Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Agent Midnite Cooper

2 bejegyzést írt és 132 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
MyBabyMyRules A nyelv ereje 1. 2016.09.26 11:07:07
Az életem folyamán sokszor hangzott már el a számból, hogy a magyar nyelv beszédes. Bár legtöbbször szarkazmustáblával a kezemben. Pl. mikor a casino vendég dühöngött, hogy miért nem ad a gép, én meg felhívtam rá a figyelmét, hogy a masinának az a neve, hogy "nyerő gép", nem pedig "nyerő vendég".…..
A balkezesség rengeteg tanulmány és kutatás alapját képezi. Ma már számtalan elmélet létezik arról, miben különbözik agyunk működése jobbkezes társainkétól, esetenként miért tűnünk ki kreativitás terén, és hogy miért vagyunk hajlamosabbak a mentális betegségekre. Világnapunkat augusztus 13-án…..
Már mindannyian gondolkodtunk rajta, ugyan mire szolgálhat az a kis zseb a farmeren. A Quora-n most előtúrtak egy 2014-es bejegyzést a Levi's vállalati blogjáról, amelyből végre fény derül a textilipar egyik legnagyobb rejtélyére. Ezt a zsebet nem másnak találták ki, mint a zsebórának. Az …..
Agent Midnite Cooper 2016.01.23 18:20:28
moziba:be Victoria (2015) 2015.12.13 11:19:12
Aki az utóbbi időben nézegette a filmfesztiválok kínálatát, biztos belefutott már ebbe a filmbe, mert sok helyről érkeznek a hiperlatívuszok, de mindegyik igaziból csak egy dolgot tudott kiemelni: a film, ami vágás nélkül készült, egy db kézikamerával, real time-ban. Ez a dolog…..
Agent Midnite Cooper 2015.12.20 07:21:57
Mike Figgis: Timecode (www.imdb.com/title/tt0220100/?ref_=nv_sr_1). Úgy négy snitt, hogy 4 × 1: az osztott képmezőben fut párhuzamosan négy, egymásba fonódó történet (többször van olyan, hogy az egyik jelenet a párhuzamosan futó másik jelenet hátterében – is – játszódik). Négy stábbal vették föl, egyszerre, négy darab valós idejű snittben.
      Lovas Zoltán óriási botrányt kavart azzal, hogy leszajházott pár nőt, konkrétan Vajna Tímeát, Rogán Cecíliát és Szalay-Bobrovniczky Alexandrát.  Esetünkben ún. men's accessories-okról van szó, kalap, kabát, pénztárca, és valóban, ki látott már olyat, hogy valaki…..
Agent Midnite Cooper 2015.03.08 17:27:49
@jotunder: Na, ezt hogy sikerült kiolvasnod bármelyik kommentemből?
Agent Midnite Cooper 2015.03.08 17:29:03
@snakekiller23: Nem jól érted.
Agent Midnite Cooper 2015.03.08 20:31:00
@HaKohen: Az a baj, hogy a fél évszázados alapmunkák – bár szeretnék, és igény is volna rá – nem tudják fölülírni a néhány millió évnyi evolúciót. (Elég rövid volt?)
           Magyarországon gyakorlatilag nincsenek nacionalisták. A keleties hülyeségekről fantáziáló miniszterelnök, a szoftfasiszta Jobbik-vezér egy vesztes Magyarországról delirál, tehát nem nacionalista. A nacionalizmus a győztes Magyarországról szól. A győztes…..
Szeptember táján kissé fejcsóválva figyeltem, ahogy egykor jó nevű emberek - Lánczi és Tölgyessy - lelkesen tapsolnak az Orbán által kialakított új hatalomgyakorlási módszernek, a centrális erőtérnek. A becsületes értékalapú emberek munkahelyeként számon tartott Századvég…..
Agent Midnite Cooper 2014.11.05 15:29:04
  Egy éppen ötven évvel ezelőtt sugárzott reklámfilm tekinthető a negatív kampányok megújítójának, mérföldkövének. A legősibb, és az egyik legvitatottabb negatív hirdetésként tartják számon a „Daisy Girl” („Margarétás kislány”) reklám-spotot. A Lyndon Johnson…..
Agent Midnite Cooper 2014.09.08 09:28:17
@paraszthajszal: Jogos. :-) Magyarázhatnám hirtelen felindulásból elkövetett kapkodással, de csak magyarázkodás lenne. :-)
Úgy gondolom, hogy jobb ha én írok erről először és nem más. Konok Péter a nagyonbaloldal, szerintem igen jótollú fenegyereke lekurvázta Bálint Antóniát.  Bálint Antónia (egyelőre) semmit sem követett el. Képviselőjelölt lesz egy olyan körzetben, ahol mindenki a baloldal…..
Agent Midnite Cooper 2014.08.29 04:38:34
                 "Az, ami a Lipótváros szívében, a Szabadság téren, a 2014. július 19-éről 20-ára virradó éjszaka történt, nem olyan súlyos, mint az, ami a magyar vidéken, főleg Északkelet-Magyarországon megy végbe a romákkal és az egész országban a négymillió…..
Tudathasadásos állapot mikor az ember alapvetően egyetért Orbánnal valamiben, aztán egyszer csak önvizsgálaton kapja magát, hogy baszki nem vagyok beteg, nem képzelődöm, én ezzel most tényleg, mert amúgy ez szánalmas, kifigurázva röhögni való. Amit a tényleges életfogytiglani…..
Hiába szerezte meg a királylányt, a jussát nem kapta meg VV Krisztián, az egyszerűség két lábon járó hajdúnánási szobra, aki a villában látott először szoláriumot. Nem mintha ezzel bármi baj lenne, sőt, ő volt az a villalakó, aki végig őszintén, úgymond izomból…..
Agent Midnite Cooper 2014.05.05 09:53:49
A pszichológiai magyarázata a dolognak – ha tényleg érdekel – az, hogy a VV (BB, Éden Hotel, Édes Élet, akármi) nagyon erős identitásképző, az embernek pedig egyik legfontosabb mentális igénye az identitásának meghatározása. Az identitás megerősítése ugyanis nem csak annak tisztázásában merül ki, hogy ki vagyok én (kivel/kikkel vagyok azonos), hanem hogy ki _nem_ vagyok. Namármost egy ilyen produkciót nézve mindenkiben kialakulhat az a megelégedett érzés, hogy „lám, én mennyivel különb vagyok, mint azok ott.”

Az identitáson túl erős csoportképző hatása is van (az ember másik fontos mentális igénye a csoporthoz tartozás): jól lehet együtt, közösen – pl. itt, a kommentekben – szörnyűlködni „azokon, ott”, akikkel szemben itt vagyunk mi, akik nem olyanok, mint ők, és máris adott egy csoport, akikhez tartozhatom: a VV-haterek klubja.

Mivel ezekhez a reality-szereplőkhöz képest nagyon sokan érezhetik magukat felsőbbrendűnek (jobb embernek), ezért evidens, hogy ezeket a műsorokat sokan nézik, sokan tudják használni a saját identitásuk megerősítésére.

Egy tudósklub csak keveseknek tud ilyen kielégülést nyújtani, velük szemben csak kevés ember érezheti magát különbnek vagy akár csak egyenrangú partnernek, ott a hétköznapi embernek inkább csak a frusztráltság jut, mert olyan kérdésekről vagy olyan szinten folyik a diskurzus, amihez ő még csak hozzá sem tud szólni.

És ez, a kompetencia a nagy nézettség másik oka. Ezek a valóságsók olyan problémákat, dilemmákat vetnek fel – kooperáció, versengés, hűség, árulás, barátság, szerelem, egyéb morális kérdések –, amiben az emberek többsége kompetensnek érzi magát, minden ilyen felvetésre mindenkinek van valamilyen válasza, van hozzá valamilyen viszonya, ki tudja alakítani a saját álláspontját (identitását), míg pl. a Világegyetem keletkezéséhez vagy a tizennegyedik századi dél-olasz táblaképfestészethez viszonylag kevesen tudnak hozzászólni, ezért ilyen témákban a sikerélmény lehetősége jóval csekélyebb.
Agent Midnite Cooper 2014.05.05 09:54:46
@Kapitány_1: Előző kommentem erre válasz.
Egy nemzet dühe fordul a labdarúgók felé, holott ők csak azt csinálják, amihez értenek. Most nem kéne hagyni, hogy az Alkotó kushadni (sütögetni) menjen. Túl vagyunk a nehezén, kaptunk egy nyolcast Hollandiában. Aki látta a meccset, érezhette: ezek a szürke, dolgos iparos…..
Agent Midnite Cooper 2013.10.14 10:03:22
@Önjáró Talajgyalu: Na, a pontosság miatt: a ’86-os 6:0-ért – emlékeim szerint – leginkább Mezey Györgyöt okolták, de Détárit semmiképpen sem. Nyilasi viszont valóban bűnbak lett ’78-ban az argentínai első körös kiesésünk miatt, hiszen az Argentína ellen vesztésre álló (majd aztán el is vesztett) nyitómeccsen elszakadt nála a cérna, és kiállították őt is, Törőcsiket is, és mivel a magyar csapat játéka alapvetően kettőjükre épült, az olaszok elleni hiányuk megpecsételte a magyar csapat sorsát.
Szomorúan olvastam a hírekben, hogy az isteni Jack valószínűleg visszavonul a filmezéstől, mert már kezd romlani a memóriája. Nos, valójában már 2010 óta nem forgatott, tehát már egy ideje élvezi a nyugdíjas életet. Na persze, amúgy Jack-esen: kosárlabdameccsek, bulik, nők. Mit…..
TComment Biciklizel? Megöllek! 2013.08.14 06:51:13
Miért utálja az autós a biciklistát? És fordítva? Hülye biciklisekről hülye autósoknak. És fordítva. Kapcsolódó cikkünk kommentposztja...
Agent Midnite Cooper 2013.08.14 08:14:03
@ColT: Eszem-faszom megáll, milyen emberek vannak: némelyik még a sebességkorlátozást is betartja! A köcsögje! Ezért tart itt ez az ország!

Először is: pirosnál megállni kötelező, akár látja valaki, akár nem – kb úgy, mint ahogyan nem köpünk vastag csulákat az ebédlőasztalra akkor sem, ha senki sem látja –, másrészt saját jól felfogott érdekében is: nem tudhatni (pláne sötétben), hogy honnan figyel egy rendőr vagy kamera, mert akkor bizony bebuktad a menőzést.
Agent Midnite Cooper 2013.08.14 09:15:39
(A lenti – hosszú – eszmefuttatást egyszer már ellőttem egy bringás topicban – szeretek veszélyesen élni, na! :-) –, most hadd legyen egy autósban is.)

Sajátosan látom én ezt a szinte kizárólag Budapest belső kerületeire korlátozódó ellentétet. A probléma nem a közlekedés mikéntje, hanem a közlekedésben részt vevők - többnyire előítéletes, bár nem minden alap nélkül való - minősítése, és az ezen a minősítésen alapuló intoleráns, provokatív és radikális viselkedés - akármelyik oldalon.

Hiba lenne a népies vs. urbánus megosztottságban elhelyezni, de vidéken mintha nem lenne ennyire kardinális kérdés, hogy bringa vagy autó, és nem elsősorban azért, mert ott még jobb a levegő, több a hely, kevesebb az autó stb. Igaz, nincs az egész országról tapasztalatom, de talán nem túlzó a következtetést, miszerint vidéken a bringázás... (Eh, nem is: vidéken nem bringáznak az emberek, hanem kerékpároznak vagy bicigliznek (sic!) - a distinkció nem véletlen), tehát vidéken a kerékpározás nem életforma, nem hobbi, nem világnézet, hanem a közlekedés egyik formája, ráadásul - ellentétben Budapesttel - szerves formája. Szerves abban az értelemben, hogy a vidéken közlekedők számára a kerékpáros mindig is része volt a közlekedési kultúrának, a közlekedés valamennyi résztvevője úgy szocializálódott, hogy mások is közlekednek, és egyenrangúan közlekednek. A közlekedés efféle ethosza nem csak a kerékpárosok miatt/hatására alakult ki, hanem azért is, mert a lassú járművek is (traktorok, vontatók, munkagépek stb.) folyamatosan részei a közlekedésnek, ráadásul a gyorsabban közlekedők (pl. az autósok) nem úgy tekintenek a lassabbakra, mint zavaró tényezőre. Aki kerékpárral/lassú járművel közlekedik, az nem úri passzióból teszi, hanem mert valami miatt így éri meg/muszáj neki közlekednie. Ha valaki traktorral közlekedik, az nem az autósokat akarja föltartani, hanem dolgozik. Ha kerékpárral közlekedik, azt nem demonstratív környezettudatosságból teszi, hanem egyszerűbb előkapni a kerékpárt. Vagy azért ült kerékpárra, mert nincs jogosítványa, esetleg nincs autója sem, netán egyszerűen csak így szokta meg.

Röviden: vidéken a kerékpározás nem életforma, hanem szerves része a mindennapi életnek - így a közlekedésnek is.

Most mondhatná bárki, hogy de hisz épp az a cél, hogy ez Budapesten is így legyen. Csakhogy ezt én nem így látom. A deklarált cél lehet, hogy ez, de a motiváció az egészen más, sokkal mélyebben keresendő, mondhatni: evolúciósan determinált.

Budapesten a bringázás - horribile dictu - a környezettudatosság álcája mögé rejtező, hittérítő kultúrkampf (obligát tisztelet a kevés kivételnek). A vita - mint a viták többsége általában - nem arról szól, hogy mi az igazság, hanem arról, hogy kinek sikerül a másik fölött triumfálni.

Budapesten a technika fejlődésével a lassú járműveknek a ferekventált helyekről való kiszorításáva/kiszorulásával a közlekedés elsősorban autós közlekedést jelentett/jelent, infrastruktúrája és a közlekedés ethosza is erre épül(t). (Az lehet vita tárgya, hogy ez jó-e így vagy sem, de a status quo szempontjából indifferens) Ráadásul autót birtokolni társadalmi presztízst jelent - jobb autót birtokolni magasabb presztízst -, és evolúciósan úgy vagyunk behuzalozva, hogy szeretjük a rangunkat fitogtatni, olykor még irracionálisan, erőn felül is. (Megjegyzem, ez az irracionalitás csak a humanizmus, a felvilágosodás, a Liberté-Égalité-Fraternité szentháromság rendszerében irracionális, ahol az ember szabad akarattal rendelkező és megfontoltan, okosan dönteni tudó entitás, evolúciósan - horribile dictu: biológiailag - viszont teljesen logikus, hogy mindenki igyekszik minél kedvezőbb pozíciót elfoglani egy hierarchiában, és ezt a pozíciót a többiekkel látványosan tudatni. Ha ennek eszköze az autó, akkor azzal, ha a farmernadrág, akkor azzal, ha a gólerősség, akkor azzal, ha meg a környezettudatos gondolkodás ad az egyénnek aktuálisan trendi presztízst, akkor azzal - (szub)kultúrája válogatja.)

Ebbe a budapesti közlekedési status quóba "rondítottak bele" a bringások. Nem véletlenül "bringások", és nem a "kerékpárosok". A bringázás a deszkás-stencilezős-tagelős-blogger-futár szubkultúrából sarjadzott kurucos metál-cselekedet, amivel látványos rohamra lehet indulni a többségi (autós?) kultúra ellen. Saját szlengje van, saját ikonjai, szimbólumai, titkos jelei, rítusai, aminek nem csak az összetartozás erősítése, a közösségképzés a célja, hanem a - természetesen alacsonyabbrendű - többségi és/vagy más szubkultúrák megtévesztett vagy direkte gonosz híveitől való elkülönülés, azoknak a - természetesen bölcsebb és ezért felsőbbrendű - bringás kultúrából való kirekesztettség-érzésének erősítése, bónusznak pedig ott van még a saját ideológia (környezettudatosság) programmal és célokkal, ami nem kevesebb, mint lehetőleg mindenkit áthittéríteni a bringásvallásra (nem a bringázásra! nem baj, ha nem bringázik, de vallja ugyanazt, mint a bringások, és ne legyen - sem képletesen, sem szó szerint - útban).

(Folyt. köv.)
Agent Midnite Cooper 2013.08.14 09:16:27
(Folytatás)

A deklarált célok ugyan nemesek, helyénvalóságuk elvitathatatlan (de hát így volt ez a korai kereszténységtől kezdve a Nagy Francia Forradalmon át a mostanában kommunizmusnak csúfolt létező szocializmusig szinte mindennel), viszont számtalan jel utal arra, hogy valójában csupán egy szubkultúra igyekszik itt a saját, felsőbbrendű(nek vélt) elveit és praxisát ráoktrojálni azokra, akik nem pontosan úgy gondolkodnak, mint ők.

Amikor a bringások azzal licitálnak egymásra, hogy ki milyen váltót/nyerget/féket tudott beújítani, vagy arról beszélnek, hogy csak a fixi (leánykori nevén: örökhajtós) a bringa, minden más csak puhányoknak való, vagy hogy hány atm-ra pumpált gumival lehet igazán pörgetni, az már nem környezettudatosság (megjegyzem, az efféle "környezettudatosság" egyébként csinos kis piacot nyit a bringás-kegytárgyakat előállító iparnak, aminek a környezetszennyezése nagy valószínűséggel összemérhető azzal a környezetszennyezési megtakarítással, amit a bringások el tudnak érni), hanem echte sznob, elitista öntudat, ami egy fikarcnyival sem különb, mint azé, aki sötétített üvegű terepjáróból nézi le a közlekedés többi résztvevőjét, amely lenézés implicite a saját értékrendje, kultúrája érvényesítésének szándékát is jelenti - más kérdés, hogy e kultúra értékrendje szerint közlekedni csak neki van joga, neki viszont ott és úgy, ahogyan úri szeszélye éppen diktálja.

A pirosnál trackstandelő bringás billegése ugyanarról a tőről fakad, mint a speedbike-osok egykerekes indulása zöldnél, vagy a SLK500-as merdzsó gavallérrajtja (evolúciós kitekintés: mint pávának farka, szarvasnak agancsa): nézzétek, közel s távol én vagyok a legkiválóbb hím, tehát engem illet a hely a hiererchia csúcsán, és annak minden attribútuma: a párzás joga, a rang, kaja, pia, nő, kábítószer, pop, csajok satöbbi.

És miről szól a futárok cikázása az araszoló autók között? Csak kevéssé arról, hogy siet valahová. Sokkal inkáb arról, hogy ő olyan fontos - és ügyes - ember, hogy fittyet hányhat azoknak a szabályoknak, amik a közlekedés minden résztvevőjére egyaránt vonatkoz(ná)nak. Ő áthághatja - akárcsak a vészvillogóval a második sorban parkoló A8-as Audi -, mert egy felsőbbrendű kaszt, esetünkben a bringásfutárok kasztjának tagja. (Megérne egy kitérőt az is, hogy ez a viselkedés mennyiben leképeződése a társadalom általános állapottyának, ami nemcsak hogy eltűri, de inkább jutalmazza, mintsem bünteti a normaszegést, különösen, ha az nem direkte tettenérhető módon okoz kárt másoknak, és ráadásul még a normaszegő saját személyes - elsősorban anyagi - előbbrejutását is szolgálja. Jellemző módon a bringások derékhadát az a korosztály adja, amelyik már a rendszerváltást követően, ebben a szellemben szocializálódott fiatal felnőtté. Ez a szocializáció ráadásul interferál azzal a generation gap-pal - ugyebár az autósok többsége idősebb, konszolidált felnőtt -, ami evolúciósan determinálja a felnőttek/öregek és a helyükbe lépni igyekvő fiatalok közti hatalmi/értékrendi csatározásokat. Vö. forradalmiság vs. kispolgáriság, de az evolúciós párhuzam sem erőltetett, amikor a fiatal hímek megpróbálják átvenni az idősebb alfa-hímtől a falka vezetését.)

Persze ugyanez az überkedés és elitista attitűd elmondható az autósokról is, és az ugyanennyire igaz lesz, de ez is csak azt bizonyítja, hogy itt az igazi tét nem a közlekedés optimalizálása, nem a város élhetőbbé varázsolása, hanem a másik legyőzése. Ma Budapesten a bringázás egyféle, megváltó lózungok jegyében vívott vallásháború, amiben ráadásul a normaszegés a norma - mint minden vallásháborúban, már amennyiben a vallásháborúkat nem szimplán a hegemóniáért folytatott küzdelemnek tekintjük, hanem úgy, hogy az egyik vallás rá akarja kényszeríteni a saját normáit egy más vallás híveire, akik ennek a kényszernek a következtében feladják - s így egyben megszegik - a saját vallásuk normáit.

Nem tudok, nem is szándékom ítéletet hirdetni (bár a véleményem a fentiekből kiolvasható). Nem mondom, hogy ez vagy az a cél/eszköz helyes vagy helytelen. Lehet bármit képviselni, bármiért ki lehet állni. Lehet küzdeni azért, hogy az autósok üljenek kerékpárra, vagy hogy a bringások húzzanak ki a zöldbe, és ott rakják neki. Egy dolgot nem lehet: nagy boci szemekkel, ártatlanul csodálkozni, ha radikális - szerves előzmények nélküli - felvetésekre radikális reakciók születnek, függetlenül az akció/reakció igazságosságától vagy jogosságától.
A marsjáró Curiosity több milliárd dolláros küldetésének legkockázatosabb része a „rettegés hét percének” nevezett Marson való leszállás volt, amelyhez a fékezőernyőt Anita Sengupta NASA mérnök tervezte. A Curiosity nevű, marsjáró űreszközt 2011. november 26-án…..
Agent Midnite Cooper 2013.05.23 09:48:52
Nem emlékszem már, miért, de egyszer csak felbukkant elfelejtett emlékeim közül egy régi mesekönyv, a Világszép Vaszilisza. Orosz tündérmesék gyűjteménye ez, igazi félelmetes-hátborzongatós történetekkel, de máig emlékszem, gyermekként mennyire lenyűgöztek a mesekönyv…..
A tegnapi írás után összeszedtük azokat a filmeket, amelyeket egy sikeres külföldi előd (nem császár) alapján készítettek el újból a film fővárosában. Ezekből kisülhetnek nagyon jó feldolgozások is, de sajnos nagyobb százalékban lesz a végeredmény egyenértékű egy…..
A budapesti tőkepiaci szereplőket sokkolta a parlamenthez csütörtökön beterjesztett bizottsági javaslat, miszerint az értékpapírok forgalmára is vonatkozna a tranzakciós illeték. Az eddig is csapást csapás után elszenvedő magyar tőzsde ezzel az új adónemmel megkapná a…..
Agent Midnite Cooper 2012.11.12 10:16:38
@TuRuL_2k2: Tulajdonképpen mennyi adó- és járulékbevételt hoz a költségvetésnek akárhány közmunkás is? Ha jól tudom, a közmunkások költségeit (bér, adó, járulék stb.) – közvetve vagy közvetlenül – a költségvetés finanszírozza, ennek egy része marad a közmunkásnál bér formájában, és csak egy része kerül vissza az államhoz adó- és járulékbevételként, vagyis az állam szempontjából ez nettó kiadás. Ezzel szemben a vállalkozói munkahelyteremtés esetén az összes költséget (bér, adó, járulék stb.) a vállakozó állja a saját zsebéből, saját kockázatára, az államnak csak be kell söpörni az adókat és járulékokat, vagyis a költésgvetésnek nettó haszon, nulla ráfordítással – még akkor is, ha a dolgozó minimálbérre van bejelentve. Vagyhogyvanez?
művész-ember Öregem, ez gáz! 2012.11.08 16:19:02
Bolyki György írása Gyermekkorom azzal telt, hogy szüleim mindent belém akartak tömni, amit tudnom kell/érdemes a világról. Szegények voltunk, de nagyon szerettek, így fontos volt nekik testi-lelki fejlődésem, nagy odafigyeléssel egyengették utamat. Sokat fociztam, bicajoztam, de…..
Agent Midnite Cooper 2012.11.09 12:17:16
A Kodály-módszerrel kapcsolatos problémák szerintem abból adódnak, hogy a mester követői – mint általában minden mester követői – dogmává silányították az alapvetést, és a mester szavaitól nem látják a mester szellemét. Kodály a magyar népdalt tartotta a zeneoktatás alappillérének, de – szerintem – nem a magyar népdalkincs (egyébként elvitathatatlan) értékei miatt, hanem valószínűleg azért, mert Kodály korában a magyar népdal volt a gyermek természetes zenei környezete, első zenei élménye, ez volt az, amire lehetett építeni, ebből, a gyermek által már von haus aus ismert pédatárból lehetett bemutatni és levezetni a zeneelméletet zu sammen. És bizony sokkal hatékonyabb bármiféle oktatás akkor, ha párosul az ahá!-élménnyel.

Ma a magyar népdal nem evidensen ismert a gyermekek előtt. Ma a gyermek természetes zenei környezete – ahogyan azt Gazz kommentárs is jelezte – a tévé, a rádió, a pláza, a számítógépes játékok, jutyúb. (Hogy ez jó vagy rossz, erről nem nyitnék vitát, de a tényt adottnak kell vennünk.)
A zenei oktatást ezekre alapozva is el lehet kezdeni – a pentaton az itt is pentaton, a szinkópa az itt is szinkópa, a dúr hármashangzat az itt is dúr hármashangzat, a cerscendo az itt is crescendo. Az viszont pedagógiailag egyáltalán nem mindegy, hogy ezeket egy teljesen ismeretlen anyagon keresztül demonstráljuk (ami nemcsak, hogy idegen a gyermeknek, hanem még annak megismerésével is meg kell küzdenie), vagy egy olyanon, amit már ismer, magáénak érez, és így az érdeklődése könnyebben felkelthető és tovább fenntartható. Végső soron a plázazenékből is el lehet jutni a Erkelig, Bartókig, Szemző Tiborig és tovább. Ha bemutatjuk, hogy egy aktuális slágerben hallható szekvencia, moduláció vagy kadencia ugyanaz, mint amit egy népdalban vagy valamelyik régi mester művében is hallhatunk, ha rávilágítunk, hogy a komolyzene zenei eszköztára ugyanaz, mint a mai sztároké (hangszereik persze mások, de ez részletkérdés), az sokkal elfogadhatóbbá teszi a klasszikus repertoárt is, mintha ex cathedra kijelentjük, hogy ez jó, az meg rossz – ráadásul pedagógiailag csak kontraproduktív, ha a diák személyes választását, ízlését direktben fikázzuk (az én generációmból nem kevesen nem az intézményes zeneoktatáson keresztül jutottak el a klasszikus zenéig – sőt ha lehet, akkor inkább annak ellenére –, hanem azért, mert a saját idoljaink nyitották rá a szemünket: az Emerson, Lake & Palmer trió feldolgozta Muszorgszkij, Bartók, Bernstein egy-egy művét, a Van der Graaf Generator Brahms Magyar táncait vette elő, a Procol Harum pedig Bachból vezette le a slágerét; ma pedig mi – ötven fölöttiek – járunk a MÜPÁ-ba, az Operába vagy a Kaposfest-re).

Az persze vitathatatlan, hogy a Kodály-módszer ilyeténféle adaptálása (korszerűsítése?) sokkal nagyobb pedagógiai és pszichológiai felkészültséget, rugalmasságot, alkalmazkodóképességet, a zenei szcéna sokkal naprakészebb ismeretét követeli meg a pedagógustól, mintha a kőbe vésett – horribile dictu: dogmatikusan kezelt – „Kodályra” építené a zeneoktatást.

Attól pedig ne féljen a poszter, hogy kihalnak a koncerttermek látogatói! A zenehallgatásnak tudniillik nem kizárólag esztétikai, hanem – mint minden kulturális aktivitásnak – szociológiai és biológiai/evolúciós aspektusai is vannak. Így például nem elhanyagolandó a kortárscsoport hatása vagy az életkori sajátosságok. Bizonyos életkorban az ember a szüleivel és a szülei kultúrájával szemben határozza meg magát, hogy aztán ezen a „tisztítótűzön” átjutva visszataláljon a szülei kultúrájához (emlékeztetnék itt Kodály egy másik bommójára: a gyermek zenei nevelése az anya születése előtt kilenc hónappal kezdődik), és ne csak visszataláljon, de azt a saját – talán éppen a „tisztítótűzben” szerzett élményeivel, tapasztalataival – „feljavítsa”. Igen: vannak dolgok, amikhez meg kell érni, fel kell nőni.

Hibának tartom a zenei értékeket leszűkíteni a kanonizált klasszikus zenére. Van ám még egy pár hatalmas tartománya a zenének, amiben a klasszikusokhoz mérhető értékek vannak, mást ne mondjak: a népzenék vagy a jazz, és engedtessék meg nekem, hogy a beat-/rock-/pop-zene nem egy művét is ide soroljam, a különféle határesetekről, fúziós kísérletekről már nem is szólva. A zene egy és oszthatatlan, a minőség nem műfajfüggő, ízlésről meg non est disputandum, és ilyen értelemben akár klasszikus zene nélkül is lehet teljes egy emberi élet.

A művészi tevékenység/műélvezés és az agyi fejlődés közti összefüggés a legritkább esetben jelenti azt, hogy csak a hochkunsttal lehet értelmesen gondolkodó embert nevelni. Amikor pl. az olvasás agyi fejlődésre gyakorolt hatásáról beszélünk, akkor nem igazán arról van szó, hogy aki Dosztojevszkijt olvas, annak jobban működik az agya, mint annak, aki Stephen Kinget. A lényeg az, hogy a verbális, csak fogalmakkal operáló információ (legyen az akár írott, akár – olvasni még nem tudó kisgyermekek esetében – hallott) dekódolása során az agyban kifejlődik az absztrakció képessége, a belső képek megteremtésének képessége, akinek viszont ez a megfelelő időben kimarad (mert nem olvasnak neki, vagy ő nem olvas), az erre képtelen lesz – függetlenül attól, hogy ezt a képességet görög drámákon vagy ponyvaregényeken gyakorolja. A mentális képességek (agyműködés) fejlettsége vagy fejletlensége nem attól függ, hogy valaki hochkunston vagy popkultúrán edzi-é magát, hanem attól, hogy az agy fejlődése során megfelelő időben érik-e azok az ingerek, amik az adott képességet kifejlesztik. A hochkunst vs. popkultúra az ízlés alakulásában játszik szerepet, de az meg azon túlmenően, hogy rettenetesen szuibjektív, még kortól, helytől, (szub)kultúrától is függ, hogy mi számít értékesnek.
Hogyan fordítanád a "quesadillas"-t angolra? A válasz fent, a poszt címében. De van még tovább is, Anphalas igen szép étlapot küldött: Rengeteg étlap szerepelt már a blogon, én is szeretnék hozzájárulni a gyűjteményhez. Ezúttal egy Budapest belvárosában található…..
Agent Midnite Cooper 2012.10.02 11:06:49
@na__most__akkor: Latiatuc feleym zumtuchel mic vognuc az moghor nielv w romlaſanach zomoſ yeleyi. Valylyon meghal-e az madjar njelv az ortographianak megváltozásátul? Ha a Halotti beszéd lejegyzett formáját tekintem, bizony mondom néktek, hogy a lejegyzés igencsak megváltozott azóta, ám a magyar nyelv köszöni, jól van, és attól sem lesz semmi baja, hogy a neten időnként eekezet neelkuel roegziitik szoevegeiket szaamosan stop
Agent Midnite Cooper 2012.10.02 13:25:51
@na__most__akkor: Szerintem összekevered a nyelvet a nyelv lejegyzésével. A nyelv elsősorban beszélt, élő rendszer, és semmi baja nem lesz attól, ha nem valamiféle sztenderdnek megfelelően jegyzik le, tudniillik a nyelvet a beszélők nem írásbeliség útján sajátítják el, hanem beszélve. Az ember, mire elkezdi tanulni anyanyeleve lejegyzését – az írásbeliséget –, már tökéletesen beszéli azt. A lejegyzés pedig csupán konvenció. Megállapodás kérdése. És lehet, hogy 33 vagy 55 vagy 110 év múlva meglepetten tapasztaljuk, hogy pl. a fojó, sejem vagy a tuggyuk alak lesz a helyes (hejes)… – frászt helyes! Nincs helyes vagy helytelen lejegyzés! – …általánosan elfogadott, de ettől a magyar nyelv még létezni fog, működni fog, legfeljebb nem pontosan a ma általunk ismert és használt formában/módon. Ahogyan honfoglaláskori, középkori, de akár még a XIX. sz. eleink is furcsállnák a mi nyelvünket, mennyire megváltozott, miközben ez ugyanaz a magyar nyelv, és semmivel sem jobb vagy rosszab, mint az övéké. De – mivel a nyelv élő rendszer – szókészlete, lejegyzésének módja, szabályai is folyton változ(hat)nak.

@Artie: Na, ez egy speciális konstelláció! Lehet, hogy ragról és/vagy hasonulásról sem nagyon tetszettünk hallani, de ebben az esetben a gondot inkább az okozza, hogy van itt (vagyis ott) egy furi, t és sz közötti hangzó, ami a magyarban nincs. Mihez hasonuljon hát a rag? Hogyan legyen helyes toldalékolni? Earth-tel? Earth-szel? Earth-hel? Earth-vel? Mert míg élőszóban ez könnyedén elmaszatolható, írásban már erősen véleményes. Szerintem ez keltett bizonytalanságot az _Earth-el_ formát íróban, miközben meg vagyok győződve, hogy a _báránnyal_ vagy a _rekesszel_ formákat hibátlanul tudja leírni.