mmBálint 2009.04.18 23:42:47

@Holló Mátyás: "Sokkal inkább az az életszemlélet, amibe a lakótelepi embert belénevelték, hogy azért lakunk panelben, mert az jó."

????.... Ilyen van? Hogy lehet hogy én ilyesmit SOHA nem hallottam?.. :-)
(Oké, leszámítva a hatvanas évek szoci propagandáját, de gondolom most nem azzal kéne vitatkozni.)

mmBálint 2009.03.31 14:15:02

a témában a kedvenc blogom: forrás: Budapest:
forrasbp.freeblog.hu/
Nézelődik, szöszölget, rácsodálkozik. Jó.

mmBálint 2009.03.30 21:44:44

@solaitid: oké, nem muszáj egyetértenünk - de azért ezeknek még olvass utána. A szocreál rész külön tetszett - tényleg vicces srác vagy! :-D

mmBálint 2009.03.29 14:07:18

„Csak akkor azt nem tudom, hogy miért pont az építészethez akar?????”

csin: azért, mert ott ÉL, mert úgymond „akaratlan befogadója” azoknak a műalkotásoknak, amikkel mi építészek méltóztatunk körbecsomagolni az életét.
Szomorúan tapasztalom, ha valaki az építészetet ennyir egy szakma belühgyének tekinti, hiszen az építészet pont a jelen blogban is megfogalmazott közösségteremtő ereje által emelkedik a többi művészeti ághoz pest egy önállő szintre, pont azáltal lesz más mint pusztán képpzőművészet, hogy valóban mindannyiunk ÉLETÉNEK KERETÉT határozza meg.

Én a bajt nem ott látom, hogy a laikus közönség „érteni akar” az építészethez, hanem pont fordítva: hogy már ők is elhitték nekünk, építészeknek, hoyg ez nem az ő világuk, ez elsősorban nem nekik szól.

Lehet valami ennél tragikusabb az építészet számára?

*

Szóval szomorúan olvastam a hozzászólásod, és csak remélni tudom hogy ANNYIRA azért nem gondolod komolyan. Az építészek ilyen kiválasztottságtudata a modern hőskorában volt jellemző, azóta viszont sokminden történt. Kívánok neked nagy és szép munkákat – és a megbízóidnak azt hogy addig a szemléleted kicsit nyisson a kommunikáció felé. ;-) Hajrá.

mmBálint 2009.03.30 00:02:24

@solaitid: Javaslok szétszálazni pár dolgot, amik néhány előző hozzásólásban mintha konszenzusként fogalmazódnának meg, még ha különböző hangsúllyal is.

Érdekes, és engem meglep, hogy a „művészet”,ha úgy tetszik a „magasművészet” a fentiekben mint valami elitista, a laikusok (értsd: műveletlenek) világa felett álló, a kevés kiválaszott számára üzenetet hordozó valami lenne, illetve mintha azt is sugalmaznák a fentiek, hogy az „épület megértése” nem jelentene mást, mint rizalitok (azaz a homlokzati felület) hullámainak, annak a szimbolikus vagy absztrakt „üzenetének” helyes dekódolását. Zsolt is leválasztja 3-4 hozzászólással fentebb a homlokzatot (mint kortárs műalkotást) az épületről.

Márpedig pont ez a szétválasztás, leválasztás és tágabb értelemben véve a „laikusoktól”, a „lakosoktól” való leválasztódás az építészet egyik nagy problémája, szerény meglátásom szerint. Ragasszuk először vissza a homlokzatot a házra: feltűnő és meglep, hogy a „ház értésén” mintha nem annak a TÉRI helyzetét, teszem azt a tömbben elfoglalt helyét, a téri szituációját (a blog neve: KÖZTÉR!), az ottani HELYÉNVALÓ VISELKEDÉSÉT értenénk. Pedig az épület TÉRBELI műfaj, és mint ilyen, hárombimenziós, téri eszközökkel biztosítja hétköz- és ünnepnapjaink keretét. Ha ez a keret nem érthető, nem „értjük” a hétköznapjainkat, nem éljük meg az ünnepeinket. Avagy el tudunk képzelni olyan közfunkciót betöltő épületet (jé, itt pont városházáról van szó!), ami nem egyértelmű eszközökkel szólna a reperezentációról, a közösségről, teszem azt az emelkedettségről? (Feltételezve most hogy ezek az épület alapvető céljai, és nem anarchisztikusan nyúl a témához). Elképesztő, komikus, szánalmas és nevetséges lenne ha egy KÖZ-épületet pont a KÖZ nem tartaná a magáénak, csak az alkotógárda és a kedves családtagjaik.

Szóval én ismétcsak szomorkás leszek, ha az épület valamiféle privát üzenőfüzetként határozza meg önmagát, és reális lehetőségként, egy vállrándítással intézi el, hogy sokan úgymond „nem értik”. Itt érdemes amúgy megjegyezni, hogy a fentebb is citált nagyjainknak (Zumthor) és társainak (tudtommal) ilyen „megértési” problémái jellemzően nem voltak/vannak – az eszközeik világosak, a házaik nem privát „üzenőfüzetek” hanem átgondolt, ezer forrásból táplálkozó, a nagyon-nagyon tágan értelmezett helyre és feladatra adott VÁLASZként fogadhatóak be. Valóban ilyen példák számomra Zumthor munkái, Calatrava hídjai, vagy akár a Reichstag felújítása. Kortárs, megalkuvás nélküli, szerethető – és szeretett munkák ezek.

Az utolsó mondat az előző hozzászólásban gondolom ironikus (nem merek arra gondolni hogy komolyan gondolod), de alkalmat ad egy kis összegzésre a fentiek nyomán, tegyünk tehát úgy mintha komolyan vennénk: a művészet az idők kezdete óta KÖZÖSSÉGI aktus volt, ünnepeit, rítusait, előadásait és a legkülönbözőbb megnyilvánulásait a közösség önazonossága ünnepeként élhette meg. Ha a művészetről, a kortárs művészetről – az ÉPÍTÉSZETRŐL, életünk keretéről, városaink arcáról (!) – a művelői olyképpen nyilatkoznak, hogy „jól néznénk ki, ha mindenki értené”, merthogy „akkor mitől lenne művész a művész”… akkor ott SZERINTEM baj van.

mmBálint 2009.03.28 17:44:08

@nosferato: heló, én is köszönöm az észrevételeket - pár pontosítást itt is tennék (bevallom,némelyik elég magas labda... úgyhogy köszönöm is egyben! ;-) )

1.) A Black Page "teljesen esetleges" és "semmi függetlenítés nincs benne"?... Hm, lehet, én nem vagyok zenész, de a Black Page a zenészek egy része számára a dobolás csimborasszója, aminek akkor vágnak neki, ha valami igazán nagyot szeretnének homorítani. Maga Bozzio is hosszú hetekig gyakorolta a 76 karácsonyi bemutató előtt - énszemélyesen láthattam tőle 2006-ban, csodás volt. A "teljes esetlegességéhez" annyit, hogy iszonyú összetett a ritmikai struktúrája, tele nonolákkal és szeptolákkal (igen: valóban nem 7/8) - talán ezért is állt neki hazánk egyik legnagyobb dobosa a gyakorlásnak (nem vagyok felhatalmazva arra hogy eláruljam most még a nevét, bár mondjuk tudható, ki a legnagyobb Zappa-barát a dobosok között) már most, hogy egy hónapokkal későbbi hangszerbemutatón majd eljátszhassa... Khm, történesesen én küldtem el neki a kottát. ;-)

2.) Samba Ousado - a "lábdob meg a bongó felvételről" - Ez a tuti magas labda :-). Az adott lemez alcíme "New Music For The Solo Drumset", aminek kapcsán Bozzio is mindig büszkén kihangsúlyozza, hogy azt bizony egyedül, élőben, nem utómunkálatokkal játssza, nem magnókísérettel, nem ismétlőgéppel. Hogy ez mennyire nem lehetetlen azt mutatja ez a srác is aki épp ezt gyakorolja:
www.youtube.com/watch?v=XygHUmgMBL0
A közepén van egy szakasz ahol a lábmunka külön látszik. Mondjuk itt már érthető hogy miért van több lábdobja és lábcinje. :-)

Köszönöm a linkjavítást! A Tiny Lites meg valóban zseniális, különösen ezen a felvételen - Adrian Belew az énekes, aki innen ment Bowie-hoz, hogy aztán (azóta is) a King Crimson egyik fő alakja legyen.

mmBálint 2009.03.28 18:01:23

jaj nekem, megtaláltam a 2006-os verziót, ez a kedvencem, ezt láttam a Pecsában én is. Az egy hangszer helyett itt 3 ütős játszik unisonoban, a második részben a teljes zenekar beszáll. Érdekesség hogy gitáron Steve Vai hallható, a zenekar pedig Dweezil Zappa zenekara (gitáron ő is), aki az apja zenéjének állít így emléket.
The Plack Page 2006:
www.youtube.com/watch?v=aDQE82ElyJg&NR=1
(hm, a hangminőség nem 100-as, de élvezhető)
.
A szépsége ennek még hogy a darabot Zappa Bozzionak írta (1976), viszont Steve Vai meg úgy nyert felvételt a bandába, hogy az akkor még csak ütős formában létező darabot lekottázta és a gitárátiratát elküldte a majssztrónak egy szalagon (1979?...). Nem csoda hogy FZ gyorsan fel is vette. :-) No és emiatt szép hogy itt a két ember együtt játszik.

mmBálint 2009.03.29 00:41:53

@nosferato: heló!
1. bek: igen, igaz - nekem a 3 ütősös a nagy kedvenc amúgy.

2. bek: Zappa mondogatta a a nem-négynegyed-ütemekről amúgy, hogy végül is minden attól függ hogy mit tekintünk természetesnek. És NEKI pl. az emberi beszéd és annak ritmusa nagyon fontos "alapanyag" volt, ami ugye nem 4/4 - mint mondta: sen-ki-nem-be-szél-így-ha-csak-nem-na-gyon-be-teg. :-) De persze nem biztos hogy széles néprétegek ugranának rá most és majd a jövőben. :-D

3. bek: a vicces az hogy 75-ben Bozzio a Weather Reportba is felvételizni akart, de pont Zappa akkori dobosa ment épp oda (Chester Thomson), így került Bozzio FZ-hez, egy igen kemény meghallgatás után :-).

előző hsz:: hát atom ez a csaj! Bírom az ilyesmit, nekem a tök párhuzamos liblingem az Imogen Heap - minden lemezét ajánlom szertettel!
www.youtube.com/watch?v=25VGdNU3nrU

mmBálint 2008.10.09 13:09:56

Heló - na én vagyok a beküldő. :-) Az észrevételekre reagálva:
- A "minster" persze hogy "monster", mellényúltam. :-)
- Misimisi: sztem ugyanúgy idéztem mint az engem korrigáló ember(ek), s hivatkoztam vala a wikipédiára is (ezt érdekes módon 3 poszt is "korrigálja", miközben az enyémben is jól szerepelt, eredetileg is. :-))) Tehát: NEM idéztem rosszul, hehe.)
- Gyerekvers: igaz, azt gondolom ugyanakkor hogy Agatha Christie által lett igazán széleskörűen ismert (azt mindenesetre nem is mondtam, hogy A. C . "szerzeménye" :-) ).
- ezzel együtt az adott helyzetben az "és akkor kettő volt" magyarul se nagyon jelent semmit, mindentől függetlenül. :-))
Na, együttség, előre! :-)