Rosti 2013.09.13 12:58:13

A cikk szerint többen bűnt követtek el valamilyen eszme (vallás) nevében, mint valamilyen eszme hiánya (ateizmus) nevében.
Ebből következik a konkluzió:
"Amikor a hit ellen szólalok fel, akkor az mindenféle hit ellen szól, és az a tény, hogy nem csak az istenbe vetett hit, hanem másfajta, alaptalan, világmegváltó ideológiák is sok kegyetlenséget hoztak a világra, inkább alátámasztja az általános konklúziót: igazabb és jobb hit nélkül élni. Legyen az istenhit, ufóhit, aurahit, kommunizmus, nácizmus, vagy akármilyen hit."

ebből az következik:

A) hogy a posztíró is hisz valamiben (azt hiszi a hit káros), tehát a posztíró is jobban járna hit nélkül.

B) Szolipszizmus

Egyébként az érvelésnek itt csúszik szét:
"És azokat az ideológiákat, amelyek nagyon sok ilyen esetben játszanak szerepet, igenis felelőssé kell tenni, és fel kell hívni a társadalom figyelmét a káros voltukra!"
Ez egyszerű vele tehát miatta (cum hoc ergo propter hoc) érvelési hiba. A vallás régen nagyon fontos szerepet töltött be minden ember életlében ergo fel lehetett használni rosszra. Vajon nem az ideológia kiforgatásának, saját haszonra való felhasználásának a veszélyeire kéne felhívni a társadalom veszélyeit?

Rosti 2013.09.13 14:43:47

@Brendel Mátyás:
"eme véleményemhez olyan érvelést adtam, amely empirikus és logikai érvekre támaszkodik. tehát nem hit."

tehát hiszel abban hogy olyan empirikus és logikai érveket adtál, amelyből következől minden kritikusan gondolkodó lénynek el kell fogadnia. magyarul hiszel abban, hogy az empíriában továbbá a logikai pozitivizmusban. Utóbbi persze egy paradox álláspont, hiszen helyessége empirikusan nem bizonyítható... :(

A szolipszizmus az egyetlen olyan álláspont logikusan, amire jutni lehet ha elutasítasz minden hitet.

"a "miatta" rész azért elég erősen alá van támasztva. ugye nem gondolod, hogy Torquemadának a hit csak ürügy volt, egyébként ateista volt?!"

nem feltétlenül. de mivel a vallás számtalan manifesztációja nem okozott semmiféle erőszakot, de néhány extrém változata igen, ezért ebből következően nem kijelenhető, hogy szignifikáns korreláció lenne a kettő között. De egy elvonatkoztatott példa: mindannyian tudjuk, hogy vannak olyan emberek, akik "szerelemféltés"-ből megölik a párjuk szeretőjét. Ebből következik, hogy a szerelem bűnös dolog, amit ki kell irtani?

"ha az ideológia tényleg tisztességesen igazolt volna, akkor nem volna ideológia."

ha lehetne valamilyen ideológiát tudományosan kétségkívül egy igaz ideológiaként bizonyítani, akkor felesleges lenne vitázni. de nyilván könnyebb ateistaként a vallás ellen vitázni, mivel az ateizmus azt mondja, hogy nincs szükség a vallásra/hitre, ergo nem kínál fel alternatívát. De valamiben hinni kell, mert különben nem lehet gondolkodni. Vagy szolipszizmus.

Rosti 2013.08.13 02:21:49

Eleve téves Dawkins azon feltételezés, amely ezt a gondolatot szülte vagyis, hogy a tudományos előrehaladás lehet csupán az emberiség hasznára. De még, ha el is fogadjuk ezt, akkor is számtalan buktatója van az ő érvelésének.

Kétségtelen, hogy a legtöbb arab ország nem olyan hely, ahol a tudományos élet virágozana. S miért? Nyilván köze van ehhez a korábbi gyarmatosításoknak is, például.

Azt is fel lehet hozni, hogy a Nobel-díj egy nyugati intézmény, kínaiak például 8 (NYOLC!!!) darab Nobel-díjat kaptak, ami kevesebb, mint a muszlimok által nyerteké (10), vagy a magyaroké. Sorolhatnám még az ilyen áltudományos összehasonlításokat, ahol egy mérőszámból akarunk levonni valami következtetést.

Egyébként a keresztény világnak meglehetősen előnyére váltak az egyetemek, amelyeket gyakran az egyház támogatott. De nyilván a vallás tudományellenes, ezért ezt a tényt figyelmen kívül kell hagyni.

"... a közel 400 millió fős arab világ [...] messzemenően alulmarad a könyvek fordításában: 1980 és 1984 között (öt év alatt) minden egymillió főre 4,4 könyvet sikerült lefordítania az araboknak, míg a magyaroknak 519-et, a spanyoloknak 920-at. Spanyolország évente több könyvet fordít le, mint ahányat arabra fordítottak az elmúlt 900 évben."

Mesteri összemosás. Az iszlám világban főlánt nem arabul beszélnek. A muzulmán populáció több, mint fele a következő országokban él: Indonézia, Pakisztán, India, Bangladesh, Egyiptom, Nigéria. Ebből kizárólag Egyiptomban hivatalos nyelv az arab.

"1980 és 2000 között Koreában 16328 szabadalmat hoztak, míg 9 vizsgált arab országban (köztük Egyiptom, Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek) összesen csupán 370-et, ráadásul sokukat külföldiek regisztrálták."

Forrás?

"Egy kutatás szerint az USA 10481 gyakran citált tudományos kutatást publikált, míg az egész arab világ csupán 4-et."

A gyakran *hivatkozott* tudományos kutatások főként angol nyelvűek és főként amerikaiak. Ezt remekül perspektívába helyezi az a kihagyott adat, hogy Dél-Korea például ötöt publikált összesen, Kína pedig 31-et (ami egymillió főre vetítve arányaiban kisebb, mint Egyiptom mondjuk).

"Nos, a muszlim kultúrákban az iszlám tanításainak sokkal nagyobb súlya van, mint a keresztény kultúrák többségében a keresztény tanításoknak. Az emberek egy olyan környezetben nőnek fel, ahol a tudás abszolút és készen van tálalva: megkérdőjelezni isteni és emberi hatalmat és gondolatokat szigorúan tilos, sok esetben testi fenyítéssel, börtönnel, akár halálbüntetéssel jár. Ez teljesen ellentétben van a tudomány szívében rejlő kételkedéssel, új gondolatok előállításával, vagy a hatalom semmibevételével."

Épp ezért teljesen logikus, hogy a középkorban a muszlim uralta arab világ miért volt olyan tudománybarát. Vagy mégsem?

Egyébként a tudomány nem feltétlen a kételkedés, innováció vagy a konvenciók semmibevételére alapul, ahogyan ezt egyes szabadgondolkodású ateisták értelmezik, hanem a kíváncsiságra, a miértre a hogyanra. Sok hívő tudós van és közülök nem egy, aki azért tért tudományos pályára, hogy megismerje Isten művét. De természetesen a vallás rossz, mert dogmatikus és tudományosan nem bizonyítható, amely állítás (ironikus módon) önmagában dogmatikus és tudományosan nem bizonyítható.

"Míg vannak olyan muszlim országok, ahol nem vészes a teremtéshívők aránya, a világ 3 legkreacionistább országa muszlim ország [...]"

Tehát az adatok statisztikailag irrelevánsak, hiszen vannak olyan országok ahol ilyen és vannak olyanok, ahol nem. Az összes ország muzulmán tehát az a gondolat, hogy ez az iszlám-hit miatt lenne nem bizonyítható ezekkel az adatokkal, sőt ezek még gyengítik is az érvelést.

"Vagy mi a helyzet a nőkkel?"

Az a helyzet, hogy kifogytál a statisztikákból és emiatt felhozod a nők hátrányos helyzetét.

"Melyik társadalom tud úgy letenni valamit az intellektuális asztalra, hogy a nőket bébigyáraknak nézi és nehézzé teszi, vagy ellehetetleníti tanulásuk, munkába állásuk, korlátozza szabadságuk?"

Nem tudom, a XX. század elején minden nyugati társadalom így volt, sőt azelőtt meg még inkább! A tudomány még se állt meg. Az ókori görögök meg rabszolgát tartottak!

"Sokan elsősorban azért támadják Dawkinst a hírportálokon, blogokon, hogy az ismert név hullámait meglovagolva egy kicsit maguk is sikerekhez jussanak."

Szép ad hominem: nem azért támadják, mert lehet, hogy igazuk van, hanem mert fel akarnak kapaszkodni, egy magát szociológusnak/vallástudósnak képzelő evoluciós biológus hírnevén...

"[...] az iszlám nem egy bőrszín, hanem egy összetett ideológiarendszer és mint ilyen, miért ne kritizálhatnánk szabadon?"

Az ilyen ideológiarendszereket kultúrának szokás hívni.

"Aki meg minden ok híján, átgondolás nélkül elhiszi, hogy Dawkins Hitler arrogáns és bunkó reinkarnációja az, úgy gondolom, így vagy úgy egy kicsit maga is vallásos."

Remekül bebiztosítottad így a végére az érveid, hisz aki azt hiszi, hogy Dawkins itt a hülye, az nyilván vallásos és azt hiszi, hogy a tudós maga Hitler reinkarnációja...