Adatok
Pályamágus, a sínész
60 bejegyzést írt és 430 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Tömegközlekedési képek, AI által újraalkotva
#1796 - a Soproni villamos 1905 körül
2025.11.14 16:03:15
Rúdáramszedős szóló motorkocsik a Kossuth utcai kitérőben Sopronban, 1905 körül - eredetileg fekete-fehér fotó színezett, újraalkotott változata...
Pályamágus, a sínész
2025.11.15 09:26:31
Kicsit túltolta az AI. Az a biciklis nagyon át lett szerkesztve. Az arányok is problémásak, de a bicikli szerkezete ise életszerű.
Tömegközlekedési képek, AI által újraalkotva
#1787 - az M61 003 Keszthelyen, 1969-ben
2025.11.12 18:37:31
003 pályaszámú M61 'Nohab' mozdony Keszthely állomáson, 1969-ben...
Pályamágus, a sínész
2025.11.13 16:43:59
Egyáltalán mi is az a kitérő?
A vasúti pálya egyik legismertebb és legizgalmasabb része a kitérő. Ez azért van, mert ennek a pályaelemnek vannak mozgó alkatrészei is. Ezen kívül is akad még mozgóelemeket tartalmazó pályaelem, de azok nagyon ritkák.
A kitérőkre utaló posztomban…..
Pályamágus, a sínész
2025.11.10 19:07:38
@gigabursch: Nem is tudom, mit mondhatnék. Előszöris érdekes, és örülök, hogy eszedbe jutott idelinkelni. Köszönöm a figyelmességed! Másrészről megjegyzéseket kell hozzáfűznöm.
Ami a konkrétumot illeti. Azok a kitérők, amiket a fogaskerekű nem sík területen használ, tehát el van látva fogasléccel, sokminden, csak épp nem egyszerű. Ha jól megnézzük, állításkor nem csak a csúcssínek mozognak, hanem a vágánytengelyek és pályasínek metszéspontjának vetületében van egy második állítószerkezet is, ami a megszakított pályasínekkel együtt mozgó fogasléceket is mozgatja. Magának a kitérőnek tényleg egyszerű a geometriája, de a szerkezet bonyolultab egy átszelési kitérőnél. Szóval ha a vloggernek nem szólt volna, ...
Nem szívesen ostorozom a video készítőjét, de én a helyében jobban odafigyelnék arra, hogy mit adok ki a kezemből. Kicsit belenéztem a kisfilmjeibe, és laikus szemmel nézve meggyőzően kommunikál. Ezt tudom mondani azokról a szegmensekről, amikhez nem értek. Ami viszont a szakterületemet érinti, abban a tekintetben biztosan állíthatom, hogy jobban tenné, ha csak képeket készítene, szöveg nélkül. Eljutott már az érdeklődésben odáig, hogy megismerjen szakszavakat, használjon néhány kifejezést, de sajnos ettől megrészegülve, mint kezdő sofőr, aki elhiszi magáról, hogy tud vezetni, csak mert kapott jogosítványt, és a száraz aszfalton nem tekeredett a villanyoszlopra az első kilométeren, szóval használ szakkifejezéseket sokszor rosszul, és kiegészíti laikus okoskodásokkal, amit viszont olyan meggyőzően ad elő, hogy járatlan ember valamiféle szakértőnek vélheti. Erre leginkább a magyarkúti balesettel kapcsolatban forgatott videójából jöttem rá. Jó sokat beszél a semiről, de amit mégis mond, annak nem sok az értelme. Nem tudom, hogy a videói azon része, ami számomra ismeretlen terep, mennyire hiteles, de a fentiek miatt szkeptikus vagyok, hogy érdemes lenne hanggal nézni, és nem inkább csak kikapcsolt hangsávval. Azt el kell ismerni, hogy a képek jók, mégha olykor én más szögből is készítenék felvételeket. Most épp a fogasléces kitérő második állítószerkezete mechanikájáról. Az tényleg nagyon érdekes lett volna, ha tudta volna, hogy mit érdemes fényképezni.
Ami a konkrétumot illeti. Azok a kitérők, amiket a fogaskerekű nem sík területen használ, tehát el van látva fogasléccel, sokminden, csak épp nem egyszerű. Ha jól megnézzük, állításkor nem csak a csúcssínek mozognak, hanem a vágánytengelyek és pályasínek metszéspontjának vetületében van egy második állítószerkezet is, ami a megszakított pályasínekkel együtt mozgó fogasléceket is mozgatja. Magának a kitérőnek tényleg egyszerű a geometriája, de a szerkezet bonyolultab egy átszelési kitérőnél. Szóval ha a vloggernek nem szólt volna, ...
Nem szívesen ostorozom a video készítőjét, de én a helyében jobban odafigyelnék arra, hogy mit adok ki a kezemből. Kicsit belenéztem a kisfilmjeibe, és laikus szemmel nézve meggyőzően kommunikál. Ezt tudom mondani azokról a szegmensekről, amikhez nem értek. Ami viszont a szakterületemet érinti, abban a tekintetben biztosan állíthatom, hogy jobban tenné, ha csak képeket készítene, szöveg nélkül. Eljutott már az érdeklődésben odáig, hogy megismerjen szakszavakat, használjon néhány kifejezést, de sajnos ettől megrészegülve, mint kezdő sofőr, aki elhiszi magáról, hogy tud vezetni, csak mert kapott jogosítványt, és a száraz aszfalton nem tekeredett a villanyoszlopra az első kilométeren, szóval használ szakkifejezéseket sokszor rosszul, és kiegészíti laikus okoskodásokkal, amit viszont olyan meggyőzően ad elő, hogy járatlan ember valamiféle szakértőnek vélheti. Erre leginkább a magyarkúti balesettel kapcsolatban forgatott videójából jöttem rá. Jó sokat beszél a semiről, de amit mégis mond, annak nem sok az értelme. Nem tudom, hogy a videói azon része, ami számomra ismeretlen terep, mennyire hiteles, de a fentiek miatt szkeptikus vagyok, hogy érdemes lenne hanggal nézni, és nem inkább csak kikapcsolt hangsávval. Azt el kell ismerni, hogy a képek jók, mégha olykor én más szögből is készítenék felvételeket. Most épp a fogasléces kitérő második állítószerkezete mechanikájáról. Az tényleg nagyon érdekes lett volna, ha tudta volna, hogy mit érdemes fényképezni.
Tömegközlekedési képek, AI által újraalkotva
#1772 - a 7043-as ''Muki'' Budafokon, a Nagytétényi úton
2025.11.10 10:30:03
BKV-s ''Mukik'' által továbbított teherszerelvény Budafokon a Nagytétényi úton a Tóth József utcánál, 1980 körül...
Pályamágus, a sínész
2025.11.10 18:12:52
Tömegközlekedési képek, AI által újraalkotva
#1759 - 46-os villamos a Baross Téren, 1917-ben
2025.11.08 09:03:48
390-es pályaszámú, B.V.V.V. eredetű nyitott peronos favázas motorkocsi a Baross téren, a Bethlen Gábor u. irányába haladva a 46-os viszonylaton - eredetileg 1917-es fekete-fehér kép színezett, újraalkotott változata...
Horvátország gazdasága nagyrészt a turizmusra épül, rengetegen mennek nyaralni az országba, ki repülőgéppel, ki pedig autóval. A horvátok rengeteget költöttek a közúti infrastruktúra kiépítésére az elmúlt években, hogy autópályákkal kössék össze az ország nagyobb csomópontjait. Sajnos azonban a…..
Pályamágus, a sínész
2025.11.07 10:13:46
@NAR: Kicsit megleptél a kérdéseddel, mert műszaki ember létemre ezen eddig egyáltalán nem töprengtem. Inkább csak a funkció foglalkoztatott, amiben a fentebb már említett lehetőségek kerülnek előtérbe.
Na de ha már felvetetted, kicsit elgondolkodtam a dolog mérnöki oldalán is. Nem túl mélyen, inkább csak elvi szinten, és a következőkre jutottam.
- Adott ugye egy hosszú téglalap, ez a vagon platója.
- A platóra 45-90 fokos szögben oldalirányba kihajtható ráhajtó, és szállító rampák kerülnének egy csapszeggel, ami körül a forgás történik.
- Nyilván az egészhez kell egy platómagasságúra épített kétoldali beszállóperon is, hogy ne kelljen még szintkülönbséget is kezelni.
- Mozgatáshoz leginkább sűrített levegőt használnék pneumatikus motorokkal, mert az szabályozható is, meg a sűrített levegő amúgy is rendelkezésre áll bármilyen vontatójármű esetén, nem igényel önálló energiaellátást, végállomásoknál pedig nagy kapacitású állomási kompresszorokkal is rásegíthető a rendszer, amikor minden rampát egyszerre kell mozgatni.
- Az autók egymás mellett a vágány felé fordulva sorakoznának fel a peronon. A vonat beérkezése után kifordulnának az érintett rampák, majd a lehajtások után rögtön a másik oldalról rövid idő alatt megtörténhetne a felhajtás is,
- És a kérdésedre a válasz, hogy az egész fikció műszaki összetettségéhez képest innen már számomra nem tűnik nagy kihívásnak, hogy a menet közben védelmet nyújtó oldalfal a rampával együtt nyílik, vagy külön, esetleg fel, vagy lenyitható legyen, bár a különmozgatás feltétlenül még bonyolultabbá tenné, szóval maradnék a rampára szerelt és azzal együtt mozgó verziónál.
Persze mindez csupán fantázia, de ha elengedem az enyémet, abból ilyen dolgok szoktak kisülni. Az a rossz hírem, hogy néha, ha számomra lehetséges és megérősnek tűnik, kidolgozom és még meg is valósítom. :) Mondjuk ez esetben ilyesmitől nem kell tartani. Ennyi pénzem nincs, pedig van olyan érzésem, hogy volna rá kereslet.
Na de ha már felvetetted, kicsit elgondolkodtam a dolog mérnöki oldalán is. Nem túl mélyen, inkább csak elvi szinten, és a következőkre jutottam.
- Adott ugye egy hosszú téglalap, ez a vagon platója.
- A platóra 45-90 fokos szögben oldalirányba kihajtható ráhajtó, és szállító rampák kerülnének egy csapszeggel, ami körül a forgás történik.
- Nyilván az egészhez kell egy platómagasságúra épített kétoldali beszállóperon is, hogy ne kelljen még szintkülönbséget is kezelni.
- Mozgatáshoz leginkább sűrített levegőt használnék pneumatikus motorokkal, mert az szabályozható is, meg a sűrített levegő amúgy is rendelkezésre áll bármilyen vontatójármű esetén, nem igényel önálló energiaellátást, végállomásoknál pedig nagy kapacitású állomási kompresszorokkal is rásegíthető a rendszer, amikor minden rampát egyszerre kell mozgatni.
- Az autók egymás mellett a vágány felé fordulva sorakoznának fel a peronon. A vonat beérkezése után kifordulnának az érintett rampák, majd a lehajtások után rögtön a másik oldalról rövid idő alatt megtörténhetne a felhajtás is,
- És a kérdésedre a válasz, hogy az egész fikció műszaki összetettségéhez képest innen már számomra nem tűnik nagy kihívásnak, hogy a menet közben védelmet nyújtó oldalfal a rampával együtt nyílik, vagy külön, esetleg fel, vagy lenyitható legyen, bár a különmozgatás feltétlenül még bonyolultabbá tenné, szóval maradnék a rampára szerelt és azzal együtt mozgó verziónál.
Persze mindez csupán fantázia, de ha elengedem az enyémet, abból ilyen dolgok szoktak kisülni. Az a rossz hírem, hogy néha, ha számomra lehetséges és megérősnek tűnik, kidolgozom és még meg is valósítom. :) Mondjuk ez esetben ilyesmitől nem kell tartani. Ennyi pénzem nincs, pedig van olyan érzésem, hogy volna rá kereslet.
Pályamágus, a sínész
2025.11.07 18:50:37
@Balogh Zsolt: Eszemben sincs vitatni az ismereteidet. Egyértelműen több adattal rendelkezel, viszont a felhozott ellenérvek szerintem nem valami szilárdak.
Nem biztos, hogy valóban ezekről van szó, de azért így diskurzus jelleggel érdemes lehet elgondolkodni néhány életszerű részleten.
Az egyik ilyen, hogy amikor komppal közlekedünk, akkor sem szabad a kocsiban ülni utazás közben. Az az indoklás, hogy baleset esetén rosszabbak a menekülés esélyei. Ez elfogadható, de a vonatok jellemzően nem szoktak süllyedni. Vagy az egyik állítás helytelen, vagy a másik, esetleg mindkettő.
Egy másik érdekes megközelítés, a vészfék. Nem hiszem, hogy mondjuk minden rampán elhelyezett fékszelep kevésbé lenne biztonságos, mint egy termes kocsiban a terem két végében lévő összesen két fékszelep, ez utóbbi mégis elfogadható. Ez az érv kicsit olyannak tűnik, mint amit abban a reményben mondanak, hogy egy laikus úgy sem tud rá reflektálni.
Tűzbiztonság. Ez is egy fontos szempont, de ezt is kontextusba kell helyezni. Egy termes kocsiban keletkező tűz esetén vajon nagyobb biztonságban vannak az utasok, mint mondjuk egy személyautóban? Mennyivel valószínűbb, hogy valaki felgyújtja a saját kocsiját, mint hogy ugyan ezt teszi a személyvagonban? Nem tűnik megfontolt érvnek.
Baleset esetén menekülési lehetőség. Szintén egy termes kocsit vennék alapul, de a fülkés talán még rosszabb, ha balesetkor menekülni kell, mert a közlekedési útvonalak keskenyek és hosszúak, a vagonok meg komoly vastartalommal rendelkeznek. Nem lehet csak úgy feszítővágóval felnyitni, mint egy konzervet. Ehhez képest az egymás után rögzített kerekekkel sorakozó személyautókból csupán egy ajtó, és egy vészkijárat, és az utas már kint is van a szerelvényből. Nem összesen mondjuk négy ajtón kell minden utasnak kimászni, hanem szinte minden utasra jut egy külön ajtó.
Összességében a részletek vizsgálata után nekem úgy tűnik, hogy az ilyen ellenvetések sokkal inkább származnak a vasúttársaságtól, mint objektív véleményekből, és nagy valószínűséggel gazdasági okai vannak. Ha kiszállítják az utast a kocsijából, akkor lehet külön pénzt kérni az autóért, meg külön a személyektől egyesével. Elég nehéz lenne indokolni, hogy miért kell többet fizetni ugyan azért a kocsiállásért ha négyen ülnek benne, mintha csak mondjuk ketten. Így nincs vita, és ráfogják valami objektívnek látszóra.
Még egyszer rögzítsük, hogy ettől még lehetnek komoly műszaki, vagy biztonsági okai egy ilyen rendszer kerülésének, de azok az okok nem ezek, mert ezek viszonylag egyszerűen cáfolhatók, ha mással nem, hát a jelenleg alkalmazott gyakorlat semmivel sem biztonságosabb voltával.
Na és persze amúgy is csupán diskurálunk. Nem a világot váltjuk meg. :)
Nem biztos, hogy valóban ezekről van szó, de azért így diskurzus jelleggel érdemes lehet elgondolkodni néhány életszerű részleten.
Az egyik ilyen, hogy amikor komppal közlekedünk, akkor sem szabad a kocsiban ülni utazás közben. Az az indoklás, hogy baleset esetén rosszabbak a menekülés esélyei. Ez elfogadható, de a vonatok jellemzően nem szoktak süllyedni. Vagy az egyik állítás helytelen, vagy a másik, esetleg mindkettő.
Egy másik érdekes megközelítés, a vészfék. Nem hiszem, hogy mondjuk minden rampán elhelyezett fékszelep kevésbé lenne biztonságos, mint egy termes kocsiban a terem két végében lévő összesen két fékszelep, ez utóbbi mégis elfogadható. Ez az érv kicsit olyannak tűnik, mint amit abban a reményben mondanak, hogy egy laikus úgy sem tud rá reflektálni.
Tűzbiztonság. Ez is egy fontos szempont, de ezt is kontextusba kell helyezni. Egy termes kocsiban keletkező tűz esetén vajon nagyobb biztonságban vannak az utasok, mint mondjuk egy személyautóban? Mennyivel valószínűbb, hogy valaki felgyújtja a saját kocsiját, mint hogy ugyan ezt teszi a személyvagonban? Nem tűnik megfontolt érvnek.
Baleset esetén menekülési lehetőség. Szintén egy termes kocsit vennék alapul, de a fülkés talán még rosszabb, ha balesetkor menekülni kell, mert a közlekedési útvonalak keskenyek és hosszúak, a vagonok meg komoly vastartalommal rendelkeznek. Nem lehet csak úgy feszítővágóval felnyitni, mint egy konzervet. Ehhez képest az egymás után rögzített kerekekkel sorakozó személyautókból csupán egy ajtó, és egy vészkijárat, és az utas már kint is van a szerelvényből. Nem összesen mondjuk négy ajtón kell minden utasnak kimászni, hanem szinte minden utasra jut egy külön ajtó.
Összességében a részletek vizsgálata után nekem úgy tűnik, hogy az ilyen ellenvetések sokkal inkább származnak a vasúttársaságtól, mint objektív véleményekből, és nagy valószínűséggel gazdasági okai vannak. Ha kiszállítják az utast a kocsijából, akkor lehet külön pénzt kérni az autóért, meg külön a személyektől egyesével. Elég nehéz lenne indokolni, hogy miért kell többet fizetni ugyan azért a kocsiállásért ha négyen ülnek benne, mintha csak mondjuk ketten. Így nincs vita, és ráfogják valami objektívnek látszóra.
Még egyszer rögzítsük, hogy ettől még lehetnek komoly műszaki, vagy biztonsági okai egy ilyen rendszer kerülésének, de azok az okok nem ezek, mert ezek viszonylag egyszerűen cáfolhatók, ha mással nem, hát a jelenleg alkalmazott gyakorlat semmivel sem biztonságosabb voltával.
Na és persze amúgy is csupán diskurálunk. Nem a világot váltjuk meg. :)
Pályamágus, a sínész
2025.11.08 09:17:29
@Balogh Zsolt: Ha jól értem, biztonsági szempontból azt feltételezed, hogy a kis fiktív vagonunknak nincs oldalfala, tehát veszélyes menet közben az autóból való kiszállás. Szerintem itt van egy félreértés. @NAR: kérdésére válaszolva ezt az oldalfalat már eleve feltételeztem, az ahhoz fűzött kommentem épp ennek mozgatásáról írtam. Ebből az következik, hogy az autójából menet közben kiszálló utas nem tud a vonatból kiesni.
Kicsit utána néztem a méreteknek is. Ez konkrétan úgy történt, hogy kimentem a kocsijaimhoz a szélességüket megmérni. Ezek passat-mondeo kategóriás autók, szóval vehetjük referenciának, nem egy marutiról van szó. Ezeknek a nagykasztnis személykocsiknak a szélessége 170-180 cm környékén van. A szabvány vasúti rakminta szélessége 315 cm (szakszerűen ez természetesen mm-ben van megadva). A kettő közötti különbség 315-175=140, 140/2=70cm. Tehát elvi szinten 70 cm jut egy nagy méretű személyautó ajtajának nyitásához. (A vagon fala pár milliméter vaslemez, most ezt elegánsan lépjük át!) Ennyi olykor még egy aszfaltozott parkolóban sincs. Ehhez még megjegyezném, hogy egy személyvagonon belüli sarkig tárt ajtó szélessége is elég gyakran csupán ennyi. Úgy gondolom, hogy így a számítások felvázolása után az ajtónyitáshoz kapcsolódó biztonsági aggályokat is elvethetjük.
Kicsit utána néztem a méreteknek is. Ez konkrétan úgy történt, hogy kimentem a kocsijaimhoz a szélességüket megmérni. Ezek passat-mondeo kategóriás autók, szóval vehetjük referenciának, nem egy marutiról van szó. Ezeknek a nagykasztnis személykocsiknak a szélessége 170-180 cm környékén van. A szabvány vasúti rakminta szélessége 315 cm (szakszerűen ez természetesen mm-ben van megadva). A kettő közötti különbség 315-175=140, 140/2=70cm. Tehát elvi szinten 70 cm jut egy nagy méretű személyautó ajtajának nyitásához. (A vagon fala pár milliméter vaslemez, most ezt elegánsan lépjük át!) Ennyi olykor még egy aszfaltozott parkolóban sincs. Ehhez még megjegyezném, hogy egy személyvagonon belüli sarkig tárt ajtó szélessége is elég gyakran csupán ennyi. Úgy gondolom, hogy így a számítások felvázolása után az ajtónyitáshoz kapcsolódó biztonsági aggályokat is elvethetjük.
Tömegközlekedési képek, AI által újraalkotva
#1755 - UV-s 44-es villamos a Baross téren, 1995-ben
2025.11.07 08:26:10
Iker UV-val kiadott 44-es villamos a Baross Tér - Keleti Pályaudvari végállomási hurokban a viszonylat utolsó évében, 1995-ben...
Pályamágus, a sínész
2025.11.08 08:13:22
@Ashes & Frost: Nem igazán szoktam csak úgy régi képeket nézegetni. Leginkább a blogodon szoktam mégis megtenni. Ha feltennél egy ilyen fotót, annak örülnék, biztosan érdekes.
Volt régen egy hasonló blog. Nagyon szerettem, de mára sajnos nem működik, mert a gazdája már nincs közöttünk. Úgy gondolom, hogy neked is tetszene. Szerencsére még elérhető, nem lett bedarálva. Arra biztatnálak, hogy látogasd meg, mert rendkívül érdekes. A szerzője egy igazi tudós muzeológus volt. Nagy veszteség, hogy nem kutat tovább. Itt találod: timelord.blog.hu/
Volt régen egy hasonló blog. Nagyon szerettem, de mára sajnos nem működik, mert a gazdája már nincs közöttünk. Úgy gondolom, hogy neked is tetszene. Szerencsére még elérhető, nem lett bedarálva. Arra biztatnálak, hogy látogasd meg, mert rendkívül érdekes. A szerzője egy igazi tudós muzeológus volt. Nagy veszteség, hogy nem kutat tovább. Itt találod: timelord.blog.hu/
Kölcsön kaptam egy bükkszentkereszti nyaralót a hétvégére… igen jó kis kirándulás kerekedett belőle! Pénteken reggel indultam Vácról Aszódon és Füzesabonyon ás Miskolcra. Érkezés után megvettem a napijegyet, aztán irány a villamos, amivel végigmentem a komplett (nem rövid!) városon. Felső-Majláthon…..
Pályamágus, a sínész
2025.11.07 10:37:41
A Nagykörút - Rákóczi út kereszteződése a Blaha Lujza téri aluljáró építésének idején egy UV+pót+UV szerelvénnyel a 6-os vonalon, ideiglenesen kialakított villamospályával - 1966-os, eredetileg fekete-fehér fotó színezett, újraalkotott változata...
A magyar nyelv értelmező szótára szerint:
Szolgálat: Általában valakinek munkaviszonyából, valakivel szemben fennálló alárendeltségi viszonyából származó kötelezettsége v. kötelessége, munkája, munkaköre.
Munka: testi és szellemi erőkifejtést kívánó céltudatos, tervszerű, a társadalomra nézve…..
Pályamágus, a sínész
2025.10.24 20:53:44
@Pályamester: Ellenvetést nem tudnék hozni, de kiegészítést talán tehetek.
Ön a válaszában azt írja: "Kihaló faj vagyunk, nincs kitől tanulni a fiataloknak. Ez bizony tragédia.".
Kicsit elvonatkoztatva tennék hozzáfűzést. Stephen Hawking: Az idő rövid története című műve elején olvasható az alábbi gondolat: Minden egyes képlettel feleződik az eladott kötetek száma. Ezen elgondolkodtam, és magamévá téve a gondolatot, olyan blogot írok, ami kifejezetten laikusoknak készül, kerülve minden lehetséges elkerülhető szakmai leírást, képletet, irányelvet. Olyanok számára írok a lehető legnagyobb egyszerűséggel, akik tisztán érdeklődnek, akik már éreztek egy csipetnyit a "mozdony füstjéből", vagy inkább stílszerűbben szólva a talpfák szagából, és érdeklődéssel fordulnak a pálya műszaki része felé. Az a célom, hogy a szakma összetettsége ne elriassza az érdeklődőt, hanem további érdeklődést váltson ki.
Tehát amit mondani szeretnék, hogy én még nem temetem a tudás átadását. Nem azon a szinten teszem, ahol már eleve magas szinten érdeklődők hallgatják, hanem azok között terjesztem, akik úgymond az utcáról csodálkoznak a vasúti pályára. Meggyőződésem, hogy a szakmailag felkészült generáció kiképzése az érdeklődés elősegítésével kezdődik, mert ha nincs elegendő érdeklődő, akik feltöltsék a padokat, akkor hiába az oktatás, üres termeknek szólnak az ismeretek. Remélem, hogy a munkám nem felesleges írogatás. Vannak reménykeltő érdeklődők, bár a többségük egyéb területek művelője, és tényleg csupán érdeklődésből olvas, mégis szeretném azt hinni, hogy nem koptatom a billentyűzetet hiába.
Ön a válaszában azt írja: "Kihaló faj vagyunk, nincs kitől tanulni a fiataloknak. Ez bizony tragédia.".
Kicsit elvonatkoztatva tennék hozzáfűzést. Stephen Hawking: Az idő rövid története című műve elején olvasható az alábbi gondolat: Minden egyes képlettel feleződik az eladott kötetek száma. Ezen elgondolkodtam, és magamévá téve a gondolatot, olyan blogot írok, ami kifejezetten laikusoknak készül, kerülve minden lehetséges elkerülhető szakmai leírást, képletet, irányelvet. Olyanok számára írok a lehető legnagyobb egyszerűséggel, akik tisztán érdeklődnek, akik már éreztek egy csipetnyit a "mozdony füstjéből", vagy inkább stílszerűbben szólva a talpfák szagából, és érdeklődéssel fordulnak a pálya műszaki része felé. Az a célom, hogy a szakma összetettsége ne elriassza az érdeklődőt, hanem további érdeklődést váltson ki.
Tehát amit mondani szeretnék, hogy én még nem temetem a tudás átadását. Nem azon a szinten teszem, ahol már eleve magas szinten érdeklődők hallgatják, hanem azok között terjesztem, akik úgymond az utcáról csodálkoznak a vasúti pályára. Meggyőződésem, hogy a szakmailag felkészült generáció kiképzése az érdeklődés elősegítésével kezdődik, mert ha nincs elegendő érdeklődő, akik feltöltsék a padokat, akkor hiába az oktatás, üres termeknek szólnak az ismeretek. Remélem, hogy a munkám nem felesleges írogatás. Vannak reménykeltő érdeklődők, bár a többségük egyéb területek művelője, és tényleg csupán érdeklődésből olvas, mégis szeretném azt hinni, hogy nem koptatom a billentyűzetet hiába.
Pályamágus, a sínész
2025.10.26 16:52:40
@Pályamester: Úgy gondolom, hogy a jóízlés azt kívánná, hogy felfedjem kilétem. Ezt magam is elvárnám, de arra kérném, hogy nézze el körülmények adta neveletlenségemet! Nem azért, mert ezt helyesnek tartanám, hanem mert jelen pillanatban is aktív dolgozója vagyok annak a MÁV-nak, mely vezetési gyakorlatával kapcsolatban karcos véleményem van, és ezt olykor ki is fejtem. Ezt sajnos névvel nem tehetem meg, mert a kritika nem megtűrt műfaj a cégnél, és ezzel mindketten tisztában vagyunk. Megértését kérem!
A képzéssel kapcsolatosan szeretném a gondolatait kiegészíteni. A középiskolás éveim alatt volt olyan tanárom, akinek a szakmai ismeretei messze hasznosabbak voltak, mint néhány másiké. Akkor még nem volt elvárás az oktatásban a diploma, ennek megfelelően ez a bizonyos nagy tapasztalatú tanár korábban aktív pályamesterként végezte a feladatait évtizedeken át, majd tanárnak szegődött. Rengeteg szakmai fogással bocsátva útjára a diákjait olyan témakörökben, amiről a tananyag még csak említést sem tett. Ma már a vonatkozó szabályok szerint nem oktathatna. Ez csupán egy példa olyan elvárásokra, vagy inkább feltételekre, ami eleve zárja ki a gyakorlati ismeretekkel rendekezőket egy adott szakmagyakorló réteg hatékony képzéséből. Evvel nem a diplomás oktatók ismereteit akarom elvitatni, hanem rámutatni, hogy például a kitérőlakatosok, technikusok, pályamesterek képzése sokkal inkább igényelné a pályán szerzett ismeretek átadását, mint a magas szintű elvi ismeretek elsajátítását.
Mindez tovább is fejtegethető. Vajon mi értelme van pl. a fél éven át tartó pályamunkásképzésnek, ha sem egyedül, sem szakmai vezetés nélkül nem dolgozhat. Vajon miért pazaroljuk az erőforrásainkat ilyen szükségtelen oktatásokra, amikor sürgős tennivalóink lennének a felépítményeken. Nem vicc, a tananyagnak olyan részei vannak, amihez még közel sem kerülhetnek, csupán oktatás az oktatásért. Közben meg a "kiképzett" kitérőlakatosnak a pályán kell elmagyarázni, hogy miről lehet felismerni, hogy milyen csoportos az adott kitérő, amin épp mérést kell végeznie. Persze, megtanítom, de akkor mire volt a képzés? Mégis mivel foglalkoztak a nagytiszteletű oktatók, ha a "kiképzett" előmunkás megkérdi, hogy miért nincs kerközéprajz a XIV rendszerű kitérőről a szabványterv gyűjteményben? Hogyan lehetséges, hogy egy "kiképzett" kezdő pályamester azt hiszi a sín gyárijegyén az M.A. jelölésről, hogy az azt jelenti, hogy magyar gyártmány? Borzasztó hiányosságok vannak a képzésben, és amíg a szemlélet nem változik, addig sajnos maradnak is, mert úgy látom, hogy nem a tudás fontos, hanem az oktatással járó státusz.
A képzéssel kapcsolatosan szeretném a gondolatait kiegészíteni. A középiskolás éveim alatt volt olyan tanárom, akinek a szakmai ismeretei messze hasznosabbak voltak, mint néhány másiké. Akkor még nem volt elvárás az oktatásban a diploma, ennek megfelelően ez a bizonyos nagy tapasztalatú tanár korábban aktív pályamesterként végezte a feladatait évtizedeken át, majd tanárnak szegődött. Rengeteg szakmai fogással bocsátva útjára a diákjait olyan témakörökben, amiről a tananyag még csak említést sem tett. Ma már a vonatkozó szabályok szerint nem oktathatna. Ez csupán egy példa olyan elvárásokra, vagy inkább feltételekre, ami eleve zárja ki a gyakorlati ismeretekkel rendekezőket egy adott szakmagyakorló réteg hatékony képzéséből. Evvel nem a diplomás oktatók ismereteit akarom elvitatni, hanem rámutatni, hogy például a kitérőlakatosok, technikusok, pályamesterek képzése sokkal inkább igényelné a pályán szerzett ismeretek átadását, mint a magas szintű elvi ismeretek elsajátítását.
Mindez tovább is fejtegethető. Vajon mi értelme van pl. a fél éven át tartó pályamunkásképzésnek, ha sem egyedül, sem szakmai vezetés nélkül nem dolgozhat. Vajon miért pazaroljuk az erőforrásainkat ilyen szükségtelen oktatásokra, amikor sürgős tennivalóink lennének a felépítményeken. Nem vicc, a tananyagnak olyan részei vannak, amihez még közel sem kerülhetnek, csupán oktatás az oktatásért. Közben meg a "kiképzett" kitérőlakatosnak a pályán kell elmagyarázni, hogy miről lehet felismerni, hogy milyen csoportos az adott kitérő, amin épp mérést kell végeznie. Persze, megtanítom, de akkor mire volt a képzés? Mégis mivel foglalkoztak a nagytiszteletű oktatók, ha a "kiképzett" előmunkás megkérdi, hogy miért nincs kerközéprajz a XIV rendszerű kitérőről a szabványterv gyűjteményben? Hogyan lehetséges, hogy egy "kiképzett" kezdő pályamester azt hiszi a sín gyárijegyén az M.A. jelölésről, hogy az azt jelenti, hogy magyar gyártmány? Borzasztó hiányosságok vannak a képzésben, és amíg a szemlélet nem változik, addig sajnos maradnak is, mert úgy látom, hogy nem a tudás fontos, hanem az oktatással járó státusz.
375.1017 Gőzmozdony személykocsijaival Vác állomáson, 1977-ben...
2053 pályaszámú M47 mozdony két személykocsijával Pannonhalma állomásra befutva, 1994 nyarán...
Pályamágus, a sínész
2025.10.21 19:08:40
Tömegközlekedési képek, AI által újraalkotva
#1640 - a 375.551 szobormozdony Szegeden
2025.10.15 15:09:28
375.551 szoborgőzmozdony Szegeden, a MÁV Igazgatóság parkjában kiállítva - 1985-ös eredetileg fekete-fehér fotó színezve, újraalkotva...
Pályamágus, a sínész
2025.10.20 14:31:28
Barcelona Sants pályaudvartól csupán 50 percnyi vonatozásra található Vilanova i la Geltrú, állomásának egykori fűtőházában rendezték be a spanyol vasúti múzeumot.
Vilanova i la Geltrú kedves spanyol kisváros, monumentális állomásépülettel, Barcelona felé sűrűn közlekedő elővárosi vonatokkal,…..
Pályamágus, a sínész
2025.10.11 07:46:12
Pályamágus, a sínész
2025.10.11 19:58:01
@Balogh Zsolt: Nagyon szívesem megvárom, amíg találsz róla anyagot, mert rendszeresen olvasom a posztjaidat. Annyira nem feszít az érdeklődés, hogy magam nyomozzak utánna idegen nyelven, de ha találsz róla valami érdekeset, annak fogok örülni.
Pályamágus, a sínész
2025.10.19 20:53:17
@Balogh Zsolt: Eltartott egy darabig, amíg átrágtam magam a cikken. Nem állítom, hogy minden részlet tiszta volt, de így sem rossz. Akár át is elemhetnéd, szerintem érdekelhet másokat is.
A Miniatűr Katalónia (katalán nyelven Catalunya en Miniatura) egy park Katalóniában rengeteg katalán épület miniatűr másával, hasonlóan a Magyarországon, Szarvason található Mini Magyarországhoz. A Torrelles de Llobregatban elhelyezkedő látványosság 17 km-re található Barcelonától. A park területe…..
Pályamágus, a sínész
2025.10.19 20:35:11
Eltelt már pár nap egy közfeltűnést keltett balesettel kapcsolatban. Napjainkban ezt nem kell külön taglalni, aki nem most jött haza a világ másik oldaláról, az szükség szerűen hallott róla. Mivel azonban ez a kritérium hónapok múltán már nem áll fenn, pár szóban annyi tudható, hogy Magyarkút…..
Pályamágus, a sínész
2025.10.04 10:58:28
@amundsen: Üdvözöllek itt blogomon!
Azt írod, hogy ez egy komoly előadásnak felel meg. Hát elég nagy bajban vagyunk, ha egy ilyen pár óra alatt összeüthető szöveg már komolynak számít. Én inkább legfeljebb tanulmánynak, vagy inkább elmélkedésnek tartanám. Ebbe a pár órába benne volt a megfelelő képek összeszedése, kimentése, szerkesztése, a linkek beszúrása, szóval egy csomó olyan dolog is, amihez amúgy nem igazán értek.
"kádár üzem ötcsillagos pazar feltételekkel, olyan személyzeti étkezdével, hogy még egy ínyenc is megnyalná az ujjait. Netto !! kétezer háromszáz euróért nincs tanulója" => Azt hiszem, ideje megtanulnom németül. Mindig szerettem fával dolgozni, a hobbiműhelyem is a fáról szól. Pár éve szeretnék bejutni egy épületasztalos felnőttképzési programba, hogy bővíthessem vele a vállalkozásomat, de mindig árnyékra vetődök, mert vagy messze van, vagy olyan feltételekkel, amiket munkanélkülieknek találtak ki, én meg ugye dolgozom. Szerintem tudnám élvezni.
"színpadtechnikai berendezés közgazdaságtan" => Eddig viccesnek találtam az olyan megnevezéseket, mint diplomás ruhatárkezelő, cipészmérnök, meg még szoktam olykor magam is kitalálni hasonlókat nem ki cinizmussal fűszerezve, na de hogy ez valóság legyen... ? Vigyáznom kell, mivel hülyéskedek, mert másnap valahol bevezetik :) .
Aki nem tud százalékot számolni, azt nem szabad felsőtagozatba engedni. Hogy kerül egyetemre? Kvóta alapon?
Azt írod, hogy ez egy komoly előadásnak felel meg. Hát elég nagy bajban vagyunk, ha egy ilyen pár óra alatt összeüthető szöveg már komolynak számít. Én inkább legfeljebb tanulmánynak, vagy inkább elmélkedésnek tartanám. Ebbe a pár órába benne volt a megfelelő képek összeszedése, kimentése, szerkesztése, a linkek beszúrása, szóval egy csomó olyan dolog is, amihez amúgy nem igazán értek.
"kádár üzem ötcsillagos pazar feltételekkel, olyan személyzeti étkezdével, hogy még egy ínyenc is megnyalná az ujjait. Netto !! kétezer háromszáz euróért nincs tanulója" => Azt hiszem, ideje megtanulnom németül. Mindig szerettem fával dolgozni, a hobbiműhelyem is a fáról szól. Pár éve szeretnék bejutni egy épületasztalos felnőttképzési programba, hogy bővíthessem vele a vállalkozásomat, de mindig árnyékra vetődök, mert vagy messze van, vagy olyan feltételekkel, amiket munkanélkülieknek találtak ki, én meg ugye dolgozom. Szerintem tudnám élvezni.
"színpadtechnikai berendezés közgazdaságtan" => Eddig viccesnek találtam az olyan megnevezéseket, mint diplomás ruhatárkezelő, cipészmérnök, meg még szoktam olykor magam is kitalálni hasonlókat nem ki cinizmussal fűszerezve, na de hogy ez valóság legyen... ? Vigyáznom kell, mivel hülyéskedek, mert másnap valahol bevezetik :) .
Aki nem tud százalékot számolni, azt nem szabad felsőtagozatba engedni. Hogy kerül egyetemre? Kvóta alapon?
Pályamágus, a sínész
2025.10.04 11:39:55
@Carada: @gigabursch: Lehet, hogy kissé pongyola volt a fogalmazás. Ez csupán a vasúti világ közeli ismeretéből adódik. Nincs itt szándékosság, meg ostobaság sem, legalábbis nem több, mint másutt úgy általában.
A megértéshez elég a helyzet emberi oldalának megismerése. Egy ilyen esemény egy -egy adott területen szerencsére olyan ritka dolog, hogy az érintettekben nem alakulnak ki rutinok. Az esemény hírére mindenki elkezdi sebtében átnézni a lehetséges saját felelősségét. Mivel egy fecske nem csinál nyarat, többen is felismerik a közvetlen felelősségüket. [Ehhez hozzá tartozik, hogy egy-egy ilyen belesetvizsgálat mindig közvetlen okokat keres, és ez alapján vádol, azzal viszont nem számol, hogy mondjuk a rendelkezésre álló lehetőségek az azonnal elhárítandó problémáknak csak a tizedére elég, tehát az ezért felelős személy folyamatosan lutrizik, mert valójában rendszerszintű a probléma.] A következő lépés, hogy az érintettek próbálnak a fecskerajon kívülinek látszani, ami nem feltétlenül tudatos, inkább amolyan emberi reflex. Legyél lenyűgözően szimpatikus, szorgalmas és tettrekész! Mindezek fényében a honos szakasz a lehető leggyorsabban a baleset helyszínére küldi azt a pár embert, aki elérhető, hogy ne tűnjön a kivonuló balesetvizsgálók, öltönyösök, nyakkendősök, sajtósok, politikusok, meg vezetők szemében hanyag gazdának. A képeken nagy valószínűséggel az egész létszám látható, na meg az is, hogy kevesebben vannak, mint a vezetők, de ez nem mindenkinek tűnik fel.
Adott tehát a helyzet, Egy siklott szerelvény, rengeteg pályahiba, amik ugyan nem tűnnek relevánsnak, és pont ezért nem is nyúlnak hozzá, nehogy gyanússá váljon, de az sem járja, hogy a kiérkező vezetők szédelgő, unatkozó, cigarettázgató pályamunkásokat lássanak, amikor annyi a munka. Jobb híján nekiállnak demonstratívan dolgozni valami olyasmin, amiről nem feltételezik, hogy releváns lenne, de látványosan mutatja, hogy itt ugyan nincs lógás. Az, hogy ez nem szúr szemet, a vizsgálatot végzőknek, és nem teszik szóvá, hogy mégis ugyan mi a fenét csinálnak, nem a munkavezető hibája. Az egy szakember, aki ismeri a pályakarbantartási folyamatokat, az anyagokat, irányítja az operatív munkákat, és elszámot a csapat tevékenységével, de nem egy jogi szakértő. Nem neki kellene tudni komplexen gondolkodni egy baleset körülményeiről. Ezzel kapcsolatban jegyeztem meg, hogy megfeleő összetételű belesetvizsgáló csapat esetén meg lesz a valós ok is. Amúgy az is lehet, hogy csináltak addigra néhány fényképet, esetleg ők kérték, hogy kezdjék meg a tisztítást, hogy kiderüljön a hordalék összetétele, ez csak a helyszínről tudható, de nem vagyok róla meggyőződve, mert nem látom, hogy ott állnának és figyelemmel kísérnék a folyamatot.
A megértéshez elég a helyzet emberi oldalának megismerése. Egy ilyen esemény egy -egy adott területen szerencsére olyan ritka dolog, hogy az érintettekben nem alakulnak ki rutinok. Az esemény hírére mindenki elkezdi sebtében átnézni a lehetséges saját felelősségét. Mivel egy fecske nem csinál nyarat, többen is felismerik a közvetlen felelősségüket. [Ehhez hozzá tartozik, hogy egy-egy ilyen belesetvizsgálat mindig közvetlen okokat keres, és ez alapján vádol, azzal viszont nem számol, hogy mondjuk a rendelkezésre álló lehetőségek az azonnal elhárítandó problémáknak csak a tizedére elég, tehát az ezért felelős személy folyamatosan lutrizik, mert valójában rendszerszintű a probléma.] A következő lépés, hogy az érintettek próbálnak a fecskerajon kívülinek látszani, ami nem feltétlenül tudatos, inkább amolyan emberi reflex. Legyél lenyűgözően szimpatikus, szorgalmas és tettrekész! Mindezek fényében a honos szakasz a lehető leggyorsabban a baleset helyszínére küldi azt a pár embert, aki elérhető, hogy ne tűnjön a kivonuló balesetvizsgálók, öltönyösök, nyakkendősök, sajtósok, politikusok, meg vezetők szemében hanyag gazdának. A képeken nagy valószínűséggel az egész létszám látható, na meg az is, hogy kevesebben vannak, mint a vezetők, de ez nem mindenkinek tűnik fel.
Adott tehát a helyzet, Egy siklott szerelvény, rengeteg pályahiba, amik ugyan nem tűnnek relevánsnak, és pont ezért nem is nyúlnak hozzá, nehogy gyanússá váljon, de az sem járja, hogy a kiérkező vezetők szédelgő, unatkozó, cigarettázgató pályamunkásokat lássanak, amikor annyi a munka. Jobb híján nekiállnak demonstratívan dolgozni valami olyasmin, amiről nem feltételezik, hogy releváns lenne, de látványosan mutatja, hogy itt ugyan nincs lógás. Az, hogy ez nem szúr szemet, a vizsgálatot végzőknek, és nem teszik szóvá, hogy mégis ugyan mi a fenét csinálnak, nem a munkavezető hibája. Az egy szakember, aki ismeri a pályakarbantartási folyamatokat, az anyagokat, irányítja az operatív munkákat, és elszámot a csapat tevékenységével, de nem egy jogi szakértő. Nem neki kellene tudni komplexen gondolkodni egy baleset körülményeiről. Ezzel kapcsolatban jegyeztem meg, hogy megfeleő összetételű belesetvizsgáló csapat esetén meg lesz a valós ok is. Amúgy az is lehet, hogy csináltak addigra néhány fényképet, esetleg ők kérték, hogy kezdjék meg a tisztítást, hogy kiderüljön a hordalék összetétele, ez csak a helyszínről tudható, de nem vagyok róla meggyőződve, mert nem látom, hogy ott állnának és figyelemmel kísérnék a folyamatot.
Pályamágus, a sínész
2025.10.11 10:30:56
@amundsen: És egyikben sem volt annyi üzleti érzék, hogy némi apróért megtanuljon fejben megduplázni egy számot (és azt még kétszer), meg eltolni kettővel egy tizedesvesszőt? Egy ilyen helyzetben elég hamar megszedném magam. Mondjuk én nem is vagyok háborúban a számokkal. Fejben legkönnyebb a 10 valamelyik hatványával számolni, a következő kettővel szorozni. Ebben az esetben ennyi épp elég is lenne.
Bzmot 302 Szombathelyen, a fűtőház egyik udvari vágányán 1993. május 22-én...
Pályamágus, a sínész
2025.10.11 10:20:47
A 411.358 pályaszámú szoborgőzmozony Hegyeshalom állomás mellett kiállítva...
Pályamágus, a sínész
2025.10.05 13:20:39
M41 2205 mozdony személykocsijaival Pápa állomáson, 1997. Szeptemberében...
Tömegközlekedési képek, AI által újraalkotva
#1517 - A jugoszláv 811.0 sorozatú motorvonat
2025.09.21 18:53:58
Jugoszláv 811.0 sorozatú dízel-mechanikus motorvonat próbafutáson Magyarországon, Porva-Csesznek vasútállomásnál 1959.11.10-én (gyártó: GANZ-MÁVAG, 1959)..
Pályamágus, a sínész
2025.09.24 18:46:13
Félreállított M VIII HÉV motorkocsi a Kerepesi úton, az egykor volt Keleti Pályaudvar melletti HÉV végállomáson, a '60-as évek második felében...
Pályamágus, a sínész
2025.09.24 18:44:49
Pályamágus, a sínész
2025.09.24 22:03:37
Tömegközlekedési képek, AI által újraalkotva
#1505 - (F)elhagyott vasútállomások: Moha
2025.09.20 10:52:32
Moha vasútállomás, melyen 2012. 04. 15. óta nem állnak meg a személyvonatok. (MÁV 5.sz. vonalon)..
A 424.309 szobormozdony Nagykanizsán, a vasútállomás mellett kiállítva. ..
Az első földalatti vasúti rendszert Londonban építették ki, hogy összekössék a városi vasúti fejpályaudvarokat a föld alatt, megkönnyítve ezzel az átszállást a különböző társaságok vonatai között. A Metropolitan Railway nevet kapó rendszert később mások is másolni kezdték, az európai kontinensen…..
A 2025-ös spanyolországi nyaralásom során többször is utaztam a Barcelona-Mataró-Macanes-vasútvonalon Spanyolországban. A vonal az első vasút volt Spanyolországban, amikor 1848-ban megnyílt. A sínek többnyire a tengerpart közelében futnak, páratlan kilátással a Costa del Maresme…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz