Adatok
Ceratium
0 bejegyzést írt és 314 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Nem kifejezetten kulturális téma, ámbár, ki tudja. Egyre több könyv szól belekről, meg a belek és az agyak összefüggéseiről, szóval talán mégis. A WC-ről van szó, az amerikai vécéről, amely megítélésem szerint csodálatosan felülmúlja az európait vagy az angol vécét. Nemcsak a tartály vagy annak…..
Ceratium
2025.11.01 17:42:40
@jajnemár: Japán, az egy érdekes hely. Egyfelől a számomra megszokhatatlan pottyantós, másfelől olyan hájtekk alkalmatosság, aminek a vezérlőpaneljéhez, ha pilótavizsga nem is, de a hiraganák/ikonok böngészésével eltöltött, legalább öt-hat zavarodott perc szükséges. És van érintőképernyős is, hogy az ebben a szituációban az mennyire higiénikus, azt csak ők tudják. De a legjobb a hangvezérlés, pocsék angol kiejtéssel meg sem szabad próbálni.
Hivatalosan a csöndesebb múzeumok közé tartozik New Yorkban a Frick Collection, de hát hogyan is lehetne az, ez mégis New York, ráadásul a múzeumot renoválták, bővítették, áprilisban nyitott ki újra, az utcán kell sorban állni a bejutásért. És amikor bent van az ember...
Hát igen, eszelős…..
Ceratium
2025.10.29 09:04:18
Ceratium
2025.11.01 08:55:27
@stolzingimalter: Csak az irigykedés/mesélés témakörhöz: ezek szerint, jó hétezer kilométer távolságából lemaradtál a tegnapi Hollerungról. Pedig érdekes volt - az eleje iskolapélda, hogyan lehet elegánsan bohóckodva, besminkelve komoly darabokat előadni. Bartók, Sztravinszkij, meg Muszorgszkíj katakombái - szuper. Csak cca a felénél szólni kellett volna a közönség azon részének, aki még meg tudja különböztetni Bachot Beethoventől, hogy meneküljön. Az előzőek plusz Verdi meg Mozart stb. után a kán-kán úgy hangzott, mint egy arculcsapás - hiába kevert bele Szűts Apor érdekesebb harmóniákat. OK, utolsó darabnak, tapsvihar-triggernek még elment volna. Csakhogy aztán jött a rettenetesen primitív Trónok harca, meg a Ghostbusters. Iszonyat. Bár lehet, hogy maga az iszony volt a cél...
Montague Diner, kedves hely New Yorkban, mindenféle apróbb vagy félapróbb finomságokat adnak, sült kolbász, omlett, latkes, palacsinta, de nem ez az érdekes. Belép az ember, és ez a felirat fogadja. Próbáltam kérdezősködni, hogy dolgozik-e itt valaki magyar, aki kiíratta a gratulációt Krasznahorkai…..
Ceratium
2025.10.23 08:41:20
Ceratium
2025.10.23 20:02:01
@Atestan: Van. Főleg az osztrákoknál. Még mindig jobb, mint Amerikában, ahol meg ájsztájnozzák (mint ahogyan Bernsteint börnsztínezik, a britek meg börnsztájnozzák). És, hogy még cifrább legyen, valahol olvastam, hogy eredetileg, a német askenázik tájszólásában meg "ájnstojn".
És most képzeljük el azt a zűrt, amit, mondjuk, Szent-Györgyi nevével művelnek.
És most képzeljük el azt a zűrt, amit, mondjuk, Szent-Györgyi nevével művelnek.
A Janikovszky Éva naplóiból készült előadást néztem tegnap a 6színtéren (-ben?), nem is rossz, vagy legalábbis nagy és sok munka van benne, és közben eszembe jutott, hogy valaha egy műsorban szerepeltem Janikovszky Évával. Vagyis ez így nem pontos, mert a műsor maga egyszemélyes volt, de mindig más…..
Próbáltam, akartam, erőltettem, de nem sikerül végignéznem a Netflixen A csütörtöki nyomozóklubot. Pedig milyen pompázatos, hangulatos, színészes, Helen Mirrenes film, de vagy nem mozgóképre való a történet, vagy én nem vagyok mozgókép elé való. Elvben ez valami szórakozás, ha erőltetni kell, akkor…..
Ha Gianni Morandi, akkor a legtöbb embernek a Térden állva (csúszva) előtted jut az eszébe, értem is, hogy miért, de én ezt a dalát jobban szeretem. Meg az egész Gianni Morandit csodálom, hogy végig tudta csinálni az életet ugyanazzal a frizurával. A dal 1962-ből való, azóta Gianni hosszabb…..
Bevallom, mi mást tehetnék, hogy bizonyos értelemben épp a lényeget nem értettem Werner Herzog könyvéből. Elgyalogol Münchenből Párizsig, mert úgy érzi, hogy ezzel megmenti, vagy életben tartja Lotte Eisnert... Ki az a Lotte Eisner? Vannak, persze, jegyzetek, utána lehet nézni mindennek, Lotte…..
Ceratium
2025.10.11 13:37:38
@csársz: én elkövettem azt a taktikai hibát, hogy az Űrodisszeát néztem meg aktuális halálos szerelmemmel. Jövünk ki, én totál elájulva Kubricktól, szinte fél méterrel a föld felett lépkedve, kérdezem, hogy tetszett neki. Rövid, de kínos hallgatás után a lányka kinyögte: szép szeme volt a pilótának.
- Megkérdezhetem, hogy milyen doktor?
- Csak jogi.
- Hát akkor igazán tudnia kellene, hogy a törvények...
- Állj, állj, állj. Tudom. De a törvényt nem akarom elfogadni. A biztonsági öv nem olyan, mint a gyorshajtás vagy az ittas vezetés, ha nem kötöm be magam, nem veszélyeztetek más embert. Még…..
Ceratium
2025.10.08 19:41:23
@stolzingimalter: Dehogy maradtál. Cirka félévszázada vezetek, elég jó autókat, ergó aligha én vagyok az országutak veszélyforrása, és sosem kapcsoltam be. MIndeddig összesen egy (1) db rendőrt nem sikerült kidumálnom, a - különben igaz - kifogásommal, miszerint bekapcsolt állapotban bekapcsol a klausztrofóbiám és úgy lényegesen nagyobb ön- és közveszélyt jelentek. Pittyegés? Árulnak az Alin egy olyan kis vackot, ami pont úgy néz ki, mint az öv ellendarabja, ha nagyon akarom, még az övet is bele lehet dugni, de a pittyet megszünteti. Pont az ilyen renitens hülyéknek fejlesztették ki, mint én.
Ceratium
2025.10.09 10:06:05
@gigabursch: Szerencsére a rendőrök nagy többsége kifejezetten normálisan áll az emberhez, persze, ha az adjonisten is normális. Sőt, tök jó fejek és segítőkészek is tudnak lenni. De a legjobbat volt páromtól tapasztaltam, aki Liz Taylor-i, ill. Sophia Loren-i méretekkel büszkélkedett - mikor a rendőr firtatta, miért nem használja az övet, csak ráemelte kitűnően sminkelt, ártatlan szemeit: mondja, drága biztos úr, van magának melle?
Nem is tudom, hogy Magyarországon játszották-e valaha a darabot. Nem volnék meglepődve, ha nem, pedig nem különösebben nehéz hallgatói élmény. Aaron Copland Lincoln-portré című művéről van szó. 1942-ben írta, felkérésre, valaki jelentős amerikai személyiségről, és Copland a lehető legkézenfekvőbb…..
Aki megeszi a spenótot, az kap utána fagyit. Aki meghallgatja Sosztakovicsot és Prokofjevet, az kap utána Beethovent, ráadásul az Ötödik szimfóniát. Régebben talán lehetett így szimfonikus programot szerkeszteni, mára bonyolultabb lett a helyzet, valahogy igazolnia kell magát annak, aki Beethovenhez…..
Ceratium
2025.10.04 08:37:11
@Tyranno61: "Szerintem pálca nélkül nem lehet jól vezényelni" - nos, pálcával sem mindig. Mint pl. a tegnapi Brahms-Liszt koncerten. Félve írom le, mert sem kürtölni, sem vezényelni nem tudok, de jobban jártam volna, ha azt a néhány órát inkább átalszom. Így is majdnem az történt...
Lehet, hogy abszolút közismert dologra csodálkoztam rá, amikor tegnap a Flórián téren jártam. Flórián tér, lakótelep, park, és benne egy szobor, a közlekedés áldozatainak emlékére. A szobor talapzatán számok és évszámok, minden évhez a hozzá tartozó áldozatok. Egy kicsit persze pontatlan a felirat,…..
Augusztus közepén meghalt Hamburger Klára zenetörténész, akartam is beszélni róla, csak a személyes történet, amit föl tudtam volna idézni róla (illetve a férjéről, Kertész Ivánról) nem volt nagyon derűs. Vagy talán túlságosan is derűs volt. Egymás mellé szólt egyszer a jegyünk az Operába, ők voltak…..
Ezt a történetet Tarkövi Gábortól hallottam, interjút követő csevegés során. Gondoltam, megtartom magamnak a nehéz időkre, vagy legalábbis addig, amíg valami saját tapasztalatot hozzá tudok adni, de nem annyira egyszerű. Mahlerről van szó, meg a hetvenes-nyolcvanas évek fordulójáról. Akkoriban még…..
Ceratium
2025.09.27 12:38:01
@Tyranno61: Az a szomorú, hogy ez az iszonyatos megosztottság, ami a mindennapjainkat kíséri, lassan felfalja a művészetet is (ld. az ukrán zászlót viselő Wotant a Müpában). Pedig jó lenne a Szabó István-ügyet is tisztába tenni: Ő NEM Oscar-díjas rendező (ahogy hivatkozni szoktak rá), hanem egy Oscar-díjas film rendezője. A legjobb idegen nyelvű filmé. Nagy különbség. Arrafelé nem nagyon szerették akkoriban a kelet-európai rendezőket, pl. a Szabónál nagyságrendekkel jobb Tarkovszkíj sem kapott semmit, Wajdának (akinek a Vasemberét győzte le a Mefisztó) is legfeljebb 2000-ben jutott egy "Honorary Award).
Hetekig kerülgettem ezt a lemezt, jaj, most mi lesz alapon. Meg igazság pillanata alapon. Goldberg Vikingur Ólafssonnal. Játszotta a Müpában, úgy hat-nyolc variáción át fogalmazgattam magamban, hogy mi nem tetszik, vagy egyáltalán, hogy nem tetszik, de vajon miért. Aztán szépen feladtam az…..
Ceratium
2025.09.20 22:57:42
Csak szólok, hátha valaki (velem együtt) vevő az ilyesmire: Viking Úr legújabb opusza (Opus 109) már előrendelhető a DG-nél, aki siet, még aláírt példányt is el tud csípni. De nem is ez a legizgalmasabb, hanem ugyanott Hildur Guðnadóttir, ugyanúgy Izland, ugyanúgy aláírt változatban, szintén előrendelhető, kb október végén jön ki. Cirka húszezer szállítással együtt. Aki szereti a hipermodernet, ami ennek ellenére simán elvarázsolja az embert, annak kötelező darab!
store.deutschegrammophon.com/en/products/hildur-gudnadottir-where-to-from-106135
store.deutschegrammophon.com/en/products/hildur-gudnadottir-where-to-from-106135
Augusztus elején jött a hír: meghalt Martin Klietmann. Aztán nem sokkal később az is, hogy meghalt Bártfai-Klietmann Éva.
Tegnapi hőseink, talán nem is várható el, hogy sokan emlékezzenek rájuk, de bizonyos emberek, a nyolcvanas évek lemezhallgatói persze nagyon tudják, kikről van szó. A nyolcvanas…..
Van egy jelenet a Butch Cassidy és a Sundance Kid című filmben. Butch elviszi biciklivázon Ettát, aztán hazateker a lánnyal. Sundance kijön a házból, álmából fölébredve. Mi történik? Semmi. Lopom a nődet. Sundance álmosan megvakarja a hátát, aztán legyint. Vidd.
Milyen szépen berendezett világ. A…..
Ceratium
2025.09.17 11:03:10
@stolzingimalter: És valóban. Egyetem, büfé, asztalnál három normálisan kinéző, szép szál legény nyomkodja a telefonját. Leány színrelép, szabad? Fiúk fel sem pillantva, persze, ülj le. Lányka meseszép, de tényleg, ritkán látni ennyire tökéleteset - próbálja magára vonni a figyelmet, igazgatja a ruháját, haját, nem mintha volna azon bármi igazgatnivaló, de hiába, a fiúk rá sem hederítenek. A tiktok érdekesebb. Na sziasztok, mondja pár perc múlva unottan és eltűnik.
Ki fogunk halni...
Ki fogunk halni...
Moziban már régen láttam a Don Giovannit. Egyéb módon megvan odahaza, de az ember ritkán nézi végig egy ültő helyében a három órát, szóval végül belevágtam, mi történhet.
Mi történhet? Legfeljebb rájövök, hogy ez sem jó. Mert az opera masszívan ellenáll a filmes feldolgozásoknak, nekem a nagy…..
Ceratium
2025.09.13 23:17:21
@Kovacs Nocraft Jozsefne: Egyik vesszőparipám, hogy miért nem kerül a filmesek látókörébe a Ring. Nézem a bitang gyenge Godzillákat, a még rosszabb Jurassic Parkokat, Avatárokat és a hasonlókat, iszonyat pocsék dramaturgiai alapokon lenyűgöző látvány - elképzelem, mekkorát szólna a Ring hasonló technikai háttérrel (mondjuk, a Gyűrűk Urában/Hobbitban ugyan nem volt baj az irodalmi alappal, mégis sikerült rémunalmasra kreálni).
És a Wagner-rajongók, az egy kemény mag világszerte, anyagilag is biztosan bejönne. És alkalmasint még azok is megnéznék, akik különben az operaházak környékét is elkerülik.
És a Wagner-rajongók, az egy kemény mag világszerte, anyagilag is biztosan bejönne. És alkalmasint még azok is megnéznék, akik különben az operaházak környékét is elkerülik.
Hogy mindjárt a tanulsággal kezdjem: nem lehet elég rossz egy koncert. Vagy inkább: nincs fölösleges koncert. Az utóbbi idők legkevésbé kielégítő zenei eseménye számomra Bretz Gábor fellépése volt Brahms dalciklusával, A szép Magelonével. Biztosan megvan az oka annak is, miért lett olyan, ami olyan…..
Az egész annak köszönhető, hogy Radnóti olyan rosszul van képviselve a Spotify-on. Nem tudhatom, Tajtékos ég, és attól kezdve már Szabó Balázs bandája következik, ami nekem sajnos elviselhetetlen. Pedig valamit hallgatni akartam, amíg lehunyt szemmel fekszem a napon, hát mi legyen az, mi legyen az……..
Nem mondom, hogy kínlódok Colette kisregényeivel, de valahogy nem adják magukat, nem csábulok el, vagy ha elcsábulok, mint valami Don Giovanni, mindig ásítok a nagy (olvasási) szenvedély közepette. Mégis el-elcsábulok. A Chéri azért volt jó, mert női szemmel nézte az elkényeztetett férfit, a…..
Valamiért megvolt nekünk otthon a két utolsó Mozart-szimfónia, Otto Klemperer vezényletével. Nyilván ajándékba kaptuk, ott állt a szekrényben, amíg rá nem találtam, már gimnazistaként. Hogy ez ilyen? Egyáltalán: a zene ilyen? Nem is a nagy g-moll első tétele, mert az persze, hogy gyönyörű, meg…..
Ceratium
2025.09.03 10:02:40
@polyvitaplex: ha egyáltalán kideríthető a zeneszerző koncepciója, már, ami a leírt hangokon és utasításokon túl van. Merthogy nem lehet visszamenni kétszáz évet, hogy bocs, sehr geehrter Herr Ludwig, pontosan ezt hogyan tetszett gondolni? Marad a nehezebb út, meg kell hallgatni mindenféle interpretációkban, és amelyik tetszik, az marad - és itt jön be a hallgató szubjektuma, pluszban. Nincs is ezzel baj, azt viszont kevésbé szeretem, ha ismeretlen, akár saját szakmájukban profi emberek belenyúlnak ebbe a láncba és tönkreteszik. Remek példa erre a Hungaroton egyik első digi felvétele, a Kékszakállú, olyan nagyágyúkkal, mint Nyeszterenko és Obrazcova. Irdatlanul szétkeverve, fázistolva, túlhúzva, szinte megerőszakolva a zenét. Bartók biztosan nem így gondolta.
Rátonyi Róbert-napot tartottam, többé-kevésbé akaratom vagy szándékaim ellenére. Délelőtt az Ábrahám Pál-lemezt hallgattam, de leginkább Melis György miatt, hogy valahogy és valakinek meg kellene mentenie Melis operett-felvételeit, hiszen zseniális ebben is. De hát lassan meg kell menteni Melis…..
Nem vagyok igazi rajongója Piedonénak, annak ellenére sem, hogy a Piedone Afrikábant kétszer láttam egymás után. Nem azért, mert annyira izgatott, hanem mert bujkáltam a szüleim elől, valahol lennem kellett volna, és nem jutott jobb búvóhely az eszembe, mint a mozi.
Annak ellenére sem vagyok igazi…..
Kuroszava-filmeket adnak esténként az Art + Cinemában, tegnap volt A hét szamuráj, ami, persze, megvan DVD-n, de hát ez más. Még ha kicsi is (viszonylag) a vászon, a néző bevonódik, annyira, hogy nem is mentem ki a szünetre sem. A hét szamurájnak egyébként is különleges a szünete, végig van…..
Mindenki ismeri a name-dropping jelenséget, amikor valaki, mintegy véletlenül, különböző híres embereket említ meg, akiket ő személyesen is ismer, akikkel jóban van, akik őt nagyra becsülik. A minap együtt vacsoráztunk Karikó Katalinnal, amikor odajött az asztalunkhoz Donald Trump, hogy közölje,…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz