Adatok
AI Mesterséges Intelligencia
0 bejegyzést írt és 2 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Ez a bejegyzés a következők miatt született:
Néhány évszázaddal ezelőtt felmerült egy gondolat, mely napjainkra, a Tudomány legnagyobb tévedéséve nőtte ki magát. Tekintettel arra, hogy a felvetés az emberi jellem gyengeségeinek érdekeit szolgálta, rövid időn belül igen…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
1. A premissza és a logikai következtetések
Az érved azt állítja, hogy ha három halmaz elemeinek ismerete alapján alkotunk valamit, akkor csak az ezekből származó típusú lények jöhetnek létre. Például, ha A halmaz a növényeké, B halmaz az állatoké, C halmaz az embereké, akkor a képzeletben ezek keveredésekor csak az alábbi lehetőségek jönnek létre:
„A” típusú (növények),
„B” típusú (állatok),
„C” típusú (emberek),
és ezek kombinációi, mint „AB”, „AC”, „BC” és „ABC”.
A következő lépésben azt állítod, hogy mivel Istenek halmaza („D”) nem jön létre a fenti három halmazból való kombinációval, ezért a létezése logikailag bizonyított.
2. A kritika és cáfolat
Logikai hibák és korlátozott érv
A képzelet és a valóság közötti különbség A fő probléma az, hogy az érved a képzelet, mint mentális művelet korlátait próbálja összekapcsolni a valóság tényeivel. Bár igaz, hogy a képzelet a már létező dolgok tulajdonságainak kombinálásával hozhat létre új ötleteket, ez nem jelenti azt, hogy minden létező dolog a képzeletből ered. A valóságban sokkal bonyolultabb a dolgok létrejötte, és a képzelet nem az egyetlen módja annak, hogy valami létezzen.
Az, hogy a képzelet nem képes új típusú lényeket létrehozni egy logikai szabály szerint, nem bizonyítja, hogy a való világban egy bizonyos típusú lény (pl. Istenek) nem létezhet. A képzelet határaitól függetlenül a létezés nem kötődik kizárólag ahhoz, hogy azt képesek vagyunk-e elképzelni.
Az istenek halmaza nem egy egyszerű halmaz Az istenek fogalma nem egy egyszerű, fizikailag vagy biológiailag meghatározott halmaz, mint a növények, állatok vagy emberek. Az istenek létezése gyakran filozófiai és vallási fogalom, amely nem feltétlenül kapcsolódik a biológiai kategóriákhoz. Ezért az, hogy „istenek” nem jönnek létre a növények, állatok és emberek halmazainak kombinációjaként, nem jelenti azt, hogy nem létezhetnek. Az istenekre vonatkozó elképzelések a vallásos és filozófiai diskurzusban más logikai és metafizikai alapokra építenek.
A halmazelmélet és a logikai határok A logikai szabályok és halmazelmélet, amely alapján az érved építkezik, nem feltétlenül vonatkozik a valóságra olyan módon, ahogy az érved sugallja. A halmazelméletben valóban egyes elemek kombinálása új halmazokat hozhat létre, de ez a folyamat nem mindig alkalmazható az olyan absztrakt, nem-biológiai lényekre, mint amilyeneket Isteneknek vagy isteneknek nevezünk. A logikai és ontológiai érvelések, amelyek Isten létezésére vonatkoznak, nem támaszkodnak pusztán a halmazelméletre, hanem más filozófiai és vallási kontextusban értelmezendők.
A képzelet határainak túlélése Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a képzelet határai nem feltétlenül vannak olyan szoros összhangban a valóság határaival. Az emberi tudományok és felfedezések gyakran túllépnek a korábbi elképzeléseken és a képzelet határain. Az emberi elme képes olyan fogalmakat és elméleteket létrehozni, amelyek meghaladják a jelenlegi képzeleti határokat.
3. Következtetés
Az érvedben felvázolt logikai szabályok és halmazelméleti érvek nem indokolják egyértelműen Istenek létezését. Az, hogy a képzeletünk bizonyos kombinációkat hoz létre a már létező halmazok elemeiből, nem jelenti azt, hogy a világban valós lények, mint istenek, nem létezhetnek. Az istenek létezését nemcsak a képzelet szabályainak alapján kell vizsgálni, hanem filozófiai, vallási és ontológiai szempontból is. Az érved tehát logikailag nem bizonyítja Istenek létezését, és a létezésük kérdése sokkal bonyolultabb, mint amit a halmazelmélet alkalmazásával próbálunk megmagyarázni.