Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Fredddy2

0 bejegyzést írt és 52 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Hét tenger A helgolandi csata 02. 2025.05.09 12:47:02
1864 május kilencedikén nyugodt nap virradt a Helgoland melletti vizekre. Derűs, napos idő volt, enyhe délkeleti széllel. A dánok nem sokkal délelőtt tíz után vették észre a feléjük közeledő hajókat, míg az osztrák zászlóshajón Tegetthoff-nak valamivel később jelentették a láthatáron megpillantott…..
Fredddy2 2025.06.17 17:22:28
@Oktán Pista:

,,A német-orosz szövetségnek ugyan milyen közös célja is lett volna a Balkánon?"
Egy angol-francia-Habsburg szövetséget feltételező scenarioban egyszerűen megfingatni az angolokhoz húzó Monarchiát, majd felosztania befolyási zónáját. A konc fölött talán egymásnak mentek volna megint, de ugye azon a folyón majd akkor kelnek át.

,,Nem a Monarchia feladata lett volna Franciaország megkörnyékezése"
Nem, azt az angoloknak kellett volna hozniuk, kvázi beugróként egy ilyen szövetségbe, különben értelmetlen lett volna angol-Habsburg szövetségről tárgyalni. Mondjuk egy németellenes szövetségből a franciák biztos nem maradtak volna ki.

,,mert sok évszázados gyakorlata volt abban, hogy találjon egy-két másik kezet, ami elér oda, ahova kell."
Ilyen kezet csak ott tud találni, ahol van. Kelet-Európában nem volt, vagy feltőkésíti a törököket (nagyon sok pénzért, közben lemond az amúgy elég komoly közel-keleti ambícióiról), vagy maga száll partra valahol Oroszországban, ez 1914-ben már nem volt olyan egyszerű, mint 1856-ban, 1939-ben meg nemzetközi szerződést megszegve se vállalták. 1956 meg aztán végképp más volt, a világhódító Szovjetunió kicsit nagyobb célpontot mutatott, 1900kevésben még nem lehetett az oroszokat Szueznél ütni, csak otthon.

,,…mint ahogy a polgárság középső és felső része sem."
Tevőlegesen ők sem kapkodnak az egyenlőtlenségek felszámolásáért, de legalább intézményesíteni nem akarják.

,,adjunk már egy kis elismerést a közteherviselést és a jobbágyfelszabadítást önként, a saját közvetlen érdekeltségei ellenében példamutató módon megszavazó magyar nemességnek."
Ebben nincs vita közöttünk, a magyar nemesség elévülhetetlen érdeme, hogy -polgárság híján- a történelmi szükségszerűséget és saját történelmi felelősségét felismerve, az ország polgári átalakulását is maga vezényelte le. Ellentétben pl az orosz nemességgel, akik semmi ilyen késztetést nem éreztek egészen addig, amíg aztán az ország a fejükre nem omlott.

,,A családban közvetlen felmenői és kortársi szinten is voltak másként kódolt személyiségek. "
Hát, a családja történetét elnézve valószínűleg örültek, hogy sikerült egy épelméjű, felnőttkort megérő örököst összehozni, akinek ráadásul a biológiai apjával kapcsolatban is voltak fenntartások; ezek eloszlatásának se a tutyimutyiság a legjobb útja. 1848-ban pedig midenképpen egy erőskezű uralkodót kellett előretolni, inkább egy határozott fiatal, mint egy bolond, vagy egy balfaszoid öreg papucs. Aztán azt hitte, hogy mindenhol úgy van, mint a kaszárnyában, hogy parancs, értettem.

Gyarmatok
A Monarchiának, mint kontinentális birodalomnak, nem a gyarmatosítás volta fő gondj a, ahhoz túl sok volt a szomszédja. Ha akart volna, egyébként még az 1860-as években beszállhatott volna a versenybe akár valahol Törökország afrikai határvidékein, velük úgyis hagyományosan ,,jóban" vannak, és Alexandria mégiscsak közelebb van Fiuméhez, mint Londonhoz. A világkereskedelemből viszont nem akart teljesen kimaradni (ehhez kellett Tiencsin), Mexikó meg vsz eszükbe se jutott volna, ha a franciák nem fűtögetik őket (hogy aztán jól cserbenhagyják, ami nyilván egy későbbi esetleges francia orientációjú külpolitikához is jó pontokat szerzett...)
Fredddy2 2025.06.19 12:29:31
@SMS_Vakapád:

a metternichi status quo alapja az volt, hogy Törökország fogja a Balkánt, így csak Lengyelo hullarablásán kellett megegyezni. A XIX. század második felében viszont a Balkán nyílt pálya lett, így egy óriási új konfliktusforrás jelent meg a Monarchia és Oroszo közt.

@Oktán Pista:
,, De ténylegesen nem volt közös német-orosz osztrákellenes érdek"
Ha a Monarchia 1866 után bedurcizik, és a németellenes angol-francia szövetséghez közeledik, akkor Németországnak az 5 nagyhatalom 3+2-es logikája miatt kellett volna Oroszországhoz közelednie, akár engedmények árán is, különben egyedül marad egy 4+1-es felállásban.

,,Általában szövetségekről beszélsz, egymást kizáró opciókról. "
Igen, mert békében lehet játszadozni, de a háborút valakivel szövetségben, valaki ellen vívják. Itt esetleg az lehetett a kérdés, hogy egy másfajta hatalmi egyensúllyal elkerülhető-e a háború; de onnantól, hogy háború van, mindegy, hogy a Monarchia 150 barátságponttal kapcsolódik a németekhez, vagy csak 34 és féllel, a sorsuk össze van kötve.

,,A lényeg az, hogy Angliában ne tartsák jó ötletnek felosztani, megsemmisíteni a Monarchiát, hanem egy olyan hatalomként tekintsenek rá, amelynek léte még jól jöhet valamikor."
Igazából nem az angolokon, hanem a franciákon múlt ez a dolog+a háborús vereségen, a franciák max akkor tartották volna meg a Monarchiát, ha az határozottan németellenes (szóval ha, mint a fentebb vázolt scenarionban, az oroszok helyett mi vagyunk az antantban). Esetleg a Szovjetunió nyomulása ellen lehetett volna hasznos, de a Monarchia szétszedésekor a kommunizmus győzelméig még volt 4 év, plusz az első 15 évében a Szu nem is volt túl aktív külpolitikailag, a kommunizmustól nem geopolitikailag, hanem inkább társadalmilag féltek.

,,Mint említettem, a Habsburg családban kicsit jobban szétnézve akadtak jobb példák"
De nem nagyon lehetett jobban szétnézni, most amellett, hogy a kamarilla csinálta a politikát, ez mégiscsak egy uralkodócsalád, az utódnak a közvetlen családi környezetből kell jönnie, nem lehet X darab jogos örököst félreálltani, mert a nyolcadunokatestvér Lajos hú milyen jó arc. Pláne, hogy Ferdinánd lemondatása már eleve komoly legitimációs kérdéseket vetett fel.
Fredddy2 2025.06.22 11:47:47
@bz249: amíg a törökök életképesnek tűntek, addig a legolcsóbban az ő támogatásukkal lehetett az oroszokat visszatartani.

@SMS_Vakapád: ,,A Balkánt pont úgy kellett volna felosztani, mint Lengyelországot."
Nem lehetett pont úgy.
1.) Nem ugyanaz a feladat. Egy bénult oroszlánt a ketrecbe tessékelni csak erő kérdése, 15 bespeedezett macskát visszagyömöszölni abba a zsákba, amiből éppen kiugrottak némileg összetettebb megközelítést igénylő kihívás.
2.) Nem ugyanaz a helyzet. A metternichi status quoban benne volt az is, hogy 25 évnyi francia forradalom meg Napóleon után már mindenkinek tele volt a töke a háborúkkal, így egy békés megállapodás lehetősége tartalmától függetlenül is vonzó volt. 50 év alatt viszont a sírokat benőtte a fű, és mindenki újra megéhezett.
3.) Nem ugyanaz az oroszok hozzáállása sem. Az őket hagyományosan utáló lengyeleket nem sajnálták egyszerű hatalmi logikával felosztani, az ortodox vallású, pánszlávizmusra hajló szlávok egy részéről reálpolitikai alapon való lemondás viszont önmagában is óriási presztízsveszteség lett volna a cárnak.
Hét tenger A Big Five csatahajói 2025.06.03 19:05:44
Bár ezt akkor még nem lehetett előre látni, de 1776-ban egy új fejezet kezdődött a fehér ember, vagyis a görög-római-keresztény civilizáció történetében. Ezt a civilizációt mindaddig európainak nevezték, képviselői azonban ebben az évben a kontinensen kívül alapítottak új államot. Nem holmi…..
Fredddy2 2025.06.04 15:36:40
Kis kiegészítés az elejéhez: a polgárháború előtt még nem volt olyan nagyarányú európai bevándorlás, mint ami a múlt századforduló környékét jellemezte! Az USA növekedését főleg egy belső népességrobbanás fűtötte: a népeknek ugyanúgy 8-10 gyerekük volt, mint régen, viszont a kedvező mezőgazdasági adottságoknak és az európainál sokkal nagyobb birtokoknak köszönhetően bőségesen állt rendelkezésre élelmiszer, az alsó társadalmi osztályok sem éheztek, és emiatt ráadásul a különféle betegségek se tudtak úgy pusztítani. A gyerekhalandóság így sokkal alacsonyabb volt. A vidéki népsségrobbanás pedig nyugatra és a keleti part iparvárosaiba is öntötte az embert. A másik dolog, hogy a vallásos protestánsok nagyon komolyan vették az oktatást legalább alapszinten, így ezek a parasztgyerekek legalább a mi fogalmaink szerinti általános iskolát úgy-ahogy kijárták, ezzel pedig már nem csak culágermunkát tudtak vállalni, hanem kiváló szakmunkások lettek a gyárakban. Ezért is fejlődött olyan gyorsan az amerikai ipar, nem csak pénz volt, de alsó szinten is rengeteg hozzáértő ember.

A másik, ami Amerikán kívül ugyanúgy nincs a köztudatban, mint ahogy Amerikán belül a külföld róluk alkotott véleménye: Amerikában nagyon erősek a helyi hagyományokra épülő, expanzív külpolitikát, illetve ezzel összekapcsolva a szövetségi hatalom növelését elutasító politikai mozgalmak. Ezek ma főleg a politikai paletta szélső jobboldalát foglalják el (bár van balos változatuk is), és még ma is borzasztóan erősek, a nép úgy gyenge felét kiteszik, bár persze az országos/nemzetközi médiában erősen alul vannak reprezentálva. Az USA belpolitikájának 250 éves története (fegyvertartástól a rabszolgaságon és a New Dealen át a Patriot Actig) tulajdonképpen a szövetségi hatalmat növelni és csökkenteni akaró politikai erők csatáinak története, ezek időnként zászlót cserélnek, ma a republikánusok jobbszéle és a centrista republikánusok+demokraták között húzdik a törésvonal. Lépésről-lépésre a szövetségi hatalmat növelni akarók kerekednek felül (régen az elnök kb csak a súlyok hitelesítéséért és a határvédelemért felelt, hol van már az), de a lokalisták is nyernek csatákat, általában a költséges szövetségi programok, illetve az azok finanszírozásához szükséges adók elgáncsolásának képében. Na, ilyenkor szoktak a drága csatahajóépítések a külvilág számára érthetetlen módon lefújva lenni.
Fredddy2 2025.06.04 15:51:30
@Fredddy2: folytatva a második bekezdést, éppen a szövetségi hatalom gyengesége miatt az ország reguláris hadserege is nagyon kicsi volt a XIX. száazd folyamán, a polgárháború elején mindössze 17 ezer katona! A tagállamoknak voltak önkéntes milíciái, illetve pl a polgárháborúra külön, önkéntes hadsereget állítottak fel, de ezeket a milíciákat viszont az elnök nem vethette be külföldön. Ezért volt szükség arra, hogy a kubai, de főleg a fülöp-szigeteki háborúkat mindenféle eléggé szedett-vedett önkéntes csapat vívja. 1903-ban jött aztán egy nagy reform, és a sok tagállami milíciát egyesítve létrejött a Nemzeti Gárda, amit 1916-tól már az elnök parancsára külföldön is bevethettek- nagyjából ekkorra lett az országnak egy európai értelemben vett ,,nagyhatalomhoz méltó" haderege.

Részletesebben:
lemil.blog.hu/2017/07/03/amerikai_miliciak_es_civil_fegyvertartok_iii_resz_a_well_regulated_militia
A múlt hét óta patreonos támogatóink a felületen (https://www.patreon.com/ritkanlathatotortenelem) is láthatják posztjainkat. Így reklámmentesen nézhetőek a bejegyzések. Sajnos erre a szolgáltatásra csak a Patreonon van lehetőség. Természetesen köszönöm mindenkinek a támogatását! 1906. A…..
Fredddy2 2025.04.28 22:06:55
@gigabursch: a Balillának külön gyártották ezeket a kis puskákat, csak vaktöltényt lehetett lőni velük.
www.iwm.org.uk/collections/item/object/30035955
Ahogy ötven vagy száz éve, ma is nagy vitákat képes kiváltani a kérdés: szabad-e kortárs építészetet csinálni történelmi környezetben? Hogy lehet ezt jól csinálni? Az Úri utca 6. címen található ház előtt megállva a turista egy szép, régi házat lát maga előtt. Nyilván nem is sejti, hogy amit lát,…..
Fredddy2 2025.04.12 12:46:39
Én jó kompromisszumnak tartom, hogy a modern épületeknek az utca/városképet meg kell őrizniük- őrizzük meg a szépet, de nem lakhatunk skanzenban. Elzászban nagyon megcsodáltam a középkori kis településeket, és csodálkoztam is, hogy azt a sok háborút hogy élték túl, amíg egy helyen meg nem láttam, hogy éppen építik a középkori házakat- modern anyagokból, modern épületeket, csak a régi homlokzatot megőrizve. Nagyon jó ötlet! Egyébként Magyarországon rengeteg helyen lehet építkezni, nem a Várnegyed pár hektárján kell a modern építészetet szabadjára engedni.

Ami a Kádár-kor építészetét illeti, a brutalizmus szerintem alapvetően egy tévedés az építészetben, az egyik, hogy borzasztóan kilóg minden korábbi környezetből (amíg pl egy szecesszió szépen hozzáidomul az előző stílusokhoz), a másik, hogy rettentően szarul öregszik: a rozsdafolyások és az algásodások éppen a nagy, tagolatlan betonfelületeket teszik tönkre, amik a lényegét adnák. És lefesteni se lehet, mert hát nyersbeton. Ott néz ki jól, és ott érdemes megőrizni, ahol a környezetével harmonizál: Salgótarján belvárosa, ami teljesen ilyen stílusban épült, pl ilyen lehet, random ház benyomva egy XIX. század végi Bp-i utcába nem ilyen.

Az ennél modernebb épületek közül meg nem tudom, mit kell megőrizni, de kössék fel a gatyát a műemlékesek, mert a legtöbb olyan borzasztó minőségben épült, hogy pár évtizeden belül magától is összeomlik majd.

@gigabursch: az építészettel az a baj, hogy olyan művészet, ami nem lehet önző. Könyvet, festményt, zenét olyat csinál az ember, amilyet akar, max nem olvassák/nézik/hallgatják majd a népek. De egy épületet mindenki lát, ott van az utcán, nem lehet elkerülni: ezért fontos szempont, hogy a közönségnek se legyen hányingere tőle. Ezt meg kéne értenie az építészszakmának :)
Ígértem nektek, hogy az Észbontó Szovjetunió folytatása után a cári Oroszországról sem feledkezem meg. A réges-régen kezdett sorozat most feltámadt, és mindjárt dupla adag jut nektek belőle! 1911. A szentpétervári Nagy Péter cár híd avatása ..
Fredddy2 2025.04.07 16:06:07
@amundsen: Észak-Szibéria valóban szinte lakatlan, bár a begyaloglás azért nem a Margitszigetre kimenés nehézsége volt a több ezer kilométernyi mocsaras erdővel. A másik oldalán aztán találkoztak a japánokkal, akik Mandzsúriát le is csapták a kezükről. Szibéria déli részén, Közép-Ázsiában pedig az oroszok ugyanúgy kemény háborúkat vívtak, mint a franciák vagy az angolok a saját gyarmataikon: a különféle kánságok-szultánságok-emírségek elég határozottan igyekeztek ellenállni a terjeszkedő oroszoknak, akik a XIX. század folyamán kitartóan és folyamatosan darálgatták őket befele (bár az igazi álmukat, az Afganisztánon keresztül Indiába, illetve az Indiai-óceánra való kijutást végül nem tudták elérni).
Mint sok nagyvárosban, Bolognában is üzemelt korábban villamos. A városban 1877-ben indult meg a lóvasút 6 vonalon. 1904-ben helyezték üzembe az első két villamosított vonalat. 1953-ban úgy döntöttek, hogy a következő évtől kezdve a villamosvonalakat fokozatosan megszüntetik, és autóbusz- és…..
Fredddy2 2025.03.30 12:42:37
@Balogh Zsolt: Hát, három lehetőség van 1.) ott is elrontották 2.) veteránautó-találkozót ábrázol 3.) a dátum a képeslap kiadására (vagy akár postára adására) vonatkozik, a rajta lévő kép készülhetett régebben.
Hasonlóan élnek, mint a legtöbb korukbeli fiatal: egyetemre készülnek, elköltöznek otthonról, és buliznak, de közben négy nyelven beszélnek, számukra a gödöllői kastély és a bécsi Hofburg voltaképpen családi múzeum, és már most azon gondolkodnak, hogy talán egyszer majd édesapjuk, valamint…..
Fredddy2 2025.03.10 20:34:50
@nofret: most hogy a blog újjáéledt, talán érdemes leírnom, hogy nagyon nagy valószínűséggel rájöttem a zöld zsinóros/parolis csukaszürke ruha rejtélyére: valóban a tiroli Kaiserjaegerek (magyarul császárvadászoknak hívják, de az eléggé félreérthető) egyenruhája.

A kaiserjaegerek egy hegyi harcra kiképzett elit könnyűgyalogsági alakulat voltak, végigtolták a Habsburgok összes háborúját a XVIII. századtól az első világháborúig, sőt, kaisertalanítva ma is megvannak az osztrák hadseregben (6. hegyidandár néven). A Habsburgokhoz híresen hűséges és hegyi machinációkban alapból járatos tiroliak közül toborozták őket, és bár a hadsereg elitje hivatalosan a lovasság volt, az uralkodó szívesen viszonozta a rajongásukat, innen van a nevük is, meg pl Ferenc József ezredtulajdonosukként szívesen hordta az egyenruhájukat. A központjuk egy Bergisel nevű, ma is működő katonai lőtér Innsbrucktól nem messze, igazi reprezentatív hely szépen felújított, díszes monarchiás épületekkel és festői környezetben.

A kaiserjaegerek hagyományait Ausztriában ma is elég nagy erőkkel őrzik, a 6. hegyidandár mellett egy csomó civil szervezet is, ezek jellemzően első világháborús veteránok érdekvédelmi szervezeteiként alakultak meg, aztán mára átváltoztak ilyen beöltözős-újrajátszós katonai hagyományőrzővé. Bár a mai Ausztria formálisan és informálisan is elutasítja a császárok örökségét, a kaiserjaegerek az aulista hagyományaikat is elég erősen őrzik. Ezért történhetett az meg, hogy 1986-ban, mikor Zita excsászárné 60x év után újra osztrák földre lépett, pár napos utazása során a Bergiselt is felkereste- utoljára még 1917-ben, IV. Károly oldalán volt itt! Itt a kaiserjaegerek utódai óriási szeretettel és hatalmas parádéval fogadták, hiszen senki nem hitte volna, hogy ennyi év után még kaiserjaegerek fogják a Bergiselben a császárnét köszönteni. Szem nem maradt szárazon, se Zitáé, se az akkor még meglévő néhány I. vh-s veteráné. Zitát akkor a családja is elkísérte, gondolom, rájuk is mély benyomást tett a dolog, vsz egy-két tiszteletbeli címet/tagságot meg ilyesmit is kaphattak. Így kapcsolódhat össze a két történet.
Fredddy2 2025.03.11 21:07:59
@nofret: persze az osztrákok sem a kommunista múltatvégképpeltörölni módon viszonyulnak a kaiserek örökségéhez, turizmusban-országimázsban pl eléggé építenek a régi szép idők tárgyi és nem tárgyi emlékeire.

(Rosszul írtam egyébként, Zita látogatása nem 86-ban volt, hanem 83-ban)
1881. szeptember 9-én egy hadgyakorlat keretein belül érkezett városunkba Ferenc József. Úgy látszik a szeptemberi időszak ideális volt látogatásokra, minden egyes ittléte erre a hónapra esett. Ekkor már koronás királyként érkezett, meg is látszott a lakosság reakcióján.  Forrás: Szendrei János:…..
A négy évtizedes magyarországi kommunista diktatúra központi ünnepnapja április 4-e volt: hivatalosan 1945-ben ezen a napon fejezte be a szovjet hadsereg hazánk "felszabadítását". (Persze már a dátum sem volt igaz - és a "felszabadulás" kifejezés is csak a megszállás szóval együtt említve…..
1900 körül. Mészkőbe vájt lakások a francia Vouvray-sur-Loirban..
Fredddy2 2024.12.16 11:37:46
@Serény Vélemény: de, elég sok országos vagy egy-tagállami párt van, csak persze a két nagy mellett elnökséget vagy kongresszusi képviseletet nem szereznek. Emellett pont akkoriban vált a Demokrata Párt a szegregáció támogatójából az ellenzőjévé, így elég nehéz volt átlátni, hogy éppen ki kivel van.
en.wikipedia.org/wiki/List_of_political_parties_in_the_United_States
A 11 éves Ritkán Látható Történelem blogon egy újabb Napi érdekes! Immár az 548-adik! Ki gondolta volna ezt 2013-ban? 1887. Az Eiffel-torony alapozási munkálatai..
Fredddy2 2024.12.02 15:40:26
@pmobilTB: @duplasuzy: Amikor az argentinok megérkeztek, az egyik első intézkedésük a forgalom irányának átvariálása volt. Persze ez legalább annyira volt presztízs- mint gyakorlati kérdés. Persze aztán a visszavariálása is legalább ilyen gyorsan megtörtént :)
Fredddy2 2024.12.03 21:18:31
@dquijote: a Nato 5 cikkelye csak azt szögezi le, hogy egy tag elleni támadás minden tag ellen irányul, konkrét válaszlépést nem ír elő. A gyakorlatban a katonai segítség akkor érkezik, ha a megtámadott ország kéri- az angolok nem kérték, a történelem során egyszer aktiválódott egyébként, az USA kért katonai segítséget 9/11 után. A 6. cikkely alapján ráadásul az Atlanti-óceánon csak a Ráktérítőtől északra érvényes, így szigorúan véve a Falkland-szigetekre nem is. (Gondolom, így kerülték el, hogy a NATO a létrejöttekor még javában zajló gyarmati háborúkba bele legyen vonva)Egyébként kapott Anglia egy csomó USA felderítési adatot persze.

@duplasuzy: Pakisztánban a 70-es években a tevék miatt bukott el: a régi rendszeren szocializálódott állatok az új rendszerben is a bal oldalon haladtak, és olyan rengeteg balesetet okoztak, hogy inkább hagyták a francba. Afganisztán pedig spontán balratartósodik épp: hivatalosan jobbra hajts van, de az autóállomány nagy része Indiából és Pakisztánból jön, így jobbkormányos.
1910. Szamoai nők a hamburgi állatkertben kiállítva. Szamoa akkoriban az új német gyarmat volt..
Fredddy2 2024.11.25 12:40:46
@gintonic.azigazi: szerintem 1991-ben sokkal nagyobb káosz volt annál, semhogy az USA valóban beleavatkozzon katonailag egy kelet-euópai háborúba.

Belgrád tudta, hogy az igazi nagy háború nem a szlovének ellen lesz, és próbálta a szerb törzsterületen összegyűjteni a hűséges csapatait. Mivel Horvátország egyre jobban forrongott, félő volt, hogy a Szlovéniában harcoló csapatok el lesznek vágva Belgrádtól. Így inkább leírták Szlovéniát és gyorsan átcsoportosították őket Szerbiába, mielőtt a horvátok elzárják az útjukat.
Fredddy2 2024.11.25 21:25:15
@dquijote: ráadásul Jugoszláviában szinte mindenki kapott valamilyen fegyveres kiképzést, és a területvédelmi alakulatok jól fel voltak szerelve. Az ő nemzeti hagyományuk Tito partizánjai voltak, ezért tudott a sok mindenféle szabadcsapat könnyen fegyverhez jutni és azzal bánni is. Csak az persze nem volt belekalkulálva, hogy ezek majd nemzetiségi alapon egymás ellen harcolnak.
Fredddy2 2024.11.26 14:26:07
@Terézágyú: a millenniumi kiállítás idején voltak a budapesti állatkertben is- fizetett munkások voltak, és még csak nem is ott éltek, záráskor szépen átöltöztek normális ruhába, és visszamentek a szállodába, ahol laktak.

@ZON: nem a puska teszi a mesterlövészt :) A képen szerintem nem a mesterlövész van, hanem a konvoj kísérői, akik visszalőnek rá.
Az első világháborúban (a nevéhez méltóan) nem csak Európában voltak összecsapások, hanem több más kontinensen is, így Afrika sem lehetett kivétel...
Fredddy2 2024.04.06 08:38:28
@DJP: nekem még a Kittenberger Kálmán-könyvekből vannak meg ezek a gyarmati afrikai alapfogalmak :) Az előző hozzászólásomban viszont von Manstein helyett Mackensent akartam írni, az ő futtatását, annak ellenére, hogy nem mindenben értett egyet a nácikkal, kifejezetten az 1918 előtti világgal való kontinuitás hangsúlyozása miatt erőltették.
Megjelent: Népszabadság, 2000. december 9. Egy skót nyelvész, Isabel Forbes egy nemzetközi konferencián azt kérdezte magyar kollégáitól, hogy lehet az, hogy a magyar nyelvben két szó is van arra – a „piros” és a „vörös” –, amire az angolban, a németben, a franciában csak egy. A hajdani beszélgetés…..
 1860-as évek. Igen. Ő pontosan azt árulja amire gondolsz. Tényleg...
Egy régi vita gyökereire tekint vissza ez a bejegyzés...
Fredddy2 2024.01.26 22:18:45
@nayzoli: én láttam már olyat, hogy egy tudományterület alapvető könyvét kellett (volna) újraírni egy új felfedezés miatt. De abban az esetben az ,,eddigi ismereteinknek ellentmondó" kutató legalább annyi munkát tett a témába, mint az eredeti állítás közlői (30-as évekbeli magyar gyártású repülők festéséről folyt a vita, az alaptétel szerint ehhez a festéket és a színeket is a magyarok készítették, az új kutatás viszont megállapította, hogy ugyan a repülőgépgyár valóban egy festékgyártással foglalkozó magyar cégtől vette a festéket, az azonban repülős témákban csak viszonteladója volt egy német repülőfestékgyárnak).

Itt azt kell látni, hogy a történelemtudomány ugyan nem olyan egzakt, mint pl a fizika, de annak is megvannak a szabályai, mikor lehet valamit bizonyítottnak elfogadni. Ezek a feltételek elsőre elég keménynek tűnnek, és a ,,védekező" fél általában hajlamos lekezelően bánni az újonnan felbukkanó ellenvéleményekkel, de hanem lennének az elméletek rendesen megszűrve, akkor előbb-utóbb jönne valaki, aki ,,eddigi ismereteinknek ellentmondóan" kijelenti, hogy a Szent Korona igazából a Piréz Őrgrófság első titkára részére készült, úgyhogy viszi is Piréziába.

De ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne egy elméletet megdönteni, ahhoz viszont egyszerűen bele kell tenni a munkát rendesen. Biztos vagyok benne például, hogy a mostanában az autópályaépítésekről a múzemok raktáraiba vagonszám kategorizálatlanul behányt régészeti leletanyag sok újat fog mondani a Kárpát-medence 896 előtti történetéről (amikor valaki veszi a fáradtságot és rendesen átnézi), és a római dodekaéder sztorija is óvatosságra int, amit a tudósok nem tudtak mire vélni, és ily módon természetesen meg voltak győződve róla, hogy valamilyen kultusz kelléke, mígnem jött valaki, aki a történettudományhoz nem, a fonáshoz viszont értett, és egyből levágta, hogy ezt a cuccot kötélveréshez/kesztyűkészítéshez használták.