Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Rusznyák Csaba

743 bejegyzést írt és 2050 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Nemrég jelent meg ez a cikk, amire akarva sem tudnék úgy hivatkozni, hogy nagy port kavart, ugyanis azt leszámítva, hogy jól irányzott célzásait néhányan természetesen készségesen magukra vették, és a maguk módján reagáltak is. Éppen az zavar, hogy nem kavart nagy port, eddig ugyanis a hasonló…..
Rusznyák Csaba 2018.05.10 22:32:41
@TomPowell25 @danialves:

"odafigyel a fogyasztói igényekre"
Szép gondolat, de hadd kérdezzek valamit: mik a fogyasztói igények?:) Amennyire én látom, van kétféle kritikaolvasó.

Az 1. számú kritikaolvasó azt tartja jó kritikának, amelyiknek egyetért a végközvetkeztetésével. Ha a kritika dicsér egy filmet, ami tetszett neki, akkor az egy jó kritika, tök mindegy, hogy egyébként mennyire van ügyesen felépítve, mekkora háttértudás áll mögötte, mennyire következetes az érvelése stb. Ezt az olvasót egyáltalán nem érdekli, hogy elemzésről, élménybeszámolóról vagy vlog-show-ról van szó, nem ismeri a szakmai szempontokat, és ami a legfontosabb, nem is tanítható meg rájuk, mert nem érdeklik őt.

A 2. számú kritikaolvasó azt tartja jó kritikának, amelyik ügyesen van felépítve, áll mögötte háttértudás, következetes az érvelése stb - akkor is azt tartja jónak, ha a végkövetkeztetésével nem ért egyet, mert élvezi, hogy jó a szöveg, továbbá (nem utolsó szempont) nyitott az ellenvéleményre, kíváncsi, miért lát valaki másképp egy filmet, mint ő. Ez az olvasó meg eleve meg tud különböztetni egy hangoskodó műmájert egy felkészült kritikustól.

Az egyiket nem lehet "nevelni", a másikat nem is kell.

És a végén úgyis mindig oda lyukadunk ki, hogy bármilyen jól hangzik ez a "vonjuk be az olvasót" szöveg, minden filmkritikával kapcsolatos értekezés teljességgel belterjes, és csak nekünk magunknak szól.

Ezzel kapcsolatban persze megint csak szép gondolat, hogy el kéne érni, hogy mindenki "egyfajta minőségre törekedjen", de megint csak: hogyan és kik határoznák meg, mi ez a minőség? Vö.: "A hagyományos újságírók ellenérzéseket táplálnak a bloggerek irányába, a bloggerek...", de ezen túl is: Álljak oda a 400 ezres rajongóbázist magának semmiből felépítő Szirmai elé, hogy figyelj, öreg, ez így kevés, felszínes, szakmaiatlan, vedd már észre magad? Az, hogy megvan róla a véleményem, egy dolog. Az, hogy nyilvánosan fejbe baszom a bölcsek kövével, már egy egészen más dolog. (Megj.: finoman szólva nem rajongok Szirmaiért, de rengeteg őt majmoló vloggert láttam már - ezeket általában fél perc után ki kellett nyomnom, mert egészen rettenetes szekunder szégyengörcs állt belém. Ilyet Szirmainál minden egyéb ellenérzésem dacára sem éltem át soha, és ez igenis egy komoly minőségi különbség, még ha egy olyan stíluson/műfajon belül jelenik is meg, ami nekem cakk-pakk nem tetszik.)

Egyszerűen el kell fogadni, hogy a tömeg mindig Szirmait/Puzsért fog fogyasztani, nem pedig Filmvilágot/Prizmát (mint ahogy a tömeg mindig Michael Bayt/Marvelt fog nézni, nem pedig Lynne Ramsay-t/indie drámát). De ettől én még nem érzem úgy, hogy kevesebbet érne, amit csinálok.
Rusznyák Csaba 2018.05.11 00:43:24
@danialves: "kicsit degradáló volna azt állítani, hogy valaki vagy hülye a kritikához, vagy nem is kéne egyáltalán, hogy bármi baja legyen vele (legalábbis a te felosztásodból nekem ez jön le)"
Akkor rosszul jött le:) Azt állítottam, hogy az egyik érzelmi, a másik pedig intellektuális alapon ítél meg egy kritikát. És az előző csoport (1. számú) sem (vagy legalábbis nem feltétlenül) azért érzelmi alapon ítélkezik, mert hülye, hanem mert egyszerűen nem érdekli ennyire a dolog, mert általában "mezei" filmnézőről van szó, nem filmrajongóról, és már magában a művészetben sincs akkora invesztációja, mint nekünk, nem még az arról folyó diskurzusban. (Hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy az olvasóink nem feltétlenül mind fekete öves filmbuzik, csak mert rákattintottak egy cikkünkre.)

"De ha már piacról beszélünk, az eleve mindennek a halála, amikor a nagyokosok az irodában jól kitalálják egymás között, hogy mi az, amit a fogyasztónak meg kéne vennie, aztán meg vannak lepve, hogy a fogyasztónak az nem kell, mert őt senki nem kérdezte meg erről."
Ez így van, de hacsak félre nem érettem valamit, pont te propagálod ezt a megközelítést, amikor nevelni akarod az olvasót (vagyis kvázi el akarod dönteni, hogy mit vegyen meg) :)

Szirmai szerintem azért nem jó példa arra, amit írtál ("a közönségét nem pusztán az érdekelte..."), mert nála a showman felülírja a kritikust - mások az elvárások. (És erről egyébként mi beszélhetünk, de ez - ti. a meghatározások, a szakma határai - továbbra is olyan dolog, ami a közönséget egyszerűen nem érdekli.) Mint ahogy Dancsó tinédzser rajongóit is hiába próbálnád nevelni (ahogy arra céloztál), ők ugyanis nem igényes filmkritikát akarnak, hanem vicces-majomkodós audiovizuális élményt fasza filmes utalásokkal. És igazából nincs is ezzel baj. Majd idővel nőnek, érlelődnek, szélesül a látókörük, kitágul az ízlésük, és néhányuk (sokuk?) többé-kevésbé spontán felfedezi magának a komolyabb filmes újságírókat.

Szóval igen, formálódás, fejlődés természetesen van. És igen, nekünk is van benne szerepünk, sőt, felelősségünk is - de nem "direktbe", nem úgy, hogy leülünk elméletben okoskodni, hanem "spontán", úgy, hogy a gyakorlatban tesszük a tényleges dolgunkat (legyünk akár hivatásos, akár hobbiújságírók). Ha valaki ténylegesen ír egy igazán remek cikket, azzal sokkal inkább maga és a minőségi kritika felé terelhet egy olvasót (vagy akár egy kollégát), mint azzal, ha magyarázni kezdi, hogy milyen egy igazán remek cikk.
Rusznyák Csaba 2018.05.14 13:56:12
@danialves: Úgy érzem, kezdesz szavakat adni a számba:) Vagy csak nagyon szépen elbeszélünk egymás mellett.
"az olvasók nem képesek a fejlődésre"
"a kritikának nincs szüksége önfejlesztésre"
Ilyet nem mondtam. Mi több, pont azt mondtam, hogy az olvasók többnyire spontán fejlődnek, nem utolsósorban pont a kritikaolvasás által. Épp csak abban nem hiszek, hogy van értelme egy belső/felső szerveződésnek, amelyben x számú ember megmondja, hogy szerinte hogyan kell kritikát írni, mert: ki és mi alapján és milyen jogon, ill. továbbra sem értem, hogy ez miért érdekelné a közönséget. Szirmainál maradva, sarkítva: odaállsz elé, és megmondod neki, hogy másképp kéne csinálnia. És? Neki van 400 ezer rajongója. Neked mennyi van? Miért kéne rád hallgatnia? Neki azt a 400 ezer embert kell kiszolgálnia, aki pont olyan videókat néz szívesen, amilyeneket ő csinál.

"De szerintem egyáltalán nem igaz, hogy ezeket a dolgokat a közönségük is pont annyira a helyén kezeli, mint te vagy én."
Ilyet megint csak nem mondtam:) Vagy talán félreérthető voltam. Valóban nem úgy értettem, hogy Dancsó közönsége TUDATOSAN nem kritikát, hanem vicces videót akar - de ettől még tény, hogy nem kritikát, hanem vicces videót akar, esetleg tényleg összemosódik a kettő a fejükben. De az teljesen mindegy, hogy ők minek fogják fel - a kategorizálás, a határok kijelölése, mint már többször mondtam, olyasmi, ami max minket foglalkoztat, az olvasókat nem. És igen, az biztos jó módszer, hogy mutatsz nekik egy jobb videós anyagot - pont erről beszéltem, hogy a kritika MŰVELÉSÉVEL lehet jobb irányba terelni az embereket, nem a kritikáról való BESZÉDDEL (szerintem).

"nekem ez nem világos, hogy mi olyan negatív következménnyel / felesleges erőfeszítéssel járnának az én javaslataim"
Semmilyen negatív következménnyel nem járnak (valószínűleg). Hogy felesleges erőfeszítéssel járnak-e, azt egyedül te tudod eldönteni, hiszen a te erőfeszítésedről van szó. Én nyilván a magam nevében beszéltem: én ahelyett, hogy filmkritikáról írnék, inkább írok egy filmkritikát. Nem érzem úgy, hogy előbbibe nekem megérne erőt-energiát-időt fektetnem, plusz nem is tartom magamat semmiféle autoritásnak vagy példának, főleg nem szeretnénk nyilvános posztokban más kritikusokba/bloggerekbe/akárkikbe beleszállni (nekem az is büdös picit, amikor a kritikusi FB-csoportban elővesznek valami noname-blogos írást, és kollektíve megy rajta a röhögés).
Mindenki, aki látott pár epizódot a klasszikus Star Trek-szériából, jókat mosolygott már az úgynevezett vörösingeseken: a sztori szerint ők az Enterprise biztonsági tisztjei (a kékingesek a tudományos tisztek, a sárgaingesek a mérnökök stb.), akik jellemzően lekísérik a…..
Pierce Brown sci-fi trilógiájának első kötete, a Vörös lázadás (kritikánk ITT) a young adult disztópiák cselekményvezetési és hangulati jellegzetességeit vegyítette a Végjáték és a Battle Royale történetének bizonyos markáns aspektusaival: a kasztokra bomlott jövőbeli…..
A tízéves Melanie egy kis cellában él. Minden nap katonák jönnek érte, akik fegyvert fognak rá, beszíjazzák egy tolószékbe, aztán kitolják egy osztályterembe, ahol hasonló gyerekek között tanul a világról. Monoton, sivár létezésének egyetlen örömét az egyik tanárnő,…..
Neal Stephensonnak megvan a maga markáns elképzelése a kortárs science fictionről. 2011-ben azért hozta létre a Project Hieroglyph nevű, írókat tömörítő kreatív kezdeményezést, hogy elterelje a műfajt a népszerű, ám tudományos szempontból általában teljes mértékben…..
A Kittenberger ((Kittenberger – Fabriqué en Belgique - a szerk.) azzal kezdődik, hogy két fiatal férfi egy megmérgezett hullát talál egy kocsi hátsó ülésén. A rajz és a dialógus némi abszurditással enyhíti a dolog súlyosságát, kapásból belőve a „komoly témákat könnyed…..
Az istenek halottak, otthonukat romokban, híveiket leigázva hagyták maguk után. A Kontinens egykor a világ középpontjának számított, hat ténylegesen a földön járó istenének irányításával meghódította a szomszédos, az óceánon túli országokat. Amikor azonban egy nagy…..
Első mondat: Dennis Lenahan, a toronyugró azt szokta mondani, hogy egy földre dobott ötvencentes pont akkorának látszik, mint az ő kerek tartálya a huszonnégy méter magas acéllétra tetejéről. Senki sem tud úgy mesélni, ahogy Elmore Leonard. Nem feltétlenül úgy értem ezt, hogy…..
Első mondat: Szóval, most el kellene mesélnem nektek, hogyan lett belőlem egy agy egy dobozban. Bevált koncepción változtatni veszélyes, de dicséretes: nincs is annál jobb, mint amikor egy remek sorozat képes fejlődni, új irányt venni, esetleg stilisztikailag vagy akár műfajilag is…..
Los Angeles már csak azért is számít az amerikai álom egyik konstans szereplőjének, mert ott van Hollywood, amelyet mindenki a csillogással, a gazdagsággal a sikerrel, a „magas élettel” azonosít. Ezt az illúziót persze már könyvek és filmek végeláthatatlan sora rugdosta meg és taposta földbe,…..
Fotó: Agave Ernest Cline karrierje maga a megvalósult geekálom: a ’90-es években írt egy forgatókönyvet négy Star Wars-rajongóról, akik mindenképpen elsőként szeretnék látni a Baljós árnyakat, ezért egyenesen George Lucas Skywalker Ranch-áról akarják ellopni a kópiát.…..
Kép forrása: Agave Tisztítótűz című, két idősíkon futó történelmi regényével Manda Scott arra vállalkozott, hogy elmesélje a Szűz, Jeanne d’Arc lehető legigazabb történetét, és feltárja a mítosz mögötti valóságot. A történelem harcos nőiről, sámánizmusról,…..
Első mondat: Minden korombéli emlékszik arra, hogy hol volt és mit csinált, amikor először hallott a versenyről. Ernest Cline nosztalgiában dagonyázva, totális vágybeteljesítésben utazik. Mert melyik geek ne szeretné, ha kiderülne, hogy a popkultúra iránti megszállottsága, a ’70-es és ’80-as évek…..
Úgy tartja a mondás: bevált recepten ne változtass. Pedig néha nem árt. Vagy ha a már bevált recepten nem is változtatunk, legalább időről-időre vegyünk elő egy másikat. Folyton ugyanazt enni baromi unalmas, egy idő után még a legfinomabb falatoktól is elmegy az ember kedve. Ernest Cline, aki…..
  2012-ben úgy zuhant rá a médiára az új Csillagok háborúja-filmek híre, akár egy féltégla. Senki sem látta, honnan jött, de nagyot csattant, és a fél internet tigrisbukfenceket vetett meg cigánykereket hányt örömében és izgatottságában. Most, három évvel később már itt…..
Képzeljünk el egy kisgyereket, aki őrületesen rajong az űrhajókért, folyamatosan modellekkel játszik, arról ábrándozik, hogy asztronautaként vág neki a nagy, sötét ismeretlennek, és természetesen lélegzetvisszafojtva figyeli a NASA tevékenységét is – majd felnő, és űrhajós…..
Mindenféle típusú horrornak megvan a maga jól bevált hatásmechanizmusa – ha az ember például szörnyhorrorra adja a fejét, akkor valószínűleg azzal nyomhatja fel a leginkább a befogadó vérnyomását, ha valami megfoghatatlan, leírhatatlan, meghatározhatatlan borzalmat szabadít…..
Nem minden nap jelenik meg itthon eredeti, magyar graphic novel, úgyhogy ez efféle alkalmak már csak a puszta megtörténtük okán is figyelemreméltóak. A Café Postnuclear ugyan részben már olvasható volt pár éve a Random online képregénymagazin hasábjain, de az alkotók most, sok év…..
Első mondat: Húsz perccel a háború véget érte után csonkolók bújnak elő egy fagyott szélű lyukból, mint valami pokoli hangyaboly katonái, én pedig azért imádkozom, hogy még egy napig megtarthassam a lábamat. Tökéletesen megértem, miért akar Steven Spielberg filmet csinálni a…..
Első mondat: Aznap reggel öreg, kék Ford kanyarodott be az őrzött parkolóba; úgy festett, mint egy kicsi, fáradt kutya egy kemény futás után. A kérdés már az első pár oldal után felmerül: mit tud kezdeni egy író egy olyan sztorival, aminek a lényege annyi, hogy egy rakás ember…..
Első mondat: Ezernyi világ, gondolta Bobbie, amint bezárult a csővasút ajtaja. Az úgy volt, hogy Daniel Abraham és Ty Franck (James S. A. Corey álnév alatt) megírtak egy tökös, vagány, ötletes, jól összerakott űropera-trilógiát, amelyet sokan méltattak, többek közt George R. R.…..
Kirepülni a világűrbe. Új világokat találni, és meghódítani azokat. Kirajzani, új otthont találni az emberiségnek, benépesíteni az egész galaxist. A felfedezés, az ismeretlen ismertté, sőt, baráttá formálásának ősi vágya, mit vágya, egyenesen romantikája rég meghatározó…..
Sherlock Holmes történetei másról sem szólnak, csak az ésszerűségről, a logikáról, a racionalitásról – arról, hogy megfelelő, éles elméjű gondolkodással könnyen eljuthatunk az egyébként magától értetődő, teljesen természetes magyarázatig. És nyilván pont ezért olyan…..
Első mondat: Én vagyok a rossz hír hozója.Nehéz megfogni, hogy mi is akar lenni a fordítóként megismert Pék Zoltán első regénye. Már azon kívül, hogy egyfajta karakterközpontú disztópia, vagy afféle sötét, alvilági krimi, vagy inkább kommentár társadalomról, jelenről és…..
Első mondat: Ez egy elvarázsolt hely. Egy börtön az utolsó helyek közt van, amelyet bárki, bármilyen szempontból mágikusnak tarthatna. Rene Denfeld Az elvarázsoltak című könyvének halálra…..