Adatok
Simon Attila Miklós
0 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A vadászházból és a közelében 1938-ben előkerült római őrtorony romjaiból mostanra semmi sem maradt, legfeljebb a földben az épületek alapfalainak maradványai.
Az egykori vadászlak helyén emlékmű épült, ellenben a római rom helyére nem emlékeztet semmi, ráadásul egy részére még a műút is ráépült,…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
A 38-ban megtalált Őrtorony és az alpján felvázolt római kori út hipotézissel azonban nem tudok teljesen egyetérteni.
Én a Kantavár történetét kutatom és itt érnek össze a szálak. :)
A teljes írásom itt olvasható: www.facebook.com/profile.php?id=100058158909062), de itt is szeretném az észrevételeimet megtenni, azzal a céllal, hátha van releváns információd az irottakkal kapcsolatban.
------------------------------
"Rövid előzmény.
Az 1930-as években megtalált, feltárt Lapisi római kori őrtorony kapcsán erősödött meg az a gondolat, hogy a Sopianae-ből Arrabona felé felé vezető római kori út „mecseki hágókon keresztül” (baloldali piros szaggatott vonal) a Lapisi tetőn talált őrtorony(i.d. 337-383) felé tartott és Orfű, vagy Vágottpuszta irányában lépett ki a Mecsekből.
Ennek második finomított verziója, az, hogy a mai állatkerttől induló Mandulási út vezetett a Lapis felé. (jobboldali piros szaggatott vonal).
Saját kutatásaim, környezeti tanulmányaim alapján azonban a fenti állításokkal gond van.
Mivel indoklom meg a problémákat?
Mert az állítás
- nem veszi figyelembe az ősi utak kialakulásának okait (folyómedrek, terepvonalak vezetése, vízvételi lehetőségek)
- elkerüli a figyelmét, hogy „a rómaiak elsősorban a már korábban is használatban lévő, a természeti adottságokat követő utakat használták. A tervezés során arra törekedtek, hogy minél több egyenes útszakasszal küzdjék le a távolságokat.” (Forrás: 19. Nemzetközi Limeskongresszus kiállítás-vezető)
- ebből adódóan meg kell vizsgálni a Mecsek hegygerincének magasságait az egyes átkelési pontoknál, illetve, hogy milyen szintkülönbségeket kell addig bejárni, hány százalékos meredekségű szakaszokat kell leküzdeni az úton haladó, gyalogosnak, katonának, szekérnek, csapatnak.
Itt kell megjegyeznem, hogy a térképvázlaton található utakat személyesen is bejártam gyalog, kerékpárral, autóval (ahol lehetett).
- A terepszinteket, csúcsokat nem vették számításba.
A 30-as évek verziójánál a Pécs 153m-es tengerszint magasságáról az 510 m-es Lapis-tetőre kellett jutni. Ez 357 m-es emelkedést jelent, úgy hogy vagy az Ürög felé vezető „mecseki hágókon keresztül” (ez a mai Orfűi út talán), vagy a mai állatkert felé egy rövid nagyon erős emelkedőt -200 m!- kell leküzdeni kb. 2 000 m alatt. Ez is csak szerpentin út lehet.
Ezek indokolatlan erőfeszítéseket jelentenek az általam elgondolt és alátámasztott úthoz képest (Simon-féle útvezetésen). Természetesen, mint alternatív utak ezek is számításba jöhettek, de nem ez lehetett a fő út!
Az általam gondolt fő útnál Pécs 153 m-es terepszintjéről a 460 méteres hegygerinc csúcsig, egyenletes állandó emelkedővel jut el. Nincs hágó, nincs szerpentin!
- A lakot települések hálózatának rajzolatát, korát nem vizsgálták.
A Simon-féle útvezetésen fel van tüntetve négy középkori település neve, amelyből az egyik helyén már a római korban őrtorony állhatott.
1. Munkád (ahol a Karinges karmelitáknak kolostoruk is volt. Pécstől kb. 2-2,5 km-re.
2. Kantavár és a hozzátartozó falú (forrás: Kárpáti Gábor, Dunántúli Napló 2009.05.04.) Pécstől kb. 5,2 km-re.
A vár öregtornya nagy valószínűséggel római kori őrtorony.
(analógia miatt érdemes a Lapisi őrtoronnyal és az Esztergom- Szentgyörgymezői őrtoronnyal összevetni- Soproni S. feltárása alapján)
3. Melegmán falu (elpusztult középkori falu a Melegmányi völgyben, Pécstől kb. 8-10 km-re)
4. Mánfai árpád-kori templom
Ezzel a Mecsek-hegyből kiértünk és sík terepen vezet az út a Baranya-patak mentén Magyarszék irányába.
Persze, ha elfogadnánk, hogy a római kori út a Kantavári irányába vezetett, akkor mit kezdenénk a Lapisi Őrtoronnyal?
Egy még tágabb vizsgálat, kutatás tudná a belső utak és csúcsok összeköttetését biztosító őrtorony hálózatot pontosítani. Pl.: a Jakabhegyi kelták által lakott földvár milyen célt szolgált és mennyi ideig? Milyen összeköttetése volt az új településsel, Sopianea-val? A kelet-mecseki őrtornyok (pl. Máré vári) hálózatot alkottak-e, valamilyen kapcsolatot alkottak-e Sopianae-val?"
(Simon Attila/Kantavár/FB)