Regisztráció Blogot indítok
Adatok
aarikka

0 bejegyzést írt és 9 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2008.09.14. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
Felicitász blogja Frontérzékenység - kitölthető teszt, tünetek, magyarázatok 2011.05.22 00:03:00
Már régóta akarok írni egy könyvről, a szerzője Dr. Lányi Péter, a címe "Vigyázat, frontbetörés!". Sok évvel ezelőtt olvastam, rengeteg érdekes dolgot megtudtam belőle az időjárási frontokról és ezen belül is Magyarország időjárásának, éghajlatának…..
aarikka 2011.05.23 20:53:42
Felicitász blogja Nem tervezett otthonszülés - mi lesz, ha nem érek be a kórházba? 2010.12.01 02:43:00
A terhessége ideje alatt a legtöbb nőben legalább egyszer felmerül a gondolat, hogy te jó ég, mi lesz, ha a szülés úgy indul meg, hogy már esélyünk sincs a kórházig eljutni. Ez csaknem mindenki számára rémálom - vigasztalásul annyit tudok mondani, hogy 37 betöltött hét…..
aarikka 2010.12.01 20:18:02
aarikka 2010.12.02 12:00:30
Felicitász blogja Egy-kétéves kisgyerekek beszédfejlődése, beszédfejlesztése 2010.07.26 21:45:00
A poszt szerkesztett változatát átvette a Koraszülött.com oldal.Kiadtam magamnak (illetve ennek a posztnak) a fenti címet, de előre szólok, hogy ez egy hatalmas téma. Ebből, meg a következő korosztályból szakdolgoztam és konferenciáltam,  ennek kapcsán kezdtem el komolyabban…..
aarikka 2010.07.30 00:10:11
Biztatásként: én sem gagyogtam annak idején, és vittek orvoshoz is, de az annyit mondott, várjanak csak. 1 éves korom körül aztán egyszer, mikor anyukám a karján vitt a kenyérboltba, közöltem vele, hogy "Anya, áll busz. Sárga." Addig állítólag nem sok mindent produkáltam. És elkezdtem beszélni. De előttük nem gyakoroltam. :)
Most a harmadik gyerekem, aki márciusban múlt 1 éves, olyanokat mond, hogy "Lecsútam" (=lecsúsztam) a csúszdáról leérkezve, meg "Tették kóbát!" (=Tessék kolbászt!, izé, a tessék az kérem-fukciót tölt be, mi is ezt mondjuk neki, mikor adunk valamit). Tették paladitóm! = Kérek paradicsomot! Ubópa = uborka. És igen érthetően megismétel mindent, amit hall. Magától köszönget (Tia nadi! = Szia, nagyi!), nem is kérjük és élvezi nagyon a beszédet.
Hát, nem rám ütött, az biztos... :)
Felicitász blogja Szülési fájdalom csillapítása elektrostimulációval: TENS 2010.06.13 20:44:00
Vannak, akik csupa szép emlékkel gondolnak a szülésükre, és minden fájdalmat elfelejtettek, amikor átölelhették a kisbabájukat. Mások nem ilyen mázlisták és még évekig emlékeznek a kínlódásra amin keresztülmentek, esetleg elhatározzák, hogy nem vállalnak több gyereket, vagy…..
aarikka 2010.06.14 10:09:52
Jezsuita bloggerek Merre tolódunk? 2009.03.17 16:46:00
Kedves barátom hívott meg a családjával március 15-én, hogy találkozzunk a Nemzeti Múzeum előtti megemlékezésen. Ők a vasárnapi miséről egyenesen oda mentek: hadd lássanak ilyet is a gyerekek! Örültünk a találkozásnak; nomeg én is hasznosnak bizonyultam: plusz egy felnőtt, aki…..
aarikka 2009.03.20 08:47:27
Jezsuita bloggerek Agyvihar 2009.02.15 15:00:00
Amikor a nyáron elkezdtünk blogolni még nem gondoltam, hogy annak, ami itt folyik valami köze is lesz majd az élethez. Pontosabban fogalmazva, nem is reméltem, hogy a blogolók által értékes hozzájárulást kaphatunk az apostoli munkáinkra vonatkozóan. Az első meglepetésem az volt, amikor a…..
aarikka 2009.02.17 20:33:11
Jezsuita bloggerek És aki közvetíti Jézust...?! 2009.02.06 14:29:00
(Persze bárki lehet az a személy, de én itt a papra való tekintettel vetek fel egy kérdést.) Pacsy bejegyzését olvasva, barátaimmal beszélgetve, most is, meg már régebben is, újra felmerült bennem egy kérdés, amit a szemináriumban is gyakran felvetettünk annak idején: hogy lehet…..
aarikka 2009.02.11 14:49:06
Volt egy káplánunk, aki nagyon sok közösséget összekovácsolt, mikor itt volt nálunk. Nem sok ideig, kb. 3-4 évig. Én akkor pont általános iskola végén voltam, és semmi kapcsolatom nem volt az egyházzal, csak szerettem volna megismerni, mi is ez az egész. Számomra ő jelentette, hogy milyen is az a Jézus, akiről templomban szó van. És tényleg, mikor látta, hogy érdekel a dolog, hívott hittanra, hozzá jártam elsőáldozásra felkészülni, ő vitt először lelkigyakorlatra (azóta sem szervezett senki nálunk kirándulós, több napos lelkigyakot fiataloknak). És sokszor helyre rakott lelkileg. (Ehhez tudni kell, hogy én nem vagyok a mások nyakára járó lélek, szóval pár alkalom per év elég volt.)
Aztán elhelyezték, pont oda, ahová gimibe jártam. El- elmentem hozzá (pár alkalom per félév), mindig örült nekem, ha találkoztunk az utcán, pár szót mindig váltottunk, gyónni is szerettem nála, mert nem bírtam a szekrényt, ha kiselőadást írtam valami egyházias témában, akkor tőle kértem a könyveket. Aztán tovább helyezték. Mikor egyetemre mentem és meghívták előadni abba a városba, hát még szép, hogy meglátogatott minket az albérletben is (volt gimis osztálytársaimmal laktam, mindnyájunkat ismert). Aztán püspök lett. És mikor Pesten voltam, jött a jezsuitákhoz szimpóziumra a kollégiumba, hát persze, hogy beszélgettünk, még utána is. Aztán találkoztam az említett általános iskolai barátnőm házszentelőjén vele (ő és a családja is tartotta a kapcsolatot az atyával), én már akkor kisbabát vártam. Aztán már két gyerekkel jártam arra, amerre most püspök - szállást is adott nekünk, és újra jót beszélgettünk.
Nem érzem, hogy a helyi plébános munkáját akadályozta volna azzal, hogy tartottuk vele a kapcsolatot. Sőt, a plébániai életről azt hiszem, egyszer sem beszélgettünk. Az érdekelte mindig, hogy velem és a közös ismerőseinkkel mi újság. És én nagyon örülök annak, hogy megismerhettem. Kb. másfél éve írtam neki utoljára, de most, ha megszületik a harmadik gyerekünk, újra itt az alkalom, hogy írjak neki. És tudom, hogy örülni fog. Az ő élete számomra maga egy tanúságtétel, örülök, hogy látom, hogy nem változott semmit attól pl. hogy püspök lett. Ugyanúgy tudtam vele mindig beszélni, ugyanazzal találkoztam mindig, akivel anno 13-14 éves koromban.
Szerintem sem lehet személyes kapcsolatok nélkül közvetíteni Jézust az embereknek. Próbálkozunk a mostani plébánosunkkal is, meghívjuk - nem jön, majd később, most nem ér rá, mások is meghívják - eljön pl. imaalkalomra, de öt perc múlva feláll, hogy neki mennie kell, Isten áldását kívánja mindenkire, mise után nem láttam még egyszer sem beszélgetni a hívekkel. Egyszer felajánlottuk a segítségünket a plébánián, mondta, hogy igen, vannak tervei, majd szól, örül nekünk nagyon - azóta se került szóba, pedig már 3 éve történt az ígéret... Nekem úgy tűnik, fél a személyes kapcsolatoktól, viszont ő mindig Jézusról beszél, rá hivatkozik minden vasárnap a misén. Csak éppen nekem ő nem igazán hiteles - talán pont azért, mert esélyem sincs arra, hogy megismerjem, milyen ember ő, amikor nem a papi szerepnek igyekszik megfelelni (templomon kívül alig látom).
Vonjátok le a következtetést, nekem most már mennem kell, ébredeznek a gyerekeim. Csak beugrottam.
Jezsuita bloggerek "Nem minden templomba járó igaz hívő és nem minden igaz hívő templomba járó." 2008.09.30 15:08:00
Henri Boulad egyiptomi jezsuita a napokban Budapesten járt. Rajongói, olvasói örömére minden nap, különféle helyeken tartott előadásokat és mondott “prófétai” buzdító szavakat. Mindenkit meglepett korát meghazudtoló szellemi frissességével és nézeteinek radikális…..
aarikka 2008.10.01 15:15:36
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása