Austrian 2008.10.09 11:26:29

A közgazdaságtan mint tudomány eléggé képlékenyen tud megjelenni. Nem véletlenül évszázadokon keresztül mennek az egymásnakfeszülések. Ilyen közegben pedig a magyar közgazdászok és a politikum (médiával együtt) igazából a központi tervezés szerelmesei. Amikor valami nem sikerül nekik akkor méginkább görcsösen ragaszkodnak az elveikhez. A decentralizált gazdaság fogalma nem létezik csak addig amíg előnyt látnak belőle (saját érdekkörükben). Azt is mondhatjuk, hogy a veszteségeket szocializálják és a nyereséget privatizálják.
A magyar pénzügyi elit lényegében a hivatalosan is szocialista rendszerben került kiválasztása. A nyolcvanas években történtek a "vezető fejeknek" a kiképeztetése. Emiatt nálunk lényegében az egész főáramlaton meglátszik a hatása a valódi küldetésnek.
A főáramlat nyugaton is ugyanez. Osztogatók és megszorítók léteznek csak. Ha megnézzük akkor Bretton Woods I és Bretton Woods II, vagy más szavakkal nyugaton Keynes-i New Deal-esek és a Chicagoi iskola Milton Friedman-jai. Európában először a Ludwig Erhard-féle szociális piacgazdaság, majd végül folytatásként ugyanaz a Chicagoi neoliberális iskola érvényesül. Hogy ezek miként viszonyulnak egymáshoz, az szerintem itt igen jól le van írva [ portal.jobbik.net/index.php?q=node/6114#comment-26678 ]

Ezek harcai nagyjából felemésztik az egész közbeszédet. Így teljesen kimarad a közbeszédből az a lehetőség, hogy az osztogatás és a megszoritáson kívül van még egy aspektus. Mégpedig a vérkeringési rendszer amelyben osztogatnak vagy megszorítanak.
Ha a vérkeringési rendszer de facto instabil, azaz ő a leg alattomosabb újraelosztási eszköz, akkor mindjárt kiderül, hogy az osztogatás csak huszárvágás szeretne lenni, de csak retorikában sikerül neki, mert végül mindig az átalgember szívja meg. A megszorítás pedig bár racionálisabbnak tűnik, de attól méginkább érvényesül a rejtettebb vérkeringési rendszer újraelosztása. A vérkeringési rendszer itt maga a pénzrendszer.

Főáramlaton kívül volna lehetőség felmutatni valamit. Ezt teszik amerikában is. Ilyen az osztrák iskola is. Önkéntes kezdeményezésből fenntartott szabad gondolkodás.
Nálunk mindenki központi pénzekből várná el az ilyen iskolákat. Vagy teljesen államiból vagy szupranacionális szinten szervezett látszólag magánpénzből, ami valójában szintén speciális érdekek pénze akárcsak az állami.
Itt a lényeg az lenne, hogy az önkéntességen belül nem csak "ingyenes", de forrásaiban is az átlagemberektől származzon. Az nem baj ha sokkal szerényebb költségvetésű. Sajnos nálunk az átlagemberek annyira le vannak kopaszítva anyagilag, de spirituálisan is, hogy saját maga érdekeit képtelen képviseltetni. De ha valakik térítésmentesen szabad idejéből valamit mégis felmutatnak, alig-alig jelentkezik az információátvitel hálózatosodása. Nincsenek azok az emberek akik másolnák, újraírnák, hozzáfűznének saját véleményt, netán kritikát. Mintha mindenki elvárná, hogy jöjjön a milliárdos megmentő aki ezt a társadalmi munkát helyettesítené pénzzel és a pénz erejével majd eljuttatja mindenkihez.
Nem fedezték fel az emberek, hogy mitől működik a társadalom, mitől terjed az információ. Néha szoktam blogolni angolul is, volt olyan is amikor vegyesen azaz többet írtam magyarul mint angolul. Legtöbbször angolul csak a bevezetést írtam le. S tudod mi történt? Annak a látogatottsága önfenntartó lett, amíg ezek a magyaroknak szánt blogok gyakorlatilag csak addig működik amíg mindenkinek én leírom újra és újra, hogy gyere nézd ezt meg, nézd azt meg. Aztán megnézik, egyesek még helyesli is, de több semmi. Ép ésszel felfogva teljes veszteséges tevékenység.
A látogatottság önfenntartósága alatt azt értem, hogy az emberek linket helyeztek el a blogra, aztán arról is tovább másolták. Az én blogommal is így történt, mígnem egyszer csak azt vettem észre, hogy igen forgalmas amerikai politikai blogon konstans módon ott van a blogomra mutató link. Azt az oldalt meg ugye a CNN-ben is láttam már. Szóval ott működik az információterjedés. Hogy többen volnának?! Na és! Akkor ott logikusan nézve számomra épp nehezebbnek kellene lennie a figyelem központjába kerülés? És ott mégis sikerült? Technorati Ranking: 1,546,784. S íme néhány jelentősebb hely is ahol most is jelent van:
www.dailypaul.com
www.lewrockwell.com/orig8/snyder-joshua5.html
Találtam egy videót is amiben mindjárt az elején berakták a magyar oldalt. www.liveleak.com/view?i=750_1192800405

Nagyon leegyszerűsítve, hát rajtunk is múlik.
Amerikában ez a presszió teremtette meg, hogy a végén a média is kénytelen volt foglalkozni azzal az aspektussal amiről a fentiekben írtam. Közgazdászok úgyszintén.
Én pedig örvendek, hogy ebben részt vehettem. Bár eredetileg a szándékom csak az volt, hogy hozzánk is elhozzam a hírt. Azt gondolotam az emberek felfigyelnek. Nem úgy lett. Helyette ott figyeltek fel rá. :-)

Austrian 2008.10.03 11:48:42

Igen. A pénzmultiplikátor hatása a hitelexpanzió segítségével óriásira megnövelte a jelenleg forgalomban levő pénzmennyiséget. Csak éppen ez igaz fordítva is. Ha a betéteket multiplikálta a hitelrendszer, akkor a betét visszavétele fordítva hat. Tehát állandóan ki van téve a bank egy félelemnek, hogy az emberek megrohanják a bankot és visszaveszik a pénzüket, amit soha nem tud visszafizetni. Ezért mondja az osztrák közgazdaságtan, hogy a résztartalékos bankrendszer "inherently bankrupt". És itt jön képbe a központi bank, aki megpróbálja kivédeni a bank csődbemenetelét.

Egyébként nem fikció az, hogy mindenki ki akarja venni a pénzét. A hyperinfláció épp amiatt keletkezik, hogy az emberek elvesztik a bizalmukat a pénzrendszerben és megrohanják a bankokat. A gazdaság leállása ellen küzdve a központi bank elkezdi betömni a hiányt, de nem ám arányosan, hiszen az emberek reakciói, hogy egyre több pénzt odaadnak ugyanazért az áruért csakhogy megszabaduljanak az értékét vesztett papírpénztől. Ezen hatások szépen egymásra játszanak.

Amikor a normális társadalmat, természetes pénzrendszerrel elképzelem az azt jelentené, hogy bármely pillanatban a bankól akár mindenki kiveheti a betétjét és akkor sem lenne bankcsőd. Na ez a 100%-os tartalékráta. Viszont így a pénzintézetek nem gyárthatnak a semmiből pénzt és nem gazdagodhatnának könnyebben mint bármely más reálgazdasági szereplő. De hát az átlagember nem úgy tudja, hogy a bank csak azt a pénzt adja kölcsön amit a betétesek beraknak?! Felteszik-e az emberek azt a kérdést magukban, hogy "Valahonnan a pénznek jönnie kell és honnan" ?

A reálgazdaságot nem kell pénzzel fedezni. Sőt fordítva sem a teljes reálgazdaságot pénzzel. Az igazi kérdés állandóan az, hogy "ÉPP MENNYI PÉNZRE VAN SZÜKSÉG?". A szükséges pénzmennyiség az mindig kevesebb mint a reálgazdaság. Éppen ezért nem alkalmas a pénz fedezetének olyami ami egyébként használati eszköz. Csakis kizárólag egy megtakarított valami lehet az. A jelenlegi rendszerben pedig a pénzrendszer monopolizálódott. Látszólag az állam és magántulajdon között dúl a csata a pénzrendszerért a mostani rendszerben. Valójában az a helyzet, mivel fedezet nélküli a pénz az államnak szüksége van a magántulajdonosok részéről is egy szűkebb réteg támogatására, ezért érdekelté kellett tennie. Másképp a semmit nem tudná ráerőltetni a társadalomra, hogy pénzként fogadják el. Vagy legalábbis közvetlen erőszak kellene hozzá.
Viszont fenntartani egy fedezetlen inflacionista pénzrendszert költséges ám. Biztosítani kell, hogy minnél kevesebb embernek legyen joga részt venni a klubba, hiszen ha mindenki inflálná a pénzt a semmiből, akkor még hamarabb véget érne a játéknak. Így is véges játék, de így néhány évtizedig még megszorítható a társadalom, hogy a mesterségesen generált növekedési pályával szemben ne legyen deficites a költségvetés.

A "Honest Money", a "nép pénzét" sokkal kevesebb bonyodalmakkal lehetne üzemeltetni. Sokkal szabadabb feltételekkel foghatna bárki ebbe a tevékenységbe, hiszen ugyanolyan erőfeszítéseket kellene tegyen mind bármilyen más piaci szereplő. Fizikai korlátja a pénzként szolgáló anyagnak biztosítaná azt, hogy végül nem lehetne inflálni. Sőt, az arany esetében még lassabban bővülne a pénzmennyiség mint talán amennyire növekedne a gazdasági igény rá. Hatása pedig az lenne, hogy drágább lenne a pénz, az árak pedig alacsonyabbak. Ebben a rendszerben viszont a legegyszerűbb ember is igyekszik megtakarítani nem úgy mint az inflacionista rendszerben, hiszen tudja, hogy önellátóvá tudja feltornázni magát ha nem pazarol. Olcsóbban hozzájuthat a szükséges dolgokhoz.

Mindezek szépen le vannak írva azokban a könyvekben amelyek PDF formában ingyen letölthetők a "The Bailout Reader" című cikkem linkjeiről.

Austrian 2008.10.03 20:52:24

Hát igen.
Egyébként így sokkal nagyobb esélyünk van, hogy többet beszéljenek róla amíg inflálódik a pénz. Ezen lépés miatt még inkább fennállhat az esélye a papírpénzben levő bizalom megroppanásának. Talán a napjai is meg vannak számolva.

Austrian 2008.10.03 23:25:21

Úgy van.

Austrian 2008.10.02 11:01:58

Az első "post"-ban mondja az elemző, hogy csupán a húsz legnagyobb bank összesen 400 milliárd dollár osztalékot oszt szét. Akkor miről beszélünk? Az osztalék ugye nem fizetés, sehol nincs szerződésben rögzítve az osztalékról, hogy az jár mint egy munkáért elvégzett fizetés.

Vagy ha megnézzük csak a három legnagyobb CEO mennyi pénzt vitt haza a probléma okozásáért ( www.lewrockwell.com/north/north658.html )

Mindezek azt mutatják, hogy rossz zsebben turkálna az állam.

A probléma okát kell orvosolni. ( bailout.blog.hu/2008/10/02/dead_man_walking ) Vagyis megteremteni a takarékosságot támogató és egyáltalán megvalósítható létformát, az eredeti természetes gazdaságot. Legelőször a gazdaság vérkeringési rendszerét helyreállítani, aztán majd beszélhetünk az ettől való eltérés által okozott károkról és azok enyhítéseiről.

Austrian 2008.10.02 15:14:22

Hogy mi is az igazi fedezet, mi a szerepe.. épp az előbb írt megjegyzésemben (egy másik helyen) már leírtam.

Austrian 2008.10.02 15:14:56

Apropó, az internet.. mint peer-to-peer gazdaság. Nagyon jó meglátás.

Austrian 2008.10.01 16:44:51

A lufi mint általános gazdasági ciklusnak két fázisa van, egyik a "boom" másik a "bust". A boom fázisban a lakosság általában haszonélvezőiként élvezi a növekedést, de ez csalóka. Egyrészt azért mert utána jön a korrekció amit néhányszor még el tudtak halasztani különböző intervenciókkal, de egyszer csak elfogy minden lehetőség és akkor az egész korrekció egyszerre söpör végig. Józanul gondolkodó, aki nemcsak száz évre tervez civilizációt, ezt figyelembe veszi.

A végén nem vagyok benne biztos, hogy jól értem a felvetést. Mit kellene kifizetni és kinek?
A szabályozás szigorítása most nagyon faramuci tud lenni. Ugyanis ha eleve rendszerhibás mechanizmust eddig is azért kellett szabályozgatni, hogy fenntartható legyen, akkor most ugyanabba az irányba mégtöbb szabályozással nem lehet megváltani a dolgokat. Nagyon röviden ennyi a lényeg.

Austrian 2008.10.02 11:19:42

Ha mindenkinek egy pillanat alatt megduplázódik a pénze akkor mindenki hajlandó dupláját fizetni az árukért. Ha fordítva, azaz arányosan csökken és egyazon rövid idő leforgása alatt csökken a pénz mennyisége, akkor sincs nagy gond, az árak azonnal le fognak menni a felére, máskülönben fele terméket vásárolnak. Rajtuk marad az áru.

Akkor van baj, ha a pénzmennyiség változás hosszabb időre van kinyújtva, ráadásul úgy hogy a mostani leggazdagabbak szinte ajándékba kapják a sok új pénzt. Amíg ez beforog a gazdaságba és eljut az egyszerű hitelfelvevőig, addig inflációt okoz és nyomorgatja a szegényebbeket.

Amit maga a piac el tud végezni ilyenkor, vagyis a lufi likvidálását, az talán a legjobb és realisztikus átmenet. Ugyanis a lufi jelen pillanatban ott van, ahol reálteljesítmény nélkül a legjobban meggazdagodtak. Tehát ezeket a vagyonokat porlasztja el jobban.

Ha ez idő alatt a reálgazdaságban nagy pénzhiány keletkezik, akkor ott a lokalitás elkezd pénzkiegészítőket használni. A reálgazdaságba a gazdaságot nem a lufi forrás biztosítja, hanem a helyi piac. Az ha az emberek önellátó gazdasági köröket hoznak létre a saját környezetükben.
Ezzel inkább csak az a baj, hogy mi emberek nem vagyunk képesek felfogni, hogy itt van az egyedüli kimenekülési lehetőségünk.

Austrian 2008.10.02 15:13:22

Hát úgy semmiképpen, hogy a pénzrendszer marad úgy ahogy van és csak benyújtjuk a népnek a számlát. Ettől még semmi sem fog változni, csak koncentrálódik a hatalom és szegényebbek lesznek a reálgazdaságban dolgozó emberek.

A tartalékráta 100%-os legyen, de még az sem mindegy, hogy mihez képeset. Mi ugyanis a tartalékja a pénznek? Régen úgy keletkezett a pénz, hogy a pénzelőállító is megdolgozott érte, vagyis a legidőtállóbb osztható és homogén anyag lett a pénz. Ezt a warehouse bank tárolta, erről adott ki bankjegyet, amelynek a fedezete maga az a tartalék ami egy nem használatra szánt, ám munkával teremtett megtakarítás volt.

Elég szép története van annak, hogy milyen módon hamisította a hatalom az aranyfedezetét a pénznek (angolul debasement of money). Így született meg a részleges tartalékráta.
Majd a múlt században kitalálták, hogy a tartalékot előállításáért ne a bank vagy az állam fáradozzon, hanem legyen a pénz fedezete a munka, vagyis a pénz használóé. És ez volt a legnagyobb csalás. A helyett, hogy piaci szereplő legyen a pénzelőállító is, ő már csak gyártja a jegyet és a fedezetét meg a nép fogja előállítani később. Ezért növekszik egyre jobban az állami adósság is. Mára már az eladósodásunk nagyobb részt nem a szociális intézmények fenntartásának összegei hanem a legnagyobb rész a forgalomban levő pénz fedezetének kamatos járadéka! Érted?!

A náci németország is amikor elkezdte inflálni a papírpénzt, azt mondta, hogy a pénz fedezete a reálgazdasági termelés. Tehát nyugodtan kibocsátható a több pénz, nincs infláció hiszen ahhoz képest, hogy mennyit fejlődtünk még ez a pénzmennyiség is kevés. Aztán lett a hyperinfláció. Ugyanebbe a hibába esett most az amerikai kormányzat, inflálta a pénzt és közben pumpálta az ingatlanipart, úgymond a gazdaság húzóágazatát.
Tehát hiába reálérték az ingatlan mégis lufiba csúszott át. Viszont ha nem manipulálják a részleges tartalékos és központi bankrendszeres pénzrendszer által a piacot, nem lehetne lufit csinálni ingatlanból sem. (itt még sokat magyarázhatnék, de könyvek sokaságát nem tudom idesűríteni)

Mi lenne hát a természetes pénz tartaléka? Az a reálteljesítménnyel előállított anyag amit nem lehet szabadon inflálni és rendelkezik a pénz tulajdonságaival, azaz az értékállóság, oszthatóság és homogenitás. Ezt a pénzt bárki szabadon előállíthatja, de mivel nem olyan könnyű előállítani mint a papírt, ezért nem kell félni, hogy mindenki azt akar majd gyártani és újra infláció lenne. Viszont aki ezt csinálja, az ugyanolyan piaci szereplő lenne, nem tudna sokkal jobban gazdagodni mint más gazdasági szereplő, hiszen a 100%-os tartalékráta miatt csak a betétek, azaz a megtakarítások lehetnének a kölcsönforrások.
Ez az ami visszavezet a természetes gazdasági önellátáshoz. Természetesen nem könnyű visszaépíteni valamit miután a hatalomkoncentráció bekövetkezett. Ráadásul ezt nem is célszerű reákényszeríteni az emberekre, ezt maguk az embereknek kellene érezniük.

Austrian 2008.10.01 16:45:39

Köszi!