Regisztráció Blogot indítok
Adatok
backer

0 bejegyzést írt és 195 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Nemrég elkezdtem hangoskönyvben meghallgatni Kantnak a Tiszta ész kritikája c. művét. Egy bizonyos ideig eljutottam benne, és aztán nagyon unalmasnak találtam. Bonyolult, nehezen érthető, számomra esélytelen okoskodásokból akar dolgokat levezetni. Hogy az egész miért esélytelen,…..
backer 2018.08.11 10:13:56
@szemet: Tehát te biztos vagy benne, hogy piros zöldet nem láthattak, mert az nem látható és kész, vita lezárva?" Miért tulajdonítasz nekem olyat, amit nem írtam? Láthattak esetleg piros zöldet, de egyáltalán nem biztos, mert mit is keres ott a cikkben akkor az, hogy a skálán utána "muddy brown"-ként azonosították a látott színt, ami eléggé távol esik mindkettőtől? Erre nem reagálták.
Másrészt, ha láttak is, az a látómezőjük egy részének elszíneződését jelenti legfeljebb. Fizikai felületnek nem lehet piros-zöld színe, és ez szükségszerű ismeret, amit a priori tudunk, tapasztalat nélkül.

"ha így definiálod akkor sz analitikus."
Ha te azt állítod, hogy analitikus, akkor azt kell állítanod, hogy a "piros" jelentésébe beletartozik a "nem zöld" és az összes többi más szín, az összes árnyalatával. Abszurd. Ha így lenne, akkor egy részleges színvak, aki zöld színt nem képes látni, felismerni, beazonosítani, nem érthetné a "piros" szó jelentését, annak ellenére, hogy teljesen jól használja, és látja, és felismeri, és beazonosítja, hogy mi piros és mi nem az. Ez abszurd, képtelenség. Ha nem léteznének zöld dolgok, és nem létezne "zöld" szó sem, a "piros" akkor is ugyanazt jelentené, mint most. Nem tartozhat a jelentésébe, hogy "nem zöld".
backer 2018.08.11 12:41:15
@Brendel Mátyás: "Enélkül a definíciód még mindig nem pontos, és csúszkálásra ad lehetőséget, tehát teljesen értelmetlen vitatkozni az állításodról."

A "normális"-t tovább lehetne részletezni, pl. normális látás az azt jelenti, hogy nem színtévesztő, nem színvak valaki stb. A normális láthatósági feltételeket is lehetne: természetes nappali fénynél, bizonyos távolságon belül elhelyezett tárgy felülete.
De igazából fölösleges, mert te csak tovább kötekednél. Van viszont ezzel egy bökkenő.

Ha a "nem pontos"-t úgy érted, hogy emiatt az állítás értelmezhetetlen, használhatatlan, nem lehet igaz vagy hais, akkor hazudsz, mert az átlagemberek számára érthető, értelmezhető, használható a hétköznapi piros fogalom, és eldönthető az állítás, annak ellenére hogy a pirosnak még erről a definíciójáról se tudnak.
Na most, ugye adódik a kérdés: te tényleg akkora geci fasz vagy, hogy azt akarod bemesélni, hogy az emberek nem ismerik az anyanyelvük hétköznapi szavainak a jelentését, és ezért nem tudják a belőlük alkotott állításokról eldönteni, hogy igazak-e vagy hamisak?
Ha elfogadod, hogy ismerik, akkor tudhatnád, hogy vannak köztük olyan szavak is, amiket úgy igazából nem lehet definiálni, ilyenek a színek nevei is, mert már Arisztotelész óta lehet tudni, hogy nem lehet mindent definálni, mert végtelen regresszusba kerül minden ilyen próbálkozás.
backer 2018.08.11 20:07:03
@Atomic Warning: "A színek összes tulajdonsága műszerrel mérhető." Kivéve azt a megfigyelő alanyokra gyakorolt benyomásból származó szubjektív érzetet vagy kváliát, ami miatt egyáltalán felosztható az egyébként csak á fényspektrum színekre.

@Brendel Mátyás:

"Na most tegyük fel, hogy van egy E ember, aki x-et normális látási körülmények között pirosnak és zöldnek is nevezi."

Mi történt veled, geci faszfej, hogy most hirtelen szimpatikusak lettek az abszurd szcenárióból kiinduló gondolatkísérletek?

"tulajdonképpen nem tudsz egyetlen tárgyat sem mondani, amelyikről akár csak nagy biztonsággal is azt tudnád mondani, hogy piros. hiszen honnan a fenéből tudnád te, hogy azt minden ember pirosnak nevezné?"

Na most mi van, mégis felcsavartad a szkepticizmust? Ordít a kettős mércéd. A Hume-féle okságfogalom vitájában valamiért nem voltál ilyen kritikus.

2, 3, ugyanez. 3-hoz: Miért ne lenne olyan tárgy, ami egyszerre zöld és kék? Ezek nem komplementer színek.

"összességében nyilván arra akarok kilyukadni" Összességében ez nyilván terelés.

"én normális látással rendelkező ember vagyok. én bármely x tárgyat hajlandó vagyok normális fényviszonyok között nem pirosnak nevezni."

Ezen nem lepődök meg, lévén hogy már eddig is tudtam rólad, hogy hazug geci vagy, aki még a pirosat is zöldnek hazudná, ha az érdeke azt kívánja.

Gondolom, emiatt letiltasz, ezért csak emlékeztetlek, hogy ha így teszel, azzal te is beállsz a facebook moderátor szerű cenzorok sorába.
Ernst Haeckelről anno annyit lehetett tudni, hogy a szocializmusban az NDK-ban elneveztek pár dolgot róla. No meg, hogy lenyűgöző rajzokat készített az embrionális, evolúcióra hasonlító fejlődésről, és a különböző rendszertani osztályok, nemzettségek fajairól. A…..
backer 2018.07.21 21:56:07
@Brendel Mátyás: "Galilei és mások tényleges kísérletekkel cáfolták az arisztotelészi fizikát, te ostoba, hívő fasz!"
1. idézet abból, amit belinkeltél: "Legend has it that Galileo performed this particular experiment from the leaning tower of Pisa." Hiszel a legendáknak?

2. Az egyetlen kísérlet, amiről ez az írás azt állítja, hogy Galilei ténylegesen elvégezte, a testek egyenletes gyorsulását bizonyítja. Ami nem azonos azzal az állítással, hogy a testek gyorsulása független a súlyuktól.

"De ha így is gondolta volna, az még messze van attól, hogy így is legyen."
Egy kurva büdös érved nincs arra, hogy miért van szerinted "messze", te agyalágyult, agyhibás selejt!
backer 2018.07.21 22:02:47
@Brendel Mátyás: "Miért lenne kötelező a kísérlet, ha szerinted a gondolatísérlet döntő bizonyíték? MI a fasznak kéne akkor a kísérlet, te faszfej?!"
"Miért lenne kötelező a kísérlet, ha szerinted a gondolatísérlet döntő bizonyíték?"
Természetesen ahol döntő bizonyíték a gondolatkísérlet, ott már nem kötelező, de ahol nem lehetséges gondolatkísérlet, ott kötelező. Ezt érted még, vagy ez már túlságosan finom megkülönböztetés ahhoz, hogy megértse egy ilyen baromarc, mint amilyen te vagy?
backer 2018.07.22 07:26:30
@Brendel Mátyás: "Galilei elvégzett egy kísérletet a testek gyorsulásával kapcsolatban lejtőn. Ez a kísérlet egyébként, mint tudjuk, eléggé analóg a szabadeséssel"
Két különböző állításról van szó, mint már jeleztem, így az egyik igazolása nem lehet igazolása a másiknak.

"A testek szabad esésével kapcsolatban vagy elvégezett egy ilyen kísérletet, vagy nem."
Ezt fontos volt megjegyezned, annak ellenére, hogy logikai alapon tudható. :) Sajnos, azt viszont már elhallgatod, hogy a történészek egyetértenek abban, hogy nem végezte el ezt a kísérletet:
"While this story has been retold in popular accounts, there is no account by Galileo himself of such an experiment, and it is accepted by most historians that it was a thought experiment which did not actually take place"

en.wikipedia.org/wiki/Galileo%27s_Leaning_Tower_of_Pisa_experiment

"Te azt hiszed, hogy Galilei azt hitte, hogy gondolatkísérlettel cáfolni tudta Arisztotelészt. Vagy hitte, vagy nem"
Hitte:
"Galileo arrived at his hypothesis by a famous thought experiment outlined in his book On Motion."

en.wikipedia.org/wiki/Galileo%27s_Leaning_Tower_of_Pisa_experiment

"még ha hitte is volna, akkor sincs úgy."
Hitte, és úgy van. Az igazi kérdés az, hogy te miért vagy olyan debil, hiogy ezt nem ismered el, annak ellenére, hogy benne van a wikipédia szócikkben.

"Imagine two objects, one light and one heavier than the other one, are connected to each other by a string. Drop this system of objects from the top of a tower. If we assume heavier objects do indeed fall faster than lighter ones (and conversely, lighter objects fall slower), the string will soon pull taut as the lighter object retards the fall of the heavier object. But the system considered as a whole is heavier than the heavy object alone, and therefore should fall faster. This contradiction leads one to conclude the assumption is false."

en.wikipedia.org/wiki/Galileo%27s_Leaning_Tower_of_Pisa_experiment

Érdekelne, mi a jó kurva anyádért nem fogadod el még azt sem, ami egyértelműen le van írva egy wikipedia szócikkben, úgy, hogy kiveri a szemedet?
Viták során a hívők előszeretettel hangoztatott "érvei" az argumentum ad populum, az argumentum ad antiquitatem, és a tekintélyre való hivatkozás különböző formáit merítik ki. Például nemrég kommentelte itt valaki ezen a blogon, hogy:"jó ahogy innen próbálja elmagyarázni hogy amiben többezer éve a…..
backer 2018.07.19 21:21:28
@Brendel Mátyás: De erre a feltételezett "tényre" az "igazolásod" csupán egy példa lenne egy riportból, de hivatkozás nélkül.
Itt a hivatkozás: Lawrence Krauss fizikus mondja a video legelején, 0:40-től, de több későbbi megszólaló tudós is hasonló nézeten van.
vimeo.com/26991975

"Ha lenne hivatkozás, akkor is csak egy példa lenne, ami igen csak nulla annak igazolására, hogy állításod szerint "a tudósok többsége..."

Az előbb adtam meg legalább egy hivatkozást. TE viszont a saját magyarázó hipotézisedre 0, azaz nulla hivatkozást adtál meg. Az 1 az több, mint a 0.
Egyébként annyira hülye vagy, hogy nem veszed észre, van még egy másik, igencsak természetesen adódó magyarázati lehetőség: ti. az, hogy többféle okból ateisták a tudósok. Itt egy analógia: tegyük fel, hogy a tudósok többsége nem hisz a földönkívüli élet létezésében. Ennek simán lehet többféle oka: egy részük azért nem, mert tudományos bizonyíték hiányában agnosztikus a kérdésben. Más részük azért nem hisz, mert istenben hisz, aki csak embert teremtett. Egy harmadik részük azért nem, mert a "felsőbb erő"-ben hisz, amivel valamiért szintén össze nem egyeztethetőnek tartja a földönkívüliek létezését. És így tovább.
Ehhez hasonlóan, a tudósok egy része azért nem hisz istenben, mert mint írtad, jobban átlátja a világ működését. Egy másik része lehet, hogy ezt irrelevánsnak tartja, és azért nem hisz, mert ateista szellemben nevelték. Egy harmadik részük azért nem, mert ahogy én írtam, nem látja tudományosan bizonyítottnak. És így tovább.
.
"a tudósok lehet, hogy helyesebben látják az igazolás hiányát, mint a közemberek."

Az igazolás hiánya az nem ugyanaz, mint a hiány (nemlétezés) igazolása.

"a tudósok nagyobb arányban ragaszkodnak az igazolás elvéhez"

Láttuk már, hogy az amerikai tudósok 51%-a nem fogadja el az igazolást elvét. Mivel a tudósok többsége nem fogadja el, a te logikád szerint inkább kellene azt mondanunk, hogy hamis, mint azt, hogy igaz.

"Minden olyan kérdés, amely arról szól, hogy "létezik-e X dolog", az egy objektív, szintetikus kérdés. Márpedig az empirikus tudomány hatásköre metodikailag az objektív szintetikus kérdések területe. Vagy máshogy fogalmazva: a tudományos módszer olyan általános, hogy semmi alapod azt mondani, hogy ez a kérdés pont nem a tudomány illetékessége. Már ugyan mi a jó édes kurva anyádért ne volna az?!"

Lehet bármilyen általános a módszere, a tudomány csak azzal képes foglalkozni, ami közvetlenül vagy közvetve megismerhető érzékszervi tapasztalással. Nem tudja megválaszolni azt a kérdést, hogy léteznek-e olyan dolgok - többek közt isten - amik érzékszervi tapasztalással nem ismerhetők meg. Másképp fogalmazva, az az állítás, hogy a fizika (és a rá épülő természettudományok a világ teljes leírását adják, nem tudományos, hanem filozófiai állítás. Ennek bizonyítására filozófiai érvelésre lenne szükség, nem tudományos kísérletekre.

Egyébként pedig: a szintetikus létezési állításokról Popper megmutatta, hogy 1. nem falszifikálhatók, mert csak a tagadásuk az, ami univerzális állításként falszifikálható.

2. Sok közülük sok nem is igazolható, ha igazoláson azt értjük, hogy bármely arra alkalmas, kísérletet végző megfigyelő számára rendelkezésre állnak rendszeresen előforduló, megismételhető tapasztalati bizonyítékok.
Rengeteg szintetikus létezési állítás például "Ekkor és ekkor ez és ez történt" formájú, egy konkrét múltbeli esemény létezéséről szól, így a jelenben már igazolhatatlan.

Ezenkívül, lehetnek olyan szintetikus létezési állítások, amik a jelenról szólnak, de a tudomány nem képes igazolni őket. Ha léteznek abszolút erkölcsi normák, akkor a tetteinknek vannak olyan, tudományosan megismerhetetlen tulajdonságai, mint a jó és a rossz. Ha ez igaz, akkor beszélhetünk jó és rossz tettekről.
Mielőtt azzal jönnél, hogy az erkölcs az relatív és szubjektív, figyelmeztetlek, hogy az egy hibás érvelésen alapul. A különbözó társadalmak, kultúrák, szokásrendszerek erkölcsi elveinek különbségeiből legfeljebb arra lehet következteni, hogy az állítolagos abszolút erkölcsi normákat eddig még nem sikerült igazolni. Az viszont nem következik mindebből, hogy igazolhatatlanok lennének.
backer 2018.07.20 11:21:02
@Brendel Mátyás: "a cáfolat hiánya elég indok egy állítás igazságának elfogadásához, a hithez."
Nem elégséges, de szükséges feltétele.

"Ha a katolikus istenképet tekintjük" Ne azt tekintsd, hanem az ökumenikusat.

"isten szerinted egy másik világ létezője" Így értem.

"A keresztény vallás szerint Jézus isten volt, és ennek a világnak a létezője volt." Na és? Ezzel mi a baj? Hogy szerinted isten nem létezhet egyszerre több világban is? Milyen elvet ismersz, ami ezt kizárja, és mi az igazolása?

"Isten a keresztény hit szerint csodákat tesz, az meg akárhogy is, de azt jelenti, hogy része ennek a világnak, azaz az oksági reláció tranzitív lezártjának." Hibás következtetés. Isten oksági hatása az, ami része ennek a világnak. Az oksági sorozat kezdete lehet egy másik világban.

"A keresztények nem deisták, hanem teisták."

Hazudsz. Vannak köztük deisták: en.wikipedia.org/wiki/Christian_deism

Azonkívül, nem válaszoltál a legfontosabbra: "a tudomány csak azzal képes foglalkozni, ami közvetlenül vagy közvetve megismerhető érzékszervi tapasztalással. Nem tudja megválaszolni azt a kérdést, hogy léteznek-e olyan dolgok - többek közt isten - amik érzékszervi tapasztalással nem ismerhetők meg. Másképp fogalmazva, az az állítás, hogy a fizika (és a rá épülő természettudományok a világ teljes leírását adják, nem tudományos, hanem filozófiai állítás."

Márpedig, ha ez filozófiai állítás, akkor kurvára nem illetékes benne a tudomány!
backer 2018.07.20 21:33:40
@Brendel Mátyás: "a hit hülyeség. nincs elégséges indoka"
Nincs elégséges tudományos indoka. De attól még lehet elégséges indoka.Ilyen például a gyermeki hit. Mondok egy példát, te hülye faszfej, hátha megérted. Schliemann soha nem fedezte volna fel Tróját, ha gyerekkorától kezdve nem hitt volna abban, hogy az ő korában általános vélekedés szerint tündérmesének tartott Iliász valóságos eseményeken és helyszíneken alapul.

"ha isten létezik, létezett ebben a világban is, akkor ezzel nem indokolhatod a mentesülését a tudomány hatásköre alól"
Létezett, múlt időben, amíg Jézus a földön volt. Miért kéne indokolni, semmilyen ellentmondás nincs például abban, hogy Jézus sebeit a modern orvostudomány szempontjából is lehetne vizsgálni.

"ez nem kereszténység. a kereszténységnek definiciója a nikaia hitvallás."
A wikipedia szócikkben, amit belinkeltél, egész pontosan az olvasható, hogy "a kereszténység egyik legfontosabb és legismertebb hitvallása, melyet szinte minden keresztény felekezet és közösség elfogad"
Vagyis, ha szinte minden, az azt jelenti, hogy nem az összes, tehát nem lehet definíció.
Hazug geci módon meghamisítod a wikipedia szócikk tartalmát.

"márpedig azt mondtad, isten szerinted csodákat csinál, tehát közvetve megismerhető érzékszervi tapasztalással."
Nem, nem ismerhető meg érzékszervi tapasztalással. A csodákból csak ővatosan következtetni lehet valamiféle isteni erő létezésére, de a hívők általában nem a csodák miatt hisznek, ezek csak megerősítik a hitüket, de nem alapozzák meg azt.

A feltett kérdésemre pedig megint kikerülted a válaszadást!
Már másodszor, amivel gyakorlatilag beismered, hogy nem tudod a választ!

"Hogy képes az egyik világ okot generálni a másik világban?!" Az a baj, hogy amit kérdezel, arra nem adható válasz a hiten kívül, de rögtön hozzáteszem, hogy a tudomány sem tud semmi tartalmasat mondani az okságról.

Neumann János ezt már régen megírta: "A tudományok nem próbálnak magyarázni, és alig-alig próbálnak értelmezni: főként modelleket alkotnak. A modell olyan matematikai konstrukció, amely bizonyos szóbeli interpretáció hozzáadásával leírja a megfigyelt jelenségeket."
(Method in the Physical Sciences, 1955. (158. o.) todayinsci.com/V/VonNeumann_John/VonNeumannJohn-Quotations.htm

A Hume-féle okságfelfogást például senki nem tudta még megcáfolni, pedig abból végeredményben az következik, hogy az okozás mint rendszeres egymásrakövetkezés
csak az emberek fejében létezik, semmivel sem valóságosabb, mint az elképzelt dolgok általában.
Úgyhogy jobb lesz, ha visszaveszel az arcodból!
Az elmúlt napok legnagyobb nemzetközi filozófia-közéleti kérdése talán az volt, hogy kiterjedhet-e a sajtószabadság a vallás provokációjára? Én megindokoltam, hogy miért igen, sőt, miért kell, hogy provokáljuk, vagy egyenesen gyalázzuk a vallást. A vitában elhangzottak olyan…..
backer 2018.07.20 11:56:44
@Brendel Mátyás: "A klasszikus példa erre az, hogy fogsz 2 tehenet, és másik 2 tehenet, összetereled őket, és megszámolod őket, és azt találod, hogy 4 tehén van."
Összekevered az állítást az alkalmazásával. A 2 tehén + 2 tehén egyenlő 4 tehén az egy alkalmazása a 2+2=4-nek, ezért nem lehet az igazolása. Pont fordítva van. Azért igaz a tehenes állítás, mert igaz a 2+2=4. Ezt az is jól mutatja, hogy ugyanez a fizikai szituáció végtelen sok aritmetikai állítás alkalmazása lehet: 1+1=2, ha tehénpárokat számolunk, 4+4=8, ha fél teheneket számolunk, és így tovább.

"a vallásos hitről mindez nem mondható el. A vallásos hittételek rosszabbak, mint a matematikai tételek"

Egy faszt. Többféle matematikai modell van, ami nem alkalmazható a valósőág modellezésnél. Ilyen például a végtelen halmazok hierarchiája.

"A vallásos hittételek nem analitikus összefüggések, hanem ostoba metafizika"
Mitől lenne ostoba a metafizika? Ha te tudományos realista vagy, akkor te is metafizikai állítást fogadsz el igazolás nélkül, amikor azt gondolod, hogy a tudományos elméletekben feltételezett létező dolgok, pl. elemi részecskék a megfigyelésektől függetlenül léteznek.
Vagy, ha ezt nem fogadod el, akkor azt kell gondolnod, hogy ezeket az elméletek konstruálják, tehát a világ alapszerkezete annyiban és azóta és addig létezik, amennyiben és amióta és amíg tudományos elméleteink vannak róla. Ez egyfajta idealizmus.

"Például Jézus a mesétek szerint elkövetett fizikai csodákat, például vizet borrá változtatott, és nem tablettás bort csinált szerintetek, hanem beszéddel képes volt ilyenekre. Ez ellentmond a kémiai ismereteinknek."

Ennek ellenére vannak tudósok, akik elfogadják a csodákat, úgyhogy olyan nagy problémát nem okozhat ez, legfeljebb neked.

"I’m a scientist who believes that miracles can happen. I don’t think I’m all that unusual. I could name a lot of other scientists who believe the same thing, and from time to time they make themselves known – as in this Nature article."

scienceandbelief.org/2011/03/26/science-miracles/
backer 2018.07.20 17:08:36
@Brendel Mátyás: "Itt Quine-nal vitatkozol, te faszbarom!"
Ha ő is összekeveri, akkor vele is, de ez nem változtat azon, hogy veled is, mert te is összekeverted a kettőt, te faszbarom!

"Lehet, hogy van olyan matematikai elmélet, amelynek nincs alkalmazása"
Nem "lehet", hanem biztos. Ne akarj hülyébbnek látszani annál, mint amilyen vagy!

"de van olyan, amelynek van"
Na most aztán valami kurvára eredetit sikerült ám mondanod!

"Tehát továbbra is jobbak a vallásos metafizikai faszságoknál, amelyeknek nincs. Soha nincs."
Ha te leszűkíted egy állítás hasznosságának a mérhetőségét a tudományos alkalmazására, akkor nincs. De honnan a faszból szeded, hogy egy metafizikai vagy akármilyen állítás csak akkor lehet hasznos, ha a valóságra tudományosan alkalmazható?

"Én azt gondolom, hogy az elemi részecskék léteznek, ennek igazolása a mindazok a megfigyelések, amelyek a tudományban erre vonatkoznak"

Igen. Itt az folyamatos, megszakítatlan időbeli létezésük a kérdés. Amit ha elfogadsz, akkor egy metafizikai állítást fogadsz el.

"Olyat, hogy "elemi részecskék a megfigyelésektől függetlenül léteznek. " Olyat én nem mondok, nem tudom, mit akar jelenteni ez az állításod."
Akkor iratkozz be egy filozófia alapozó tanfolyamra! Russell A filozófia alapproblémáiban már a 20. század elején elmagyarázta hogy mit jelent az ilyen létezés, a macska példájával, amelyik kimegy a szobából és visszajön!
És mivel ez kétértékű logikán alapul, vagy elfogadod, és akkor metafizikát fogadsz el - vagy nem fogadod el, és akkor konstruktivista leszel, amit előbb-utóbb meg fogsz szopni, mert gyenge lábakon áll a Kuhn-féle tudományfelfogás!

"Pár hülye tudós sem változtat ezen, nem érv."
Hülyegyerek, egyrészt nem "pár", mert ott van, amit idéztem belőle, hogy "a lot of", tehát hazudsz már megint!
Másrészt el se olvastad, amit belinkeltem, vagy nem fogtad fel, amit olvastál, mert elmagyarázzák benne, hogyan lehet konzisztensen hinni a csodákban a tudományos gondolkodás megtartása mellett!
Bergoglio ismét elsült:Azaz: "Tényleg békét akartok? Akkor tiltsunk be minden fegyvert, hogy ne kelljen a háború félelmében élnünk." Óh "Istenem", megint egy vén, szenilis öregember egy szépségkirálynő tipikus IQ-jával! Tényleg, pont ugyanaz a közhelyes naivitás, pont ugyanaz a felszínes ostobaság,…..
backer 2018.05.04 07:13:13
"Azt, hogy felszólító mondatok végére felkiáltójelet teszünk, azt Bergoglio bácsi (pontosabban a twitterező szolgája) nem tanulta meg az iskolában."
Te vagy a tudatlan, angol felszólító mondatok végén lehet pont vagy felkiáltójel is. Akármelyik angol nyelvtani oldalon utánanézhetsz. De inkább járjál még iskolába!
"An imperative sentence gives a direct command. It can end in a full stop or an exclamation mark,
www.grammar-monster.com/glossary/imperative_sentence.htm

"hogy megegyezzenek, hogy minden ország felszámolja a hadseregét."
Ez nem fantazmagória. Megint te vagy a tudatlan barom. Kennedy elnök is ilyesmit javasolt. Szerinted ő és a tanácsadói is hülyék voltak? Na persze, tudjuk, szerinted mindenki hülye, aki más véleményen van, mert egy nárcisztikus fasz vagy.
"In 1961, US President John F. Kennedy gave a speech before the UN General Assembly where he announced the US "intention to challenge the Soviet Union, not to an arms race, but to a peace race - to advance together step by step, stage by stage, until general and complete disarmament has been achieved"
en.wikipedia.org/wiki/Disarmament
Nemrég egy kicsit érdekes dolog történt velem, a városban, ahol lakom, ki volt téve egy pár könyv a térre egy emlékmű talapzatára, és azt is kiírták, hogy szabadon elvihető. Az egyetlen érdekes könyve az volt, amelynek német címe: "Was ist der Gegenteil von einem Löwen?" Nos, a könyvet nem gondoltam…..
backer 2017.11.25 21:13:11
@Brendel Mátyás: (egyelőre erre válaszolok): "Ezt már megbeszéltük, a könyvek általában nem tekinthetőek tudományos mpublikációnak, mert nincsenek peer reviewolva, a tied se volt."
A Yale egyetem tájékoztatója ellentmond ennek: ctl.yale.edu/writing/using-sources/scholarly-vs-popular-sources

"Scholarly sources are those that have been approved by a group with recognized expertise in the field under discussion. Books published by University Presses fall into this category, as do articles published in peer-reviewed journals — journals where the editors send pieces out to be read by experts in the field before deciding to publish them...Scholarly sources are not infallible, but their publication process includes many steps for verifying facts, for reducing political bias, and for identifying conflicts of interest."
backer 2017.11.26 08:11:15
@Brendel Mátyás: itt pont arról van szó, amit írtam, hogy lehetnek olyan esetek, amikor egy könyv is peer reviewolt...Itt egyébként is valószínűleg cikkgyűjtemény-könyvekről és proceedingsekről van szó." Egy faszt van csak azokról szó, ez a te fantáziálásod. Ha az általad említett, a könyvekre vonatkozó kitételt beleírták az szövegbe, akkor ha igazad lenne ezt a korlátozást is beleírták volna további kitételként. Ebből is látszik, hogy képtelen vagy beismerni, hogy tévedtél.
backer 2017.11.27 07:05:36
@Brendel Mátyás: "én is írtam, hogy vannak esetek, amikor peer reviewolt szöveg könyvben jelenik meg, és ilyenkor kivételesen elfogadható tudományos hivatkozási alapnak" Ezt írod te. A Yale egyetem tájékoztatója ezzel szemben azt írja, hogy az egyetemi kiadók (vagyis az ÖSSZES ilyen kiadó, korlátozás nélkül brit és amerikai, értelemszerűen az összes angolszász, de lehet, hogy a nem-brit európai is és a világ összes egyetemi kiadója) által kiadott könyvek (korlátozás nélkül) hiteles tudományos forrásnak számítanak, mert azokat egy elismert szakértői csoport hagyta jóvá (lektorálta, bírálta, stb.) a megjelenésük előtt.
Ez köszönőviszonyban sincs azzal, amit te itt erőltetni akarsz Mi a fasztól lenne ez kivételes? Ha a Yale egyetem tájékoztatója érvényes - márpedig az, akkor ez legalább tízezres nagyságrendet jelent (nem példányszám, hanem kiadványszám).

Valamint, amit írtál, hogy könyvet bárki meg tud jelentetni, azért is óriási faszság, mert ezzel kizárod a monográfiák hitelességét. Ezek egyáltalán nem tanulmánygyűjtemények, hanem: "the main purpose of a monograph is to present primary research and original scholarship. This research is presented at length, distinguishing a monograph from an article. For these reasons, publication of a monograph is commonly regarded as vital for career progression in many academic disciplines. Intended for other researchers and brought primarily by libraries"en.wikipedia.org/wiki/Monograph

Érted már? A monográfiákat tudósok írják más tudósoknak azért, hogy részletesen bemutathassák bennük az elsődleges kutatási eredményeiket. Hogy a faszba ne lennének hitelesek, amikor az egyetemi kiadóknál szaklektorok ellenőrzik a hitelességüket? És ugyan minek vásárolnának a könyvtárak monográfiákat, ha igaz lenne, hogy bárki írhat ilyeneket?
  A Magyar Tudományban korábban a tudomány határairól írtam egy cikket, amely a hasonló című könyv recenziója volt (BRENDEL 2011a). Ott a tudomány és áltudomány határáról volt szó. Ez a kérdés a tudományos módszer szigoráról és precíz körülhatárolásáról szólt. Látszólag egy másik kérdés a tudomány…..
backer 2017.10.21 15:47:12
"ha nagyon szigorúan vesszük, nem értelmes kérdés abban a formában, hogy egy igaz választ várnak rá." A "mi az én életem értelme" kérdés, mint azt máshol írtad, a "mit kezdjek az életemmel?" kérdésként is megfogalmazható. Ezt mostanra már nem tartod értelmesnek?

"ha nagyon szigorúan vesszük, akkor nem választ kell rá adni, hanem választani kell." És ez miben mond ellent annak, amit írtam? A választást meg lehet szóban is fogalmazni, vagyis azt, hogy valaki hogyan és milyen erkölcs alapján és mi által motiválva éljen. És ezt döntően meghatározza az a világkép, amit elfogad, legalábbis annyiban, hogy mi motiválja a viselkedését.

"csak fel kell kutatniuk az embereknek a saját érzéseiket. mások ezt általában nem tudják helyettük elintézni" Nem adható ám annyira sokféle típusú válasz a "Hogyan (milyen erkölcs alapján, és mi által motiválva) éljek?" kérdésre! Viszont a válaszok megtalálásához már többféle út vezethet. Ilyenek például a filozófiai mondanivalójú műalkotások. A vallás is lehet ilyen, a vallásos emberek úgy érzik, hogy a földi életük valamilyen magasabb rendű célja van. Ők ezt az érzést találták meg magukban, ezt a folyamatot nevezik megtérésnek, vagy pedig már gyerekkoruk óta egy olyan közegben nőttek fel, ahol ez az érzés természetes. És ennek az érzésnek a fenntartásához szükségük van vallásos élményekre, amit egyeseknek az egyházak, másoknak az egyházon kívüli személyes istenhit nyújt.

"az, hogy ez istennek tetsző dolog, az ugye egy igazolhatatlan, kamu állítás" Összekeversz két kategóriát. Minden kamu állítás igazolhatatlan, de nem minden igazolhatatlan állítás kamu. A kinyilatkoztatásban hívőknek az nem kamu, pedig igazolhatatlan. Nekik részben más dolgok evidensek, mint a materialista világképben hívőknek. Az összes lehetséges világnézet igazolhatatlan állításokon alapul, mert egyetlen érvrendszerben sem lehet minden állítást igazolni, az összes ilyen próbálkozás körbenforgáshoz vagy végtelen regresszushoz vezetne. A saját világnézeted alapvető tételeiben hinned kell.

"Az, hogy X.Y.-nak azért kell A dolgot csinálnia, mert V.Z.-nek ez tetszik, az érvnek nulla." Ez nem érv, ez egy útbaigazítás, ami a vallásos világképből következik.

"ez olyan, mint a pszichológiai manipuláció egy házasságban, azzal a különbséggel, hogy a mennyasszony/vőlegény itt kitalált." Mondod te, hogy kitalált, egy olyan világkép alapján, amiben nincs helye istennek, és aminek az alapvető téziseiben neked hinned kell. Ha viszont isten nem kitalált személy, hanem maga a szeretet, akkor a hívők számára ő az erkölcs alapja.

"az embereknek nem azt kellene kérdezniük, hogy isten mit akar, vagy az egyház mit akar, vagy a pap bácsi mit akar, hanem azt, hogy ők mit akarnak." Ha igaz a kinyilatkoztatás, amiben a hívők hisznek, akkor az ő akaratuknak összhangban kellene lenni isten akaratával, (ami persze csak nagy vonalakban ismerhető meg). Vagy legalábbis erre kéne törekedniük, még akkor is, ha az önmegismerésük csak nagyon részleges lehet.

"az embereknek nem azt kellene kérdezniük, hogy isten mit akar, vagy az egyház mit akar, vagy a pap bácsi mit akar, hanem azt, hogy ők mit akarnak." Azt utoljára a felvilágosodáskori filozófusok gondolták komolyan, hogy az emberi psziché az olyan átlátszó lenne az önmegismerés számára. Azóta ezt már nagyon másképp gondolják a pszichológusok.

"önmagunk megismeréséhez egyetlen dolog létezését kell elfogadni: önmagunk létezését. más dolgok létezését elfogadni, amelyek egyébként igazoltan léteznek(tudomány) ebben nem segít, de nem is zavar, ha ebben a kérdésben ignoráljuk őket" Hogyan ignorálod a világ létezését? Például ha Heideggernek vagy más hasonló filozófusoknak igazuk volt abban, hogy az ember "bele van vetve" a világba, és valójában nincs olyan, hogy szubjektum, akkor te nem ignorálhatod a világot, mert nem tudod róla leválasztani önmagadat. A kognitív pszichológia szerint sem lehetséges az önmegismerés, mert az introspekció gyakran félrevezető eredményeket ad. Honnan tudhatnánk, hogy mikor fogadhatjuk el igaznak az introspektív úton saját magunkról szerzett benyomásokat.
Megmondom őszintén, hogy pár éve, amikor különféle kisebb politikai mozgalmaktól hallottam az alapjövedelem gondolatát, azt mondtam, hogy hát miért, ne, nem teljesen lehetetlen a dolog. Annyira lehet szolidáris a társadalom, hogy mindenkinek alapjoga legyen egy bizonyos szinten élni.…..
Mivel most a szélsőséges filozófiai elméletek hete van, úgy döntöttem, legyen a mai poszt témája az ősi kérdés: vajon a lét határozza meg a tudatot, vagy a tudat a létet? Ha van egy szeleburdi filozófiai elképzelés, amit mindenki ismer, akkor az az, hogy a világot teljes…..
Egyre többen tanulnak Magyaroszágon is kínaiul. Érdekes látni, hogy az ismerősök között is többen vannak, akik ezt a nelvet választják. Különösen érdekes, hogy ugyanúgy tanulnak kínaiul, mint, ahogy én kezdtem öt évvel ezelőtt.1. hangatni ismeretek2. Galla-Józsa féle…..
A hír: olyan ítéletet hozott első fokon a bíróság, amire eddig nem volt példa. Felcsút első emberének, a nemzet gázszerelőjének (nem mellékállásban polgármester és sikeres vállalkozó) nem kell nyilvánosságra hoznia vagyonnyilatkozatát. Ezt köszönheti ma Magyarország az új…..
Pedig, talán, nem nekem kéne! Tegnap, sétáltam az Andrássy úton. Sütött a januári nap. Mentem, kávét venni a Nespressohoz. Már az Oktogonnál láttam, rendőrök kettesével sétálnak, a Nagymező utcánál is posztolt egy főtörzs és egy őrmester. Visszafelé tűnt fel, hogy a…..
Áprilisban indul a MOL Bubi közbringarendszer. A csepeli bázison jártunk a biciklik karbantartásáért felelős csapat vezetőjénél. Itt tesztelik, alakítják véglegesre a kerékpárokat és dokkoló egységeket. Buppa megnyugtatott minket, hozhat bármilyen időjárást a február, ők…..
backer 2014.01.15 16:39:45
Utoljára talán az Attila sör cimkéjén olvastam valami hasonlót, ahol a készítő arról mesélt, hogy a hun fejedelemről elnevezett itallal a világbékéről szeretne megemlékezni. Na de ilyen kusza szöveget azóta sem láttam nyomtatott betűkkel írva. Bármelyik részletét ragadjuk is…..
Már századszorra keseregtem azon, hogy Heller Ágnes miért nyilatkozik olyan gonoszságokat Magyarországról, aztán gondoltam: legjobb lesz, ha írok neki és megkérdezem. Kaptam választ is, ami nem válasz, de legalább egy kommunikációkezdemény. Megkerestem a Facebookon a Heller Ágnes…..
Az ember kettős lény: testből és lélekből áll. A test romlandó, az árnyékvilág foglya, ezzel szemben a lélek légies, nemes, romolhatatlan, és egy emelkedettebb szférához tartozik. Az ember életében a kettő kéz a kézben jár, ám a halál pillanatában elválnak útjaik. A lélek…..
backer 2013.11.05 13:45:46
@Brendel Mátyás "összekevered a fájdalmat azzal, hogy miről szól, mit reprezentál, mire vonatkozik."

Nem igaz, nem keverem össze, te vagy az, aki megpróbálja elsunnyogni a választ a valódi kérdésre, amit feltettem - hogyan lehet azonos két dolog, amelyek legalább egy tulajdonságukban különböznek (szerintem természetesen sehogy). A "reprezentáció" fogalmát néhány ütődött filozófus terjesztette ki a fájdalmakra, azonban aki józan paraszti ésszel gondolkozik, az előtt világos, hogy ha a lába fáj, akkor a lábában érzi a fájdalmat. Az orvosnak is így számol be róla mindenki. A fájdalom pedig már csak olyan, hogy ahol érzed, ott van, nem pedig máshol. Ezért teljes nonszensz az alábbi állításod:

"a lábadról szóló fájdalomérzet biza a fejedben van, miközben a lábadról szól."

Ha valóban fáj a lábam (és nem a fantomlábban érzem), akkor az érzet egészen biztosan nincs a fejemben, legfeljebb az érzet oka. Az érzet ott van, ahol magam elhelyezem, a lábamban.

@Brendel Mátyás: "ma meg már azt is tudjuk, hogy van fantomfájdalom: egy amputált láb is tud fájni."

Nagyon izgalmas, de ezt már Descartes is tudta.
Az érvelés szempontjából viszont azért nem számít semmit, mert a fájdalmat, mint minden más érzetet, lehet hallucinálni. Az amputált láb esetében ez történik, ám ez semmit nem von le a valódi fájdalomészlelések valóságosságából. Úgyhogy ezek után próbálj meg te is komolyan vehető érvekkel jönni!

@Brendel Mátyás: "fájdalmakat és más érzeteket ki lehet váltani bizonyos agyterületek ingerlésével. tehát a fájdalom bizony az agyban van."

Ez hülyeség, non sequitur következtetési hiba. Ki lehet váltani a végtagok mozgását is bizonyos agyterületek ingerlésével, tehát szerinted a végtagok az agyban mozognak?
backer 2013.11.05 14:22:45
@Brendel Mátyás: "a fantomfájdalom nyilván hallucinálás, de mi hallucinál, te ütődött, a nem létező láb, vagy a létező agy?!"

Természetesen a létező agy. De ez semmiben nem mond ellent annak, hogy amikor a valódi fájdalmat érzem a valódi lábamban, olyankor az érzet maga ott van a lábamban, nem pedig az agyban. Az agyban csakis akkor érezhetnénk fájdalmat, ha lennének az agyban fájdalomérző idegek, de mint tudjuk nincsenek. Az agyműtétek során a páciensek tudatunknál vannak, ám semmilyen fájdalmat nem érzékelnek az agyukban.

Más: Totál összekevered a reprezentációt az érzettel. Nekem nem tetszik a filozófusok reprezentációs dumája, de fogadjuk el, hogy a (valódi, nem fantom) fájdalom reprezentálja az adott testrészt. Vizsgáld meg az alábbi állítást:

"Egyre erősebb fájdalmat érzek a lábamban."

Na mármost (elfogadva a reprezentációs tételt) a fájdalom végig a lábamat reprezentálja, de mi az, ami ezalatt erősödik? Nem lehet a reprezentáció, mert a reprezentáció az nem lehet erősebb vagy gyengébb, hiszen ez értelmetlenség. Ami erősödik, az az érzet. Ami épp emiatt különbözik a reprezentációtól. Na és hol van? A lábban.

"ugye nem hiszed el, hogy amikor az agy ingerlésekor kezd el valakinek fájni a lába, akkor lemegy az inger a lábba, és ott fáj?!"

Nem, az inger nem meg le a lábba. A fájdalom viszont ott van, mert ott érződik. Mi alapján gondolod, hogy az okozatnak ugyanott kell lennie, ahol az oknak?
backer 2013.11.05 20:26:56
@Brendel Mátyás: "ha az agy tud hallucinálni fantomfájdalmat, akkor mi az akadálya annak, hogy az igazi fájdalmat is tudja érezni?!"

Amikor hallucinálsz valamit (pl. oázist), akkor az a valami kétségtelenül az agyadban van. Amikor meg valóban észleled azt a valamit, akkor nem ott van, hanem az agyadon kívül (az oázis a sivatagban van). Ezt a különbséget neked nehezedre esik megérteni?

@Brendel Mátyás "mi a fenének lenne a két kurvára hasonló dolog ennyire más helyen?!"
Ez ahhoz hasonlóan hülye kérdés, mint az, hogy "mi a fenének lenne a két kurvára hasonló oázis ennyire más helyen?"

@Brendel Mátyás: "hogyan lenne a lábadban az igazi fájdalom, amelyben nincsenek fájdalomközpontok?!"

Miért veszed bizonyítottnak, hogy egy fájdalom elhelyezéséhez fájdalomközpont kell? Az a fájdalom kiváltásához kell (egyebek mellett), nem az elhelyezéséhez.

@Brendel Mátyás: "a fájdalom reprezentációjának van egy olyan változója, hogy erősség. ez növekszik."

Már ne haragudj, de mi a faszról beszélsz? Biztos nem arról, amit az emberek a hétköznapokban "fájdalom"-nak neveznek, mert arról normálisan azt mondják, hogy a lábukban, fogukban stb. érzik. Te valami homályos elméleti konstrukciót nevezel fájdalomnak, azért dumálsz itt változókról. Tipikus filozófus-betegség. Sajnos az eddigi hozzászólásaidból ítélve te nem fogsz belőle egyhamar kigyógyulni. De talán nem is baj, ha így maradsz, elrettentő példának.
A napokban értem végére Diderot "Le Reve de d'Alambert" (Flammarion, 2002, magyarul: "D'Alambert álma") c. könyvének. Miért érdemes ma elolvasni egy ilyen könyvet egy ateistának? Mint azt korábban bemutattam, Diderot ateizmusa bizonytalan, és változhatott időben, de materializmusa…..
backer 2013.07.14 05:45:47
@Brendel Mátyás: Ha a tudomány jelenlegi állása szerint bármilyen megbízható ismeret létezne a tudat kialakulásával kapcsolatban, azt egészen biztosan említette volna valaki ebből a díszes tudóstársaságból, még egy ilyen kötetlen rádióbeszélgetésben is. A tudat működéséről vannak versengő hipotézisek, de ennyi az egész, nem nagy ügy. Úgyhogy végre beismerhetnéd, hogy hazudtál.
backer 2013.07.18 22:02:03
@Brendel Mátyás: "Dennettnek az elmélete ha jól emlékszem úgy szól, hogy a tudat nem is annyira valami nagy, központi valami, hanem a különféle agyterületek elműködgetnek, párhuzamosan, egymás mellett, egymással kapcsolatban"

Dennett szerint a tudat egy mémkomplexum "human consciousness is itself a huge complex of memes (or more exactly, meme-effects in brains..."

Na és tudod kitől származik a mémkomplexum ötlete? Dawkins az elsők között foglalkozott vele Az önző gén című könyvében. Aztán később megjelent könyveiben is írt a tudatosságról. Vagyis szakértője a témának, ennek ellenére mégis azt mondja, hogy a tudat a legnagyobb megoldatlan rejtély a tudomány számára.

Egyébként ha Dennettnek igaza lenne, akkor nem jöhetett volna létre evolúcióval a tudat, mert az emberen kívül egyetlen más élőlény sem rendelkezhet mémekkel. De szerencsére nincs igaza, mint ahogy neked sincs.
nejlon Modellek és az édesanyjuk 2013.06.04 10:55:19
Howard Schatz találta ki ezt a projektet és már 12 éve fotózza őket, a modelleket és az édesanyjukat. Különösen érdekli a genetikai hasonlóság és az is, hogy hogyan hatott az anya a lánya szépségére, mellyek a generációs különbségek, mitől lett szép és különleges a…..
Jobbegyenes Az ország neve: Halál 2013.03.28 17:32:33
Miután nem kevesebb, mint 17 hónapig nyálazták, végre közreadták a 2011-es népszámlálási adatokat. A KSH adatsora számtalan grafikont, táblázatot és kimutatást tartalmaz. S ezek egyetlen szóvá állnak össze: HALÁL. Essünk túl gyorsan a rettenetes számokon, amelyeket ma…..
Frankó dolog a Facebookon a Sceptical Inquirert bejelölni, mi sem demonstrálja ezt jobban, mint a napok hírei. Egyik nap az Inquirertől megkaptam egy szkeptikus kritikát egy bizonyos könyvről, és pár nappal később  már meg is érkezett a nagy felhajtás Magyarországra is az…..
backer 2012.11.18 08:27:23
@Brendel Mátyás: "ez a szöveg nagyjából ugyanazt mondja el, mint én."

Aha, szóval tovább folytatod a hazudozást. Aki veszi a fáradságot és elolvassa, annak világosan kiderül, hogy egyáltalán nem azt mondja, amit te.

"as evolved creatures, we simply have no way to tell what is really going on."

we may, for all we know, be living in an elaborate, brain-constructed hallucination of reality that happens to maximize our chances of survival. However, the very scientific paradigm that tells us this was itself built upon the very assumption that what we perceive corresponds accurately to nature. If that assumption cannot be made, then can we trust the conclusions of our scientific paradigm to begin with?

A kézenfekvő válasz: nem, nem bízhatunk a tudomány eredményeiben.
backer 2012.11.20 06:34:11
@Brendel Mátyás: "nem bízol az érzékeszerveidben"

A tudományban sem bízok ugyan, de ha te bízol benne, az érzékszerveidben te sem bízhatsz. Mert ugyebár a színeket a tárgyakon látjuk, holott a tudomány szerint az agyunkban keletkező érzetek, azonkívül a tárgyakat tömörnek érzékeljük, holott a fizika szerint a legnagyobb részük üres térből áll.

Látod még a tudomány is azt mondja, hogy mélységesen látszat-világban élünk. Ennél én csak egy lépéssel megyek tovább, amikor kétségbevonom a tudományt is.
Idén először kapott nagyobb hangsúlyt hazánkban is november harmadik csütörtökje a filozófia világnapjaként: kör-email érkezett, hogy gyűjtsük össze az eseményeket a FISP számára, az ELTE-n ebből az alkalomból Radnóti Sándor beszélt a barátság filozófiájáról,…..
Ha egy külföldi ma Magyarországra téved, és elkezdi olvasni a köztévéről szóló blogokat-cikkeket, akkor a következő tézisek alakulnak ki benne: 1. A köztévé nézettsége a béka segge alatt van, alig nézi valaki - ezt mutatják a különböző felmérések 2. A köztévé éjjel…..
Jeszenszky Géza, az Antall- kormány volt külügyminisztere, az első Orbán-kormány washingtoni nagykövete és hazánk jelenleg izlandi és norvégiai képviselője a Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének magántanára, az egyetem díszdoktora. Az egyetem tavaszi félévében…..