Adatok
Ilku Imre
16 bejegyzést írt és 0 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Így, egyben, csupa nagybetűvel írva. Ott állt gyerekkorom Ibrányában, a Kossuth utcán a nagyházzal szemben. Csak pár lépésre tőle, az udvar közepén. Nekem mindig ott volt, eszmélésem első pillanatától. Ősszel, télen, tavasszal, nyáron. Gyakran ültem az árnyékában, egy fonott karosszékben, kedvenc…..
Egészen fiatal volt, amikor öntudatra ébredt. Attól a pillanattól fogva, minden hangot, a természet minden rezdülését érezte, érzékelte közvetlen környezetében. Hamar rájött, hogy a benne élő furcsa szerzeteknek, a magukat embereknek nevező lényeknek köszönhette az életét. Szerette őket. Lassan…..
Ha valaki megkérdezi tőlem, szeretek-e kádban fürdeni, a válaszom biztosan az lesz, hogy: Nem! Zuhanyozni szeretek. Jogosan vetődik fel a kérdés: Miért? Mondhatnám most a manapság divatos választ: Környezettudatosan élek, és a zuhanyzás kevesebb vizet használ, mint a kádban való fürdés. Persze ez…..
Tordas fia Kendének iszonyatosan fájt a feje. Úgy érezte, hogy egy kemence teljes melege ott izzik benne, miközben valaki ütemesen üti belülről a koponyáját. A lüktető fájdalom teljesen elnyomta azt a zsibbadást, amit a bal vállában érzett és azt a nyilallást is, ami folyamatosan döfködte belülről…..
Pirkadat előtt az öreg Őrfa tetejéről figyelő Opos fia Csató már nagyon küszködött, elege volt az őrségből. A tagjai elgémberedtek a hűvös hajnali levegőtől és a helye sem volt valami kényelmes. Hol itt, hol ott nyomta rendesen a testét némelyik faág. Az éjszaka közepén váltotta le az előtte…..
Farkas, ha nehezen is, de csak elaludt. Mikor felébredt a két fiatal még csendesen hortyogott. Óvatosan kibontakozott a fia karjai közül, aztán kilesett a hasadékon. Odakint már világos volt és a reggeli hangokon kívül mást, nem lehetett hallani. Levette a subát a résről, kibújt rajta, majd lement a…..
A pirkadat már úton találta Bökényt, Virággal a nyakában. Tudta, hogy hosszú és nehéz lesz az útja a gyerekkel. Úgy tervezte, visszamegy az Odvas dombig és onnan veszi csak az irányt a többiek rejtekhelyére. Menet közben egészen összebarátkoztak a kislánnyal, aki végül nevetni is tudott már, bár…..
Farkas mélyen aludt és álmában a gyerekeivel perlekedett. Próbálta nekik elmagyarázni, hogy nem tudnak hazamenni. Azok viszont csak sírtak és mindenáron menni akartak. Egyre hevesebben és hevesebben vitatkoztak. Ekkor a felesége odalépett hozzá és rázni kezdte a karjánál fogva, hogy most már…..
Alig pitymallott még, amikor Bököny felébresztette Szeréndet. Mire a regös összeszedte magát, már ki volt csomagolva egy darabka szalonna meg cipó egy kendőre, az esti tűz maradványai mellé. Az eső sem esett már, szép tiszta időnek ígérkezett a nap.
- Egyék kend, ki tudja, mikor eszik ma…..
Maradék nehezen haladt előre. A sűrű nád alig akart megnyílni a nehéz ladik előtt, amit csak gyenge gyermekkarjai igyekeztek mozgásban tartani a súlyos tolófával. De nem adta fel, nem akarta. Nagyapjához igyekezett, ott akart lenni vele, amikor azok az idegen népek megérkeznek majd a falujukba.…..
Farkas fia Bökény a reggelt várta. Apró tüzüknek parazsa rég elhanvadt, mire pirkadni kezdett. Nem melegítette az már az alvó Székely nembéli Kósa fia Szeréndet sem, aki az útra való suba alatt pihente ki éppen, az éjszaka első felét. Övé volt az első őrség, mert őrködni még a lápban is kellett. Az…..
Miután a csónakok távoztak, Salamon hazament a saját házába. Addig keresgetett a nádtetőben turkálva az egyik sarokban, amíg meg nem találta benne, az odarejtett cserép kulacsot. Magához vette, majd kiült a falu közepén, a templomkert mellett álló tölgy alatt egy padra. Onnan hallgatta, az alvégen…..
A kürt hangja fájdalmasan járta be a vidéket. A víz messzire vitte a hangot. Kétszer szólt hosszan, majd egyszer röviden. Ezt az üzenetet minden falusi ismerte. Bajt jelentett, méghozzá nagyot. Azt üzente, mindenki hagyjon fel azzal, amit csinál és azonnal siessen a bíró háza elé.
Leghamarabb a…..
Kicsi falu volt Öklelő Mihály falva. Még neve sem volt és az ura is másfelé lakott. Ha beszéltek róla, mindig csak Mihály urunk falvaként emlegették. Rendes út csak egy irányba, Keresztes faluja felé vezetett belőle. A másik szomszéd Gelej volt, de oda egy kacskaringós csapáson kívül más nem…..
Szent György havának 10. napját írták a kalendáriumokba, az Úr 1241. évében. Esteledett. A falu bírája egyedül állt a templom előtti több száz éves tölgyfa alatt. Az égbolt tiszta volt felette és éppen kezdték benépesíteni az ősök csillagai. Mindkét kezével a hatalmát mutató faragott botjába…..
Hol volt, hol lehetett volna máshol, mint a nagy magyar puszta egyik csücskében, az Óperenciás tengeren innen, Nagymihály falujában. Ott esett meg ez a történet, ami lehet igaz volt, de az is lehet, hogy nem. Ezt talán csak Ida néném tudta volna megmondani, de sajnos ő már a mennyei…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz