Novák Attila 2008.10.09 10:35:08

T. MGörény úr,

Mivel többször is megszólított, vagy inkább minősítgetett engem, végül is úgy gondoltam, hogy reagálnék egy-két elhangzott állítására:

1. Hogy én csak egy „zsidó újságíró” (?) lennék, ez az Ön tudatlanságáról árulkodik. 1999 tavasza óta vagyok a Szombat c. zsidó kulturális-közéleti lap szerkesztője, olykor publicistája, egyébként történész a szakmám, eddig két önálló kötetem jelent meg, egyet pedig szerkesztőként jegyzek, ezenkívül pedig számtalan, főleg a magyarországi zsidóság 20. századi történelmével foglalkozó tanulmány szerzőjeként is jegyeznek. Ezek a tények nyílvánvalóan elkerülték az Ön figyelmét, hiszen úgy látom, hogy Ön a történészi lét, illetve teljesítmény egyedüli fokmérőjének a blogszférát, illetve ezen belül az Önnel folytatott vitákat tartja, pedig higyje el, a történetírásnak is megvannak a maga szakmai fórumai és a különféle blogok és fórumok nem tartoznak ezek közé. Meglehet, hogy ez idővel változni fog, de addig is sétáljon el egy könyvesboltba vagy olvassa el a különféle magyar és külföldi szaklapokat, tájékozódjon, mielőtt sommás ítéletet alkot. Ezenkívül (bár ez a 2005-ös állapotot tükrözi) itt is informálódhat rólam: www.szombat.org/szerkesztoink/szerkesztoink.html

2. Egyébiránt nem ártana, ha a Szombatot is a kezébe venné, hiszen megtalálhatja az Ön által hiányolt témákat is. Mi, a lap szerkesztői külön mellékletet szenteltünk a kommunizmus áldozatainak tiszteletére (2006 február), az izraeli politika számos bírálandó jelenségét is leírtuk és folyamatosan igyekszünk párbeszédet kialakítani eltérő érzékenységű, ám jószándékú emberekkel. Most arról nem is beszélnék, hogy szinte elsőként (még a Judapest előtt, merthogy idősebbek is vagyunk a JP bloggereinél uszkve 10 évvel) bíráltuk és azóta is kritizáljuk a hivatalos zsidó intézményrendszert, valamint a magyar politikai élet merev bipolaritását. Ez a tevékenység még a netkultúra elterjedése előtt elkezdődött, de nem linkelném be a sokszáz írást, inkább nézzen utána a Szombat szájtján: www.szombat.org
3. Hogy én „elfogult” lennék, Ön pedig – úgymond – elfogulatlan, nos, ez is rendkívül furcsa, mondhatni bizarr, sőt megkockáztatom, logikátlan megjegyzés. Az Ön által követett logika alapján Ön sem alkothatna véleményt a Kádár-rendszerről, vagy a kommunista diktatúráról, hiszen (feltételezem), hogy Önt vagy az Ön családját akkor valamilyen sérelem érte, ennél fogva pedig képtelen az elfogulatlan ítéletalkotásra. Annak a feltételezése, hogy az, aki érintett, „nyilvánvalóan” képtelen az önálló és „objektív” vélemény-és ítéletalkotásra, maga is súlyos elfogultságról árulkodik, hiszen kizárja a hiteles és releváns autoreprezentáció lehetőségét a tőlélők vagy leszármazottai esetében, ami egyszerűen irreleváns vélemény. Primo Levi vagy Szolzsenyicin (csakhogy a legnagyobbakról beszéljünk) nyílvány értékelhető véleményt alkothatott a náci, illetve a sztálinista diktatúráról, pedig érintettek voltak. Az Ön szövegeiből pedig nyilvánvaló, hogy Ön az elfogultságot kizárólag a náci típusú totalitarianizmus áldozatai, illetve utódai rovására írja fel, a kommunista diktatúra áldozatai számára azonban nem. Wittner Mária jöhet, egy holokauszt-túlélő nem – eszerint. Ez a felfogás nagyon furcsa „kettős mércéről” árulkodik, amelynek a revideálását – gondolom – , már amennyiben Ön bízik a logikai szabályokban, rövidesen elkezdi. Ha nem így tenne, adja át a blogját egy, a rendszerváltás után született, a kommunista és a fasiszta diktatúra által „családilag” nem érintett fiatalnak, hiszen kizárólag tőle várható az objektivitás.
4. Amit az Ablonczy Balázzsal közösen írt szövegemről írt (nota bene, itt jegyezném meg, hogy Balázs Teleki Pál- monográfiája a magyar történetírás kiemelkedő teljesítménye), abban én nem látok igazán érdemi kritikát. Amiket Ön megfogalmaz, azok inkább ürügyek és ad hominem személyeskedések, mintsem komolyan veendő kifogások. Természetesen a kommunista diktatúra áldozatait is áldozatnak tekintjük, ám a Kommentárban a zsidóüldözés áldozatairól írtunk, meglehetősen eltérően egyébként az Ön által is kárhoztatott polkorrekt állásponttól, hiszen nemzeti közösségről és felelősségről írunk, mely nem a ballib univerzalizmus fogalmi kerete. Hogy 12 pontunk meglehetősen jó helyeken „kopogtatott”, jelzi az is, hogy Önhöz hasonlóan, ám az Ön politikai véleményétől szögesen eltérő állásponton lévő baloldali ismerőseim egy része meg a magyar felelősség hangsúlyosabb kihangsúlyozását kérték számon a szövegen, ami világosan jelzi, hogy – more or less –, de objektívek tudtunk maradni.
5. Végül egy utolsó megjegyzés: van abban valami szánalmasan immorális (vagy fordítva?), hogy noname, a holokauszt és a történelem más eseményeinek történelmét és kontextusát nem ismerő netfelhasználók gyalázzák (ismétlem: nickneveken) Ablonczy Balázst vagy engem. Persze tudom, ennek az oka az, hogy az NBH „velünk van” és ezért van szükség az anonimitásra☺

Üdvözlettel:
Novák Attila