Adatok
killerqueen
11 bejegyzést írt és 0 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Éjféli expressz
Éjféli expresszen
eszpresszót isznak az utasok.
Félik az estét éberen,
elmerülnek a kavargó feketében.
Odakint versenyt fut
a szívvel a sötétség.
Potyautas kapaszkodik hátul;
maszkos masiniszta a gyötrő kétség.
Éjféli expresszen
esszét ír egy úr,
zsebében a…..
Az erdő titka
Összeborulva kapaszkodnak a lombok
barnák-zöldek rajtuk a levélfodrok.
Ezüstös fényzuhatag zuhan lefelé,
aranyporral hull a fény a fák közé.
Zizzenő zöld bokor rezgő tövében
figyel a vadász, puskája ölében.
Fel-felfigyel a rezzenő neszre,
az erdő titkos békét lop…..
20
Januári este titka
Fagy fátyla feszül a fákra,
Hold ezüstöt szitál a világra.
Drótókon feszül most az est,
s rá tündöklő álmokat fest
az ablakok mögül ellopott est.
Panelházak falához tapad
a karmos ujjú, vak éjszaka,
titkot ne mondj ma, nem szabad!
Mert akár a varras seb,…..
Naplemente
Álomra hajtja fejét a nappal,
s lopva a horizont alá süllyed
egy szívszakajtó, szomorú dallal.
Véres szeme a távolba mered,
hova szórt aznap enyhe meleget,
aranyruhájából mi még megmaradt,
lágyan aranyozza be a dombokat.
Merre a Nap járt
most árnyék lép helyébe.
Merre meleg…..
Elhagyott kikötő
Elfekszik egy sirály a szürke égen,
Lopva figyel egy ezüst pikkelyt a kéklő mélységben.
Horizonton túlról még rácsillan a napfény
Aztán fátylat von a köd csillogó arca elé.
Gyermekként kergetőzik a szél girbegurba vitorlák között,
Oldalvást lapítva a terjengő köd…..
Valahol...
Valahol,
távoli egek csillagzata alatt,
hol sírva fut le a csillaghullás,
távolba merednek büszke hegyek
a vörösen vérző, nagy ég alatt.
Mint kevély donnák,
kik férjüket siratják,
a Nap után az utolsót sóhajtják.
S az égre csókos csillagot
egy titkos kéz hullajtott,
s a Föld…..
A Duna
A Nap ezer kristálya lebeg a vízen,
fehér sirály szárnya feszül az égen.
Felhőtengerben vitorlaként csapkod egyre,
majd bukfencet vet a kék víz felszínére.
Lustán hömpölyög a Duna vize,
zöld vadkacsa komótosan úszik vele.
Nem törődik ő a cikázó sirállyal,
lassan sodortatja magát az…..
A kés hegye szívemnél
Táncolsz-e hát javaidon
te megátalkodott ördög?
Nevetsz-e mondd, szavaimon,
mit ajkaim közt szűrök?
S hallgatod-e szívem
bús búgásait...?
Hallod-e hát, ahogy odabenn
egy húr pengve megszakad?
Mikor lábam odalenn
lépés-lépés után elakad...
Hogy fakad ki…..
Őszi emlék
Szétfolynak a felhők az égen,
néma dermedtség vetül vissza nékem.
Szürkén szisszenve szökken a szél,
pirosló pírt hozva arcokra, fújtatva zenél.
Lehajtott fejjel könnyeznek a fák,
hullnak levelei: pirosak, barnák, sárgák.
Temetésen vesz most részt a világ,
barnára…..
Éjszakai szél
József Attila emlékére
Éjszaka van.
Csönd.
Csillagkoszorú fonja át a Földet,
sárga fénye a földre szökdelt.
Néma Hold üres krátere kéklik,
távolban a Nap tüzesen fénylik.
Füstbe kapaszkodik a csillagok fénye...
Lehúzza magához egy sóhaj... nagy az ember…..
Mint gyilkos a gyilkosnak…
A szél hátulról belekap a ballonkabátomba. Felhajtom a galléromat és úgy vágok neki az ismerős, hollófekete éjszakának. Hozzámdörgölőzik, mint egy utcalány hidegen verejtékező teste. Kényelmetlen, mégis ismerős, fájóan dagadó, lüktető, ugyanakkor felpuhítja a lelkem.…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz