Nyáry Krisztián 2010.02.24 19:56:48

Én szerkesztettem a közleményt, a két eltérő százalékon én is fennakadtam, de nem akartam változtatni a KSH adatain. Valószínűleg az az oka, hogy az állandó lakos nem ugyanaz, mint az állandó tartózkodási hellyel rendelkező ember. (Ez utóbbi csoportba tartozik a 80 ezer külföldi.) Arra pedig nincs adat, hogy hányan élnek életvitelszerűen, de nem állandó lakosként vagy be sem jelentve Budapesten. A kollégisták, albérletben, munkásszállón élők valószínűleg százezernél is többen vannak.

Nyáry Krisztián 2010.02.24 20:01:42

@gubucze: A 2,5 év tényleg csak a falura vonatkozik. Az egyéb városban élőknél csak bő egy évvel élnek tovább a Budapestiek. (Ebből az is következik, hogy a vidéki városban élők 1,5 évvel hosszabb életre számíthatnak, mint a falusiak.)
Sok oka van ennek, de az egyik legfontosabb az, hogy hol hal meg a legtöbb középkorú férfi.

Nyáry Krisztián 2010.02.02 12:00:05

Három külön társaságról van szó.

Az FKF Zrt. (Főkefe) takarítja a Főváros megbízásából a fő- és tömegközlekedési utakat valamint a kiemelt közterületeket.

A Főávrosi Közterület-felügyelet (szürkeruhások)a különböző szabálysértéseket ellenőrzik és büntetik, de az utcai parkolóhelyeken szabályosan parkoló autókkal nincs dolguk. Nem ők büntetnek akkor sem, ha valaki lejárt parkolójeggyel parkol, hanem a parkolóőrök.

A parkolási társaságok üzemeltetik a közterületi parkolóhelyeket. A parkolóhelyek mintegy 10%-a a fővárosé, a többi a kerületeké.

Hármójuk közül az FKF és a parkolócég dolga a takarítás, attól függően, hogy úttestről vagy parkolóhelyről van szó. A közterület-felügyelőnek ez ugyanúgy nem dolga, mint ahogy a rendőrnek sem.

A közterületek tisztántartása a tulajdonos vagy a tulajdonos által megbízott üzemeltető feladata. Járda esetében a háztulajdonos, a parkolóhely esetében a parkolótársaság dolga a hó eltakarítása. Ezt úgy is meg tudják oldani, ha erre a munkára szerződnek a leginkább hozzáértő FKF Zrt-vel, de másra is bízhatják.

A probléma az, hogy a 80-as évek óta nem volt egyszerre ennyi hó Budapesten. A leesett hó ráadásul el sem olvad, így a járda, a parkolóhely és az úttest között tologatják, attól függően, hogy ki takarít. Az FKF Zrt. a múlt héten külön engedélyt kért a vízügyi hatóságtól, hogy az összegyűjtött havat a Dunába dobhassák. Ha aparkolótársaságok megbízzák őket, elszállítják a havat.

Nyáry Krisztián 2010.02.01 20:41:56

Gratulálok! Magam is Jasztrebre szavaztam volna. Várom a filmet.

Nyáry Krisztián 2010.01.20 11:15:10

Néhány - nem urbanisztikai jellegű - megjegyzést hadd tegyek a vitához.

1. Budapesten Európa egyik legszigorúbb szmogriadó rendelete van hatályban, a levegőtisztasági határértékek csak Svájcban alacsonyabbak. Idén ennek ellenére még nem kellett szmogriadót elrendelni, még tájékoztatási fokozatot sem. A határérték elérésekor a Főváros vezetése azonnal elrendeli a megfelelő intézkedéseket, ahogy ezt tavaly is megtette. További részletek itt: tiny.cc/s0JWy
2. A nagyvárosi levegőszennyezés valóban káros, és minden eszközzel csökkenteni kell a káros-anyag kibocsátást. A helyzet ugyanakkor nem romlik, hanem javul. Ennek fő oka a nehézipar visszaszorulása és a korszerűbb autómotorok elterjedése. Az 1989-es bázisévhez képest az egyes légszennyező anyagok (szálló por, NOx, NO2, SO2, CO, O3, benzol) mindegyike 40-80%-kal csökkent Budapesten.
2. Nem fogadható el, hogy a környezetpolitikai célok elérése érdekében bárki megalapozatlan, hangulatkeltő nyilatkozatokat tegyen. Nem igaz a közkeletű állítás, hogy a rossz levegő miatt a budapestiek három évvel rövidebb ideig élnek, mint a vidékiek. Egy átlagos budapesti ugyanis 3 évvel hosszabb élettartamra és rövidebb betegséggel töltött időszakra számíthat, mint vidéken élő társa. A születéskor várható időtartam a rendszerváltás óta 2,5 évvel nőtt Budapesten.
3. Érdemes megnézni a nemzetközi helyzetet is. Budapesten sem jó a levegő minősége, de kevésbé szennyezett, mint egy átlagos európai nagyvárosban. A szálló por mennyisége az átlagosnál ritkábban éri el az egészségre ártalmas határértéket. A 2008-ban elkészült nemzetközi Urban Audit kutatás 214 európai nagyváros adatait hasonlítja össze, és elemzi a városok környezeti állapotát is. A tanulmány szerint a vizsgált évbenben összesen 33 napon át haladta meg Budapesten a szálló por (PM10) koncentrációja az 50 µg/m3-ben megállapított ún. egészségügyi határértéket.
Ezzel a magyar főváros a 214 európai város közül a 72. helyen áll, az egymillió lakos fölötti városok listáján pedig 17 nagyváros közül a 7. helyre került. A Budapesthez hasonló nagyságú városokban átlagosan 38 napon át haladta meg a szálló por koncentrációja az 50 µg/m3-es értéket, így a magyar fővárosban alacsonyabb volt a szennyezettség az átlagosnál. Ha nem a szennyezett napok számát, hanem a szálló por koncentrációjának éves átlagát nézzük, akkor elmondható, hogy Budapesthez képest a legtöbb európai város jóval nagyobb veszélynek van kitéve. A 214 város szálló por szennyezettsége éves átlagban 28 µg/m3-es értéket mutat, így Budapest 22 µg/m3-es értékével a 147. helyre került. Az egymillió lakosnál nagyobb városok listáján pedig Párizs után Budapesten volt a legalacsonyabb az éves P010 koncentráció. Az európai nagyvárosok közül egyébként Bukarestben és Milánóban a legmagasabb a szálló por mértéke. (www.urbanaudit.org/rank.aspx)
4. Budapestnél jobb levegőjű vidéki területeken a fővárosinál sokkal nagyobb az asztmások aránya, és ez a szám az Európai Unióban is magasabb a budapestinél. Az asztmások száma valóban növekszik, – akárcsak vidéken és Európa többi részén. Pontos számukat legfeljebb becsülni lehet, mert a betegséget nem terheli bejelentési kötelezettség. Az asztmások hazai aránya (2,1%) alacsonyabb az európai átlagnál (3-5%). Az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet adatai szerint (tiny.cc/VBIyo) az asztma területi megoszlásában Szabolcs-Szatmár és Jász-Nagykun-Szolnok megye vezet, míg Hajdú-Bihar és Pest megye gyengén „fertőzött” résznek számít. Budapesten alacsonyabb az asztmások aránya (2,1%), mint gyakorlatilag bárhol az országban. A legtöbb vidéki területen valószínűsíthetően jobb a levegő, mint a fővárosban, ezért a szakértők inkább a kora gyermekkori hatásokat, az allergizáló élelmiszereket, a növényi pollent és az örökletes tényezőket hangsúlyozzák kiváltó okként.
5. A légszennyezettségi mutatók szerint általában a Széna téren a legrosszabb a helyzet. Mit is kéne ott lebontani?

Nyáry Krisztián
Fővárosi Önkormányzat

Nyáry Krisztián 2010.01.12 10:57:38

@nor2: A 13%-os nettó keresetnövekedés az átlagkeresetű dolgozókra igaz. Ezt úgy tudja lehetővé tenni a menedzsment, hogy 300 ezer forintos bruttó bér felett már csak kisebb mérétkben, 400 felett pedig egy fillérrel sem nő a kereset. Persze a szakszervezeti vezetők ez utóbbi katagóriába tartoznak, ezért őket tényleges veszteség éri a béren kívüli juttatások csökkentésével, ami kb. 6%-ot vesz le a bruttó bérből. Az átlagos dolgozó a bérnövekedéssel és a béren kívüli juttatások csökkenésével kb. 7%-os nettó jövedelem-növekedésre számíthat.

Nyáry Krisztián 2009.09.22 13:05:05

A cikkben megfogalmazott kérdésre válaszolva: ez továbbra is főváros projektje, mindössze annyi történt, hogy a kormány múlt heti ülésén kiemelt projektté nyilvánította a fővárosi programot. Ez nagyon jó hír, mert gyorsabb hatósági eljárást tesz lehetővé.

A Fővárosi Önkormányzat tavaly kezdte meg a közösségi kerékpárkölcsönző rendszer tervezését. A párizsi és bécsi mintára kialakítható rendszer a Nagykörút és a budai rakpart által határolt területen működne, mintegy 1100-1200 kerékpárral, átlagosan 3-500 méterenként elhelyezett 70-80 dokkoló állomással. A kialakítandó használati díjak rövid idejű használatra ösztönöznének, hogy biztosítható legyen a gyors forgási sebesség, a közösségi közlekedési jelleg. A kerékpár-kölcsönző akár jövő év második felében megkezdhetné működését.

A Fővárosi Közgyűlés májusi ülésén egyhangúlag döntött arról, hogy uniós forrásokra pályázik a közösségi kerékpárkölcsönző rendszer kiépítéséhez. Döntött arról is, hogy az összességében 1,32 milliárd forintba kerülő beruházás önrészéhez 420 millió forintot biztosít. A főváros júniusban nyújtotta be pályázatát a Pro Régió ügynökségnek. A kormány múlt heti ülésén kiemelt projektté nyilvánította a fővárosi programot.

Előzőleg közvélemény kutatás segítségével felmértük, hogy a budapestiek körében mekkora az igény a kerékpárkölcsönző rendszerre. A felmérés szerint azoknak a fővárosiaknak a körében, akik szívesen kerékpároznak jelentős a rendszer támogatottsága: 60 % szeretné, hogy megvalósuljon a rendszer.

Európában két típusú kölcsönző rendszer működik: az egyik Bécsben, Párizsban, Barcelonában (zárt rendszer), a másik Németországban (nyitott rendszer). Előzetes tanulmányok alapján a zárt kölcsönző rendszert érdemes Budapesten megvalósítani (az úgynevezett dokkoló rendszert).

A rendszer használata előzetes regisztrációt igényelne, a lopások és rongálások megelőzése érdekében. A külföldi tapasztalatok alapján a díjrendszer két részből állna: egy alacsony, éves előfizetési díjból és egy használat alapú útdíjból. A szolgáltatást az első fél vagy egy órában ingyen lehetne igénybe venni, azt követően időarányosan emelkedő díjakkal ösztönöznék a biciklik gyors "forgását".

Nyáry Krisztián 2009.09.22 13:11:00

@Gery Greyhound >: Uniós beruházás esetén minden számlát be kell nyújtanin az unió képviselő ellenőrző szervezetnek is. + bármikor ellenőrizheti a projektet az Európai Számvevőszék is.

Nyáry Krisztián 2009.01.30 12:01:18

A részletes anyag letölthető innen:
www.budapest.hu/resource.aspx?ResourceID=TirPortalBinary&documentversionid=68029

Nyáry Krisztián 2009.01.13 15:42:22

Ács Feri, van szmogriadóra egy másik bejegyzésetek, szerintem ne ezt offoljuk szét hosszabb távon. De azért most itt válaszolok a kérdésedre: Demszky Gábor nem szegte meg az leőírást, hanem betartotta. Tegnap páros rendszámú szolgálati autójával ment a stúdióba, a kérdés arra vonatkozott, hogy miért nem inkább BKV-val. Vasárnap a rendeletnek megfelelően BKV-val közlekedett, de hétfőn amikor reggel négytől a szmogriadó miatt intézkednie kellett, a többi páros rendszámúhoz hasonlóan ő is autóba szállt. Elég álságos megoldás lett volna az Este kamerái kedvéért úgy csinálni, mintha gyalog szaladgált volna a Vészhelyzeti Információs Központ, a Városháza és a tévéstúdiók között.

A szmogriadó megsértőinek szankcionálást pedig nem felejtettük el. Arról, hogy az országos jogszabályoknak változnia kell, júliusban, októberben és decemberben is levelet írtunk a kormány különböző szerveinek. Úgy tudom, most már dolgoznak a koherenciazavarok (khm) kiküszöbölésén. Ettől még a szmogriadó bevezetése törvényi kötelezettsége volt a főpolgármesternek, mérlegelési lehetőség nélkül.

Vidéken, úgy tűnik, megengedőbb a média és a civil szféra is. Ha mi megtettük volna, hogy nem tartjuk be a rendeletünket és az országos jogszabályokat, a sokadik próbaper indulna ellenünk gondatlan veszélyeztetés miatt.

Nyáry Krisztián 2009.01.14 09:38:13

@soseleszekelső:
A "Kerékpárral a munkába" kampány sajtóeseményére furcsa lett volna nem biciklivel elmenni. De kíváncsi vagyok, hol nyilatkozta Demszky Gábor, hogy most már mindenhová biciklivel jár. Várom a linket. Egyébként tavasztó őszig sokszor kerékpározik, volt ellenzéki képviselő, aki fel is jelentette, mert találkoztak és nem látott rajta sisakot.

De Tamás Bencéék paródiája ettől még tényleg nagyon szórakoztató.

Nyáry Krisztián 2009.01.13 11:09:09

Tisztelt Bummer, azért nem tudok másként fogalmazni, mert a jelek szerint mások másként értelmezik. Nem véletlen, hogy Debrecentől Budapestieg ez a szabály, Ezt hívják jogértelmezési vitának. Nem szerencsés, ha van ilyen, de nem hiszem, hogy ezért az önkormányzatokon kellene elverni a port.

Nyáry Krisztián 2009.01.11 22:29:59

Nem is a bejegyzésre gondoltam, hanem a kommentek egy részére. De gondolom, a Reakcióban kapnánk egy szép Ilyenországot, ha egyszerűen csak nem tartanánk be a rendeletet, és még tájékoztatást sem adnánk ki,amikor kell, - szóval úgy járnánk el, mint most Debrecen.

Nyáry Krisztián 2009.01.12 10:56:28

Kedves megvagy hadnagy, az autópályás kijelzőkben olyannyira igazad van, hogy ezt tegnap a védelmi bizottság kérte is a kormánytól. Egyébként szilveszter előtt sem a közgyűlés döntött, nem is más testület, hanem az időjárás. Ez egy automatizmus, amelynek során ha két napig eléri a megadott értéket a szennyezés, a főpolgármesternek mérlegelés nélkül el KELL rendelnie a szmogriadót. Ez egy közigazgatási aktus, hál istennek a politikához nincsen semmi köze.

Szilveszter napján egy kis szélnek köszönhetően radikálisan csökkent a szennyezés, és így a figyelmeztetés ellenére nem kellett elrendelni szmogriadót. De ez az eset is jól mutatja, miért tudunk csak feltételes módban beszélni akkor, amikor előzetesen tájékoztatunk. Most is megtettük csütörtök óta, azt mondtuk nagyon valószínű, hogy szmogriadó lesz. Ennél többet nem tudunk tenni se mi, sem a meteorológiai szolgálat. De őszintén kíváncsi vagyok minden javaslatra, hogyan javíthatnánk a tájékoztatás színvonalán.

wendriner úr: természetesen, a városvezetés tagjai a megfelelő rendszámú gépjárművet használják vagy BKV-val utaznak szmogriadó idején.

Nyáry Krisztián 2009.01.12 17:07:16

Ma reggel a város két pontján forgalomszámlálást végzett a Fővárosi Közterület-felügyelet. A gyorsfelmérés alapján megállapítható, hogy az érintett budapestiek közel fele komolyan vette a szmogriadó riasztási fokozatát és nem használta pártalan rendszámú autóját. A forgalomszámlálás szerint ma reggel a Dózsa György úton egy óra alatt 2000 személyautó közlekedett, ebből 1300 páros, 700 páratlan rendszámmal. Az Alkotás úton ugyanezen idő alatt 1400 autó haladt, közülük 900 páros, 500 pedig páratlan rendszámmal. Ennek alapján megállapítható, hogy a budapestiek közel fele annak ellenére betartotta a jogszabályt, hogy azt egyelőre nem szankcionálja a KRESZ. Ha a Budapesten közlekedők a felmérésben szereplőkhöz hasonlóan reagáltak a szmogriadóra, akkor feltételezhető, hogy mintegy 200 ezerrel kevesebb gépkocsi közlekedett ma Budapesten a szokásos 1,1 millióhoz képest.

Nyáry Krisztián 2009.01.11 21:44:42

2003 óta van Budapestnek szmogriadó rendelete. Eddig nem került sor riasztásra. A rendelet érdemben azóta sem változott, de időközben (tavaly októberben) egy uniós ajánlás és egy azt követő kormánydöntés miatt szigorodtak a határértékek, azaz kisebb szennyezés is elég a szmogriadóhoz. Erről azóta körülbelül kétszáz tévé-, rádióhír, újságcikk született. Legutóbb csütörtök óta minden nap adtunk ki figyelmeztetést, hogy riasztás várható.

Nyáry Krisztián 2008.11.24 12:27:03

A cél, hogy a brüsszeli döntéshozók a támogatásról szóló szakmai pályázat pénzügyi és műszaki dokumentációja mellett pontos kiegészítő információkkal is rendelkezzenek a magyar főváros fejlesztési terveiről, közlekedési koncepciójáról és az egyes projektekről. A többnyelvű kiadványok, a brüsszeli és budapesti kiállítások, illetve a különböző szakmai konferenciák költségigénye 80 millió forint, amelyet belső átcsoportosítással biztosít a DBR, így többletköltséget a döntés nem jelent.

A DBR 2005 óta negyedévente átlagosan valamivel több, mint 10 millió forintot fordított a 4-es metró beruházással összefüggő tájékoztatási feladatokra. Eddig mintegy 183 millió forint került kifizetésre a 214 millió forintos keretösszegből. Egyebek mellett ebből a keretből fedezte az Igazgatóság az építkezéssel, forgalomkorlátozással kapcsolatos lakossági tájékoztatás, az információs pavilonok, projekttáblák, nyílt napok, sajtóhirdetések, sajtóbejárások, a weboldal aktualizálás, a különböző szakmai konferenciák és a beruházással összefüggő lakossági megkeresések kezelésének költségeit. A külföldi példák azt mutatják, hogy hasonló külföldi beruházások esetében a projekt egy-másfél százalékát költik tájékoztatásra, a 4-es metró esetében ez 0,06%.

Az európai uniós tájékoztatás első lépéseként idén novemberben az Európai Parlamentben és a Brüsszeli Magyar Kulturális Intézetében interaktív kiállításon mutatták be Budapest közlekedés-fejlesztési terveit, új stratégiai elképzeléseit, köztük elsősorban a 4-es metró projektet.

Nyáry Krisztián 2008.10.28 21:12:38

A tervezett költségekről még 2006 nyarán döntött a Közgyűlés. Azóta ennyivel növekedtek a költségek, pontosabban ennyit fogadott el a kivitelező igényeiből jogosnak a főváros. A világítás költségeinek nagy része benne van az eredeti keretben, de két év alatt nőttek a költségek, ezek egy részére nyújt fedezetet a 300 millió. De ebből kel fedezni az acél árának radikális növekedéséből származó többletköltségeket is

A Margit híd és Szabadság híd felújításáról: nem kettő, hanem négy híd felújítását ill. építését kell összehangolni, hiszen a Megyeri híd építését és az Árpád hídon most zajló munkálatokat is egymáshoz kellett igazítani. Ehhez jön a metróépítés és a Duna-parti csatornaépítés, amelyek szintén befolyásolják az összes többi projektet.

A legszűkebb keresztmetszetet a közbeszerzések jelentik: ha egyetlen tendert megtámadnak, hónapokat csúszhat a munkakezdés, miközben a másik kivitelező nem kötelezhető arra, hogy bevárja a kezdéssel, hiszen ő a saját maga által vállalt időszakra kötött le kapacitást. Ezért most sem mondhatok mást: a cél az, hogy a két hídon ne essen egybe a forgalomkorlátozás, de a közbeszerzések miatt ez megtörténhet.