Biteburg Ménrót 2012.09.06 06:36:13

Imre, a Nagykörút Don Quijotéja kb. 2 hónappal ezelőtt visszatért, váltottam vele pár szót. Néhány napra rá el is tűnt. Nem tudom, ő áll-e a háttérben, de ha igen, azt szögezzük azért le, hogy nehéz úgy bármit is karbantartani, ha rendőrök és közterületfelügyelők küldik el az embert egyik pillanatról a másikra :-/

Biteburg Ménrót 2011.04.30 03:01:54

Fekete István Szabadság madara... című versének elemzése

A középiskolai magyar érettségi kifejtendő feladatainak eleddig méltatlanul mellőzött műremeke a tárgyalt költemény. Mellőzöttségének oka elsősorban ismeretlenségében keresendő, hiszen a kodifikált irodalomtudomány figyelme eleddig nem terjedt ki az alternatív közlési forrásokra, így a blogbejegyzésekre sem.

Pedig számos, a szakbarbarizmust és annak mintegy szakmailag introvertált sajtóját figyelmen kívül hagyó, valamint ennél fogva annak esztétikai röghöz kötöttségét negligáló fiatal költő tűnt fel a színen az internet térnyerésének következtében. Tevékenységük tudatosnak tetszik, bár néhányan szeretnék rájuk húzni a tudatosság nélkülözésének és eszközbeli szűkösségének (talán közhelyességének) vádló vizes lepedőjét. A szemellenzős esztéták csupán azzal nincsenek tisztában, hogy az individuum immár korlátlan térnyerésének köszönhető az a fellendülés, amely alkotóinkat félelem nélküli önkifejezési vágyra sarkallta, vagyis pont az a momentum, amely miatt a maga idejében (el)hallgatásra ítéltetett például egy József Attila is!
Pedig kitaszítottságában, magára hagyatottságában és az ebből származó lélekmarcangoló tusák lírai kivetítésében rengeteg szimiláris vonás található tárgyalt költőnk és a Baumgarten-díjas kozmikus poéta között. De ugyanígy rokonítható Fekete István költészete a szintén az egyszerű nép köréből származó, s annak közös hangjával azonosuló Koszpek Ferenc verseivel (www.koszpekferenc-versek.gportal.hu/gindex.php?pg=4402649), vagy az egyelőre magát Tollhegy néven aposztrofáló ismeretlen művész alkotásaival is (tollhegy.gportal.hu/gindex.php?pg=13095281&nid=5876329).

Fekete irodalmi előzményeiként szintén megemlítendők a romantikus-népies stílus elegyét a maga individuumába importáló Szabolcska Mihály népies költészetének stilisztikája, valamint a költőre ható poszt-coelhikus (esetenként poszt-müllerikus) jótékonyan moralizáló hatások, de meglepő módon a posztmodern "kiszólások" dzsungelei, azonban mélyükben mégis esszenciálisan Ady-i és József Attila-i vonásai is.
Jellegzetesen posztmodernnek tekinthetők a "csetnyelv" révén alkalmazásba vett kiszólások ("Hmmm..." "Hát igen!" "Mégis!"), melyek egyrészt meghökkentő hatásuk miatt kizökkentenek a gondolatmenetből, azonban józan visszafogottságukkal sokkal inkább asszociálnak az Ady Endre és József Attila lelkéből feltörő indulatos odamondásainak extrém reminiszcenciáira. A puritán egyszerűséggel odavetett indulatszók viszont nem extroverziót és a cselekvés azonnali szükségességét sulykolják az olvasóba, hanem sokkal inkább eltöprengést, marcangoló rágódást sugallnak.

A mű szempontjából jogosan, hiszen a Szabadság madara... című vers témája a szabadság és a kötelmek archaikus disszonanciájának modern korra vetített taglalása egy olyan egészen egyéni hangvételben, amelyhez csak a költő személyiségének pszichológiai feltérképezése deríthetne fényt. Erre nem is vállalkozhatunk, mivel csupán fogódzóink vannak. Első, felületes átolvasásra egy személyiség- és önképzavaros művésszel van dolgunk, azonban ez a tárgyalt alkotás szempontjából inkább tűnik erénynek, éppen nonkonformitása okán. Mindamellett nem tesszük le a garasunkat egyetlen személyiségelemző iskola metodikája mellett sem, mivel eleve holisztikus szemléletmódra törekszünk. Annyit megkockáztathatunk talán, hogy költőnk egyáltalán nem neurológiai kóreset, sokkal inkább felel meg a maga neurotikus lényét a külvilág meg-nem-értésébe fojtó artisztikus típusnak. Egyszerűbben szólva: Fekete az érzékeny költő lelki benyomásait feszíti a végső határokig, hangjában az időnként magányában elmélkedni vágyó egyszerű lélek bonyolultnak ható rezonanciája csendül.

Ebből kiindulva érthető csak igazán a repetíciót követő felsóhajtás ("Ó") jelentősége, majd a költő belemerítkezése a költemény folyamán egyre jobban kibomló egyszerre sajátos, egyszerre poszt-romantikus coelho-esztétikába.
Coelho és Szabolcska Mihály eszköztára meglepően hasonló: utóbbi szűkebb etnikai keretből meríti népi(es) életbölcsességeit, előbbi pedig ezoterikus szentenciákból építi fel mondanivalóját, éppen ezért tekinthetjük Fekete költeményét a kettő univerzális kohéziójának.
"Bitang menet ez nemiségünknek." - használja Fekete a jellegzetesen magyar népi jelzőt, majd vonja le a konzekvenciát, átadva magát a teljességre törekvő stílusnak: "Ez mind nemiségünk, létünk, szükségleteink csapdája: (...)". Ebből is látszik, hogy a szűk és tág mind autonóm, mind heteronóm szinten jelentkezik, vagyis Fekete, a látszattal ellentétben mégsem személyiségének látszólag korlátolt jegyeit tolja az olvasó elé, hanem egy trükkös trüvájjal egyetemes méretűvé bővíti azt.
A szűkösség és tágasság pszichoszexuális jelentősége mellett sem mehetünk el szemlehúnyva. Ugyanis a kozmikus motívum mentén hétköznapi szomatikus benyomásainkhoz jutunk el: nevezetesen a vagina egyszerre szorító, egyszerre tágas és befogadó mivoltáig.

Mint ahogyan József Attila is folyamatosan apakomplexusban szenvedett (elég erre példaként felhozni az unásig ismert Thomas Mann üdvözlését, vagy akár a Juhász Gyulához írt szonettkoszorúját), Fekete is lelke mélyén vágyik egy vezérlő elvre, amely egyéni életében képes legyűrni saját személyisége mesterkélt felduzzasztásából eredő ál-öntudatát, mindezt persze úgy, hogy közben fenntartja autonóm létezésének létjogosultságát, mint valóban egyéni hangon megszólaló költő. Ez a vezérlő elv, nem meglepő módon egy apa- és anyatulajdonságot egyaránt magában hordó nőben ölt testet, akire - életművének és életének hiányos ismereteire hagyatkozván - még nem ismerhetünk rá. Annyi azonban sejthető, hogy a Múzsa egyénisége és testmérete egyaránt kiterjedt: utalnak erre a kozmikus metonímiák ("Földöntúli"), az oximoronok (hercegnő <-> legyűrés) - ez utóbbit fizikálisan is nehéz elképzelni egy törékeny hercegnő-idol mentén, sokkal inkább egy ősvénuszi testes női attribútum megfelelői lehetnének. S hogy mindeme fizikailag is tömény benyomásokat a költő a szabadság madarával azonosítja, amely légiesen szárnyal, a legszebb ellentmondásos archetipikus hagyományokat eleveníti fel egészen a homéroszi Thétisz óta.

Összegezve, a kortárs magyar netköltészet remekével állunk szemben. Egy olyan inspiratív népi műalkotással (népköltészet alatt értve a modern folklorisztika felfogását, amely ebbe a körbe utalja nem csupán a paraszti szájhagyományt, hanem a vele egyenrangúnak tekintett internetes, írásbeliség-szóbeliség határán álló több mint tízéves tradíciót is), amely hatását tekintve a későromantikus szabolcskai kliséktől a József Attila-i és Ady-i bensőséges hangvétel legkiválóbb pillanatait elegyítve jut el a Paulo Coelho-i általános érvényű szentenciákig. S ami a legjelentősebb: belevegyítve mindezeket a korunk emberének emocionálisan labilis lelkivilágát megjelenítő Fekete István-i költészet folyamatosan fortyogó üstjébe.

Biteburg Ménrót 2011.05.02 22:26:11

Az önéletrajz természetesen sokban segíti mind az esztétát, mind az egyszerű olvasót, ezért ne késlekedj.
Természetesen, lehet egy kérdésed, de akár több is.

Biteburg Ménrót 2011.01.11 11:48:36

Borzasztó ez a harmincasoknál néha tapasztalható tinédzserKEDŐ, jófejKEDŐ stílus, de van egy olyan érzésem a szerzővel kapcsolatban - nézegetve a saját, igényes blogját, hogy csak játszik a stílussal ;)
(UGYE???)

Biteburg Ménrót 2011.01.11 17:07:47

@Wostry Ferenc: Szóval '73-ban. Akkoriban én is lettem volna médium. Mondjuk Jodorowsky mellett.

Biteburg Ménrót 2010.06.19 14:41:40

"...még a kőbányai városháza előtt is ingyenes a parkolás"
Egyszerű: tömegesen oda kell parkolni.

Biteburg Ménrót 2010.04.22 11:52:11

ja, link:
www.ckmagazin.info/ha-az-lmp-n-mulik-nem-lesz-mas

Biteburg Ménrót 2010.04.23 14:00:09

@Lastres: Ez a fajta "dekriminalizáció" nagyban hasonlít arra, ahogy második jánospali őkegyelme volt szíves elintézni a homoszexualitást az Új Katekizmusban: "nem bűn, CSAK betegség".

@weisz manfréd huba: Azt hittem a politika másmilyensége többek között azt is jelenti, hogy végre leszokunk arról, h a saját programunkat védve, enyhén patriarchális "ejnyebejnye" hangnemben nyilatkozzunk a problémáról.

Biteburg Ménrót 2010.04.24 08:13:53

@weisz manfréd huba: Hát akkómá régön rossz, ha bekő védeni akárkinek is az álláspontját, a magadébú csak egy picit hozzáhintve :)

Biteburg Ménrót 2010.02.22 18:00:26

Majdnem olyan jó, mint a L'art Pour L'art Bemondóverseny.

Biteburg Ménrót 2010.02.04 15:54:43

@szmoker /segílyes/: Amelyikben én dolgoztam, az az elején volt emberi. Mint utólag kiderült, csak azért, mert mi indítottuk a call-centert, kb. 7-en. Kíváncsiak voltak a pozitív-negatív kritikáinkra, és még hajlandóak is voltak alkalmazkodni hozzánk. Igaz, a taposómalom-jellegen ez nem sokat változtatott. Amikor viszont már 30 fősre duzzadt, onnantól mindenki pótolható volt, szal ha kritizáltál (mint én), akkor a szokásos "el lehet menni" választ kaptad a pofádba.
(Gondolom ez amúgy majdnem minden munkahelyre igaz, nem call-center specifikus.)

Biteburg Ménrót 2010.02.04 23:57:34

@nsocsi http://bezerédj amália.blog.hu:
Rudolf Höss, az auschwitz-birkenaui tábor parancsnoka.

Biteburg Ménrót 2009.09.13 23:53:07

De a legszebb német akcentussal a Bed&Breakfast énekelt angolul, róluk se feledkezzünk meg:

www.youtube.com/watch?v=ZXy3a1t5Y9s

Biteburg Ménrót 2009.09.13 23:26:34

Az 1:12-nél kezdődő szöveget sohasem értettem. Emlékszem még a tornaterem-iskolabulikon is zavarodottan tátogó arcokra, akik gyorsan túl akartak lenni azon a két másodpercen, hogy végre a refrént üvölthessék.
Azóta megvilágosított a zeneszöveg.hu, így már nem halok meg annyira hülyén.

Biteburg Ménrót 2009.07.08 23:22:06

Könyörgöm árulja el valaki, mit jelent az a sor, hogy "hisz a szerelem is napolaj"???? Lassan ** éve töröm rajta a búrám, de képtelen vok megfejteni :(

Biteburg Ménrót 2009.07.09 08:32:26

@Kurtz ezredes: Úgy látom, egyből három értelmezést is lehet fűzni hozzá. Akkor ez már átsiklik a művészet kategóriába.

Biteburg Ménrót 2009.05.24 17:42:08

Kimaradt a 'szevenáp' (7up), amit a félreérthető logója miatt többen is ZUP-nap hívtak! ("Adsz egy kortyot a zuppodból?")

Biteburg Ménrót 2009.05.27 18:21:22

@Kurtz ezredes: Várom :)

Biteburg Ménrót 2009.02.22 14:34:21

@Kazimír: Én itt az imdb-n nem látom a Paolucci-flimek között az Island-et, pedig a trailer szerint 2006-os.
Fake?

Biteburg Ménrót 2009.03.03 20:15:39

@VicGilson: Ó, tenksz! Nem gondoltam volna, h létező filmalkotás :O Ezek szerint bőven merít a Burial Ground-tól kezdve Mattein át mindenből :) Hát, a zskategóriás zombifilm sem sokat fejlődött...

Biteburg Ménrót 2009.03.03 20:22:22

vagy akkor ezt maga Mattei rendezte? Nekem már minden összekavarodott.

Biteburg Ménrót 2008.12.14 11:09:54

Hello! Jó a blog, folytathatátok... A pulykacombos-kukoicás izé remek lett :D

Biteburg Ménrót 2008.12.01 01:55:59

Egy nyári élményemmel hadd szolgáljak, csak Katánghy kollégát megerősítendő.
Utcai történet, Tóth és néhány jobbikos haverja jönnek velem szemben, ittas állapotban, majd Tóth köszöntésre emeli karját: "mocskos zsidók!".

Ezzel az alakkal nem hinném, hogy bármiféle párbeszédre lenne szükség.

Szabó Tibor pedig hiteltelen, mint a melegség szegedi szószólója. Hogy úgy mondjam, Szegednek nincs helyi meleg képviselője, de ha rangsorolni kéne, a Dél-Alföldi Melegkör (DAMKÖR) a legkevésbé az a maga ötlettelenségével, ágondolatlanságával, csekély és motiválatlan tagságával (a 30-on túli vidéki melegeket megszólítani és aktivizálni egyébként is művészet). Hogy mindenhová őket hívják nyilatkozni, annak egyedül az az oka, hogy ők szerepelnek a nyilvántartásban. Szabó Tibor még az arcát sem meri vállalni, holott a munkahelyén mindenki előtt színt szokott vallani. Érdekes példamutató magatartás az egész meleg közösségnek.
Az Írisz nevű, fiatalokat tömörítő, kb. 2008 tavasza óta halódó melegszervezetben még lehetne fantázia, viszont klubeseményeik a felvilágosító munkán (= buzik gyertek beszélgetni a buziságról - valójában tehát identitáskeresésen) kívül szinte semmi másra nem korlátozódtak. 2007 decemberében még újult erővel indultak neki a klubéletnek, de ez végül tavaszra feloldódott az egymással amúgyis jó viszonyt ápoló fiatal melegek amúgyis létező buzibár-látogatásában, mint végső közös programlehetőségben. Az utolsó lökést az adta meg nekik, hogy a korábbi évekkel ellentétben a SZIN civil részlegébe sem adták be a jelentkezést.
Ennyi kábé a helyzet a szegedi melegfronton: bezárkózás, sunnyogás, befelé-élés.

A kifelé nyitás viszont egyáltalán nem kell, hogy azt jelentse, amit ez az esemény jelentett, magyarán seggnyaló színjátékot. Hiába akarja úgy eladni a kultúrközpont ezt az eseményt is, mint kísérletet az interkulturális kommunikáció megteremtésére. Egyébként is mániája a kultúraköziség, belsős információ alapján tudom pl., hogy a REÖK számára az már felér egy összművészeti revelációval, hogy Goya képei közé beállítanak egy operadívát énekelni.

Ja, egyébként hálás köszönetem a szegedi zsidó hitközségnek, hogy nem alacsonyodott le idáig, hogy résztvegyen ebben a reök-ös szemfényvesztésben.