Regisztráció Blogot indítok
Adatok
rezedam

0 bejegyzést írt és 17 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
A Holdvölgy szortimentjének legújabb tagja a Vision névre hallgató házasítás, amely a jól iható, de ízig-vérig mádi birtokbor szerepét hivatott betölteni a pincészet kínálatában és elsőként a 2013-as évjáratban készült el. A tokaji borpiramist illetően személy szerint én…..
A kérdés sajnos mind a mai napig aktuális, bár valami mozdulni látszik mostanában. Közel két évtizede hajtogatjuk mindenkinek, akit vélhetően illet, hogy ki kellene hozni végre a bort a pincéből, és oda tenni, ahová való. Fokhagyma és paprikafüzér helyett; ha kell,…..
rezedam 2009.04.20 10:28:56
A brett/8 pont kérdésre szerintem egyértelmű a válasz, hiszen írtam, hogy én nem éreztem brettsenek a bort. A 8 pont a saját értékelésem volt, nem a svéd kollégáé, aki érzett benne valamit. Amúgy a magas gyümölcskoncentráció (gyümölcsészterek és más markáns illat- és ízanyagok) jelenléte éppúgy elősegíti a brett bizonyos fajtáinak kialakulását, mint például a maradék cukor. Azért választható el nehezen a magas gyümölcskoncentráció a brettességtől, mert a brett íz maga, mint élesztőgomba származék, igen alacsony koncentrációban egyenesen komplexebbé teheti a borokat. Vegyész nem vagyok, így vélhetően nem túl szakszerű a magyarázat, de remélem megállja a helyét. Hosszas viták sora van már mögöttünk a témában és bizony nehéz definitiv választ adni. Tényként kell elfogadnunk azt, hogy bizonyos esetekben a brett jelenléte egyáltalán nem zavaró, vannak akik érzékenyebbek rá, vannak akik kevésbé. Leggyakoribb megjelenési formája bizonyos fokú animalitás, fémes, netalán enyhe egér íz. M.Cs boraiban én sem találkoztam ezzel a jelenséggel, viszont az is tény, hogy a finom szűréssel és a pincében magasabb kénszint tartásával előzhető meg a brett kialakulása, illetve elterjedése. Ha valaki járt már a Malatinszky pincében az tudhatja, hogy kezdetektől fogva országos viszonylatban ez az egyik legtisztább pince, tehát nem látom okát annak, hogy a termelőt ez ügyben elmarasztaljuk.
A két külföldi vendégről amúgy magam sem tudok sokat, Gabriel a Drinks Business szakírója, érzékeny és figyelmes kóstolónak tűnt, Jan pedig vezető lektor és szakíró már évtizedek óta Svédországban. Arra a kérdésre pedig, hogy miért pont vörös, már meg adtam a választ.
A Dottore. Merthogy őt Montalcinóban mindenki így hívja. Őszintén szólva nem tudom, milyen doktor. Háromszor volt alkalmam vele találkozni és beszélgetni, mindhárom valóban élmény volt. Ma már 86 éves és kissé törődött, de a 90-es évek elején kifogástalan úriemberként…..
rezedam 2009.04.09 16:07:29
@töppedt: Őszintén szólva nem tudom, de megkérdezem a tulajdonost és referálok! Vélhetően van néhány olyan tétel az üzletben, amiből csak 1-2 palack volt.
Természetesen a kérdés több, mint költői. Nem lehet. Egyet lehet tenni, emlékezni ezeknek a boroknak az ízeire, érzeteire – már ha valóban emlékezetesek. Jó sorsom a napokban több ilyen tétellel is megajándékozott, mondhatni egy hét alatt kóstolhattam annyi igazi remeket,…..
rezedam 2009.04.03 09:44:40
@ezerjo: Maximálisan egyetértek, csak akkor érdemes ilyen palackokat elővenni, ha tudja is értékelni, aki issza. Ezeknek a boroknak némelyike "örökre vasalva" az emlékezetemben. Amúgy vakon kóstoltuk a tételeket hármasával, felfedésnél tudtuk meg az árakat is.
A címben feltett kérdésre adott válaszom: nekünk, magyaroknak valószínűleg igen. Vélhetően nincs ezzel mindenki így, de talán csak azért, mert nem kóstoltak eddig olaszrizlinget. Én persze elfogult vagyok – mindkét fajta irányába. Számomra éppolyan szép élményt adhat egy…..
rezedam 2009.02.18 16:17:28
@Octopus:
Igen, ennél az árkategóriánál nem feltétlenül várható el efféle finomság, ismerve az ausztrál viszonyokat.
rezedam 2009.02.18 16:23:55
@dalton1: Én sem vettem észre az elírást, bocsánat! Természetesen ezt a Rieslinget kóstoltuk, ami rajnai. Annak viszont semmi akadályát nem látom, hogy a két fajtát egyszerre kóstoljuk. Akármilyen fajtát is kóstolhatunk együtt, semmiféle versengésről vagy konkrét eredményeket váró összehasonlításról nem volt szó. Amúgy karakterben és fő jellemvonásokban vannak közös jegyei a két fajtának, annak ellenére, hogy genetikaileg nem rokonok. Saering 2004-hez volt szerencsém, talán azt kicsit melegebbnek és vastagabbnak mondanám. Ebben a sorban is feltétlenül jól szerepelt volna (első negyed).
rezedam 2009.02.18 22:17:49
@shiraz: Kedves András!
Köszönöm kedves kérdésed. Természetesen rizling, hiszen így mutatkozott be.
Üdvözlettel: rezeda
Talán véletlen volt háziasszonyunk választása, talán nem, amikor a számomra egyértelműen legprofibb kicsit (Szepsy) összeterelte a legprofibb naggyal (Oremus). Lehet, sőt biztos, hogy Szepsy István nem mindig találja el elsőre azt az utat, amit aztán járni akar.…..
rezedam 2009.02.13 10:09:03
@drbarta: Kedves drbarta!
A Birtokfurmint rendszerint gyorsabban érő, korábban élvezhető bor, mint bármelyik dűlős Furmint. Szherintem nem volt ez másképp 2006-tal sem. A legkönnyebben érthető és megszerethető bor, az évjáratra jellemző magasabb alkoholtartalommal. Kereksége jó savgerince miatt nem tűnik barokkosan gömbölydednek. Az Úrágya nagyon komoly tétel, szokása szerint ásványossága uralja. Fiatalabb korában a cserzőanyag és a dús minerális karakter nem engedte eleganciáját annyira előtérbe kerülni, mint ahogy azt mostanában tapasztalom. Mindkét bort örömmel kortyolgatnám bármikor, feltéve, hogy egy-egy palack Király Hárs is kerül melléjük...
rezedam 2009.02.17 15:35:19
@Generális:
Kedves Generális és Akov!
Lehet, hogy nem mindenki számára követendő példa, de kóstolásaim során általában mindig kalkulálok a potenciállal. A 2003-as Szent Tamás úgy érzem elérte a csúcsát, jelenlegi formáját bizonyára sokáig megtartja még, de ennél magasabbra nem hiszem, hogy eljuthat. Ahogy azt a bort akkor és ott kóstoltam úgy tűnt, ez az "a bor", amit szeretnék akár életem végégig kortyolgatni. A bor kész van, kellően érett állapotban, vélhetően sokaknak szerezve ezzel hozzám hasonlóan sok örömöt.
Ezzel szemben úgy érzem a 2006-os tételekben még ennél is több van, vélhetően évjárati okokra is visszavezethetően. 2006 a ragyogó savaival olyan alapot adott ezeknek a boroknak, ami a 2003-as tételekhez képest is gazdagabb és cizelláltabb karakter kialakulását teszi majd lehetővé. Most ezek a borok még mindennek az elején tartanak. Viszont nem tartanám valószínűtlennek, hogy néhány év múlva ezek között a tételek között lesz 10 pontos is.
A pontozás maga amúgy éppúgy tekinthető teljesen felesleges, mint hasznos dolognak. Nem hiszek az egyszeri kóstolások mindenhatóságában, hiszen ez csupán pillanatfelvétel. Általában egy-egy bor megítélésénél mindíg több kóstolás tapasztalataira támaszkodom. Egy ilyen alkalommal (mint amilyen ez utóbbi is volt)születő borleírás soha nem lehet annyira elmélyült és szofisztikált, mintha egy bor tulajdonságait nyugodt körülmények között, vagy akár többszöri kóstolás alapján tudom leírni. Ezt előrebocsátva jelzem, hogy egyáltalán nem vagyok híve a végeláthatatlan körmondatokba burkolózó, a bor lényegét sokszor még csak nem is érintő borleírásoknak. Egy bor lényegét - akárhány pontot is adjak rá - három jó mondatban bármikor le lehet írni. Ha ennél feltétlenül több kell, akkor ott vélhetően vagy a borral, vagy a kóstolóval van valami baj. Borbaráti üdvözlettel:
Rezeda
Nem kívánok újabb vitát nyitni a cím értékével, odaítélésével és egyebekkel kapcsolatban, a lényeg: idén Konyári János lett az Év Bortermelője. Személy szerint örülök neki, annál is inkább, mivel a héten két ragyogó élménnyel is megajándékoztak a borai. Az egyik a…..
A Rhone völgyének déli területeit keresztül-kasul bejátszó Perrin család kakasos borait a Bortársaság forgalmazza egy-két éve. Ez a fehér Luberon környékén, valahol Avignon és Manosque között termett, elég meleg, déli vidék, túl melegnek, túl délinek is tűnik (a mi…..
Kezünkben az új Wine Report, amit évek óta a legjobb és leginkább „fogyasztóbarát” éves vissza- és előretekintőnek tartok. Jó két évtizede még magam is a „kisjohnsont” bújtam, de szerintem ez az újabb sorozat használhatóság tekintetében jócskán…..
Az első részt követő, helyenként indulatos kommentekből okulva most ármegjelöléssel adom közre kóstolási jegyzeteimet. Előrebocsátom, hogy az árak némelyike 2-3 éves, azaz nem friss beszerzésekről van szó. Én ennyit adtam a borokért, ezt az árat osztottuk annyi felé, ahányan…..
Burgundi borokat kóstolni jó. Még a rendszeres borisszák is némi meghatottsággal szoktak készülődni az efféle alkalmakra, köztük én is. Vélhetően ebben benne van a borok viszonylagos elérhetetlensége – térben és pénzben egyaránt. Nehezen hozzáférhetőek, és a nagyobb…..
rezedam 2008.10.14 12:55:05
Kedves Balogh Zoltán!

Az árakkal kapcsolatban annyi kiegészítést tennék a fentiekhez, hogy magam is erősen elgondolkodtam az árak kérdésén. Amiért végül mellőzésük mellett döntöttem, az a következő: a kóstolt borok jelentős része nem friss beszerzés, azok üzletben már nem elérhetők. Így ha a beszerzési árat tüntetném fel, már egyáltalán nem biztos, hogy pontos aktuális árat adnék meg. A másik, talán fontosabb ok az volt, hogy igencsak eltérő árakkal dolgoznak a kereskedések. Mindannyiunk előtt ismert, hogy ezeket a tételeket külföldön beszerezni még mindíg sokkal olcsóbb, mint idehaza. Ha tehát én egy bort az IFDT-től vagy más magyar borkereskedőtől vásároltam - ahogy ez rendszeresen megtörténik - biztos, hogy jelentősen magasabb árat kellett fizessek, mint ugyanezért például Svájcban vagy Németországban. Egyebekben természetesen osztom Weér Yvo kollégám véleményét.

Somlóval kapcsolatban sajnos nem értünk egyet. Egyfelől kinyilatkoztatni én nem merek, legfeljebb felteszek egy-két kérdést vagy más módon fogalmazom meg kételyeimet. Van szerencsém a 80-as évek végétől nyomon követni a somlói történéseket, beleértve a ma legismertebb termelők csetlő-botló kezdeti kísérleteit is. Számomra nem kétséges, hogy a somlói terroir jóval többre képes, mint amit ma a legjobb indulattal is kihoznak belőle a termelők. Ez véleményem szerint nem a termelők tudatlanságán múlik, még csak nem is feltétlenül a tőkehiány miatt van így. Talán Somlóban épp az a legszebb, hogy Györgykovács Imre visszafogottabb, nem a koncentrációtól dübörgő, ellenben elegáns és megbízható borai éppúgy megállják a helyüket, mint a Kreinbacher birtok somlói új utakat kereső tételei. A nagyhordós érlelés hagyománynak számít errefelé, az céltartályos borkészítés csak elvétve üte fel a fejét, valljuk be, nem sok sikerrel. Viszont jó volna konszenzusra jutni azt illetően, hogy kell-e almasavbontás a somlói boroknak, a fahordók között mennyi legyen esetleg az új, első, másodtöltésű hordók aránya és így tovább. Az eltarthatóság szempontjaival igazából még senki nem foglalkozott, a somlói borok jelentős része eddig leginkább "történt", nem pedig tudatos és jól átgondolt szőlészeti és borászati munka eredménye. Termelőink nagyobb része túlélési gyakorlatot folytat és mint tudjuk, nem ez a módja a minőségi borokhoz való eljutásnak. Jómagam, mint elkötelezett Somló hívő csak bizakodni tudok abban - mint ahogy Tokaj esetében is teszem - hogy előbb-utóbb eltűnnek a koszos, ecetes hordók a pincékből, sikk lesz a hozamkorlátozás akárcsak az érett alapanyag szüretelése, és a most nagyjából másfél kézfejemen megszámolható, értéket teremtő pincék száma rövid időn belül háromszorosára fog növekedni.

Valószínűleg igen, legalábbis itt, a Kárpát medence táján. Történt ugyanis, hogy vegyes merítésben kóstoltunk néhány (pontosabban 14) olyan vörösbort, melyek jórészt mostanában kerültek, vagy kerülnek az üzletekbe. Amennyire lelkesedtünk a közelmúltban kóstolt…..