meg a hegyen, mint ahányan egyáltalán ott voltak?
Napok óta főhír Erőss Zsolték tragikus Kancsendzönga expedíciója a magyar sajtóban. Bár a csúcsot sikerrel elérték, Erőss Zsolt és Kiss Péter nem tudtak leereszkedni. Az elemzések kapcsán az átlag magyar is egyre részletesebb képet kap a mászás nehézségeiről, az…..
Grabb 2013.05.31 13:45:48
Az elmélettel az a gond, hogy annak számos alapvető részlete egyszerűen tévedés, keveredés:

1. A serpák NEM „pontosan ugyanolyan embertelen körülmények között másznak és dolgoznak, mint világhírű hegymászóink”, éppen ellenkezőleg: a serpák oxigénnel másznak, ami jelentős könnyebbség. Ez persze érthető is, mert ők nem sportolók, hanem fizetett alkalmazottak.

2. A kirakott fix kötelek, a serpák segítségével történő mászás és az oxigénpalack mellőzése nem pénzhiány miatti hazardőrözés, hanem a profi sportteljesítmény alapkritériuma. Kizárólag ezeket az önerős mászásokat fogadják el és jegyzik sportteljesítményként. Erőss Zsolt 2002-es, első magyarkénti Csomolungma-csúcsát sem jegyzik hivatalosan, mert akkor részben oxigénpalackot használt, miután másodszorra is nekifutott a csúcsnak. A többi nyolcezresen viszont nem. (Összehasonlításul: a Csomolungmát, ami a legtöbbször megmászott nyolcezres, kb. negyvenezren próbálták hatvan év alatt – Hillaryék óta – meghódítani, 3-4 ezernek sikerült is, de ezek közül az oxigén nélküli mászások száma kétszáz alatt van!) A hobbituristákat a hegyre vivő kereskedelmi expedíciókat ne keverjük össze a profi mászók vállalásaival. A magashegyi mászásnak mint sportteljesítménynek lényegi eleme, hogy önerős: éppen az különbözteti meg az egyéb turistateljesítményektől, hogy az extrém természeti viszonyok közt kell helytállni, nem pedig önmagában a megtett kilométerek száma.

3. A 38 százalékos halálozási arány nem tudom, honnan származik. Tavaly az Annapurna (amit a legveszélyesebb nyolcezresként tartanak számon) megmászására szervezett expedícióval kapcsolatban hangzott el hasonló adat, amiről kiderült, hogy jókora csúsztatás, és valójában négy százalékról van szó. A negyven százalék körüli szám úgy jött ki, hogy a sikeres csúcsmászások számát vetették össze az összes halálos áldozattal, nem pedig az összes mászási kísérletét. Nagyon nem mindegy, pl. az Annapurna-expedíció magyar áldozata (Horváth Tibor) sem ért föl a csúcsra, sőt a közelében sem járt, egy lentebbi táborból fordult vissza, amikor elsodorta egy lavina.
Grabb 2013.06.01 00:06:50
@Kóczy László: Ezeket a kérdéseket nem teljesen értem. Mit értesz az alatt, hogy „a serpák lekezelése”? Nem lekezelésről van szó, hanem arról, hogy nem veszik igénybe a segítségüket, mert önerőből akarnak mászni. Mezítláb: szerintem van különbség az önerős mászás és az extrém hülyeségek között :-) Egyszerűen arról van szó, hogy a hegyeket – elsősorban a Csomolungmát – ellepték az utóbbi évtizedekben a kereskedelmi expedíciók, amik keretében oxigénnel, serpák és biztosítókötelek tömkelegével visznek föl hobbituristákat a hegyekre. Ezeknek a mászásait, teljesítményét nem lehet összekeverni a profi sportmászókéval, ezért nem ismerik el pl. az oxigénes mászásokat. A Tour de France-on sem mehetsz végig motorkerékpárral, vagy maratoni futáson autóval – illetve végigmehetsz, csak nem fogják a szabályokat betartókéval azonos sportteljesítménynek elismerni. A 8000-es hegyek megmászásának lényeges eleme, hogy ott kicsi az oxigénnyomás, így kell helytállni. Ha oxigénnel mászol, az olyan, mintha megmásznál kétszer-háromszor egy kisebb hegyet, vagy mondjuk kétszázszor egymásután a Gellérthegyet. Kétségkívül az is szép teljesítmény, mégsem fogja a hegymászószövetség igazolni, hogy megmásztad a Csomolungmát, még akkor sem, ha igazolod, hogy kilométerben ugyanannyi :-)
Grabb 2013.06.01 01:49:36
@Csóka Endre:

Kötelek: ebben nem vagyok egészen biztos, hogy szabály, legalábbis nem úgy, hogy egyáltalán nem lehet kötelet használni. Az a probléma a kötelezéssel, hogy torlódás alakulhat ki miatta: tapasztalatlan mászók sokasága halad egész végig a kötelek mentén, ott is, ahol nincs rá szükség, ami egy szűkebb helyen akadályozhatja azokat, akik tudnának anélkül is menni (és ez akár veszélyes is lehet egy oxigén nélküli mászóra, aki gyorsabban volna képes haladni, és hamarabb elhagyhatná a nyolcezer fölötti területet, a várakozás alatt a fagyásveszély is nagyobb stb.).

Konkrétan a Kancsendzöngán volt olyan meredek, veszélyes szakasz a csúcs közelében, ahol a magyar expedíció elfogadta a kötélbiztosítást, sőt, fizetett is érte, de a serpák végül nem rakták ki a köteleket. Az öreg Soria – akiről egyébként nem derült ki egyértelműen, hogy oxigén nélkül mászik-e, de a szövegelése alapján gyanítom, hogy nem – valószínűleg ezért fordult vissza. Erőss Zsolték továbbmentek, és kötelek nélkül mászták meg a csúcsot, majd ereszkedtek vissza.

Ami a számokat illeti, önmagában véve az nem releváns, hogy a sikeres csúcsmászók hány százaléka hal meg, mivel a baleseteket nemcsak az oxigénhiány vagy annak következményei okozzák, és nemcsak nyolcezer fölött történnek. Aki félig megy föl a hegyre, az is beleeshet egy szakadékba, lezuhanhat, elviheti egy lavina, súlyos fagyási sérüléseket szerezhet stb. A Csomolungma történetének legnagyobb tragédiájaként számon tartott 1996-os tömegbaleset (egy nap alatt tizenvalahányan haltak meg) áldozatai egy kereskedelmi expedíció oxigénpalackos mászói voltak, akik viharba keveredtek a hegyen. Azt már érdekesebb volna összevetni, hogy az ilyen hegyeken milyen a baleseti-halálozási arány a profik és a hobbimászók között.

Egyébként a hegy veszélyességét nem annyira a számok, hanem inkább a profi mászóknak a hegy adottságaira, természeti viszonyaira vonatkozó tapasztalataik mutatják meg jobban: az egyiknél van egy hosszan megmászható, veszélyes fal, a másikon sok a lavina stb. Több hegynél az sem mindegy, milyen útvonalon próbálják megmászni, általában több bejárt útvonal van, és a profi mászók egy része nem ezeken, hanem új útvonalon próbálkozik. Egyébként önmagában véve sehol nincsenek olyan nagy számok, amiből különösebb következtetéseket lehet levonni. A Csomolungmán mindent egybevetve két-háromszázan vesztek oda, ha jól tudom. A többi hegy forgalma viszont eleve lényegesen kisebb, tehát ott még nehezebb értékelhető számadatokat kapni.
SPOILER - Manapság, amikor önkényuralmi rendszerre utalhat Kodály Zoltánról elnevezni egy utcát, szinte felüdülés, ha olyannak állítanak emléket, akinek a szobrát aztán senki nem akarja nyakon önteni egy vödör festékkel. Márpedig abban mindenki egyetért, hogy Bujtor István…..
Grabb 2013.05.11 17:51:25
@solesz: Radics Béla szobra nem a Tripoliszban van, mivel – számos, az interneten keringő téves információval ellentétben – nem a Tripoliszban lakott, hanem az OTI-telepen, a Gyöngyösi u. 47-ben (Gyöngyösi/Vőlegény sarok). Itt, a ház udvarán áll a szobor is (nem messze tőle pedig nemrégóta egy rövid kis utca is őrzi a nevét a József Attila tér és a Göncöl utca között). A Tripolisz a Göncöl, Fiastyúk, Madarász és Szekszárdi utcák közötti terület (vagyis lényegében a Gyöngyösi utcai lakótelep), ahol korábban szükséglakástelepek (barakkok és téglaházak) álltak.
Milyen szerepet kellene vállalniuk az állami kiállítóhelyeknek a hazai kortárs képzőművészet bemutatásában? Partnerünk, a MúzeumCafé körkérdésére a magazin 34. számának Disputa rovatában Szoboszlai János, Petrányi Zsolt, Fabényi Júlia és Keserü Katalin…..
Grabb 2013.04.20 14:51:55
@bbjnick: Pompás elv ez... Éppen ettől kasszasiker ma minden gagyi, a szent piac nevében. Abban az országban, ahol Galambos Lagzi Lajcsi állami kitüntetést kaphatott kétszer is, két különböző kormány alatt.
Mandiner blog Csá, Alex! 2013.03.05 14:01:00
Nem mintha számítana, hogy ki képviseli Magyarországot az Eurovíziós Tánc- és Rémdalfesztiválon. Az országimázs építésének lehetősége elhanyagolható: az indulókból, de még a győztesekből is ritkán lesz nemzetközi sztár. A dalok nagy átlagban vagy iszonyatosan idióták,…..
Grabb 2013.03.05 17:22:29
@Mr Falafel: @bbjnick: A „kis lubavicsinek” titulált fickó valójában egy fényeslitkei falusi gyerek, a menedzsere pedig nem DJ Dominique, hanem a CLS lemezkiadó (Bérczes Ádám). Az igazi „lejárt gagyi” pedig az alulinformált, primitív beszólogatás .