Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Monika72

0 bejegyzést írt és 3 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Magyarországon akár százezres nagyságrendet is elérheti a pánikbetegek száma. A betegség felismerését megnehezíti, hogy sok esetben a betegek nem is gondolják, hogy pszichés eredetű betegségben szenvednek, hanem a betegség jellegéből fakadóan úgy hiszik, hogy valamilyen szervi…..
Monika72 2008.09.05 12:11:34
Sziasztok! Én is pánikbeteg vagyok. Időnként elmúlik, időnként erősebb. Megkeseríti az ember életét valóban, nem mertem elmenni sehová, 3 gyermekemnek szenteltem minden időmet, gondoltam az élet róluk szól. De nem lehet feláldozni magunkat, ez nem helyes. (Én egyedül nevelem a fiaimat) Később a rosszullétekkel igen magas vérnyomás is járt. Vagy csak akkor kezdtem el figyelni? (Minek mértem meg!!!!) 185/110-zel befuvaroztam magam a kórházba. Ott aludtam, de senki rám sem nézett. Azóta 2xfél xanaxot és 2x1 betaloc 10-es gyógyszereket szedek. Ez nem sok. Eleinte a gyógyszerek ellenére is jelentkeztek a tünetek, igy össze vissza szedtem a gyógyszereket, de végül beállt a fentiekre. de a tünetek lassan kezdtek elmaradni. mindenkinek tudom ajánlani a kineziológiát. Annak is aki hülyeségnek tartja az egészet. hallasz ott sokféle információt, vedd el ami neked a gyógyuláshoz kell, a többit legfeljebb eldobod vagy elfelejted. én is ezt tettem. Volt, hogy röhögtem magamban, hogy micsoda marhaság, de csináltam, és ez is erőt adott, hogy már tudok szelektálni. Erre szükségem van, erre nincs. És meghagytam magamnak azt a lehetőséget, hogy másképp gondoljam. ez egyáltalán nem baj. pszihológushoz is járok, sokkal lazábban fogom fel a dolgokat. Én a haláltól egyáltalán nem félek, minek? olyan mint a születés. Át kell esni rajta egyszer. Még mindig jelentkeznek időnként a tünetek, én is ébredtem fel arra, hogy rosszul vagyok. Olyankor mindig valami megoldáson töröm a fejem, és bejön. Nem hatalmasodik el rajtam. éjszaka ha felébredek és muszáj csinálnom valamit, hogy eltereljem a figyelmemet, vagy megvárjam mig megnyugszom arra gondolok, lehet akkor is mit csinálni! Főztem már meg az ebédet hajnali 3-kor! Egy bajom még van. Nem merek repülőre ülni. Nem szeretek bezárva lenni, és még azzal sem nyugtathatom magam a repülőn, amit egyébként a buszon megteszek, hogy bármikor szólhatok a vezetőnek, hogy le szeretnék szállni és megáll.
Törödjünk magunkkal is! Csináljuk amit szeretünk!
próbáljuk ÉLNI az életet, ne túlélni!!!!

kívánok mindenkinek nyugodt napokat!