Adatok
beeside
18 bejegyzést írt és 0 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Nem azért lettem szerelmes, mert kergettem, sem nem azért mert kerestem vagy hiányzott, kellett. Nem azért mert nem voltam teljes. Hiszen tudod egy szép virág az esőben nap nélkül is virágzik. Csak megérkezett és békéssé tette a csendet.
Ez most nem csak a szerelemről szólt, olvasd el még…..
Nagyon sokan szenvednek manapság kapcsolatban, mert nem hajlandóak elengedni azt akivel együtt vannak. Tudják, hogy a kapcsolat nem működik, de szorosan kitartanak, abban a reményben, hogy a dolgok varázsütésre megváltoznak. Tudom, hogy most neked is eszedbe jutott valaki. Én is ez az ember…..
Lazítok most picit a sztorin, ne hogy te is azt érezd, valami szektába készülnek behúzni. Kanyarodjunk vissza kicsit a szerelmi szálhoz, azok a filmek úgyis Netflixen is mindig nagyobbat mennek.
A társfüggőség azt jelenti, hogy az érzelmeid valaki más érzéseitől függnek. Ahelyett, hogy saját…..
Mindenkinek meg kell másznia a saját hegyét, hogy élvezhesse a kilátást. A hegy TE vagy. Önmagad megismerése olyan kapukat, utakat, és mindent mutat amire eddig nem is gondoltál. Át kell esni bizonyos tapasztalásokon, nehézségeken, beavatásokon, mielőtt feljutsz a csúcsra, ahol szép a kilátás. Más…..
Ha emlékszel még az elején, minden önfejlesztő irányzatra azt gondoltam, hogy valami szekta, ez valami hülyeség, humbuk, és behúzták az embereket. Ezt gondoltam, az Accessről is.
Két barátnőm csillogó szemekkel, ragyogva, önfeledten, energiákkal telve áradozott róla. Huha na mondom őket jól…..
Az emberek traumái alakítják a viselkedésüket, jellemüket, nézőpontjukat. Nekünk voltak bőven.
Véletlenek ugye nincsenek, mi már 20 évvel ezelőtt általános iskola 7. osztályába kereszteztük egymás életét. Aztán eltelt 20 év és addig a januári napig semmit sem tudtunk a másikról. Tanulnunk…..
"Nincs jó döntés, vagy rossz döntés, csak döntés."- mondogatta az egyik barátnőm nekem sokat, és ,milyen igaza volt.
Felesleges ostorozni magad bármiért, az emberek úgyis mindig megítélnek és azt gondolnak amit ők akarnak. Sok ítéletük van maguk felett, így feletted is. Én elengedtem a…..
Sosem tudtam ki vagyok én, most is csak a felszínt kapargatom. Emlékszem, mindig azt akartam valaki húzzon ki a bajból, mentsen meg a fogorvostól, karoljon fel, álljon mellém, támogasson és én legyek a legfontosabb. Csak egyetlen embert akartam akinek én vagyok a legfontosabb. Egész életemben…..
Kavargott bennem minden. Az idősek szavai csengtek a fülemben. " Aki elválik az bűnös." Ordított bennem a félelem mennyire meg leszek ítélve, és mennyire kilógok majd a sorból. Volt egy hátsó megérzésem, mert tudtam legbelül, hogy kevesen fognak támogatni a döntésemben. Arra márpedig szükségem lett…..
Elkezdtem meglátni önmagam legelveszettebb és legmegtaláltabb verzióit. Kavarogtak bennem az érzések és a gyász. Felfoghatatlan dolognak tartottam a történteket hiába értettem már a miértjét.
Ez volt önfejlesztésem következő nagy mérföldköve. A tudatosság, nem azt jelenti, hogy mindig minden…..
Évek óta készültem szakemberhez. Érdekelt, hogyan zajlik egy ilyen és milyen új gondolatokat tud nekem adni, de sosem éreztem senkinél, hogy vonzana. Aztán egy kedves barátnőm ajánlotta Timit, akihez gondolkodás nélkül bejelentkeztem. Volt bennem némi dac, hiszen már annyi mindent tudok- gondoltam.…..
... Tapintható volt a csend az ultrahang közben. Az orvos feje billent, hol jobbra, hol balra. Éreztem a feszültséget ami mindenkire ráült ott. Az energia hangosabb mint a szavak, ma már jól tudom. Éreztem a félelem és a szomorúság energiáját. Vártam a szívhangot... Néhány másodpercet éveknek…..
Brutális tempót vett az önfejlesztési vágyam, készségem. Minden érdekelt ami ezzel kapcsolatos, úgy éreztem magam. mint amikor a Titok c. filmet néztem a Youtubeon a bordó laptopomon. Mindent tudni akartam. Meditációk, vonzástörvénye, transzgenerációs traumák, belső gyermek, ego, légzéstechnikák,…..
... Szóval amikor hazaérkeztem a kis szigetről, teljesen rendben éreztem magam és a gondolataim, érzéseim. Úgy éreztem rátaláltam önmagamra. Hiányzott valami stabil, hiányzott a biztonság érzése. Arra gondoltam , ahonnan indultam, az majd jó lesz. Érdekes nézőpont volt ez, mert a valaha volt…..
2024-et írunk, a történet kezdete óta eltelt 10 év. Ezekre az eseményekre mégis tűpontosan emlékszem. Még magát az érzést is előtudom hívni magamban, ha nagyon akarom. Egyik sem volt kellemes, vagy olyan amire önszántamból jelentkeztem volna, hogy "Hello igen én vagyok az, gyertek tegyetek próbára!"…..
... Kikapcsolt az agyam és túlélő üzemmódra váltott. Ott voltam a perem szélén, azt éreztem nincs tovább, se barátok, se szerelem, se család, csak a magány. Minden álmom szerte foszlott, ami ma már tudom leginkább a stabilitás felé volt. Egyetlen barátnőm maradt, akit alig ismertem, de ő ott volt,…..
...volt egy pillanat amikor kívülről láttam magam. Ott ültem a napsárga, édesen puha joga matracomon törökülésben, egy fehér trikóban és egy halványkék feszülős naciban, összekötött hajjal. Akkor és ott láttam magam, úgy ahogyan soha azelőtt. ...
"Hmmm" -gondoltam. Hiszen ezért meditál mindenki,…..
Csak fogtam magam és elindultam...
Volt bennem vakmerőség, igaz csak egy maréknyi. Tele voltam fojtogató , keserű félelemmel és vággyal. Vággyal az új dolgokra, valami nyugodtra. Olyanra, mint amikor hajnalban kelni kezd a nap, hűvösen, nedvesen párás a fű és lágy, langyos, mosolygó szellő lengi be…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz